34/2012. (III. 9.) Korm. rendelet

1. § (1)² E rendelet hatálya az uniós intézményekben nemzeti szakértőként foglalkoztatott magyar állampolgárságú köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaira (a továbbiakban együtt: közszolgálati tisztviselők) és a küldő közigazgatási szervekre, továbbá a nemzeti szakértők jelölésében érintett szervekre terjed ki.

(2)³ E rendeletet kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának az Európai Unió intézményében történő foglalkoztatására külföldre vezényléssel (a továbbiakban: nemzetközi szervezetbe való vezénylés) kerül sor.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1)⁴ Az Állandó Képviselet – – a tudomására jutást követően haladéktalanul tájékoztatja az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős minisztert a felhívásról, aki a jelölés érdekében megkeresi az érintett közigazgatási szerveket.

(2) A nemzeti szakértői jelölést a felhívásban megnevezett munkakörrel érintett közigazgatási szerv vezetője kezdeményezheti a jelölni kívánt közszolgálati tisztviselő írásbeli hozzájárulásával.

(3) Nemzeti szakértőnek kizárólag olyan közszolgálati tisztviselő jelölhető, aki a munkakörhöz az uniós intézmény által előírt iskolai végzettséggel, illetve szakképesítéssel, gyakorlattal, továbbá a felhívásban megjelölt idegen nyelv megfelelő szintű ismeretével rendelkezik.

(3a)⁵ A nemzeti szakértői jelölésről – az érintett közigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter dönt.

(4)⁶ A jelölést – a 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé, a nemzeti szakértői jelölést javasoló közigazgatási szerv vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett.

(5)⁷ Ha a feladat- és hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv nem tud jelöltet állítani a határidő betartásához szükséges eljárási időn belül, értesíti az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős minisztert, amely lehetőség szerint gondoskodik arról, hogy más érintett közigazgatási szerv tehessen javaslatot a jelölésre.

(6)⁸ Az Európai Külügyi Szolgálathoz történő jelölést az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé.

4. § (1)⁹ A hivatásos állomány tagjának az uniós intézményben nemzeti szakértőként történő foglalkoztatására vagy nemzetközi szervezetbe való vezénylésére a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti országos parancsnok vagy országos főigazgató – az Európai Unió vagy a nemzetközi szervezet felhívásában meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmassági vizsgálata és az érintett személy írásbeli hozzájárulása alapján – kezdeményezheti a jelölést.

(2) Nemzeti szakértőnek a 3. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseken túlmenően kizárólag a hivatásos állománynak az a tagja jelölhető, aki nem áll fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt.

(3)¹⁰ A jelölést az érintett miniszter

5. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 57. § (2) bekezdése szerinti megállapodást a küldő közigazgatási szerv felhatalmazása alapján, az annak keretei között eljáró Állandó Képviselet is megkötheti.

(2) A megállapodásban meg kell határozni különösen:

(3) A küldő közigazgatási szerv – az uniós intézmény kérelmére, a vonatkozó jogszabályokban foglalt titokvédelmi előírások betartásával – írásban nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő tisztviselői szolgálati jogviszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat.

(4) A küldő közigazgatási szerv – a nemzeti szakértő hozzájárulásával – írásban tájékoztatja az uniós intézményt a nemzeti szakértő tisztviselői szolgálati jogviszonyának az uniós intézmény által kért lényeges elemeiről a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdetét megelőző 12 hónapra visszamenőleg.

(5) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a kirendelés kezdeti időtartama hat hónapnál nem lehet rövidebb, és nem haladhatja meg a két évet. A kirendelés ezt követően több ízben, indokolt esetben meghosszabbítható, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra. Kivételesen, ha a szolgálati érdek megkívánja, a kirendelés – egy vagy több alkalommal – a négy éves időszak leteltét követően is engedélyezhető, legfeljebb összesen további két évre.

6. § (1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt a nemzeti szakértői feladat ellátásával összefüggésben nem utasíthatja.

(2)¹¹ A nemzeti szakértő nemzeti szakértői tevékenységéről évente legalább egy alkalommal szakmai konzultáció keretében köteles beszámolni. A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt szakmai konzultációra legkésőbb minden év augusztus 15-éig hazarendeli. A szakmai konzultáció eredményéről a küldő közigazgatási szerv az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős minisztert tájékoztatja.

7. §¹² Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a küldő közigazgatási szerv – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter előzetes véleményének kikérésével – kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetését.

8. §¹³ A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartama alatt a nemzeti szakértőt – a Kttv., vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti illetményén, továbbá az uniós intézménynek a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályzatában foglaltakon felül – az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

9. § (1) A nemzeti szakértőnek a napidíjpótlékra jogosító személyek után napidíjpótlék jár. A napidíjpótlék a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig – az utazási napokat is beleértve – jár.

(2) A napidíjpótlék összege

(3) Napidíjpótlék nem jár, ha a napidíjpótlékra jogosító személy a tárgyhónapban külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a nemzeti szakértő írásban köteles bejelenteni a küldő közigazgatási szervnek legkésőbb a tárgyhónap 20. napjáig.

(4) A napidíjpótlék időarányosan jár a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt nem élő házastárs és gyermek alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.

(5) A nemzeti szakértő napidíjpótlékra nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott személy után a foglalkoztatás helye szerinti országtól való 30 napot meghaladó távolléte idején. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A nemzeti szakértő – a foglalkoztatás helye szerinti ország elhagyása előtt, valamint az oda történő visszautazást követően 3 napon belül – köteles írásban jelenteni a küldő közigazgatási szerv felé a napidíjpótlékra jogosító személyeknek a foglalkoztatás helye szerinti országtól való távollétének kezdő és befejező napját. E bekezdés nem vonatkozik a házastárs szülés miatti távollétére.

(6) A napidíjpótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napján kell forintban, a nemzeti szakértő számlatulajdonos fizetési számlájára történő átutalással kifizetni. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnése esetén a napidíjpótlék kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.

10. § (1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértő kérelmére, a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történt megérkezés után az első 75 napra járó napidíjpótlékot egy összegben előre kifizetheti.

(2) Amennyiben a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás a 75 napot nem éri el, a nemzeti szakértő köteles az (1) bekezdésben említett összeg időarányos részét a hazaérkezésétől számított 8 napon belül visszafizetni.

11. § Évente egy alkalommal a nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viselheti a Magyarországon élő házastársnak és gyermeknek a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történő kiutazásának és hazautazásának költségeit, a nemzeti szakértő kiutazása és végleges hazautazása naptári évének kivételével.

12. § A nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viselheti – a tartós külszolgálatban levő kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezések szerint – a nemzeti szakértő és a napidíjpótlékra jogosító személyek ingóságainak szállítási költségeit a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megkezdésekor és a végleges hazautazáskor, feltéve, hogy azt az uniós intézmény nem téríti meg a nemzeti szakértő részére, ha

13. § A nemzeti szakértő és a vele együtt a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó házastársa és gyermeke a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a külföldi tartózkodás alatt egészségügyi ellátás igénybevételére.

14. § (1) A napidíjpótlékra jogosító családtag elhalálozása esetén a nemzeti szakértő részére a halál bekövetkeztéig járó napidíjpótlékon felül ki kell fizetni a napidíjpótlék egyhavi összegét.

(2) A foglalkoztatás helye szerinti országban, illetve hivatalos kiküldetés alatt harmadik országban elhunyt nemzeti szakértő hazaszállításáról és temetéséről a küldő közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik. A nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó elhunyt családtagja hazaszállításáról és temetéséről.

15. § A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőként foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőt határozott időtartamú – legfeljebb a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnéséig szóló – kinevezéssel helyettesítheti. A helyettesítés az engedélyezett költségvetési létszámkeretet nem érinti.

16. § Amennyiben a küldő közigazgatási szerv kezdeményezésére átmenetileg szünetel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, akkor a nemzeti szakértőnél, illetve a napidíjpótlékra jogosító személy tekintetében az átmeneti szüneteltetéssel közvetlenül összefüggő – e rendelet 11. és 12. §-ai szerinti – többletköltségeket a küldő közigazgatási szerv fedezi.

17. § (1)¹⁴ A jelölést kezdeményező közigazgatási szerv vezetőjének javaslatára az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter döntése esetén a közszolgálati tisztviselő a 2. § 6. pontja szerinti napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként is foglalkoztatható.

(2)¹⁵ A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő járandóságára a külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény devizailletményre, átalány-költségtérítésre és egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő a Kttv. vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti illetményére a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára nem jogosult.

(3) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőkre – az e szakaszban foglalt eltérésekkel – a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

19. §¹⁶

20. §¹⁷