3/2012. (I. 6.) ÁSZ utasítás
3/2012. (I. 6.) ÁSZ utasítás
az Állami Számvevőszék Munkavédelmi Szabályzatáról1
A jelen utasítás célja, hogy az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) által foglalkoztatottak egészségét, testi épségét nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit a munkavédelemről szóló – többször módosított – 1993. évi XCIII. törvényben foglalt követelményeknek megfelelően biztosítsa. A törvény és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseinek érvényre juttatása érdekében – a helyi adottságok és sajátosságok figyelembe vételével – az alábbi Munkavédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) adom ki.
Általános rendelkezések
1. § A Szabályzat hatálya
(1) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed az ÁSZ-szal közszolgálati jogviszonyban álló számvevőkre, köztisztviselőkre, ügykezelőkre, munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban: alkalmazottak), szerződés alapján az ÁSZ területén bármilyen jogcímen (külső szakértő, beszállító, vállalkozó, látogató stb.) tartózkodó természetes személyekre. A Szabályzat egyes rendelkezéseit az ÁSZ területén kívül tartózkodó vagy munkát végző alkalmazott esetében is alkalmazni kell.
(2) A Szabályzat területi hatálya kiterjed az ÁSZ vagyonkezelésében, ingyenes használatában, illetve bérletében lévő valamennyi budapesti és vidéki létesítményre.
2. § Az ÁSZ veszélyességi osztályba sorolása
Az ÁSZ munkavédelmi szempontból a III. veszélyességi osztályba tartozik.
Hatáskörök és feladatok
3. § Elnök
A munkavédelemre vonatkozó jogszabályok (1. melléklet), valamint a jelen Szabályzat rendelkezéseinek végrehajtását az ÁSZ elnöke irányítja.
4. § Gazdasági igazgató
Az ÁSZ munkavédelmi tevékenységének koordinálásáról, a biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáról a gazdasági igazgató gondoskodik.
5. §2 Vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetője
(1)3 A vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetője az igazgatósági ügyrendben meghatározott esetekben – általános, vagy alkalmi jelleggel adott felhatalmazás alapján – a gazdasági igazgató nevében jár el.
(2)4 A hatályos jogszabályoknak, valamint a szabályzat rendelkezéseinek megfelelően szervezi, végrehajtja, ellenőrzi az ÁSZ munkavédelmi feladatait. Az ÁSZ-nak a veszélyességi osztály és az állományi létszám alapján – jogi vagy természetes személlyel kötött megállapodás szerint – biztosítania kell középfokú munkavédelmi szakképzettségű személy (a továbbiakban: munkavédelmi megbízott) napi 4 órában történő foglalkoztatását.
(3)5 A Vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetője:
a) irányítja és ellenőrzi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósulását,
b) munkavédelmi feladatait a munkavédelmi megbízott, a gondnok, a gépjárműszolgálat vezetője, a nyomdavezető és az ügyviteli nyilvántartó egység vezetője bevonásával látja el,
c) az egészséges és biztonságos munkavégzés veszélyeztetése esetén – a veszély elhárítása érdekében – a Szabályzat hatálya alá tartozókra nézve utasítási joggal rendelkezik.
(4)–(6)6
6. § A munkavédelmi megbízott
(1) A munkavédelmi megbízott feladatai:
a) a munkába álláskor az előzetes, valamint az időszakos (ismétlődő és rendkívüli) munkavédelmi oktatások elvégzése,
b) a munkahelyek rendszeres és folyamatos ellenőrzése,
c) javaslattétel a felmerült hiányosságok megszüntetésére,
d) a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése,
e) az időszakos ellenőrző felülvizsgálat és az időszakos biztonsági felülvizsgálat megszervezése,
f) közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében,
g) a munkabalesetek és üzemi úti-balesetek kivizsgálása, és az azzal kapcsolatos jegyzőkönyvek elkészítése, az illetékes hatóságokhoz való eljuttatása,
h) baleseti nyilvántartás-összesítő és az oktatási nyilvántartás naprakész vezetése,
i)7 a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok figyelemmel kísérése, a változásokkal kapcsolatos javaslattétel a vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetője és a gazdasági igazgatónak,
j) az ÁSZ területén bármilyen jogcímen a vállalkozók által végzett munkák figyelemmel kísérése munkabiztonsági szempontból,
k) a Szabályzat rendszeres karbantartása, a módosítások tervezetének elkészítése,
l) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § szerinti kockázatértékelés elvégzése a foglalkozás-egészségügyi szolgálat együttműködésével, az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának folyamatos ellenőrzése,
m) javaslattétel az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározására, közreműködés az egyéni védőeszköz beszerezésében és selejtezésében,
n) közreműködés az elsősegélynyújtás tárgyi feltételeinek biztosításában.
(2)8 A munkavédelmi megbízott kapcsolatot tart az ellenőrzés-előkészítési és erőforrás-elosztási feladatok ellátásáért felelős egység kijelölt alkalmazottaival, a gondnokkal, a gépjárműszolgálat vezetőjével, a nyomdavezetővel, az ügyviteli nyilvántartó feladatokat ellátó egység vezetőjével, valamint az ÁSZ-nál munkát végző vállalkozások vezetőivel.
(3) A munkavédelmi megbízott jogosult
a) az ÁSZ összes munkahelyén ellenőrzést tartani, a külső vállalkozók munkavégzése során a munkavédelmi előírások betartását ellenőrizni,
b) veszély esetén a munkát közvetlenül irányító vezetőtől intézkedést kérni a veszély elhárítása érdekében.
7. §9 Egyéb hatáskörök és feladatok
Gondnok, a gépjárműszolgálat vezetője, a nyomdavezető, az ügyviteli nyilvántartó feladatokat ellátó egység vezetője a működési területén
a) szervezi, irányítja és ellenőrzi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek teljesítését,
b) folyamatosan ellenőrzi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétét (különös tekintettel az egyéni védőeszközök meglétére, állapotára és használatára), azok hiánya esetén a munkavégzést megtiltja, és intézkedik a hiányosságok megszüntetéséről,
c) balesetek, sérülések esetén intézkedik a sérült ellátásáról, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, vagy a mentőszolgálat kihívásáról, a munkavédelmi megbízott értesítéséről, súlyos baleset esetén – az előzőeken túl – köteles a helyszín érintetlenségét biztosítani,
d) gondoskodik a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos előírások betartásáról,
e) a használt gépek, berendezések üzemeltetése során különös figyelmet fordít azok állapotára, a magyar nyelvű kezelési és karbantartási utasítások meglétére, betartására és megfelelő használatára,
f) intézkedik a megtartott munkavédelmi szemléken, ellenőrzéseken megállapított, hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséről.
8. § Foglalkozás-egészségügyi szolgálat
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) ellátja az 1. melléklet szerint a rá vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, így különösen:
a)10 a munkaügyi és bérszámfejtési feladatok ellátásáért felelős egység értesítése alapján végzi az alkalmazottak előzetes, időszakos, soron kívüli – munkaköri, illetve személyes higiénés – orvosi alkalmassági vizsgálatát, valamint záró vizsgálatát,
b) a képernyő előtt dolgozók szükségessé vált szakorvosi beutalását, közreműködik e vizsgálatok helyi rendjének kialakításában,
c) folyamatosan végzi a munkahelyek foglalkozás-egészségügyi ellenőrzését a munkavédelmi megbízottal együtt,
d) elvégzi a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ezekhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat,
e) nyilvántartást (egészségügyi törzslapot) vezet az időszakos orvosi vizsgálatokról,
f) részt vesz az ÁSZ évenkénti munkavédelmi szemléjén, foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos észrevételeit jegyzőkönyvben rögzíti,
g) elkészíti a foglalkozási betegségekről és fokozott expozíciós esetekről a jelentéseket, végzi ezek nyilvántartását,
h)11 a foglalkozás-egészségügyi előírások változásait figyelemmel kíséri, és ezekről tájékoztatja a Munkaügyi és bérszámfejtési feladatok ellátásáért felelős egység és az ellenőrzés-előkészítési és erőforrás-elosztási feladatok ellátásáért felelős egység vezetőjét, valamint a gazdasági igazgatót,
i) felkérésre részt vesz a munkabalesetek kivizsgálásában,
j) részt vesz a kockázatértékelés évenkénti felülvizsgálatában.
Az alkalmazás munkavédelmi és munkaegészségügyi feltételei
9. § Az alkalmazás általános munkavédelmi előírásai
(1) Az alkalmazott csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségére, testi épségére és utódaira, valamint mások egészségére és testi épségére veszélyt nem jelent és az előírt szakmai, egészségügyi követelményeknek megfelel.
(2) A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő számú és szakképzettségű alkalmazottat kell biztosítani.
(3) Az alkalmazott csak elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatás, valamint a munkakörre érvényes orvosi alkalmassági vizsgálat megléte esetén foglalkoztatható.
10. § Az előzetes alkalmassági vizsgálat
(1)12 A munkaköri alkalmasság elbírálása érdekében a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt, valamint fizikai alkalmazottaknál munkakör (munkahely) megváltozása előtt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatot kell végeztetni.
A vizsgálatok megszervezése és azokról a nyilvántartás vezetése a munkaügyi és bérszámfejtési feladatok ellátásáért felelős egység feladata. (2. melléklet)
(2)13 Az alkalmazással és alkalmassággal kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátását a munkaügyi és bérszámfejtési feladatok ellátásáért felelős egység koordinálja.
(3) Az alkalmazott csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha az adott munkára az előzetes orvosi vizsgálat alapján alkalmasnak bizonyul.
(4) Képernyő előtti munkavégzés esetén az előzetes orvosi vizsgálat keretében el kell végeztetni a szemvizsgálatot is.
11. § Az időszakos alkalmassági vizsgálat
(1) A foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt az alkalmasság újbóli elbírálása végett időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatra kell küldeni:
|
a) |
villany-, víz- és gázszerelőket: |
évenként |
|
b) |
minden fizikai alkalmazottat: |
|
|
|
ba) 50 éves kor felett |
évenként |
|
c) |
a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 5. számú melléklete (Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek) alapján minden vezetőt, valamint a képernyő előtt dolgozókat |
kétévenként |
12. § A soron kívüli alkalmassági vizsgálat
Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell végezni:
a) ha az alkalmazott egészségi állapotában olyan változás következik be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör biztonságos ellátására,
b) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó, vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően,
c) olyan rosszullét, betegség esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza,
d) 30 napos keresőképtelenséget követően,
e) ha az alkalmazott előre nem várt esemény során expozíciót szenved,
f) ha az alkalmazott munkavégzése – nem egészségi ok miatt – hat hónapot meghaladóan szünetel.
13. § A záró vizsgálat
(1) Záró vizsgálatot kell végezni a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet hatálya alá tartozó, képernyő előtt munkát végző alkalmazottaknál a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor, ha a képernyő előtti tevékenységüket legalább négy évig végezték.
(2)14 A záró vizsgálat elvégeztetését a munkaügyi és bérszámfejtési feladatok ellátásáért felelős egység az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is indoklás nélkül elrendelheti.
A munkavédelmi oktatás rendje
14. § A belépő alkalmazott előzetes oktatása
(1) Az ÁSZ-nál csak olyan alkalmazott foglalkoztatható, aki a munkavédelmi megbízott által előzetes elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részesült.
(2) A fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére a munkával összefüggő elméleti és gyakorlati oktatást a munkába állás előtt a munkavédelmi megbízott tartja.
(3) A számvevő, a köztisztviselő és az ügykezelő munkakörbe belépő alkalmazott elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatását lehetőleg a munkába álláskor azonnal, de legkésőbb 2 munkanapon belül a munkavédelmi megbízott tartja. A gyakorlati munkavédelmi oktatást a munkavállaló közvetlen vezetője tartja a munka megkezdése előtt.
(4) Az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatások megtartását a tematika megjelölésével a munkavédelmi oktatási naplóban kell rögzíteni. Az elméleti és gyakorlati oktatás elvégzését a munkavédelmi oktatási naplóban az alkalmazottak aláírásukkal igazolják.
15. § Az ismétlődő oktatás
(1) Az ÁSZ fizikai alkalmazottait évente egyszer ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatásokat a tárgyév I. negyedévben kell megtartani.
(2) Az ismétlődő munkavédelmi oktatások megtartását a munkavédelmi megbízott az oktatási naplóban rögzíti, melyet a munkavállalók aláírásukkal igazolják.
16. § A rendkívüli oktatás
(1) Az ÁSZ-nál rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni az alkalmazottakat:
a) ha munkahelyük, vagy munkakörük megváltozik,
b) ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei vagy körülményei változnak.
(2)15 Rendkívüli oktatást rendelhet el a gazdasági igazgató, vagy a vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetője:
a) ha az alkalmazottat ért baleset körülményeinek ismertetésével, a tanulságok levonásával a hasonló esetek elkerülését segítik elő,
b) minden más esetben, ha az valamely vezető megítélése szerint szükséges.
(3) A rendkívüli oktatásokat a munkavédelmi megbízott tartja és annak tényét az oktatási naplóba rögzíti.
Az egyéni védőeszközök, védőruházat, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatásának rendje
17. § Az egyéni védőeszközök, védőruházat, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek
Egyéni védőeszközt, védőruházatot, védőitalt, tisztálkodási eszközöket és szereket az ÁSZ természetben biztosítja, azokat pénzben megváltani nem lehet.
18. § Az egyéni védőeszközök, védőruházat juttatásának rendje
(1) Azokon a munkahelyeken és munkafolyamatoknál, ahol az alkalmazott veszélyforrás hatásának van kitéve – ha védelme más módon nem biztosítható – az alkalmazottat egyéni védőeszközzel kell ellátni és annak használatát meg kell követelni.
(2) A védőeszköznek, védőruházatnak kihordási ideje nincs, ezeket személyre szólóan kell kiadni az alkalmazottak részére. A védőeszközök, védőruhák az ÁSZ tulajdonát képezik.
(3) A 3. mellékletben felsorolt egyéni védőeszközök, védőruhák beszerzéséről, azok elhasználódás miatti cseréjéről a munkavédelmi megbízott gondoskodik, a védőruházat és védőlábbeli megvásárlásakor – szükség szerint – az érintett alkalmazott közreműködését veszi igénybe.
(4)16 A védőeszköz megvásárlására fordítható keret összege – a munkavédelmi megbízott szakvéleményének és a mindenkori beszerzési áraknak a figyelembevételével a vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetője javaslatára az ÁSZ éves költségvetésében kerül meghatározásra. A védőeszközöknek munkavédelmi minősítő bizonyítvánnyal, illetve nemzetközi biztonsági vizsgálati jellel kell rendelkezniük.
(5) Az egyéni védőeszközök állagának megóvásáról, karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról és tisztításáról az alkalmazott gondoskodik.
(6) A használhatatlanná vált védőeszközöket a selejtezési szabályzat szerint kell selejtezni.
(7)17 A 3. mellékletben meghatározott egyéni védőeszközökön túl újabb védőeszköz beszerzését az érintett alkalmazott kérelmére – munkahelyi vezetője és a munkavédelmi megbízott egyetértésével – a vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetője engedélyezi, a védőeszköz beszerzésére fordítható keretösszeg meghatározásával.
19. § A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg juttatásának rendje
(1) A képernyő előtt dolgozóknak óránként 10 perces munkaközi szünetet kell biztosítani, vagy erre az időre nem képernyős munkával kell megbízni. A szünetek nem vonhatók össze, a képernyő előtt töltött idő a napi 6 órát nem haladhatja meg.
(2) A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg juttatására az jogosult, aki a képernyő előtt rendszeresen legalább napi 4 órán keresztül dolgozik.
(3) A képernyő előtt dolgozók időszakos vizsgálatánál az alkalmazottat elsődlegesen a Szolgálat orvosa vizsgálja meg, és abban az esetben küldi szemészeti szakrendelésre, ha az szakmailag szükséges. Ez vonatkozik a kétévente ismétlődő időszakos alkalmassági vizsgálat során elvégzendő éleslátás vizsgálatra is.
(4)18 Szemészeti állapotromlás esetén – az alkalmazott kezdeményezésére – a munkaügyi és bérszámfejtési feladatok ellátásáért felelős egység soron kívüli szemészeti szakvizsgálat elvégzését indítványozza a Szolgálatnál.
(5) Amennyiben a Szolgálat orvosa megállapítja, hogy az alkalmazott részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, az alkalmazottat szemészeti szakvizsgálatra utalja be. (4. melléklet)
(6)19 Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg használata, illetve az alkalmazott által használt szemüveg, vagy kontaktlencse a szemészeti állapotromlás miatt a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a szemész szakorvos kiállítja erről szakvéleményét, melyet az alkalmazott a HSZO-ra továbbít.
(7) A szemészeti szakvélemény alapján az ÁSZ az alkalmazott számára biztosítja a képernyő előtti munkavégzéshez az éleslátást biztosító szemüveget a következők szerint:
a) A szemész szakorvos által felírt vény alapján az éleslátást biztosító szemüveget az alkalmazottak az általuk kiválasztott helyen készíttethetik el.
b) A szemüveg (szemüveg lencsék a rendeltetésszerű használathoz szükséges kerettel) költségét az ÁSZ maximum 30 000 forint erejéig – számla alapján – megtéríti.
c) A szemüveg elkészítésekor kapott számlán az Állami Számvevőszék nevét, székhelyét (1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 10.) továbbá a „képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg” termék-megnevezést szerepeltetni kell.
d)20 A számlát és a szemvizsgálati leletet a HSZO-ra kell leadni a jogosultság igazolása, a nyilvántartásba vétel és a költségtérítés igénylése céljából. A munkaügyi és bérszámfejtési feladatok ellátásáért felelős egység vezeti az alkalmazottak képernyő előtti munkavégzéséhez használt éleslátást biztosító szemüveg nyilvántartást.
e)21 A munkaügyi és bérszámfejtési feladatok ellátásáért felelős egység – a számlákat mellékelve – havonta egy ízben, a tárgyhó 20. napjáig a PSZO-ra küldött feljegyzésben intézkedik a költségtérítések alkalmazottak bankszámlájára történő átutalása iránt, mely a következő havi illetménnyel/munkabérrel együtt kerül átutalásra.
(8)22 A szemüvegnek kihordási ideje nincs. Amennyiben sérülés, vagy egyéb ok (lopás, elvesztés) miatt a szemüveget az alkalmazott használni nem tudja, a javítás, illetve a szemüvegpótlás költsége az alkalmazottat terheli. Ezen szabálytól az alkalmazott írásbeli kérelme alapján – különös méltánylást érdemlő esetben – a vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetője és a munkavédelmi megbízott javaslatára a gazdasági igazgató eltérhet és engedélyezheti az újabb – szemész szakorvos által felírt – korrekciós szemüveghez a költségtérítés kifizetését.
20. § A védőital juttatás rendje
(1) Védőital fogyasztásának lehetőségét kell biztosítani az olyan munkahelyeken, ahol a munkahelyi klíma ezt indokolja. A vonatkozó jogszabály értelmében abban az esetben, ha a munkahelyi klíma a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, az alkalmazottak részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni.
(2) Védőitalként az ÁSZ palackozott ásványvizet biztosít.
21. § A tisztálkodási eszközök és szerek biztosításának rendje
(1)23 Az ÁSZ fővárosi telephelyein és az Számvevői iroda megyei ellenőrzési irodáiban – a mosdókban és a tisztálkodási helyeken – a tisztálkodási eszközöket és szereket a felhasználás szerint folyamatosan biztosítja az alkalmazottak részére.
(2) Az üzemeltetés és a fenntartás területén dolgozók részére igény szerint, de havonta legfeljebb:
a) raktárosok, nyomdai dolgozók, karbantartók, gépkocsivezetők részére 1 db folyékony szappant és 1 db kézvédő krémet,
b) ezenfelül a gépkocsivezetők és gépjármű karbantartók részére 1 db kéztisztítót kell biztosítani.
A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések
22. § Az ÁSZ kötelezettségei
Az ÁSZ köteles a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit biztosítani, ennek keretében:
a) a tudomásra jutott rendellenességet, illetve a munkavégzést közvetlenül irányító vezetők, valamint a II. fejezetben meghatározott személyek egészséges és biztonságos munkavégzést veszélyeztető körülményekkel kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani,
b) a munkabaleseteket és foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni, kivizsgálni, a hasonlók elkerülésére intézkedni.
23. § Az alkalmazott kötelezettségei, jogosultságai
(1) Az alkalmazott köteles:
a) a munkahelyén biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni,
b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni,
c) a munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani,
d) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani, azokat alkalmazni,
e) a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni,
f) a veszélyt, üzemzavart a tőle elvárható módon megszüntetni, vagy megszüntettetni és erről a munkahelyi vezetőjét tájékoztatni,
g) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni,
h) együttműködni a balesetek kivizsgálásánál a vizsgálatot végző személyekkel, szervekkel.
(2) Az alkalmazott jogosult:
a) az ÁSZ-tól az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítását megkövetelni,
b) megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját vagy mások életét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
24. § Az idegen területen végzett munka
(1) Az ÁSZ alkalmazottainak idegen területen végzett munkánál, ellenőrzéseknél a munka megkezdése előtt tájékozódniuk kell az esetleges veszélyekről, az egészséget és a biztonságos munkavégzést veszélyeztető körülményekről, alapvető munkavédelmi előírásokról. Szükség esetén a tájékoztatást írásban kell megkérni.
(2) Amennyiben idegen területen bármilyen olyan körülmény merül fel, ami a biztonságos munkavégzést veszélyeztetné, a munkavégzést azonnal fel kell függeszteni, és azt jelezni kell a közvetlen munkahelyi vezetőnek további intézkedések megtétele céljából.
25. § Külső vállalkozó által végzett munka
(1) Az ÁSZ munkahelyein csak olyan vállalkozó végezhet munkát, aki rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel.
(2) Külső vállalkozó által az ÁSZ területén végzett munka esetén a vállalkozási szerződésben kell rögzíteni, hogy kinek a kötelessége az átadott területen végzett tevékenységhez kapcsolódóan a munkavédelmi feladatok ellátása.
26. § Az egyedüli munkavégzés tilalma
Tilos egyedül munkát végezni és végeztetni a következő munkahelyeken:
a) hibaelhárítás elektromos kapcsoló helyiségekben,
b) feszültség alatt lévő elektromos berendezéseken,
c) magasban végzett munkáknál (2 m felett),
d) tartályban, aknában történő munkáknál.
27. § A dohányzásra vonatkozó rendelkezések
(1)24 Az ÁSZ létesítményeiben dohányozni zárt térben nem szabad. A vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetője – ahol arra jogszabály rendelkezése lehetőséget ad – az ÁSZ területén dohányzóhelyet jelöl ki.
(2) Az ÁSZ fővárosi telephelyei közül kizárólag a Lónyay utcai irodaház belső udvarán kerül kijelölésre egy szabadtéri dohányzóhely.
(3) A számvevő iroda ellenőrzési irodái esetén az épületet üzemeltető dohányzó helyek kijelölésére vonatkozó előírásait kell betartani.
28. § A munkahelyi elsősegélynyújtás
(1) Az ÁSZ-nak a budapesti telephelyein biztosítania kell az elsősegélynyújtás tárgyi feltételeit. A fentiek biztosítása a számvevői iroda ellenőrzési irodáknál a létesítményt üzemeltető feladata.
(2) Az ÁSZ budapesti telephelyein az elsősegélynyújtó felszerelést jól látható, könnyen elérhető és elsősegélynyújtásra alkalmas helyen kell készenlétben tartani.
(3) Az elsősegélyláda beszerzéséről, valamint az elhasznált, lejárt, vagy használhatatlanná vált anyagok és eszközök azonnali pótlásáról – a munkavédelmi megbízott bevonásával – az üzemviteli referens gondoskodik.
(4) Az Apáczai Csere János utcai székházban az üzemviteli referens, a Lónyay utcai irodaházban a gondnok a képzett munkahelyi elsősegélynyújtó. Rosszullét, eszméletvesztés esetén a mentők kiérkezéséig ők gondoskodnak az elsősegélyről.
(5)25 Azokon a budapesti telephelyeken, ahol a használat feltételei adottak, az ÁSZ életmentő defibrilláló készüléket tart készenlétben, amelyek kezelése elsődlegesen az arra kiképzett üzemeltetési referens, gondnok, illetőleg az ORFK által az ÁSZ épületének őrzésére kijelölt szervezet tagjainak feladata.
29. § A munkabalesetekkel kapcsolatos előírások
(1) Munkabaleset: az a baleset, amely az alkalmazottat a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől.
(2) A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és az ÁSZ által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.
(3) Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról), a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset az ÁSZ saját, vagy bérelt járművével, vagy kiküldetés esetén saját gépjárművel történt. (Az ilyen baleset üzemi úti balesetnek minősül.)
(4) Súlyos az a munkabaleset, amely
a) a sérült halálát (halálos az a baleset is, melynek bekövetkezésétől számított egy éven belül orvosi szakvélemény szerint, a balesettel összefüggésben életét vesztette),
b) a sérült magzatának, vagy újszülöttjének halálát,
c) a sérült önálló életvezetését gátló maradandó károsodását,
d) a sérült valamely érzékszerve (vagy érzékelő képessége) és a reprodukciós képessége elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta,
e) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,
f) súlyos csonkulást, hüvelykujj, vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb eseteket,
g) beszélőképesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.
30. § A munkabalesetek jelentése
(1) Az alkalmazott (sérült) saját balesetét, rosszullétét, sérülését köteles azonnal jelenteni a munkahelyi vezetőjének, vagy a munkahelyen tartózkodó bármilyen szintű vezetőnek, ha ebben akadályoztatva van (magatehetetlen, ájult), úgy az a munkatárs, aki a balesetet látta, illetve elsőnek tudomást szerez róla, köteles jelenteni.
(2)26 A munkahelyi vezető, vagy az a munkatárs, aki a helyszínen tartózkodik, köteles intézkedni a sérült ellátásáról, a Szolgálat orvosa vagy a mentőszolgálat kihívásáról, a helyszín biztosításáról, a vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetője, valamint a munkavédelmi megbízott értesítéséről.
(3) A munkavédelmi megbízott, illetve a 7. §-ban meghatározott személyek minden munkabalesetet (sérülést) a bekövetkezését követően haladéktalanul baleseti nyilvántartási naplóban rögzítenek.
(4) Munkaképtelenséggel nem járó balesetek esetén
a)27 a 7. §-ban meghatározott személyek végzik a balesetek kivizsgálását a budapesti létesítményekben foglalkoztatott fizikai alkalmazottak tekintetében; annak eredményét a baleseti nyilvántartási naplóban rögzítik és eleget tesznek a vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetője és a munkavédelmi megbízott felé fennálló jelentési kötelezettségüknek,
b) a munkavédelmi megbízott végzi a balesetek kivizsgálását minden más alkalmazott tekintetében és annak eredményét a baleseti nyilvántartási naplóban rögzíti.
(5) A munkaképtelenséggel járó munkabalesetek esetén
a)28 a 7. §-ban meghatározott személyek haladéktalanul elvégzik a baleset előzetes kivizsgálását a budapesti létesítményekben foglalkoztatott fizikai alkalmazottak tekintetében és annak eredményét a baleseti nyilvántartási naplóban rögzítik; valamint haladéktalanul értesítik a vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetőjét és a munkavédelmi megbízottat a baleset részletes kivizsgálása és a munkabaleseti jegyzőkönyv felvétele céljából,
b) minden más alkalmazott tekintetében a balesetet a munkavédelmi megbízott a baleseti nyilvántartási naplóban rögzíti és azt haladéktalanul kivizsgálja; a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzíti.
(6)29 Súlyos baleset esetén a munkahelyi vezető, illetve a Számvevői iroda megyei ellenőrzési irodájának kijelölt alkalmazottja azonnal jelentést ad a munkavédelmi megbízottnak, aki a súlyos balesetet haladéktalanul bejelenti a területileg illetékes munkaügyi hatóságnál. A bejelentést 72 órán belül írásban meg kell ismételni, ha a bejelentés telefonon történt.
31. § A balesetek kivizsgálása
(1) Az ÁSZ-nál minden bejelentett, illetve tudomásra jutott balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni és meg kell állapítani, hogy az munkabalesetnek minősül-e.
(2)30 Amennyiben a balesetet – a munkavédelmi megbízott szakvéleménye és a vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős egység vezetője javaslata alapján – a gazdasági igazgató nem minősíti munkabalesetnek, akkor a sérült, illetve halála esetén annak hozzátartozója figyelmét írásban kell felhívni a jogorvoslat lehetőségére.
(3) A kivizsgálást a munkavédelmi megbízott, illetve a 7. §-ban meghatározott személyek szükség szerint külső szakértők, a munkabaleseti felelősségbiztosítási szerződést kötő biztosító társaság képviselője és a munkahelyi vezető bevonásával végzi. A kivizsgálás eredményét a gazdasági igazgató hagyja jóvá.
(4) A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet olyan részletesen kell kivizsgálni, hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A kivizsgálás során feltárt adatokat, eredményeket, intézkedéseket munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(5) A munkavédelmi megbízott a munkabaleseti jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi:
a) a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának,
b) a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset esetén a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak,
c) a Pénzügyi és számviteli osztály társadalombiztosítási referensének és a társadalombiztosítási referens bevonásával együtt az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).
(6) Ha a sérült, vagy halála esetén a hozzátartozója az ÁSZ-nak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését, vagy mulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.
32. § A kártérítés rendje
(1)31 A munkavédelmi megbízott írásban felhívja a sérültet kárigénye előterjesztésére, tájékoztatja a kárigény érvényesítésének lehetőségéről (5. melléklet), ezzel egyidejűleg a balesetről tájékoztatja a munkabaleseti felelősségbiztosítási szerződést kötő biztosító társaság képviselőjét is.
(2) A bejelentett kárigényt (6. melléklet) a gazdasági igazgató a biztosító társaság előzetes véleményének figyelembevételével 30 napon belül elbírálja, és annak elutasításáról, vagy a kárigényben meghatározott összeg kifizetéséről rendelkezik. A kárigény elutasítása esetén a sérültet, illetve hozzátartozóját a jogorvoslati lehetőségről tájékoztatni kell.
33. § Záró rendelkezések
(1) Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Az utasítás rendelkezéseit 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
(3)32
Mellékletek a 3/2012. (I. 6.) számú elnöki utasítással kiadott Munkavédelmi Szabályzathoz
1. melléklet a 3. §-hoz: a Fontosabb munkavédelmi jogszabályok jegyzéke
2. melléklet a 10. § (1) bekezdéséhez: Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra
3. melléklet a 18. § (3) bekezdéséhez: Egyéni védőeszköz juttatási rendje
4. melléklet a 19. § (5) bekezdéséhez: Beutalás képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó szemészeti szakvizsgálatra
5. melléklet a 32. § (1) bekezdéséhez: Felhívás munkavállalói kárigény előterjesztésére
6. melléklet a 32. § (2) bekezdéséhez: Kárigény előterjesztése
1. melléklet a 3/2012. (I. 6.) ÁSZ utasításhoz33
2. melléklet a 3/2012. (I. 6.) ÁSZ utasításhoz
Munkáltató megnevezése, cégszerű bélyegzője |
|
Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra |
(A munkáltató tölti ki) |
|
A munkavállaló neve: ………………………………………………………… Szül. …… év ……………… hó …… nap |
Lakcíme: …………………………………………………………………………………………………………………… |
Munkaköre: ………………………………………………………………………… TAJ száma: ………………………… |
A vizsgálat oka: munkába lépés előtti, munkakör (hely) változás előtti, soron kívüli, záróvizsgálat |
|
A munkakör (munkahely) főbb egészségkárosító kockázatai1 |
1 A megnevezett munkakörben fennálló kockázatok megfelelő rovatába tintával kell X-et írni, ahol több tényező van felsorolva, a megfelelőt alá is kell húzni.
|
Kockázat |
A munkaidő |
Kockázat |
A munkaidő |
||||
|
jelzése |
megnevezései |
egészében |
egy részében |
jelzése |
megnevezése |
egészében |
egy részében |
|
1. |
Kézi anyagmozgatás |
|
|
14. |
Porok, megnevezve: |
|
|
|
2. |
Fokozott baleseti veszély (magasban végzett, villamos üzemi, feszültség alatti munka), egyéb: ……………… |
|
|
15. |
Vegyi anyagok, megnevezve: |
|
|
|
3. |
Kényszertesthelyzet (görnyedés, guggolás) |
|
|
16. |
Járványügyi érdekből kiemelt munkakör |
|
|
|
4. |
Ülés |
|
|
17. |
Fertőzésveszély |
|
|
|
5. |
Állás |
|
|
18. |
Fokozott pszichés terhelés |
|
|
|
6. |
Járás |
|
|
19. |
Képernyő előtt végzett munka |
|
|
|
7. |
Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg, nedves, változó) |
|
|
20. |
Éjszakai műszakban végzett munka |
|
|
|
8. |
Zaj |
|
|
21. |
Pszichoszociális |
|
|
|
9. |
Ionizáló sugárzás |
|
|
22. |
Egyéni védőeszk. általi terhelés |
|
|
|
10. |
Nem-ionizáló sugárzás |
|
|
23. |
Egyéb: |
|
|
|
11. |
Helyileg ható vibráció |
|
|
|
|
|
|
|
12. |
Egésztest vibráció |
|
|
|
|
|
|
|
13. |
Ergonómiai tényezők |
|
|
|
|
|
|
|
Kelt: ……………………………… év …………… hó …… napján |
||
|
__________________ _________________________________ …………………………………………… |
||
|
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat megnevezése: ______________________________________________________ |
||
|
|
||
|
Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény |
||
|
A vizsgálat eredménye alapján …………………………………………………………………………… munkavállaló |
||
|
Születési év: ……………… hó ………………………… nap …………………………………………………………… |
||
|
……………………………………………………………………………………………………………… munkakörben |
||
|
ALKALMAS |
IDEIGLENESEN NEM ALKALMAS |
NEM ALKALMASt |
|
Nevezett munkaköri alkalmasságát érintő korlátozás: …………………………………………………………………… |
||
|
Ideiglenesen nem alkalmas minősítés esetén a legközelebbi vizsgálat …………… hét múlva. |
||
|
Kelt: ……………………………………… |
||
|
_____________________________ |
||
3. melléklet a 3/2012. (I. 6.) ÁSZ utasításhoz34
|
Munkakör |
Tevékenység |
Kockázatok |
Szükséges egyéni védőeszköz |
VTSZ* |
|---|---|---|---|---|
|
villanyszerelő |
villanyszerelési munkák |
áramütés, ívhúzás |
villanyszerelő kesztyű |
6116 10 20 |
|
villanyszerelő védőcipő |
6402 91 00 |
|||
|
ívvédő kétrészes overall |
6113 00 90 |
|||
|
anyagbeszerző |
anyagbeszerzés |
időjárástól függő munkakörnyezet, elcsúszás veszélye |
meleg dzseki |
6113 00 90 |
|
csúszásgátló téli férfi cipő |
6403 51 15 |
|||
|
kézbesítő |
kézbesítés |
időjárástól függő munkakörnyezet, elcsúszás veszélye |
meleg dzseki |
6113 00 90 |
|
csúszásgátló téli női cipő |
6403 51 19 |
|||
|
gépjárművezető |
gépjárműmosási munkák |
fröccsenő víz, elcsúszás veszélye |
eldobható egyrészes overál |
6203 42 51 |
|
védőszemüveg |
||||
|
gumicsizma |
6401 10 10 |
|||
|
gépjármű-szerelési, karbantartási munkák |
fokozott szennyeződéssel járó tevékenység |
kétrészes védőruha |
6113 00 90 |
|
|
védőkesztyű |
6116 99 00 |
|||
|
munkakör ellátása |
erős napsugárzás |
optikai éleslátást biztosító fényvédőszemüveg |
* |
|
|
nyomdai feladatot végző |
nyomdai munkák |
kápráztató hatás, koptató és mechanikai igénybevétel |
védőszemüveg |
* |
|
kétrészes védőruha |
6203 22 10 |
|||
|
védőcipő |
6403 51 95 |
|||
|
képernyő előtti munkavégzők |
képernyő előtti munkavégzés |
szemészeti állapotromlást előidéző tényező |
korrekciós, éleslátást biztosító szemüveg |
50/1999. (XI. 3.) |
|
számtech.raktáros |
raktározás, rakodás |
fokozott szennyeződés |
meleg dzseki |
6113 00 90 |
|
csúszásgátló védő cipő |
6403 51 95 |
|||
|
karbantartók |
karbantartás |
fokozott szennyeződéssel járó munkavégzés |
védőcipő |
6403 51 95 |
|
védőkesztyű |
6116 99 00 |
|||
|
meleg dzseki |
6113 00 90 |
|||
|
poló |
6113 |
|||
|
kétrészes védőruha |
6203 22 10 |
|||
|
leltározók |
tárgyi eszközök leltározása |
szennyeződéssel járó munkavégzés |
védőcipő |
6403 |
|
védőnagrág |
6203 |
|||
|
gondnok |
anyagmozgatás, szerelés |
időjárástól függő munkakörnyezet |
meleg dzseki |
3113 00 90 |
|
védőcipő |
6403 51 95 |
|||
|
számitástechnikus |
informatikai eszközök üzembehelyezése |
szennyeződéssel járó munkavégzés |
védőnadrág |
6203 |
|
poló |
6113 |
|||
|
rakodás |
védőcipő |
6403 |
4. melléklet a 3/2012. (I. 6.) ÁSZ utasításhoz35
.................................................................................
(A foglalkozás-egészségügyi orvos tölti ki.)
foglalkozás-egészségügyi szolgáltató orvosának
aláírása, hiteles bélyegzője
|
________________________________________________________________________________________________ |
cégszerű bélyegzője
a szemészeti szakvizsgálatot elvégző orvos aláírása, hiteles bélyegzője
5. melléklet a 3/2012. (I. 6.) ÁSZ utasításhoz36
(a munkáltató részéről)
|
…………………………………………… |
munkáltató
6. melléklet a 3/2012. (I. 6.) ÁSZ utasításhoz
|
Kárigény előterjesztése |
|
|
|
|
|
…………………………………… |
|
(munkáltató) |
|
|
|
…………………………………… |
|
|
|
|
|
A 201………………………… hó …… napján kelt felhívására, a ....................................... ................................................. |
|
|
|
1. Károsodásom a következők szerint következett be: |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
|
|
2. A kár bekövetkezése és munkaviszonyom fennállása között az okozati összefüggést a következő körülmények támasztják alá: |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
|
|
3. Kárigényem a következő: |
|
a) Vagyoni kár: |
|
– elmaradt jövedelem: …………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………. |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………. |
|
– dologi kár: ……………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………. |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………. |
|
– indokolt költség: ……………………………………………………………………………………………………….. |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………. |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………. |
|
|
|
b) Nem vagyoni kár: ………………………………………, melyet a következő körülmények támasztanak alá: |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
|
|
|
|
4. Bejelentem, hogy a fenti eseményekkel kapcsolatban várhatóan további károk bekövetkezése várható, a következőkre tekintettel: |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
|
|
|
|
A fentiek bizonyítására mellékelten csatolom: |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
……………………………………………………………………………………………………………………………… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kelt: …………………… 201……………………… hó …… nap |
|
|
|
……………………………………… |
Az utasítást a 2/2017. (XII. 7.) ÁSZ utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte 2018. január 1. napjával.
Az 5. § nyitó szövegrésze a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (4)–(6) bekezdését a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 10. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezet.
A 6. § (1) bekezdés i) pontja a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § a) pontja a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § h) pontja a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (7) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (4) bekezdésével elrendelt módosítás, amely szerint a „HSZO” szövegrész helyébe a „munkaügyi és bérszámfejtési feladatok ellátásáért felelős egység” szöveg lép, nem vezethető át.
A 19. § (7) bekezdés d) pontja a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 19. § (7) bekezdés e) pontja a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 19. § (8) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 28. § (5) bekezdését a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 4. §-a iktatta be.
A 30. § (2) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 30. § (4) bekezdés a) pontja a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 30. § (5) bekezdés a) pontja a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 30. § (6) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 31. § (2) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 8. §-ával megállapított szöveg.
A 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 6. § (7) bekezdésével elrendelt módosítás, amely szerint a „HSZO-ra (Humánpolitikai és szervezetfejlesztési osztály” szövegrész helyébe a „munkaügyi és bérszámfejtési feladatok ellátásáért felelős egységre” szöveg lép, nem vezethető át.
Az 5. melléklet a 3/2014. (VI. 13.) ÁSZ utasítás 9. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás