31/2012. (XI. 16.) NFM utasítás
31/2012. (XI. 16.) NFM utasítás
a Magyar Energia Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2012.11.18.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 4. §-ában, valamint 71. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki:
1. § A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § (1) A Szabályzatot, valamint a Hivatal belső szabályzatait szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megtörténtéről a Hivatal elnöke, a felülvizsgálat eredményének egyidejű továbbításával tájékoztatja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárát.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter
a) a közigazgatás-fejlesztés okán szükséges szervezeti és működési szabályok, valamint
b) jogszabályváltozás
miatt bármikor kezdeményezheti a Szabályzat 30 napon belül történő módosítását. A módosítás elmulasztása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik a megfelelő módosítás érvényesüléséről és az azzal kapcsolatos intézkedés hatálybalépéséről.
3. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2)2
1. melléklet a 31/2012. (XI. 16.) NFM utasításhoz
A Magyar Energia Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
I. FEJEZET
A HIVATAL ÁLTALÁNOS ADATAI, JOGÁLLÁSA
A Hivatal jogállása és alapadatai
1. § A Hivatalt az Országgyűlés a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvénnyel hozta létre. A Hivatal alapító szerve a Magyar Köztársaság Országgyűlése, alapítási dátuma: 1994. július 25. A Hivatal 1999. március 11-én kelt alapító okiratának utolsó jelenleg hatályos módosítását a Magyarország miniszterelnöke hagyta jóvá, amelynek száma: NFM/15924/10/2012.
2. § (1) A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező kormányhivatal.
(2) A Hivatal gazdálkodási jogköre alapján: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(3) A Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, melynek költségvetése önálló címet képez.
(4) A Hivatal az alaptevékenységen kívül rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez.
(5) A Hivatal jogállását, feladatait és hatáskörét a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.), a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.), a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.), a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.), valamint az ezek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezései határozzák meg.
(6) A Hivatal vagyonkezelésébe, tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezet nincs.
(7) A Hivatalhoz az irányító szerv által rendelt más költségvetési szerv nincs.
3. § (1) A Hivatal alapadatai a következők
a) A Hivatal megnevezése: Magyar Energia Hivatal
b) A Hivatal megnevezésének rövidítése: MEH
c) Angol nyelvű megnevezés: Hungarian Energy Office
d) Német nyelvű megnevezés: Ungarisches Energieamt
e) Francia nyelvű megnevezés: Office National de l’ Energie
f) Orosz nyelvű megnevezés: Упавление энергетики Венгрии
g) Hivatal székhelye: 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7.
h) A Hivatal törzskönyvi azonosító száma: 329013
i) A Hivatal statisztikai számjele: 15329011 8413 312 01
j) A Hivatal költségvetési elszámolási számlaszáma:
ja) Kincstári számlaszám: 10032000-01714373-00000000
jb) Letéti számlaszám: 10032000-01714373-20000002
jc) VIP kincstári kártyafedezeti számla: 10032000-01714373-00070003
jd) A Hivatal adószáma: 15329011-1-42
(2) A Hivatal alapító okirata szerint a következő alaptevékenységeket látja el:
a) a földgáz- és villamosenergia-ellátással kapcsolatos feladatokat;
b) a földgáz- és villamosenergia-ellátás biztonságának és a földgáz- és villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatokat;
c) a földgáz biztonsági készletezésével kapcsolatos feladatokat;
d) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatokat;
e) a törvényben meghatározott esetekben a távhőtermelő létesítmény létesítésére és működésére vonatkozó engedélyek, továbbá a távhő-szolgáltatói működési engedélyek kiadásával kapcsolatos feladatokat;
f) a földgáz- és a villamos energia rendszerhasználati díjra, csatlakozási díjra és az egyetemes szolgáltatás, a földgáz felajánlás és hazai termelés árára és árképzésére vonatkozó, valamint a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira vonatkozó szabályok előkészítését, valamint a földgáz- és villamosenergia-ellátás, továbbá a víziközmű-szolgáltatás területén az ágazati jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi feladatokat;
g) határozattal megállapítja a földgáz és a villamos energia rendszerhasználati díjakat;
h) a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat;
i) kiadja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítványt;
j) az energia statisztikai feladatatok ellátása során;
ja) az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjti és kezeli a külön jogszabályban meghatározott energetikai tárgyú adatokat;
jb) létrehozza és fenntartja a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló nemzeti energia statisztikai tájékoztatási rendszert;
jc) adatokat szolgáltat az Európai Uniónak, nemzetközi szervezeteknek, és a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerveknek a Vet., az Stt. és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján.
(3) A Hivatal alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrendi besorolása: 841314 Energia és ásványi erőforrások központi igazgatása és szabályozása, 841216 Vízügy központi igazgatása és szabályozása. Államháztartási szakágazati besorolás: 841312 Energia, üzemanyag-ellátás.
A Hivatal szervezeti felépítése
4. § (1) A Hivatalban önálló szervezeti egység az Elnöki Kabinet, az Elnöki Titkárság, a Kommunikációs Önálló Osztály, a főosztályok, a Humánpolitikai Önálló Osztály, a biztonsági vezető, az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős, és a belső ellenőrzés.
(2) A Hivatalban nem önálló szervezeti egység az osztály és az elnökhelyettesi titkárságok.
(3) Az egységes hivatali működés kialakítása és biztosítása érdekében a főosztályokon – a Gazdasági Főosztály kivételével – legalább egy fő jogi előadó vagy jogtanácsos (a továbbiakban együtt: jogász) munkakör létesítendő.
(4) Minden önálló szervezeti egység – kivéve a belső ellenőrzés – köteles gondoskodni ellenőrzési nyomvonalának évente történő elkészítéséről, és minden év február 15-ig megküldeni azt az Elnöki Kabinet részére.
(5) A Hivatal feladatainak ellátása érdekében az elnök saját hatáskörben rendelkezik a szervezeti egységek engedélyezett összlétszámon belüli létszámmegoszlásának a Hivatalon belüli kialakításáról és átcsoportosításáról, mely során a 3. függelékben meghatározott létszámkeretektől mind fölfelé, mind lefelé legfeljebb 5 fővel eltérhet.
(6) A Hivatal megalapította az Energetikai Állandó Választottbíróságot, mely a továbbiakban függetlenül működik.
5. § (1) A Hivatal szervezeti ábráját a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.
(2) A Hivatal szervezeti egységeinek feladatait a Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.
(3) A Hivatal szervezeti egységeinek létszámkeretét a Szabályzat 3. függeléke tartalmazza.
(4) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényre figyelemmel a vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Szabályzat 4. függeléke tartalmazza.
(5) A Hivatal tevékenységét szabályozó legfontosabb jogszabályok jegyzékét a Szabályzat 5. függeléke tartalmazza.
A Hivatal tevékenységi köre
6. § (1) A Hivatal a villamosenergia-piac szabályozása körében jóváhagyja a villamosenergia-ipari engedélyeket és szabályzatokat, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, kiadja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítványt, megállapítja a villamos energia rendszerhasználati díjakat, a csatlakozási díjakat, részt vesz az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árának és átvételi feltételeinek kidolgozásában, előkészíti a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait, megállapítja a jogszabályban nem szabályozott speciális tarifák mértékét és alkalmazási szabályait, előkészíti az egyetemes szolgáltatás árait és árképzési szabályait, biztosítja a szétválasztási szabályok és a hálózathoz hozzáférés szabályainak érvényesülését, piacelemzést végez, segíti a szabad kereskedőváltást, intézkedik ellátási zavarok esetén.
(2) A Hivatal a földgázpiac szabályozása körében kiadja a földgázipari engedélyeket és jóváhagyja szabályzatokat, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, megállapítja a földgáz-rendszerhasználati díjakat, megállapítja a csatlakozási díjakat, előkészíti, illetve megállapítja rendszerhasználati és csatlakozási díjak általános és egyedi áralkalmazási feltételeit, megállapítja a kiegyenlítő fizetések mértékét, előkészíti az egyetemes szolgáltatás árait és árképzési szabályait, előkészíti a vételre felajánlott forrás és a hazai termelésű földgáz árképzésére vonatkozó szabályokat és áralkalmazási feltételeket, ezek árát és mennyiségét előkészíti a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait, biztosítja a szétválasztási szabályok és a hálózathoz hozzáférés érvényesülését, piacelemzést végez, segíti a szabad kereskedőváltást, intézkedik ellátási zavarok esetén, a földgáz biztonsági készletezésére, ellenőrzi a tárgyalásos tárolói hozzáférésre, valamint a hatósági árral érintett földgázforrás felhasználására vonatkozó szabályok érvényesülését.
(3) A Hivatal az egységes európai belső földgáz- és villamosenergia-piac kialakulását segítendő együttműködik az európai társhatóságokkal és az Európai Bizottsággal, valamint az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: ACER) a belső piaci közösségi szabályozás kialakításában és a belső piaci működés ellenőrzésében.
(4) A Hivatal a távhőellátás területén kiadja a távhőtermelői és távhő-szolgáltatói engedélyeket, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, előzetesen jóváhagyja és ellenőrzi a csatlakozási díj mértékét, javaslatot tesz a távhő-szolgáltatási célú távhőtermelés, a lakossági távhőszolgáltatás díjaira, valamint a távhő-szolgáltatási támogatás mértékére, ellenőrzi, hogy a távhőszolgáltatónak, a lakossági felhasználóknak, a külön kezelt intézménynek értékesített távhő ára megfelel-e a Tszt.-ben előírt követelményeknek, elvégzi a jogszabályok által előírt eszköz- és költség-felülvizsgálatot.
(5) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatás területén kiadja a víziközmű-szolgáltatói működési és más engedélyeket, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, jogszabálysértés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket; javaslatot tesz a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díjára, továbbá az ivóvíz átadási árára és az átvett szennyvíz kezelési díjára; díjfelügyeletet lát el a víziközmű-szolgáltatás díjaira vonatkozóan.
(6) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatás területén jóváhagyja az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázatok kiírását, az üzemeltetési szerződéseket és azok módosítását, a gördülő fejlesztési terveket, az üzletszabályzatokat; jogszabályban meghatározott esetben közérdekű üzemeltetőt jelöl ki; eltérést enged a víziközmű-szolgáltatás díjától; a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos nyilvántartásokat vezet.
(7) A Hivatal eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Vet., a Get., a Tszt., a Vksztv. és a vezetékes energetikai rendszerekre, illetve a víziközmű-szolgáltatás felügyeletére vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel. A közérdekű bejelentésekre az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-ai vonatkoznak.
(8) A Hivatal a fogyasztóvédelem területén a villamosenergia- és földgázellátás, továbbá a víziközmű-szolgáltatás tekintetében
a) dönt az elosztói, egyetemes szolgáltatói, kereskedői, víziközmű-szolgáltatói üzletszabályzatok jóváhagyásáról, és ellenőrzi az azokban foglaltak betartását;
b) kiadja – a víziközmű-szolgáltatás kivételével – az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, elvárt színvonalát, a szolgáltatás minőségét szabályozó határozatokat és ellenőrzi az azokban foglaltak betartását;
c) dönt a törvényekben meghatározott felhasználói panaszokban;
d) valamint ellátja az egyéb, jogszabályban meghatározott, Hivatal hatáskörébe utalt fogyasztóvédelmi feladatokat.
(9) A Hivatal statisztikai feladatai körében, és mint a statisztikai szolgálathoz tartozó hivatalos statisztikai szerv eleget tesz a hazai és nemzetközi szervezetek, illetve egyéb szervezetek részére történő rendszeres és eseti adatszolgáltatási kötelezettségeinek.
II. FEJEZET
A HIVATAL VEZETÉSE
A Hivatal elnöke
7. § (1) A Hivatalt a jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében eljárva az elnök vezeti.
(2) A Hivatal elnöke
a) vezeti a Hivatalt;
b) képviseli a Hivatalt belföldön és a nemzetközi kapcsolatokban, gondoskodik a Hivatal részvételéről nemzetközi szervezetekben;
c) a Hivatal nevében megállapodásokat köthet, kötelezettségeket vállalhat;
d) a Hivatal tevékenységével kapcsolatban előterjesztést, javaslatot és jelentést tesz a Kormány, illetve a miniszterek részére;
e) elkészíti és megküldi a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát, intézkedik a tájékoztatásnak a Hivatal honlapján történő közzétételéről;
f) tanácskozási joggal részt vesz a kormány ülésén a Hivatal feladat- és hatáskörét érintő előterjesztések megtárgyalásakor;
g) szükség szerint meghatározza és jóváhagyásra felterjeszti a felügyeletet ellátó miniszternek a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát vagy annak módosítását, és javaslatot tesz a Hivatal alapító okiratának szükségszerű módosítására;
h) kiadja a Hivatal feladat- és hatáskörének ellátására és a jogszabályok végrehajtásának biztosítására irányuló belső normatív utasításokat, valamint az egyedi elnöki utasításokat; a jogszabályi előírások figyelembevételével a normatív utasításban foglaltaktól egyedi ügyben eltérő eljárási rendet alkalmazhat, illetve egyedi döntést hozhat;
i) gondoskodik a Hivatal jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásáról, és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy jelen Szabályzat a hatáskörébe utal, illetve amelyet saját hatáskörben megtart;
j) kiadmányozza azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát nem ruházta át, az átruházott kiadmányozási jogot az elnök bármikor, különösen annak kiemelt súlyára tekintettel magához visszavonhatja, vagy a Szabályzatban foglaltaktól eltérően határozhatja meg;
k) rendelkezik a mindenkori jogszabályok keretein belül a Hivatal költségvetésében jóváhagyott előirányzatok (létszám-, bér- és jutalom-, működési és felhalmozási kiadások) felett;
l) meghatározott feladat ellátására munkacsoportot hozhat létre és működtethet;
m) meghatározott ügy intézésére kijelölhet bármely kormánytisztviselőt és számára a jogszabályok keretei között az ügy intézésének módjára is utasítást adhat;
n) a jelen Szabályzatban foglalt általános helyettesítési rendtől szükség esetén eltérhet;
o) gondoskodik a szabálytalanságok kezelésének hivatali szabályozásáról és működtetéséről, valamint az ellenőrzési nyomvonal összeállításáról;
p) dönt, illetve intézkedik azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály kifejezetten az elnök személyes hatáskörébe utal, vagy amelyeket egyébként saját hatáskörébe von;
q) vezeti a földgázellátási válsághelyzet fennállása alatt teendő intézkedésekre vonatkozó döntésének előkészítése során a Kormányt tanácskozási jogkörrel segítő bizottságot, amelynek elnöke az energiapolitikáért felelős miniszter.
(3) A Hivatal elnöke felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért. A Hivatal elnöke felelős továbbá a belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.
8. § Az elnök közvetlenül irányítja:
a) az elnökhelyettesek,
b) az Elnöki Kabinet vezetője (a továbbiakban: kabinetfőnök),
c) az Elnöki Titkárság vezetője (a továbbiakban: titkárságvezető),
d) a Kommunikációs Önálló Osztály vezetője (a továbbiakban: kommunikációs vezető),
e) a belső ellenőrzés,
f) a biztonsági vezető,
g) valamint az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős
munkáját.
9. § (1) Az elnök munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik (Elnöki Kabinet), melyet főosztály-vezetői besorolású kabinetfőnök vezet.
(2) Az elnök közvetlenül irányítja a kabinetfőnök tevékenységét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
10. § Az elnököt – eltérő rendelkezés hiányában – az adott ügyben feladatköre szerint érintett elnökhelyettes, illetve tartós akadályozatása esetén a kinevezett vagy kijelölt általános elnökhelyettes helyettesíti.
Elnökhelyettesek
11. § (1) Az elnökhelyettesek az elnök által átruházott jogkörben képviselik a Hivatalt és végzik a szakterületi feladatok végrehajtását az elnök irányításával, továbbá részt vesznek az elnök feladatait és felelősségi körét érintő témák hivatali szintű megvalósításában.
(2) Az elnökhelyettesek az elnök közvetlen irányítása mellett az elnöktől kapott utasítások, a jogszabályok és a Hivatal belső szabályzataiban foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítják az alárendelt önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, az elnök által átruházott jogkörben a szakterületüket érintően gondoskodnak a Hivatal szakmai álláspontjának kialakításról és képviselik azt. Az elnökhelyettesek szakterületüket érintően általánosan képviselik a Hivatalt.
(3) Az elnökhelyettesek biztosítják, hogy az általuk irányított szervezeti egységek egymással együttműködve és egymást kölcsönösen tájékoztatva egységes álláspontot képviselve vegyenek részt a közigazgatási és hatósági munkában, valamint a Hivatal egyéb feladatainak ellátásában.
(4) A Hivatal elnöke az elnökhelyettesek fölött munkáltatói jogkört nem gyakorol. Az elnökhelyettesek munkakörének megnevezése: elnökhelyettes. Az elnökhelyettesek jelen Szabályzatban foglalt szakosított feladatait, felelősségi körüket munkaköri leírásuk tartalmazza.
(5) Az elnökhelyettest az elnök írásbeli rendelkezése alapján – az abban megjelölt terjedelemben – más elnökhelyettes, vagy főosztályvezető helyettesíti.
(6) Az elnök akadályoztatása esetén általános helyettese az általa írásban megjelölt elnökhelyettes, ennek hiányában az általános helyettesítésre jogosult elnökhelyettest az energetikáért felelős miniszter jelöli ki. Az elnök általános helyettesítésére a mindenkori jogszabályi előírásokra figyelemmel, külön elnökhelyettesi kinevezés létesíthető. Az elnök és az általános helyetteseként kijelölt elnökhelyettes egyidejűleg nem lehet távol.
(7) Az elnökhelyettesek kötelesek a saját szakterületükön
a) kialakítani és érvényesíteni a Hivatal stratégiai terveinek koncepcióját;
b) feladataikat a vonatkozó jogszabályok és az elnök utasításai alapján ellátni;
c) összeállítani és a kabinetfőnöknek határidőre megküldeni az irányításuk alá tarozó szervezeti egységekre vonatkozó, összesített éves munkatervet és az éves értékelő jelentést;
d) azon ügyekben, melyekben a kiadmányozás jogát az elnök magának fenntartotta vagy magához vonta, az irat előzetes szignózásával az elnököt szakmai egyetértéséről és a döntés jogszerűségéről biztosítani;
e) irányítani, koordinálni, összehangolni, ellenőrizni a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait, azok végrehajtását;
f) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozóan az ügyintézési határidők nyilvántartási és kontrollrendszerét kialakítani és működtetni, valamint az ügyintézési határidők betartását érvényesíteni;
g) gondoskodni a Hivatal feladatainak ellátása során a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és egyedi elnöki utasítások megfelelő betartásáról és érvényesüléséről;
h) tájékoztatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit a legfelsőbb vezetés szakmai álláspontjáról;
i) rendszeresen tájékoztatni az elnököt a Hivatal időarányos és rendkívüli feladatainak teljesítéséről, valamint javaslatot tenni az elnök hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatalára;
j) értékelni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, a vezetők munkáját, valamint ennek megfelelően kezdeményezni a szükséges intézkedéseket;
k) működtetni és ellenőrizni az általuk irányított szervezeti egységek belsőkontroll-rendszerét;
l) közreműködni a Hivatalt érintő jogszabályok előkészítésében, a jogszabályok tervezeteinek kialakításában, véleményezésében, a javaslattételben, a belső szabályozás előkészítésében;
m) részt venni az igazgatási és érdekegyeztetési feladatok ellátásában;
n) javaslatot tenni a nyilvánosság tájékoztatásának fő irányvonalára;
o) az elnök részére a kért összefoglaló szakmai anyagokat előkészíteni;
p) a saját hatáskörükbe tartozó és egymás ügykörét érintő kérdésekben egyetértésben intézkedni és dönteni, egyetértés hiányában az ügyet az elnök elé terjeszteni; valamint
q) eljárni mindazokban az ügyekben, amelyek ellátásával az elnök esetenként vagy állandó jelleggel megbízza őket.
(8) Az elnökhelyettesek jogosultak és egyben kötelesek
a) a feladatkörükbe tartozó ügyben az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíteni, azoknak a jogköröknek a kivételével, amelyekben az intézkedés jogát az elnök a saját részére kizárólagosan fenntartotta, illetve amelyekben jogszabály tiltja a helyettesítést;
b) szakterületi és hatásköri elhatárolásnak megfelelően elnökhelyettesi értekezlet szervezésére, megtartására;
c) részt venni az irányításuk alá tartozó szakterület munkáját érintő értekezleten, megbeszélésen, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkájával kapcsolatban véleményt nyilvánítatni, tájékoztatást kérni, illetve a hatáskörükbe utalt ügyekben dönteni a működést, a feladat-végrehajtást érintő kérdésekben, beszámoltatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit;
d) a feladatkörüket érintő kérdésekben a médiatartalom-szolgáltatók részére nyilatkozatot, tájékoztatást adni;
e) a Hivatal feladatkörébe tartozó és szakterületüket érintő bármely kérdésben elnöki döntés meghozatalát, intézkedés megtételét kezdeményezni;
f) hatáskörükben eljárva képviselni a Hivatalt belföldi és külföldi jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek előtt, helyi és központi államigazgatási szervek előtt;
g) ellátni a jogszabályalkotásra irányuló szakmai javaslatok államigazgatási képviseletét.
12. § (1) Az elnökhelyettesek munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárságok működnek.
(2) Az elnökhelyettesek közvetlenül vezetik és irányítják titkárságuk valamennyi munkatársának tevékenységét.
13. § Az elnökhelyettesek – a Szabályzat 41. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – jogosultak az irányításuk alá tartozó szervezeti egység bármely kormánytisztviselője személyére javaslatot tenni a munkaköri leírása alapján a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes részére a Hivatal európai uniós és nemzetközi szervezetekben vagy külföldi hivatalokban történő képviseletére vonatkozóan.
14. § A munkaköri leírása alapján az energetikáért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) az elnökhelyettesi titkárság kormány-tisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek,
b) a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály,
c) a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály,
d) a Villamosenergia Árszabályozási Főosztály,
e) a Földgáz Árszabályozási Főosztály,
f) a Távhő Árszabályozási Főosztály
g) vezetőjének a tevékenységét.
15. § A munkaköri leírása alapján a víziközmű-szolgáltatásért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) az elnökhelyettesi titkárság kormány-tisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek,
b) a Víziközmű-felügyeleti és -szabályozási Főosztály,
c) a Víziközmű Árszabályozási Főosztály,
d) a Víziközmű-fejlesztési Főosztály
e) vezetőjének a tevékenységét.
16. § A munkaköri leírása alapján a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja az elnökhelyettesi titkárság kormány-tisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének tevékenységét.
17. § A munkaköri leírása alapján, vagy a 11. § (6) bekezdés szerinti kijelölés alapján általános elnökhelyettesként eljáró elnökhelyettes (a továbbiakban e Szabályzat alkalmazásában: általános elnökhelyettes) – ilyen hiányában az elnök közvetlenül – szakmailag irányítja
a) az elnökhelyettesi titkárság kormány-tisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek,
b) a Jogi és Igazgatási Főosztály,
c) a Fogyasztóvédelmi Főosztály,
d) a Statisztikai és Informatikai Főosztály,
e) a Közgazdasági Főosztály,
f) a Gazdasági Főosztály,
g) a Humánpolitikai Önálló Osztály
h) vezetőjének a tevékenységét.
III. FEJEZET
A HIVATAL SZERVEZETE
Az önálló szervezeti egységek vezetői
18. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és az elnöktől, valamint az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettestől kapott utasítások figyelembevételével vezeti, irányítja, ellenőrzi a vezetése alá tartozó szervezeti egységet.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője önálló felelősséggel irányítja a vezetése alatt álló szervezeti egységek vezetőinek (főosztályvezető-helyettes, osztályvezető) és ügyintézőinek, valamint kormányzati ügykezelőinek és munkavállalóinak munkáját.
(3) A főosztályvezetők az elnök írásbeli kijelölése alapján, az abban meghatározott terjedelemben helyettesíthetik az elnökhelyetteseket.
(4) A főosztályvezetőt akadályoztatása esetén a főosztályvezető-helyettes, vagy szakterületét érintően a főosztályvezető által kijelölt beosztott osztályvezető helyettesíti. Az önálló osztály vezetőjének helyettesítésére az elnök kormánytisztviselőt jelölhet ki. Az elnök a főosztályvezetők helyettesítésének rendjét munkaköri leírásukban, vagy más módon, írásban (eltérően) is meghatározhatja.
(5) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően
a) az elnök, és elnökhelyettesi irányítás esetén az elnökhelyettes iránymutatásainak megfelelően a munkavégzést koordinálni, biztosítani a beosztott munkatársak egyenlő munkaleterheltségét;
b) a beosztott munkatársak részére a munkavégzéshez szükséges naprakész információkat biztosítani, az elnöki vagy elnökhelyettesi értekezleten meghatározott stratégiai és operatív döntésekről a beosztott munkatársakat a megfelelő mértékben tájékoztatni, ennek érdekében szükség szerint a szervezeti egység munkatársai részére értekezletet tartani;
c) a beosztott munkatársak munkáját figyelemmel kísérni és a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok figyelembevételével értékelni (minősíteni), erről az elnököt és az érintett elnökhelyettest tájékoztatni;
d) a feladatkörét érintő előterjesztések, egyéb szabályzatok szakmai tervezeteit, valamint jogszabálytervezetek támogató anyagait elkészíteni, szükség esetén a hatályos jogszabályok, szabályzatok módosítását kezdeményezni az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettesen és az elnökön keresztül, továbbá a feladatkörét érintő belső szabályzatok hatályos jogszabályoknak való megfelelését rendszeresen vizsgálni és a felelősségi körébe utalt belső szabályzatok aktualizálását, felülvizsgálatát rendszeresen elvégezni, azokat elnöki aláírásra előkészíteni;
e) dönteni a feladatkörébe tartozó, valamint az elnök és az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes által a hatáskörébe utalt ügyekben;
f) főosztály esetén – kivéve a Gazdasági Főosztályt – a saját hatáskörbe tartozó, valamint a felettes vezető által történő kiadmányozás előtt beszerezni a főosztály legalább egy fő, jogász munkakörben dolgozó kormánytisztviselőjének jogi szakmai egyetértését biztosító szignóját;
g) hatáskörébe tartozó feladatok során kezelt adatokat, információkat naprakészen tartani, és gondoskodni a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok maradéktalan érvényesüléséről;
h) gondoskodni a szakterületét érintően a közérdekű információknak a Hivatal honlapján vagy intranetjén történő naprakész megjelenítéséről, a lehető legszélesebb körű tájékoztatás nyújtásáról;
i) főosztály esetén a Szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével részt venni az elnöki, elnökhelyettesi irányítás esetén az elnöki, elnökhelyettesi értekezlet munkájában;
j) mindazon feladatokat ellátni, amelyeket felettesei a részére ellátandó feladatként meghatároznak.
(6) Az önálló szervezeti egység vezetője jogosult a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően
a) képviselni a szervezeti egységét a Hivatal más szervezeti egységei előtt a hatáskörébe tartozó ügyekben;
b) a vezetése alatt álló szervezeti egység kormány-tisztviselőit, kormányzati ügykezelőit, munkavállalóit érintően feletteseinek javaslatot tenni az oktatási, továbbképzési célkitűzésekre;
c) a hatáskörébe utalt ügyekben önállóan kapcsolatot tartani külső szervezetekkel, felettesei külön felhatalmazása alapján az azonos vezetői szintet meghaladóan is jogosult képviselni a Hivatalt;
d) államigazgatási szervek előtt azonos vezetői szinten képviselni a Hivatalt, valamint a szakterületét érintő kérdésekben kapcsolatot tartani más külső szervezetekkel, személyekkel, engedélyesekkel.
A nem önálló szervezeti egységek vezetői
19. § (1) A főosztályvezetők munkájának elősegítése céljából az elnök a mindenkori jogszabályi keretek alapján jogosult főosztályvezető-helyettesi munkakört létesíteni.
(2) A Hivatal elnöke a Szabályzat szerinti osztály vezetésére – különösen betöltetlen osztályvezetői álláshely esetén – közvetlenül az irányítási jogkört gyakorló főosztályvezetőt vagy főosztályvezető-helyettest is kijelölheti.
(3) A főosztályvezetőt akadályozatása esetén a főosztályvezető-helyettes, vagy a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető helyettesíti.
(4) A főosztályvezető-helyettest és az osztályvezetőt az elnök által kijelölt, vagy a munkaköri leírása szerinti kormánytisztviselő helyettesíti.
(5) A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető az elnöktől, a felettes elnökhelyettestől és a felettes főosztályvezetőtől kapott utasítások figyelembevételével – önálló felelősséggel – szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység tevékenységét.
(6) A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető a nem közvetlen felettesnek minősülő vezetőtől kapott utasításról köteles tájékoztatni közvetlen felettesét.
(7) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető felel a tevékenységi körébe tartozó feladatok megvalósításáért és végrehajtásáért. Munkavégzését kezdeményezően és oly módon köteles megvalósítani, hogy önálló szakmai és vezetői tevékenysége a napi feladatok ellátásán túlmutató, hosszabb távú koncepciót juttasson érvényre. Irányító munkája során köteles biztosítani, hogy az általa vezetett terület hatékonyan illeszkedjék a Hivatal egészének tevékenységébe.
(8) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően köteles
a) betartani és a vezetése alá tartozó szervezeti egység kormány-tisztviselőivel, kormányzati ügykezelőivel, munkavállalóival betartatni a jogszabályokat és a Hivatal szabályzatait;
b) gondoskodni
ba) az általa vezetett egység feladatainak határidőre történő teljesítéséről,
bb) a vezetése alatt álló szervezeti egység hatáskörébe tartozó feladatok maradéktalan ellátásáról;
c) rendszeresen tájékoztatással ellátni a közvetlen felettest a szervezeti egysége tevékenységét érintően;
d) főosztályvezetőjének (önálló szervezeti egység vezetőjének) beszámolni az (fő)osztály dolgozóinak munkameghatározásáról, rendszeres értékeléséről és a végrehajtás ellenőrzéséről;
e) rendszeres szakmai tájékoztatást nyújtani a vezetett szervezeti egység dolgozóinak;
f) biztosítani az ügyintézés egységes gyakorlatát, minőségének fejlesztését;
g) mindazon feladatokat ellátni, amelyeket felettesei a részére ellátandó feladatként meghatároznak;
h) elnökhelyettesi irányítás alá tartozó szervezeti egység esetében részt venni az elnökhelyettesi értekezleten.
(9) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően jogosult
a) főosztályvezetőnek javaslatot tenni a főosztályvezető döntési és intézkedési jogkörébe tartozó esetekben;
b) javaslatot tenni a beosztott munkatársak oktatási, továbbképzési célkitűzéseire;
c) elnökhelyettesi irányítás alá tartozó szervezeti egység esetében részt venni az elnökhelyettesi értekezlet munkájában;
d) a beosztott munkatársak részére szükség szerint értekezlet tartására;
e) államigazgatási szervek előtt azonos vezetői szinten képviselni a Hivatalt, valamint a szakterületét érintő kérdésekben kapcsolatot tartani más külső szervezetekkel, személyekkel, engedélyesekkel.
IV. FEJEZET
A HIVATAL TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐ FÓRUMAI
Elnöki értekezlet
20. § (1) Az elnöki értekezlet az elnök által vezetett stratégiai-irányító, döntés-előkészítő, koordináló testület, amely biztosítja a működéssel kapcsolatos információk megosztását, megalapozza a döntéshozatalt, meghatározza az elvégzendő feladatokat. Az elnöki értekezlet az elnök által meghatározott időpontban, de legalább kéthetente kerül összehívásra.
(2) Az elnöki értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása az Elnöki Titkárság feladata.
(3) Az elnöki értekezlet állandó tagjai: az elnök, az elnökhelyettesek, a kabinetfőnök, a titkárságvezető, a kommunikációs vezető. Az elnöki értekezletre más személyeket az elnök hívhat meg.
(4) Az elnöki értekezleten a vezetőt akadályoztatása esetén a Szabályzat szerint helyettesítésre jogosult vezető helyettesítheti. Ezt a körülményt a távolmaradó vezető köteles az Elnöki Titkárságon előzetesen bejelenteni. A helyettesítő köteles az elhangzottakról a helyettesítettet tájékoztatni.
(5) Az elnöki értekezlet általános feladata
a) a stratégiai döntések előkészítése az elnök részére;
b) a külső szervek részére készülő előterjesztések megvitatása, a Hivatal legfontosabb, felső szintű döntést igénylő ügyeinek megtárgyalása;
c) az információáramlás biztosítása, az egységes álláspont kialakítása, a heti programok egyeztetése;
d) a feladatok kiosztása és teljesített feladatokról történő beszámolás, a belső kontroll rendszer biztosítása.
(6) Az Elnöki Titkárság az értekezleten elhangzottakról 14 napon belül emlékeztetőt készít, melyet megküld a résztvevőknek és azoknak a munkatársaknak, akikre nézve az feladatot állapít meg, valamint gondoskodik annak az intraneten történő közzétételéről.
(7) Az elnöki értekezlet döntéseinek végrehajtását a kabinetfőnök figyelemmel kíséri, erről az elnököt rendszeresen tájékoztatja.
(8) Az elnöki értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az elnöki értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a kormánytisztviselők is ennek megfelelően végezzék munkájukat, és ennek érdekében az elnöki értekezleten elhangzottakról a résztvevők szükség szerint tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársait.
Eseti értekezlet
21. § Az elnök az elnöki értekezleten kívül egyéb szintű, eseti értekezletet is összehívhat, az általa meghatározott tárgyban és személyi körben.
Elnökhelyettesi értekezlet
22. § (1) Az elnökhelyettesi értekezlet az elnökhelyettes által vezetett vezetői fórum, mely az elnökhelyettes által meghatározott időpontban, de legalább havonta kerül összehívásra.
(2) Az elnökhelyettesi értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása az elnökhelyettesi titkárságok feladata.
(3) Az elnökhelyettesi értekezlet állandó tagjai: az elnökhelyettes, az elnökhelyettes irányítása alá tartozó főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők. Az elnökhelyettesi értekezletre más személyeket az elnökhelyettes hívhat meg. Az elnökhelyettesi értekezlet állandó, tanácskozási joggal meghívott tagja a kabinetfőnök és a Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetője is.
(4) Az elnökhelyettesi értekezlet általános feladata az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában döntések meghozatala, döntések előkészítése az elnöki értekezletre, az információáramlás és a belső kontroll biztosítása, szakmai programok egyeztetése, feladatok kiosztása, számonkérése az elnöki értekezlet döntéseinek, iránymutatásainak megfelelően.
(5) Az emlékeztető, illetve az elnökhelyettesi értekezleten hozott döntések végrehajtása tekintetében az elnöki értekezletre vonatkozó szabályok irányadóak azzal, hogy az emlékeztető elkészítéséért, valamint a végrehajtás ellenőrzéséért az elnökhelyettes titkársága a felelős.
(6) Az elnökhelyettesi értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az elnökhelyettesi értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, illetve ennek megfelelően ellátni az operatív feladatokat szervezeti egységük vonatkozásában.
(7) Az elnökhelyettesi értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az elnökhelyettesi értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a kormánytisztviselők is ennek megfelelően végezzék munkájukat, és ennek érdekében az elnöki értekezleten elhangzottakról a résztvevők szükség szerint tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársait.
V. FEJEZET
A HIVATAL MŰKÖDÉSE
A Hivatal jogi-igazgatási irányítása
23. § (1) A Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője biztosítja a Hivatal egységes jogértelmezését és jogalkalmazási gyakorlatát, ennek érdekében
a) jogi szakmai (eljárásjogi és anyagi jogi) szempontból kontrollálja a más szervezeti egységeknél dolgozó, jogász munkakörben dolgozó kormánytisztviselők munkáját, e körben jogosult a nem közvetlen irányítása alá tartozó jogász munkakörben dolgozó kormánytisztviselőket utasítani;
b) rendszeresen (írásban, vagy szóban) eseti vagy összefoglaló jelentést kérhet – az érintett szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatásával – a más szervezeti egységeknél dolgozó jogi végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőktől;
c) részt vesz az elnökhelyettesi értekezleten;
d) vezeti az elnök által jogi tárgykörben létrehozott munkacsoportot.
(2) Az egyes szervezeti egységeknél jogász munkakörben dolgozó kormánytisztviselők a kiemelkedő, egyedi jogi problémákról, ügyekről félévente összefoglaló jelentést kötelesek készíteni a Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetője részére. A Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője az érintett szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett a szervezeti egységeknél dolgozó jogi végzettséggel rendelkező – de nem jogász munkakört betöltő – kormánytisztviselőktől is kérhet értékelést, javaslatot, összefoglalót, problémafelvetést azon jogi jellegű feladatokról, amelyeket a kormánytisztviselő a munkája során ellátott, vagy észlelt.
(3) A Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetője az egyes szervezeti egységeknél, jogász munkakörben dolgozó kormánytisztviselők által elkészített, valamint az egyes szervezeti egységeknél dolgozó, nem jogász munkakörben foglalkoztatott, de jogi végzettségű kormánytisztviselőktől kapott összefoglaló munkajelentést értékeli, és ezeket tájékoztatásul átadja a kabinetfőnöknek.
(4) A Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetője előzetes egyeztetés alapján (az érintett szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett) összehívhatja szakmai megbeszélésre a Hivatal szervezeti egységeinél dolgozó jogi végzettségű kormánytisztviselőket az egységes jogi álláspont és gyakorlat biztosítása végett. E szakmai megbeszéléseken a Hivatal szervezeti egységeinél dolgozó meghívott jogi végzettségű kormánytisztviselő köteles részt venni.
(5) Amennyiben a Hivatal valamely főosztályán (osztályán) a jogász munkakörben dolgozó kormánytisztviselő akadályoztatva van, és a főosztályon más, a helyettesítésükre jogosult jogi végzettségű kormánytisztviselő nem áll rendelkezésre, a Jogi és Igazgatási Főosztály látja el az adott főosztály (osztály) feladatkörébe tartozó, kiadmányozásra kerülő iratok jogi szempontú véglegesítését.
Kiadmányozás
24. § (1) A kiadmányozási jog az adott ügyben az érdemi döntés meghozatalára, aláírására ad felhatalmazást. Ez a jog magában foglalja a döntés kialakításának, az érdemi döntésnek a jogosultságát is.
(2) Kiadmányt csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet kiadni. A kiadmányozott irat tartalmáért és formájáért az aláíró felelős.
(3) A kiadmányozási jog
a) az elnök hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,
b) ha jelen Szabályzat így rendelkezik – az elnök hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és az elnök nevében történő aláírására, vagy
c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára, aláírásra ad felhatalmazást.
(4) A Hivatal elnöke kiadmányozza mindazon iratokat, hatósági döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát nem ruházta át. Az átruházott kiadmányozási jogot az elnök bármikor, különösen annak kiemelt súlyára tekintettel magához visszavonhatja. Kiadmányozási jogot kizárólag az elnök jogosult átruházni. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható.
(5) Hatósági eljárásban az elnök kiadmányozza
a) Jogi és Igazgatási Főosztály – 2. függelék 7.1. szakasz 1. pont e) alpontja szerint – feladatkörébe tartozó határozatokat;
b) az árszabályozási feladatokat ellátó főosztályok által elkészített határozatokat;
c) a villamosenergia-ipari tevékenység szabályozása körében előkészített alábbi határozatokat
ca) az 50 MW-ot elérő vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek esetében a villamosenergia- termelés megszüntetése,
cb) engedélyköteles tevékenység kiszervezése,
cc) jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása és arra vonatkozóan kötelezettség előírása,
cd) hálózatfejlesztési terv jóváhagyása,
ce) átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása,
cf) kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének és átvételi időtartamának meghatározása,
cg) végső menedékes kijelölése (Vet. 51. §),
ch) a folyamatos ellátás biztosítása érdekében más engedélyes kijelölése (Vet. 99. §),
ci) hátrányos jogkövetkezmény meghatározása;
d) a földgázipari tevékenység szabályozása körében előkészített alábbi határozatokat
da) engedélyköteles tevékenység kiszervezése,
db) hálózatfejlesztési terv jóváhagyása,
dc) szállítói rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályoknak való megfelelést tanúsítása,
dd) a földgáz-kereskedői engedélyek (egyetemes szolgáltatói) visszavonása, tevékenység felfüggesztése,
de) a folyamatos ellátás biztosítása érdekében más engedélyes kijelölése (Get. 119. §),
df) végső menedékes kijelölése (Get. 41. §),
dg) új infrastruktúra mentesítése az együttműködő földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapításai és hozzáférési szabályok, valamint a szétválasztási követelmények teljesítése alól,
dh) hátrányos jogkövetkezmény meghatározása,
di) korlátozási besorolás megállapítása;
e) a távhőtermelés és szolgáltatás szabályozása körében a távhőtermelői, valamint a távhő-szolgáltatói engedély visszavonása tárgyában elkészített határozatokat,
f) a víziközmű-szolgáltatás felügyelete kapcsán az alábbi határozatokat:
fa) közérdekű üzemeltető kijelölése és közműhasználati díjának megállapítása,
fb) közüzemi szerződésben a hatósági díjtól eltérő díj kikötésének előzetes jóváhagyása.
(6) Hatósági ügyben az elnökhelyettesek kiadmányozzák az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek feladatkörébe tartozó mindazon határozatokat és hatósági bizonyítványokat, melyeket nem az elnök kiadmányoz, valamint az eljárást megszüntető végzéseket. Az elnökhelyettes akadályoztatása vagy betöltetlen munkaköre esetén e kiadmányozási jogot az ügykörükben a főosztályvezetők jogosultak gyakorolni.
(7) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes kiadmányoz minden, feladatkörébe tartozó iratot.
(8) Hatósági ügyben a főosztályvezetők feladatkörükbe tartozó ügyben kiadmányozzák a végzéseket (kivéve az eljárást megszüntető végzést), minden egyéb iratot, és levelezést, mely nem tartozik az elnök (5) bekezdés szerinti, vagy az elnökhelyettesek (6) bekezdés szerinti kiadmányozási körébe.
(9) A helyszíni ellenőrzés során a helyszínen keletkező hatósági iratot, a panaszügyintézés során a tényállás tisztázásához szükséges leveleket az e feladat- és hatáskörében eljáró kormánytisztviselő jogosult kiadmányozni.
(10) A perképviseleti feladatokat ellátó kormánytisztviselők önállóan jogosultak a Hivatal és az elnök nevében peres és nemperes bírósági eljárásban kiadmányozni.
(11) Az (5)–(10) bekezdésekben meghatározott eljárásokon túlmenően külső szervek, szervezetek, személyek részére szóló iratok kiadmányozása/aláírása a Szabályzat 40. §-a szerinti kapcsolattartási, és egyben képviseleti jogosultsági szintnek megfelelően történik.
(12) A Nemzetközi Főosztály kormány-tisztviselői a munkakörük ellátása során a főosztályvezető által munkaköri leírásban meghatározott kompetenciák keretében kiadmányozási jogkörrel járnak el az elektronikus levelezéseik során.
(13) Az elnök az (5)–(12) bekezdésektől eltérően külön okiratban felhatalmazhatja a szervezeti egységek vezetőit, vagy azok helyetteseit kiadmányozási jogkörrel, illetve az általuk vezetett szervezeti egység képviseletére vonatkozó joggal, továbbá – a kinevezésüknél fogva szóbeli és írásbeli képviselettel rendelkező elnökhelyettesek és a gazdasági vezető kivételével – külön okiratban hatalmazhatja meg a Hivatal bármely vezető vagy beosztott kormánytisztviselőjét a Hivatal vagy az elnök képviseletére.
(14) A kiadmányozásra előkészített iratokat a szolgálati út betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni. Különösen indokolt esetben a döntés előkészítője közvetlenül is fordulhat a kiadmányozóhoz, a közvetlen felettes egyidejű – ennek lehetetlensége esetén utólagos – tájékoztatása mellett.
Munkáltatói jogkör
25. § (1) A munkáltatói jogokat – az elnökhelyettesek fölötti munkáltatói jogok kivételével – a Hivatal elnöke gyakorolja.
(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 37. § (1) bekezdés alapján az elnök által átruházott munkáltatói jogköröket a Szabályzat 26–28. §-ai tartalmazzák. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább. Az elnök az átruházott munkáltatói jogköröket a munkáltatói jogkört gyakorló vezető egyidejű értesítésével bármikor magához vonhatja.
(3) Az elnök gyakorolja teljeskörűen a munkáltatói jogkört a kabinetfőnök, a kommunikációs vezető, a titkárságvezető, a biztonsági vezető, az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős felett.
(4) Az elnök – át nem ruházható jogkörben, az elnökhelyettesek kivételével – dönt a Hivatal valamennyi kormánytisztviselőjének, munkavállalójának, kormányzati ügykezelőjének
a) kinevezéséről (munkaviszony létesítéséről), kinevezés módosításáról (munkaviszony módosításáról), felmentéséről (munkaviszony megszüntetéséről), kormány-tisztviselői (munka-) jogviszonyának megszűnéséről, díjazás megállapításáról;
b) vezetői munkakörökre történő kinevezéséről és visszavonásáról;
c) a szakmai (fő)tanácsadói, illetve közigazgatási (fő)tanácsadói cím adományozásáról, visszavonásáról;
d) a címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi cím adományozásáról;
e) alapilletményének eltérítéséről;
f) fegyelmi és kártérítési eljárás megindításáról, fegyelmi büntetés, kártérítés, összeférhetetlenség megállapításáról;
g) fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről;
h) átirányításról, kirendelésről, kiküldetésről, áthelyezésről;
i) tanulmányi szerződések megkötéséről, módosításáról, képzéseken való részvétel engedélyezéséről;
j) állami kitüntetésekre, dicséretekre, díjakra történő előterjesztésről;
k) jutalmazásról.
(5) A Kttv. 126. § (1) bekezdése és 127. § (1) bekezdése, valamint a Vet. 167. § (5) bekezdése alapján az elnök közigazgatási (fő)tanácsadói címet, és szakmai (fő)tanácsadói címet adományozhat a Hivatal kormány-tisztviselői részére.
(6) Az elnök a Kttv. és egyéb jogszabályi rendelkezések előírásainak figyelembevételével kizárólagosan gyakorol valamennyi munkáltatói jogkört – az elnökhelyettesek kivételével a – közvetlen irányítása alá tartozó személyek és szervezeti egységek vezetői felett.
26. § A Hivatal elnökhelyettesei gyakorolják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek főosztályvezetői és az elnökhelyettesi titkárságok kormány-tisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói felett mindazon munkáltatói jogköröket, melyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a munkaköri leírások elkészítését és kiadását is –, és valamennyi, irányításuk alá tartozó szervezeti egység munkatársai tekintetében az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre javaslattételi joguk és kötelezettségük van.
27. § A Hivatal önálló szervezeti egységeinek vezetői gyakorolják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek – vezető és beosztott – kormány-tisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói felett mindazon munkáltatói jogköröket, melyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a munkaköri leírások elkészítését és kiadását is –, és ugyanezen személyi kör tekintetében az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes – ilyen hiányában közvetlenül az elnök – felé javaslattételi joguk és kötelezettségük van.
28. § (1) A Hivatal főosztályvezető-helyettesei és osztályvezetői a felettes főosztályvezetőjükkel egyeztetve jogosultak a közvetlen irányításuk alá tartozó kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók tekintetében gyakorolni az utasítással, irányítással, vezetéssel és ellenőrzéssel összefüggő munkáltatói jogokat, jogosultak továbbá a beosztott munkatársak beszámoltatására.
(2) A Hivatal főosztályvezető-helyetteseinek és osztályvezetőinek a főosztályvezető munkáltatói jogkörébe tartozó esetekben javaslattételi joguk van.
Éves munkatervek
29. § (1) A Hivatal szervezeti egységei az előre meghatározható tervezhető tevékenységeikről tárgyév február 15. napjáig éves munkatervet kötelesek készíteni, amely az éves munkára irányadó jellegű. A szervezeti egységek éves munkaterve alapján készül a Hivatal éves munkaterve, melyet a kabinetfőnök állít össze és készít elő az elnöknek, és amelyhez az elnökhelyettesek az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében adnak összesített részanyagot.
(2) A munkatervek kialakításánál a végrehajtásban részt vevő vezetők és ügyintézők véleményét is ki kell kérni, és azokat a lehetőségekhez mérten figyelembe kell venni.
Éves jelentések
30. § (1) A Hivatal szervezeti egységei a saját és a hivatali éves munkaterv végrehajtásáról éves jelentés formájában számolnak be az elnöknek.
(2) A Hivatal éves tevékenységéről szóló összesített jelentést a kabinetfőnök állítja össze és készíti elő az elnöknek a tárgyévet követő év február 15. napjáig, amelyhez az elnökhelyettesek az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében adnak összesített részanyagot.
A szervezeti egységek együttműködése
31. § (1) Az elnököt hivatali irányító és ellenőrző hatáskörének gyakorlásában az elnökhelyettesek, a kabinetfőnök, a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője, a belső ellenőr és a gazdasági vezető támogatják.
(2) A szervezeti egységek a feladatok végrehajtásában kötelesek szorosan együttműködni, ennek keretében szakmai álláspontjukkal, véleményükkel kötelesek segíteni egymás munkáját.
(3) Az egyes főosztályok (önálló osztály), osztályok a feladatkörükbe tartozó, de más főosztályok (önálló osztály), osztályok feladatkörét is érintő ügyekben az érdekelt főosztályok (önálló osztály), osztályok bevonásával járnak el. Az ennek során felmerült vitás kérdésekben a közös álláspont kialakítását egyeztetés útján kell megkísérelni. Ha ez nem vezet eredményre, a vitás ügyet döntés végett, a szolgálati út figyelembevételével, az illetékes főosztályvezető, elnökhelyettes, a gazdasági vezető, illetve az elnök elé kell terjeszteni.
(4) Az érintett főosztályok (önálló osztály) vezetőinek előzetes egyeztetése után az egyes főosztályok (önálló osztály) dolgozói másik főosztály, osztály feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésében is közreműködhetnek.
(5) A főosztályok (önálló osztály) és osztályok a tevékenységük során tudomásukra jutó olyan adatokról, információkról, amelyek más főosztály (önálló osztály) vagy osztály feladatkörét, tevékenységét érintik, haladéktalanul, szóban és írásban (feljegyzésben vagy elektronikus levélben) értesítik az érintett szervezeti egység vezetőjét.
32. § (1) Az európai földgáz- és villamos energia belső piacok kialakításával, az európai intézményekkel (Európai Bizottság, ACER) és szabályozó hatóságokkal folytatott együttműködéssel kapcsolatos hivatali feladatok – minden szakmai szempontot figyelembe vevő – elvégezhetősége érdekében a Hivatal érintett szervezeti egységei tájékoztatni kötelesek a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályát azokról az információkról, szakmai álláspontokról, amelyek befolyásolhatják a kialakítandó hivatali álláspontot.
(2) A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője a Hivatal nemzetközi tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásáról, az esetleges problémákról, kérdésekről jogosult közvetlenül összefoglaló jelentést kérni más szervezeti egységek nemzetközi feladatokat is ellátó kormány-tisztviselőitől.
33. § A Hivatal vezető és ügyintéző kormány-tisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói a munkaköri leírásukban meghatározott módon jogosultak és kötelesek belső kapcsolattartásra.
A koordinációért felelős vezető és ügyintéző kijelölése
34. § (1) Több szervezeti egységet érintő ügy vagy a szervezeti hatáskörök, illetve szakmai álláspontok ütközése esetében a közös irányítási jogkört gyakorló vezető, végső soron az elnök jelöli ki az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles, felelős vezetőt.
(2) A koordinációval megbízott vezető az egységes állásfoglalás kialakítása céljából köteles egyeztetni az ügy tartalma szerint érintett hivatali szervezeti egység vezetőjével.
Munkacsoport
35. § (1) Az elnök a több elnökhelyettes vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő eseti feladatok ellátására munkacsoportot hozhat létre és működtethet. A munkacsoport feladatát minden szervezeti egység kormánytisztviselője köteles támogatni, elősegíteni. A munkacsoport vezetője a megbízólevélben meghatározott feladat keretei között utasítási és irányítási joggal rendelkezik a munkacsoport minden tagja tekintetében.
(2) Az elnök a munkacsoport vezetésével elsősorban elnökhelyettest vagy főosztályvezetőt bízhat meg. A munkacsoport tagjait és vezetőjét megbízólevélben jelöli ki, amelyben rögzíti a munkacsoport vezetőjének és a tagoknak a feladat- és hatáskörét. A munkacsoport létrehozásáról szóló elnöki megbízólevélben meg kell határozni továbbá a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének idejét.
(3) A munkacsoport feladat- és hatáskörébe utalt ügyben a munkacsoport vezetője rendelkezik döntési jogosultsággal.
(4) Az elnök által meghatározott jogi tárgykörben létrehozott munkacsoport vezetője a Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetője.
(5) A munkacsoport vezetője a munkájáról rendszeresen tájékoztatja az elnököt és a feladat szerint érintett elnökhelyettest.
(6) A munkacsoport vezetője a munkacsoport tagjának közvetlen felettesét a munkacsoport tevékenységének megkezdésekor, valamint a munkacsoport működése során rendszeresen, de legalább havonta tájékoztatja a munkacsoport tagsággal járó tevékenység várható mértékéről, ütemezéséről.
Előterjesztések elkészítése, külső előterjesztések véleményezése
36. § (1) A Hivatal feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyekben az előterjesztés, illetve jogszabály tervezetét, illetve a más szerv által előkészített előterjesztésre adott véleményt – az elnök és az elnökhelyettesek által megadott szempontok szerint – a szakmailag illetékes vagy kijelölt főosztályok készítik el, együttműködve a többi érintett szervezeti egységgel. Az elkészült tervezetet tájékoztatásul meg kell küldeni a Jogi és Igazgatási Főosztálynak és az Elnöki Kabinetnek.
(2) Az előterjesztés, illetve jogszabálytervezet külső szervekkel történő egyeztetését minden szervezeti egység vezetője az illetékes elnökhelyettes jóváhagyása mellett azonos vezetői szint figyelembevételével jogosult elvégezni.
Vezetői felelősség
37. § (1) A Hivatal szervezeti egységeit minden vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő teljes jogi és erkölcsi felelősséggel köteles irányítani, vezetni és ellenőrizni, a hatás- és feladatkörét érintő mindenkori jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek és belső szabályzatoknak, valamint a felettes vezetők utasításainak megfelelően. Minden vezető a lehető legnagyobb gondossággal, felelősségteljesen köteles munkáját ellátni, és szaktudását, szakmai ismereteit köteles folyamatosan fejleszteni.
(2) Minden vezető felelősséggel tartozik a tevékenységi körébe tartozó feladatok megvalósításáért és végrehajtásáért. Munkavégzését kezdeményezően és oly módon köteles megvalósítani, hogy önálló szakmai és vezetői tevékenysége a napi feladatok ellátásán túlmutató, hosszabb távú koncepciót juttasson érvényre. Kreatív, önálló, újító jellegű megoldásokkal és megoldási javaslatokkal köteles folyamatosan biztosítani a Hivatal működésének, szervezeti egysége szakmai tevékenységének folyamatos megújulását és a változó környezeti hatásoknak való megfelelését. Irányító munkája során köteles biztosítani, hogy az általa vezetett terület hatékonyan illeszkedjék a Hivatal egészének tevékenységébe.
(3) A vezetők az általuk szignózott vagy saját hatáskörben történő döntés esetében általuk aláírt iratok esetében kézjegyükkel felelősséget vállalnak az irat tartalmának és formájának a szakszerűségéért, jogszerűségéért és a mindenkori jogszabályoknak és belső szabályzatoknak, valamint felettesük utasításainak való megfelelőségéért.
(4) A Hivatal valamennyi vezetője felel a vezetése alatt álló szervezeti egység
a) hatáskörébe utalt feladatok határidőben történő szakszerű és jogszerű, belső szabályzatoknak és a felettes utasításainak megfelelő teljesítéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért,
b) működéséért, oly módon, hogy annak tevékenységében a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a felettes vezetői utasítások érvényre jussanak.
38. § A vezető köteles az irányítása alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről és utasításokról, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és iránymutatásokról.
A munkavégzés elvei, felelősség az ügyintézésért
39. § (1) A vezető vagy ügyintéző köteles a munkaköri leírásában foglalt feladatok ellátására, valamint a feladatkörébe tartozó ügy elintézése érdekében a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a szakmai követelmények, valamint a Hivatal belső szabályzataiban meghatározott általános előírások betartásával és a felettesek utasításainak figyelembevételével, az érdekelt szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket az előírt határidőn belül megtenni.
(2) Amennyiben a belső határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az ügy intézésével megbízott köteles ezt a tényt az okok megjelölésével együtt felettesének írásban jelezni.
(3) Amennyiben a szervezeti egységek vezetői a munkafeltételeket tekintve az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről haladéktalanul tájékoztatni a közvetlen felettest.
(4) A szervezeti egységen belül a hatósági ügyintézést minden vezető úgy köteles megszervezni, hogy lehetőség szerint az ügyintézési határidő lejárta előtt legalább 15 nappal az irat elinduljon az (5)–(8) bekezdés szerinti, felelős személyek szakmai egyetértését biztosító aláírására (a továbbiakban: szignózásra) és kiadmányozásra.
(5) A főosztály-vezetői kiadmányozás alá tartozó hatósági eljárásban kiadandó iratot köteles szignózni
a) az ügyintéző,
b) a felelős főosztály jogász munkakörben dolgozó, vagy jogi végzettségű kormánytisztviselője, és
c) az osztályvezető.
(6) Elnökhelyettesi kiadmányozás alá tartozó hatósági eljárásban kiadandó iratot, a kiadmányozás előtt az (5) bekezdésben megjelölt személyeken túl köteles szignózni az előkészítésért felelős főosztályvezető is.
(7) Elnöki kiadmányozás esetén az (5)–(6) bekezdésben megjelölt személyeken túl köteles szignózni az előkészített iratot a Jogi és Igazgatási Főosztály jogtanácsosa, a kabinetfőnök továbbá az előkészítésért felelős szervezeti egység felett irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes is.
(8) A nem hatósági eljárásban kiadandó iratokat a Hivatal vonatkozó belső szabályzatában foglaltaknak megfelelően kell szignóval ellátni, azonban minden ilyen iratot legalább a felelős ügyintéző és a felelős szervezeti egység(ek) vezetői, humánpolitikai és gazdasági kihatású ügyben, valamint külső szerv, személy részére küldendő iratot a felelős szervezeti egység jogásza (jogi végzettségű kormánytisztviselője) is köteles szignózni.
(9) Feladat ellátására irányuló intézkedés szóban és írásban is tehető.
(10) Az elnök által meghatározott ügy intézésére kijelölt és az elnök által közvetlenül utasított kormánytisztviselőt e feladatkörében eljárva minden szervezeti egység vezetője és beosztott munkatársa köteles támogatni és munkáját elősegíteni. Az elnök által közvetlenül kapott utasításról a kormánytisztviselő köteles tájékoztatni közvetlen felettesét, kivéve, ha az elnök ettől eltérően rendelkezett.
(11) A munkatársak haladéktalanul kötelesek tájékoztatni vezetőjüket, amennyiben a munkájuk során szakmai szempontból releváns ügyben érkezik hozzájuk megkeresés, illetve ilyen ügyben intézkedést kell tenniük.
Kapcsolattartás külső szervezetekkel
40. § (1) A Hivatal a feladatai ellátása során kapcsolatot tart a Kormánnyal, illetve a felügyeletét ellátó miniszterrel, a központi és a helyi államigazgatási szervekkel, a központi hivatalokkal, a tudományos intézetekkel, a köztestületekkel, a társadalmi és az egyéb szervezetekkel.
(2) Az elnök és az elnökhelyettesek, valamint a gazdasági vezető az irányítási területükhöz tartozó ügyekben rendszeres munkakapcsolatban állnak a kormányzati szervek, a központi és a helyi államigazgatási szervek illetékes vezetőivel, képviselőivel, valamint a Hivatal hatás- és feladatkörébe tartozó személyekkel.
(3) Külső kapcsolattartás során – az elnök és az elnökhelyettesek kivételével – a Hivatal vezetői államigazgatási szervek előtt az azonos vezetői szintnek megfelelően képviselik a Hivatalt, más külső szervezetekkel, személyekkel, engedélyesekkel önállóan jogosultak kapcsolattartásra. Az önálló osztály vezetője főosztály-vezetői szintnek megfelelő képviseleti, kapcsolattartási jogosultsággal rendelkezik.
(4) Az ügyintéző kormánytisztviselő a munkaköri leírása szerint, vagy a közvetlen felettese külön felhatalmazása alapján jogosult külső szervezetekkel, személyekkel kapcsolatot tartani. Az elnök, elnökhelyettes külön felhatalmazásban (esetileg, szóban vagy írásban) ettől eltérő képviseletet is megállapíthat.
(5) A Jogi és Igazgatási Főosztály perképviseleti feladatokat ellátó jogászai önállóan jogosultak a Hivatal és az elnök nevében kapcsolatot tartani a bírósági szervezetekkel, illetve ellátni a jogi képviseletet. A Jogi és Igazgatási Főosztály főosztályvezetőjének meghatalmazásával a Hivatal megbízott ügyvédei, valamint a Hivatal más szervezeti egységeinek jogi végzettségű kormány-tisztviselői – a polgári perrendtartás szabályai szerint – is jogosultak a Hivatal és az elnök nevében kapcsolatot tartani a bírósági szervezetekkel, illetve jogi képviseletet ellátni.
41. § (1) A nemzetközi szervezetekkel és a külföldi hivatalokkal az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője tartanak önállóan kapcsolatot.
(2) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes a nemzetközi kapcsolatokat és európai belső energia piaci kérdéseket érintően általánosan képviseli a Hivatalt.
(3) Az elnök és a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes jogosult az irányítása alá tartozó szervezeti egység bármely kormánytisztviselőjét kijelölni európai uniós és nemzetközi szervezetekkel és külföldi hivatalokkal történő kapcsolattartásra.
(4) Az elnökhelyettesek jogosultak az irányításuk alá tartozó szervezeti egység bármely kormánytisztviselőjének személyére javaslatot tenni a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes részére a Hivatal európai uniós és nemzetközi szervezetekben vagy külföldi hivatalokban történő képviseletére vonatkozóan.
(5) A (3)–(4) bekezdés szerint kapcsolattartásra kijelölt vagy javasolt személy részére a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes jogosult megbízólevelet kiállítani. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes által kiállított megbízólevélben rendelkezni kell a kormánytisztviselőknek a nemzetközi szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos jogosultságairól.
(6) A képviseletre kijelölt vagy javasolt személy vonatkozásában felmerült vita esetén az elnök dönt.
(7) A Hivatal tevékenységével kapcsolatos általános jellegű megkereséseket, amelyek nem minősülnek nemzetközi kapcsolattartásnak, a megkeresés tartalmával érintett szervezeti egység válaszolja meg.
42. § (1) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes kötelessége
a) az európai uniós belső energiapiaci koordinációs és a nemzetközi együttműködés területén
aa) az érintett főosztályok bevonásával és azok piacintegrációval kapcsolatos munkájának koordinálásával gondoskodni a Hivatal szakterületén folyó nemzetközi, illetve az európai belső piac kiépítésével járó feladatok teljesítéséről, különösen a piacintegrációs folyamatban a hazai érdekek képviseletéről, az együttműködési megállapodások és szerződések előkészítéséről és végrehajtásáról, valamint az európai integrációs szervezetekkel való együttműködésről;
ab) ellátni – a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával és a Szabályzat 32. §-ában foglaltakra tekintettel – a Hivatal feladatkörébe tartozó európai uniós feladatokat;
ac) ellátni – a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával és a Szabályzat 32. §-ában foglaltakra tekintettel – a jogharmonizációs tervezetekkel és a kötelezettségszegési ügyekkel összefüggő feladatokat;
ad) koordinálni a Hivatal tevékenységét az európai földgáz- és villamos energia belső piacok kialakításával kapcsolatos hivatali feladatokban, és előkészíteni a Hivatal álláspontját piacintegrációs kérdésekben a Hivatal más szervezeti egységeivel együttműködve;
ae) a Hivatal feladatkörébe tartozó területen koordinálni a központi és helyi állami szervekkel, valamint az európai parlamenti képviselőkkel való európai uniós együttműködést;
af) gondoskodni az Európai Unió intézményeivel, az ACER-rel és a CEER-rel való együttműködéshez szükséges – a Hivatal hatáskörét érintő területen előirányzott – hazai intézkedések előkészítéséről és végrehajtásáról a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával;
ag) az európai integrációból adódó, az energetikai piacot érintő feladatok ellátása során gondoskodni a nemzeti és európai uniós jogszabályok és nemzeti érdekek érvényesítéséről, vizsgálni a hatályos és a készülő jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, és javaslatot kidolgozni a szükséges jogharmonizációra az energetikáért felelős elnökhelyettessel együttműködve;
b) a Hivatalt érintő két- vagy többoldalú nemzetközi kapcsolatok területén
ba) gondozni és fejleszteni a Hivatal nemzetközi kapcsolatrendszerét;
bb) felügyelni a két- és többoldalú megállapodásokban foglalt kötelezettségek hivatalon belüli végrehajtását;
bc) gondoskodni a Hivatal vezetői szintű nemzetközi tárgyalásainak, megbeszéléseinek – a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával történő – szakmai előkészítéséről, lebonyolításáról és képviseletéről;
bd) koordinálni a Hivatalhoz külföldi hatóságoktól, szabályozó hatóságoktól és nemzetközi szervezetektől beérkező megkeresésekkel kapcsolatos munkát;
be) előkészíteni és elnöki jóváhagyásra felterjeszteni a Hivatal éves nemzetközi tevékenységének programtervét;
bf) együttműködni az energetikáért felelős elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel, különös tekintettel az európai villamosenergia- és földgázpiaci tendenciák, fogyasztóvédelmi célok, valamint a közösségi energetikai piacok alakításában való részvétellel kapcsolatos szakmai munkában;
bg) együttműködni a Gazdasági Főosztállyal a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos eljárási és elszámolási rendről szóló elnöki utasítás előkészítésében és felülvizsgálatában, valamint ellátni az elnöki utasításban meghatározott feladatait;
bh) közvetlenül vezetni, irányítani, és rendszeresen értékelni a titkársága és a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya munkáját.
(2) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes a tevékenységéről az elnököt havonta tájékoztatni köteles. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, továbbá távolléte vagy akadályoztatása esetén a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője feladataik ellátása során szükséges esetben – különösen a magyar energiapiac működését jelentősen befolyásoló kérdésekben – előzetesen tájékoztatják az elnököt, vagy tőle előzetes döntést, illetve jóváhagyást kérnek.
(3) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes köteles gondoskodni arról, hogy a Hivatal szervezeti egységei a szakterületüket érintő valamennyi (a Hivatal nemzetközi együttműködése keretében szerzett) a Hivatal feladat- és hatáskörét érintő európai uniós és nemzetközi döntésről, intézkedésről, jogszabályváltozásról és egyéb információkról tájékoztatást kapjanak, és hogy szakmai álláspontjukat kifejthessék nemzetközi kérdésekben, valamint hogy a nemzetközi együttműködésbe a Hivatal szervezeti egységei a szükséges mértékig bevonásra kerüljenek.
Kapcsolattartás az érdek-képviseleti szervezetekkel
43. § (1) A fogyasztói érdekvédelem intézményes szervezete az Energetikai Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: EÉT).
(2) Az EÉT-ben a Hivatal, valamint a fogyasztók társadalmi érdek-képviseleti szervezetei és az engedélyesek által delegált tagok vesznek részt.
(3) Az EÉT rendszeresen ülésezik, megtárgyalja mindazokat a kérdéseket, amelyeket bármelyik tag előterjeszt.
(4) Az EÉT működtetéséről, üléseinek összehívásáról és lefolytatásáról a Hivatal elnöke vagy az általa megbízott személy gondoskodik.
(5) Az EÉT állásfoglalásait a Hivatal elnöke ajánlásként veszi figyelembe.
(6) Az EÉT működésének részletes szabályait az EÉT az érintettek bevonásával dolgozza ki.
Sajtóval való kapcsolattartás
44. § (1) A sajtóközlemények tartalmát a – kommunikációs vezető előterjesztése alapján – minden esetben a Hivatal elnöke hagyja jóvá.
(2) A sajtó részére nyilatkozat, tájékoztatás adására, kapcsolattartásra a Hivatal tevékenységével kapcsolatban az elnök és az elnökhelyettesek, a kabinetfőnök, a kommunikációs vezető, és a feladatkörüket érintő kérdésekben – külön elnöki felhatalmazással – a főosztályvezetők jogosultak. A médiával történő kapcsolattartásra jogosultak e köre köteles minden cselekményt, írásbeli vagy szóbeli közleményt, minden sajtóeseményt, ezek időpontját, formáját, tartalmát és módját előzetesen egyeztetni a kommunikációs vezetővel. A kommunikációs vezető a médiával való kapcsolattartáshoz köteles biztosítani minden szükséges szakmai segítséget a kapcsolattartásra jogosultak e körének.
(3) A sajtó részéről érkező megkeresésekről a kormánytisztviselők közvetlen felettesüket, azok pedig a kommunikációs vezetőt kötelesek tájékoztatni.
VI. FEJEZET
A ÜGYINTÉZŐ KORMÁNYTISZTVISELŐK, KORMÁNYZATI ÜGYKEZELŐK ÉS MUNKAVÁLLALÓK
Ügyintéző kormánytisztviselő
45. § (1) Az ügyintéző a Hivatal feladat- és hatáskörében eljáró döntés-előkészítő, illetve érdemi feladatot ellátó kormánytisztviselő. Az ügyintéző a felettesei által feladatkörébe utalt, valamint a munkaköri leírásában meghatározott feladatok ellátásáért önálló felelősséggel tartozik.
(2) Az ügyintézőt távolléte vagy akadályoztatása esetében a munkáltatói jogkört gyakorló felettese által munkaköri leírásban, vagy attól eltérően esetileg kijelölt ügyintéző helyettesíti.
(3) Az ügyintéző köteles
a) felelősséggel és önállóan ellátni a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat;
b) elsajátítani az ügyek intézéséhez szükséges jogszabályi, illetve belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseket, valamint gyakorlati ismereteket;
c) a feladatokat a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök a belső szabályzatok, valamint a hivatali feletteseitől kapott eseti utasítások megtartásával, a határidők teljesítésével, önállóan és szakszerűen köteles végrehajtani;
d) munkaköri leírásában meghatározott nyilvántartásokat naprakészen vezetni;
e) a rendelkezésére bocsátott anyagokat, eszközöket, berendezéseket rendeltetésszerűen, szakszerűen használni, állagmegóvásukról gondoskodni;
f) a munkatársakkal alkotó módon együttműködni, a munkáltató által előírt szakmai továbbképzéseken részt venni;
g) a Hivatal iratkezelési szabályzatában foglaltakat maradéktalanul betartani.
(4) Az ügyintéző jogosult
a) munkaköri leírásában foglalt általános, vagy az elnök által adott eseti felhatalmazás alapján iratok kiadmányozására;
b) közvetlen vezetőjének véleményt nyilvánítani a Hivatal és a saját tevékenységével kapcsolatban;
c) feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni;
d) a munkavégzéshez szükséges tárgyi és technikai eszközöket közvetlen vezetőjén keresztül igényelni.
Kormányzati ügykezelő
46. § (1) A kormányzati ügykezelő az a közszolgálati jogviszonyban álló személy, aki a Hivatal szervezeti egységeinél kizárólag ügyviteli feladatot lát el. A Hivatal kormányzati ügykezelője felelős a felettese által meghatározott, és a munkaköri leírásban meghatározott feladatok maradéktalan elvégzéséért.
(2) Kormányzati ügykezelő köteles
a) a Hivatal iratkezelési szabályzatában foglaltakat maradéktalanul betartani;
b) gondoskodni arról, hogy az iratkezelésre és irattárazásra vonatkozó szabályzatban előírtak szerint a szervezeti egységéhez érkező iratok, egyéb anyagok a vezetőhöz, ügyintézőhöz hiánytalanul és haladéktalanul megérkezzenek;
c) a rendelkezésére bocsátott anyagokat, eszközöket, berendezéseket rendeltetésszerűen, szakszerűen használni, állagmegóvásukról gondoskodni.
(3) Kormányzati ügykezelő jogosult
a) közvetlen vezetőjének véleményt nyilvánítani a feladatainak ellátását érintő kérdésekben;
b) a feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni;
c) a munkavégzéséhez szükséges tárgyi és technikai eszközöket közvetlen vezetőjén keresztül igényelni.
Munkavállaló
47. § (1) A Hivatal fizikai alkalmazottjai a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló munkavállalók. A Hivatal munkavállalója felelős a felettese által meghatározott, és a munkaköri leírásban meghatározott feladatok szakszerű, maradéktalan elvégzéséért.
(2) Munkavállaló köteles
a) a rá bízott gépeket, eszközöket, vagyontárgyakat szakszerűen, rendeltetésszerűen használni, állagmegóvásukról gondoskodni;
b) a rábízott vagyontárgyak üzemeltetése, használata során a vonatkozó szabályzatokat és utasításokat betartani.
(3) A munkavállaló jogosult
a) közvetlen vezetőjének véleményt nyilvánítani a feladatainak ellátását érintő kérdésekben;
b) a feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni;
c) a munkavégzéséhez szükséges tárgyi és technikai eszközöket közvetlen vezetőjén keresztül igényelni.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48. § A Hivatal elnöke a Szabályzat hatálybalépését követő 90 napon belül kiadja
a) a Hivatal házirendjét,
b) a személyügyi szabályzatot (közszolgálati szabályzat),
c) az irat- és adatkezelési szabályzatot,
d) a gazdálkodási keretszabályzatot,
e) a döntésértékelési szabályzatot,
f) az ellenőrzési szabályzatot,
g) az utaztatással, reprezentációval összefüggő szabályzatot.
49. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése értelmében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a Hivatal elnöke saját hatáskörben, belső szabályzatban állapítja meg.
1. függelék a 31/2012. (XI. 16.) NFM utasításhoz
A Magyar Energia Hivatal szervezeti felépítése
2. függelék a 31/2012. (XI. 16.) NFM utasításhoz
A Hivatal szervezeti egységeinek feladatai
AZ ELNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
1. Elnöki Kabinet
1. Az elnök munkáját a főosztályként működő Elnöki Kabinet segíti. Az Elnöki Kabinetet főosztályvezetőként a kabinetfőnök vezeti. A kabinetfőnök feladatköre ellátásában közvetlenül az elnök irányítása és felügyelete alatt áll, más vezető által nem utasítható.
2. A kabinetfőnök feladatai ellátása során közvetlenül keresheti meg (közreműködés kérése, tájékoztatáskérés, elnöki utasítás közvetítése formájában) az elnökhelyetteseket, a vezetőket és az ügyintéző kormánytisztviselőket, valamint kormányzati ügykezelőket és munkavállalókat.
3. Az Elnöki Kabinet
a) képviseli az elnököt a kormányzati szervekkel, más külső szervekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásban, az elnök által meghatározott körben;
b) stratégiai és operatív kérdésekben képviseli az elnököt a Hivatal szervezeti egységei előtt, közvetíti és kommunikálja az elnöki döntéseket és egyedi elnöki utasításokat, valamint szükség szerint beszámoltatja a Hivatal vezetőit és tájékoztatja az elnököt a feladatok végrehajtásának teljesítéséről;
c) ellátja mindazon az elnöki döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat, melyek nem tartoznak az elnökhelyettesek irányítási jogkörébe, e körben a kabinetfőnök előzetes szignózással szakmai egyetértéséről biztosítja az elnököt valamennyi elnöki aláírást igénylő irat esetében;
d) a kabinetfőnök elnöki aláírás előtt szignózással egyetértéséről biztosítja az elnököt a Hivatal Országgyűlés részére készített tájékoztatóinak, Kormány részére készített beszámolóinak, egyéb éves tájékoztatóinak és kiadványainak tartalma tekintetében;
e) összeállítja és az elnöknek jóváhagyásra megküldi a Hivatal éves munkatervét, és az éves értékelő jelentést;
f) az egyes szervezeti egységek által elkészített ellenőrzési nyomvonalakat összesíti és dokumentálja, valamint elkészíti a Hivatal ellenőrzési nyomvonalát;
g) elnöki igény szerint együttműködik a Jogi és Igazgatási Főosztállyal a Hivatal működésével kapcsolatos azon jogi és stratégiai feladatok ellátásában, melyek közigazgatási, minisztériumi egyeztetése szükséges;
h) a Jogi és Igazgatási Főosztállyal együttműködve elnöki aláírásra, jóváhagyásra előkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát, alapító okiratát és az elnöki utasításokat, valamint azok módosításait;
i) az elnökhelyettesekkel együttműködve követi a jogszabályi környezet változását és a Hivatal tevékenységét érintő felsőbb szintű döntéseket és utasításokat és azokról haladéktalanul tájékoztatja az elnököt;
j) szakmai javaslataival segíti az elnök munkáját, felelős a feladatkörét érintő szakmai feladatok összefogásáért, a szakirányú tevékenységeinek koordinálásáért;
k) koordinálja és irányítja a több elnökhelyettes ügykörét érintő feladatok ellátását;
l) kialakítja, működteti és fejleszti a Hivatal belsőkontroll-rendszerét, ezen belül működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét;
4. A kabinetfőnök részt vesz az elnöki értekezleteken, és az elnöki értekezlet döntéseinek végrehajtását figyelemmel kíséri, intézkedik a határidőben történő végrehajtás iránt, erről az elnököt rendszeresen tájékoztatja.
5. Az Elnöki Kabinet munkatársai feladatainak ellátása során szükség szerint adott dokumentumba (ügyiratba, hivatalos levelezésbe, nyilvántartásba) betekinthet, dokumentumot bekérhet, illetve a dokumentumok alapján feljegyzést készíthet az elnök tájékoztatása céljából.
6. Az Elnöki Kabinet a 3. pontban foglaltakon túl ellát minden olyan feladatot, amelyet az elnök eseti vagy állandó jelleggel a feladat- vagy hatáskörébe utal.
2. Elnöki Titkárság
1. Az Elnöki Titkárság önálló osztályként működik, melyet osztályvezető besorolású titkárságvezető vezet. A titkárságvezető tevékenységét az elnök irányítja és felügyeli. A titkárságvezető feladatköre ellátásában közvetlenül az elnök irányítása és felügyelete alatt áll, felette a munkáltatói jogokat közvetlenül az elnök gyakorolja.
2. A titkárságvezető a főosztályvezetőkkel azonos munkáltatói jogokat gyakorol az Elnöki Titkárság beosztott munkatársai felett.
3. A titkárságvezető gondoskodik az Elnöki Titkárság feladatainak határidőre történő teljesítéséről.
4. Az Elnöki Titkárság közvetlenül vagy a hivatali szervezeti egységek igénybevételével
a) gondoskodik az elnök részére a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési, ügyviteli feladatok ellátásáról, figyelemmel kíséri és előkészíti az elnök személyes részvételét igénylő eseményeket és egyezteti az elnöki programokat, nyilvántartja, szervezi, koordinálja az elnök programjait;
b) az elnöki értekezleten hozott döntésekről nyilvántartást vezet és ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet, és szükség szerint tájékoztatja a kabinetfőnököt;
c) előkészíti, rendszerezi az elnök tárgyalásaihoz szükséges anyagokat az egyes szervezeti egységek bevonásával;
d) az elnök vagy a titkárságvezető által – az elnök által megjelölt terjedelemben – szignált iratokat, illetve feladatokat kiadja az illetékes elnökhelyettes részére, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezet, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet, intézkedik a határidők betartása iránt;
e) szervezi az elnök belföldi és külföldi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét és utazásait, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya és a Gazdasági Főosztály közreműködésével ellátja az utazásszervezői feladatokat;
f) szervezi az elnöki értekezleteket, elkészíti azok emlékeztetőjét és megküldi az érintetteknek tartalmi egyeztetés végett, majd gondoskodik azok intraneten történő publikálásáról;
g) felelős a Hivatal egységes külső és belső arculatának, megjelenésének kialakításáért, részt vesz a Hivatal kommunikációs stratégiájának kialakításában és annak elnöki döntésre való előkészítésében, a kommunikációs tevékenység koordinálásában közreműködik a Hivatal honlapjának és belső intranetes felületének tartalmi frissítésében, karbantartásában, különös tekintettel az egyes szervezeti egységek részéről felmerülő adat- és tartalmi módosítások összegyűjtésére és elnöki jóváhagyásra való előkészítésére, valamint az egységes arculat megőrzésére;
h) ellátja az elnök személyéhez kapcsolódó értekezletek és tárgyalások esetében a protokoll- és reprezentációs feladatokat;
i) ellenőrzi az elnöki kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignózási rend) és iratkezelés rendjére;
j) digitalizálja és nyilvántartja az elnök és az Elnöki Titkárság ügyiratait, iratait és azokat egyidejűleg megküldi az érintett szervezeti egység titkárságára;
k) ellátja a Hivatal belső és külső rendezvényeinek szervezését, végzi azok elnöki döntésre történő előkészítését, feladata továbbá a rendezvények lebonyolítása és utómunkálatainak – szükség esetén külső szerződéses partner bevonásával történő – ellátása. Az Elnöki Titkárság a rendezvényszervezési tevékenysége kapcsán szorosan együttműködik a Humánpolitikai Önálló Osztállyal, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával, valamint a gazdasági vonatkozású elnöki döntések tekintetében intézkedik a Gazdasági Főosztály felé azok végrehajtásáról.
5. Az Elnöki Titkárság kapcsolatot tart a minisztériumok, a társhivatalok és az egyéb hatóságok, valamint az engedélyesek képviselőivel, képviseli a Hivatalt a kormányzati szervekkel, más külső szervekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásban az elnök által meghatározott körben.
6. Az Elnöki Titkárság a 4. pontban foglaltakon túl ellát minden olyan feladatot, melyet az elnök eseti vagy állandó jelleggel a hatás- vagy feladatkörébe utal.
7. A titkárságvezető az elnök munkáját segíti, és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel a feladat- vagy hatáskörébe utal. A titkárságvezetőt akadályoztatása esetén az Elnöki Titkárság elnök által kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
3. Kommunikációs Önálló Osztály
1. A Kommunikációs Önálló Osztályt osztályvezető besorolású kommunikációs vezető vezeti. A kommunikációs vezető feladatkörében eljárva az elnök és az elnökhelyettesek előzetes tájékoztatásával, valamint az érintett szervezeti egységek bevonásával tervezi, szervezi és intézi a Hivatal sajtónyilvánossági megjelenését.
2. Tevékenységét az elnök közvetlen irányítása és felügyelete mellett látja el, felette a munkáltatói jogokat közvetlenül az elnök gyakorolja.
3. A kommunikációs vezető feladata
a) az egységes, összehangolt tájékoztatási rendszer kidolgozása, a Hivatal egységes médiakommunikációs megjelenésének biztosítása;
b) gondoskodni az országos és a különböző helyi médiával, szerkesztőségekkel, hírügynökségekkel való együttműködésről;
c) gondoskodni a nyilvánosság tárgyilagos, szakszerű és egységes tájékoztatásáról a Hivatal tevékenységét, valamint egyedi stratégiai fontosságú ügyeket illetően;
d) a Hivatal kommunikációs stratégiájának megfelelő, éves kommunikációs terv tárgyévet megelőző december 15. napjáig történő elkészítése;
e) a sajtólista összeállítása és karbantartása;
f) a sajtótájékoztatók, interjúk előkészítése és lebonyolítása;
g) az újságírói megkeresések kezelése és a válaszadás;
h) a sajtóanyagok összeállítása;
i) a saját sajtóesemények helyszínének és egyéb feltételeinek a biztosítása;
j) nem saját sajtóesemények esetében a Szabályzat 44. §-ában meghatározottak szerint, a médiával való kapcsolattartásra feljogosított személyi kör részére szakmai segítség nyújtása, szükség szerint egyéb feltételek biztosítása, a médiaesemények koordinálása;
k) valamennyi hivatali sajtómegjelenés és a médiaszereplés nyilvántartása;
l) a sajtó-helyreigazítás kezdeményezése.
4. A kommunikációs vezető előkészíti a Hivatal kommunikációs stratégiáját, és az abban foglaltaknak, valamint az elnök által adott utasításoknak megfelelően ellátni és koordinálni a Hivatal napi sajtófeladatait.
5. A kommunikációs vezető felelős a Hivatal kommunikációs tevékenységéért, azzal kapcsolatos feladatok ellátásáért.
6. A kommunikációs vezető felel a Hivatal internetes portáljára kikerülő anyagok ellenőrzéséért, és véleményeztetéséért, majd pedig engedélyezéséért, az internetes portál Főoldalán található tartalmak szerkesztéséért és frissítéséért, valamint az internetes portálra vonatkozó, belső szabályzatban hozzá utalt egyéb feladatok ellátásáért.
4. Belső ellenőrzés
1. A Hivatal belső ellenőrzési feladatait külső szakértő látja el. E külső szakértő látja el a belső ellenőrzési vezetői feladatokat is.
2. Belső ellenőrzési tevékenység: független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy a Hivatal működését fejlessze és eredményességét növelje, és a Hivatal céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékelje. A belső ellenőrzés fejleszti a Hivatal szervezet irányítási és belsőkontroll-rendszerének hatékonyságát.
3. A belső ellenőrzési feladatokat ellátó külső szakértő a munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a belső ellenőrzési vezető által – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyv minta megfelelő alkalmazásával – kidolgozott és a Hivatal elnöke által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.
4. A belső ellenőrzést végző személy tevékenységét az elnöknek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.
5. A belső ellenőrzést végző személy tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze. A külső szakértő az ellenőrzési programot szakmai megítélésének megfelelően önállóan állítja össze, mely vonatkozik az ellenőrzési jelentésre is.
6. Az elnök biztosítja a belső ellenőr funkcionális függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével;
b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása;
c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása;
d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése;
e) a belső ellenőr bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
7. A belső ellenőr nem vehet részt:
a) a költségvetési szerv operatív működésével kapcsolatos feladatok ellátásában és a Hivatal működésével kapcsolatos döntések meghozatalában;
b) a Hivatal végrehajtási vagy irányítási tevékenységében;
c) pénzügyi tranzakciók kezdeményezésében vagy jóváhagyásában;
d) a Hivatal belső szabályzatok elkészítésében – kivételt képez a belső ellenőrzésre vonatkozó Kézikönyv elkészítése;
e) intézkedési terv elkészítésében.
8. A belső ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenségeket, a belső ellenőr és az ellenőrzöttek jogait, valamint kötelezettségeit a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.
9. A belső ellenőrzés feladata: a belső ellenőrzés feladatait a vonatkozó jogszabályok, valamint részletesen a Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyve rögzíti.
10. A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed a Hivatal minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára.
11. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata
a) elemezni, vizsgálni és értékelni a belsőkontroll-rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
b) elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát;
c) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belsőkontroll-rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;
d) nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.
12. A bizonyosságot adó tevékenységet az alábbi ellenőrzési típusok szerint kell ellátni:
a) a szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai;
b) a pénzügyi ellenőrzés célja az adott szervezet, program vagy feladat pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése;
c) a rendszerellenőrzés keretében az egyes rendszerek kialakításának, illetve működésének átfogó vizsgálatát kell elvégezni;
d) a teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósul-e meg;
e) az informatikai ellenőrzés a költségvetési szervnél működő informatikai rendszerek megfelelőségére, megbízhatóságára, biztonságára, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességére, megfelelőségére, szabályosságára és védelmére irányul.
13. A belső ellenőr tanácsadó tevékenysége keretében ellátható feladatok lehetnek különösen
a) vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével;
b) pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás;
c) a vezetőség szakértői támogatása a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítmény- menedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében;
d) tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén;
e) konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében;
f) javaslatok megfogalmazása a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a költségvetési szerv belső szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetően.
5. Biztonsági vezető
1. A Hivatal minősített adatokkal kapcsolatos adatvédelmi és adatbiztonsági, valamint a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályokban foglalt feladatait 1 fő kormány-tisztviselői jogviszonyban álló biztonsági vezető látja el. A biztonsági vezető közvetlenül az elnök felügyelete alatt látja el tevékenységét, más vezető által nem utasítható.
2. A biztonsági vezető tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, különös tekintettel a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet, és a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet alapján köteles ellátni.
3. A biztonsági vezető feladata
a) ellátja a személyi, fizikai és adminisztratív biztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásának helyi felügyeletét;
b) a minősített adatot kezelő szervnél nemzeti minősített adatot felhasználó, valamint ilyen adatot felhasználó közreműködő részére kiadja a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványt;
c) a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kezelését és tárolását végzi;
d) intézkedik a személyi biztonsági tanúsítvány selejtezéséről a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány visszavonását követően;
e) gondoskodik arról, hogy a titkos ügykezelő naprakész és pontos információval rendelkezzen a minősített adatot kezelő szervnél érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személyekről;
f) kezdeményezi a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél a külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiadását a NATO, NYEU, valamint az EU és az EU intézményei minősített adataihoz hozzáférő felhasználók és közreműködők részére;
g) intézkedik a minősített adat védelmére vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív biztonsági rendelkezések megtartásának minden év február 28-ig, jegyzőkönyv felvétele mellett történő ellenőrzéséről és az előző évben a minősített adatot kezelő szervhez érkezett vagy ott készített minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti bontásban történő elkészítéséről;
h) a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásában közreműködik, és a szakvélemény másolatával együtt megküldi a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részére;
i) felelőssége, hogy az a felhasználó, akinek a feladata ellátásához ez szükséges, felhasználói engedéllyel és általa aláírt titoktartási nyilatkozattal rendelkezzen, kivéve, ha a minősített adat védelméről szóló törvény szerint ilyen engedélyre és nyilatkozatra nincs szükség;
j) gondoskodik a felhasználói engedély és a titoktartási nyilatkozat kezeléséről, valamint tárolásáról;
k) felelőssége, hogy a minősített adatot kezelő szervnél tárolt felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat a felhasználói engedély visszavonását követően a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal bűncselekményre a Büntető Törvénykönyvben meghatározott büntetési tétel felső határának megfelelő ideig fellelhető legyen;
l) a reagáló erő feladatát, valamint az őrjáratok szükségességét és gyakoriságát a minősített adatot kezelő szervnél alkalmazott egyedi fizikai biztonsági intézkedések figyelembevételével határozza meg és intézkedik arról, hogy a biztonsági területtel és az adminisztratív zónával kapcsolatos feladatok a reagáló erő számára írásban meghatározásra kerüljenek;
m) biztosítja a minősített adatok kezeléséhez szükséges fizikai feltételeket;
n) a biztonsági tárolók és a biztonsági terület tartalékkulcsait és kódjait őrzi a biztonsági tárolóban. A tartalékkulcsok, kódok őrzés céljából a biztonsági vezetőnek történő átadása és visszavétele dokumentált módon, az erre a célra megnyitott nyilvántartásban történik;
o) írásban nyilvántartja a biztonsági kódok megváltoztatásának tényét és időpontját;
p) intézkedik a biztonsági területre telepített biztonságtechnikai eszközöknek és rendszereknek a gyártó előírása szerinti gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal történő karbantartásáról;
q) minősített adatok kezelési rendjének kialakításáról gondoskodik és a Hivatal munkatársait tájékoztatja erről;
r) koncepcionális és szövegszerű javaslatot tesz a biztonsági szabályzat megalkotása és módosítása alkalmával, valamint gondoskodik a biztonsági szabályzat naprakész, hatályos jogszabályoknak megfelelő állapotban tartásáról és betartatásáról;
s) minősített adat felhasználásával tartandó rendezvény előkészítésekor annak lebonyolításáért biztosítási tervet készít.
4. A biztonsági vezető a minősített adat biztonságának megsértése esetén intézkedik a minősített adat biztonságának megsértése kapcsán felmerülő kár felméréséről és enyhítéséről, valamint – ha ez lehetséges – a jogszerű állapot helyreállításáról.
5. Elektronikus minősített adat kezelése esetén a biztonsági vezető a következő feladatokat látja el
a) kezdeményezi az elektronikus biztonsághoz előírt engedélyek beszerzését és gondoskodik azok nyilvántartásáról;
b) irányítja a rendszerbiztonsági felügyelő vagy a rendszerbiztonsági felügyelet és a rendszeradminisztrátor tevékenységét, valamint ellenőrzi az elektronikus biztonsági előírások betartását, gondoskodik a rendszerbiztonsági dokumentumok elkészítéséről;
c) minden év február 28-áig tájékoztatja az Nemzeti Biztonsági Felügyeletet a szervezet rejtjeltevékenységéről, a Nemzet Biztonsági Felügyelet által megadott szempontok alapján;
d) irányítja a rejtjelfelügyelő vagy a rejtjelfelügyelet tevékenységét;
e) gondoskodik arról, hogy a rejtjeltevékenységgel kapcsolatos, védelem alá eső információkat csak azok a személyek ismerhessék meg, akiknek a munkájához az feltétlenül szükséges, és arra a megfelelő engedélyekkel rendelkeznek;
f) folyamatos kapcsolatot tart az Nemzeti Hálózatbiztonsági Központtal a használt rendszerek hálózati biztonsága vonatkozásában;
g) kivizsgálja a rendszerbiztonsági eseményeket.
6. A biztonsági vezető jogosult
a) a minősített adatot nyilvántartó és kezelő szervezeti egységek minősített adatok kezelésével kapcsolatos feladatait irányítani és ellenőrizni;
b) külön engedély nélkül a Hivatal bármely helyiségébe belépni – csak és kizárólag az oda belépésre jogosult kíséretével – amennyiben ott a minősített adatkezelést érintő munkavégzés folyik;
c) minden értekezleten részt venni, észrevételeit és javaslatait megtenni, amelynek minősített adatokkal kapcsolatos vonatkozásai vannak;
d) a Hivatal elnökének a minősített adatokkal kapcsolatos kérdésekben javaslatokat tenni.
6. Informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős
1. Az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős közvetlenül az elnök felügyelete alatt látja el tevékenységét, más vezető által nem utasítható.
2. A Hivatal személyes, és üzleti titkot képező adatokkal kapcsolatos adatvédelmi feladatait, valamint informatikai biztonsági felelősi és információbiztonsági felelősi feladatait 1 fő kormány-tisztviselői jogviszonyban álló informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős látja el, aki a Hivatal mindenkor hatályos Információ Biztonsági Szabályzata szerint az információbiztonsági felelősi feladatokat is köteles ellátni.
3. Az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, különös tekintettel az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény, az Stt., a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló hatályos Korm. rendelet, valamint a Hivatal mindenkor hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzatának figyelembevétele alapján köteles ellátni.
4. Az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős feladata
a) közreműködik, illetve állást foglal az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában;
b) nyilvántartja az adatgazdák személyét, kialakítja a belső adatminősítés rendjét;
c) felel az adatminősítés kialakított rendjének tényleges működéséért;
d) ellenőrzi az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, valamint a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatok rendelkezéseinek és az adatbiztonsági követelményeknek a megtartását;
e) kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót;
f) elkészíti és karban tartja a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot;
g) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást;
h) gondoskodik az adatvédelmi ismeretek oktatásáról;
i) részt vesz a belső adatvédelmi felelősök konferenciáján;
j) az elektronikus közszolgáltatással kapcsolatos szervezeti és műszaki változások, illetve biztonsági esemény esetén saját hatáskörben soron kívüli felülvizsgálatot valósít, valósíttat meg;
k) az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló mindenkor hatályos Korm. rendelet szerint jóváhagyásra megküldi az informatikai biztonsági felügyelőnek a Korm. rendeletben nevesített dokumentumokat;
l) az információbiztonság szintjének folyamatos emelése, a biztonsági incidensek megelőzése, illetve a bekövetkező incidensek hatásának mérséklése, valamint a beszerzések, informatikai fejlesztések során a biztonsági követelmények érvényre juttatása, egy bekövetkezett információbiztonsági esemény kapcsán az okok feltárása, a felelősök beazonosítása;
m) a Hivatal hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzatában az Információ biztonsági felügyelő felelősségi körében felsorolt feladatok ellátása;
n) a Hivatal helyiségeibe belépéskor köteles a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni;
o) az adatvédelemmel kapcsolatos elnöki utasítások, előírások kialakítása, karbantartása, továbbfejlesztése, hatályos jogszabályoknak megfeleltetése, azok évente történő felülvizsgálata;
p) az adatok kezelésére vonatkozó adatbiztonsági követelményrendszerrel és eljárásrenddel kapcsolatos elnöki utasítások, előírásokat kialakítása, karbantartása, továbbfejlesztése, hatályos jogszabályoknak megfeleltetése, azok évente történő felülvizsgálata;
q) részt vesz az informatikai rendszer felépítésére és működésére vonatkozó, naprakész igazgatási, informatikai és üzemeltetési dokumentációk, belső utasítások és a külső felhasználók számára módszertani segédletek kialakításában, karbantartásában és továbbfejlesztésében, valamint ügyel a hatályos jogszabályoknak való megfeleltetésére és azok évente történő felülvizsgálatára;
r) az informatikával, az informatikai biztonsággal és információbiztonsággal kapcsolatos elnöki utasítások, előírások kialakítása, karbantartása, továbbfejlesztése, hatályos jogszabályoknak megfeleltetése, azok évente történő felülvizsgálata;
s) az informatikai rendszerben tárolt és feldolgozott adatok tárolási szerkezetének és szintaktikai feldolgozási szabályainak leírásával, kapcsolatos elnöki utasítások, szabályok kialakítása, karbantartása, továbbfejlesztése, hatályos jogszabályoknak megfeleltetése, azok évente történő felülvizsgálata;
t) az informatikai rendszer funkcióihoz, az adatokhoz történő hozzáférési (jogosultsági) rend meghatározásával kapcsolatos szabályozás kialakítása, karbantartása, továbbfejlesztése, hatályos jogszabályoknak megfeleltetése, azok évente történő felülvizsgálata;
u) javaslatot tesz a nem informatikai, informatikai biztonsági és információbiztonsági tárgyú belső utasításainak szakmai szempontok szerinti történő módosításaira;
v) ellenőrzi a szakmai felelősségi körébe tartozó elnöki utasítások, szabályok megtartását;
w) feladatkörébe tartozó kérdésekben köteles tájékoztatni a Statisztikai és Informatikai Főosztály vezetőjét a tudomására jutott releváns tényekről és tervezett javaslatairól, lépéseiről, eljárásáról.
5. Az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős ellátja az információs, önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. CXII. törvényben, valamint egyéb jogszabályokban rögzített belső adatvédelmi felelősi feladatokat.
6. Az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős személyesen felel az elektronikus közszolgáltatás biztonsági követelményeknek megfelelő betartásáért és e feladatának ellátása körében nem utasítható.
7. Az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős jogosult
a) külön engedély nélkül a Hivatal bármely helyiségébe belépni – csak és kizárólag az oda belépésre jogosult kíséretével – amennyiben ott az adatkezelést, informatikai biztonságot, vagy információbiztonságot érintő munkavégzés folyik;
b) bármelyik számítógép, adathordozó vagy számítógépes lista tartalmába betekinteni, függetlenül annak minősítésétől, amennyiben az feladatainak ellátásához elkerülhetetlen;
c) minden értekezleten részt venni, észrevételeit és javaslatait megtenni, amelynek adatvédelmi, informatikai biztonsági és információbiztonsági vonatkozása vannak;
d) a Hivatal elnökének az adatvédelemmel, informatikai biztonsággal és információbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben javaslatokat tenni.
AZ ÁLTALÁNOS ELNÖKHELYETTES IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
7. Az általános elnökhelyettes titkársága
1. Az általános elnökhelyettes titkársága munkatársainak közvetlen felettese az általános elnökhelyettes.
2. Az elnökhelyettes titkárságának munkatársai az Elnöki Titkársággal kötelesek együttműködni.
3. A titkárság feladata
a) gondoskodni az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kísérni és előkészíteni az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyeztetni, nyilvántartani, szervezni, koordinálni az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíteni, rendszerezni az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadni, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezetni, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtetni, intézkedni a határidők betartásáról;
e) szervezni az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Gazdasági Főosztály közreműködésével ellátni az utazásszervezői feladatokat;
f) szervezni az elnökhelyettesi értekezleteket, elkészíteni azok emlékeztetőjét és megküldeni az érintetteknek tartalmi egyeztetés végett, majd gondoskodni azok intraneten történő publikálásáról;
g) gondoskodni az elnökhelyetteshez tartozó irodahelyiségek reprezentatív megjelenéséről;
h) ellenőrizni az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignók) és az iratkezelés rendjére;
i) digitalizálni és nyilvántartani az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
j) ellátni minden egyéb feladatot, melyet az energetikáért felelős elnökhelyettes a munkaköri leírásban feladatként határoz meg.
8. Jogi és Igazgatási Főosztály
1. A Jogi és Igazgatási Főosztályt főosztályvezető vezeti. Működése során a főosztály önállóan vagy a Hivatal más szervezeti egységeivel együttműködve jár el.
2. A főosztályvezetőt kizárólag az elnök és az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes utasíthatja.
3. A Jogi és Igazgatási Főosztály
a) az elnök vagy az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes kérésére jogi szakvéleményt alakít ki külső megkeresés esetén jogszabály-értelmezési és jogalkalmazási kérdésekben;
b) jogi támogatást nyújt az elnök és az Elnöki Kabinet munkájához.
4. A Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője a Szabályzat 23. §-ában foglaltak szerint biztosítja a Hivatal egységes jogértelmezését és jogalkalmazási gyakorlatát.
5. Amennyiben a Hivatal valamely főosztályán (osztályán) dolgozó jogász akadályoztatva van, és az adott főosztályon, illetve más, ugyanazon elnökhelyettesi irányítás alá tartozó főosztályon a helyettesítésükre jogosult más jogi végzettségű kormánytisztviselő nem áll rendelkezésre, külön elnöki elrendelés alapján a Jogi és Igazgatási Főosztály látja el az adott főosztály (osztály) feladatkörébe tartozó, kiadmányozásra kerülő iratok jogi szempontú véglegesítését.
6. A Jogi és Igazgatási Főosztály jogtanácsosa kiadmányozás előtt szignójával biztosítja a megbízási, vállalkozási szerződések jogszerűségét.
7. A Jogi és Igazgatási Főosztály a 7. szakaszban foglaltakon túl ellát minden egyéb feladatot, melyet az elnök a hatás- vagy feladatkörébe utal.
8.1. Perképviseleti és Hatósági Osztály
1. A Jogi és Igazgatási Főosztály Perképviseleti és Hatósági Osztálya
a) biztosítja a Hivatal és az elnök (e minőségében történő) jogi képviseletét;
b) a Hivatal peres ügyeiről nyilvántartást vezet a főosztályvezető által meghatározott tartalmi szempontok szerint;
c) folyamatosan nyomon követi és nyilvántartja a Hivatal peres ügyeiben született bírósági döntéseket, és negyedévente tájékoztatja az elnököt a perek eredményeként hozott bírósági döntésekről, bírósági gyakorlatról;
d) részt vesz a Hivatal jogszabály-előkészítő munkájában, az előterjesztések és a Hivatalhoz érkező jogszabálytervezetek véleményezésében, a jogszabály-előkészítő munkát kodifikációs, jogtechnikai, illetve jogharmonizációs szempontból koordinálja;
e) lefolytatja a Vet., a Get. a Vksztv. és a Tszt. szerinti cégjogi eseményekkel, befolyásszerzésekkel kapcsolatos eljárásokat (ennek során az érintett szervezeti egységek kötelesek együttműködni a határozatok előkészítésében);
f) együttműködik a Get., illetve a Vet. szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása során a munkajogi kérdésekben a Gázfelügyeleti és -szabályozási Főosztállyal és a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztállyal.
2. A Perképviseleti és Hatósági Osztály az 1. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Jogi és Igazgatási Főosztály Igazgatási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
8.2. Igazgatási Osztály
1. A Jogi és Igazgatási Főosztály Igazgatási Osztálya
a) a szabályozási tárgykörért felelős szervezeti egységek által előkészített, a Hivatal működéséhez szükséges elnöki utasításokat – mint közjogi szervezetszabályozó eszközöket és azok módosításait – elnöki aláírás előtt jóváhagyja, szükség szerint koordinálja a belső szabályozási munkát, gondoskodik az elnöki utasítások, mint közjogi szervezetszabályozó eszközök nyilvántartásáról, és a Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről;
b) a Hivatal működésével kapcsolatos vállalkozási, megbízási szerződések elkészítésében jogi segítséget nyújt;
c) jogi segítséget nyújt a szerződésekből eredő igények érvényesítésében;
d) jogi támogatást nyújt az elnök és az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes részére a Hivatal igazgatási feladatai vonatkozásában.
2. Az Igazgatási Osztály az 1. pontban foglaltakon túlmenően
a) felelős a Hivatal iratkezelési szabályzatának önálló előkészítéséért és az abban foglaltak betartatásáért;
b) ellátja a Hivatal iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint a központi irattári és központi iratkezelési feladatokat;
c) meghatározza a Hivatal ügyviteli feladatait, illetve gyakorlatát;
d) biztosítja a Hivatalba beérkező iratok átvételét, központi érkeztetését és digitalizálását, valamint az elnökhöz, elnökhelyettesekhez, szervezeti egységekhez történő továbbítását, továbbá a kimenő levelezések postai feladását.
3. Az Igazgatási Osztály az 1–2. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Jogi és Igazgatási Főosztály Perképviseleti és Hatósági Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
9. Gazdasági Főosztály
1. A Gazdasági Főosztályt a gazdasági vezető, mint főosztályvezető vezeti.
2. A gazdasági vezető a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatait az elnök irányítása és az általános elnökhelyettes közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető felelőssége nem érinti az elnök vagy az egyes ügyekért felelős alkalmazottak felelősségét.
3. A gazdasági vezető felelős
a) a Hivatal működtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért;
b) a pénzügyi, számviteli rend betartásáért;
c) a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a Hivatal hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, a fenntartással, a működtetéssel, a beruházással, a vagyon használatával és hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a gazdálkodást érintő FEUVE-i kötelezettséggel járó intézményi szintű adatszolgáltatás teljesítéséért;
d) a saját szervezetére kiterjedő feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért.
4. A gazdasági vezető köteles a feladat- és hatáskörében eljárva a Hivatal gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az ésszerűség követelményeinek érvényesítését elősegíteni.
5. A Gazdasági Főosztály és a hozzá tartozó osztályok működését a gazdasági vezető ügyrendben köteles szabályozni és abban meghatározni a Gazdasági Főosztály – ezen belül külön-külön a Pénzügyi és Üzemeltetési Osztály, valamint a Számviteli és Bérgazdálkodási Osztály – gazdálkodással összefüggő feladatait, a hatás- és jogköröket.
6. A gazdasági vezető kötelezettségvállalásra az elnök által kiadott belső szabályzatban foglaltak alapján jogosult.
7. A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a Hivatalt terhelő kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő.
8. A gazdasági vezető elnöki aláírásra előkészíti és a hatályos jogszabályoknak megfelelően rendszeresen felülvizsgálja a kötelezettségvállalás, az utalványozás és az érvényesítés rendjére vonatkozó elnöki utasítást.
9. A gazdasági vezető köteles előkészíteni és évente aktualizálni a Hivatali gazdálkodást érintő ellenőrzési nyomvonalat, abban meghatározni a felelősségi és információs szinteket, kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.
10. A gazdasági vezető az államháztartásról, a számvitelről, valamint az éves költségvetésről szóló törvényekben és a kapcsolódó egyéb jogszabályokban foglaltaknak megfelelően összefogja és irányítja a Hivatal gazdálkodását, ennek keretében
a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi a Gazdasági Főosztályt;
b) a Pénzügyi és Üzemeltetési Osztály, valamint a Számviteli és Bérgazdálkodási Osztály gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási munkájához iránymutatást ad, irányítja és ellenőrzi azt;
c) más szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, és azok érvényesülését ellenőrzi;
d) a Hivatal egészét érintő gazdasági-pénzügyi kérdésekben gazdasági intézkedéseket hoz;
e) a hivatali gazdálkodással és az ahhoz kapcsolódó működéssel összefüggő, továbbá az egyébként felelősségi körébe tartozó, valamint az elnök felhatalmazása szerinti tárgykörben a Hivatal kormány-tisztviselőire, kormányzati ügykezelőire és munkavállalóira kötelező érvényű elnöki utasításokat elnöki aláírásra előkészíti, valamint gondoskodik azok jogszabályoknak megfelelő rendszeres aktualizálásáról;
f) gondoskodik a szabályszerű takarékos pénzgazdálkodásról.
11. A Hivatal költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárások feltételeit elnöki utasítás szabályozza, melyet a Gazdasági Főosztály készít elő elnöki aláírásra, és gondoskodik annak rendszeres felülvizsgálatáról.
12. A gazdasági vezető elnöki aláírásra köteles előkészíteni, és a mindenkori jogszabályoknak megfelelően rendszeresen felülvizsgálni a Hivatal működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket szabályozó elnöki utasításokat, így különösen
a) a gazdálkodással – különösen a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével – kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket;
b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet;
c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket;
d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit;
e) a helyiségek és a berendezések használatára vonatkozó előírásokat;
f) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait;
g) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét;
h) a vezetékes és rádiótelefonok használatát;
i) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét;
j) valamint az egyéb gazdálkodással kapcsolatos jogszabályi előírások szerinti szabályzatokat.
13. A Gazdasági Főosztály a 4. szakaszban foglaltakon túl ellát minden egyéb feladatot, melyet az elnök a hatás- vagy feladatkörébe utal.
9.1. Pénzügyi és Üzemeltetési Osztály
1. A Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Üzemeltetési Osztálya
a) ellátja a Hivatal működtetésével, üzemeltetésével, a vagyongazdálkodás körében a beruházással, a vagyon használatával, és védelmével kapcsolatos feladatokat, ideértve a Hivatal kezelésében lévő ingatlanok (irodaépület) üzemeltetését, karbantartását, működési feltételeinek biztosítását, védelmét;
b) lebonyolítja a Hivatal beszerzési, közbeszerzési eljárásait, a szerződések (külső, belső) egyeztetését, (a Jogi és Igazgatási Főosztály által elkészített szerződésminták alapján) előkészíti a szerződéseket, gondoskodik a szerződések nyilvántartásáról, valamint a beruházások megvalósításáról, a szerződések teljesítési határidőben történő teljesítéséről és a beszerzési, közbeszerzési eljárások szabályszerűségének ellenőrzéséről;
c) gondoskodik a Hivatal rendeltetésszerű működéséhez szükséges áru- és szolgáltatásbeszerzések megvalósításáról, a szükséges pályázati és közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, valamint a keletkezett iratok, a szerződések és a teljesítések követéséről és nyilvántartásáról;
d) az előirányzat-felhasználás során biztosítja a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangját;
e) biztosítja a Hivatalt megillető bevételek határidőre történő beszedését, és a kiadások határidőre történő teljesítését;
f) ellátja a belföldi és külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos szervezési, lebonyolítási és elszámolási, valamint szabályozási feladatokat;
g) közreműködik a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet előírásainak megfelelő évközi és éves beszámoló elkészítésében, valamint a mérleget alátámasztó leltározásban;
h) közreműködik a Hivatal éves költségvetésének tervezésében;
i) gazdasági elemzéseket készít;
j) gondoskodik az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kötelező közzétételéről, valamint a tartozásállománnyal kapcsolatos havonkénti adatszolgáltatásról;
k) ellátja a Hivatal tűz- és munkavédelmi feladatait;
l) biztosítja a házipénztár jogszabályoknak, belső szabályzatoknak megfelelő működését.
2. A Pénzügyi és Üzemeltetési Osztály az 1. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Gazdasági Főosztály Számviteli és Bérgazdálkodási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
9.2. Számviteli és Bérgazdálkodási Osztály
1. A Gazdasági Főosztály Számviteli és Bérgazdálkodási Osztálya
a) ellátja a Hivatal költségvetésének előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat;
b) ellátja a Hivatali vagyongazdálkodás körében a vagyon nyilvántartásával, hasznosításával kapcsolatos feladatokat;
c) elvégzi a Hivatal éves költségvetésének tervezését, az éves előirányzat-felhasználási terv elkészítését és annak folyamatos aktualizálását, ennek keretében a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatosan kölcsönösen adatokat szolgáltatnak egymásnak a Humánpolitikai Önálló Osztállyal;
d) elkészíti az előirányzatok évközi változásának hatáskörönkénti évközi nyilvántartását;
e) ellátja a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos gazdasági feladatokat, a bérszámfejtéssel, egyéb juttatások és járulékok számfejtésével kapcsolatos teendőket, gondoskodik a külső adatszolgáltatások teljesítéséről;
f) kapcsolatot tart a központi illetményszámfejtést bonyolító szervezettel, illetve ellátja az illetmény, a bér és az egyéb juttatások számfejtésével kapcsolatos feladatokat;
g) ellátja az éves munkáltatói szja-elszámoláshoz és a kormánytisztviselők adóbevallásához kapcsolódó munkáltatói feladatokat (adókedvezményre jogosító igazolások, rendelkező nyilatkozatok átvétele stb.);
h) végzi a társadalombiztosítási törvény által előírt munkáltatói, önálló társadalombiztosítási feladatokat;
i) ellátja a munkáltatót terhelő rehabilitációs járulékkal kapcsolatos adminisztrációs és adatszolgáltatási, bevallási feladatokat;
j) ellátja a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos adminisztratív, adatszolgáltatási feladatokat;
k) intézkedik a közszolgálati jogviszonyból, munkaviszonyból vagy ezekkel összefüggésben megkötött szerződésből eredő, a kormánytisztviselőt, a munkavállalót terhelő tartozások (lakáskölcsön, tanulmányi szerződés, előleg stb.) behajtása iránt;
l) elkészíti a munkáltatói és közszolgálati igazolásokat;
m) a jelenléti adatok tekintetében vezeti, összesíti, nyilvántartja és elvégzi a külső adatszolgáltatást, valamint (a Hivatal vezetői részére a beosztottaikra, a Humánpolitikai Önálló Osztály részére valamennyi Hivatali dolgozóra vonatkozóan) a belső adtaszolgáltatást;
n) ellátja a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások szabályszerű, folyamatos vezetését;
o) lebonyolítja az éves mérleget alátámasztó leltározást, gondoskodik annak szabályszerű lebonyolításáról, a leltár ellenőrzéséről és kiértékeléséről;
p) elvégzi a felesleges készletek és az elhasználódott eszközök hasznosításával, selejtezésével kapcsolatos feladatokat;
q) elkészíti a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet előírásainak megfelelő évközi és éves beszámolót.
2. A Számviteli és Bérgazdálkodási Osztály az 1. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Üzemeltetési Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
10. Humánpolitikai Önálló Osztály
1. A Humánpolitikai Önálló Osztályt osztályvezető vezeti. Az osztályvezető önálló hatáskörben írja alá az alábbi iratokat: munkáltatói igazolások a jogviszony fennálltáról, szabadságnapok éves megállapítása, szabadság értesítések, vagyonnyilatkozatok átvételi elismervények.
2. Az osztályvezető a Hivatal humánerőforrás-gazdálkodásával szorosan összefüggő lényeges gazdasági kérdésekben előzetesen egyeztet a gazdasági vezetővel.
3. A Humánpolitikai Önálló Osztály
a) ellátja a Hivatal dolgozóinak kormányzati szolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával, valamint a munkáltatói jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos személy- és munkaügyi feladatokat, és ezekkel összefüggésben kapcsolatot tart a Hivatal szervezeti egységeivel és a külső szervekkel;
b) előkészíti a humánigazgatási, a munkaügyi, a juttatási és az oktatási tárgyú döntéseket, intézkedéseket, ennek keretében kialakítja a Hivatal humánpolitikai (bér-, jövedelem- és foglalkoztatáspolitikai, ösztönzési rendszerek, képzések egyes pénzbeli és természetbeni juttatások, szociális ellátások) feladataival kapcsolatos elveket és végzi a jóváhagyott elvek, meghozott döntések végrehajtásához kapcsolódó egyes operatív feladatokat;
c) ellátja az ösztönzési rendszerek és egyes természetbeni juttatások és szociális ellátások hivatali szabályainak kialakítását, együttműködve a Gazdasági Főosztállyal;
d) ellátja a létszámgazdálkodással összefüggő feladatokat, ennek keretében az előzetesen meghatározott elnöki igények szerint nyilvántartást vezet a foglalkoztatottakról, e feladat ellátásához a Gazdasági Főosztály igény szerint adatot szolgáltat;
e) ellátja a Hivatal dolgozóinak rendszeres és rendkívüli foglalkozás-egészségügyi szűrésével kapcsolatos feladatokat, e körben a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató kiválasztásával, illetve a szolgáltatások körének meghatározásával kapcsolatos döntés-előkészítő és adminisztratív feladatokat is;
f) ellátja a cafeteria-rendszer működtetésével kapcsolatos szabályozási, adminisztrációs, nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat;
g) segítséget nyújt a munkáltatói jogkört gyakorlóknak a hatáskörükbe tartozó munkaügyi iratok elkészítésében, gondoskodik a munkaügyi iratok egységes megjelenéséről;
h) segítséget nyújt az elnöknek az új kormányzati jogviszony vagy munkaviszony létesítésére vonatkozó döntésekben, kormányzati jogviszony megváltoztatására, megszüntetésére vonatkozó döntésekben, továbbá ellátja az ezekkel összefüggő munkaügyi feladatokat, előkészíti a szükséges munkaügyi iratokat;
i) ellátja a munkaerő-toborzás és -kiválasztás humánpolitikai feladatait, melyhez szükség szerint külső partnert vehet igénybe, valamint a karriertervezéssel és szervezetfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, előkészíti a vezetői utánpótlást, továbbá a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat;
j) kezeli a személyi iratokat, vezeti a dolgozókról a jogszabályokban meghatározott humánpolitikai nyilvántartásokat az adatvédelmi jogszabályok és a belső szabályzatok figyelembevételével, a jogosultsági szintnek megfelelően adatot szolgáltat a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőknek, valamint a Gazdasági Főosztálynak;
k) ellátja a kormánytisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéből adódó munkáltatói feladatokat, különösen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos tárolási, őrzési, nyilvántartási, tájékoztatási feladatokat, valamint a kormánytisztviselők nemzetbiztonsági vizsgálatával kapcsolatos feladatokat;
l) felméri, nyilvántartja és követi a képzési és a fejlesztési szükségleteket, előírásokat, valamint – a karriertervezéssel összhangban – összeállítja a Hivatal dolgozóinak éves továbbképzési tervét, elkészíti és nyilvántartja a tanulmányi szerződéseket, figyelemmel kíséri a tanulmányi szerződésekből és a jogszabályi előírásokból származó kötelezettségeket, az ezekből származó hivatali igények érvényesítését kezdeményezi a Gazdasági Főosztálynál;
m) a mindenkori jogszabályi előírásokra tekintettel szükség szerint kidolgozza és folyamatosan fejleszti a Hivatal teljesítményértékelési rendszerét, őrzi és nyilvántartja a teljesítménykövetelményeket és a teljesítményértékelési dokumentumokat, valamint a szakmai értékeléseket, ellátja a kormánytisztviselők minősítésével összefüggő nyilvántartási, előkészítő és egyéb feladatokat;
n) ellátja az elnök részére a döntés-előkészítést a jóléti és szociális rendszer működésével kapcsolatosan, kezdeményezi és előkészíti a jóléti és szociális elvek kialakítását (pl. támogatások, hozzájárulások, segélyek, sport-, üdülési, lakásügyi támogatások, utazási költségtérítési rendszer tervezése, működtetése stb.), együttműködve a Gazdasági Főosztállyal;
o) az elnök részére ellátja a választható juttatásokkal kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat, elnöki aláírásra előkészíti a cafeteria-szabályzatot, gondoskodik annak rendszeres felülvizsgálatáról;
p) kezdeményezi és előkészíti a tevékenységi körét érintő új belső utasítások kiadását, a már kiadott ilyen utasítások tartalmi felülvizsgálatát, módosítását, így különösen a Közszolgálati Szabályzatot (annak részét képező cafeteria-szabályzatot), a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, a minősítési eljárással, teljesítménykitűzéssel és teljesítményértékeléssel kapcsolatos eljárási rendre vonatkozó szabályzatokat;
q) a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint a felettes és ellenőrző szervek humánpolitikai tárgyú megkereséseire elnöki jóváhagyást követően adatokat szolgáltat az érintett/illetékes szerveknek (KIM, NFM, ÁSZ, KEHI, KSH stb.);
r) ellátja az elnök által meghatározott egyéb feladatokat;
s) szorosan együttműködik az Elnöki Titkársággal a hivatali rendezvények szervezésében és lebonyolításában.
4. A Humánpolitikai Önálló Osztály és a Gazdasági Főosztály feladatai ellátásához szükséges körben a Hivatal munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos adatairól kölcsönösen adatot szolgáltat egymásnak.
5. A Humánpolitikai Önálló Osztály által előkészített iratok jogi szakmai szignózását az osztály jogi végzettségű kormánytisztviselője látja el.
11. Közgazdasági Főosztály
1. A Közgazdasági Főosztály biztosítja a Hivatal egységes közgazdasági szemléletmódjának, elemzési módszertanának, valamint számviteli szétválasztási elveinek alkalmazását. Ennek érdekében az érintett szakmai főosztályok közreműködésével
a) lefolytatja a piaci visszaélésekre, valamint a szabadpiaci nagykereskedelmi árak alakulására vonatkozó vizsgálatokat;
b) ellátja a Hivatal versenyfelügyelethez kapcsolódó feladatait, lefolytatja a piaci erővel rendelkező szereplők azonosítására vonatkozó eljárásokat;
c) felelős a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó energiahatékonysági kötelezésekkel összefüggő koncepcióalkotási, elemzési, szabályozási (kivéve az árszabályozási) feladatokért;
d) ellátja a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó, az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött támogatási rendszerek kialakításával és értékelésével kapcsolatos hivatali feladatokat;
e) gondoskodik a jogszabályok, valamint a Hivatal által felügyelt ágazatokban a meghatározott számviteli szétválasztási követelmények egységes módon történő alkalmazásáról, érvényesüléséről, ebben a körben ellenőrzi az engedélyesek számviteli szétválasztási szabályoknak való megfelelését.
2. Támogatja a Hivatal stratégiai döntés előkészítését, biztosítja a közgazdasági szemlélet megjelenítését a döntés-előkészítés során.
3. Általános közgazdasági elemzési és modellezési feladatai keretében
a) nyomon követi és elemzi az energia- és a víziközmű-szektor helyzetének közép- és hosszú távú hazai és nemzetközi változásait, az egyes tevékenységek működési költségeinek, értékesítési árainak és az azokat alakító egyéb fontos tényezőknek az alakulását; e körben
aa) működteti a Hivatal piac- és jövedelmezőségi monitoringrendszerét;
ab) tájékoztatja az elnököt, az elnökhelyetteseket, valamint az érintett szakmai főosztályokat a Hivatal szabályozó tevékenysége szempontjából lényegesnek minősülő piaci, illetve az ágazati jövedelmezőséget befolyásoló folyamatokról és változásokról;
b) az érintett szakmai főosztályok közreműködésével ellátja a felügyelt ágazatok vonatkozásában a szakmai osztályok általános feladatain túlmutató, több szakterületet érintő, illetve az egységes szakmai megközelítést vagy módszertant igénylő elemzési és modellezési feladatokat;
c) az elnök vagy az elnök által kijelölt koordinációért felelős kormánytisztviselő utasítása alapján szakmai elemzéseket és modellezéseket készít, ideértve az előadások, publikációk összeállítását is;
d) szakmai támogatást nyújt a Hivatal valamennyi szervezeti egységének.
4. Véleményezi és előkészíti a főosztály hatáskörébe tartozó, vagy feladatkörét érintő jogszabálytervezeteket és jogszabály-módosításokat.
5. A feladatköréhez kapcsolódóan rendelkezésére álló, az egyes tevékenységek árszabályozásához szükséges adatokat a felelős osztályok rendelkezésére bocsátja.
6. Ellát minden olyan feladatot, melyet az elnök eseti vagy állandó jelleggel a hatás- vagy feladatkörébe utal.
7. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
8. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztály részére.
11.1. Piac- és Versenyfelügyeleti Osztály
1. A Közgazdasági Főosztály Piac- és Versenyfelügyeleti Osztálya piacfelügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai körében
a) az érintett szakmai főosztályok közreműködésével kialakítja, valamint működteti a Hivatal piacmonitoring- rendszerét;
b) kezeli a villamos energia és földgáz szabadpiaci nagykereskedelmi árak alakulásával, valamint a piaci visszaéléssel kapcsolatos megkereséseket, bejelentéseket és arról folyamatosan tájékoztatást ad az érintett szakmai főosztályok részére;
c) a villamos energia és földgáz szabadpiaci nagykereskedelmi árak vizsgálatával összefüggő hatósági feladatai keretében
ca) nyomon követi a villamosenergia- és földgázpiaci nagykereskedelmi árak alakulását;
cb) a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály illetve a Földgázpiac-felügyeleti Osztály közreműködésével szükség szerint az árak alakulására vonatkozó hatósági vizsgálatot folytat le, valamint a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza;
d) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával (REMIT) összefüggő hatósági feladatai keretében
da) ellátja az érintett szakmai főosztályok közreműködésével a nagykereskedelmi energiapiaci szereplők nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;
db) piacfigyelést végez a villamos energia és a földgáz-nagykereskedelmi piacokon, a piaci visszaélésgyanús esetek felderítése céljából vizsgálja a villamos energia és földgáz-kereskedelmi tranzakciós és fundamentális adatokat;
dc) a bennfentes információk birtokában való kereskedés, a piaci manipuláció, vagy annak megkísérlésének gyanúja esetén vizsgálatot folytat le a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály, illetve a Földgázpiac-felügyeleti Osztály közreműködésével a piaci visszaélés megállapítása, vagy a bennfentes információk közzétételi kötelezettségének megsértése esetén;
dd) a sajtófigyelés, az internet, az iparági információk folyamatos nyomon követésével támogatja a piacfelügyeleti tevékenységet;
de) a piaci manipulációk és a bennfentes kereskedelem gyanújával kapcsolatos eljárások tekintetében más hatóságokkal együttműködik.
2. Az osztály a hatékony verseny elősegítésével felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai körében
a) a hatékony piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést folytat le, elkészíti az érintett szakmai főosztályok közreműködésével – a Villamosenergia-felügyeleti illetve -szabályozási Osztály illetve a Földgázpiac-felügyeleti Osztály közreműködésével – a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyest azonosító és részére kötelezettséget kiszabó határozatot;
b) a villamos energia rendszerszintű szolgáltatások nyújtását biztosítani hivatott teljesítmény és energia piacain a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vonatkozóan a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály egyetértésével indít eljárást és hoz határozatot;
c) tisztességtelen piaci magatartás vélelmezése esetén kezdeményezi a Jogi és Igazgatási Főosztálynál, hogy a Hivatal bejelentéssel éljen a Gazdasági Versenyhivatalnál;
d) állandó szakmai kapcsolatot tart a versenyfelügyeleti hatósággal.
3. Az osztály az általános együttműködési kötelezettség keretében részt vesz és közreműködik
a) az osztály részére megküldött villamosenergia- és földgázpiaci szabályzatok, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatok előkészítésében/véleményezésében;
b) a felügyelt piacplatformok és az engedélyesek – általános felügyeleti eljárásának részét képező – befolyásmentes kereskedelemhez szükséges intézményi és tárgyi feltételeinek ellenőrzésében.
4. A Piac- és Versenyfelügyeleti Osztály az 1–3. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Közgazdasági Főosztály Elemzési Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
11.2. Elemzési Osztály
1. A Közgazdasági Főosztály Elemzési Osztálya az árszabályozás hatékonyságának javítása érdekében vizsgálja a felügyelt ágazatok jövedelmezőségének alakulását, ennek keretében
a) kialakítja és működteti az érintett szakmai főosztályok közreműködésével az ágazati jövedelmezőségi monitoring rendszert;
b) kétévente, illetve szükség szerint értékeli az egyes ágazatok jövedelmezőségének alakulását, ennek alapján javaslatot tesz a szabályozás hatékonyságának javítására.
2. Az osztály – az érintett szakmai főosztályok tájékoztatása és szükség szerinti közreműködése mellett – a Hivatal által felügyelt ágazatokra vonatkozó egységes számviteli szétválasztási módszertan alkalmazása érdekében
a) kidolgozza az alkalmazandó számviteli szétválasztási elveket és szabályokat;
b) elkészíti és a Hivatal honlapján közzéteszi az ágazati számviteli szétválasztási módszertanokat;
c) ellenőrzi a számviteli szétválasztási szabályokra vonatkozó jogszabályi előírások betartását;
d) a hazai és nemzetközi számviteli előírásokkal összhangban aktualizálja a számviteli szétválasztási szabályokat.
3. Az osztály a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó, az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött támogatási rendszerekre vonatkozóan
a) ellátja az átállási költségekkel és a visszafizetendő átállási támogatással kapcsolatos feladatokat, figyelemmel kíséri az érintett erőművek megtérülésének alakulását, és a támogatási program végén az egyes termelőkre vonatkozóan összesített elszámolást készít elő;
b) felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékére;
c) a megújuló és egyéb energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energiára nyújtott működési támogatásokkal összefüggő hatósági feladatai keretében
ca) a termelők kötelező átvételi kérelmeihez kapcsolódóan az egyes kérelmezők esetében megállapítja a kötelező átvétel időtartamát és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségét az egyes kérelmezők esetében és indokolással együtt továbbítja azt a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály részére;
cb) meghatározza és felülvizsgálja a megtérülés számítás módszertani kereteit és eredményeit, továbbá gondoskodik ezeknek a Hivatal honlapján történő közzétételéről;
cc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően aktualizálja a kötelező átvételi árakat és gondoskodik ennek a Hivatal honlapján történő közzétételéről;
cd) vizsgálja az érintett szakmai osztályok közreműködésével a kötelezően átvett villamos energia és a hozzá kapcsolódó költségek szétosztásának jogszerűségét, valamint jóváhagyja a kötelező átvételi mérlegkör működtetésével összefüggésben a Befogadónál felmerülő indokolt költségeket;
d) előkészíti és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda számára megküldi az Európai Unió Bizottsága részére készülő jelentéstervezeteket;
e) képviseli a Hivatal álláspontját a Támogatásokat Vizsgáló Irodánál;
f) értékeli a működési támogatások rendszerét, ennek keretében
fa) elkészíti a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer alakulásáról szóló éves jelentést;
fb) elkészíti a zöld bizonyítvány rendszer bevezethetőségére vonatkozó beszámolót;
fc) felülvizsgálja a Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben megfogalmazott célok teljesülését, és erről jelentést készít;
fd) javaslatot tesz a támogatási rendszerek hatékonyságának javítására, szükség szerint intézkedést kezdeményez;
g) kidolgozza az érintett szakmai főosztályok közreműködésével és szakmai észrevételeik figyelembevételével az igény szerint felmerülő, a jelenlegi támogatási rendszerek módosítására vonatkozó javaslatokat, valamint a Hivatal feladat- és hatáskörébe rendelt új támogatási mechanizmusok koncepciójának kidolgozását, beleértve a megújuló energiahasznosítással összefüggő pályázatok kidolgozásának közgazdasági kérdéseit is;
h) ellátja az Európai Unió megújuló irányelvének végrehajtási tapasztalatait értékelő uniós projekt szakmai koordinációját.
4. Az osztály az általános együttműködési kötelezettség keretében részt vesz és közreműködik más szervezeti egységekkel
a) a kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálatokban;
b) az engedélyes társaságok alap-, illetve törzstőkéjének leszállítására vonatkozó kérelmeinek elbírálásában.
5. Az Elemzési Osztály az 1–4. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Közgazdasági Főosztály Piac- és Versenyfelügyeleti Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
12. Statisztikai és Informatikai Főosztály
1. A Statisztikai és Informatikai Főosztályt főosztályvezető vezeti. A főosztály feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) a Get., a Vet., a Tszt., a Vksztv., az Stt. és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a Hivatal hatáskörébe tartozó statisztikai, adatgyűjtési, adatellenőrzési és adatszolgáltatási feladatokat;
c) gondoskodik az egycsatornás adatrendszer felállításáról, működtetéséről és folyamatos fejlesztéséről, szoros együttműködésben a szakmai szervezeti egységekkel;
d) felügyeli a Hivatal kimenő adatszolgáltatásait;
e) működteti és folyamatosan fejleszti a Nemzeti Energiastatisztikai Rendszert, gondoskodik az adatok közcélú hozzáféréséről;
f) előkészíti a Hivatal kiadványait, beszámolóit, jelentéseit, tájékoztatóit és gondoskodik azok publikálásáról;
g) kiadja az eredetigazolásokat a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia vonatkozásában, melyhez szükség esetén a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály szakmai támogatását veszi igénybe;
h) lefolytatja az eredetigazolásokhoz kapcsolódó adategyeztetési hatósági ellenőrzéseket, melyhez szükség esetén a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály szakmai támogatását veszi igénybe;
i) a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály szakmai támogatásával elkészíti a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés terén elért előrehaladást értékelő beszámolót;
j) közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban;
k) működteti, karbantartja és fejleszti a Hivatal informatikai rendszerét, és ellátja a Hivatal informatikai feladatait;
l) kiépíti és működteti a Hivatal adatszivárgás elleni védelmi rendszerét;
m) működteti a Hivatal honlapját, aktualizálja az energiastatisztikával, adatszolgáltatással, adatkéréssel, kapcsolt és megújuló eredetigazolással, adatokra vonatkozó hatósági feladatokkal kapcsolatos oldalakat (kivéve: közérdekű adatok);
n) a piacfelügyeleti tevékenység támogatása céljából – a hatályos hazai és nemzetközi jogszabályok figyelembevételével – (folyamatosan) kialakítja jogszabályi kötelezettség esetén a bennfentes információk Hivatal honlapján történő közzétételét és az ACER adatbázishoz való hozzáférés, és a piaci visszaélések feltárását segítő piacfigyelési szoftver informatikai hátterét;
o) szakmai támogatást nyújt a Hivatal valamennyi szervezeti egységének;
p) ellát minden olyan feladatot, melyet az elnök eseti vagy állandó jelleggel a hatás- vagy feladatkörébe utal.
2. A főosztály biztosítja a Hivatal valamennyi szervezeti egysége számára a munkavégzéshez szükséges, ellenőrzött keretek között történő adatokhoz való hozzáférést; az adatokhoz való hozzáférés során figyelemmel van a jogszabályi védelemre is (üzleti titok, esetleges személyes adat).
3. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Gazdasági Főosztállyal, a felügyeleti díjjal kapcsolatos adatszolgáltatás előkészítésében, az adatok begyűjtésében, és ellenőrzésében;
b) valamennyi szervezeti egységgel az egycsatornás adatrendszer működtetésében;
c) a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztállyal a megújuló és kapcsolt erőművek nem közvetlenül eredetigazolás kiadásához kapcsolódó hatósági ellenőrzéseiben kapcsolt eredetigazolások kibocsátása során abban az esetben, ha ellenőrzés vált szükségessé.
4. A főosztály biztosítja a Hivatal valamennyi szervezeti egysége számára a munkavégzéshez szükséges, ellenőrzött keretek között történő adatokhoz való hozzáférést; az adatokhoz való hozzáférés során figyelemmel van a jogszabályi védelemre is (üzleti titok, esetleges személyes adat).
5. A főosztály részt vesz a közérdekű adatok hozzáférhetővé tételében.
12.1. Energia-statisztikai Osztály
1. A Statisztikai és Informatikai Főosztály Energia-statisztikai Osztálya statisztikai és adatkezelési feladatainak körében
a) működteti és folyamatosan fejleszti a Nemzeti Energiastatisztikai Rendszert;
b) ellátja az Stt.-ben foglalt, valamint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendeletben, a KSH hivatalos tájékoztatójában foglalt, és az elnök által meghatározott adatátvételi és adatátadási feladatokat, valamint képviseli a Hivatalt az Országos Statisztikai Tanácsban;
c) eleget tesz az európai uniós előírások, hazai jogszabályi előírások és társhatóságokkal kötött együttműködési megállapodások alapján keletkező adatszolgáltatási kötelezettségeknek;
d) a Get., a Vet., a Tszt., és az Stt, valamint a hozzájuk tartozó alacsonyabb szintű jogszabályok kötelezése alapján meghatározza, összegyűjti, nyilvántartja, feldolgozza, ellenőrzi és értékeli a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges energiaforgalmi energiafelhasználási, energia költség és ár adatokat, és e feladatkörében
da) az érintett szakterületek bevonásával karbantartja a rendszeres adatszolgáltatás során használt adatbekérő táblákat, kitöltési útmutatókat;
db) a rendszeres adatszolgáltatás során kapcsolatot tart az adatszolgáltatókkal, a feltárt adatszolgáltatási hibákat javítja, valamint az érintett szakterületekkel együttműködve válaszol a beérkező adattartam-azonosítási kérdésekre;
dc) a megfelelő adatminőség biztosítása érdekében az érintett szakterületek bevonásával kidolgozza és karbantartja az engedélyesi adatszolgáltatások belső konzisztenciáját ellenőrző automatizmusokat, logikai és formai szabályokat;
e) működteti és karbantartja a Hivatal központi információs adatbázisát;
f) közreműködik az adatszolgáltatással kapcsolatos jogszabálytervezetek előkészítésében, valamint véleményezi azokat;
g) koordinálja a Hivatal más szervezeti egységei szakmai munkájához, valamint a nemzetközi adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges adatgyűjtéseket, kidolgozza az adatszolgáltatások rendjét, ennek keretében
ga) megvizsgálja (és összeveti a rendelkezésre álló adatokkal) a szervezeti egységek engedélyesek irányából történő eseti adatbekérési igényeit, szükség szerint kezdeményezi a kérelemben foglalt adatigények tartalmi, strukturális módosítását;
gb) gondoskodik a szervezeti egységektől érkező igények alapján, az engedélyesek irányából történő rendszeres adatbekérésekről;
gc) szükség szerint gondoskodik a szervezeti egységektől érkező igények alapján, az engedélyesek irányából történő eseti (vagy eseti jellegű) adatbekérésekről;
gd) biztosítja az adatok jogosultság (hozzáférési szint és tartalom) szerinti hozzáférését;
h) előkészíti és gondoskodik a közcélú adatok, kiadványok, beszámolók, jelentések, tájékoztatók publikálásáról;
i) kiadmányozásra előkészíti az engedélyesek számára előírt rendszeres adatszolgáltatásokat előíró határozatokat;
j) szükség szerint kiadmányozásra előkészíti az engedélyesek számára előírt eseti (vagy eseti jellegű) adatszolgáltatásokat előíró határozatokat;
k) a jogkövetkezményekre való utalás mellett, önálló kiadmányozási joggal írásban felszólítja az engedélyest az osztály által előkészített határozatokban, és a hatáskörébe tartozó jogszabályokban foglalt kötelezettségei betartására;
l) kiadmányozásra előkészíti az osztály által előkészített határozatokban foglalt kötelezettség megszegése esetén a bírságot kiszabó határozatot;
m) elbírálja a megújuló eredetigazolás kiadása iránti kérelmeket;
n) amennyiben a megújuló eredetigazolás kiadása iránti eljárásban felmerülő, az eredetigazolás hiánya esetén ellenőrzést folytat le a kérelmezőnél;
o) vizsgálja az eredetigazolások energiapiaci szabályozásban történő felhasználásának újabb lehetőségeit, javaslatot tesz az eredetigazolási rendszer továbbfejlesztésére;
p) az engedélyesek rendszeres adatszolgáltatásai tartalmának ellenőrzése céljából hatósági ellenőrzést folytat az egyedileg kiválasztott engedélyeseknél.
2. Az Energia-statisztikai Osztály a 1. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Statisztikai és Informatikai Főosztályhoz tartozó feladatok ellátásában.
12.2. Víziközmű-statisztikai Osztály
1. A Statisztikai és Informatikai Főosztály Víziközmű-statisztikai Osztálya statisztikai és adatkezelési feladatai körében
a) eleget tesz az európai uniós előírások, hazai jogszabályi előírások és társhatóságokkal kötött együttműködési megállapodások alapján keletkező adatszolgáltatási kötelezettségeknek;
b) a Vksztv. kötelezése alapján meghatározza, összegyűjti, nyilvántartja, feldolgozza, ellenőrzi és értékeli a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges adatokat, és e feladatkörében:
ba) az érintett szakterületek bevonásával karbantartja a rendszeres adatszolgáltatás során használt adatbekérő táblákat, kitöltési útmutatókat;
bb) a rendszeres adatszolgáltatás során kapcsolatot tart az adatszolgáltatókkal, a feltárt adatszolgáltatási hibákat javítja, valamint az érintett szakterületekkel együttműködve válaszol a beérkező adattartam-azonosítási kérdésekre;
bc) a megfelelő adatminőség biztosítása érdekében az érintett szakterületek bevonásával kidolgozza és karbantartja az engedélyesi adatszolgáltatások belső konzisztenciáját ellenőrző automatizmusokat, logikai és formai szabályokat;
c) közreműködik az adatszolgáltatással kapcsolatos jogszabálytervezetek előkészítésében, valamint véleményezi azokat;
d) koordinálja a Hivatal más szervezeti egységei szakmai munkájához, valamint a nemzetközi adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges adatgyűjtéseket, kidolgozza az adatszolgáltatások rendjét; ennek keretében
da) megvizsgálja (és összeveti a rendelkezésre álló adatokkal) a szervezeti egységek engedélyesek irányába történő eseti adatbekéréseit, szükség szerint kezdeményezi a kérelemben foglalt adatigények tartalmi, strukturális módosítását;
db) gondoskodik a szervezeti egységektől érkező igények alapján, az engedélyesek irányából történő rendszeres adatbekérésekről;
dc) szükség szerint gondoskodik a szervezeti egységektől érkező igények alapján, az engedélyesek irányából történő eseti (vagy eseti jellegű) adatbekérésekről;
e) kiadmányozásra előkészíti az engedélyesek számára előírt rendszeres adatszolgáltatásokat előíró határozatokat;
f) szükség szerint kiadmányozásra előkészíti az engedélyesek számára előírt eseti (vagy eseti jellegű) adatszolgáltatásokat előíró határozatokat;
g) a jogkövetkezményekre való utalás mellett, önálló kiadmányozási joggal írásban felszólítja az engedélyest kötelezettségei betartására;
h) kiadmányozásra előkészíti a határozatban foglalt kötelezettség megszegése esetén a bírságot kiszabó határozatot;
i) az engedélyesek rendszeres adatszolgáltatásai tartalmának ellenőrzése céljából hatósági ellenőrzést folytat az egyedileg kiválasztott engedélyeseknél.
12.3. Informatikai Osztály
1. A Statisztikai és Informatikai Főosztály Informatikai Osztálya az informatikai feladatai körében
a) kiépíti és működteti a Hivatal adatszivárgás elleni védelmi rendszerét;
b) ellátja a Hivatal informatikai rendszerével kapcsolatos hálózatbiztonsági, fejlesztési és üzemeltetési feladatokat;
c) szoros együttműködésben az Energia-statisztikai Osztállyal és a Víziközmű-statisztikai Osztállyal, valamint a belső informatikai és információbiztonsági felelőssel informatikai szempontból megteremti a biztonságos információ kezelés és tárolás feltételeit;
d) szoros együttműködésben az Energia-statisztikai Osztállyal és a Víziközmű-statisztikai Osztállyal kivitelezi napi szinten az adatszolgáltatók által szoláltatott adatokkal való gördülékeny munkavégzés feltételeinek megteremtését;
e) működteti és fejleszti a Hivatal informatikai rendszerét (számítástechnikai eszközöket, hardvert és szoftvert) a Hivatali érdekeknek és a felhasználók igényeinek megfelelően;
f) napi segítséget nyújt a felhasználók részére a munkájukhoz szükséges informatikai megoldásokkal, gondoskodik a Hivatal felhasználói részére a meglévő, vagy az újonnan bevezetésre kerülő informatikai eszközök, programok használatához szükséges informatikai oktatásokról;
g) informatikai szakvéleményével segíti az egyes szervezeti egységek informatikai tárgyú beszerzéseivel kapcsolatos elnöki döntést;
h) gondoskodik a szervezeti egységek megfelelő szintű hozzáféréséről a Hivatal internetes honlapjához és a belső intranetjéhez, valamint gondoskodik a belső intranet folyamatos frissítéséről, karbantartásáról;
i) szükség esetén módosítási javaslatot tesz az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelősnek az informatikával, informatikai biztonsággal, és információbiztonsággal kapcsolatos elnöki utasítások, és előírások módosítására, felülvizsgálatára;
j) együttműködik az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelőssel a Hivatal informatikai stratégiájának kidolgozásában;
k) meghatározza és betartatja az informatikai rendet és kiadja a feladatkörét érintő informatikai tájékoztatásokat;
l) ellátja a Hivatal informatikai biztonsági feladatait, így különösen zavarmentesen üzemelteti a számítógépes adatátviteli hálózatot, megteszi a szükséges lépéseket az adatok sértetlensége és rendelkezésre állásának érdekében, menti és naplózza az adatállományokat;
m) a számítástechnikai eszközök (hardver, szoftver) meghibásodásakor elvégzi vagy a külső partnerrel elvégezteti, felügyeli és dokumentálja a javítás folyamatát;
n) javaslatot tesz az osztály felelősségi körébe nem tartozó hivatali belső utasítások informatikai szempontból történő módosításaira.
2. Az Informatikai Osztály vezetője felelős az informatikai szolgáltatást nyújtó külső beszállítókkal történő személyes kapcsolattartásért.
3. Az Informatikai Osztály a fenti pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Statisztikai és Informatikai Főosztályhoz tartozó feladatok ellátásában.
13. Fogyasztóvédelmi Főosztály
1. A főosztály villamosenergia-piaccal, földgázpiaccal és víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatai körében koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját.
2. A főosztály szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
3. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a Jogi és Igazgatási Főosztállyal a fogyasztóvédelmi jogszabályok egységes értelmezésében.
4. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
5. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztály részére.
6. A főosztály közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
7. A főosztály aktualizálja a Hivatal honlapján a Hivatal fogyasztóvédelmi feladataival kapcsolatos oldalakat.
13.1. Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztálya
1. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztálya a villamos energia piaccal kapcsolatos feladatai körében
a) kivizsgálja az elosztói engedélyesekkel szemben felmerülő, a Hivatal hatáskörébe tartozó felhasználói panaszokat;
b) kivizsgálja a villamosenergia-kereskedőkkel szembeni, a Hivatal hatáskörébe tartozó felhasználói panaszokat;
c) ellenőrzi az engedélyesek Vet.-ben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott, a felhasználókat érintő kötelezettségeinek betartását.
2. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztálya a földgázpiaccal kapcsolatos feladatai körében
a) kivizsgálja az elosztói engedélyesekkel szemben felmerülő, a Hivatal hatáskörébe tartozó felhasználói panaszokat, és előkészíti a vonatkozó határozatokat;
b) kivizsgálja a földgázkereskedővel szemben felmerülő, a Hivatal hatáskörébe tartozó felhasználói panaszokat;
c) ellenőrzi az engedélyesek Get.-ben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott, a felhasználókat érintő kötelezettségeinek betartását.
3. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztálya a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatai körében
a) kivizsgálja az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén felmerülő panaszok kivételével a víziközmű-szolgáltatóval szembeni panaszokat, és előkészíti a vonatkozó határozatokat;
b) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltatók Vksztv.-ben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott, a felhasználókat érintő kötelezettségeinek betartását.
4. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztálya együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Villamosenergia Árszabályozási Főosztállyal a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében, a fogyasztó által az elosztórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználásának, a hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabályban foglaltak betartásának, továbbá az egyetemes szolgáltatás árainak alkalmazására irányuló ellenőrzésben;
b) a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztállyal a fogyasztók érdekében és tájékoztatásukra a gázminőség ellenőrzésében, amihez a vonatkozó eljárásrendet az engedélyesek üzletszabályzatában rögzíteni kell;
c) a Földgáz Árszabályozási Főosztállyal a rendszerhasználati díjakra, a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás árainak alkalmazására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében;
d) a Víziközmű Árszabályozási Főosztállyal a csatlakozási díjakra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében.
13.2. Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztály
1. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztálya a villamosenergia-piaccal kapcsolatos feladatai körében
a) az egyetemes szolgáltatók és az elosztók által kidolgozott üzletszabályzatok, vagy azok módosításának jóváhagyása iránti kérelem esetén elkészíti a jóváhagyó, vagy a jóváhagyást megtagadó határozatokat, illetve a Vet.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatokat;
b) határozatban állapítja meg a villamos energia elosztására vonatkozóan a hálózat biztonságos üzemeltetésének minimális követelményeit és elvárt színvonalát (üzembiztonság, ellátás megbízhatósága); a villamosenergia- kereskedőkre, egyetemes szolgáltatókra és elosztói engedélyesekre vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, és elvárt színvonalát, továbbá határozatban állapítja meg az engedélyesek felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztóknak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, ellenőrzi a határozatban foglaltak betartását;
c) feldolgozza az általa kiadott határozatok alapján beküldött éves beszámolókat.
2. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztálya a földgázpiaccal kapcsolatos feladatai körében
a) az egyetemes szolgáltatók és az elosztók által kidolgozott üzletszabályzatok, vagy azok módosításának jóváhagyása iránti kérelem esetén elkészíti a jóváhagyó, vagy a jóváhagyást megtagadó határozatokat, illetve a Get.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatokat;
b) határozatban állapítja meg a földgázkereskedőkre, az egyetemes szolgáltatókra és az elosztói engedélyesekre vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait;
c) feldolgozza az általa kiadott határozatok alapján beküldött éves beszámolókat.
3. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztálya a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatai körében
a) közreműködik a víziközmű-szolgáltatók által kidolgozott üzletszabályzatok, vagy azok módosításának jóváhagyására irányuló hatósági eljárásokban;
b) határozatban állapítja meg a víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket és a kapcsolattartás elvárt színvonalát, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, ellenőrzi a határozatban foglaltak betartását;
c) feldolgozza az általa kiadott határozatok alapján beküldött éves beszámolókat.
4. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztálya egyéb feladatai körében
a) a jogszabálytervezetek kidolgozása során egyezteti a véleményeket fogyasztóvédelmi szervezetekkel, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, érvényesítve a fogyasztói érdekeket;
b) kezdeményezi a villamos energia-, a földgázellátást, a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználókat érintő jogszabályok módosítását a felhasználók érdekében;
c) közreműködik a nyilvánosság tájékoztatásában;
d) kezdeményezi, és kiadásra előkészíti a Jogi és Igazgatási Főosztály kijelölt munkatársának bevonásával a jogszabályokban és az egyetemes szolgáltatói, kereskedői, elosztói víziközmű-szolgáltatói üzletszabályzatokban foglaltak be nem tartásáért a bírságoló határozatokat;
e) közreműködik a Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal közötti megállapodás keretében a piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny elősegítésének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében;
f) együttműködési megállapodás alapján folyamatosan együttműködik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal;
g) folyamatosan kapcsolatot tart fenn a fogyasztóvédelmi tevékenységet is végző más szervezetekkel;
h) együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel;
i) szervezi és működteti a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek és a szolgáltatók közötti érdekegyeztetést (az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsot), az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben döntést készít elő az elnök részére;
j) átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyéhez kötött tevékenységével és a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói érdekérvényesítésével egyaránt kapcsolatosak;
k) gyűjti és összegzi a fogyasztók véleményét a szolgáltatás minőségéről (fogyasztói elégedettség vizsgálat).
5. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztálya együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztállyal
aa) a villamos energia átvitelére vonatkozóan a hálózat biztonságos üzemeltetésének minimális követelményeit, valamint elvárt színvonalát (üzembiztonság, ellátás megbízhatósága) tartalmazó határozat kiadásában;
ab) az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót ellátni kívánó, illetve ellátó engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatok, valamint azok módosításának jóváhagyásában, illetve a Vet.-ben meghatározott esetekben kezdeményezi a hivatalból történő módosításukat vagy visszavonásukat;
b) a Villamosenergia Árszabályozási Főosztállyal
ba) az elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körének és díjainak meghatározásában;
bb) a hálózati engedélyes által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzése szabályainak meghatározásában;
c) a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztállyal
ca) a földgáz elosztására vonatkozóan az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket tartalmazó határozat kiadásában;
cb) az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót ellátni kívánó, illetve ellátó engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatok, valamint azok módosításának jóváhagyásában, illetve a Get.-ben meghatározott esetekben kezdeményezi a hivatalból történő módosításukat vagy visszavonásukat;
d) a Földgáz Árszabályozási Főosztállyal
da) a Hivatal javaslatának kidolgozásában a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira;
db) a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzése szabályainak meghatározásában;
e) a Víziközmű Árszabályozási Főosztállyal a csatlakozási díjakra vonatkozó előírások kialakításában.
AZ ENERGETIKÁÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
14. Energetikáért felelős elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó közös szabályok
1. Az energetikáért felelős elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladataik ellátása során
a) kötelesek egymással, az elnök, illetve a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel együttműködni, továbbá a Szabályzatban tételesen meg nem határozott esetekben is kötelesek együttműködni, valamint közreműködni a hivatali feladat- vagy hatáskör ellátásában akkor, ha egy másik szervezeti egység vezetője ezt igényli;
b) ellenőrzik a Get.-ben, a Vet.-ben, a Tszt.-ben és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását, indokolt esetben gondoskodnak a megfelelő jogkövetkezmények (intézkedések, szankciók) megtételéről;
c) tisztességtelen piaci magatartás vélelmezése esetén kezdeményezik a Jogi és Igazgatási Főosztálynál, hogy a Hivatal bejelentéssel éljen a Gazdasági Versenyhivatalnál;
d) közreműködnek a hivatali beszámolók, kiadványok, jelentések elkészítésében;
e) véleményezik és előkészítik a hatáskörükbe tartozó, vagy feladatkörüket érintő jogszabálytervezeteket és jogszabály-módosításokat;
f) részt vesznek a Hivatal hatáskörébe utalt európai uniós jogharmonizációs és beszámolókészítési munkákban;
g) gondoskodnak az általuk elkészített, és elnök vagy elnökhelyettes által aláírt, kézbesített határozatok szkennelt példányának honlapon való közzétételéről;
h) szakmai segítséget nyújtanak a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának;
i) közreműködnek a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
2. A Hivatal árszabályozással kapcsolatos feladat- és hatásköreiben eljáró szervezeti egységek feladataik ellátása során
a) figyelemmel kísérik és vizsgálják az engedélyes társaságok árszabályozásra releváns hatást gyakoroló költségeit;
b) kidolgozzák az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait;
c) részt vesznek a villamosenergia- és földgázárakkal, illetve árszabályozási kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
d) részt vesznek a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, és az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos munkákban.
3. A Hivatal az árszabályozással kapcsolatos feladat- és hatásköreiben eljáró szervezeti egységein keresztül gondoskodik
a) a miniszter árhatósági jogkörébe tartozó hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről;
b) a Hivatal árhatósági hatáskörébe tartozó villamosenergia- és földgázhálózatokhoz való szabályozott hozzáférési díjak és díjalkalmazási feltételek előkészítéséről;
c) az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
d) a rendszerhasználati díjakra, a csatlakozási díjakra és az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályok kialakításának előkészítéséről.
15. Az energetikáért felelős elnökhelyettes titkársága
1. Az energetikáért felelős elnökhelyettes titkársága munkatársainak közvetlen felettese az energetikáért felelős elnökhelyettes.
2. Az elnökhelyettes titkárságának munkatársai az Elnöki Titkársággal kötelesek együttműködni.
3. A titkárság feladata
a) gondoskodni az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kísérni és előkészíteni az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyeztetni, nyilvántartani, szervezni, koordinálni az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíteni, rendszerezni az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadni, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezetni, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtetni, intézkedni a határidők betartásáról;
e) szervezni az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Gazdasági Főosztály közreműködésével ellátni az utazásszervezői feladatokat;
f) szervezni az elnökhelyettesi értekezleteket, elkészíteni azok emlékeztetőjét és megküldeni az érintetteknek tartalmi egyeztetés végett, majd gondoskodni azok intraneten történő publikálásáról;
g) gondoskodik az elnökhelyetteshez tartozó irodahelyiségek reprezentatív megjelenéséről;
h) ellenőrzi az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignók) és az iratkezelés rendjére;
i) digitalizálni és nyilvántartani az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
j) ellátni minden egyéb feladatot, melyet az energetikáért felelős elnökhelyettes a munkaköri leírásban feladatként határoz meg.
16. Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály
1. A főosztály villamosenergia-piac, valamint távhőellátás felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját.
2. A főosztály szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
3. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
4. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztály részére.
5. A főosztály olyan villamosenergia-ipart és távhő szektort érintő esetekben, amely földgázipari vállalkozásokat is érinti, szakmai támogatást nyújt a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály részére.
6. A főosztály valamennyi érintett társfőosztály bevonásával kialakítja, koordinálja valamint képviseli a Hivatal álláspontját az uniós és hazai villamosenergia-ipari és távhő szektort érintő stratégiai kérdésekben, véleményezi az európai uniós, illetve hazai villamosenergia-ipari és a távhő szektorbeli stratégiát érintő javaslatokat.
7. A főosztály közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
16.1. Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály
1. A Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Villamosenergia-felügyleti és -szabályozási Osztálya villamosenergia-piac felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti
aa) a Vet. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot, továbbá elkészíti a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tanúsítására vonatkozó határozatot;
ab) a villamosenergia-ellátási szabályzatok, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat és a belső kiválasztási szabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot;
ac) a villamosenergia-ipari engedélyes – ide nem értve az elosztó és az egyetemes szolgáltató – által kidolgozott üzletszabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot, e feladata során az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintő rendelkezések vonatkozásában egyeztet a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal, továbbá elkészíti az üzletszabályzat készítési kötelezettség alóli felmentésre és a felmentés elutasítására vonatkozó határozatot;
ad) az engedélyben felsorolt, engedélyköteles tevékenysége jelentős részének más személy általi végzését, valamint az engedélyes működési engedélyben meghatározott alapvető eszközöknek, és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul való lekötését jóváhagyó, vagy elutasító határozatot;
ae) a villamos vezetékek és berendezések közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké, berendezéssé történő minősítéséről és közcélúvá minősített vezeték, berendezés átminősítéséről szóló határozatot;
af) a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről való döntést tartalmazó határozatot;
ag) valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozására vonatkozó javaslatot;
ah) a hálózatfejlesztési tervet jóváhagyó, elutasító határozatot, figyelemmel kíséri a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv végrehajtását és értékeli azt;
ai) az engedélyesek nemzetközi szerződéseinek jóváhagyásáról szóló határozatot, és az érintett regulátorokkal együttműködve elősegíti a szerződések engedélyes általi megkötését;
b) ellenőrzi az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a Vet.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását, be nem tartásuk esetén a Vet.-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza;
c) lefolytatja a Vet.-ben meghatározott szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárásokat, ide nem értve a számviteli szétválasztási szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket; , és lefolytatja a megfelelési program, illetve annak módosításának, valamint a megfelelési jelentések jóváhagyására irányuló eljárásokat és előkészti az ezzel kapcsolatos határozatokat;
d) kezdeményezi és elkészíti – tekintettel a folyamatos villamos energia ellátás biztosítására – az engedély visszavonását vagy módosítását, és a más engedélyes kijelölését tartalmazó határozatot;
e) gondoskodik az erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására, valamint az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásáról, és lefolytatja a pályázatok elbírálására, valamint a Vet. 26/A. § (5) bekezdés szerinti megállapodás jóváhagyására irányuló eljárást;
f) kivizsgálja az erőművek teljesítőképességében beálló változások indokoltságát, indokolatlan termelés-visszatartás esetén megállapítja az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét;
g) kivizsgálja és értékeli a villamosenergia-iparban politikai, illetve gazdasági szempontból a társadalmat súlyosan érintő üzemzavarokat;
h) lefolytatja a krízisterv, a rotációs kikapcsolási rend jóváhagyására, valamint ezek módosítása jóváhagyására irányuló eljárást, eljár a rotációs kikapcsolási renddel összefüggő ügyben;
i) ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását;
j) a villamos energia átvitelére vonatkozóan határozatban állapítja meg a hálózat biztonságos üzemeltetésének minimális követelményeit, valamint elvárt színvonalát (üzembiztonság, ellátás megbízhatósága), ellenőrzi a határozatban foglaltak betartását;
k) a villamosenergia-szektorban, illetve az egyes engedélyesek kapcsán felmerülő szakmai kérdésekhez igazodóan – szükség szerint – feldolgozza az engedélyesek engedélyben maghatározottak alapján benyújtott éves beszámolóját, ide nem értve az éves számviteli beszámolót és a Fogyasztóvédelmi Főosztály által a villamos energia elosztására vonatkozóan a hálózat biztonságos üzemeltetésének minimális követelményeit és elvárt színvonalát; villamosenergia-kereskedőkre, egyetemes szolgáltatókra és elosztókra vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait előíró határozatával kapcsolatos jelentéseket;
l) lefolytatja a kötelező átvétel alá tartozó villamos energia mennyiségének és a kötelező átvétel időtartamának meghatározására irányuló eljárást;
m) ellenőrzi – a Közgazdasági Főosztállyal együttműködve – a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló jogszabály szerinti értékesítés jogszabályoknak való megfelelését, és a Statisztikai és Informatikai Főosztály előzetes tájékoztatásával elkészíti a vonatkozó határozatot;
n) közreműködik a Közgazdasági Főosztállyal
na) a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyest azonosító és részére kötelezettséget kiszabó határozat meghozatalában;
nb) a villamos energia rendszerszintű szolgáltatások nyújtását biztosítani hivatott teljesítmény és energia piacain a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vonatkozó eljárások megindításában és a kötelezettséget kiszabó határozat meghozatalában;
o) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával (REMIT) összefüggő hatósági feladatok keretében végzett intézményfelügyeleti hatáskörében a Közgazdasági Főosztállyal együttműködve a piacfelügyelethez kapcsolódóan ellenőrzi az engedélyesek piacokat is érintő tevékenységét és szükség esetén ellenőrzést folytat le;
p) a villamos energia nagykereskedelmi piacokon vizsgálja a villamos energia kereskedelmi fundamentális adatokat, a műszaki paramétereknek a villamosenergia-piacra gyakorolt hatását és közreműködik a Közgazdasági Főosztállyal a piaci árakkal kapcsolatos és visszaélésgyanús esetek felderítése céljából indított vizsgálatok lefolytatásában;
q) tájékoztatásul megküldi
qa) a Közgazdasági Főosztály részére a szervezett piaci engedélyesek piaci szabályzata, valamint a Kereskedelmi Szabályzat elfogadására és módosítására beérkezett kérelmeket és ez e tárgyban meghozandó határozatok tervezetét;
qb) a Villamosenergia Árszabályozási Főosztály részére az ellátási szabályzatok elfogadására és módosítására beérkezett kérelmeket és ez e tárgyban meghozandó határozatok tervezetét, valamint szükség szerint tájékoztatásul megküldi a rendszerirányítási, elosztói és egyetemes szolgáltatói engedélyesek engedélyeinek kiadásra és módosításra vonatkozó határozatok tervezetét;
r) állandó szakmai kapcsolatot tart a pénzügyi felügyeleti hatósággal;
s) ellátja a területrendezési hatósági eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat a villamosenergia- ipari beruházások területén, véleményezi a területfejlesztési koncepciókat és programokat;
t) kivizsgálja
ta) az átviteli rendszerirányítóval szemben felmerülő csatlakozással, az átviteli hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos rendszerhasználói panaszokat;
tb) az elosztóval szemben felmerülő csatlakozással, az elosztó hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos termelői panaszokat;
u) aktualizálja a Hivatal honlapján a feladat- és hatáskörével kapcsolatos oldalakat.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Fogyasztóvédelmi Főosztály egyetemes szolgáltatók és elosztók üzletszabályzatait jóváhagyó határozatának előkészítésében;
b) a Fogyasztóvédelmi Főosztály által a villamos energia elosztására vonatkozóan a hálózat biztonságos üzemeltetésének minimális követelményeit és elvárt színvonalát; a villamosenergia-kereskedőkre, egyetemes szolgáltatókra és elosztókra vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát; a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait előíró határozatának előkészítésében;
c) a Fogyasztóvédelmi Főosztály által elkészített szolgáltatás színvonal határozatokkal kapcsolatos egyedi engedélyesi kérelmek elbírálásában;
d) a Villamosenergia Árszabályozási Főosztállyal a rendszerhasználati díjakat, csatlakozási díjakat, valamint ezek alkalmazásának egyedi feltételeit megállapító határozatának előkészítésében, az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályok előkészítésében, továbbá betartásuk ellenőrzésében;
e) a Közgazdasági Főosztály villamosenergia-piacfelügyeleti tevékenységében és a vonatkozó határozatok előkészítésében;
f) a Jogi és Igazgatási Főosztály Vet. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozatok elkészítésében;
g) szakmai támogatást nyújt a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítvány (eredetigazolás) kiadására irányuló eljárásához;
h) szakmai támogatást nyújt, amennyiben a Statisztikai és Informatikai Főosztály a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítvány (eredetigazolás) kiadására irányuló eljárásában adatellenőrzést, helyszíni szemlét folytat le, és abban – szükség esetén – közreműködik.
3. A Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
16.2. Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztály
1. A Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztálya távhőellátás felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a Tszt. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot;
b) ellenőrzi a Tszt.-ben, valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását;
c) elkészíti – tekintettel a folyamatos távhőellátás biztosítására – az engedély visszavonását vagy módosítását, és a más engedélyes kijelölését tartalmazó határozatot;
d) aktualizálja a Hivatal honlapján a távhő-engedélyezéssel kapcsolatos oldalakat;
e) figyelemmel kíséri a távhőtermelők és távhőszolgáltatók működésével kapcsolatos problémákat és javaslatokat ad ezek kezelési módjaira;
f) távhőtermelőket és távhőszolgáltatókat érintő műszaki kérdések tekintetében szakmai támogatást nyújt a Távhő Árszabályozási Főosztály részére;
g) szakmai támogatást nyújt a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés terén elért előrehaladást értékelő beszámoló elkészítéséhez;
h) szakmai támogatást nyújt a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítvány (eredetigazolás) kiadására irányuló eljárásához;
i) szükség esetén szakmai támogatást nyújt és közreműködik, amennyiben a Statisztikai és Informatikai Főosztály a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítvány (eredetigazolás) kiadására irányuló eljárásában adatellenőrzést, helyszíni szemlét folytat le.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a Jogi és Igazgatási Főosztály Tszt. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozatának elkészítésében.
3. A Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
17. Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály
1. A főosztály a földgázpiac felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját.
2. A főosztály szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
3. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Fogyasztóvédelmi Főosztály egyetemes szolgáltatók és elosztók üzletszabályzatait jóváhagyó határozatának előkészítésében;
b) a Fogyasztóvédelmi Főosztály földgázkereskedőkre, egyetemes szolgáltatókra és elosztói engedélyesekre vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait előíró határozatának előkészítésében;
c) a Fogyasztóvédelmi Főosztály által kiadott szolgáltatás színvonal határozatokkal kapcsolatos egyedi engedélyesi kérelmek elbírálásában;
d) a Fogyasztóvédelmi Főosztály által kiadott a földgázkereskedőkre, az egyetemes szolgáltatókra és az elosztói engedélyesekre vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát megállapító határozat előkészítésében;
e) Földgáz Árszabályozási Főosztály által előkészített rendszerhasználati díjakat, csatlakozási díjakat, valamint ezek alkalmazásának egyedi feltételeit érintő szabályozási koncepció kialakításában;
f) a Közgazdasági Főosztály gázpiacot érintő vizsgálataiban, és jogszabály-módosítási tervezeteinek elkészítésében;
g) a Jogi és Igazgatási Főosztállyal a Get. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozat elkészítésében;
h) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyezésének előkészítésével kapcsolatos egyeztetésen és együttműködik azon országok szabályozó hatóságaival, amelyeken a vezeték áthalad;
i) a határkeresztező vezetéken fellépő kapacitáshiány esetén együttműködik a másik tagállammal a kapacitáshiány-kezelési eljárásokra vonatkozóan;
j) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának közösségi szintű szabályozást előkészítő munkájában.
4. A főosztály olyan földgázpiacot érintő esetekben, amely a villamos energia, illetve a távhő termelő(ke)t, illetve termelést is érinti, szakmai támogatást nyújt a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály részére.
5. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
6. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztály részére.
7. A főosztály valamennyi érintett társfőosztály bevonásával kialakítja, koordinálja, valamint képviseli a Hivatal álláspontját az uniós és hazai földgázipari szektort érintő stratégiai kérdésekben, véleményezi az európai uniós, illetve hazai földgázipari és földgázpiaci stratégiát érintő javaslatokat.
8. Közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
17.1. Földgáz-engedélyezési Osztály
1. A Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály Földgáz-engedélyezési Osztálya feladat- és hatáskörében
a) elkészíti a Get. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot, elkészíti a célvezeték létesítéséhez való hozzájáruló vagy azt elutasító határozatot, továbbá elkészíti a szállítási rendszerüzemeltető, illetve független rendszerüzemeltető tanúsítására vonatkozó határozatot;
b) lefolytatja a Get.-ben meghatározott társasági szabályozással összefüggő, illetve szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárásokat, ide nem értve a számviteli szétválasztási szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket, és lefolytatja a megfelelési program, illetve annak módosításának, valamint a megfelelési jelentések jóváhagyására irányuló eljárásokat és előkészíti az ezzel kapcsolatos határozatokat;
c) a Földgázpiac-felügyeleti Osztály javaslata alapján kezdeményezi és elkészíti az üzemi és kereskedelmi szabályzat, a földgázipari engedélyes – ide nem értve a földgázelosztó és az egyetemes szolgáltató – által kidolgozott üzletszabályzat, a szervezett földgázpiaci szabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot, illetve a Get.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatot;
d) üzletszabályzat jóváhagyására irányuló eljárása során az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintő rendelkezések vonatkozásában egyeztet a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal;
e) a Földgázpiac-felügyeleti Osztály bevonásával ellenőrzi az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a Get.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását és előkészíti azok betartására vonatkozó határozatot; be nem tartásuk esetén a Get.-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza;
f) a Földgázpiac-felügyeleti Osztály bevonásával elkészíti a Hivatal döntését tartalmazó határozatot az együttműködő földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapítási szabályok, a hozzáférési kötelezettségek teljesítése alól benyújtott mentesítési kérelmek tárgyában, valamint a tárgyalásos tárolói hozzáférés szabályainak alkalmazásához szükséges felmentésről;
g) meghatározza azon – személyes adatokat nem tartalmazó – gazdálkodási adatok körét, amelyet az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni;
h) elkészíti az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését jóváhagyó, illetve elutasító határozatot;
i) elkészíti a Hivatal határozatát a rendszerüzemeltetővel szemben felmerülő, csatlakozással vagy az együttműködő földgázrendszer rendelkezésre állásával, a kapacitásértékesítéssel kapcsolatos felhasználói panaszok ügyében;
j) elkészíti a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piac, valamint a szervezett földgázpiaci működési szabályzatát jóváhagyó, módosító, elutasító határozatot;
k) a nemzetközi szállítóvezetékek, interkonnektorok engedélyezése során egyeztet az érintett országok hatóságaival, elkészíti az egyeztetések alapján harmonizált működési engedélyre vonatkozó határozatot;
l) javaslatot tesz az elnöknek a nemzetközi szállítóvezetékek, interkonnektorok létesítésével összefüggő kormányközi kapcsolatok kezdeményezésére és támogató anyagokat készít az államközi szerződések előkészítéséhez;
m) aktualizálja a Hivatal honlapján a földgáz-engedélyezéssel kapcsolatos oldalakat.
2. Az Földgáz-engedélyezési Osztály az 1. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály Földgázpiac-felügyeleti Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
17.2. Földgázpiac-felügyeleti Osztály
1. A Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály Földgázpiac-felügyeleti Osztály feladat- és hatáskörében
a) a Földgáz-engedélyezési Osztállyal együttműködve ellenőrzi az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a Get.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását;
b) vizsgálja a 20 m3/óra lekötést vagy azt meghaladó rendszerhasználók földgázrendszerhez való hozzáféréssel kapcsolatos panaszait;
c) ellenőrzi a földgázrendszerhez való hozzáféréssel kapcsolatos szabályozás betartását;
d) aktualizálja a Hivatal honlapján a földgázpiac-felügyelettel kapcsolatos oldalakat.
2. A Földgázpiac-felügyeleti Osztály rendszerfelügyeleti tevékenysége során
a) felülvizsgálja az országos ellátási kockázatokat és erről tájékoztatja az Európai Bizottságot;
b) az ellátási kockázatok alapján elkészíti a megelőzési, valamint a vészhelyzeti intézkedési terveket, a korlátozási besorolást;
c) követi az ellátási helyzetet, javaslatot tesz a Válság Bizottság összehívására az elnöknek, valamint helyzetelemzéseket és válságkezelési javaslatokat készít a Válság Bizottság számára;
d) a szállítási rendszerirányító javaslatára dönt a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacon és a szervezett piacon folyó kereskedés felfüggesztéséről;
e) javaslatot tesz a földgázbiztonsági készletezésről szóló törvényben meghatározott módon a földgázbiztonsági készlet felhasználására;
f) felülvizsgálja és jóváhagyja az országos földgázellátásra vonatkozó, a tervezéshez szükséges adatbázist;
g) ellenőrzi – a szállítási rendszerirányító által beterjesztett – a földgázrendszer kapacitásának felülvizsgálatát és a hosszú távú infrastruktúrafejlesztési javaslatot, és vizsgálja annak a közösségi szintű 10 éves fejlesztési tervvel való összhangját;
h) figyelemmel kíséri a 10 éves fejlesztési terv megvalósítását, a földgázelosztó, a -szállító, illetve a földgáztároló engedélyes által nem vállalt, de indokolt fejlesztések elvégzésére pályázatot ír ki, és bírál el;
i) szakmai egyeztetéseket folytat az interkonnektorok létrehozásában érintett ország hatóságával és javaslatot tesz a költségek allokációjára vonatkozó hivatali álláspontra.
3. A Földgázpiac-felügyeleti Osztály a folyamatos és biztonságos földgázellátás fenntartása érdekében ellenőrzi, figyelemmel kíséri
a) a földgázipari vállalkozások tevékenységét;
b) a földgázvezetékek és a földgáztárolók rendelkezésre álló kapacitását;
c) a földgázkereskedő rendelkezésre álló gázforrásait;
d) a tárolt földgázmennyiségeket;
e) a szállítóvezeték egyensúlyozáshoz rendelkezésre álló eszközeit, gázforrásait;
f) a földgázkereskedő pénzügyi és gazdasági stabilitását, pénzügyi biztosítékainak meglétét;
g) az engedélyesek szolgáltatási színvonalát, üzemszünet mutatóit.
4. A Földgázpiac-felügyeleti Osztály az 1–3. pontokban foglaltakon túlmenően
a) felügyeli a napi egyensúlyozó piac működését;
b) a földgáz elosztására vonatkozóan határozatban állapítja meg az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket;
c) nyilatkozatot készít a települési önkormányzatok részére a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások pályázataihoz, közbeszerzési eljárások lefolytatásához;
d) gondoskodik az ellátás biztonsági felügyelet során szerzett eredményeket és az azok alapján meghozott vagy tervezett intézkedéseket ismertető jelentés elkészítéséről, közzétételéről, és a Bizottságnak való továbbításáról;
e) kiértékeli az engedélyesek tevékenységét, beszámolóit;
f) ellátja a területrendezési hatósági eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat a gázipari beruházások területén, véleményezi a területfejlesztési koncepciókat és programokat;
g) egyeztetést folytat le az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyezésének előkészítésével kapcsolatban és együttműködik azon országok szabályozó hatóságaival, amelyeken a vezeték áthalad.
5. A Földgázpiac-felügyeleti Osztály az 1–4. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály Földgáz-engedélyezési Osztállyal tartozó feladatok ellátásában.
18. Villamosenergia Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály a villamosenergia árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) értékeli és elemzi az energiaforgalmi és energiafelhasználási adatokat, valamint kidolgozza a hatósági árképzés és áralkalmazás részletes szabályait;
b) gondoskodik a hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a villamos energia ellátás esetében;
c) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
d) gondoskodik a főosztály működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
e) gondoskodik a villamos energia hatósági árak és díjak betartásának ellenőrzéséről;
f) javaslatokat dolgoz ki a Hivatal különböző árszabályozási területein folyó munka módszertani összehangolására;
g) aktualizálja a Hivatal honlapján a villamos energia árszabályozással kapcsolatos oldalakat;
h) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
2. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a villamos energiára vonatkozó árszabályozás tapasztalatainak átadásával a távhő- és a földgázár-előkészítési feladatok ellátásában.
3. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
4. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztály részére.
5. A főosztály közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
18.1. Villamosenergia-hálózati Díjak Osztálya
1. A Villamosenergia Árszabályozási Főosztály Villamosenergia-hálózati Díjak Osztálya a villamos energia árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a Hivatal javaslatát a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokra, valamint a díjalkalmazás feltételeire a miniszteri rendelethez;
b) elkészíti a Hivatal javaslatát a közcélú villamos hálózatra csatlakozás díjainak elemeire és alkalmazásuk általános szabályaira vonatkozóan a miniszteri rendelethez;
c) elkészíti a hálózati engedélyesek által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait;
d) előkészíti a rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk egyedi szabályait tartalmazó hivatali határozatokat;
e) előkészíti a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk egyedi szabályait tartalmazó hivatali határozatokat;
f) javaslatot tesz az elosztó által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira;
g) ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra vonatkozó előírások betartását, illetve előkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
h) elvégzi a jogszabályokban előírt feladatok ellátásához szükséges eszköz- és költség-felülvizsgálatot a hálózati engedélyesek vonatkozásában;
i) elősegíti, hogy a villamos energia hálózati engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre juthasson;
j) figyelemmel kíséri a rendszerhasználat árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
k) koordinálja a villamosenergia-hálózatok vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
a) kialakítja a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
m) aktualizálja a Hivatal honlapján a villamos energia hálózati díjaival kapcsolatos oldalakat;
n) elősegíti a jogszabály szerinti külön pénzeszközök alkalmazásával összefüggő szabályozási feladatok megoldását;
o) részt vesz a villamosenergia-rendszer használat árszabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a részére megküldött villamosenergia-ipari engedélyek és ellátási szabályzatok véleményezésében;
b) a kötelező átvétel alá eső villamos energia átvételi rendszerének szabályozásában;
c) a villamosenergia-hálózatok vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
d) a magyar villamosenergia-rendszer folyamatos kiegyensúlyozottságát szolgálni hivatott rendszerszintű szolgáltatások piacának szabályozásában, fejlesztésében és működésének ellenőrzésében;
e) a hálózati csatlakozás és a hálózathoz való hozzáféréssel kapcsolatos panaszok kivizsgálásában.
3. A Villamosenergia-hálózati Díjak Osztálya az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Villamosenergia Árszabályozási Főosztály Villamosenergia Termékár Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
18.2. Villamosenergia Termékár Osztály
1. A Villamosenergia Árszabályozási Főosztály Villamosenergia Termékár Osztálya a villamosenergia árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtott termékcsomagokra, azok áralkalmazási feltételeire, valamint az árszabályozás kereteire vonatkozóan a miniszteri rendelethez;
b) elkészíti a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatási árszabások árára vonatkozóan a miniszteri rendelethez;
c) megvizsgálja az egyetemes szolgáltatók által benyújtott árváltoztatási kérelmeket, és javaslatot tesz az elfogadásra vonatkozóan a miniszternek;
d) előkészíti a hivatali határozatot a termékcsomagokon belül az egyetemes szolgáltatásról szóló rendeletben nem megállapított, az egyes egyetemes szolgáltatók által jogszerűen alkalmazott egyéb árszabások árára és áralkalmazási feltételeire vonatkozóan;
e) javaslatot tesz az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira;
f) elvégzi a jogszabályokban előírt feladatok ellátásához szükséges eszköz- és költség-felülvizsgálatot az egyetemes szolgáltatói engedélyesek vonatkozásában;
g) ellenőrzi az egyetemes szolgáltatási árakra vonatkozó előírások betartását, illetve előkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
h) elősegíti, hogy a villamos energia egyetemes szolgáltatói engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre juthasson;
i) figyelemmel kíséri az egyetemes szolgáltatás árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
j) koordinálja az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
k) kialakítja a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
l) aktualizálja a Hivatal honlapján az egyetemes szolgáltatási árakkal kapcsolatos oldalakat;
m) az árszabályozás hatékonyságának elősegítése érekében figyelemmel kíséri a magyar és európai uniós villamos energia nagykereskedelmi folyamatokat, javaslatot tesz a tőzsdei információk árszabályozási felhasználására;
n) elemzi az erőművek gazdasági helyzetének alakulását;
o) részt vesz a villamosenergia-termékárak szabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) kötelező átvétel alá eső villamos energia átvételi áraival kapcsolatos feladatok ellátásában;
b) a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj mértékére vonatkozó javaslat előkészítésével összefüggő feladatok ellátásában;
c) a villamosenergia-termékárak vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
d) a szénipari szerkezetátalakítási támogatással összefüggő feladatok ellátásában.
3. A Villamosenergia Termékár Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Villamosenergia Árszabályozási Főosztály Villamosenergia-hálózati Díjak Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
19. Földgáz Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály földgáz árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) értékeli és elemzi az energiaforgalmi és energiafelhasználási adatokat, valamint kidolgozza a hatósági árképzés és áralkalmazás részletes szabályait;
b) gondoskodik a hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a földgáz ellátás esetében;
c) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
d) gondoskodik a főosztály működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
e) gondoskodik a földgáz hatósági árak és díjak betartásának ellenőrzéséről;
f) javaslatokat dolgoz ki a Hivatal különböző árszabályozási területein folyó munka módszertani összehangolására;
g) aktualizálja a Hivatal honlapján a fölgáz árszabályozással kapcsolatos oldalakat;
h) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
2. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a földgáz árszabályozás tapasztalatainak átadásával a távhő- és a villamos energiaár-előkészítési feladatok ellátásában.
3. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
4. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztály részére.
5. A főosztály közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
19.1. Földgáz-hálózati és -tárolási Díjak Osztálya
1. A Földgáz Árszabályozási Főosztály Földgáz-hálózati és -tárolási Díjak Osztálya a földgáz árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a Hivatal javaslatát a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokra, valamint a díjalkalmazás feltételeire a miniszteri rendelethez, továbbá elkészíti a rendszerhasználati díjakat tartalmazó hivatali határozatokat;
b) elkészíti a Hivatal javaslatát a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjaira, a csatlakozási díjak elemeire és alkalmazásának általános szabályaira vonatkozóan a miniszteri rendelethez;
c) elkészíti a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk egyedi szabályait tartalmazó hivatali határozatokat;
d) javaslatot tesz a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira;
e) ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra vonatkozó előírások betartását, illetve elkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
f) elvégzi az árszabályozási ciklus indulását megelőzően az érintett engedélyesek eszköz- és költség-felülvizsgálatát;
g) elősegíti, hogy a földgázhálózati engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre jusson;
h) figyelemmel kíséri a rendszerhasználat árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
i) koordinálja a rendszerhasználat vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
j) kialakítja a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
k) aktualizálja a Hivatal honlapján a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos oldalakat;
l) elkészíti az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő díjakkal együtt kihirdetett számítási módszer szerint a földgázelosztóknak teljesítendő kiegyenlítő fizetések összegét tartalmazó határozatokat;
m) részt vesz a földgáz rendszerhasználat árszabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében
a) részt vesz és közreműködik a földgázhálózat és -tárolás vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
b) a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal
ba) egyeztet a rendszerhasználati díjakra, a csatlakozási díjakra valamint az egyetemes szolgáltatás árainak alkalmazására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során;
bb) együttműködik a Hivatal javaslatának kidolgozásában a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira vonatkozóan.
3. A Földgáz-hálózati és -tárolási Díjak Osztálya az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Földgáz Árszabályozási Főosztály Földgáz Végfelhasználói-ár Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
19.2. Földgáz Végfelhasználói-ár Osztály
1. A Földgáz Árszabályozási Főosztály Földgáz Végfelhasználói-ár Osztálya a földgáz árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában az árszabályozás kereteire vonatkozó részletes szabályokra a miniszteri rendelethez;
b) elkészíti a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltatás árára és az áralkalmazás feltételeire vonatkozóan a miniszteri rendelethez;
c) elkészíti a Hivatal javaslatát a hazai termelésű földgáz árára, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges hazai termelésű földgáz mennyiségére a miniszteri rendelethez;
d) elkészíti a Hivatal javaslatát a vételre felajánlott földgázforrás árára és mennyiségére a miniszteri rendelethez;
e) elvégzi az árszabályozási ciklus indulását megelőzően az érintett engedélyesek eszköz- és költség-felülvizsgálatát;
f) ellenőrzi a hatósági ár- és díjelőírások megtartását a földgáztermék-árak vonatkozásában, illetve elkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
g) elősegíti, hogy a földgázipari engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre jusson;
h) figyelemmel kíséri a földgáz árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
i) koordinálja a földgáz vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
j) kialakítja a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
k) aktualizálja a Hivatal honlapján a földgázárakkal kapcsolatos oldalakat;
l) ellenőrzi, hogy az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra jogosultak ellátására fordította-e a jogszabály szerinti vásárolt vagy átvett földgázt;
m) részt vesz a földgáztermék-árak szabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
n) jóváhagyja az egyetemes szolgáltatóként és földgázkereskedőként vásárolni kívánt földgáz elkülönített elszámolására és nyilvántartására kidolgozott részletes szabályokat.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a földgáz véghasználói ár vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
3. A Földgáz Végfelhasználói-ár Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Földgáz Árszabályozási Főosztály Földgáz-hálózati és -tárolási Díjak Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
20. Távhő Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály a távhőtermeléssel és távhőszolgáltatással kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) ellátja a Tszt. 4. § (1) bekezdés d)–e) pontjai alapján a Hivatal hatáskörébe tartozó, a Tszt. VII. fejezetében foglalt ármegállapítással és támogatás ellenőrzéssel összefüggő feladatokat;
b) értékeli és elemzi az energiaforgalmi és energiafelhasználási adatokat, valamint előkészíti a hatósági árképzés és áralkalmazás részletes szabályait;
c) gondoskodik a miniszter árhatóság jogkörébe tartozó hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a távhőszolgáltatás esetében;
d) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
e) gondoskodik a főosztály működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
f) gondoskodik a távhőszolgáltató által – a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megállapításával összefüggésben – beadott kérelemről, valamint a csatlakozási díj számítási szabályai betartásának ellenőrzéséről;
g) javaslatokat dolgoz ki a Hivatal különböző árszabályozási területein folyó munka módszertani összehangolására;
h) aktualizálja a Hivatal honlapján a távhő árszabályozással kapcsolatos oldalakat;
i) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
2. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a távhőmonitoring-rendszer működtetésében és fejlesztésében;
b) a távhőtermelésre vonatkozó árszabályozás tapasztalatainak átadásával a földgáz és a villamos energiaár- előkészítési feladatok ellátásában.
3. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
4. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztály részére.
5. A főosztály közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
20.1. Távhőtermelési-árszabályozási Osztály
1. A Távhő Árszabályozási Főosztály Távhőtermelési Árszabályozási Osztálya a távhőtermeléssel kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) előkészíti a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árára és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
b) ellenőrzi a távhőszolgáltatónak értékesített távhőre vonatkozó ár- és díjelőírások betartását, illetve elősegíti azok ellenőrzését;
c) közreműködik a távhőtermelők vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
d) koordinálja a távhőszolgáltatónak értékesített távhő ára vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
e) figyelemmel kíséri a termelési ár szabályozásával kapcsolatos problémákat és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
f) elvégzi az esedékes eszköz- és költség-felülvizsgálatot a távhőtermelés vonatkozásában;
g) aktualizálja a Hivatal honlapján a távhőtermelési árakkal kapcsolatos oldalakat.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a termelői távhőárak vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
3. A Távhőtermelési-árszabályozási Osztály az 1–3. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Távhő Árszabályozási Főosztály Távhőszolgáltatási Árszabályozási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
20.2. Távhőszolgáltatási Árszabályozási Osztály
1. A Távhő Árszabályozási Főosztály Távhőszolgáltatási Árszabályozási Osztálya a távhőszolgáltatással kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) előkészíti a felhasználóknak, valamint a külön kezelt intézményeknek értékesített távhő (fűtés és használati meleg víz) díjára és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
b) ellenőrzi a felhasználóknak, valamint a külön kezelt intézményeknek értékesített távhő (fűtés és használati melegvíz) díj-előírások betartását, illetve elősegíti azok ellenőrzését;
c) kidolgozza a távhőszolgáltatók vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatokat;
d) koordinálja a felhasználóknak, valamint a külön kezelt intézményeknek értékesített távhő (fűtés és használati meleg víz) díjára és alkalmazásának feltételeire vonatkozóan a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
e) figyelemmel kíséri a távhőszolgáltatás árszabályozásával kapcsolatos problémákat és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
f) elvégzi az esedékes eszköz- és költség-felülvizsgálatot a távhőszolgáltatás vonatkozásában;
g) jóváhagyja, felülvizsgálja, ellenőrzi a csatlakozási díj mértékét;
h) aktualizálja a Hivatal honlapján a távhő-szolgáltatási árakkal kapcsolatos oldalakat.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a távhőszolgáltatási árak vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
3. A Távhőszolgáltatási Árszabályozási Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- agy feladatkörébe utalt, a Távhő Árszabályozási Főosztály Távhőtermelési Árszabályozási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES ALÁ TARTOZÓ
SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
21. Nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes titkársága
1. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes titkársága munkatársainak közvetlen felettese a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: elnökhelyettes).
2. Az elnökhelyettes titkárságának munkatársai az Elnöki Titkársággal kötelesek együttműködni.
3. A titkárság feladata
a) gondoskodni az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kísérni és előkészíteni az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyeztetni, nyilvántartani, szervezni, koordinálni az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíteni, rendszerezni az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadni, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezetni, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtetni, intézkedni a határidők betartásáról;
e) szervezni az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Gazdasági Főosztály közreműködésével ellátni az utazásszervezői feladatokat;
f) szervezni az elnökhelyettesi értekezleteket, elkészíteni azok emlékeztetőjét és megküldeni az érintetteknek tartalmi egyeztetés végett, majd gondoskodni azok intraneten történő publikálásáról;
g) ellenőrizni az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignó) és az iratkezelés rendjére;
h) digitalizálni és nyilvántartani az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
i) ellátni minden egyéb feladatot, melyet a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes a munkaköri leírásban feladatként határoz meg.
22. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
1. A főosztály feladata
a) képviselni a Hivatalt a Hivatal feladat- és hatáskörét érintő európai uniós ügyekben, nemzetközi szervezetekben, külföldi hatóságok előtt, valamint nemzetközi tárgyalásokon;
b) kapcsolatot tartani az Európai Unió intézményeivel;
c) előkészíteni a Hivatal éves nemzetközi tevékenységi munkatervét;
d) ellátni – az érintett főosztályok bevonásával és a Szabályzat 32. §-ában foglaltak alkalmazásával – a két- és többoldalú nemzetközi megállapodásokkal összefüggő hivatali feladatokat;
e) kapcsolatot tartani a nemzetközi szervezetekkel és külföldi szabályozó hatóságokkal;
f) kapcsolatot tartani a központi és helyi állami szervekkel és az európai parlamenti képviselőkkel a Hivatalt érintő nemzetközi ügyekben;
g) aktualizálni a Hivatal honlapján a Hivatal nemzetközi tevékenységével kapcsolatos oldalakat;
h) gondoskodni arról, hogy a Hivatal szervezeti egységei a szakterületüket érintő valamennyi – a Hivatal nemzetközi együttműködése keretében szerzett – európai uniós és nemzetközi döntésről, intézkedésről, jogszabályváltozásról és egyéb információkról haladéktalanul tájékoztatást kapjanak;
i) ellátni – szükség szerint a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával – a Hivatal angol nyelvű honlapjának tartalmi szerkesztését és aktualizálását.
2. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője a Hivatal nemzetközi tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásához – a Szabályzat 32. §-ában foglaltakkal összhangban – jogosult a szervezeti egységek szakmai álláspontját megkérni.
3. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztály részére.
4. A főosztály közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
22.1. Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya
1. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának feladata
a) a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával előkészíteni az elnök, elnökhelyettesek és a nemzetközi tárgyalásokon részt vevő kormánytisztviselők részére a külföldi megbeszélések, tárgyalások szakmai anyagát, szükség és igény szerinti előadásanyagát, segítséget nyújtani részükre a protokolláris és szervezési teendők ellátásában, valamint részükre szükség szerint helyszíni tolmácsolási és fordítási feladatokat ellátni;
b) igény és a rendelkezésre álló erőforrások szerint ellátni a Hivatal szervezeti egységei és vezetői részére a tolmácsolási, fordítási feladatokat, valamint külsős szerződéses partner igénybevétele esetén gondoskodni a szerződés előkészítéséről;
c) igény és a rendelkezésre álló erőforrások szerint ellátni a Hivatal vezetői részére külföldi hivatalos utazásokkal kapcsolatos protokolláris és szervezési teendőket.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Hivatal beszámolójának, valamint tájékoztató és egyéb kiadványainak előkészítésében, különös tekintettel azok piacintegrációra és nemzetközi tevékenységre vonatkozó tartalmának összeállításában;
b) a Statisztikai és Informatikai Főosztály adatgyűjtési, adatkezelési, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási feladatainak ellátásában.
3. A Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
22.2. EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztály
1. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztályának feladata
a) ellátni – az érintett főosztályok, különösen azok nemzetközi feladatokat is ellátó kormánytisztviselőinek bevonásával – a jogharmonizációs javaslatokkal és kötelezettségszegési ügyekkel kapcsolatos feladatokat, gondoskodni a Hivatal álláspontjának kidolgozásáról, ennek során egyeztetni a Hivatal más szervezetei egységeivel;
b) figyelemmel kísérni a Hivatal európai uniós és nemzetközi feladatait érintő hazai és uniós jogszabályváltozásokat, nemzetközi szerződéseket és azokról az érintett főosztályokat folyamatosan tájékoztatni;
c) ellátni – az érintett főosztályok bevonásával – a Hivatal szakterületén folyó nemzetközi, és európai uniós együttműködéssel járó feladatokat, előkészíteni az együttműködési megállapodásokat és szerződéseket, valamint gondoskodni a Hivatal szerződéses kötelezettségeinek végrehajtásáról és ennek során az európai integrációs szervezetekkel való együttműködésről;
d) gondoskodni – az érintett főosztályok bevonásával és azok piacintegrációval kapcsolatos munkájának koordinálásával, továbbá azok részére a hatósági eljárásban követendő magatartásra vonatkozó javaslattétellel – az európai integrációból adódó, az energetikai piacot érintő hivatali feladatok ellátása során az európai uniós jogszabályok, szükség szerint a közösségi szabályozói (CEER) állásfoglalások érvényesítéséről, vizsgálni a hatályos és a készülő európai uniós és nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek – a hazai energiapiacok sajátosságai, a nemzeti érdekek és a közösségi belső piac szempontjából való – alkalmazhatóságát és segíteni a Hivatalban folyó, a szükséges jogharmonizációt előkészítő munkát.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály és a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktussal, uniós jogi rendelkezéssel, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozattal kapcsolatos feladatainak ellátásában;
b) a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály villamos energia határon keresztül történő szállításával kapcsolatos feladatainak ellátásában;
c) a Közgazdasági Főosztály Európai Unió energiastratégájával kapcsolatos feladatának ellátásában;
d) a Közgazdasági Főosztály energiapiaci monitoring, elemző, statisztikai és energiastratégiát érintő feladatainak ellátásában, különös tekintettel az EU és a nemzetközi szervezetekben szerzett – Közgazdasági Főosztály feladatainak ellátásához szükséges – információk, ismeretek folyamatos átadására;
e) Az EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztálya az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya Nemzetközi Kapcsolatok Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES ALÁ TARTOZÓ
SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
23. Víziközmű-szolgáltatás felügyeletéért felelős elnökhelyettes titkársága
1. A víziközmű-szolgáltatásért felelős elnökhelyettes titkársága munkatársainak közvetlen felettese a víziközmű- szolgáltatásért felelős elnökhelyettes (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: elnökhelyettes).
2. Az elnökhelyettes titkárságának munkatársai az Elnöki Titkársággal kötelesek együttműködni.
3. A titkárság feladata
a) gondoskodni az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kísérni és előkészíteni az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyeztetni, nyilvántartani, szervezni, koordinálni az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíteni, rendszerezni az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadni, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezetni, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtetni, intézkedni a határidők betartásáról;
e) szervezni az elnökhelyettes képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Gazdasági Főosztály közreműködésével ellátni az utazásszervezői feladatokat;
f) szervezni az elnökhelyettesi értekezleteket, elkészíteni azok emlékeztetőjét és megküldeni az érintetteknek tartalmi egyeztetés végett, majd gondoskodni azok intraneten történő publikálásáról;
g) ellenőrizni az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignó) és az iratkezelés rendjére;
h) digitalizálni és nyilvántartani az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
i) ellátni minden egyéb feladatot, melyet az elnökhelyettes a munkaköri leírásban feladatként határoz meg.
24. Víziközmű-felügyeleti és -szabályozási Főosztály
1. A főosztály a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos felügyeleti és szabályozási feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) gondoskodik a Vksztv. alapelveinek és értelmező rendelkezéseinek egységes értelmezéséről és alkalmazásáról a hatósági eljárásokban;
c) gondoskodik a főosztály működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
d) aktualizálja a Hivatal honlapján a víziközmű-szolgáltatás engedélyezésével kapcsolatos oldalakat.
2. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében
a) részt vesz és közreműködik a víziközmű-szolgáltatás felügyeleti rendszerének működtetésében és fejlesztésében;
b) folyamatosan kapcsolatot tart a Jogi és Igazgatási Főosztállyal, a Statisztikai és Informatikai Főosztállyal, a Gazdasági Főosztállyal, illetve a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal;
c) szükség esetén szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának;
d) közreműködik a Jogi és Igazgatási Főosztállyal a Vksztv. szerinti cégjogi események, befolyásszerzésekkel kapcsolatos hivatali eljárásban;
e) szükség esetén közreműködik a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal a víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok elbírálásában.
3. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
4. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztály részére.
24.1. Víziközmű-szolgáltatás Engedélyezési Osztály
1. Az osztály feladatai körében
a) előkészíti a Vksztv. 6. § (6) bekezdésében foglalt egyedi döntést (határozatot) a víziközmű minősítéséről;
b) előkészíti a víziközmű-rendszeren több (egyenlő lakosságszámú) ellátásért felelős tulajdonos közül a képviselő személyét kijelölő határozatot;
c) kiadja az adott közigazgatási terület ellátásáért felelős személyének igazolását szolgáló hatósági bizonyítványt;
d) előkészíti az ellátásért felelős kérelmére az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázati kiírást jóváhagyó határozatot;
e) előkészíti az üzemeltetési szerződést és annak módosításait jóváhagyó határozatot;
f) nyilvántartja az üzemeltetési szerződéseket (vagyonkezelési szerződések, koncessziós szerződések, bérleti- üzemeltetési szerződések) és ellenőrzi azok betartását;
g) nyilvántartja az üzemeltetési szerződések felmondásáról szóló bejelentéseket és megteszi a szükséges intézkedéseket;
h) előkészíti a Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti működési engedélyt, valamint annak módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot;
i) jogszabályban meghatározott esetekben visszavonja a víziközmű-szolgáltatás működési engedélyt, illetve egyéb jogkövetkezményeket alkalmaz;
j) előkészíti a víziközmű-szolgáltatás egyes részeinek kiszervezését engedélyező határozatot;
k) nyilvántartja az előzetes tájékoztatáshoz kötött kiszervezett tevékenységeket víziközmű-szolgáltatónként;
l) jogszabályban meghatározott esetben elkészíti a közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozatot.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében folyamatosan egyeztet és kapcsolatot tart a Víziközmű- szolgáltatás Felügyeleti Osztállyal és a Víziközmű Státuszfelügyeleti Osztállyal a víziközmű-szolgáltatók felügyelete kapcsán.
24.2. Víziközmű-szolgáltatás Felügyeleti Osztály
1. Az osztály feladatai körében
a) a víziközmű-szolgáltató jogszabályban vagy a Hivatal által kiadott határozatban meghatározott kötelezettségei megszegése esetén elkészíti a jogszerű működésre felszólító végzést;
b) éves felügyeleti tervet dolgoz ki;
c) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltatókat és az ellátásért felelőseket a Vksztv.-ben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségei betartásának tekintetében (a Fogyasztóvédelmi Főosztály által kiadottak kivételével);
d) az ellátásért felelős jogszabályban meghatározott kötelezettségei megszegése esetén elkészíti a jogszerű működésre felszólító végzést;
e) előkészíti a víziközmű-szolgáltatóval, illetve az ellátásért felelőssel szemben bírságot kiszabó határozatot;
f) megvizsgálja a víziközmű-szolgáltató által megküldött, a jogszabályban vagy az engedélyében foglalt feltétel nem teljesüléséről szóló értesítésben szereplő körülményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket;
g) előkészíti az engedély nélkül víziközmű-szolgáltatást végzővel szembeni azonnali hatályú eltiltó határozatot;
h) előkészíti a víziközmű-szolgáltatókkal kapcsolatos hatósági eljárások végrehajtási szakaszában szükséges döntéseket;
i) előkészíti a viziközmű-szolgáltatók által kidolgozott üzletszabályzatokat, valamint azok módosítását jóváhagyó, vagy a jóváhagyást megtagadó határozatokat, illetve a Vkszt.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatokat;
j) kezdeményezi a viziközmű-szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok módosítását;
k) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó előírások betartását a Fogyasztóvédelmi Főosztály közreműködésével.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében
a) folyamatosan egyeztet és kapcsolatot tart a Víziközmű-szolgáltatás Engedélyezési Osztállyal a víziközmű- szolgáltatók felügyelete kapcsán;
b) a feladatkörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart a Gazdasági Versenyhivatallal.
24.3. Víziközmű Státuszfelügyeleti Osztály
1. Az osztály feladatai körében
a) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltató honlapján közzétett információkat, adatokat, dokumentumokat;
b) a Statisztikai és Informatikai Osztály felé továbbítja a működéshez szükséges adatok körének meghatározását;
c) nyilvántartja a víziközmű-szolgáltatók által bevallott felhasználói egyenértékeket és a felügyeleti díjakat;
d) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltató által a víziközmű működtető eszközök nyilvántartására vonatkozó szabályok betartását;
e) víziközmű-ágazatonként rendszerezi a víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó ismereteket, információkat;
f) előkészíti a közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás elkülönített elszámolására és nyilvántartására kidolgozott részletes szabályok jóváhagyására vonatkozó határozatot.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében folyamatosan egyeztet és kapcsolatot tart az Ivóvíz Árszabályozási Osztállyal és Szennyvíz Árszabályozási Osztállyal, a Víziközmű-szolgáltatás Engedélyezési Osztállyal, a Víziközmű-szolgáltatás Felügyeleti Osztállyal.
25. Víziközmű-fejlesztési Főosztály
1. A főosztály a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) aktualizálja a Hivatal honlapján a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos oldalakat.
2. A főosztály szükség esetén szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
3. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a víziközmű-szolgáltatás felügyeleti rendszerének működtetésében és fejlesztésében.
4. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
5. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztály részére.
25.1. Ivóvízhálózat-fejlesztési Osztály
Az osztály feladatai körében
a) elkészíti a közműves ivóvízellátás kapcsán a felújítási és pótlási tervet jóváhagyó határozatot;
b) elkészíti a közműves ivóvízellátásra vonatkozó beruházási tervet jóváhagyó határozatot;
c) ellenőrzi a közműves ivóvízellátásra vonatkozó gördülő fejlesztési tervek betartását.
25.2. Szennyvízhálózat-fejlesztési Osztály
Az osztály feladatai körében
a) elkészíti a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás kapcsán a felújítási és pótlási tervet jóváhagyó határozatot;
b) elkészíti a közműves szennyvízelvezetés és -tisztításra vonatkozó beruházási tervet jóváhagyó határozatot;
c) ellenőrzi a közműves szennyvízelvezetés és -tisztításra vonatkozó gördülő fejlesztési tervek betartását.
26. Víziközmű Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) ellátja a Vksztv. 65. § (1) bekezdése alapján a Hivatal hatáskörébe tartozó ármegállapítással összefüggő feladatokat;
c) értékeli és elemzi a víziközmű-szolgáltatók által közölt adatokat, valamint kidolgozza az árképzés és áralkalmazás részletes szabályait;
d) gondoskodik a miniszter árhatósági jogkörébe tartozó hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a közműves ivóvízellátás, és a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében;
e) feldolgozza és ellenőrzi az engedélyesek engedélyben meghatározottak alapján benyújtott éves beszámolóját, ide nem értve az éves számviteli beszámolót, és elvégzi a beszámolók műszaki-gazdasági értékelését;
f) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
g) ellátja a víziközmű-szolgáltatás díjfelügyeletével kapcsolatos feladatokat;
h) gondoskodik a főosztály működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
i) javaslatokat dolgoz ki a Hivatal különböző árszabályozási területein folyó munka módszertani összehangolására;
j) aktualizálja a Hivatal honlapján a víziközmű-szolgáltatás árszabályozással kapcsolatos oldalakat;
k) határozatban megállapítja a közérdekű üzemeltető közműhasználati díját.
2. A főosztály szükség esetén szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
3. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a víziközmű-szolgáltatás felügyeleti rendszerének működtetésében és fejlesztésében.
4. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
5. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi a Statisztikai és Informatikai Főosztály részére.
26.1. Ivóvíz Árszabályozási Osztály
1. Az osztály feladatai körében
a) előkészíti a közműves ivóvízellátás hatósági árára és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
b) előkészíti a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az ivóvíz átadási árára és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
c) a víziközmű-szolgáltató kérelmére gondoskodik a hatósági díjtól eltérő díj közüzemi szerződésben való kikötésének előzetes jóváhagyásáról;
d) ellenőrzi a közműves ivóvízellátás ár- és díjelőírásainak betartását, illetve elősegíti azok ellenőrzését;
e) figyelemmel kíséri a közműves ivóvízellátás hatósági árszabályozásával kapcsolatos problémákat és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
f) előkészíti a víziközmű-szolgáltató által benyújtott beszerzési szabályzatot és annak módosításait jóváhagyó határozatot;
g) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltató pénzügyi-számviteli kimutatásait, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat;
h) intézkedik a víziközmű-szolgáltatók által fizetendő felügyeleti díj megfizetése iránt.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a közműves ivóvízellátásra vonatkozó árszabályozás tapasztalatainak átadásával a távhőár-, a földgáz- és a villamosenergiaár-előkészítési feladatok ellátásában.
26.2. Szennyvíz Árszabályozási Osztály
1. Az osztály feladatai körében
a) előkészíti a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás hatósági árára és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
b) előkészíti a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az átvett szennyvíz kezelési díjára és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
c) a víziközmű-szolgáltató kérelmére gondoskodik a hatósági díjtól eltérő díj közüzemi szerződésben való kikötésének előzetes jóváhagyásáról;
d) ellenőrzi a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás ár- és díjelőírásainak betartását, illetve elősegíti azok ellenőrzését;
e) figyelemmel kíséri a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás hatósági árszabályozásával kapcsolatos problémákat és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
f) előkészíti a víziközmű-szolgáltató által benyújtott beszerzési szabályzatot és annak módosításait jóváhagyó határozatot;
g) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltató pénzügyi-számviteli kimutatásait, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat;
h) intézkedik a víziközmű-szolgáltatók által fizetendő felügyeleti díj megfizetése iránt.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra vonatkozó árszabályozás tapasztalatainak átadásával a távhő-, a földgáz- és a villamosenergia- árelőkészítési feladatok ellátásában.
3. függelék a 31/2012. (XI. 16.) NFM utasításhoz
A Hivatal szervezeti egységei és a státusainak megoszlása a szervezeti egységek között
Irányító vezető |
Szervezeti egység |
Létszám (fő) |
|---|---|---|
1. Elnök |
|
[1] |
1.1. |
|
[13] |
|
1.1.1. Elnöki Kabinet |
|
|
1.1.2. Elnöki Titkárság |
|
|
1.1.3. Kommunikációs Önálló Osztály |
|
1.2. Elnökhelyettes |
1.2.1. Elnökhelyettesi titkárság |
[69] |
|
1.2.2.1. Perképviseleti és Hatósági Osztály |
|
|
1.2.2.2. Igazgatási Osztály |
|
|
1.2.3. Gazdasági Főosztály |
|
|
1.2.3.1. Pénzügyi és Üzemeltetési Osztály |
|
|
1.2.3.2. Számviteli és Bérgazdálkodási Osztály |
|
|
1.2.4. Humánpolitikai Önálló Osztály |
|
|
1.2.5. Statisztikai és Informatikai Főosztály |
|
|
1.2.6. Közgazdasági Főosztály |
|
|
1.2.7. Fogyasztóvédelmi Főosztály |
|
1.3. Elnökhelyettes |
|
[55] |
|
1.3.1. Elnökhelyettesi titkárság |
|
|
1.3.2. Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály |
|
|
1.3.2.1. Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály |
|
|
1.3.2.2. Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztály |
|
|
1.3.3. Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály |
|
|
1.3.4. Földgáz-engedélyezési Osztály |
|
|
1.3.5. Fölgázpiac-felügyeleti Osztály |
|
|
1.3.6. Villamosenergia Árszabályozási Főosztály |
|
|
1.3.6.1. Villamosenergia-hálózati Díjak Osztálya |
|
|
1.3.6.2. Villamosenergia Termékár Osztály |
|
|
1.3.7. Földgáz Árszabályozási Főosztály |
|
|
1.3.7.1. Földgáz-hálózati és -tárolási Díjak Osztálya |
|
|
1.3.7.2. Földgáz Végfelhasználói-ár Osztály |
|
|
1.3.8. Távhő Árszabályozási Főosztály |
|
|
1.3.8.1. Távhőtermelési Árszabályozási Osztály |
|
|
1.3.8.2. Távhőszolgáltatási Árszabályozási Osztály |
|
1.4. Elnökhelyettes |
|
[ 9] |
|
1.4.1. Elnökhelyettesi titkárság |
|
|
1.4.2. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya |
|
|
1.4.2.1. Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya |
|
1.5. Elnökhelyettes |
1.5.1. Elnökhelyettesi titkárság |
[50] |
4. függelék a 31/2012. (XI. 16.) NFM utasításhoz
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső munkakörök a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (Vnytv.) alapján
Munkakör |
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessége |
Joghely |
elnök |
1 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. a) pont |
elnökhelyettes |
1 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. a) pont |
főosztályvezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
főosztályvezető-helyettes |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
kabinetfőnök |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
kabinetfőnök-helyettes |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
titkárságvezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
kommunikációs vezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
önálló osztályvezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
gazdasági vezető |
1 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. b) pont |
gazdaságivezető-helyettes |
1 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. b) pont |
osztályvezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
belső ellenőr |
2 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. c) pont |
pénzügyi ügyintéző |
2 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. c) pont |
számviteli ügyintéző |
2 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. c) pont |
személyügyi és humánpolitikai ügyintéző |
2 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. c) pont |
beszerzési ügyintéző |
1 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. b) pont |
jogtanácsos (munkaköri leírás szerinti közigazgatási hatósági feladat esetén) |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
jogász (munkaköri leírás szerinti közigazgatási hatóság feladat esetén) |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
munkaköri leírása szerint titkos ügykezelést végző kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. e) pont |
engedélyezési ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
műszaki, gazdasági, közigazgatási, szervezési elemző, döntés-előkészítő |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
műszaki, energiatakarékossági döntés-előkészítő, energetikai projektelemző |
5 évente |
Vnytv. 3. §(1) bek. a) pont |
szolgáltatás színvonal-szabályozási és panaszügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
általános engedélyezési és stratégiai ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
villamosenergia-piaci ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
vezetékes engedélyezési ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
erőművi engedélyezési ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
minden, munkaköri feladatai alapján közigazgatási hatósági ügyben eljáró kormánytisztviselő |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
minden, jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört betöltő kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bekezdés e) pont |
minden egyéb, a mindenkor hatályos Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső munkakör |
Vnytv. szerint |
Vnytv. szerint |
5. függelék a 31/2012. (XI. 16.) NFM utasításhoz
A Magyar Energia Hivatal tevékenységével összefüggő jogszabályok jegyzéke
2011. évi CXCIX. törvény |
a közszolgálati tisztviselőkről |
2011. évi CCIX. törvény |
a víziközmű-szolgáltatásról |
2011. évi CXCV. törvény |
az államháztartásról |
2010. évi CXXX. törvény |
a jogalkotásról |
2010. évi XLIII. törvény |
a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról |
2008. évi XLVII. törvény |
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról |
2008. évi XL. törvény |
a földgázellátásról |
2008. évi LXX. törvény |
a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről |
2008. évi LXVII. törvény |
a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről |
2007. évi LXXXVI. törvény |
a villamos energiáról |
2006. évi XXVI. törvény |
a földgáz biztonsági készletezéséről |
2005. évi XVIII. törvény |
a távhőszolgáltatásról |
2005. évi XV. törvény |
az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről |
2004. évi CXL. törvény |
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól |
2003. évi CXXVII. törvény |
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól |
2003. évi LXXXVIII. törvény |
az energiaadóról |
1997. évi CLV. törvény |
a fogyasztóvédelemről |
1993. évi XLVIII. törvény |
a bányászatról |
1993. évi III. törvény |
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról |
2012. évi I. törvény |
a munka törvénykönyvéről |
1990. évi LXXXVII. törvény |
az árak megállapításáról |
370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet |
a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről |
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet |
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról |
48/2010. (II. 26.) Korm. rendelet |
a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén, a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról |
76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet |
a területrendezési hatósági eljárásokról |
19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet |
a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról |
277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet |
az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról |
389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet |
a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról |
382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet |
a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról |
289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet |
a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról |
285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet |
a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről |
278/2007. (X. 20.) Korm. rendelet |
a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól |
273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet |
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról |
225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet |
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról |
157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet |
a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról |
1/2012. (I. 20.) NFM rendelet |
a megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítási módszertanáról |
79/2011. (XII. 22.) NFM rendelet |
a földgáz csatlakozási díjak meghatározásáról és alkalmazásuk általános szabályairól |
76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet |
a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről |
64/2011. (XI. 30.) NFM rendelet |
a villamos energia rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól |
51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet |
a távhőszolgáltatási támogatásról |
50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet |
a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról |
13/2011. (IV. 7.) NFM rendelet |
a földgáz biztonsági készlet mértékéről, értékesítéséről és visszapótlásáról |
4/2011. (I. 31.) NFM rendelet |
a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről |
19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet |
az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről |
31/2010. (IV. 15.) KHEM rendelet |
a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről |
74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelet |
a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteiről |
36/2009. (VII. 22.) KHEM rendelet |
a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának, valamint a hőenergia távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti szerződésben alkalmazott árának meghatározása során figyelembe veendő szempontokról, és a Magyar Energia Hivatal által lefolytatott eljárásban kötelezően benyújtandó adatok köréről |
33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet |
a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól |
31/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet |
a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról |
29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet |
a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről |
28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet |
a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról |
27/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet |
a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél felmerült bevételi hiány megtérítésének részletes szabályairól |
17/2008. (VIII. 1.) KHEM rendelet |
a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjairól |
6/2008. (VI. 18.) KHEM rendelet |
a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról |
116/2007. (XII. 29.) GKM rendelet |
a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvezményről |
110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet |
a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról |
109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet |
az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról |
91/2007. (XI. 20.) GKM rendelet |
a Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól |
61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet |
a jogszabályszerkesztésről |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve (2009. április 23.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belül kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/92/EK irányelve (2008. október 22.) az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. április 5-i 2006/32/EK irányelve az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. január 18-i 2005/89/EK irányelve a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve (2004. február 11.) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 994/2010/EU rendelete a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról |
|
A Tanács 1996. április 22-i, 736/96/EK rendelete a Bizottságnak a Közösség számára jelentős befektetési projektekről való értesítéséről az olaj-, földgáz- és energiaipari szektorban |
|
A Bizottság 2008. november 19-i 2008/952/EK határozata a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv |
|
1
Az utasítást a 18/2014. (V. 5.) NFM utasítás 3. § f) pontja hatályon kívül helyezte 2014. május 6. napjával.
2
A 3. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás