Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

3/2012. (VIII. 7.) KKB határozat

3/2012. (VIII. 7.) KKB határozat

a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ Ügyrendjének elfogadásáról*

2012.08.08.
1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 7. §-a, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 8. §-a, valamint a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat rendelkezései alapján a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet- kezelési Központ Ügyrendjét az 1. mellékletben foglaltak szerint elfogadja.
2. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság felhívja az adminisztrációs szerv vezetőjét, hogy az Ügyrend 36. pont j) alpontjának megfelelően gondoskodjon a határozat Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről.
3. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Pintér Sándor s. k.,
KKB-elnök

1. melléklet a 3/2012. (VIII. 7.) KKB határozathoz

A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság
Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ Ügyrendje
1. Jogszabályi és egyéb szabályozási alapok
1.1. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban Kat.);
1.2. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet;
1.3. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet;
1.4. az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet;
1.5. a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről szóló 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet;
1.6. a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat;
1.7. a Polgári Veszélyhelyzeti Információs Rendszer és a Marathon Terra védelmi igazgatási célú infokommunikációs alkalmazás létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló 32/2011. (XII. 2.) BM utasítás;
1.8. Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Ügyrendje;
1.9. a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Központi Veszélyelhárítási Terve,
1.10. az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv.
2. A KKB NVK rendeltetése és működése
2.1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. hat.) 1. melléklet 12. pontja alapján a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) operatív tevékenységének támogatása érdekében Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot (a továbbiakban: KKB NVK) működtet.
2.2. A KKB NVK intézményén belül általános és szakmai munkacsoport különül el, amelynek megfelelően a KKB NVK vezető tevékenységét általános és szakmai helyettes támogatja. A szakmai munkacsoport a Korm. hat. 1. melléklet 21. pontjában meghatározott, a tárcák által működtetett védekezési munkabizottság.
2.3. A KKB NVK a Korm. hat. 1. melléklet 13. pontjában meghatározott résztvevői körrel látja el feladatát.
2.4. A KKB NVK vezetője a KKB elnöke által kinevezett személy.
2.5. A KKB NVK vezető általános helyettese a Korm. hat. 1. melléklet 19. pontja alapján a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) állományából kijelölt, katasztrófaveszély, valamint veszélyhelyzet kezelésére felkészített vezető beosztású személy. A KKB NVK vezető szakmai helyettese a katasztrófa jellegének megfelelő védekezési munkabizottság vezetője.
2. 6. A KKB NVK állománya készenlétbe helyezésének szabályai
2.6.1. A KKB és a KKB munkaszervek tagjai riasztásának megszervezését és elrendelés esetén történő riasztását a BM OKF Főügyelete végzi.
2.6.2. A KKB NVK részleges vagy teljes alkalmazási készenléte rendelhető el a Korm. hat. 1. melléklet 15. pontja alapján, a következők szerint:
a) a BM OKF Főügyelete az elrendelt alkalmazási készenlétnek megfelelően riasztja az ágazati kapcsolattartó pontokat, amelyek felelősek a kijelölt ágazati összekötők (szakértők) azonnali, közvetlen riasztásáért,
b) a KKB NVK vezető katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet időszakában az értesítést vagy tudomásulvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb egy órán belül javaslatot tesz a végrehajtandó intézkedésekre,
c) a készenlét elérésének normaideje munkaidőben: 2 óra,
d) a készenlét elérésének normaideje munkaidőn túl: 4 óra.
2.6.3. A KKB NVK általános munkacsoport tagjai a működési helyre történő beérkezésüket követően:
a) elfoglalják előzetesen kijelölt munkaállomásukat, ellenőrzik a munkaállomás eszközeinek (számítógép, telefon, Marathon Terra, internetkapcsolat) működését,
b) vezetik Szakértői Tevékenységi Naplójukat,
c) kapcsolatba lépnek saját ágazatuk védekezési munkabizottságával,
d) megkezdik a kialakult helyzettel kapcsolatos adatgyűjtést és elemzést.
2.6.4. A KKB NVK általános munkacsoport készenlétének elérését követően a KKB NVK vezetője megtartja az első tájékoztatót, amelyen:
a) intézkedik az ügyrendi kérdésekre, a Műveleti Napló vezetésére,
b) elemzi, értékeli a kialakult helyzettel kapcsolatban rendelkezésre álló információkat,
c) meghatározza a haladéktalanul elvégzendő feladatokat,
d) meghatározza a KKB NVK általános munkacsoport tagjai számára az elvégzendő feladatokat,
e) a KKB elnöke számára jelentést készít a kialakult helyzetről,
f) intézkedik az információgyűjtés és a jelentések bekérésének rendjére,
g) intézkedik a KKB NVK-val közvetlen kapcsolatban álló szervek tájékoztatására a KKB NVK általános munkacsoport készenlétéről.
2.7. A KKB NVK általános munkacsoport
2.7.1. A KKB NVK általános munkacsoport felépítése és tagjainak kijelölése:
a) Az általános munkacsoportot a 2.5. pont szerinti kijelölt személy vezeti, akinek helyettesítésére irányadók a 2.5. pont szerinti követelmények.
b) Az általános munkacsoport részeként működnek:
– Ágazati összekötők (szakértők),
– Műveletirányítási Csoport,
– Központi Értékelő Csoport,
– Lakossági Tájékoztatási Munkacsoport,
– Jogi Támogató Csoport.
c) A KKB-tagok – a KKB adminisztratív tevékenységet ellátó szerv vezetőjének kezdeményezésére – minden egyes minisztérium részéről, a felelősségi körükbe tartozó valamennyi szakágazat vonatkozásában 1-1 fő szakértőt jelölnek ki (a továbbiakban: ágazati összekötők). Az elhúzódó idejű működésre való tekintettel a kijelölések során a szakértők váltásáról gondoskodni szükséges.
d) A Műveletirányító Csoport tagjai: BM OKF 1 fő műveletirányító és 1 fő logisztikáért felelős szakértő, Országos Rendőr-főkapitányság 1 fő, Honvédelmi Minisztérium 1 fő, Országos Vízügyi Főigazgatóság 1 fő, Országos Mentőszolgálat 1 fő. A Műveletirányító Csoport tagjait a felsorolt szervezetek vezetői jelölik ki, a váltásokra is figyelemmel.
e) A Polgári Veszélyhelyzeti Információs Rendszer (NEO PVIR) rendszert működtető Központi Értékelő Csoport (KÉCS) feladatait, létszámát, tagjait és a kijelölésre jogosult vezetőket a Polgári Veszélyhelyzeti Információs Rendszer és a Marathon Terra védelmi igazgatási célú infokommunikációs alkalmazás létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló 32/2011. (XII. 2.) BM utasítás határozza meg.
f) A Korm. hat. 1. melléklet 14. pontjának megfelelően létrehozott Lakossági Tájékoztatási Munkacsoport vezetője: a BM OKF szóvivője, tagjai: a BM Sajtó Osztály képviselője, a Magyar Távirati Iroda képviselője, a Médiaszolgáltatás- támogató és Vagyonkezelő Alap képviselője, akik váltásáról a küldő szerv vezetője gondoskodik. A Lakossági Tájékoztatási Munkacsoport működési rendjét a Lakossági Tájékoztatási Munkacsoport vezetője az érintett szervezetek bevonásával készíti el.
g) A Jogi Támogató Csoport a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: KIM) bázisán működik, tagjait a KIM felelősségi körben érintett állami vezetője – a váltásokra is figyelemmel – kijelöli és működése feltételeiről gondoskodik.
h) A b) pontban felsoroltak mellett a KKB elnöke vagy az elnök felhatalmazása alapján a BM OKF főigazgatója a kialakult helyzet kezeléséhez szükség esetén további szakértőket kérhet fel.
i) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ágazati összekötők (szakértők) kijelölésével és az NVK-ban történő munkavégzésük biztosításával, valamint kapcsolattartó pont kijelölésével és működtetésével vesz részt a KKB NVK munkájában.
2.7.2. A KKB NVK általános munkacsoport adatbázisát a KKB NVK működésében érintett ágazatok és szervezetek által havonta pontosított kijelölések alapján az adminisztratív feladatokat ellátó szerv tartja naprakészen. A delegáló szervezet a bekövetkezett változásokról – azonnali hatállyal – írásban tájékoztatja az adminisztratív feladatokat ellátó szerv vezetőjét.
2.8. A védekezési munkabizottságok
2.8.1. A különböző típusú katasztrófák kezelése során hozott döntések kellő szakmai előkészítése érdekében a KKB NVK részeként az ágazati államigazgatási szervek saját székhelyükön védekezési munkabizottságokat működtetnek a Korm. hat. 1. melléklet 21–22. pontjában foglaltaknak megfelelően, amelynek működését ügyrendben szabályozzák.
2.8.2. A KKB NVK védekezési munkabizottságok összehangolt működése érdekében az ügyrendjeik egységességét biztosítani kell, melyről a védekezési munkabizottságért felelős KKB-tag gondoskodik. Az ügyrenden a Korm. hat. 1. melléklet 22. pontja értelmében a KKB elnökének egyetértését kifejező aláírási helyet fel kell tüntetni.
2.8.3. A KKB NVK vezetője kezdeményezi a védekezési munkabizottságok működtetésének megkezdését a védekezési munkabizottság működtetéséért felelős szerv vezetőjénél.
2.9. Felelősségek
2.9.1. A KKB NVK általános munkacsoport tagja felelős:
a) felkészülten, legjobb képességei szerint közreműködni a KKB NVK munkájában,
b) az elérhetőségét biztosító kommunikációs eszközeinek folyamatos üzemképes állapotban tartásáért,
c) az általa képviselt szervezeti, ágazati sajátosságok és érdekek KKB NVK munkájában történő érvényesítéséért,
d) riasztás esetén, normaidőn belül a szolgálatteljesítés helyére való beérkezésért, és fizikai-pszichikai állapotának feladatai ellátására való alkalmasságáért,
e) a kapcsolattartó pontjával való folyamatos összeköttetésért,
f) váratlan akadályoztatása esetén kapcsolattartási pontjának haladéktalan értesítéséért.
2.9.2. A KKB NVK vezetője felelős:
a) a KKB NVK riasztásáért, értesítéséért, készenlétbe helyezéséért,
b) katasztrófaveszély időszakában (Kat. 3. § 9. pont és 43. §), veszélyhelyzetben (Magyarország Alaptörvénye 53. cikk és Kat. 44–51. §), vagy gyakorlat esetén a KKB NVK tevékenységének irányításáért,
c) a működést szabályozó dokumentumok kidolgozásáért, felülvizsgálatáért.
2.9.3. A KKB NVK vezető általános helyettese felelős:
a) a működési szükségletek, személyi feltételek felméréséért és biztosításuk kezdeményezéséért,
b) a bevont állomány szakmai felkészültségének naprakészen tartásáért,
c) a szolgálat átadás-átvétel rendjéért és felügyeletéért,
d) a műveleti napló vezetésének szakszerűségéért, tényszerűségéért.
2.9.4. A KKB NVK állásfoglalásait, döntési javaslatait, feladatmeghatározásait a jelenlévő tagok szakmai álláspontjának figyelembevételével a KKB NVK vezető hozza meg.
2.9.5. A KKB elnöke vagy az elnök felhatalmazása alapján a BM OKF főigazgatója ellenőrzi a KKB NVK vezető tevékenységét.
2.10. Hatáskör
2.10.1. A KKB NVK – működése esetén – a 2.10.2. pontban meghatározottak részére feladatot szabhat és tőlük információt, elemzéseket, értékeléseket és jelentéseket kérhet.
2.10.2. Hatásköre kiterjed:
a) a központi államigazgatási szervektől delegált KKB NVK szakértőkre,
b) a BM OKF kijelölt állományára,
c) az adott katasztrófatípusnak megfelelő védekezési munkabizottság aktivizálására.
3. A KKB NVK fő feladatai
3.1. A katasztrófaveszélyen kívüli és különleges jogrendbe nem sorolható időszakban a KKB NVK a védekezésre való felkészülés és jelen ügyrendben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében elméleti és gyakorlati felkészítést tart:
a) elméleti felkészítést évente legalább 1 alkalommal,
b) teljes törzsgyakorlatot legalább évente 1 alkalommal,
c) rendszergyakorlatot legalább 5 évente.
3.2. A katasztrófaveszély, a veszélyhelyzet, valamint a katasztrófa károsító hatása által érintett területen kihirdetett veszélyhelyzet időszakában a KKB NVK feladatai:
a) eléri a részleges vagy teljes működési készenlétet,
b) gyűjti a központi, területi szintű intézkedések bevezetésével kapcsolatos információkat,
c) végzi a fővárosi, megyei védelmi bizottságok és a szervezetei által írásban közölt információk elemzését, értékelését,
d) előkészíti és jóváhagyást követően végrehajtja az operatív kormányzati döntéseket,
e) koordinálja a bevont erők és a közreműködő szervezetek tevékenységét,
f) figyelemmel kíséri az elrendelt intézkedések végrehajtását, értékeli az intézkedések hatékonyságát, szükség szerint felülvizsgálja az elrendelt intézkedéseket és újabbakra tesz javaslatot,
g) a védekezési munkabizottság vezetője útján irányítja a védekezési munkabizottságok tevékenységét,
h) együttműködik a fővárosi, megyei védelmi bizottságokkal, a központi és területi államigazgatási szervek operatív munkaszerveivel,
i) a BM OKF főigazgatója útján tájékoztatja a KKB elnökét a kialakult helyzetről, a megtett intézkedésekről, a bevont erőkről, eszközökről, valamint az elhárítással kapcsolatos további javaslatokról,
j) a Kormány döntésének megfelelően a KKB elnökének iránymutatása mellett végrehajtja, valamint koordinálja a KKB által meghatározott egyéb feladatokat,
k) a Lakossági Tájékoztatási Munkacsoport bevonásával koordinálja a lakosságtájékoztatási feladatokat.
4. A KKB NVK működési helye
4.1. A KKB NVK a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bázisán működik, melyhez a szükséges személyi és tárgyi feltételeket a vonatkozó belügyminiszteri utasítás szerint kell biztosítani.
4.2. Különleges jogrendbe nem sorolható időszaki működés esetén a KKB NVK vezető elrendelheti, hogy a KKB NVK általános munkacsoport tagjai saját ágazati szolgálati helyeiken lássák el feladataikat. A KKB NVK vezetővel a kapcsolatot a rendelkezésre álló kommunikációs csatornákon és eszközökkel tartják fenn.
5. Kommunikáció
5.1. A KKB NVK bázisán kívül működő szakértőkkel történő szóbeli kapcsolattartás elsődleges eszközei az adott kapcsolattartási ponthoz rendelt vezetékes (szükség esetén és a lehetőségek mértékében vezeték nélküli) távbeszélő eszközök. Az írásos formában történő információ továbbítás elsődleges kommunikációs eszköze a Marathon Terra védelmi igazgatási célú infokommunikációs rendszer.
5.2. A KKB NVK kommunikációja során alkalmazott eszközök:
a) Marathon Terra,
b) Polgári Veszélyhelyzeti Információs Rendszer (NEO PVIR),
c) Kormányzati Távközlési és Informatikai Rendszer (KTIR),
d) számítógépes rendszer,
e) videokonferencia,
f) vezetékes telefon és telefax,
g) mobiltelefon,
h) Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer (EDR),
i) futárszolgálat.
5.3. A Műveleti és a Szakértői Tevékenységi Naplók
5.3.1. A KKB NVK általános munkacsoport működése során a KKB NVK vezető által kijelölt személy Műveleti Naplóban rögzíti:
a) a KKB NVK általános munkacsoport működésével kapcsolatos fontosabb eseményeket:
– működés kezdete, szolgálatváltások időpontjai, katasztrófaveszély, valamint a veszélyhelyzeti szint visszaállítása,
– összegző megbeszélések időpontjai és fontosabb megállapításai,
b) a megtett intézkedéseket, tájékoztatókat, jelentéseket,
c) a KKB számára készített jelentések, javaslatok, egyéb dokumentumok felterjesztésének időpontját,
d) a KKB döntéseket,
e) az összegző megbeszélésen meghatározott feladatokat és felelősöket.
5.3.2. A KKB NVK általános munkacsoport tagja munkája során Szakértői Tevékenységi Naplót vezet, amelyben rögzíti:
a) a munkájával kapcsolatos fontosabb eseményeket:
– működésének kezdete, a szolgálatváltás időpontja, működésének befejezése,
– összegző megbeszélések időpontjai és fontosabb megállapításai,
b) a veszélyhelyzettel kapcsolatban tudomására jutott fontosabb eseményeket és azonosítási idejüket,
c) az ágazati jelentések, információk fogadásának idejét,
d) a fontosabb telefonbeszélgetések, Marathon Terra üzenetek érdemi elemeit,
e) az összegző megbeszélésekre készített jelentéseket, intézkedéseket, egyéb dokumentumokat, felterjesztésük időpontját,
f) az összegző megbeszélésen meghatározott, felelősségébe utalt feladatokat.
5.3.3. A Szakértői Tevékenységi Napló mintáját az adminisztratív szerv elkészíti.
5.4. A dokumentumok kezelése, kiadmányozás
5.4.1. A beérkező, elkészült és elküldött dokumentumok kezelésére a közfeladatot ellátó szervezetek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. A tevékenység során törekedni kell az elektronikus ügyintézésre, a papíralapú dokumentumok mennyiségének minimalizálására. Az elfogadott elektronikus dokumentumformátumok: az MS Office rendszer dokumentumai, kép, audio- és videó-fájlformátumok.
5.4.2. A beérkező dokumentum adatait a kijelölt személy iktatólapon rögzíti:
a) iktatószám, iktatás dátuma, ideje,
b) a dokumentum tárgya,
c) a dokumentum beküldője,
d) a dokumentum felelőse.
5.4.3. A beérkező dokumentumot a KKB NVK vezető szignálja a felelős tagra.
5.4.4. A felelős értelmezi a dokumentumot és a benne foglaltak szerint jár el:
a) felhasználja munkája során,
b) választ készít a dokumentumra.
5.4.5. Az elkészült új dokumentumot a KKB NVK vezető aláírásával hagyja jóvá.
5.4.6. A kimenő dokumentum adatait a kijelölt személy iktatólapon rögzíti:
a) iktatószám, iktatás dátuma, ideje,
b) a dokumentum tárgya,
c) a dokumentum munkacsoporti, munkabizottsági készítője,
d) a dokumentum címzettje.
5.4.7. A jóváhagyott, iktatott dokumentumot a felelős személy továbbítja a címzettnek.
6. Szolgálat átadás-átvétel
6.1. A KKB NVK általános munkacsoport folyamatos működése esetén a KKB NVK vezető, illetve a delegáló szerv vezetője 12/24, vagy 24/48 órás váltások biztosításával gondoskodik az állomány pihentetéséről.
6.2. A szolgálat átadás-átvételt megelőzően a KKB NVK vezető általános helyettese áttekinti a szolgálat átadás- átvételre beérkezett szakértők létszámát, és egyezteti a soron következő váltás időpontját.
6.3. Szolgálat átadás-átvétel során
a) a KKB NVK általános munkacsoport távozó tagjai egyeztetik az áthúzódó feladatokat, áttekintik a Műveleti Napló bejegyzéseit,
b) a váltásra felkészülve a KKB NVK általános munkacsoport távozó tagja:
– távozásáról tájékozatja a saját és az együttműködő ágazati központokat,
– áttekinti és véglegesíti saját Tevékenységi Naplóját,
– összefoglalja a legfontosabb információkat, és ezekről tájékoztatja az őt leváltó KKB NVK általános munkacsoport tagot,
c) a működésbe lépő KKB NVK általános munkacsoport tag:
– a távozó KKB NVK taggal együttműködve részletesen áttekintik annak Tevékenységi Naplóját, a legfontosabb információkat és az áthúzódó feladatokat,
– megnyitja és vezeti saját Tevékenységi Naplóját,
– kapcsolatba lép saját és az együttműködő ágazati központokkal,
– megkezdi működését,
d) az állományváltás időpontját és körülményeit a kijelölt személy rögzíti a Műveleti Naplóban.
6.4. A szolgálat átadás-átvételt követően a KKB NVK vezető megbeszélést hív össze, amelyen helyzetbeállítás céljából tájékoztatja az új állományt a kialakult helyzetről, a folyamatban lévő legfontosabb intézkedésekről és szükség szerint feladatokat határoz meg.
7. A katasztrófaveszélyt, valamint a veszélyhelyzeti szintet el nem érő szint visszaállítása
7.1. Katasztrófaveszélybe, valamint veszélyhelyzetbe nem sorolható időszaki működési állapot visszaállításának elrendelése után a KKB NVK a következők szerint fejezi be a folyamatos működését:
a) a KKB NVK vezető megtartja a záró megbeszélést, amelyen:
– értékelik a rendelkezésre álló információkat,
– áttekintik és véglegesítik a Műveleti Naplót,
b) értesítik a kapcsolati szerveket a KKB NVK folyamatos működési állapotának befejezéséről, a katasztrófaveszélyt, különleges jogrendet el nem érő szint visszaállításáról,
c) munkaállomásukon a KKB NVK általános munkacsoport tagjai:
– lezárják kapcsolataikat saját és az egyéb ágazati központokkal,
– áttekintik és véglegesítik saját Tevékenységi Naplójukat,
– archiválják az előállított dokumentumokat, és lezárják a munkaállomás eszközeit,
d) a KKB NVK vezető általános helyettese intézkedik:
– az informatikai rendszerben tárolt dokumentumok archiválására,
– a fizikai dokumentumok irattárba helyezésére az adminisztratív tevékenységet ellátó szerv bázisán,
– az informatikai eszközök kikapcsolására.
7.2. A KKB NVK vezető összefoglaló értékelő jelentést készít az adott veszélyhelyzet kezeléséről a KKB elnöke részére.
8. Hatálybalépés
8.1. Jelen ügyrend az elfogadása napján lép hatályba, tartalmát az adminisztratív szerv koordinálásával évente szükséges felülvizsgálni.
8.2. A KKB NVK ügyrend elfogadása az 5156-1/2011/ÁLT. számú Kormányzati Koordinációs Bizottság Veszélyhelyzeti Központ ügyrendjét, valamint a 432-1/2011/ÁLT. számú Kormányzati Koordinációs Bizottság Operatív Törzs ügyrendjét hatályon kívül helyezi.
*

A határozatot az 1/2016. (IV. 29.) KKB határozat 2. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás