35/2012. (III. 9.) Korm. rendelet
35/2012. (III. 9.) Korm. rendelet
egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról1
2012.03.10.
A Kormány
az 1. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés k) pontjában és a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 66. § (3) bekezdésében,
a 2. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés k) pontjában és a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 63. § (3) bekezdésében,
a 3. alcím tekintetében a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 91. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (1) bekezdés c) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet módosítása
1. § A 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A célelőirányzat terhére finanszírozhatóak a célelőirányzat decentralizált területfejlesztési programjai, valamint a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése keretében a regionális fejlesztési tanács általános jogutódjaként eljáró megyei önkormányzat (a továbbiakban: tanács) által, illetve a célelőirányzat központi kerete terhére a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a korábbi években tett éven túli kötelezettségvállalások.”
2. § Az R1. 2. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„j) MR: a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Államkincstár) által az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint működtetett monitoring rendszer;”
3. § Az R1. 2. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„s) támogatási döntést hozó szerv: a miniszter, a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, vagy az ezen tanácsok általános jogutódjaként eljáró megyei önkormányzat.”
4. § Az R1. 9. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Adózás előtti eredmény növelésére vállalt kötelezettség keretében – a fenntartási kötelezettség mellett – a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja alapján támogatásban részesített projektet, valamint a 37. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogcímek alapján támogatásban részesített, jövedelemtermelő projektet megvalósító kedvezményezett arra vonatkozóan vállal kötelezettséget, hogy a projekt befejezését követő első üzleti év első napjától számított 3 üzleti éven át – kis- és középvállalkozások esetén 2 üzleti éven át – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) alapján számított adózás előtti eredményét a támogatási szerződésben meghatározottak szerint növeli. Az adózás előtti eredmény növelésére vállalt kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vállalt növekedési érték a kötelezettség teljes időtartamára számított átlagban teljesül. A teljesítés mértékét a ténylegesen teljesült és a vállalt növekmény hányadosának százalékban kifejezett értéke adja. A kötelezettség mértékének meghatározása során bázisértéknek a pályázat benyújtását megelőző, vagy – a kedvezményezett írásbeli kérelme alapján – a támogatási szerződés megkötését megelőző utolsó lezárt üzleti év beszámolójának adatait kell tekinteni.
(8) Fenntartási kötelezettség keretében a 8. § (1) bekezdés a) pontja, b) pont ba) alpontja, c) pont ca) alpontja, a 35. § (1) bekezdés c) pontja, és a 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti jogcímek alapján támogatásban részesített kedvezményezettnek a támogatással megvalósuló projektek keretében létrehozott vagy fejlesztett létesítmények és eszközök használati értékét meg kell őriznie, és az azok által nyújtani kívánt szolgáltatásokat – a szükséges karbantartási időszakokat leszámítva – az eredeti célnak megfelelően folyamatosan fenn kell tartania. A fenntartási kötelezettség időtartama megegyezik a (7) és (9) bekezdésben szereplő kötelezettségek időtartamával, jogelőd előirányzatok esetében a támogatási szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség időtartamával. Fenntartási kötelezettség – melynek időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év – terheli továbbá a támogatottat a 8. § (1) bekezdés a) pont, c) pont ca) alpontja, valamint – szolgálati lakások kialakítására, felépítésére vagy felújítására irányuló projekt esetén – cb) alpontja szerinti jogcím vonatkozásában.
(9) Foglalkoztatási kötelezettség keretében – a fenntartási kötelezettség mellett – a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, valamint a 35. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogcímek szerint támogatásban részesített kedvezményezett arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatási szerződésben rögzített foglalkoztatotti többletlétszámot 3 éven, kis- és középvállalkozások esetén 2 éven át fenntartsa. A kötelezettség teljesítése meghatározásának alapját az átlagos statisztikai állományi létszámok adják. A kötelezettség teljesítését leghamarabb a projekt befejezését követő hónapban, legkésőbb a projekt befejezését követő hatodik hónapban meg kell kezdeni (feltöltési időszak). A kötelezettség teljesülésének meghatározása során bázislétszámnak a pályázat benyújtását megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámát kell tekinteni figyelemmel a célelőirányzat korábbi évi forrásaiból, valamint egyéb forrásokból megítélt támogatásokhoz kapcsolódó foglalkoztatási kötelezettségekre. Foglalkoztatotti többletlétszám alatt a teljes foglalkoztatási időszak átlagos statisztikai létszámának és a bázislétszámnak a különbségét kell érteni. A kötelezettség teljesítésének mértékét annak kezdő időpontjától, annak befejezésének időpontjáig a teljes foglalkoztatási időszakra számítottan kell megállapítani. A kötelezettség teljesítésének mértékét a ténylegesen teljesült és a vállalt foglalkoztatotti többletlétszám hányadosának százalékban kifejezett értékével kell meghatározni. A foglalkoztatási kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vállalt többletlétszám a kötelezettség teljes időtartamára számított átlagban teljesül. A foglalkoztatási kötelezettség teljesítése során az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál a részmunkaidőben, de legalább heti 30 órában foglalkoztatottak a teljes munkaidőben alkalmazottaknak felelnek meg.”
5. § Az R1. 9/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a kedvezményezett, aki a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt jogcím esetén fenntartási kötelezettség mellett foglalkoztatási kötelezettséget vállalt, vagy jogelőd előirányzatok esetében foglalkoztatási kötelezettséget vállalt, a támogatási döntést hozó szervnél írásban kérelmezheti a foglalkoztatási kötelezettség adózás előtti eredmény növelés kötelezettségre történő módosítását. A kérelem irányulhat a foglalkoztatási kötelezettség teljes időtartamának adózás előtti eredmény növelés kötelezettségre történő cseréjére, vagy a foglalkoztatási kötelezettséggel érintett időtartam részbeni adózás előtti eredmény növelés kötelezettségre történő kiváltására. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a foglakoztatási kötelezettség záró időpontjáig áll nyitva. A támogatási döntést hozó szerv a kérelem elbírálása során a pályázati felhívás szabályainak, az eredetileg vállalt kötelezettségek mértékének, az érintett ágazat és földrajzi egység sajátosságainak, valamint az ügy egyéb körülményeinek figyelembe vételével dönt.
(2) A kérelemben a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatási kötelezettségnek az adózás előtti eredmény növelése kötelezettségre történő módosítása során a kérelem benyújtása időpontjában rendelkezésre álló, utolsó lezárt üzleti évet, vagy a kérelem benyújtásának időpontjában folyamatban lévő üzleti évet kívánja az adózás előtti kötelezettség bázis időszakául választani. A foglalkoztatási- és az adózás előtti eredmény növelésére irányuló kötelezettség szempontjából figyelembe veendő időtartamnak együttesen meg kell egyeznie a 9. § (7) bekezdése szerinti, jogelőd előirányzatok esetén az eredeti támogatási szerződés szerinti kötelezettségvállalási időtartammal.”
6. § Az R1. az „A beruházási támogatásokra vonatkozó szabályok” alcímet megelőzően a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § (1) Az a számviteli törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett, aki fenntartási kötelezettség mellett foglalkoztatási vagy adózás előtti eredmény növelése iránti kötelezettséget vállalt, a támogatási döntést hozó szervnél írásban kérelmezheti a kötelezettségnek az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye növelése iránti kötelezettségre történő módosítását. A kérelem irányulhat az eredetileg vállalt kötelezettség teljes időtartamának üzemi (üzleti) tevékenység eredménye növelése iránti kötelezettségre történő cseréjére, vagy a kötelezettséggel érintett időtartam részben üzemi (üzleti) tevékenység eredménye növelése iránti kötelezettségre történő kiváltására. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a foglakoztatási, vagy az adózás előtti eredmény növelése iránti kötelezettség záró időpontjáig áll nyitva.
(2) A kötelezettség üzemi (üzleti) tevékenység eredménye növelése iránti kötelezettségre történő kiváltására a 9. § (7) bekezdésében és a 9/A. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
7. § Az R1. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a tervezett módosítással a támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalom megvalósulása sérülne, a támogatási döntést hozó szerv csak a támogatás arányos részének visszavonásával járulhat hozzá a támogatási szerződés módosításához. Ha a tervezett módosítással a vállalt kötelezettségek teljesítése sérülne, de a kötelezettségek teljes időtartamára vetítve 75%-ot – foglalkoztatási, adózás előtti eredmény növelése, az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye növelése kötelezettség esetén 50%-ot – meghaladó mértékű teljesítés várható, a támogatási döntést hozó szerv csak a támogatás arányos részének visszavonásával járulhat hozzá a támogatási szerződés módosításához. A kötelezettségek 75% – foglalkoztatási, adózás előtti eredmény növelése, az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye növelése kötelezettség esetén 50% – alatti várható teljesítésével járó szerződésmódosítási kezdeményezéshez a támogatási döntést hozó szerv nem járulhat hozzá.”
8. § (1) Az R1. 25/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kedvezményezett az előre nem tervezhető, jelentősen megváltozott külső gazdasági környezet miatt időlegesen nem tudja teljesíteni a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit, úgy a támogatási döntést hozó szervtől írásban kérelmezheti a 9. § (7)–(11) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésének felfüggesztését. A kérelemben meg kell jelölni, hogy az melyik támogatási szerződéshez kapcsolódik, mely kötelezettség felfüggesztésére irányul, valamint a felfüggesztés kérelmezett kezdő és befejező időpontját. Emellett részletesen be kell mutatni a vállalt kötelezettségek teljesítését megakadályozó okokat, valamint a kedvezményezett által a felfüggesztés időtartama alatt tervezett azon intézkedéseket, amelyek biztosítják a vállalt kötelezettségek eredeti szerződéses feltételek szerinti teljesítését a felfüggesztés lejártát követően.”
(2) Az R1. 25/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kötelezettségek teljesítésének felfüggesztéséről a támogatási döntést hozó szerv a kérelem beérkezését követő 60 napon belül dönt. A felfüggesztés időtartama nem lehet hosszabb 24 hónapnál. A felfüggesztés időtartamának kezdő időpontját valamely hónap első, befejező időpontját valamely hónap utolsó napjában kell meghatározni, amelyeket a támogatási szerződés módosításában rögzíteni kell.
(4) A felfüggesztésre vonatkozó kérelem benyújtására a szerződéses kötelezettségek záró időpontjáig van mód.”
(3) Az R1. 25/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kedvezményezett a támogatási döntést hozó szervnél a felfüggesztés lejártát megelőző legalább 30 és legfeljebb 180 napon belül írásban kérelmezheti a felfüggesztés meghosszabbítását. A felfüggesztés teljes időtartama a felfüggesztés meghosszabbítása esetében sem lehet hosszabb a (3) bekezdésben meghatározott időtartamnál. A felfüggesztés időtartamának lejártát követően a kedvezményezett köteles a kötelezettségeit a támogatási szerződésben vállalt feltételek szerint teljesíteni. A felfüggesztés időtartamának meghosszabbításakor a (2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni. A felfüggesztés időtartama a támogatási szerződésben vállalt, a 9. § (7)–(11) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítése időtartamának nem képezi részét.”
9. § Az R1. 25/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25/C. § A kedvezményezett a 9/A. § (1) bekezdésében, a 9/B. § (1) bekezdésében, a 25/A. § (1) bekezdésében és a 25/B. § (1) bekezdésében szabályozott lehetőségek közül ugyanazon támogatási szerződéséhez egyidejűleg csak az egyik kedvezménnyel élhet.”
10. § Az R1. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jelzálogjognak, illetve a garanciavállalásnak legalább a projekt megkezdésétől a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség megszűnését követő hatodik hónap végéig kell fennállnia. A támogatási szerződésben ki kell kötni, hogy a szerződés hatálybalépésének feltétele a biztosítékok rendelkezésre állását – ingatlan jelzálogjog esetén a jelzálogjog bejegyzését – igazoló dokumentum Államkincstárhoz történő benyújtása.”
11. § (1) Az R1. 29. § (1)–(3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesüléséig csak a támogatási döntéshozó szerv jóváhagyásával idegeníthető el, adható bérbe vagy használatba. A kedvezményezett által a támogatási döntéshozó szerv részére küldött, jóváhagyást kérő kezdeményezésnek tartalmaznia kell annak ismertetését, hogy a kedvezményezett vagy más személy a támogatási szerződésben foglalt, fenntartási, foglalkoztatási vagy adózás előtti eredmény növelése iránt vállalt kötelezettségeit milyen módon fogja a támogatással létrehozott vagyon elidegenítését, bérbe vagy használatba adását követően teljesíteni. A támogatási döntéshozó szerv bérbe vagy használatba adáshoz utólag is hozzájárulhat, ha a hozzájárulás jogszabályban előírt egyéb feltételei teljesülnek. Ha a kedvezményezett önkormányzat, a támogatási döntéshozó szerv a támogatással létrehozott vagyon elidegenítéséhez is hozzájárulhat utólag. Az elidegenítéshez, bérbe vagy használatba adáshoz való hozzájárulás esetén – különös tekintettel az utólagos hozzájárulásra – a támogatási döntéshozó szervnek mérlegelnie kell a támogatási szerződés céljának jövőbeni megvalósulását, az esetleges államháztartási követelések kockázatának mértékét és az ügy egyéb körülményeit.
(2) Ha a célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítéséhez, bérbe vagy használatba adásához a támogatási döntéshozó szerv nem járul hozzá, akkor az igénybe vett támogatás a kötelezettség teljesítésével arányos részleges, vagy teljes, kamattal növelt összege visszafizetésének elrendelésére és az igénybe nem vett támogatás teljes összegének törlésére kerül sor, figyelembe véve a 30. § (1)–(2) bekezdését. Ebben az esetben a támogatást a 30. § (3) bekezdésében rögzített mértékű kamattal növelt összegben kell visszafizetni az Államkincstár által vezetett, támogatási szerződésben megjelölt számla javára.
(3) Ha a támogatási döntéshozó szerv előzetes vagy utólagos jóváhagyásával történő elidegenítésre, bérbe vagy használatba adásra a támogatási szerződésben vállalt – fenntartási, foglalkoztatási, adózás előtti eredmény növelése iránti és egyéb – kötelezettségek más által történő átvállalásával kerül sor, úgy a támogatást nem kell visszafizetni a célelőirányzat javára.”
(2) Az R1. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítésére, bérbe vagy használatba adására a támogatási döntéshozó szerv előzetes vagy utólagos jóváhagyásával kerül sor a támogatási szerződésben vállalt minden kötelezettség más által történő átvállalása nélkül, úgy az igénybe vett támogatást a jóváhagyás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni az Államkincstár által vezetett, támogatási szerződésben megjelölt számla javára.”
12. § Az R1. 30. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igénybe vett támogatás arányos része kamattal növelt összegének – a 9/A. § (1) bekezdése, a 9/B. § (1) bekezdése, a 25/A. § (1) bekezdése és a 25/B. § (1) bekezdése szerinti kérelem ügyében hozott döntés figyelembevétele melletti – visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás visszavonásával és törlésével jár, ha
a) az adózás előtti, vagy üzemi (üzleti) eredmény növelésére irányuló, vagy a foglalkoztatási kötelezettség a kötelezettség teljes időtartamát tekintve csak részben, de 50%-ot meghaladó mértékben teljesül,
b) a jóváhagyott célkitűzés csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg, vagy
c) a vállalt fenntartási kötelezettség a kötelezettség teljes időtartamát tekintve csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben teljesül.
(2) Az igénybe vett támogatás teljes, a (3) bekezdés szerinti kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás visszavonásával jár, ha
a) a projekt 33. § (1) bekezdése szerinti befejezésére nem kerül sor,
b) az elfogadott céltól eltérő projektet valósítanak meg,
c) a fenntartási kötelezettség a kötelezettség teljes időtartamát tekintve 75%-ot meg nem haladó mértékben teljesül,
d) az adózás előtti, vagy üzemi (üzleti) eredmény növelésére irányuló kötelezettség teljes időtartamát tekintve csak részben, de 50%-ot meg nem haladó mértékben teljesül,
e) a foglalkoztatási kötelezettség a kötelezettség teljes időtartamát tekintve csak részben, de 50%-ot meg nem haladó mértékben teljesül,
f) a kedvezményezett az e rendelet szerinti, vagy a támogatási szerződésben rögzített visszatérítési, visszafizetési, tájékoztatási, együttműködési vagy egyéb kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, vagy
g) a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését megelőzően a kedvezményezett végelszámolása iránti eljárás veszi kezdetét, vagy ellene felszámolási, vagy egyéb, jogutód nélküli megszűnését eredményező eljárás indul.
(3) A kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese, nem önkormányzatok kedvezményezettsége esetén megegyezik a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat mértékével. A kamatot a támogatás igénybevételétől a támogatási döntést hozó szervnek a támogatási szerződés nem megfelelő teljesítéséről való értesülését igazoló dokumentum keltezéséig terjedő időszakra kell felszámítani. Ha a támogatott a nem teljesítést rögzítő ellenőrzési jegyzőkönyvben tett megállapítást vitatja és a szerződésszerű teljesítést 15 napon belül hitelt érdemlően nem igazolja, a kamatot az igénybevételtől az igazolásra rendelkezésre álló határidő leteltéig kell felszámítani. A támogatási szerződés nem megfelelő teljesítéséről való értesülést igazoló dokumentum keltezésének helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv esetén a jegyzőkönyv aláírásának dátumát, a (2) bekezdés g) pontjában szereplő eljárások esetén az eljárás megindulásáról tájékoztató Cégközlöny dátumát kell tekinteni. A kamat összegét – az ügynökséggel együttműködve – az Államkincstár határozza meg.”
13. § (1) Az R1. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jogelőd előirányzatok terhére hozott, munkahely-megtartási kötelezettséggel járó támogatási döntések esetében a foglalkoztatási kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vállalt létszám a kötelezettség teljes időtartamára számított átlagban teljesült.”
(2) Az R1. 39. §-a a következő (9)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (3) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok terhére megítélt munkahelyteremtő támogatások esetén, amennyiben a megítélt támogatás összege alacsonyabb, mint a vállalt foglalkoztatotti többletlétszámra maximálisan adható vissza nem térítendő támogatás összege, úgy a támogatott a támogatási döntést hozó szervnél kérelmezheti a foglalkoztatotti többletlétszám megítélt támogatási összeghez való igazítását.
(10) A (3) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok terhére megítélt azon támogatások esetén, ahol kizárólag fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettséget vállalt a támogatott, ezen kötelezettségek időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év.
(11) A célelőirányzat és a (3) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok központi keretének terhére pályázati rendszerben vagy miniszteri egyedi döntés keretében nyújtott támogatások esetében a támogatásokkal kapcsolatban felmerülő ügyekben a támogatási döntést hozó szerv feladatait az Államkincstár látja el.
(12) A 9/A. § (2)–(6) bekezdésében, a 25/A. § (2) bekezdésében, a 25/B. §-ban, a 25/C. §-ban, a 28. § (1)–(3) és (7) bekezdésében, a 30. § (4) és (5) bekezdésében, a 31. §-ban, valamint a 32. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a (3) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő támogatási ügyekre is megfelelően alkalmazni kell, kivéve azon támogatási ügyeket, amelyekhez peres követelés-igényérvényesítési eljárások kapcsolódnak, vagy a visszafizetés iránti követelés legalább részben teljesült. Amennyiben nem peres követelés-igényérvényesítési eljárás indult a támogatás ügyében, úgy a 9/A. § (2)–(6) bekezdésében, a 25/A. § (2) bekezdésében, a 25/B. §-ban, a 25/C. §-ban, a 28. § (1)–(3) és (7) bekezdésében, a 30. § (4) és (5) bekezdésében, a 31. §-ban, valamint a 32. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak csak abban az esetben alkalmazhatóak a (3) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő támogatási ügyekre is, ha a támogatott a támogatási döntést hozó szerv nem peres eljárásból adódó költségeit megtéríti.
(13) E rendeletnek az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 35/2012. (III. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 2. § s) pontjában, 9. § (7)–(9) bekezdésében, 9/A. § (1) bekezdésében, 9/B. §-ában, 25. § (2) bekezdésében, 25/A. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében, 28. § (4) bekezdésében, 29. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 30. § (1)–(3) bekezdésében, 39. § (4) és (9)–(12) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a módosító rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokra is – ideértve a (3) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatok kapcsán folyamatban lévő támogatási ügyeket is – megfelelően alkalmazni kell, kivéve azon támogatási ügyeket, amelyekhez peres követelés-igényérvényesítési eljárások kapcsolódnak, vagy a visszafizetés iránti követelés legalább részben teljesült. Amennyiben nem peres követelés-igényérvényesítési eljárás indult a támogatás ügyében, úgy a 9. § (7)–(9) bekezdésében, a 9/A. § (1) bekezdésében, a 9/B. §-ban, a 25. § (2) bekezdésében, a 25/A. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében, a 28. § (4) bekezdésében, a 29. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, a 30. § (1)–(3) bekezdésében, valamint a (4) és (9)–(12) bekezdésben foglaltak csak abban az esetben alkalmazhatóak a (3) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő támogatási ügyekre is, ha a támogatott a támogatási döntést hozó szerv nem peres eljárásból adódó költségeit megtéríti.”
2. Az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú,
valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló
85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet módosítása
14. § Az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e rendelet hatálya alá tartozó források tekintetében)
„a) pályázati rendszer keretében a TEKI, CÉDE, LEKI, TEUT, valamint pályázati rendszeren kívül a VTT támogatására rendelkezésre álló szabad keretek felhasználásáról a regionális fejlesztési tanács, vagy a regionális fejlesztés tanács általános jogutódjaként eljáró megyei önkormányzat (a továbbiakban: Tanács),”
(dönt, valamint)
15. § Az R2. az „A támogatás folyósítása” alcímet megelőzően a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) Ha a kedvezményezett az előre nem tervezhető, rajta kívül álló okokból, illetve a jelentősen megváltozott külső gazdasági környezet miatt időlegesen nem tudja teljesíteni a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit, úgy a támogatási döntést hozó szervtől írásban kérelmezheti a kötelezettségek teljesítésének felfüggesztését. A kérelemben meg kell jelölni, hogy az melyik támogatási szerződéshez kapcsolódik, mely kötelezettség felfüggesztésére irányul, valamint a felfüggesztés kérelmezett kezdő és befejező időpontját. Emellett részletesen be kell mutatni a vállalt kötelezettségek teljesítését megakadályozó okokat, valamint a kedvezményezett által a felfüggesztés időtartama alatt tervezett azon intézkedéseket, amelyek biztosítják a vállalt kötelezettségek eredeti szerződéses feltételek szerinti teljesítését a felfüggesztés lejártát követően.
(2) A támogatási döntést hozó szerv döntését megelőzően – a Kincstárral együttműködve, szükség szerint helyszíni ellenőrzéssel egybekötve – meg kell vizsgálni, hogy biztosított-e a kedvezményezett működőképessége, a kérelemben bemutatott okok alapján megállapítható-e a kedvezményezett felelőssége, valamint a felfüggesztés lejártát követően reálisan teljesíthetők-e a vállalt kötelezettségek.
(3) A kötelezettségek teljesítésének felfüggesztéséről a támogatási döntést hozó szerv a kérelem beérkezését követő 60 napon belül dönt. A felfüggesztés időtartama nem lehet hosszabb 24 hónapnál. A felfüggesztés időtartamának kezdő időpontját valamely hónap első, befejező időpontját valamely hónap utolsó napjában kell meghatározni, amelyeket a támogatási szerződés módosításában rögzíteni kell.
(4) A felfüggesztésre vonatkozó kérelem benyújtására a szerződéses kötelezettségek záró időpontjáig van mód.
(5) A kedvezményezett a támogatási döntést hozó szervnél a felfüggesztés lejártát megelőző legalább 30 és legfeljebb 180 napon belül írásban kérelmezheti a felfüggesztés meghosszabbítását, azonban a felfüggesztés teljes időtartama a felfüggesztés meghosszabbításával együtt sem lehet hosszabb a (3) bekezdésben meghatározott időtartamnál. A felfüggesztés időtartamának lejártát követően a kedvezményezett köteles a kötelezettségeit a támogatási szerződésben vállalt feltételek szerint teljesíteni.”
16. § Az R2. 20. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon a 12. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó jóváhagyásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve használatba. A kedvezményezett által a támogatási döntést hozó szerv részére küldött, jóváhagyást kérő kezdeményezésnek tartalmaznia kell annak ismertetését, hogy a kedvezményezett vagy más személy a támogatási szerződésben foglalt fenntartási, működtetési, karbantartási, a fejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatási kötelezettségeit milyen módon fogja a támogatással létrehozott vagyon elidegenítését, bérbe vagy használatba adását követően teljesíteni. A támogatási döntést hozó szerv az elidegenítéshez, bérbe vagy használatba adáshoz utólag is hozzájárulhat, ha a hozzájárulás jogszabályban előírt egyéb feltételei teljesülnek. Az elidegenítéshez, bérbe vagy használatba adáshoz való hozzájárulás esetén – különös tekintettel az utólagos hozzájárulásra – a támogatási döntéshozó szervnek mérlegelnie kell a támogatási szerződés céljának jövőbeni megvalósulását, az esetleges államháztartási követelések kockázatának mértékét, és az ügy egyéb körülményeit.
(2) Ha a TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatokból
a) támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítése, bérbe, illetve használatba adása a támogatási döntést hozó jóváhagyása nélkül történik, vagy
b) a támogatási döntést hozó szerv a támogatás jogtalan igénybevételét állapította meg, vagy
c) a kedvezményezett a támogatási szerződésben, illetve a 15. § szerint módosított támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeinek – különös tekintettel a fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási, karbantartási kötelezettségekre – nem tesz eleget,
akkor az igénybe vett támogatás teljes, kamattal növelt összege visszafizetésének elrendelésére és az igénybe nem vett támogatás teljes összegének zárolására vagy törlésére kerül sor. Ebben az esetben az igénybe vett támogatást jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelt összegben kell visszafizetni a Kincstár által vezetett, támogatási szerződésben megjelölt számla javára.
(3) Ha a TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon a támogatási döntést hozó szerv jóváhagyásával történő elidegenítésére, bérbe, illetve használatba adására a szolgáltatási, a működtetési és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalásával kerül sor, úgy a támogatást nem kell visszafizetni az adott előirányzat javára, azonban a támogatási szerződés módosításában a kötelezettségek átvállalását rögzíteni kell.
(4) Abban az esetben, ha a TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítésére, bérbe, illetve használatba adására a támogatási döntést hozó szerv jóváhagyásával kerül sor a szolgáltatási, a működtetési és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalása nélkül, úgy az igénybe vett támogatást a támogatási döntést hozó szerv visszavonó döntésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni az előirányzat javára, a Kincstár által vezetett, támogatási szerződésben megjelölt számlára.”
17. § Az R2. a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok jogelőd előirányzatai az alábbiak:
a) az önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (céljellegű decentralizált támogatás) előirányzat;
b) a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása előirányzat;
c) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása előirányzat;
d) a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításának támogatása előirányzat;
e) települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása előirányzat.
(2) A 20. § (5)–(12) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az (1) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő támogatási ügyekre is megfelelően alkalmazni kell, kivéve azon támogatási ügyeket, amelyekhez peres követelés-igényérvényesítési eljárások kapcsolódnak, vagy a visszafizetés iránti követelés legalább részben teljesült. Amennyiben nem peres követelés-igényérvényesítési eljárás indult a támogatás ügyében, úgy a 20. § (5)–(12) bekezdésében foglaltak csak abban az esetben alkalmazhatóak az (1) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő támogatási ügyekre is, ha a támogatott a támogatási döntést hozó szerv nem peres eljárásból adódó költségeit megtéríti.
(3) E rendeletnek az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 35/2012. (III. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 1. § (4) bekezdés a) pontjában, 16/A. §-ában, 20. § (1)–(4) bekezdésében, valamint 34. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a módosító rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokra is – ideértve az (1) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatok kapcsán folyamatban lévő támogatási ügyeket is – megfelelően alkalmazni kell, kivéve azon támogatási ügyeket, amelyekhez peres követelés-igényérvényesítési eljárások kapcsolódnak, vagy a visszafizetés iránti követelés legalább részben teljesült. Amennyiben nem peres követelés-igényérvényesítési eljárás indult a támogatás ügyében, úgy a 16/A. §-ban, a 20. § (1)–(4) bekezdésében, valamint a 34. § (2) bekezdésében foglaltak csak abban az esetben alkalmazhatóak az (1) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő támogatási ügyekre is, ha a támogatott a támogatási döntést hozó szerv nem peres eljárásból adódó költségeit megtéríti.
(4) Az (1) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok terhére megítélt támogatások esetén a fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettség időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év.”
3. A 2010. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásáról szóló
122/2010. (IV. 20.) Korm. rendelet módosítása
18. § A 2010. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásáról szóló 122/2010. (IV. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megtérülésből elsődlegesen a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) között az (1) bekezdés szerinti célra már megkötött megállapodásban foglalt kötelezettségeket kell teljesíteni. Az ezen túlmenően teljesült tárgyévi megtérülés a döntéshozó területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik általános jogutódjaként eljáró megyei önkormányzat (1) bekezdés szerinti feladatai finanszírozásának kiegészítő fedezeteként használható fel.”
19. § Az R3. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Kiírt pályázati felhíváshoz kapcsolódóan pályázati díj nem határozható meg. A lebonyolító a lebonyolítás céljából átadott előirányzat legfeljebb 5%-át a feladat ellátásával kapcsolatos kiadása fedezeteként használhatja fel.”
20. § Az R3. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 35. § (1) bekezdése szerinti támogatás esetén elszámolható költségnek minősül az engedélyezési tervdokumentáció elkészítéséhez és az engedélyezési eljárás lefolytatásához közvetlenül igénybe vett gazdasági szolgáltatások ellenértéke. Az engedélyezési tervdokumentáció és a megtervezett fejlesztés megkezdhetőségét igazoló, jogerős vízjogi létesítési vagy építési engedély Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, vagy az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács általános jogutódjaként eljáró megyei önkormányzat (a továbbiakban: Tanács) számára történő benyújtását követően kerülhet sor az engedélyezési eljárás költségének elszámolására.”
21. § Az R3. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § E rendeletnek az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 35/2012. (III. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 15. §-át a módosító rendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre is alkalmazni kell.”
4. Záró rendelkezések
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon a hatályát veszti.
1
A rendelet a 22. § alapján hatályát vesztette 2012. március 11. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás