BÜ BH 2012/33
BÜ BH 2012/33
2012.02.01.
Utólagos összbüntetési eljárás lefolytatására akkor is az a helyi bíróság az illetékes, amelyik a törvénynek nem megfelelő vagy ilyennek állított összbüntetési ítéletet meghozta, ha az indítványozó ennek az eljárásnak a szükségességét arra alapozza, hogy a már összbüntetésbe foglalt alapítéleti elítéléseken kívül olyan elítélést is összbüntetésbe kell foglalni, amelyben első fokon megyei bíróság járt el. Amennyiben ez az indítvány alaposnak bizonyul, a helyi bíróság hatályon kívül helyezi az összbüntetési ítéletét és az iratokat megküldeni rendeli az összbüntetési eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes megyei bírósághoz [Be. 574. §, 575. §].
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a terhelttel szemben a Budai Központi Kerületi Bíróság által kiszabott három évi, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság által kiszabott tíz hónapi börtönbüntetést ítéletével összbüntetésbe foglalta, és annak tartamát három év két hónap tizenöt napban állapította meg azzal, hogy abból a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Indokolásában kifejtette, hogy az összbüntetés alapítéleteivel kiszabott, valamint a terhelttel szemben a V. Megyei Bíróság ítéletével kiszabott két év hat hónapi szabadságvesztés összbüntetésbe foglalására nem volt törvényes lehetőség, mivel az utóbbival elbírált bűncselekmények nem álltak ún. quasi halmazatban az összbüntetési ítélet alapítéleteivel elbírált valamennyi bűncselekménnyel.
Az ítéletet fellebbezés folytán a Fővárosi Bíróság a 2010. december 17. napján kelt felülbírálta és végzésével helybenhagyta azt. Indokolásában kitért arra, hogy az összbüntetésbe foglalás feltételei az összbüntetési ítélet alapítéletei és a V. Megyei Bíróság ítélete kapcsán egyaránt fennálltak, azonban a kerületi bíróság hatásköre csak a kerületi bíróságok által kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalására terjedt ki, ezért helyesen járt el, amikor ezeket összbüntetésbe foglalta. Ugyanakkor utalt arra, hogy a V. Megyei Bíróságnak is vizsgálnia kell az összbüntetésbe foglalás feltételeit.
Erre az indokolásra tekintettel a terhelt és védője indítványt terjesztett elő a V. Megyei Bíróságnál, amely a megyei bíróság és a PKKB összbüntetési ítéletének egyik alapítéletével kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalására irányult. Az indítványt a V. Megyei Bíróság az ítélőtábla végzésével 2011. március 31. napján jogerőre emelkedett határozatával elutasította.
Indokolásában kifejtette, hogy nem áll egymással quasi halmazati viszonyban a megyei bíróság, valamint az összbüntetési ítélet két alapítéletével elbírált valamennyi bűncselekmény, miután a PKKB alapítéletével elbírált bűncselekményt a terhelt 2007. május 23. napján, azaz a megyei bíróság ítéletének jogerőre emelkedése – 2005. február 3. napja – után követte el.
Kitért arra is, hogy a jogerős összbüntetési ítélet egyik alapítéletével kiszabott büntetés ismételt összbüntetésbe foglalásának más okból sem lehet helye. Az összbüntetési ítélet jogerejének áttörésére ugyanis csak utólagos összbüntetésbe foglalás keretében kerülhetne sor. Erre azonban csak az a bíróság az illetékes, amelyik azt meghozta. Az utólagos összbüntetésbe foglalásra – a 3/2002. BJE III/1. pontjára is figyelemmel – azonban nincs is törvényes lehetőség, mivel az összbüntetésbe foglalásra nem a törvényi előírások megsértésével került sor.
A terhelt ismételt – összbüntetésbe foglalásra irányuló – indítványát a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2011. március 30. napján jogerős végzésével áttette a V. Megyei Bírósághoz.
A V. Megyei Bíróság az indítványt a 2011. június 2. napján jogerőre emelkedett végzésével – az előző határozatában is kifejtett indokai alapján – ismételten elutasította.
A terhelt védője által 2011. február 28. napján előterjesztett, utólagos összbüntetési eljárásra irányuló indítványt pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2011. július 4. napján kelt végzésével elutasította.
Az ezt megelőzően 2011. június 1. napján ismételt utólagos összbüntetésbe foglalásra irányuló beadványt a Pesti Központi Kerületi Bíróság – áttétel formális elrendelése nélkül – megküldeni rendelte a V. Megyei Bíróságnak a különleges eljárás lefolytatása érdekében. A V. Megyei Bíróság azonban 2011. június 30-án azzal küldte azt vissza, hogy az indítvány kapcsán a különleges eljárás lefolytatására nincs illetékessége.
Erre a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2011. június 13. napján kelt végzésével megállapította hatáskörének hiányát, és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése érdekében felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz.
A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az eljárás lefolytatására a Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelölje ki.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság tévedett, amikor hatáskörének, illetve illetékességének hiányát állapította meg.
A terhelt legutóbbi (2011. június 1. napján érkezett) kérelme egyértelműen a Be. 575. §-a szerinti különleges eljárás lefolytatására, azaz az utólagos összbüntetésbe foglalásra irányult, és ez azonos tartalmú volt a korábbival, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2011. július 4. napján kelt végzésével elutasított.
Az utólagos összbüntetésbe foglalási eljárásra kizárólag az a bíróság illetékes, amelyik a törvénysértő vagy annak vélt összbüntetési határozatot meghozta. Ez az adott ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
Tehát amennyiben helytálló lenne a Fővárosi Bíróságnak a sérelmezett összbüntetési ítéletet helybenhagyó végzésében kifejtett az az álláspontja, amely szerint a terhelttel szemben hozott összbüntetési ítélet alapítéleteivel elbírált bűncselekmények és a V. Megyei Bíróság ítéletével elbírált bűncselekmények egymással quasi halmazati viszonyban állnak, (így mindhárom ítélet kapcsán összbüntetés kiszabása lenne indokolt) úgy akkor járt volna el helyesen a másodfokú bíróság, ha az elsőfokú ítéletet nem helybenhagyja, hanem hatályon kívül helyezi és az iratokat megküldeni rendeli az eljárásra hatáskörrel rendelkező V. Megyei Bíróságnak.
A V. Megyei Bíróság az utólagos összbüntetési indítványt elutasító határozatában helyesen fejtette ki: miután az összbüntetési ítélet jogerőre emelkedett, akkor is, ha abban a bíróság az összbüntetésbe foglalásról nem a törvénynek megfelelően rendelkezett – a Be. 575. §-a szerinti utólagos eljárásra kizárólag az összbüntetést meghozó bíróság illetékes. Annak kell különleges eljárás keretében állást foglalnia arról, hogy az összbüntetésbe foglalásról korábban a törvénynek megfelelően rendelkezett-e, és amennyiben nem, az összbüntetési ítéletet hatályon kívül kell helyeznie. Erre más bíróságnak nincs illetékessége. Enélkül pedig nincs lehetőség arra, hogy az összbüntetés egyik alapítéletével kiszabott büntetést ismételten összbüntetésbe foglalják.
A bíróság kijelölése kapcsán ez ugyan nem bír jelentőséggel, ezért csupán utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy hatályon kívül helyezésre csak akkor van lehetőség, ha az összbüntetésbe foglalásról a bíróság nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. Ennek megítélésénél kizárólag a Btk. szabályai az irányadóak, és nem mérlegelhető az, hogy a terhelt a törvényi rendelkezéseknek egyébként megfelelő összbüntetés kapcsán esetlegesen hátrányosabb helyzetbe került-e.
Az eljáró bíróság kijelöléséről a Be. 20. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Legfelsőbb Bíróság dönt, ha a hatásköri vagy illetékességi összeütközés különböző ítélőtáblákhoz tartozó megyei bíróság és helyi bíróság között merült fel.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság e rendelkezés alapján eljárva a fenti indokokra tekintettel a különleges eljárásra a Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelölte ki.
A Be. 3. § (4) bekezdésére figyelemmel a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
(Legf. Bír. Bkk. I. 914/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás