33/2012. (VI. 8.) NFM rendelet
33/2012. (VI. 8.) NFM rendelet
a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 50. § (6) bekezdésében és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. §1 E rendelet alkalmazásában
1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar,
2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka,
3. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,
4. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
5. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,
6. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség,
7. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,
8. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,
9. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,
10. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,
11. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,
12. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak,
13. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,
14. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,
15. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna,
16. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontja szerinti tanácsadás, segítségnyújtás és képzés,
17. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás,
18. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat,
19. kirendelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 98. pontja szerinti alkalmazás,
20. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás,
21. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés,
22. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,
23. közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahely: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 62. pontja szerinti munkahely,
24. kutatási és tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet,
25. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,
26. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,
27. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő,
28. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti tanulmány,
29. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló,
30. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,
31. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,
32. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
33. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,
34. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás,
35. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségeinek kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az igénybejelentésben szereplő beruházást és az igénybejelentő beruházó, valamint az igénybejelentő beruházótól független harmadik félnek nem minősülő beruházó vagy beruházók által háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül az igénybejelentésben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett állami támogatásban részesülő beruházást vagy beruházásokat,
36. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást nem tartalmazó forrás,
37. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított, valamint a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,
38. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,
39. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti ipar,
40. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel,
41. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,
42. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,
43. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek.
3. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások jogcímei
3. § A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások a következő jogcímeken használhatók fel:
1. korszerű vállalati kutatói, képzési, szakmagyakorlati hely kialakítása,
2. vállalkozások és egyetemek, illetve kutatóhelyek közötti együttműködéshez szükséges kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúra feltételeinek megteremtése, különös tekintettel új termékek, technológiák, módszerek és alkalmazások kifejlesztésére, kipróbálására alkalmas környezet megteremtésére,
3. a régiókban működő kutatóhelyek és vállalkozások közötti technológiatranszfer felgyorsítása és fokozása,
4. a kutatás-fejlesztési eredmények átadására képes innovációs transzferszolgáltatások (szükséges létesítmények) megteremtése,
5. regionális járóbeteg-szakellátó központ kialakítása és fejlesztése,
6. az oktatási-kulturális intézmények közötti együttműködést szolgáló infrastruktúra fejlesztése,
7. korszerű oktatási és kulturális szolgáltatásokat, intézményi irányítást, információáramlást támogató informatikai háttér kiépítése,
8. közszolgáltatások fejlesztése,
9. kulturális közösségi létesítmények kialakítása, fejlesztése,
10. közgyűjtemények iskolabarát fejlesztése, a kulturális örökség értékeinek hozzáférhetővé tétele,
11.2 képzés.
12.3 vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése mikro- és forgóeszköz finanszírozással.
4. A támogatásban részesíthetők, kedvezményezettek köre
4. § E rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó és adószámmal rendelkező magánszemély részére nyújtható.
5. A támogatások formái
5. § (1)4 Az előirányzat forrásaiból a 3. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére működési támogatásnak nem minősülő, vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő támogatás nyújtható.
(2)5 A 651/2014/EU bizottsági rendelet és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.
6. Támogatási kategóriák
6. § A 3. §
a)6 1-12. pontja alapján csekély összegű támogatás nyújtható,
b)7 1., 4., 6. és 7. pontja alapján regionális beruházási támogatás nyújtható,
c)8 2. és 3. pontja alapján kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás nyújtható,
d) 2–4. pontja alapján kis- és középvállalkozás részére tanácsadásra és kis- és középvállalkozás vásárokon, kiállításokon való részvételéhez támogatás nyújtható,
e) 8. pontja alapján közszolgáltatások ellentételezésére és fejlesztésére támogatás nyújtható,
f) 6–7. és 9–10. pontja alapján kulturális célú támogatás nyújtható,
g)9 1. és 11. pontja alapján képzési támogatás nyújtható,
h)10 1–3. pontja alapján kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás nyújtható.
7. A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok
7. §11 (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetében a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.
(6) A támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembe vételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
8. 12 A regionális beruházási támogatásra vonatkozó szabályok
8. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás
a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet
aa) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás, vagy
ab) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen kis- és középvállalkozás, vagy
b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen nagyvállalkozás
valósít meg.
(2) A termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.
9. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.
(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy, ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.
(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.
10. § Nem nyújtható támogatás
a) acélipari tevékenységhez,
b) hajógyártási tevékenységhez,
c) szénipari tevékenységhez,
d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,
e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,
f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,
g) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz,
h) ha a beruházó a kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor – egyidejűleg benyújtott nyilatkozat alapján – tervezi, hogy azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség területén a támogatási kérelemben szereplő beruházás befejezését követő két éven belül,
i) szélessávú internet-szolgáltatást szolgáló beruházáshoz,
j) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti kutatási infrastruktúrához.
11. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(6) bekezdésben foglaltakra.
(2) A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.
(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.
(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.
(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.
(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.
11/A. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy
c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.
(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:
a) a tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,
d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva.
(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha
a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve
b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.
(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha
a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,
b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,
c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,
d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig, nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, és
e) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.
(7) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,
b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,
c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,
d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,
e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége,
f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.
(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha
a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,
b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,
c) a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számítva kis- és középvállalkozás esetén legalább három éven, nagyvállalkozás esetén legalább öt éven keresztül az érintett területen fenntartja.
11/B. § A beruházás megkezdésének napja
a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,
b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén
ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,
bb) – a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,
bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,
c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,
d) az a)–c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont
azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.
9. 13 A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok
12. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható.
(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:
a) alapkutatás,
b) ipari kutatás,
c) kísérleti fejlesztés,
d) megvalósíthatósági tanulmány.
(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatási kategóriák közé.
13. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.
(2) A 12. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható
a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,
b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,
c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,
d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,
e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.
(3) A 12. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.
14. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,
b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,
c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,
d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(2) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén,
b) 15 százalékponttal növelhető, ha
ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy
bb) ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.
(3) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető.
(4) Megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(5) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ide értve a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket is.
9/A. 14 A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás
14/A. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható
a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,
b) olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,
c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-ig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 200 000 eurót.
9/B. 15 Képzési támogatásra vonatkozó szabályok
14/B. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitás
a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal,
c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal
növelhető.
(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.
(4) A támogatás keretében elszámolható
a) az oktatók személyi jellegű költsége, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
b) az oktatók és a képzésben résztvevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége (pl. útiköltség, közvetlenül a projekthez kapcsolódó anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig),
c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,
d) a képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (pl. adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben résztvevők részt vesznek a képzésen,
e) a képzésben résztvevő megváltozott munkaképességű munkavállalók minimálisan szükséges szállásköltsége.
(5) Nem nyújtható támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez.
10. Kis- és középvállalkozás részére nyújtott tanácsadáshoz és a kis- és középvállalkozás vásárokon való részvételéhez kapcsolódó támogatás
15. § (1) E támogatási program keretében a kis- és középvállalkozás részére nyújtott tanácsadáshoz, valamint a kis- és középvállalkozás vásárokon való részvételéhez kapcsolódó támogatást az elszámolható költségek 50%-áig lehet odaítélni.
(2) A tanácsadáshoz kapcsolódó támogatás esetén az elszámolható költségek a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások tanácsadói költségei. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, különösen a folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.
(3)16 A vásárokon való részvételhez kapcsolódó támogatás esetén az elszámolható költségek a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvétele esetén a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költségek.
11. A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtható támogatásra vonatkozó szabályok
16. § (1) Közszolgáltatás finanszírozásához támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett kaphat.
(2) A közszolgáltatások ellátásához nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátoztathatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.
(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, beleértve az ésszerű nyereséget. A támogatás mértékét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: Határozat) 5. cikke szerint kell megállapítani.
(4) Ha a kedvezményezett a Határozat 5. cikknek megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből.
(5) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)–(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.
12. A kulturális célú támogatásra vonatkozó szabályok
17. § (1) E rendelet alapján kulturális célú támogatás kizárólag olyan tevékenységhez nyújtható, amely igazoltan elősegíti
a) a kultúra területi és társadalmi felzárkózásra, aktivitásra ösztönző funkcióinak kihasználását,
b) a nem-formális és informális tanulási formák bővítését, az iskola előtti és iskoláskori készség- és képességfejlesztést, az egész életen át tartó tanulás támogatását, a kreativitás fejlesztését,
c) az oktatás és a kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítését,
d) a közművelődési és közgyűjteményi intézményrendszer által közvetített tudáshoz, valamint az azt közvetítő szolgáltatásokhoz, a kulturális értékekhez való egyenlő esélyű hozzáférést,
e) a kulturális közösségi programok helyszíneinek kialakítását, alkotó csoportok és műhelyek működéséhez szükséges infrastruktúra megteremtését.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységekhez nyújtott támogatásban az 4. §-ban meghatározottak köre részesülhet, különösen a következők:
a) Magyarország 6 konvergencia régiójában térségi központi szerepet ellátó nagyvárosok önkormányzatai, továbbá az önkormányzat felsőoktatási intézménnyel vagy gazdasági társasággal kötött konzorciumai, ha a projektgazda az önkormányzat és a konzorciumi partner nem részesül támogatásban,
b) a kulturális intézmények, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben foglalt közművelődési, múzeumi és könyvtári intézmények, ezek tulajdonosai, fenntartói, vagyonkezelői.
18. § (1) A kulturális célú támogatások alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra területi és társadalmi felzárkózásra, aktivitásra ösztönző funkcióinak kihasználása, a nem-formális és informális tanulási formák bővítése, az iskola előtti és iskoláskori készség- és képességfejlesztés, az egész életen át tartó tanulás támogatása, a kreativitás fejlesztése, az oktatás és a kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítése, a közművelődési és közgyűjteményi intézményrendszer által közvetített tudáshoz, valamint az azt közvetítő szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése, a kulturális közösségi programok helyszíneinek kialakítása, alkotó csoportok és műhelyek működéséhez szükséges infrastruktúra megteremtése, a kulturális értékekhez való egyenlő esélyű hozzáférés erősítése során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított költségek.
(2) Az igénybe vehető támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.
(3) A támogatás mértékének felső határát és az elszámolható költségek körét a pályázati felhívás tartalmazza.
13. Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok
19. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.
20. § (1) Nem ítélhető meg támogatás
a) azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,
b)17 – a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtható támogatás és a csekély összegű támogatás kivételével, figyelembe véve a 7. § (4) bekezdésében foglaltakat – nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,
c) a pályázati felhívás által meghatározott kizáró ok fennállása esetén.
(2)18 Nem ítélhető meg a 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján
a) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez a 8. és 10. alcím szerinti támogatás,
b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez a 8. alcím szerinti, valamint a kis- és középvállalkozás vásárokon való részvételéhez kapcsolódó támogatás,
c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére támogatás, ha
ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,
cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
d) támogatás exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
e) támogatás, ha azt import áruk helyett hazai áru használatától teszik függővé,
f) olyan feltétellel nyújtandó támogatás, amely az uniós jog megsértését eredményezi.
21. §19 A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.
22. §20 (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
23. § (1) A támogatások támogatási intenzitásának kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.
(2) A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni az Atr. 2. § 3. pontja szerinti diszkont kamatláb alkalmazásával.
24. § (1) A támogatott projekt megkezdése időpontjának a következő időpont minősül:
a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:
aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),
ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan,
b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék megrendelését igazoló okmányon feltüntetett nap,
c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja,
d) ha a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, beszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.
(2) A projekt előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.
25. §21
14. Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően meghirdetett felhívások tekintetében kell alkalmazni.
(3)22 E rendeletnek az egyes operatív programok jogcímrendeleteinek módosításáról szóló 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelettel (a továbbiakban: MvM rendelet) megállapított rendelkezéseit az MvM rendelet hatálybalépését23 követően meghozott támogatási döntések tekintetében kell alkalmazni.
(4)24 E rendeletnek a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 33/2012. (VI. 8.) NFM rendelet módosításáról szóló 59/2015. (XII. 29.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 59/2015. (XII. 29.) MvM rendelet] megállapított rendelkezéseit az 59/2015. (XII. 29.) MvM rendelet hatálybalépését25 követően meghozott támogatási döntések tekintetében kell alkalmazni.
27. § E rendelet
a)26 6. § a) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1.o.),
b)27 6. § b)–d), g) és h) pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1.o.) I. és II. fejezete, valamint 13., 14., 18., 19., 25., 28. és 31. cikke,
c) 6. § e) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012. 1. 11., 3. o.),
d)28 6. § f) pontja a multifunkcionális közösségi művelődési központoknak, múzeumoknak, közkönyvtáraknak nyújtott támogatás című, SA.37043-2013/N. számú bizottsági határozat
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
28. §29
A 2. § a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § 11. pontját a 11/2014.(XII. 30.) MvM rendelet 25. §-a iktatta be.
A 3. § 12. pontját az 59/2015. (XII. 29.) MvM rendelet 1. §-a iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdése az 59/2015. (XII. 29.) MvM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § a) pontja a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított, az 59/2015. (XII. 29.) MvM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § b) pontja a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § c) pontja a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § g) pontját a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § h) pontját a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.
A 8. alcím (8–11/B. §) a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.
A 9. alcím (12–14. §) a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.
A 9/A. alcímet (14/A. §) a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 29. §-a iktatta be.
A 9/B. alcímet (14/B. §) a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 29. §-a iktatta be.
A 15. § (3) bekezdése a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 34. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés b) pontja a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.
A 25. §-t a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 34. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (3) bekezdését a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 32. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2014. december 31. napja.
A 26. § (4) bekezdését az 59/2015. (XII. 29.) MvM rendelet 3. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2015. december 30.
A 27. § a) pontja a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § b) pontja a 11/2014. (XII. 30.) MvM rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § d) pontja az 1/2013. (XII. 30.) ME rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás