• Tartalom
Oldalmenü

283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet

a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről

2021.09.16.

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontjában, valamint a 110. § (1) bekezdés 22. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. § (1) A felsőoktatási intézmény közismereti és szakmai tanárszakon folytathat tanárképzést. Hitéleti tanárszakon egyházi felsőoktatási intézmény folytathat tanárképzést.

(2) Az e rendelet szerint indítható tanárszakok jegyzékét, valamint a tanárszakok párosítási feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) tanári szakképzettség: olyan szakképzettség, amely tanárszakonként különböző szakterületi tudást és valamennyi tanárszakon az oktatásra és nevelésre egységes tanári felkészítést ad;

b)1

c) közismereti tanárszak: az iskolai nevelés-oktatás szakaszában, a szakrendszerű oktatásban tanári munkakör betöltésére készít fel;

d)2 szakmai tanárszak: a szakképzésben folyó szakmai oktatásra készít fel;

e)3 művészeti tanárszak: szakmai tanárszak, amely a művészeti területen alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakgimnáziumban, szakiskolában – a zenetanárt az alapfokú művészeti iskolában, szakiskolában, a zeneművésztanárt az alapfokú művészeti iskolában és középfokú művészeti oktatásban – a művészeti szakmai tantárgyat oktató tanári munkakör betöltésére készíti fel;

f) gyógypedagógia tanárszak: szakmai tanárszak, amely középfokú iskolában, a felnőttoktatásban gyógypedagógiai ismeretek oktatására készít fel;

g) tanárképzés: olyan képzés, amely e rendeletben meghatározott esetekben a közismereti tanárszakokon és az 1. mellékletben a zeneművészet szakmai területen meghatározott tanárszakok tekintetében csak két tanárszak egyidejű képzésével szervezhető meg, illetve vehető fel a felsőoktatási felvételi eljárásban és a mesterfokozat is a szakpárosítás szerinti két tanári szakképzettség követelményeinek teljesítésével szerezhető meg.

1. A tanári szakképzettség

3. § (1)4 A tanári szakképzettség elemei:

a) a tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás,

b) a tanári munkához szükséges

ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati,

bb) szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai)

tudás, képesség, attitűd (viszonyulás), valamint

c) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat részeként

ca) a pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok,

cb) a tanítási gyakorlatok,

cc) a köznevelési intézményben, szakképző intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat [a b) és c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: tanári felkészítés].

(2) A szakterületi tudás csak a tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével eredményez tanári szakképzettséget. A tanári felkészítés e rendelet szerinti tanárszakokon közös követelményekre épül.

(3)5 Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat csak akkor kezdhető meg, ha a hallgató a tanári szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi és vizsgakövetelményeket – kétszakos képzésben mind a két tanárszakján – eredményesen teljesítette. A gyakorlat a két tanárszakon egy időben, ugyanazon félévben, a felsőoktatási intézmény és a köznevelési vagy szakképző intézmény együttműködésében megvalósuló képzés.

4. § (1) A tanárszakok képzési területi besorolása mesterképzésben: pedagógusképzés képzési terület.

(2)6 A tanárképzés, valamint a tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti közös követelményeit, a tanári szakképzettség elemeinek kreditértékét és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit az oktatásért felelős miniszter rendeletben, továbbá – a köznevelési feladatok ellátása tekintetében oktatásért felelős miniszter előzetes véleménye alapján – azoknak a nem tanári mesterszakok felsorolását, amelyekkel párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint a tanári felkészítés követelményei teljesíthetők, az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közismereti tanárszakok körét, valamint a tanárszak szakterülete szerinti alapfokozatú szakképzettségeket, amelyek birtokában az 1. mellékletben meghatározott osztatlan tanárképzésbe történő belépés esetén tanári szakképzettség szerezhető közleményben teszi közzé.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott hittanár-nevelőtanár szakon, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 93. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az oktatásért felelős miniszter az egyházi jogi személy kezdeményezésére szabályozza a tanárszak képzési és kimeneti követelményeit.

(4)7

2. A tanárképzés szakosodási rendjének általános szabályai

5. § (1)8 Mesterfokozat és tanári szakképzettség az 1. mellékletben meghatározott közismereti és szakmai tanárszakokon és szakpárosítási rendszerben:

a) közismereti tanárszakokon és egyes zenetanár, zeneművészeti tanárszakokon kétszakos osztatlan képzésben,

b) szakmai tanárszakokon és az a) pont szerinti zenetanár, zeneművészeti tanárszakok kivételével a művészeti tanárszakokon osztott képzésben, tanári mesterszakon vagy egyszakos osztatlan képzésben, továbbá közismereti tanárszakon osztott képzésben, tanári mesterszakon részidős képzésként megszervezett képzési formában,

c) az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakkal, illetve osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével,

az adott tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint szerezhető meg.

(2)9 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti osztatlan, kétszakos tanárképzésben a záróvizsgára bocsátás feltétele mindkét tanárszakon a tanulmányok lezárása, beleértve a szakdolgozat elkészítését és a 3. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti összefüggő egyéni iskolai gyakorlat teljesítését is.

(2a)10 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti, nem tanári mesterszakkal, illetve osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon az 1. melléklet szerinti tanárszaknak megfeleltethető tanári szakképzettség szerezhető. A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás az adott tanárszaknak megfeleltethető nem tanári mesterszakon csak a mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével teljesíthető. A nem tanári mesterszakkal, illetve osztatlan szakkal párhuzamosan felvett tanárszakon központi felvételi eljáráson kívül, belső felvételi eljárásban létesíthető hallgatói jogviszony.

(3)11 A felsőfokú – főiskolai, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú – végzettség és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség egyszakos képzésben szerezhető meg. A képzésben a tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, c) pont cc) alpontja szerinti követelményeket teljesítettnek kell tekinteni.

(4)12 Tanító szakképzettség birtokában, tanárszakon való továbbtanulás során, a tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti követelményeit teljesítettnek kell tekinteni. Tanári szakképzettséget egyszakos képzésben lehet szerezni. A szakterületi ismeretek elismerésére a kreditelismerés általános szabályai az irányadóak.

(5)13 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti osztatlan kétszakos tanárképzésben

a) alapfokozat és szakképzettség birtokában a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeretek részeként az alapképzési ismeretekből az annak megfelelő – az 1. mellékletben meghatározott – tanárszakon legalább 100 kreditet,

b) az alapképzésben a képzési és kimeneti követelmények alapján a második tanári szakhoz vagy a másik alapképzési szakhoz megszerzett differenciált szakmai ismeretek teljesítése alapján a tanárszakon 50 kreditet el kell elismerni azzal, hogy

a tanulmányi idő – a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – legfeljebb 6 félév lehet.

6. §14 A képzési idő:

a) az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti osztatlan képzésben 10 félév, a zeneművészeti kétszakos tanárképzésben 12 félév,

b) az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti osztott képzésben, tanári mesterszakon szakmai tanárszakon és művészeti tanárszakon 2–4 félév,

c) az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti – az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakkal, illetve osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon – 2 félév

az adott tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint.

7. §15

8. § (1)16 A hallgató kérelmére – a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – a szakpár egyik tanárszakjának megváltoztatására lehetőséget kell adni.

(2) A tanárszakon a 3. § (1) bekezdése a) pontja szerinti szakterületi elem legalább 60 kreditjének összegyűjtése esetén a hallgató átvételét kérheti alapképzési szakra.

(3) Az alapképzésre felvett hallgató az alapképzés szakterülete szerinti osztatlan tanárszakra a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kérheti átvételét. Az átvétel során a felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy melyik tanárszakkal párosítva vehető fel a tanárszak és meddig, milyen feltételekkel kell a hiányzó krediteket összegyűjteni.

9. § (1)17

(2)18

(3) Tanárszak indításának feltétele, hogy a felsőoktatási intézményben biztosítottak legyenek a tanárszak 3. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott elemek oktatásának és megszervezésének személyi és tárgyi feltételei.

(4) Amennyiben egy tanárszakon az adott felsőoktatási intézményben nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek, a felsőoktatási intézmény az oktatásához szükséges feltételek megteremtéséről másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésről kötött együttműködési megállapodás szerint is gondoskodhat. A közös képzés indítására a szakindítás nyilvántartásába vételének szabályai és eljárása az irányadóak.

10. §19

3. Záró rendelkezések

11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezései alapján osztatlan képzésben tanárképzés, felmenő rendszerben, először 2013. szeptember 1. után indulhat.

12. § (1)20 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján meghatározott tanárképzési mesterszakon az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben meghatározott képzési és kimeneti követelmények szerint szerezhető szakképzettség.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendeletekkel meghatározott osztott képzésben – a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – tanári mesterszakon 2016 szeptemberében indulhat utoljára új évfolyam.

(3)21 A felsőoktatási intézmény akkor jogosult az 1. melléklet 1. pontja szerinti osztatlan közismereti tanárszakok – a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet] 1. § c) és d) pontja szerinti mesterképzésben, továbbá a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklete szerinti újabb oklevelet adó tanárképzésben történő – indításának nyilvántartásba vételét újabb szakértői vélemény beszerzése nélkül kezdeményezni, ha az adott közismereti tanárszakok, szakirányok a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. § a) pontja szerinti osztatlan képzésben történő indítását az Oktatási Hivatal már nyilvántartásba vette. Ha az osztatlan képzés nyilvántartásba vételére korábban nem került sor, az újabb oklevelet adó tanárképzés nyilvántartásba vétele az osztatlan tanárképzés nyilvántartásba vételével egy eljárásban is kezdeményezhető.

(4)22 A felsőoktatási intézmény akkor jogosult az 1. melléklet 2. pontja szerinti szakmai tanárszakok, szakirányok vagy specializációk – a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. § a)–d) pontja szerinti tanárképzésben, továbbá a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklete szerinti újabb oklevelet adó tanárképzésben történő – indításának nyilvántartásba vételét újabb szakértői vélemény beszerzése nélkül kezdeményezni, ha az adott tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint a tanárképzés valamelyik formáját az Oktatási Hivatal már nyilvántartásba vette. Ha a tanárképzés valamelyik formájának nyilvántartásba vételére korábban nem került sor, az újabb oklevelet adó tanárképzés nyilvántartásba vétele az osztatlan tanárképzés nyilvántartásba vételével egy eljárásban is kezdeményezhető.

(5)23 A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár, drámapedagógia-tanár, múzeumpedagógia-tanár, játék- és szabadidő-szervező tanár, multikulturális nevelés tanára, fogyatékosok rekreációja-tanár, inkluzív nevelés tanára, család- és gyermekvédő tanár, tanulási- és pályatanácsadási-tanár, tehetségfejlesztő tanár, kollégiumi nevelőtanár, pedagógiai értékelés és mérés tanára, tantervfejlesztő tanár, minőségfejlesztés-tanár, andragógus tanár tanárszakokon a 2016/17-es tanévtől mesterfokozatú képzés helyett – a szakirányú továbbképzésben meghatározott képzési és kimeneti követelmények alapján és az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételét követően – szakirányú továbbképzés indítható.

(6)24 Az 5. § (3)–(5) bekezdése szerinti képzésben az idegen nyelv tanulási területhez tartozó tanárszakokra történő felvétel feltétele felsőfokú (C1), komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, a holland nyelv és kultúra tanára, a portugál nyelv és kultúra tanára és az ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára tanárszakra történő felvétel feltétele felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvismeret, a romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra tanára) tanárszakra történő felvétel feltétele romani vagy beás nyelvből, a japán nyelv és kultúra tanára tanárszakra történő felvétel feltétele japán nyelvből legalább középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

(7)25 A tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) hatálybalépését követően az 1. melléklet szerinti osztatlan közismereti tanárszakon szakképzettséget szerzett és tanári munkakörben foglalkoztatott a 2. melléklet szerinti szaktanárszakra akkor nyerhet felvételt, ha a jelentkezéskor fennálló vagy azt megelőzően megszűnt, pedagógus munkakörre szóló közalkalmazotti jogviszonyában vagy munkaviszonyában Pedagógus I. vagy annál magasabb fokozatra szóló besorolással rendelkezik.

13. §26 E rendeletnek a – felsőoktatás szabályozására vonatkozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított – 6. § (4) és (6) bekezdését, 7. § (1) bekezdését és 12. § (6) bekezdését, valamint 1. melléklet 2. pontját a Módr. hatálybalépését27 követően indult képzésben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

14. §28 (1) Az Oktatási Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi a felsőoktatási intézménynek a Mód. rendelettel megállapított, 1. melléklet szerinti osztatlan közismereti tanárszak indítására való jogát, ha a felsőoktatási intézménynek az adott, azonos vagy megváltozott elnevezésű tanárszak általános iskolai vagy középiskolai tanári szakképzettséget adó képzése vagy a hatéves idegennyelv szakos tanárszakja a Mód. rendelet hatálybalépésekor az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepelt.

(2) Az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat Mód. rendelettel módosított 2–5., 27–28., 33–39., 42–43. és 46–47. sorában foglalt új megnevezésű tanárszakot az Oktatási Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi, ha az a Mód. rendelet hatálybalépését megelőzően a korábbi megnevezéssel az Oktatási Hivatal nyilvántartásában a felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként szerepelt.

(3) Az Oktatási Hivatal a Mód. rendelet hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett általános iskolai és középiskolai tanárszakokat a 2022/2023. tanévtől kezdődően hivatalból törli a nyilvántartásából.

(4) Az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat Mód. rendelettel módosított 2–5., 27–28., 33–39., 42–43. és 46–47. sorában foglalt új tanárszaknevet, szakképzettségnevet a 2022/2023. tanévtől tanulmányaikat megkezdők esetében kell alkalmazni.

(5) Az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2–3., 5–10., 31–34., 40–50., 53–54. és 57–60. sorában a Mód. rendelet hatálybalépését megelőző napon szereplő régi tanárszaknevet, szakképzettségnevet a 2022/2023. tanévet megelőzően tanulmányaikat megkezdők esetében továbbra is alkalmazni kell.

(6) Az Oktatási Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi a felsőoktatási intézménynek a Mód. rendelettel megállapított 2. melléklet szerinti szaktanárszak indítására való jogát, ha a felsőoktatási intézménynek az adott, azonos vagy megváltozott elnevezésű tanárszak középiskolai tanári szakképzettséget adó formája vagy a hatéves idegennyelv szakos tanárszakja a Mód. rendelet hatálybalépésekor az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepelt.

1. melléklet a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelethez29



TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAKOK JEGYZÉKE

1. Közismereti tanárszakok

 

A

B

1.

tanulási terület

tanárszak

2.

magyar nyelv és irodalom

magyar nyelv és irodalom szakos tanár1

3.

idegen nyelv

angol nyelv és kultúra tanára1

4.

német nyelv és kultúra tanára1

5.

német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára1

6.

bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára1

7.

finn nyelv és kultúra tanára3

8.

francia nyelv és kultúra tanára2

9.

holland nyelv és kultúra tanára2

10.

horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára1

11.

japán nyelv és kultúra tanára2

12.

kínai nyelv és kultúra tanára2

13.

latin nyelv és kultúra tanára2

14.

lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára1

15

magyar mint idegen nyelv tanára3

16.

olasz nyelv és kultúra tanára2

17.

orosz nyelv és kultúra tanára2

18.

portugál nyelv és kultúra tanára2

19.

román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanára1

20.

romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra tanára)1

21.

spanyol nyelv és kultúra tanára2

22.

szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanára1

23.

szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára1

24.

szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára1

25.

újgörög és nemzetiségi görög nyelv és kultúra tanára1

26.

ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára1

27.

matematika

matematikatanár1

28.

történelem és állampolgári ismeretek

történelemtanár1

29.

filozófiatanár3

30.

hon- és népismeret szakos tanár2

31.

könyvtárostanár2

32.

etika

etikatanár2

33.

természettudomány és földrajz

biológiatanár1

34.

kémiatanár1

35.

fizikatanár1

36.

természettudomány–környezettan szakos tanár4

37.

földrajztanár1

38.

technológia

informatikatanár (digitális kultúra tanára)1

39.

technika- és tervezés-tanár2

40.

művészetek

ének-zene tanár2

41.

népzene- és népikultúra-tanár2

42.

mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár2

43.

vizuáliskultúra-tanár2

44.

művészettörténet-tanár3

45.

dráma- és színházismeret-tanár2

46.

testnevelés és egészségfejlesztés

testnevelő tanár1

47.

gyógytestnevelő tanár2

48.

 

honvédelmi alapismeretek tanára3



A közismereti tanárszakok párosítási feltételei

1.     Az „1” jelzésű tanárszakok egymással és a „2” jelzésű szakokkal is párosíthatók osztatlan, kétszakos képzésben. A tanárszak indítható az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon.
2.     A tanárszak csak az „1” jelzésű tanárszakokkal párosítható osztatlan, kétszakos képzésben. A tanárszak indítható az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon. Az ének-zene tanár, a népzene- és népikultúra-tanár, a vizuáliskultúra-tanár, a mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár, a dráma- és színházismeret-tanár szakok egymással is párosíthatók. A gyógytestnevelő tanár szak csak a testnevelő tanár szakkal párosítható.
3.     A „3” jelzésű tanárszak csak az adott tanárszak szakterülete szerinti, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nem tanári mesterszakra párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon, egyszakos képzésben és felsőfokú – főiskolai, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú – végzettség és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben, egyszakos képzésben szervezhető meg.
4.     A „4” jelzésű tanárszak osztatlan tanárképzésben egy szakként indítható.


2. Szakmai tanárszakok

 

A

B

1.

szakmai terület

tanárszak

2.

műszaki

mérnöktanár2 (specializációk: gépészet-mechatronika,
elektrotechnika-elektronika, informatika, bio-vegyipar, építő-építészet,
könnyű- és nyomdaipar, faipar, közlekedés, környezetvédelem-vízgazdálkodás, polgári és biztonságvédelem, műszaki-gazdasági, katonai-műszaki)

3.

közgazdasági

közgazdásztanár2 (specializációk: közgazdaságtan, pénzügy-számvitel, ügyvitel, vendéglátás-idegenforgalmi, kereskedelem-marketing,
vállalkozási ismeretek)

4.

agrár

agrármérnöktanár2 (specializációk: mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész, élelmiszer, erdészet- és vadgazdálkodás, földmérés, kertészet- és parképítés)

5.

gyógypedagógia

gyógypedagógia-tanár2

6.

konduktor

konduktortanár

7.

egészségügy

egészségügyi tanár

8.

neveléstudomány

pedagógiatanár2

9.

zeneművészet

zenetanár1 (szakirányok: zongoratanár, orgonatanár, csembalótanár, hárfatanár, gitártanár, lanttanár, harmonikatanár, cimbalomtanár, hegedűtanár, mélyhegedűtanár, gordonkatanár, gordontanár, fuvolatanár, furulyatanár, oboatanár, klarinéttanár, szaxofontanár, fagott-tanár, kürttanár, trombitatanár, harsonatanár, tubatanár, ütőhangszertanár, magánénektanár, jazz-zongoratanár, jazzgitártanár, jazzbasszusgitár-tanár, jazzbőgőtanár, jazzszaxofontanár, jazztrombitatanár, jazzharsonatanár, jazzdobtanár, jazzénektanár, jazz-zeneszerzéstanár, zeneismeret-tanár, egyházzenetanár, ének-zene tanár)

10.

zeneművésztanár1,2 (szakirányok: zongoraművész-tanár, zongorakísérő-korrepetitor tanár, csembalóművész-tanár, orgonaművész-tanár, hárfaművész-tanár, gitárművész-tanár, cimbalomművész-tanár, harmonikaművész-tanár, hegedűművész-tanár, mélyhegedűművész-tanár, gordonkaművész-tanár, gordonművész-tanár, fuvolaművész-tanár, oboaművész-tanár, klarinétművész-tanár, szaxofonművész-tanár, fagottművész-tanár, kürtművész-tanár, trombitaművész-tanár, harsonaművész-tanár, tubaművész-tanár, ütőhangszerművész-tanár, énekművész-tanár, régi-zene csembalóművész-tanár, régi-zene blockflöteművész-tanár, népi hegedűművész-tanár, népi brácsaművész-tanár, népi bőgő-/cselló-/ütőgardon-/tamburabőgőművész-tanár, népi furulyaművész-tanár, népi klarinét-/tárogatóművész-tanár, népi dudaművész-tanár, népi cimbalomművész-tanár, tamburaművész-tanár, népi citeraművész-tanár, népi kobozművész-tanár, népi tekerőművész-tanár, népi harmonikaművész-tanár, népi énekművész-tanár, népzeneelmélet-tanár, egyházzeneművész-tanár, jazz-zongoraművész-tanár, jazzgitárművész-tanár, jazzbasszusgitárművész-tanár, jazzbőgőművész-tanár, jazzszaxofonművész-tanár, jazztrombitaművész-tanár, jazzharsonaművész-tanár, jazzdobművész-tanár, jazzénekművész-tanár, jazz-zeneszerző művésztanár, zeneszerzőtanár, muzikológus-tanár, zeneelmélet-tanár, kóruskarnagyművész-tanár, ének-zene művésztanár)

11.

táncművészet

tánctanár2 (szakirányok: klasszikus balett, néptánc, divattánc, moderntánc, kortárstánc, társastánc, tánctörténet és -elmélet)

12.

táncművésztanár2 (szakirány: klasszikus balett, néptánc)

13.

ipar-, építő-, film- és videoművészet, multimédia

design- és vizuálisművészet-tanár2

14.

képzőművészet

képzőművésztanár2

15.

színház- és filmművészet

színházművészeti tanár2

16.

filmművészeti tanár2

17.

cirkuszművészet

cirkuszművésztanár2

18.

szociális

szociális ismeretek tanára2



A szakmai, művészeti tanárszakok (szakirányok) párosítási feltételei

1.     Az „1” jelzésű zenetanár osztatlan szakon az ének-zene tanár szakirány csak kétszakos képzésben, a zeneismeret-tanár, az egyházzenetanár szakiránnyal párosítva vehető fel. A zenetanár szakirányokon további kétszakos osztatlan tanárképzés a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint indítható.
Zeneművésztanár szakon kétszakos osztatlan képzésben a kóruskarnagyművész-tanár az ének-zene művésztanár vagy a zeneelmélet-tanár szakiránnyal, a zeneelmélet-tanár szakirány az ének-zene művésztanár vagy a kóruskarnagyművész-tanár szakiránnyal, az egyházzeneművész-tanár szakirány az ének-zene művésztanár szakiránnyal, a népi hangszeres művésztanár szakirányok a népi énekművész-tanár szakiránnyal, a népi hangszeres művésztanár és a népi énekművész-tanár szakirányok a népzeneelmélet-tanár szakiránnyal, továbbá a népi hangszeres művésztanár szakirányok egymással párosíthatók.
2.     A „2” jelzésű tanárszak az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakkal osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint szervezhető meg.


3. Hitéleti tanárszak

 

A

B

1.

szakmai terület

tanárszak

2.

hitoktatási terület

hittanár–nevelőtanár



A hittanár-nevelőtanár szak párosítási feltételei

1.     A hittanár-nevelőtanár szak párosítható közismereti tanárszakkal.

2. melléklet a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelethez30

SZAKTANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAKOK JEGYZÉKE

 

A

B

1.

tanulási terület

tanárszak

2.

magyar nyelv és irodalom

magyar nyelv és irodalom szakos szaktanár

3.

idegen nyelv

angol nyelv és kultúra szaktanára

4.

német nyelv és kultúra szaktanára

5.

bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra szaktanára

6.

finn nyelv és kultúra szaktanára

7.

francia nyelv és kultúra szaktanára

8.

holland nyelv és kultúra szaktanára

9.

horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra szaktanára

10.

japán nyelv és kultúra szaktanára

11.

kínai nyelv és kultúra szaktanára

12.

latin nyelv és kultúra szaktanára

13.

lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra szaktanára

14.

olasz nyelv és kultúra szaktanára

15.

orosz nyelv és kultúra szaktanára

16.

portugál nyelv és kultúra szaktanára

17.

román és nemzetiségi román nyelv és kultúra szaktanára

18.

spanyol nyelv és kultúra szaktanára

19.

szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra szaktanára

20.

szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra szaktanára

21.

szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra szaktanára

22.

ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra szaktanára

23.

matematika

matematika szaktanár

24.

történelem és állampolgári ismeretek

történelem szaktanár

25.

természettudomány és földrajz

biológia szaktanár

26.

kémia szaktanár

27.

fizika szaktanár

28.

földrajz szaktanár

29.

technológia

informatika-szaktanár (digitális kultúra szaktanára)

1

A 2. § b) pontját az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

2

A 2. § d) pontja a 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 77. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

3

A 2. § e) pontja az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 3. § (1) bekezdése az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 3. § (3) bekezdése az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 4. § (2) bekezdése az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

7

A 4. § (4) bekezdését az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

8

Az 5. § (1) bekezdése az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

Az 5. § (2) bekezdése az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

Az 5. § (2a) bekezdését az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

12

Az 5. § (4) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 14. § e) pont ea) alpontja szerint módosított szöveg.

13

Az 5. § (5) bekezdését a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése iktatta be, szövege az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 6. § az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

15

A 7. §-t az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 8. § (1) bekezdése az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

17

A 9. § (1) bekezdését a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 14. § e) pont ed) alpontja hatályon kívül helyezte.

18

A 9. § (2) bekezdését a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 14. § e) pont ed) alpontja hatályon kívül helyezte.

19

A 10. §-t az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 11. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

20

A 12. § (1) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 12. § (3) bekezdése az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 12. § (4) bekezdése az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 12. § (5) bekezdése a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 47. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

24

A 12. § (6) bekezdését a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított, az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 12. § (7) bekezdését az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.

27

A hatálybalépés időpontja 2016. július 1.

28

A 14. §-t az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

29

Az 1. melléklet az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 2. melléklet az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.