BÜ BH 2012/31
BÜ BH 2012/31
2012.02.01.
Pótmagánvád esetén a törvényes vád hiánya a tárgyalás előkészítése keretében a vádindítvány elutasításának, ezt követően viszont az eljárás megszüntetésének mérlegelést nem tűrő oka [Be. 231. § (2) bek. d) pont].
A terheltet a bíróság a 2010. május 10. napján kelt és másodfokon 2010. november 30-án jogerős ítéletével 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt – a pótmagánvádló vádindítványával – emelt vád alól felmentette, míg a vele szemben 8 rendbeli hivatali visszaélés bűntette, sikkasztás bűntette és magánlaksértés vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette.
A jogerős határozattal szemben törvényes határidőn belül a pótmagánvádló jogi képviselője útján a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
Ebben sérelmezi a terhelt felmentését, amelyre álláspontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
Felülvizsgálati indítványában a pótmagánvádló hivatkozik a 3/2007-es BJE határozatra, illetve a PK 10. számú állásfoglalásra.
Sérelmezi, hogy a bíróságok az eljárásuk során a törvényeket és a hivatkozott jogegységi határozatokat nem vették figyelembe, és ennek eredménye lett a terhelt felmentése, illetve a büntetőeljárás megszüntetése.
Állítása szerint az árverési jegyzőkönyvön, illetőleg más okiratokon nem az ő aláírása szerepel, és ezzel kapcsolatosan utal a bírósági végrehajtási ügyvitelről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 29/A. §-ában foglaltakra.
Sérelmezi továbbá, hogy a közös tulajdon megszüntetésére nem a felosztási arányok szerint került sor, hanem a pénzkövetelés végrehajtása alapján.
Álláspontja szerint a vevő jogalap nélkül lett tulajdonosa az ingatlannak, mivel nem rendelkezett az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett végrehajtási joggal biztosított követeléssel.
Mindezek alapján a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással indítványozza, hogy a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg, miszerint a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.
A felülvizsgálati indítvány eltérő okokból és a célzott joghatással ellentétes eredménnyel alapos.
A Be. 423. § (5) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat – az indítványban írt okoktól függetlenül – a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja szerint hivatalból köteles felülvizsgálni, ugyanis a Be. 373. § (1) bekezdés I. pontjának b) vagy c) alpontjaiban, illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott, abszolút hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértés olyan feltétlen érvényesülést igénylő elsődleges felülvizsgálati szempont, amely önmagában akadályát képezheti a felülvizsgálati indítványban felhívott jogi sérelmek és kifogások érdemi vizsgálatának.
A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye – egyebek mellett –, ha a bíróság határozatának meghozatalakor a Be. 373. § (1) bekezdés I. pontjának c) pontjában írtak szerint, törvényes vád hiányában járt el.
A Be. 2. § (2) bekezdése értelmében törvényes a vád, ha vádemelésre jogosult (alaki feltétel) a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt (tartalmi feltétel) a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.
A Legfelsőbb Bíróság – a törvényes vád alaki feltételei szempontjából – vizsgálta, hogy a pótmagánvádló által felrótt bűncselekmények miatt emelt vád az arra jogosulttól származik-e (BKv. 90.).
A Be. 53. § (1) bekezdése alapján a sértett – a törvényben meghatározott eljárásjogi feltételek esetében – pótmagánvádlóként léphet fel. Ugyanakkor az eljárási törvény nem tartalmaz tételes rendelkezést a tekintetben, hogy mely törvényi tényállások esetében van helye pótmagánvádnak.
A pótmagánvádra vonatkozó rendelkezések abban egyértelműek, hogy arra csak a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében van lehetőség, és akkor is kizárólag a bűncselekmény sértettje jogosult e minőségben fellépni.
A Be. 51. § (1) bekezdésének megfogalmazása szerint sértett az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.
Következésképpen a pótmagánvádló fellépésének perjogi lehetőségeinek vizsgálatán túl, minden esetben a vádindítványban vád tárgyává tett egyes bűncselekmények konkrét törvényi tényállásának vizsgálata alapján dönthető el, hogy az adott ügynek van-e büntetőjogi igény érvényesítésére jogosult sértettje, ekként helye van-e pótmagánvád előterjesztésének (BKv. 90., illetőleg HGY 1941., 1942., 2125.).
Ha a törvényi tényállás (sértettet) passzív alanyt, vagy sértetti jogosultságot megalapozó eredményt nem tartalmaz, akkor általában még a természetes személyt ért esetleges konkrét sérelem sem alapozza meg az eljárásjogi sértetti jogosultságot, az adott bűncselekmény kapcsán megvalósult jogtárgy sérelem vagy veszélyeztetés rendszerint az állami, társadalmi, vagy gazdasági rend sérelmével jár.
A Btk. 225. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntettének törvényi tényállása nem tartalmaz passzív alanyt, célzatot – előny, hátrány okozását – megfogalmaz ugyan, eredményt viszont nem. A bűncselekmény védett jogi tárgya a hivatalos személy működésének törvényes rendje és az ehhez fűződő társadalmi érdek.
A bűncselekmény elkövetése konkrét személy számára tényleges és közvetlen érdeksérelmet nem okoz, s közvetlenül sem vezet ennek veszélyéhez, hanem csupán közvetetten és esetlegesen.
Ugyanez állapítható meg a Btk. 275. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a szerint minősülő – hivatalos személy által elkövetett – közokirat-hamisítás bűntette esetében is, amely sem passzív alanyt, sem eredményt nem fogalmaz meg. A bűncselekmény védett jogi tárgya a közokiratok hitelességébe és valódiságába vetett közbizalom, és az ahhoz fűződő társadalmi érdek.
Ehhez képest a Btk. 225. §-a és a 275. §-a szerinti – bár közvádra üldözendő – bűncselekmények miatt nincs helye pótmagánvádnak. Ez azt jelenti, hogy e bűncselekmények miatt pótmagánvádlói jogosultság nem állt fenn.
Ennélfogva jelen ügyben a vád az alaki feltételek hiánya miatt nem volt törvényes, így a bíróság törvényes vád hiányában járt el.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a pótmagánvádlókénti fellépés lehetőségét csak az alanyi oldalról vizsgálta, tárgyi oldalról – az adott bűncselekmény szempontjából – viszont nem.
Ez a vád törvényessége kérdésében való állásfoglalás érdekében feltétlenül szükséges és indokolt lett volna. A törvényes vád hiánya ugyanis a tárgyalás előkészítése keretében a vádindítvány elutasításának [Be. 231. § (2) bekezdés d) pont], azt követően pedig az eljárás megszüntetésének mérlegelést nem tűrő oka.
Figyelemmel arra, hogy a nem jogosulttól származó vád egyben nem is törvényes, az elsőfokú bíróságnak ezt észlelve, a vádindítvány elutasításáról kellett volna döntenie.
A fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróságra ugyanezen kötelezettség hárult volna azzal, hogy esetében már csupán az eljárás megszüntetésére volt törvényes lehetőség.
Mivel e döntések meghozatalára sem az első-, sem a másodfokú eljárásban nem került sor, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a Be. 424. § (1) bekezdés c) pontja szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 428. § (1) bekezdése alapján, a megtámadott határozat felmentő rendelkezéseit a Be. 373. § (1) bekezdés I/c. pontja szerinti okból hatályon kívül helyezte, és a 3 rendbeli, a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntette, és a 275. § (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntette miatt a terhelttel szemben indult büntetőeljárást megszüntette.
A pótmagánvádló felülvizsgálati indítványában sérelmezte a sikkasztás bűntette, a bűnsegédként elkövetett magánlaksértés vétsége és a hivatali visszaélés bűntette miatt indult büntetőeljárás megszüntetését is.
Az e bűncselekmények miatt emelt vádat azonban maga a pótmagánvádló a megyei bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban, a vád módosítása alkalmával elejtette [Be. 311. § (1) bekezdés], ezért a bíróság a büntetőeljárást a Be. 332. § (1) bekezdés e) pontjának mérlegelést nem tűrő rendelkezésére figyelemmel ügydöntő határozatában jogerősen megszüntette.
E körben tehát a büntetőeljárás megszüntetése jogcímét illetően is törvényes, a döntés felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható.
A hivatali visszaélés bűntette kapcsán az eljárás részbeni megszüntetésére pedig a Be. 332. § (1) bekezdés b) pontja alapján került sor, mivel a pótmagánvádló a Be. 343. § (6) bekezdésében írt tilalom ellenére a vádat olyan cselekményekre is kiterjesztette, amelyek a nyomozást megszüntető határozatban nem szerepeltek. Ez egyben értelemszerűen azt is jelentette, hogy ezen cselekmények esetében pótmagánvádlókénti fellépésre nem volt törvényes lehetősége.
Mindez azzal a következménnyel is járt, hogy a bíróság ezen bűncselekmények kapcsán – a vádelejtés miatti eljárás megszüntetése folytán – nem is került abba a jogi helyzetbe, hogy az ügy érdemében állást foglaljon, és a vád tárgyává tett cselekmények tekintetében érdemi határozatot hozzon, így a felülvizsgálat – ügydöntő határozat hiányában [Be. 416. § (1) bekezdés] már ez okból is – törvényben kizárt.
Mindazonáltal figyelemmel arra, hogy a törvénybe ütköző vádkiterjesztés egyebekben olyan bűncselekmény (hivatali visszaélés bűntette) tekintetében történt, amelynek a Be. 51. § (1) bekezdése szerinti sértettje, így pótmagánvádlói jogosultja nincs, az eljárás megszüntetésének jogcíme is a Be. 332. § (1) bekezdés d) pontja.
E körben helyesen utalt a másodfokú bíróság arra, hogy az elévült bűncselekményekre kiterjesztett vád esetében az eljárás megszüntetésének jogi alapja a törvényes vád hiánya.
Ugyanakkor a vádelejtéssel érintett hivatali visszaélés bűntette esetében is már a tárgyalás előkészítése keretében, a Be. 231. § (2) bekezdés d) pontja alapján a vádindítvány elutasításának, a későbbiekben pedig kizárólag a Be. 332. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárás megszüntetésének lett volna helye.
Figyelemmel arra, hogy a tárgyalás előkészítése során, a törvényes vád hiánya és a bűncselekmény hiánya egyaránt eljárást megszüntető ok, a jogcím eltérő megítélése és a törvényhely téves felhívása az eljárás megszüntetésének törvényességét nem érinti, a határozat formális megváltoztatását sem eredményezheti.
Ekként a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat az eljárást megszüntető és egyéb rendelkezéseit illetően, a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. III. 755/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás