36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelet
az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról1
2015.01.01.
13. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelethez
Az R. Melléklete a következő alcímmel egészül ki: PSZICHOLÓGIA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
A) Kompetenciák
TÉMÁK |
KÖZÉPSZINT |
1. Források használata és értékelése
1.1. Pszichológiai fogalmak ismerete és szaknyelv használata
1.2. Tudományos megközelítés sajátosságainak ismerete |
Tematikus tájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információ-forrásokban.
Tudja helyesen használni az alapvető pszichológiai fogalmakat.
Tisztában van a tanult pszichológiai alapfogalmak jelentéstartalmával.
Képes ismereteit világos nyelvi formában előadni.
Tisztában van a pszichológia alapvető bizonyítási eljárásaival és a pszichológia szemléletmódjának fő vonásaival.
A tanult kísérletek módszertani sajátosságait képes kiemelni és elemezni.
Különbséget tud tenni a szakmai bizonyítékok és a nem kellően bizonyított tények között. |
2. Az értelmezés képessége |
Képes fogalmak összefüggéseinek meglátására, pszichológiai jelenségek összekapcsolására.
Képes fogalmak összefüggéseinek meglátására, életből vett példákon való bemutatására. |
3. Megfigyelés képessége
3.1. Pszichológia ismeretek felhasználása
a mindennapi életben |
Irodalmi és filmélményeiben felismeri a tanult pszichológiai jelenségeket és ezeket képes összekapcsolni a tudomány által rendszerezett ismeretekkel.
A tanult pszichológiai jelenségeket felismeri valós élethelyzetekből vett példákban.
Képes az emberek és csoportok viselkedésének okait, az emberek közti kommunikáció és érintkezés jellemzőit példákban vagy a mindennapi életben felismerni, ezeket a jelenségeket a pszichológiai ismeretek összefüggéseiben szemlélni.
A pszichológia tanult jelenségeire tud szemléletes példákat, analógiákat említeni saját tapasztalataiból.
Képes a pszichológiai ismereteit összekapcsolni az egészséges életvezetés szempontjaival.
Tud olyan pszichológiai tényezőket említeni, amelyek pozitív vagy negatív hatással voltak saját vagy más emberek életvezetésére.
Tud példát mondani arra, amikor a pszichológiai tudás hasznos volt egy helyzet megértésében vagy hatékonyabb kezelésében. |
4. Rugalmas gondolkodás |
Nyitottság az emberi megnyilvánulások megértésére, elfogadására. |
5. Kritikai értékelés |
Képes kritikusan viszonyulni a pszichológiai tartalmú információkhoz, tisztában van a tudományos bizonyítás alapvető kritériumaival.
Képes önálló kérdésfelvetésre, véleményalkotásra, gondolatokról, ismeretekről, véleményekről személyes állásfoglalás kialakítására. |
B) Témakörök
TÉMÁK |
KÖZÉPSZINT |
1. A pszichológia mint tudomány |
A pszichológia helye a társadalom és természettudományok rendszerében.
A pszichológia tudományos eszköztára és fő vizsgálómódszerei: megfigyelés, kísérlet strukturált interjú és kérdőíves módszerek.
A pszichológia alapterületei:
I. Akadémikus pszichológia:
– fejlődéspszichológia,
– személyiségpszichológia,
– általános pszichológia,
– szociálpszichológia.
II. Alkalmazott pszichológia: a pszichológia lehetséges alkalmazásának területei.
Pszichológia fő megközelítésmódjai: pszichoanalitikus, behaviorista, humanisztikus nézőpont. |
2. Általános pszichológia: A lelki működés általános törvényszerűségei
2.1. Észlelés
2.2. Figyelem
2.3. Tanulás
2.4. Emlékezet |
Az észlelés jelenségei: a felismerés, lokalizáció, távolsági jelzőmozzanatok szerepe a látás folyamatában, monokuláris és binokuláris látás, mozgás észlelése, észlelési konstanciák, észlelési illúziók (Ames-szoba, Emert utókép).
A tanulás szerepe az észlelésben (Held: fordító prizmaszemüveg kísérlet).
A figyelem: spontán és akaratlagos figyelem, a figyelem jellemzői (terjedelme, tartóssága, átvihetősége, elterelhetősége), korai és késői szűrés elmélete. A figyelem szerepe az észlelésben és annak fejleszthetősége.
A tanulás fogalma és fajtái:
Asszociatív tanulás a mindennapi életben: a klasszikus és instrumentális kondicionálás.
– A klasszikus kondicionálás: Pavlov kísérletei, megerősítés, kioltás.
– Az operáns kondicionálás: Thorndyke kísérletei, az effektus törvénye, Skinner kísérletei, formálás fogalma, averzív kondicionálás, a büntetés formái és hatásai a viselkedés szabályozásában.
A komplex tanulás: mentális reprezentáció és kognitív térkép fogalma (Tolman kísérlete), Köhler és a belátásos tanulás fogalma.
Következmények és tanulságok: a tanulással kapcsolatos fogalmak használhatósága bizonyos pszichés folyamatok magyarázatában: gyermeknevelés, fóbia kialakulása, babonás viselkedés, jutalmazás szerepe a vonzalom és a függőségek kialakulásában.
A tanulás és felidézés hatékonyságának fejlesztése: tanulásmódszertani alapelvek, a hatékony tanulás feltételei (külső és belső körülmények, motiváció), serkentő és gátló interferencia-hatás, struktúra, a kontextus szerepe (Godden és Baddeley kísérlete), értelmes tanulás módszerei: tömbösítés, képzelet szerepe – mnemotechnikai módszerek: helyek módszere, kulcsszó módszer, PQRST.
Az emlékezet jelenségei:
Az emlékezet típusai: az explicit és implicit emlékezet fogalma.
Az emlékezés szakaszai: kódolás, tárolás, előhívás.
A rövid távú memória sajátosságai, kódolási folyamatai
– eidetikus kép fogalma,
– a memória kapacitása – előhívási problémák: elhalványulás, kiszorítás.
A hosszú távú megőrzés: kódolási sajátosságai, előhívási hibák: interferencia, felejtés érzelmi összetevői, mélységi kódolás.
Az emlékezeti zavarok: az amnézia típusai – retrográd és anterográd amnézia.
Konstruktív emlékezet: sztereotípiák és sémák hatása (Loftus konstruktív emlékezet kísérlete).
|
2.5. Kognitív képességek
2.6. Aktivációs szint, módosult tudatállapotok
2.7. Motiváció
2.8. Érzelmek |
A tanulást befolyásoló képességek:
A gondolkodás folyamatai: konvergens és divergens gondolkodás, analógiás gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás.
Az intelligencia és a kreativitás fogalma, mérésének alapelvei. Az intelligencia hányados jelentése.
Az aktivációs szint fogalma és szerepe az érzelem, a motiváció és a teljesítmény alakulásában.
Módosult tudatállapot fogalma, típusai: alvás, álom, álomelméletek.
A napközben átélt eseményeknek, a külvilág ingereinek és az emlékeknek a szerepe az álomban. A pszichoanalízis álom értelmezése.
A hipnózis fogalma, jellemzői, fajtái. A hipnózissal kapcsolatos kételyek,
a hipnábilitás fogalma.
Az autogén tréning fogalma, hatásai.
A motiváció típusai, működése és szerepe a viselkedésszabályozásban: alapvető és humánspecifikus motiváció, Maslow motiváció elmélete. Extrinsic és intrinsic motiváció jellemzői és egymásra hatása.
Teljesítménymotiváció és igényszint, a siker és kudarc, valamint a visszajelzések hatása az igényszint alakulásában.
Érzelmek kialakulása, az alapérzelmek fajtái, az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatása. Kognitív kiértékelés szerepe az érzelmek alakulásában (Schachter-Singer kísérlet), James-Lange érzelem elmélete (faciális feedback kísérlet). |
3. Szociálpszichológiai ismeretek
3.1. A társas kapcsolatok alakulása
3.2. Társas viselkedés
3.3. Attitűd
3.4. Társas megismerés
3.5. Vonzalom
3.6. Agresszív viselkedés
3.7. Nemi identitás és nemi szerep
3.8. Kommunikáció |
Egyén és közösség viszonya, a csoporthoz tartozás előnyei és hátrányai.
A csoportalakulás folyamata, a csoport hatása az egyénre: csoportnyomás, konformitás (Asch kísérlet). Engedelmesség a tekintélynek: (Milgram kísérlet)
Külső elvárás és szerep hatása a viselkedésre (Zimbardo börtönkísérlete). Normaalakulás, normák szerepe a viselkedésre.
Teljesítmény csoportban: serkentés, gátlás, társas lazsálás.
A segítő viselkedés alakulása és a segítő magatartást befolyásoló tényezők: felelősség megoszlása, sürgetettség (Dartley és Batson kísérlete), normák, példa szerepe.
Az attitűd fogalma, attitűdök szerepe a viselkedésszabályozásban, nézetek alakulása és a meggyőzés hatékonyságát befolyásoló tényezők.
A társas megismerés fogalmai – sémák, sztereotípiák, holdudvar-hatás, elsőbbségi hatás, önbeteljesítő jóslat.
A sztereotípia és az előítélet fogalma, kialakulásának magyarázatai, megnyilvánulási formái, csökkentésének lehetőségei. Egy gyakorlati példa: az integrált és a szegregált oktatás problémája.
A személyközi vonzalom kialakulásának összetevői: fizikai vonzóság, közelség, ismerősség, hasonlóság. A rokonszenv és szerelem pszichológiája.
A szerelem összetevői, típusai: szenvedély és társszerelem. Szerelem és szexualitás.
Az agresszió fajtái:
direkt-indirekt; antiszociális-proszociális agresszió.
A nemi identitás kialakulása, a biológiai és társadalmi nem fogalma, nemi identitás, nemi szerep.
Kommunikáció fogalmai: verbális és nem verbális kommunikáció; a verbális és nonverbális közlés viszonya. A nem verbális kommunikáció főbb eszközei: mimika, testbeszéd, térközszabályozás.
A hatékony kommunikáció feltételei, a kommunikációs zavarok okai. A kommunikáció kulturális különbségei. Az empátia és a kommunikáció kapcsolata.
|
4. Fejlődéspszichológia
4.1. Családi szocializáció
4.2. Fejlődéselméletek és életkori jellemzők |
Öröklés és környezet szerepe a személyiség alakulásában. A szocializáció interaktív felfogása és a kritikus periódus fogalma.
A családi szocializáció fogalma, jellemzői. Az anya-gyerek kapcsolat, a kötődés fogalma (Harlow majomkísérletei). A kötődés mérése: idegen helyzet-teszt (Ainsworth). A kötődés típusai: biztos, bizonytalan; ambivalens, elkerülő, dezorganizált. A családi működés lehetséges nehézségei és zavarai (veszteségek, válás).
A személyiségfejlődést elősegítő tényezők és a különböző nevelési stílusok hatása a személyiség alakulására. A személyiség és a környezet egymásra hatásának összefüggései. A temperamentum fogalma és típusai (könnyű, nehéz, lassan felmelegedő csecsemő).
Fejlődéselméletek: szociális tanuláselmélet, utánzásos tanulás (Bandura kísérletei). Erikson elmélete: a személyiség fejlődésének állomásai és az egyes szakaszok pszichológiai jellemzői.
A serdülőkor jellemzői, az identitás kialakulása, a moratórium, szerepdiffúzió, korai zárás fogalmai (Marcia). |
5. Személyiség-lélektani ismeretek: Személyiség felfogás, személyiségjellemzők
5.1. Személyiség felfogás, személyiségjellemzők
5.2. A személyiség megismerése
5.3. Személyiségelméletek
5.4. Énkép
5.5. Mentális egészség és betegség fogalmai |
A személyiséggel kapcsolatos különböző megközelítésmódok, elméletek. (Egy választott személyiségelmélet megközelítésmódjának részletes ismerete.)
Típustanok és vonáselméletek, az extraverzió és introverzió fogalma.
Big Five személyiségelmélet: extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, emocionalitás, nyitottság.
A személyiség megismerésének lehetőségei és korlátai, a környezet és az öröklődés szerepe a személyiség alakulásában.
Freud elméletének alapfogalmai: Id, ego, szuperego, tudattalan, libido.
Humanisztikus elméletek: Rogers elmélete; Maslow szükséglet hierarchia modellje: az önmegvalósítás fogalma, hiány- és növekedési szükséglet.
Énkép fogalma – szubjektív én, objektív én, elvárt én, ideális én, nem kívánt én. Énkép, önértékelés kialakulásában szerepet játszó tényezők, az énkép jelentősége a teljesítményben és a társas kapcsolatok alakulásában.
A mentális egészség és a mentális betegség fogalmai; a pszichés egészség feltételei; a betegség kritériumai és ezek kritikája; a testi betegségek hátterében meghúzódó pszichés okok.
A pszichés zavarok: szorongás főbb tünetei, a depresszió jelei, a skizofrénia és az antiszociális személyiségzavar fogalma. Evészavarok: anorexia, bulimia, túlsúlyosság főbb okai és jellemzői.
Szenvedélybetegségek: droghasználat, alkoholizmus és egyéb függőségek – internetfüggőség, játékszenvedély. A függőség kialakulásának oka és folyamata, pszichológiai és fizikai hatása.
Nehéz élethelyzetekkel való megküzdés, stressz és betegségek kapcsolata. Stresszkeltő események: helyzetek bejósolhatósága és befolyásolhatósága. A stressz pszichológiai hatásai: szorongás, depresszió, tanult tehetetlenség (Seligman kísérlete) és élettani hatásai (harcolj vagy menekülj! válasz), Selye János alapján a krónikus stressz hatásai; megküzdés módjai.
A lelki egészség megőrzése, a boldogság lehetséges forrásai. A boldogság (szubjektív jóllét) pszichológiája: élettel való elégedettség. A boldogság változása az élet során, kapcsolata a negatív és pozitív érzésekkel és tapasztalatokkal. Célok és boldogság kapcsolata. Boldogság és anyagi jólét viszonya. |
6. Az alkalmazott pszichológia területei
6.1. Pszichológia a mindennapi élet területén |
A pszichológia alkalmazott területeinek felhasználási lehetőségei a mindennapi életben és az életvezetés, iskolapszichológia, tanácsadás, pszichoterápia, sport, reklám stb. területén. (Az egyes területek példákkal alátámasztott ismerete.
Miben, hogyan és kinek segítenek a pszichológus szakemberek?)
A média (pl. a tévé, az internet) szerepe a mindennapi életben, életkori tényezők a média üzeneteinek megértésében. |
Fogalmak és kísérletek
Az írásbeli vizsga feladatlapjában számon kérhető fogalmak és kísérletek listája.
Témakör |
Fogalmak |
Kísérletek |
1. A pszichológia mint tudomány |
Akadémikus pszichológia, alkalmazott pszichológia, általános pszichológia, fejlődéspszichológia, szociálpszichológia, személyiség lélektan, behaviorizmus, pszichoanalízis, humanisztikus pszichológia,
naiv pszichológia, tudományos pszichológia, introspekció, megfigyelés, kísérlet, interjú, kérdőíves módszerek, kísérleti csoport, kontroll csoport, korreláció. |
|
2. Az általános pszichológia |
Észlelés: érzékelés, abszolút küszöb, különbségi küszöb, inger, receptor, észlelés, felismerés, lokalizáció, figura-háttér, perceptuális csoportosítás: közelség, hasonlóság, jó folytatás elve, észlelési illúzió.
Távolsági jelzőmozzanat, monokuláris, binokuláris látás, észlelési konstancia, kontextushatás, alulról-felfelé és felülről-lefelé ható kognitív folyamatok, nagyság-távolság invarianciaelv.
Figyelem: spontán és akaratlagos figyelem, figyelem terjedelme, figyelem tartóssága, korai figyelmi szűrés, késői figyelmi szűrés.
Tanulás: tanulás, klasszikus kondicionálás, reflex, feltétlen reflex, feltételes reflex, megerősítés, kioltás, instrumentális/operáns kondicionálás, effektus, formálás a kondicionálásos tanulás során, averzív kondicinálás, komplex tanulás, mentális reprezentáció, kognitív térkép, belátásos tanulás, utánzásos tanulás, tömbösítés, mnemotechnikai módszerek, helyek módszere, kulcsszó módszer, PQRST. |
Emert utókép,
Ames-szoba,
Held: fordító prizmaszemüveg.
Pavlov kísérletei kutyákkal,
Thorndyke kísérlete: problémadoboz,
Skinner kísérlete: skinner-doboz,
Tolman kognitív térkép kísérlete,
Godden és Baddeley tanulás kontextusa kísérlete búvárokkal,
Köhler csimpánz kísérlete. |
|
Kognitív képességek: konvergens, divergens gondolkodás, intelligencia, kreativitás, analógia, intelligencia hányados, alkotás fázisai.
Emlékezet: kódolás, tárolás, előhívás, implicit memória, eidetikus kép, rövid távú memória, kapacitás, elhalványulás, kiszorítás, hosszú távú memória interferencia, szemantikus és epizodikus memória, retorgrád és anterográd amnézia, konstruktív emlékezet.
Módosult tudatállapotok: módosult tudatállapot, alvás szakaszai, REM, nonREM, freudi álomelmélet: manifeszt álomtartalom, látens álomgondolat, álommunka, cenzúra, hipnózis, hipnábilitás, hipnózis indukció, poszthipnotikus szuggesztió, autogén tréning.
Érzelmek: alapérzelmek, kognitív kiértékelés, arousal, faciális feedback.
Motiváció: motívum, motiváció, drive, alapvető/elsődleges motívumok, homeosztázis, humán motívumok, exploráció, manipuláció, altruizmus, szükségletek hierarchiája (Maslow), extrinzic és intrinzic motiváció, teljesítménymotiváció, igényszint, kudarckerülés, sikerorientáció. |
Loftus konstruktív emlékezet kísérlete.
Schachter-Singer kísérlet,
faciális feedback kísérlet.
|
3. A szociálpszichológia |
Csoportnyomás, konformitás, norma, szerep, társas lazsálás
attitűd, előítélet, séma, sztereotípia, holdudvar-hatás, elsőbbségi hatás, önbeteljesítő jóslat, autoriter személyiség, társas identitás, kontaktus-hipotézis, kooperáció, integráció, szegregáció
segítő viselkedés, felelősség megoszlása, sürgetettség
direkt-indirekt agresszió, antiszociális-proszociális agresszió, frusztráció-agresszió hipotézis, az agresszió katarzis-elmélete
Rokonszenv, személyközi vonzalom: vonzóság, közelség, hasonlóság, ismerősség, szenvedélyszerelem, társszerelem.
Szexualitás: biológiai nem, nemi szerep, nemi identitás, nemi orientáció. |
Asch: csoportnyomás kísérlete,
Milgram: behódolás a tekintélynek,
Zimbardo börtönkísérlet.
Dartley és Batson sürgetettség kísérlete: Az irgalmas szamaritánus. |
4. Kommunikáció |
Verbális és nonverbális kommunikáció, mimika, gesztikuláció, proxemika, zónatávolságok, posztuláris kommunikáció, posztuláris tükörjelenség, empátia. |
|
5. Fejlődéspszichológia |
Öröklés és környezet interakciója, kritikus periódus
Szocializáció: családi és intézményi
temperamentum, könnyű, nehéz, lassan felmelegedő temperamentum, karakter
kötődés, biztonságos, bizonytalan/ambivalens, bizonytalan/elkerülő, dezorganizált, idegen helyzet teszt
normatív krízis, identitás, szerepdiffúzió, moratórium, korai zárás |
Bandura agresszív viselkedés utánzás kísérletei
Harlow majomkísérlete
Ainsworth idegen helyzet teszt
|
6. Személyiséglélektan |
Típus, vonás, extraverzió, introverzió
Big Five személyiségelmélet, Freud elméletének alapfogalmai: id, ego, superego, tudattalan, tudatelőttes, libido, pszichoszexuális fejlődés, ödipális komplexus
Humanisztikus elmélet: önmegvalósítás, szükségletek hierarchiája, hiány- és növekedési szükséglet
Énkép: szubjektív én, objektív én, elvárt én, ideális én, nem kívánt én
skizofrénia, személyiségzavar, függőség, abúzus, szertolerancia, elvonási tünet
stressz, stresszor, befolyásolhatóság, bejósolhatóság, tanult tehetetlenség, harcolj vagy menekülj válasz, megküzdés
mentális egészség, pozitív pszichológia, szubjektív jóllét, élettel való elégedettség |
Seligman: tanult tehetetlenség kísérlete
|
7. Alkalmazott pszichológia |
Óvoda- és iskolapszichológia, életvezetési tanácsadás, pszichoterápia. |
|
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint |
Írásbeli vizsga |
Szóbeli vizsga |
180 perc |
15 perc |
90 pont |
60 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint |
|
Írásbeli vizsga |
Szóbeli vizsga |
A vizsgázó biztosítja |
NINCS |
NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja |
NINCS |
B tételsornak megfelelő technikai segédeszközök |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint |
|
Írásbeli vizsga |
Szóbeli vizsga |
Anyag |
NINCS |
A tételsor
A B tételsorhoz: irodalmi
művek jegyzéke |
Mikor? |
NINCS |
jogszabály szerint |
Középszintű vizsga
Középszint |
Írásbeli vizsga |
Szóbeli vizsga |
180 perc |
15 perc |
Feladatlap |
Egy A és egy B altétel kifejtése |
Fogalom |
Kísérlet |
Rövid esszé |
Hosszú esszé |
A altétel
45 pont |
B altétel
15 pont |
25 pont |
15 pont |
15 pont |
35 pont |
90 pont |
60 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszés szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga feladatlapja négy részből áll:
1. Öt pszichológiai fogalom szabatos meghatározása.
2. Egy kísérlet leírása, és a kísérlet tanulságainak összefoglalása.
3. Egy rövid esszékérdés kifejtése: egy pszichológiai jelenség bemutatása kb.150–200 szóban (kb. 20–30 sor).
4. Egy átfogó (hosszú) esszékérdés kifejtése kb. 300–400 szóban (kb. 40–50 sor).
A 3. illetve 4. részben a vizsgázónak a megadott 2 rövid, illetve 2 hosszú esszékérdésből 1-1-et kell kiválasztania és kifejtenie.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, az értékelés során csak egész pontok adhatóak.
A feladatlap megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.
Fogalom meghatározás értékelési szempontjai: a fogalom helyes meghatározása, szaknyelvi megfogalmazás és a kifejtés részletessége. Az öt fogalomra az elérhető pontszám 25 pont.
Kísérlet leírás és a tanulságok összefoglalásának értékelési szempontjai: a kísérlet lényeges pontjainak említése, a kísérlet céljának világos leírása, a szöveg koherenciája, szaknyelvi megfogalmazás, a tanulságok, kritikus pontok kifejtése. Az elérhető pontszám 15 pont.
Rövid esszé értékelési szempontjai: a témához tartozó kulcsfogalmak említése, helyes definiálása és tartalmának kifejtése, gyakorlati példa említése, a leírás koherenciája (logikus felépítés) szaknyelvi megfogalmazás. Az elérhető pontszám 15 pont.
Hosszú esszé értékelési szempontjai: a témához tartozó kulcsfogalmak említése, helyes definiálása és tartalmának kifejtése, gyakorlati példa említése, a leírás koherenciája (logikus felépítés) szaknyelvi megfogalmazás. Az elérhető pontszám 35 pont.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tételsor A és B tételsorból áll, melyekből külön-külön húz a vizsgázó, az A és B altételt a vizsgázó tetszőleges sorrendben fejti ki. Mind az A, mind a B altételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Az A altétel kifejtésére 10 perc, a B altételre 5 perc áll a felelő rendelkezésére.
Az A tételsor 20 altételből, a B tételsor minimum 7, maximum 20 altételből áll, a B altételek száma az adott vizsgaidőszakban vizsgázók számának minimum 1,5-szerese, 13 vizsgázónál több vizsgázó esetén 20 tétel.
Mind az A, mind a B tételsor esetén az altételeket 20%-ban (4 A illetve 2–4 B altétel) módosítani kell.
A szóbeli tételsorok tartalmi és formai jellemzői
Az A tételsor az elméleti tudást kéri számon, a feladat a részletes vizsgakövetelmények alapján előre megadott nagyobb témakörök egy részterületének ismertetése. Az A tételsornak a részletes követelményekben megadott valamennyi témakört le kell fedniük az alábbiak szerint:
– minimum 1-1 altételnek az 1. illetve 6. témakörre kell épülnie
– minimum 2-2 altételnek, a 2–5. témakörökre kell épülnie
– a többi 10 tétel a 6 témakörből tetszőlegesen állítható össze.
A B tételsor a gyakorlati jellegű feladat, mely a tanultak alkalmazását kéri számon a mindennapi gyakorlatban.
A B altételek lehetséges feladattípusai:
1. irodalmi mű egy kijelölt részletének adott szempontú elemzése,
2. fényképek vagy filmrészlet alapján kommunikációs gesztusok felismerése,
3. újságcikknek látszó szöveg kritikus elemzése – szakmailag hitelesnek, tudományosnak tűnik vagy nem,
4. pszichológiai jelenség azonosítása.
A B altételhez feladattól függően szükség lehet az elemzendő szövegre vagy képanyagra, filmrészletnél számítógépre és fülhallgatóra.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A vizsgázó teljesítményének értékelése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámokat és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.
A altétel kifejtése |
|
a témához tartozó kulcsfogalmak említése a kifejtés során |
5 pont |
a kulcsfogalmak helyes definiálása és használata |
5 pont |
a témakör alpontjainak kifejtettsége |
10 pont |
a belső összefüggések és tanulságok említése |
10 pont |
gyakorlati példa említése |
5 pont |
kifejtés koherenciája (logikus felépítés) |
5 pont |
szaknyelv helyes használata, gördülékeny és szabatos megfogalmazás |
5 pont
|
összesen |
45 pont |
B altétel kifejtése |
|
a pszichológiai jelenség helyes azonosítása |
5 pont |
a pszichológiai ismeretek alkalmazása, a gyakorlati példa elemzése, helyes értelmezése |
6 pont
|
szaknyelv helyes használata, gördülékeny és szabatos megfogalmazás |
4 pont
|
összesen |
15 pont |
