3342/2012. (XI. 19.) AB határozat
3342/2012. (XI. 19.) AB határozat
bírói kezdeményezés elutasításáról
2012.11.19.
Az Alkotmánybíróság tanácsa folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Zalaegerszegi Törvényszéken 8.K.21.808/2011. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
[1] Az indítványozó, a Zalaegerszegi Törvényszék bírája az előtte a 6.K.21.808/2011. szám alatt folyamatban lévő ügyben – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapján – kezdeményezte az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 35. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, továbbá a Zalaegerszegi Törvényszéken 8.K.21. 808/2011. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárását.
[2] A Zalaegerszegi Törvényszéken 8.K.21.808/2011. számon folyamatban lévő ügyben a felperes az ingatlanán a lakóházát 1960-ban építette oldalhatáron álló beépítési móddal úgy, hogy a lakóépület északi fala a telek északi határvonalára került. A felperes 2010 novemberében a lakóépületét kívülről 10 cm-es hőszigeteléssel látta el. A szomszéd bejelentése után tartott helyszíni szemlét követően megindult építésügyi hatósági eljárásban a helyi építési hatóság kizárása miatt eljárt kijelölt építési hatóság határozatával kötelezte a felperest a lakóháza északi szomszéd felőli határfalára felhelyezett 10 cm-es hőszigetelés eltávolítására. A felperes fellebbezése alapján a Zala Megyei Kormányhivatal határozatával az elrendelt kötelezettséget fenntartva, annak teljesítési határidejét módosította. A felperes keresetében az alperes Zala Megyei Kormányhivatal jogerős másodfokú közigazgatási határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra való kötelezését kérte, egyúttal kérelmet terjesztett elő a határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt is. A bíróság a 8.K.21.808/2011/2. számú végzésével a jogerős közigazgatási határozat végrehajtását felfüggesztette a per jogerős befejezéséig.
[3] A felperes jogi képviselője a közigazgatási határozat megtámadása iránti perben indítványozta az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését az OTÉK 35. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása és e rendelkezés perbeli alkalmazhatóságának kizárása végett. A bíróság – egyetértve a felperes indítványával – az OTÉK 35. § (8) bekezdését alaptörvény-ellenesnek véli.
[4] A bíróság álláspontja szerint az OTÉK 35. § (8) bekezdése az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése és a XX. cikk (1) és (2) bekezdésébe ütközik. A 2002. március 15-e előtt épült épületek esetében még nem volt követelmény és engedélyezési feltétel a hőtechnikai követelményeknek való megfelelés, ezért az akkor elkészült lakóépületek még hőszigetelés nélkül épültek. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a lakóépület – ahogy a felperes esetében is – kötelezően a telekhatárra került. Napjainkban viszont egyrészt az újonnan létesítendő lakóépületek esetében engedélyezési feltétel a hőszigetelés megvalósítása, másrészt a korábban készült épületeknél is – az emberiség rendelkezésére álló energiaforrások szűkös volta, valamint az energiaárak növekedése miatt – jogos igény a tulajdonosok részéről az épületek korszerű hőszigeteléssel való ellátása. Ez szolgálja egyúttal a testi és lelki egészséghez való jogot, továbbá a környezet védelmét is. A bíróság álláspontja szerint az OTÉK 35. § (8) bekezdése azért alaptörvény-ellenes, mert oldalhatáron (telekhatáron) álló fal esetében a tulajdonos és a szomszéd tulajdonos megegyezésétől, annak hiányában bírósági (szomszédjogi) jogvita kezdeményezésétől, végső soron a tulajdonosok érdekeitől függetlenül korlátozza a tulajdonos rendelkezési jogát, az építésügyi hatóságnak mérlegelés nélküli hatáskört biztosít az egyébként engedélyhez és bejelentéshez sem kötött hőszigetelés eltávolítására vonatkozó kötelezettség előírására. A bíróság véleménye szerint ez a jogszabályi rendelkezés és hatósági hatáskör a józan ész követelményeivel is ellenkezik.
II.
[5] Az Alkotmánybíróság az eljárása során a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe:
[6] 1. Az Alaptörvény indítvánnyal érintett rendelkezései:
„XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.”
„XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”
[7] 2. Az OTÉK indítvánnyal érintett rendelkezése:
„35. § (8) A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen – az oldalhatáron álló falat kivéve – az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat.”
III.
[8] Az indítvány nem megalapozott.
[9] 1. Az indítványozó álláspontja szerint az OTÉK 35. § (8) bekezdése ellentétes az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével, mivel oldalhatáron (telekhatáron) álló fal esetében a tulajdonos és a szomszéd tulajdonos megegyezésétől, annak hiányában bírósági (szomszédjogi) jogvita kezdeményezésétől, végső soron a tulajdonosok érdekeitől függetlenül korlátozza a tulajdonos rendelkezési jogát, az építésügyi hatóságnak mérlegelés nélküli hatáskört biztosít az egyébként engedélyhez és bejelentéshez sem kötött hőszigetelés eltávolítására vonatkozó kötelezettség előírására.
[10] Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a tulajdonhoz és a tulajdon egyben társadalmi felelősséggel is jár. (Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy e társadalmi felelősség körbe tartozik – az Alaptörvényben nevesített egyéb kötelezettségek mellett – a bíróság által az indítványában is hivatkozott, az emberiség rendelkezésére álló energiaforrások szűkös volta miatti környezet védelme is.) Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése a tulajdonhoz való jog alkotmányos biztosítására vonatkozik.
[11] Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette – először a 7/1991. (II. 28.) AB határozatban –, hogy „a tulajdonhoz való jog – az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján – alapvető jog, amely azonban nem korlátlan. A tulajdonosnak joga gyakorlása során tekintettel kell lennie mások jogaira és jogos érdekére. A tulajdonhoz való jog tehát korlátozható, a korlátozás azonban akkor alkotmányos, ha az másik jog védelme vagy érvényesülése, illetve valamely alkotmányos cél érdekében történik, mely más módon nem érhető el, továbbá ha a korlátozás arányban áll az elérni kívánt cél fontosságával.” [49/2007. (VII. 3.) AB határozat, ABH 2007, 967, 976.]
[12] Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy az emberiség rendelkezésére álló energiaforrások szűkös volta miatti energiatakarékosság egyik eszközéül szolgáló, az OTÉK 35. § (8) bekezdésében szabályozott módon történő építmények utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása olyan, alkotmányos védelmet igénylő közérdeket szolgál, amely a tulajdonjog korlátozásának elfogadható indoka lehet.
[13] Ezt követően az Alkotmánybíróság az indítványnak az OTÉK 35. § (8) bekezdése kapcsán az építésügyi hatósági hatáskör biztosítására vonatkozó elemét vizsgálta. Az Alkotmánybíróság a 165/2011. (XII. 20.) AB határozatában megállapította, hogy a hatósági eljárások a közhatalom birtokában lévő állami szerv által folytatott, célhoz kötött, vizsgálati jellegű eljárások (ABH 2011, 478, 520.). Az építésügyi hatósági eljárás is a közhatalom birtokában lévő állami szerv által folytatott, célhoz kötött, vizsgálati jellegű eljárás. Az OTÉK 35. § (8) bekezdése azonban – a bíróság álláspontjával ellentétben – nem közigazgatási (építésügyi) hatósági hatáskört telepítő jogszabályi rendelkezés.
[14] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben az OTÉK 35. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Zalaegerszegi Törvényszéken 8.K.21.808/2011. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványt elutasította.
[15] 2. Az indítványozó hivatkozott még az Alaptörvény XX. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott testi és lelki egészséghez való jog, valamint környezet védelme és az OTÉK 35. § (8) bekezdése – eljáró bíróság által vélt – ellentétére is. Mint ahogy a bíróság indítványában is kifejtette, a tulajdonosok részéről a testi és lelki egészséghez való jogot és a környezet védelmét szolgálja az épületek korszerű hőszigeteléssel való ellátása. Az OTÉK 35. § (8) bekezdésének rendelkezése se nem tiltja, se nem akadályozza e jogos igény érvényesíthetőségét, hanem elősegíti azt, lehetővé téve, hogy a 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen – az oldalhatáron álló falat kivéve – az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti, és a telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat. Az OTÉK hivatkozott rendelkezése – figyelemmel az 1. pontban kifejtettek is – nem biztosít az építésügyi hatóságnak az Alaptörvény XX. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben sem olyan mérlegelés nélküli hatáskört, amely alapján az építésügyi hatóság az engedélyhez és bejelentéshez sem kötött hőszigetelés eltávolítására vonatkozó kötelezettséget lenne köteles előírni. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e tekintetben is alaptörvény-ellenesség hiánya miatt elutasította.
Budapest, 2012. november 12.
Dr. Holló András s. k., |
||||||
tanácsvezető alkotmánybíró |
||||||
|
||||||
|
Dr. Balsai István s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||
|
||||||
|
Dr. Kiss László s. k., |
Dr. Kovács Péter s. k., |
||||
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||
Alkotmánybírósági ügyszám: III/2391/2012.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás