28/2012. (V. 31.) NFM rendelet
a földgáz hatósági árának szabályozásával összefüggő rendeletek módosításáról1
2012.06.01.
„a) a földgázszállítási tevékenységet végző engedélyesre, valamint a földgázszállítási működési engedélyesre (a továbbiakban együtt: szállítói engedélyes),”
(E rendelet alkalmazásában átadás-átvételi pont a szállítóvezeték)
„aaj) mérési rendszerrel ellátott Drávaszerdahely határkeresztező kilépési pontja a Horvát Köztársaság felé,
aak) Szlovák Köztársaság és Magyarország államhatárának Balassagyarmat felőli import betáplálási pontja,
aal) Szlovák Köztársaság és Magyarország államhatárának Vel'ké Zlievce felőli kilépési pontja,”
(E rendelet alkalmazásában)
„b) összekapcsolási pont: a szállítói engedélyesek által üzemeltetett szállítóvezetékek közötti csatlakozási pont, amely az együttműködő földgázrendszer részét képezi és a szállítói engedélyesek közötti elszámolást teszi lehetővé, ugyanakkor nem minősül sem kilépési, sem belépési pontnak,”
„(4) A rendszerhasználati díjak megállapítása és megfizetése során a gáztechnikai normálállapotra való átszámítás a 4. melléklet szabályai szerint történik.”
„(4) A (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltaktól a felek csak akkor térhetnek el, ha a határozat meghozatalát követően a kereskedelmi engedélyes földgáztárolói kapacitás-lekötése kereskedőváltozás miatt változik meg. Ebben az esetben a felek a kapacitásdíjat a megváltozott mérték szerint számolják el. A Hivatal a megváltozott mértékre tekintettel új határozatot nem hoz.”
„(4a) Ha a kereskedelmi engedélyesek a határozat meghozatalát követően a (4) bekezdésben foglalttól eltérő esetben többlet kapacitást kívánnak lekötni, a többlet kapacitásért az egyetemes szolgáltatásra nem jogosultak ellátására tekintettel megállapított kapacitásdíjat kötelesek megfizetni.”
„(6) A földgáz szagosítási díjat a 3. melléklet 1.11. pontja és a Hivatalnak a szagosítási alapdíjat tartalmazó határozata alapján kell kiszámítani és megfizetni. A szagosítási alapdíjat a Hivatal a szállítói engedélyes indokolt szagosítási költségei alapján, egységárként határozza meg.”
„16. § (1) E rendeletnek a földgáz hatósági árának szabályozásával összefüggő rendeletek módosításáról szóló 28/2012. (V. 31.) NFM rendelettel megállapított szabályait első alkalommal a 2012. július 1-jétől hatályos rendszerhasználati díjakkal kapcsolatban kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti szabályokat – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a rendszerhasználati díjak megállapítására vonatkozó, folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (3) A 2. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont aak) és aal) alpontja szerinti szállítóvezeték tekintetében rendszerhasználati díjakat kizárólag a vezeték üzembe helyezésének időpontjára kell megállapítani.”
g) 6. § (10) bekezdésében a „valamint a szagosítási díjat” szövegrész helyébe a „valamint a teljes allokált mennyiségre vonatkozóan a szagosítási díjat” szöveg,
10. § Hatályát veszti az R1.
11. § Hatályát veszti az R1.
„(1) A Magyarország államhatárán belül található szállítóvezeték-rendszer (a továbbiakban: alaprendszer), az elosztó-vezetékrendszer és a tárolói rendszer rendszerhasználati díjainak megállapítására, valamint a rendszerirányítási díj megállapítására a 4. mellékletben foglaltakat kell alkalmazni. Az alaprendszeren belül a rendszerhasználati díjak az importbetáplálási pontokon azonos árszabályozási alapelvek mentén kerülnek meghatározásra.”
13. § Az R2. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) E rendeletnek a földgáz hatósági árának szabályozásával összefüggő rendeletek módosításáról szóló 28/2012. (V. 31.) NFM rendelettel megállapított szabályait első alkalommal a 2012. július 1-jétől hatályos rendszerhasználati díjakkal kapcsolatban kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti szabályokat a rendszerhasználati díjak megállapítására vonatkozó, folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
a) címében a „Románia irányú csanádpalotai kilépési pont és a Szerbia irányú kiskundorozsmai kilépési pont díjmegállapításának keretszabályai” szövegrész helyébe a „rendszerhasználati díjmegállapítás keretszabályai az összekötő-vezetékek esetében” szöveg,
b) II. pont 15. alpontjában az „A kapacitás” szövegrész helyébe az „A Hivatal által elfogadott, a kapacitás” szöveg,
c) III. pontjában a „szállítási rendszerüzemeltetési díj megállapítására” szövegrész helyébe a „4. mellékletben meghatározott rendszeres ármegállapításra” szöveg,
d) V. pontjában a „rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló” szövegrész helyébe a „4. mellékletben meghatározott rendszeres ármegállapításra vonatkozó” szöveg
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
17. § Hatályát veszti a földgáztárolókhoz, a szállító- és elosztóvezetékekhez való hozzáférésnél elsőbbséget élvező fogyasztókról szóló 81/2003. (XII. 10.) GKM rendelet.
1. melléklet a 28/2012. (V. 31.) NFM rendelethez
a) 1.1.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.1.10. A kilépési pontokra vonatkozó pótdíjak kiszámításánál alkalmazott napi átlaghőmérséklet az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSz) által mért és a gáznapot követő nap 9.00 óráig nyilvánosságra hozott hőmérsékletérték. Amennyiben adott hőmérséklet-mérési helyen adott napra vonatkozóan nem áll rendelkezésre átlaghőmérséklet adat, a felek az OMSz-t kérik fel helyettesítő érték megállapítására. A felek megállapodhatnak a kilépési pontokhoz rendelt hőmérséklet-mérési pontok tekintetében. Megállapodás hiányában a pótdíjak kiszámításánál a 6. melléklet szerinti besorolást kell alkalmazni. A szállítói engedélyes és az 1.2.2. pont szerinti kapacitás igényű felhasználó által közösen elhelyezett, mérési adatokat rögzítő, hitelesített helyi hőmérsékletmérő berendezés adatait kell alkalmazni, ha a szállítói engedélyes és ez a felhasználó így állapodik meg, és a felhasználó viseli a hőmérsékletmérő berendezés költségeit.” b) a következő 1.2.7. és 1.2.8. ponttal egészül ki:
„1.2.7. A rendszerhasználó kérésére a szállítói engedélyes köteles a jegyzőkönyvben szereplő fűtőértéket díjmentesen, műbizonylattal alátámasztani.
1.2.8. Ha a földgázszállító rendszer betáplálási pontjának kapacitására kiírt aukción a rendszerhasználó által tett ajánlat részben vagy egészben kielégíthetetlen, akkor a rendszerhasználó annak mértékéig a földgázszállító rendszer más betáplálási pontjára késedelmi pótdíj fizetése nélkül jogosult pótlólagos kapacitásigényt bejelenteni.”
c) 1.3.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
d) 1.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.11. A szagosítási díj
A szagosítási díjat a 2. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont aaa) alpontja szerinti átadási-átvételi pontokon mért és a kapcsolódó rendszer üzemeltetője által az ÜKSZ-ben a szállítóvezetékek be és kitáplálási pontjaira vonatkozó allokálási szabályok szerint leosztott földgáz mennyisége, a szagosítási alapdíj és a kapacitáslekötési szerződésben rögzített feltételek szerint, a szállítói engedélyes üzletszabályzatában és a MER-ben rögzített, az adott átadási-átvételi pontra és időszakra vonatkozó szagosítási norma szorzata alapján kell megfizetni a tárgyhót követő hónapban.” e) 2.1.15. és 2.1.16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.1.15. A rendszerhasználó az átadási-átvételi pontonként lekötött órai kapacitás 1%-nál nagyobb mértékű túllépése esetén – átadási-átvételi pontonként – köteles az adott hónapon belül, –12 °C vagy annál melegebb átlaghőmérsékletű napon jogosulatlanul igénybe vett legnagyobb többletkapacitás éves elosztási kapacitásdíjának 1,5-szeresét (pótdíj) és az adott hónapon belül, –12 °C-nál hidegebb átlaghőmérsékletű napon jogosulatlanul igénybe vett legnagyobb – az adott hónapban a pótdíj fizetés alapjául szolgáló többletteljesítménnyel csökkentett – többletkapacitás éves elosztási kapacitásdíját (utólagos kapacitásdíj) megfizetni az elosztói engedélyesnek. Ismételt kapacitás-túllépés esetén a pótdíj havonta ismételten felszámításra kerül. Az utólagos kapacitásdíjat csak a megelőző hónap(ok)ban, –12 °C-nál hidegebb napon jogosulatlanul igénybe vett többletkapacitás feletti kapacitásra kell megfizetni. A kapacitás-túllépési pótdíj és az utólagos kapacitásdíj számításának alapja a hőértékben lekötött órai kapacitás és a túllépéssel érintett napon átvett – hőértékre átszámított – gázmennyiség teljes különbözete.
2.1.16. A pótdíjak kiszámításánál alkalmazott, a gázátadó állomásokra és a gáznapra vonatkozó napi átlaghőmérsékletnek az OMSz által mért és a gáznapot követő nap 9.00 óráig nyilvánosságra hozott hőmérsékletértéket kell tekinteni. Ha az adott hőmérséklet-mérési helyen adott gáznapra vonatkozóan nem áll rendelkezésre átlaghőmérséklet adat, a felek az OMSz-t kérik fel helyettesítő érték megállapítására. A felek megállapodhatnak a gázátadó állomásokhoz rendelt hőmérséklet-mérési pontok tekintetében. Megállapodás hiányában a pótdíjak kiszámításánál a 6. melléklet szerinti besorolást kell alkalmazni. Az elosztói engedélyes és a 2.2.2. pont szerinti kapacitás igényű felhasználó által közösen elhelyezett, mérési adatokat rögzítő, hitelesített helyi hőmérsékletmérő berendezés adatait kell alkalmazni, ha az elosztó és ez a felhasználó így állapodik meg, és a felhasználó viseli a hőmérsékletmérő berendezés költségeit.” f) 3.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3.2. Ha a rendszerhasználó a tárolási szerződésben rögzítettnél több betárolási, több kitárolási, vagy több mobilkapacitást, vagy ezek közül egyidejűleg többet igényel, akkor a rendszerhasználóval elszámolás történik. A tárolói évből már eltelt időszak és a tényleges lekötés időpontját figyelembe véve kell a szolgáltatást igénybe vevőnek megfizetnie az új betárolási, kitárolási és mobilkapacitások alapján számolt éves tárolói kapacitásdíj és a már megfizetett éves tárolói kapacitásdíj közötti különbözetet egy összegben a tárolói szerződés módosításával egyidejűleg. Amennyiben az év közben lekötött kapacitásoknak megfelelően módosított éves tárolói kapacitásdíj kevesebb, mint a korábban igényelt kapacitások alapján számított éves tárolói kapacitásdíj, a tárolói engedélyest díj visszafizetési kötelezettség nem terheli.”
a) 1.1.1. pontjában az „aag és aaj” szövegrész helyébe az „aag, aaj és aal” szöveg,
b) 1.1.9. pontjában az „aai és acb)” szövegrész helyébe az „aai, aak és acb)” szöveg,
c) 1.1.9. pontjában az „aag és aaj” szövegrész helyébe az „aag, aaj és aal” szöveg,
d) 1.1.17. pontjában a „MER” szövegrész helyébe a „Minőségi Elszámolási Rendszer (a továbbiakban: MER)” szöveg,
e) 1.2.1. pontjában az „aai és aaj” szövegrész helyébe az „aai, aaj, aak és aal” szöveg,
f) 1.2.2. pontjában az „aai és aaj” szövegrész helyébe az „aai, aaj, aak és aal” szöveg,
g) 1.3.3. pontjában az „1.1.12. pont szerinti pótdíjra és az utólagos kapacitásdíjra, valamint” szövegrész helyébe az „1.1.9. pont szerinti díjakra, valamint” szöveg,
h) 1.3.6. és 2.3.6. pontjában a „legalább” szövegrész helyébe az „egymást követő” szöveg,
i) 1.5., 1.6. és 1.7. pontjában az „esetén” szövegrész helyébe a „típusonként” szöveg,
j) 1.5.1. és 1.7.1. pontjában a „lekötött megszakítható” szövegrész helyébe a „lekötött legnagyobb megszakítható” szöveg,
k) 1.8.1. pontjában a „kapacitásdíj 1,5-szerese” szövegrész helyébe a „kapacitásdíj 1/365 részének 1,5-szerese” szöveg,
l) 1.10.1. pontjában az „órai és napi” szövegrész helyébe a „legnagyobb órai és napi” szöveg,
m) 2.2.5. pontjában az „a bejelentett” szövegrész helyébe az „az igénybe vett” szöveg,
n) 2.5., 2.6. és 2.7. pontjában a „pontokon” szövegrész helyébe a „pontokon, kapacitáslekötés-típusonként” szöveg,
o) 3.4. pontjában a „tárolói szolgáltatást igénybe vevőt” szövegrész helyébe a „rendszerhasználót” szöveg,
p) 3.4. pontjában a „tárolói szolgáltatást igénybe vevő” szövegrész helyébe a „rendszerhasználó” szöveg,
q) 3.4. pontjában a „tárolói szolgáltatást igénybe vevőnek” szövegrész helyébe a „rendszerhasználónak” szöveg
lép.
4. Hatályát veszti az R1. 3. melléklet 1.1.1. pontjában az „A rendszerhasználó kérésére a szállítói engedélyes köteles a jegyzőkönyvben szereplő fűtőértéket díjmentesen, műbizonylattal alátámasztani.” szövegrész és 2.9.3. pontjában az „is” szövegrész.
2. melléklet a 28/2012. (V. 31.) NFM rendelethez
Szállítási kilépési pontokhoz rendelt hőmérsékletmérési pontok
|
A |
B |
1 |
OMSZ mérési pont megnevezése |
OTR/WEM kiadási pont megnevezése |
2 |
Agárd |
Dunaújváros 1, Dunaújváros, Dunaújváros 2, Dunaújváros 3, Százhalombatta I-5-2 (DHE)Fadd 1-1, Fadd 1-2, Dunaújváros 4, Kápolnásnyék + Mezőszentgyörgy, Kápolnásnyék, Mezőszentgyörgy, Nádasdladány 1-2+2, Nádasdladány 1-2, Nádasdladány 2, Nádasdladány 1-1, Szabadegyháza 1+2, Szabadegyháza 1, Szabadegyháza 2, Százhalombatta I-2+3, Százhalombatta I-2 (DHE), Százhalombatta I-3 (DHE), Százhalombatta I-5-1 (DHE), Székesfehérvár, Székesfehérvár 1, Székesfehérvár 2, Szabadbattyán 1-1, Szabadbattyán 1-2 |
3 |
Baja |
Baja, Baja 1, Baja 2, Báta, Bátaszék, Bátmonostor 1-1, Bátmonostor 1-2, Felsőszentiván, Mohács, Palotabozsok, Szekszárd I+II, Szekszárd I, Szekszárd II, Várdomb |
4 |
Békéscsaba |
Békés, Békéscsaba 1+2+Telekgerendás, Békéscsaba 1, Békéscsaba 2, Telekgerendás, Gerendás + Békéscsaba 3, Békéscsaba 3, Gyula, Mezőberény, Murony, Sarkad + Méhkerék, Sarkad, Méhkerék, Újkígyós |
5 |
Budapest-Lőrinc |
Alag 1+2+Sződ, Alag 1, Alag 2, Sződ, Budaörs+Budatétény 1 + Százhalombatta I-5-1 (DHE), Budaörs, Budatétény,Százhalombatta I-5-1 (DHE)1, Cegléd I+II, Cegléd I, Cegléd II, Ceglédbercel, Csepel 1-2+2, Csepel 1-2, Csepel 2, Dömsöd, Fót, Gödöllő 1+2, Gödöllő 1, Gödöllő 2, Gyál, Budapest, Ikarusz 1, Ikarusz 2, Kőbánya 1, Soroksár 1-1, Csepel 1-1, Budatétény 2, Solymárvölgy 1-1, Rákospalota 1, Hárshegy, Szentendre 1, Százhalombatta I-4 (DHE), Kőbánya 2, Rákospalota 2, Majosháza, Makád, Monor, Nagykőrös, Pilisvörösvár + Solymárvölgy 1-2, Pilisvörösvár, Solymárvölgy 1-2, Pusztavacs, Soroksár 1-2, Szentendre 2, Szigetszentmiklós, Szigetszentmiklós I, Szigetszentmiklós II, Tököl, Újhartyán, Vác I+III-1-2, Vác I, Vác III-1-2, Vác III-1-1 (DCM), Vecsés 1, Vecsés, Vecsés 2, Vecsés 3-1, Vecsés 3-2, Zsámbok 2, MOL DUFI, Százhalombatta II-1 (DUFI), Százhalombatta II-2 (DUFI), Solymárvölgy 2, Ecser, Üllő |
6 |
Debrecen |
Balmazújváros, Berettyóújfalu, Bödönhát 1-2, Bödönhát 1-1, Debrecen, Debrecen I-1, Debrecen I-2, Debrecen II, Debrecen I-3, Ebes, Egyek, Hajdúböszörmény, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló II, Kaba 1-1, Kaba 1-2, Mezősas, Nádudvar, Nagyhegyes, Püspökladány, Sáránd, Téglás, Tiszacsege |
7 |
Eger |
Bélapátfalva, Csány, Eger I+II, Eger I, Eger II, Gyöngyös + Nagyfüged, Gyöngyös, Nagyfüged, Hatvan, Kál, Mátraderecske, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Nagyfüged, Pétervására, Sámsonháza, Tarnalelesz, Zagyvaszántó 1, Zagyvaszántó 2, Visonta |
8 |
Győr |
Bábolna, Bőnyrétalap, Devecser, Devecser 1-2, Devecser 1-1, Gönyű, Győr 1+2+Töltéstava, Győr 1, Győr 2, Töltéstava, Győr 3, Ikrény, Lovászpatona 1-1, Lovászpatona 1-2, Pápa |
9 |
Káld |
Celldömölk, Jánosháza, Káld, Meggyeskovácsi |
10 |
Kaposvár |
Babócsa, Dél-Balaton körzet, Balatonszéplak, Balatonboglár, Marcali, Háromfa, Kaposvár I+II, Kaposvár I, Kaposvár II, Lengyeltóti, Nagyatád, Öreglak 1-1, Öreglak 1-2, Somogyjád |
11 |
Kapuvár |
Csorna, Fertőszentmiklós, Kapuvár, Répcelak, Újkér |
12 |
Kecskemét |
Bugac, Kecskemét I-1+I-2+II+Kerekegyháza, Kecskemét I-1, Kecskemét I-2, Kecskemét II, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza I + Városföld Kiskunfélegyháza I, Városföld, Kiskunfélegyháza II, Lajosmizse |
13 |
Kelebia |
Jánoshalma, Kunfehértó |
14 |
Kiskunmajsa |
Csólyospálos, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Pálmonostora, Pusztaszer, Szank |
15 |
Miskolc |
Abaújkér, Center 2-1, Center 2-2, Center 2-3, Járdánháza, Kazincbarcika, Kazincbarcika I, Kazincbarcika II, Kazincbarcika III-2 (MUCSONY), Kazincbarcika IV (BHE), Borsodchem, Kazincbarcika III-1 (BVK), Kazincbarcika V (BVK), Mezőcsát, Miskolc I+II-3+II-4, Miskolc I, Miskolc II-3, Miskolc II-4, Miskolc II-1, Miskolc II-2, Miskolc II-5, Miskolc III (HCM), Nemesbikk, Ózd I-1+Ózd II, Ózd I-1, Ózd II, Ózd I-2 (OERG), Rudabánya, Sajókeresztúr, Sajószentpéter, Sajóvelezd, Sárospatak, Szerencs, Tiszaújváros I-1-1 (THE), Tiszaújváros II-3+Kistokaj 1+2, Tiszaújváros II-3, Kistokaj 1, Kistokaj 2, Tiszaújváros I-1-3, TVK, Tiszaújváros II-1 (TVK), Tiszaújváros II-4 (TVK-ER), Tiszaújváros II-2 (THE), Vadna, Tiszaújváros I-2 (INERT), Tiszaújváros I-1-2 (TIFO) |
16 |
Mosonmagyaróvár |
Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós |
17 |
Nagykanizsa |
Becsehely, Csurgó, Gutorfölde, Iharosberény, Lenti 1-1, Lenti 1-2, Magyarszerdahely, Nagykanizsa 1-1, Nagykanizsa 1-2 |
18 |
Nyíregyháza |
Anarcs, Balkány, Beregdaróc, Győrtelek 1+2, Győrtelek 1, Győrtelek 2, Ibrány, Kisvarsány 1+2, Kisvarsány 1, Kisvarsány 2, Máriapócs + Nyírmeggyes, Máriapócs, Nyírmeggyes, Nagyar, Napkor, Nyírbogdány, Nyíregyháza 1+2 + Nyírtelek 1, Nyíregyháza 1, Nyíregyháza 2, Nyírtelek 1, Nyírtelek 2, Nyírtelek 3, Őr, Petneháza, Tiszalök, Tiszavasvári, Vásárosnamény |
19 |
Orosháza |
Gerendás, Kardoskút 1, Kardoskút 2, Nagymágocs, Orosháza I+II-1, Orosháza I, Orosháza II-1, Orosháza II-2, Orosháza II-3, Pusztaföldvár |
20 |
Paks |
Aba |
21 |
Pécs |
Bonyhád, Bonyhád 1-1, Bonyhád 1-2, Maráza, Pécs I-1+I-2+II, Pécs I-1, Pécs I-2, Pécs II, Pécs III |
22 |
Pitvaros |
Battonya, Battonya 1-1, Battonya 1-2, Mezőhegyes, Tótkomlós, Végegyháza |
23 |
Soltvadkert |
Kalocsa, Soltvadkert, Tázlár |
24 |
Sopron |
Sopron 1+2, Sopron 1, Sopron 2, Sopron 3 |
25 |
Szarvas |
Ecsegfalva, Szarvas + Endrőd 1-1, Szarvas, Endrőd 1-1 |
26 |
Szécsény |
Balassagyarmat, Bátonyterenye, Érsekvadkert, Mátraterenye, Pásztó 1, Pásztó 2, Rétság, Romhány, Salgótarján 1+2, Salgótarján 1, Salgótarján 2, Szécsény, Szigetmonostor, Vác II |
27 |
Szeged |
Algyő I, Algyő II, Hódmezővásárhely, Kiszombor, Makó, Óföldeák, Szeged 1+2 + Újszeged, Szeged 1, Szeged 2, Újszeged, Üllés + Kiskundorozsma Üllés 1, Kiskundorozsma, Üllés 2 (KTD) |
28 |
Szentes |
Csongrád I, Csongrád II, Szentes I+II, Szentes I, Szentes II |
29 |
Szentgotthárd |
Csákánydoroszló, Körmend, Szentgotthárd |
30 |
Szentkirályszabadja |
Ajka 1, Ajka 2, Balatonfűzfő, Berhida, Herend, Keszthely, Kőröshegy, Papkeszi, Pétfürdő 1, Raposka, Somogysámson, Sümegcsehi 1-1, Sümegcsehi 1-2, Tapolca, Veszprém I-1+I-2+II (BM), Veszprém I-1, Veszprém I-2, Veszprém II (BM), Ősi, Pétfürdő 2 |
31 |
Szolnok |
Abony, Berekfürdő, Berekfürdő 1-1, Berekfürdő 1-2, Fegyvernek, Jászberény, Jászdózsa, Karcag, Kenderes I-1, Kisújszállás, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr + Endrőd 1-2, Endrőd 1-2, Mezőtúr, Öcsöd, Szajol 1-1, Szolnok, Szolnok I, Szolnok II-1, Szolnok II-2, Törökszentmiklós I, Törökszentmiklós II, Szajol 1-2, Kenderes I-2 (KTD) |
32 |
Szombathely |
Kőszeg, Sárvár, Szombathely, Szombathely 1, Szombathely 2, Szombathely 3, Vasszécsény |
33 |
Tápiószele |
Zsámbok 3 |
34 |
Tass |
Kunadacs, Tass |
35 |
Tát |
Dorog 1+2, Dorog 1, Dorog 2, Nyergesújfalu |
36 |
Tata |
Almásfüzitő, Komárom, Nagysáp, Tata, Tatabánya I, Tatabánya II, Zsámbék |
37 |
Záhony |
Mándok |
38 |
Zalaegerszeg |
Nagylengyel 1-1, Nagylengyel 1-2, Nagylengyel KTD ZRG, Pókaszepetk 1-1, Pókaszepetk 1-2, Zalaegerszeg 1+2, Zalaegerszeg 1, Zalaegerszeg 2, Nagylengyel KTD NLT, Nagylengyel KTD NLT-3 |
”
3. melléklet a 28/2012. (V. 31.) NFM rendelethez
A rendszerhasználati díjak megállapításának keretszabályai
1. Ármegállapítási eljárások
1.1. Rendszeres ármegállapítás
2013. december 31-ig a rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban a Hivatal rendszeres ármegállapítást (a továbbiakban: rendszeres ármegállapítás) gázévente végez a jelen mellékletben meghatározottak szerint. A rendszeres ármegállapítás során figyelemmel kell lenni az előző gázévben megállapított díjak szintjére. A GET 105. § (3) bekezdése szerinti országosan egységes rendszerhasználati díjak számításánál nem kell figyelemmel lenni azon engedélyesekre, amelyekre a 2009. évi eszköz- és költségfelülvizsgálat nem terjedt ki. 1.1.1. Inflációs kritérium
A rendszeres ármegállapítás során inflációs korrekcióra abban az esetben kerül sor, ha a „becslési hibával korrigált inflációkövetési tényező” mértéke meghaladja az 5%-ot. A korrekció mértéke az adott évre számított „becslési hibával korrigált inflációkövetési tényező” 5%-ot meghaladó része. A jelöléseket a 2. pont tartalmazza.
a) A figyelembe veendő becslési hibával korrigált inflációkövetési tényező mértéke, ha az 5%-os inflációs kritérium nem teljesül:
zhf = 1
b) A figyelembe veendő becslési hibával korrigált inflációkövetési tényező mértéke, ha az 5%-os inflációs kritérium teljesül:
zhf = zh-0,05
c) A becslési hibával korrigált inflációkövetési tényező meghatározása:
zh = z x h, ahol
z = 1 + Y/100
h = (1 + YRe/100)/(1 + Ye/100)
1.1.2. A fogyasztói árindex háztartási energia sortól való megtisztításával képzett árindex számítása a rendszeres ármegállapítás során
Az inflációs kritérium teljesülésekor számított „inflációkövetési tényező” előrejelzésének hibáját utólag, az előző rendszeres ármegállapítás óta eltelt időszakra vetített KSH tény – háztartási energia nélküli – árindex alapján kell figyelembe venni. Az árindex számításának módszere:
CPIX = [100 x (F-100) - X x (HE-100)]/(100-X)
ahol:
CPIX: a KSH által közzétett éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex,
F: a KSH által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex,
X: a háztartási energia súlya a fogyasztói kosárban,
HE: a háztartási energia KSH által közzétett éves átlagos árindexe.
1.1.3. A díjak meghatározása
A rendszeres ármegállapítás során a rendszerhasználati díjak megállapításánál a Hivatal a következő évre vonatkozóan (tárgyidőszak), az előző év alapján (bázisidőszak) a következő képleteket veszi figyelembe akként, hogy a 2. melléklet 2. pont c) alpontja szerinti „külön módszertan alapján számított költségeket” a képletekben szereplő költségelemek nem tartalmazhatják. A 2. melléklet 2. pont c) alpontja szerinti „külön módszertan alapján számított költségeket” a rendszeres ármegállapítás alkalmával újra kell számolni. 1.1.3.1. A földgáz alaprendszeren történő továbbítása érdekében felmerülő költségek (indokolt árbevétel-igény) díjban elismerésre kerülő értéke:
A = Ae x zhf
1.1.3.2. A földgáz tárolása érdekében felmerülő költségek (indokolt árbevétel-igény) díjban elismerésre kerülő értéke:
B = Be x zhf
1.1.3.3. A földgáz elosztása érdekében felmerülő költségek (indokolt árbevétel-igény) díjban elismerésre kerülő értéke:
C = Ce x zhf
1.1.4. A tőkeköltség figyelembevétele a rendszeres ármegállapítás során
Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásának mértékéig a földgázszállítók, a földgázelosztók és a földgáztárolók által végzett tevékenység tőkeköltségének reál hozamtényezője:
THESZ: a tőkeköltség reál hozamtényezője egységesen 4,5%
A földgázszállítók, a földgázelosztók és a földgáztárolók által a nem az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásának mértékéig végzett tevékenység tőkeköltségének reál hozamtényezője:
THV: a tőkeköltség reál hozamtényezője: földgázszállítás esetében 8,78%, földgázelosztás esetében: 8,29%, földgáztárolás esetében: 10,05%.
1.1.5. Nyereségkorlát és nyereség visszajuttatás a rendszeres ármegállapítás során
a) A szállítást, rendszerirányítást, tárolást és elosztást végző engedélyesek engedélyköteles tevékenysége(i) által szabadon elérhető nyereség felső korlátjának (NYK) kiszámítása adott engedélyesre:
2010-re: NYK = 1,2 x TK2010 x (1 + CPIX2010/100 - k3)1/4 + TFK
2011-re: NYK = TK x (1 + CPIX2010/100)1/4 x (1 + CPIX2011/100) + TFK+TP
2012-re: NYK = TK x (1 + CPIX2010/100)1/4 x (1 + CPIX2011/100) x (1 + CPIX2012/100) + TFK + TP
2013-ra: NYK = TK x (1 + CPIX2010/100)1/4 x (1 + CPIX2011/100) x (1 +CPIX2012/100) x (1 + CPIX2013/100) + TFK + TP
ahol:
NYK: szabadon elérhető nyereség felső korlátja,
TK2010: a szállító és a rendszerirányító hazai célú földgázszállítási és rendszerirányítási, az elosztó elosztási, a tároló tárolási engedélyköteles tevékenysége(i) részére az induló árak megállapításánál kalkulált tőkeköltségelem [a 2. melléklet 2. pont a) alpontja szerinti TKi], TK: az adott hatósági áras engedélyes adott tevékenységére kalkulált, a nyereségkorlát számításakor figyelembe vett súlyozott tőkeköltségelem (az állami párnagáz tároló általi megszerzése során befizetett bányajáradéknak a tárolásra jutó tőkefedezeti költsége nélkül), számítási módja
– az elosztás esetében: a nyereségkorlát számításakor figyelembe vett súlyozott tőkeköltség elem az értékesítési kategóriákra osztott tőkeköltségek összege. Az értékesítési kategóriákra osztott tőkeköltség megállapítása az engedélyesek (a 20 m3/h feletti értékesítési kategóriákra vonatkozó kapacitás-lekötési és gázmérő névleges teljesítmény adatokkal, egyetemes szolgáltatásra jogosult és nem jogosult bontásban) adatszolgáltatása alapján történik.
– szállítás és tárolás esetében: TK = TIEi x (f x THESZ + g x THV) ahol:
TIEi: a 2009. évi eszköz- és költségfelülvizsgálatba bevont adott hatósági áras engedélyes azon 2008. év végi, valamint a 2009. évben dokumentáltan aktiválásra kerülő tárgyi eszközeinek és immateriális javainak 2010. áprilisi árszintre átszámított (átértékelt) nettó értéke, az 1. mellékletben ismertetett díjképzési módszertan szerint megállapított díjakban elismert eszközök nettó értéke nélkül, amelyeket az eszköz- és költség-felülvizsgálat alapján a Hivatal indokoltnak minősített [meghatározásánál a hatósági áras engedélyes általános működését lehetővé tévő eszközök (például irodaház) értékének arányos részét is figyelembe vette], f: az egyetemes szolgálásra jogosult felhasználók ellátása érdekében lekötött éves kapacitások aránya az adott gázév tényleges összes lekötéséhez viszonyítva
g: a nem az egyetemes szolgálásra jogosult felhasználók ellátása érdekében lekötött éves kapacitások aránya az adott gázév tényleges összes lekötéséhez viszonyítva
CPIX2010: a KSH által közzétett 2010. évi éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex, százalékban kifejezve
CPIX2011: Abban az esetben, ha a KSH által közzétett 2011. évi éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex mértéke meghaladja az 5%-ot, úgy CPIX2011 megegyezik az 5%-ot meghaladó értékkel, százalékban kifejezve. Egyébként a (1 + CPIX2011/100) kifejezés értéke 1.
CPIX2012: Abban az esetben, ha a KSH által közzétett 2012. évi éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex mértéke meghaladja az 5%-ot, úgy CPIX2012 megegyezik az 5%-ot meghaladó értékkel, százalékban kifejezve. Egyébként a (1 + CPIX2012/100) kifejezés értéke 1.
CPIX2013: Abban az esetben, ha a KSH által közzétett 2013. évi éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex mértéke meghaladja az 5%-ot, úgy CPIX2013 megegyezik az 5%-ot meghaladó értékkel, százalékban kifejezve. Egyébként a (1 + CPIX2013/100) kifejezés értéke 1.
TFK: a párnagáz elismert tőkefedezeti költsége,
k3: inflációkorrekciós tényező a 0,013 ≤ k ≤ 0,017 sávban.
TP: A 2. melléklet 2. pont a) alpontja szerinti TIEi-ben, a 2009. évi eszköz- és költségfelülvizsgálatban nem szerepeltetett, az 1.1.6. pont szerint figyelembe vett új beruházások tőkeköltsége, figyelemmel a TK megállapítása során alkalmazott arányokra. b) A földgázszállítási, földgáztárolási és földgázelosztási működési engedélyesek engedélyköteles tevékenysége(i) által szabadon elérhető 2009. évi nyereség felső korlátjának (NYK) kiszámítására 2010-ben az alábbi képlet alkalmazandó az adott társaságra:
2009-re NYK = 1,2 x TK x 1,0982 + TFK
ahol:
NYK: a 2009. évi szabadon elérhető nyereség felső korlátja,
TK: a földgázszállítási és földgázelosztási működési engedélyes földgázszállítási és elosztási engedélyköteles tevékenysége(i) részére a 2006. január 1-jei induló árak megállapításánál kalkulált tőkeköltségelem,
TFK: a párnagáz elismert tőkefedezeti költsége.
c) Ha az engedélyköteles tevékenység(ek)re vonatkozó (a rendszerirányító és a földgázszállító esetében az összevont) – a tárgyévi auditált Éves Beszámolóban vagy az engedélyesnél az előzetes mérlegben szereplő, az ÜKSZ és a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 31/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet (a továbbiakban: RHD rendelet) alapján kivetett, illetve beszedett pótdíjak és aukciós díjak nélkül számított – üzemi (üzleti) tevékenységi eredmény (ÜNY) túllépi a nyereségkorlátot (NYK), azaz ÜNY>NYK, az adott földgázszállítási, földgázelosztási vagy tárolói tevékenységet végző társaság köteles a Hivatallal egyeztetett módon – az elosztók esetében a 2010. és 2011. évek vonatkozásában a GET 2011. június 30-án hatályos 105. § (4) bekezdése és a GET 136. §-a szerinti kiegyenlítő fizetésekre az RHD rendelet 10/C. § (3) bekezdése alapján kiadott határozatokban foglaltak figyelembevételével – többletnyereségét megosztani a rendszerhasználókkal. A többletnyereség megosztása úgy történik, hogy azt a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárás során a díjszámításkor díjcsökkentő tételként veszi figyelembe. A Hivatal a többletnyereséget több gázévre megosztva is elvonhatja. A földgázelosztó esetében ÜNY-növelő tételként figyelembe kell venni az elosztási tevékenység rendkívüli bevételeit is.
Abban az esetben, ha a földgázelosztó és a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkezett engedélyes 2007. évi jogi szétválása kapcsán a földgázelosztónál – az elosztói engedélyes részére történő eszközátadás során az átadott eszközökhöz kapcsolódó csatlakozási díjak, beruházási és hálózatfejlesztési hozzájárulások, továbbá a térítésmentesen átvett eszközök miatti passzív időbeli elhatárolások felszabadítása következtében – rendkívüli bevétel került kimutatásra, akkor a nyereség-visszajuttatás számítása szempontjából a földgázelosztó 2007. évi ÜNY-e az eszközátadás miatti passzív elhatárolás felszabadításából eredő rendkívüli bevétellel csökkentésre került. Ebben az esetben a földgázelosztónál az ÜNY értékét minden évben növelni kell az átvett eszközök értékcsökkenésének azon részével, amely a tárgyévben elszámolható lett volna az – átadónál feloldott – eszközökhöz kapcsolódó passzív időbeli elhatárolás összegével szemben, ha az eszközátruházásra nem került volna sor. Az Éves Beszámoló Kiegészítő Mellékletében be kell mutatni a fenti számítás hatását. d) A díjszámításnál figyelembe veendő a c) pont szerinti többletnyereség: NYV = (ÜNY-NYK)/2.
1.1.6. Új szállítóvezetéki és tárolói beruházások figyelembevétele a rendszeres ármegállapítás során
A rendszeres ármegállapítás során utólag elismerhető azon – az induló ár költségbázisában nem szereplő – új szállítóvezetéki és tárolói beruházás, amely a GET 82. § (2) bekezdése, valamint 83. § (1) bekezdése szerinti fejlesztési irányelvvel összhangban van vagy erre a Hivatal engedélyt adott. Az új beruházások kapcsán figyelembe kell venni az esetleges naturália változásokat is. A rendszeres ármegállapítás során elismert beruházások tőkeköltségét figyelembe kell venni a nyereségkorlát számításánál is. 1.1.7. Az átlagárak és a díjak
1.1.7.1. A Hivatal az alap- és kapacitásdíjakat az indexált árbevétel-tömeg és a legutolsó rendelkezésre álló adatok (naturália) alapján határozza meg, amely díjmeghatározás során a felhasználók érdekeinek figyelembevételével, mérlegeléssel dönt a figyelembe vehető kapacitás-lekötések mértékéről.
1.1.7.2. A forgalmi díjak számítása esetén – a gázfelhasználási költséget tartalmazó díjelemek kivételével – az induló árak megállapításánál figyelembe vett (az elosztási forgalmi díj esetében napfok módszerrel korrigált) mennyiségi adatokat és súlyarányokat kell figyelembe venni. Amennyiben a napfok módszerrel korrigált mennyiség legalább 1,5%-kal változik, akkor az elosztási forgalmi díjak számítása esetén a rendszeres ármegállapítást megelőző naptári évre vonatkozó (napfok módszerrel korrigált) mennyiségi adatokat és súlyarányokat kell alapul venni.
1.1.7.3. A kapacitásdíjak számításánál a mérlegelés alapján megállapított aktualizált (modellezett) kapacitás-lekötések és a lekötött megszakítható kapacitások azon része kerül figyelembevételre, amely alapján kapacitásdíjat kell fizetni. Ha a díjszámításnál figyelembe vett, az aktualizált (modellezett) kapacitás-lekötéseken felüli, az árbevétel-igényben figyelembe vett eszközre vonatkozó szabad kapacitás értékesítésre kerül, az ezen értékesítésből befolyó, a díjszámításkor rendelkezésre álló tény adatok alapján ismert árbevétellel a díjszámítás alapjául szolgáló indokolt árbevétel-igényt csökkenteni kell.
1.1.7.4. A Hivatal a gázévben beszedett pótdíjakat és aukciós bevételeket a következő rendszeres ármegállapítás során csökkentő tételként veszi figyelembe a rendelkezésére álló tényadatok alapján, figyelemmel az előző rendszeres ármegállapítás során el nem számolt tételekre.
1.1.7.5. Az elosztói engedélyes által havonta beszedett pótdíjak, valamint a –12 °C-nál hidegebb időben a többletértékesítés miatt felmerült többletköltség egyenlege éves szinten kiszámításra kerül. A negatív egyenleg közvetlenül a következő díjmegállapításnál, a pozitív egyenleg – a Hivatal döntése alapján – közvetlenül a következő díjmegállapításnál vagy közvetetten a kapacitásgazdálkodás elvét elősegítő beruházások megvalósításánál kerül figyelembevételre.
1.1.7.6. Az adott gázévben meghatározott elosztás indokolt árbevétel igényének részét képező – elosztott mennyiségre vetített – elszámolási különbözet indokolt költsége a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 1. melléklet 1. pontjában szereplő képlettel adott gázévre számított átlagos földgázárral és az országos átlagos szállítási átlagárral kerül kiszámításra. Amennyiben adott gázévben az elosztónként differenciált elszámolási különbözet értéke 3%-ot meghaladó mértékben eltér a díjak számításánál figyelembe vett elszámolási különbözet indokolt költségétől, az eltérés irányának megfelelően a +3% feletti vagy a –3% alatti különbséget a következő gázévre vonatkozó elosztói díjra vonatkozó rendszeres ármegállapítás során a Hivatal figyelembe veszi. 1.2. Rendkívüli ármegállapítás
A Hivatal rendkívüli ármegállapítás során is dönthet a rendszerhasználati díjakról, ha azt az e rendeletben foglaltakon kívül a földgázpiaci események egyértelműen szükségessé teszik. A Hivatal ezen események hatását akkor érvényesíti a rendszerhasználati díjakban, amikor azok elismerése indokolt.
2. Jelölések
A: a belföldi felhasználású földgáz alaprendszeren történő továbbításának az árakban elismerésre kerülő költsége (indokolt árbevétel-igénye) a tárgyidőszakban,
Ae: a belföldi felhasználású földgáz alaprendszeren történő továbbításának az árakban elismert (figyelembe vett) költsége (indokolt árbevétel-igénye) a bázisidőszakban,
B: a belföldi felhasználású földgáz tárolása érdekében felmerülő költségelemek (indokolt árbevétel-igény) árakban elismerésre kerülő értéke a tárgyidőszakban,
Be: a belföldi felhasználású földgáz tárolása érdekében felmerülő költségelemek (indokolt árbevétel-igény) árakban elismert (figyelembe vett) értéke a bázisidőszakban,
C: a belföldi felhasználású földgáz elosztása érdekében felmerülő költségelemek (indokolt árbevétel-igény) árakban elismerésre kerülő értéke a tárgyidőszakban,
Ce: a belföldi felhasználású földgáz elosztása érdekében felmerülő költségelemek (indokolt árbevétel-igény) árakban elismert (figyelembe vett) értéke a bázisidőszakban,
h: a korábbi inflációs célkitűzés becslési hibáját korrigáló hibakorrekciós tényező,
Y: az éves átlagos KSH tény – a háztartási energia sor elhagyásával számított – fogyasztói árváltozásból és az MNB által közzétett aktuális (legutolsó) éves átlagos fogyasztói árindex-előrejelzés (az árelőkészítés lezárása előtti utolsó „Jelentés az infláció alakulásáról”) alapján képzett (előretekintő) átlagos fogyasztói árváltozás a tárgyidőszaki rendszeres ármegállapítási időszak közepe és az azt megelőző rendszeres ármegállapítási időszak közepe közötti időszakra számítva, százalékban kifejezve,
Ye: a tárgyidőszaki rendszeres ármegállapítási javaslatot megelőző júliusi rendszeres ármegállapításnál –, illetve az első rendszeres ármegállapításnál az induló rendszerhasználati díjakra tett javaslatban – figyelembe vett fogyasztói árváltozás, százalékban kifejezve,
YRe: a háztartási energia sor elhagyásával számított éves átlagos KSH tény –, illetve ennek hiányában az MNB által közétett aktuális (legutolsó) éves átlagos fogyasztói árindex-előrejelzés alapján képzett (előretekintő) átlagos – fogyasztói árváltozásból az Ye által lefedett időszakra képzett fogyasztói árváltozás százalékban kifejezve (A KSH „A fogyasztói árak alakulása” című kiadványa, illetve az MNB-nek az árelőkészítés lezárása előtti utolsó „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványa alapján.) A mutató tény elemének számítása során az 1.1.2. pontot is figyelembe kell venni.
z: a tárgyidőszaki rendszeres ármegállapításnál számított inflációkövetési tényező (hibakorrekciós tényező nélkül)
zh: a tárgyidőszaki rendszeres ármegállapításnál számított hibakorrekciós tényezővel korrigált inflációkövetési tényező
zhf: a tárgyidőszaki rendszeres ármegállapításnál figyelembe veendő, hibakorrekciós tényezővel korrigált felülvizsgált inflációkövetési tényező.
”