382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet
382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet
a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról1
2013.01.01.
A Kormány
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában
a 3. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 4. alcím tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 6. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 1., 2. és 5. alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása
1 § A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Biztkr.) 1/A. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„5. megszolgált díj, viszontbiztosítás nélkül: egy adott időszakra vonatkozóan azon díjak összege, amelyek a biztosító által az adott időszakban fedezett kockázatok saját megtartású részéhez kapcsolódnak.”
2. § A Biztkr. 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A biztosító köteles belső számviteli rendjét és számlarendjét, illetve belső ellenőrzési rendszerét úgy kialakítani, hogy az megfeleljen a Tv., valamint a Bit. és a Vbit. követelményeinek és alkalmas legyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére történő adatszolgáltatásra, a Felügyelet általi ellenőrzésre. Ennek során a biztosító eltérhet a Tv. 160. §-a szerinti egységes számlakeret alkalmazásától.”
3. § (1) A Biztkr. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ingatlanok között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, az ingatlan beruházásokat és az ingatlan beruházásokra adott előlegek összegét is, kivéve a bérelt ingatlanon végzett beruházásokat.”
(2) A Biztkr. 4. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A tárgyi eszközök között a gépek, berendezések, járművek értékét, ezen eszközök beruházásának és ezen eszközök beruházásaira adott előlegeknek, valamint a bérelt ingatlanon végzett beruházásoknak az értékét kell kimutatni.”
4. § A Biztkr. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Biztosítástechnikai tartalékként kell kimutatni a biztosító által, a Bit., valamint a Vbit. alapján és a biztosítástechnikai tartalékok tartalmáról, képzésének és felhasználásának rendjéről szóló miniszteri rendelet előírásai szerint megképzett biztosítástechnikai tartalékokat.”
5. § A Biztkr. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosítónak a mérlegtételek értékelésekor – kivéve a 4. § (8) bekezdés szerinti befektetéseknél – a Tv. 61–68. §-ának előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy az értékelés során a mérlegkészítéskori piaci érték helyett a mérlegfordulónapi piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a mérlegfordulónapi és a mérlegkészítéskori piaci érték közötti különbözet jelentős, azt a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.”
6. § (1) A Biztkr. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A C/07–09. sorokban kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (így különösen az elszámolt – a visszaírt értékvesztéssel korrigált – értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az ingatlan értékcsökkenési leírását és egyéb ráfordításait), kivéve a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamveszteségét.”
(2) A Biztkr. 9. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A C/04. Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei soron kell kimutatni minden olyan befektetésből származó bevételt, amelyet a megelőző C/01–03. sor nem tartalmaz. Itt kell kimutatni különösen a külföldi pénzértékre szóló követelés és kötelezettség Tv. szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget, kivéve a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamnyereségét.”
(3) A Biztkr. 9. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 9. § a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között a Tv. előírásainak megfelelő egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat kell kimutatni, a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlanok értékesítésének bevételei, illetve ráfordításai kivételével. Itt kell továbbá kimutatni a nem saját biztosítási szerződésekhez, illetve a nem biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat, így különösen a más biztosító részére történő kárrendezés, termékértékesítés kapcsán felmerülő bevételeket és ráfordításokat.
(18) Az A/03. Egyéb biztosítástechnikai bevétel soron kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamnyereséget, illetve az A/10. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások soron a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált árfolyamveszteséget.”
7. § A Biztkr. 13. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A biztosító az 5. § (2) bekezdése szerinti biztosítástechnikai tartalékok változását a külön jogszabályban meghatározottak szerint, legalább a mérleg fordulónapjával köteles elszámolni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával a külön jogszabályban meghatározott szükséges szintre kell módosítani.”
8. § A Biztkr. 16. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az anyavállalatnak minősülő biztosító a fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a)–c) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:)
„a) a fölérendelt anyavállalat szabályozott vállalkozás, vagy biztosítói holding társaság, vagy vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság, vagy vegyes pénzügyi holding társaság,”
9. § A Biztkr. a következő 18/C. §-sal egészül ki:
„18/C. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 1/A. § 5. pontját, 2. §-ával megállapított 2. § (7) bekezdését, 3. §-ával megállapított 4. § (4) és (10) bekezdését, 4. §-ával megállapított 5. § (2) bekezdését, 5. §-ával megállapított 6. § (1) bekezdését, 6. §-ával megállapított 9. § (6), (12), (17) és (18) bekezdését, 7. §-ával megállapított 13. § (1) és (2) bekezdését, 8. §-ával megállapított 16. § (4) bekezdés a) pontját, valamint 1. mellékletével megállapított 1. számú mellékletét, 2. mellékletével megállapított 2. számú mellékletét először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. §-ával hatályon kívül helyezett 14/A. § f) pontját, 14/A. § l) pontjában az „a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység,” szövegrészt, 16. § (4) bekezdés b) pontját először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.”
10. § (1) A Biztkr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A Biztkr. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
b) 14/A. § l) pontjában az „a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység,” szövegrész,
2. A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
12 § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnbkr.) 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A CDS (Credit Default Swap) ügylet induláskori, felhalmozott kamat nélküli ellenértékét annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a CDS ügyletet lezárják. Az ügylethez kapcsolódó, negyedévente pénzügyileg rendezett díjat az adott időszak eredményében kell elszámolni.”
13. § Az Mnbkr. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fedezeti ügyletként kell elszámolni azokat az ügyleteket, amelyek az alábbi feltételeknek egyidejűleg megfelelnek:
a) a fedezeti ügyletet egyértelműen hozzárendelték valamely nyitott pozícióhoz, amely az MNB-t deviza-, kamatláb-, és egyéb piaci kockázatnak teszi ki,
b) az ügyletet indításkor kifejezetten fedezeti ügyletként jelölték meg,
c) a fedezet kizárja vagy lényegesen csökkenti a fedezendő pozícióból eredő adott típusú, fedezni kívánt kockázatot azáltal, hogy a fedezeti ügylet és a fedezett pozíció értékében – adott kockázatra vonatkozóan – bekövetkezett változások (átértékelési és értékelési különbözetek) egymáshoz viszonyított aránya 80 és 125 százalék közötti sávban van.”
14. § Az Mnbkr. 25. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított 16. § (6) bekezdését, 13. §-ával megállapított 17. § (1) bekezdését először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(5) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. §-ával hatályon kívül helyezett 2. § 6. pontját először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.”
15. § Hatályát veszti az Mnbkr. 2. § 6. pontja.
3. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési
és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
16 § A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszkr.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttműködési csoportosulás, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, valamint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség.”
17. § Az Eszkr. 20/B. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az Nyt. 2. § (6a) bekezdése szerinti, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére átadott eszközök átadáskori könyv szerinti értékét az Alap az átadás időpontjával egyéb ráfordításként számolja el.”
18. § Az Eszkr. a következő 26. §-sal egészül ki:
„26. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított 2. § (2) bekezdését, 17. §-ával megállapított 20/B. § (16) bekezdését először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.”
4. A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
5. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési
és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása
20 § (1) A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 9. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A hitelintézet a devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden hónap utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során. A pénzügyi vállalkozás a devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden negyedév utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során.
(5) A hitelintézetnek az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig a hitelintézet által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni. A pénzügyi vállalkozásnak az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig valamely hitelintézet által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.”
(2) A Hitkr. 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A hitelintézetnek a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét havonta a főkönyvi számlák zárásakor – jellegétől függően – át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következő hónap elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára. A pénzügyi vállalkozásnak a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét negyedévente a főkönyvi számlák zárásakor – jellegétől függően – át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következő negyedév elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára.”
21. § A Hitkr. 12. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan – a Felügyelet, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából – köteles eszköz és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során – a számviteli politikában is rögzítettek szerint – legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:)
„c) a devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változásához igazított, forintra szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyam-különbözetek elszámolása (hitelintézet esetében havonta, pénzügyi vállalkozásnál negyedévente);”
22. § A Hitkr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak nem megfelelő pénzügyi vállalkozás az 1. és 2. §; a 3. § (1)–(10) bekezdése; a 4. §; az 5. § (2)–(12) bekezdése, (13) bekezdés b) és c) pontja, (14) bekezdése; a 6. § (1)–(3) bekezdése, (4) bekezdés első mondata, (5)–(8) bekezdése; a 7. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés a) és c) pontja, (4)–(6) bekezdése, (7) bekezdés első mondata, (8)–(11) bekezdése, (14) bekezdés a)–c) pontja, (15) bekezdés a) és c) pontja, (16) és (17) bekezdése; a 8. § (1), (3), (4) és (6)–(8) bekezdése; a 9. § (2) és (3) bekezdése, (4) és (5) bekezdés második mondata, (8) bekezdés második mondata, (10), (11), (13), (14) és (17) bekezdése; a 9/A–9/F. §; a 10. § (1)–(6) és (8)–(14) bekezdése; a 11. § (1) bekezdés c) és e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)–(12) bekezdése; a 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)–c), e)–g), i) és j) pontja, (3)–(8) és (11) bekezdése; a 13. § (1), (3)–(5), (9) és (10) bekezdése; a 14. § (1)–(3) bekezdése; a 15. § (3)–(6) bekezdése és (10)–(17) bekezdése; a 16. és 17. §; a 20.–24. §; a 25. § 2., 3., 6–19., 21., 23., 24., 28–33. és 37–43. pontja; a 26. és 27. §; a 29. és 30. §; továbbá a 31. § (7) bekezdése előírásait köteles alkalmazni.”
23. § A Hitkr. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított 9. § (4) és (5) bekezdését, a 21. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés c) pontját, a 22. §-ával megállapított 28. § (1) bekezdését, a 24. §-ával megállapított 7. számú melléklet VII. fejezet (9) bekezdését először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.”
„(9) Amennyiben az átstrukturálás türelmi időt is tartalmaz, a (4) és (5) bekezdésben foglalt határidőket a türelmi időszak leteltét követően kell számítani.”
6. A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása
7. Záró rendelkezések
28. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelethez
(1) A Biztkr.1. számú mellékletében a
„D. Követelések
I. Közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések
1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól
ebből:
a) kapcsolt vállalkozástól
b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
2. Követelések a biztosítási közvetítőktől
ebből:
a) kapcsolt vállalkozástól
b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól”
szövegrész helyébe a
„D. Követelések
I. Közvetlen biztosítási tevékenységből származó követelések
1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól
ebből:
a) kapcsolt vállalkozástól
b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
2. Követelések a biztosítási közvetítőktől
ebből:
a) kapcsolt vállalkozástól
b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
3. Egyéb közvetlen biztosítási tevékenységből származó követelések
ebből:
a) kapcsolt vállalkozástól
b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól”
szöveg lép.
(2) A Biztkr.1. számú mellékletében a
„G. Kötelezettségek
I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási ügyletekből
ebből:
a) kapcsolt vállalkozással szemben
b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben”
szövegrész helyébe a
„G. Kötelezettségek
I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási tevékenységből
ebből:
a) kapcsolt vállalkozással szemben
b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben”
szöveg lép.
2. melléklet a 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelethez
(1) A Biztkr.2. számú mellékletében az
„A/03. és B/04. sor: Egyéb biztosítástechnikai bevétel
Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységből eredő, az előbbiek közé nem tartozó egyéb biztosítási bevételek összegét.
Egyéb biztosítástechnikai bevételként kell nyilvántartásba venni a szerződés megkötését követő 30 napon belül az ügyfél által történő felmondáshoz kapcsolódóan, a szerzési költségnek minősülő költségek szerződésben vagy jogszabályban meghatározott mértékben történő ügyfél általi megtérítését.
A/04. és B/05. sor: Károk ráfordításai
Ezeken a sorokon kell szerepeltetni a biztosítási szerződések alapján a tárgyévben fizetett bruttó kártérítéseket és szolgáltatások ráfordításait függetlenül attól, hogy az mely biztosítási teljesítési időszakot terheli.
Bruttó kár: a bruttó kárfizetés, a biztosítottnak, a szerződőnek (viszontbiztosítást és együttbiztosítást is beleértve) ténylegesen fizetett kártérítés.
Bruttó egyéb biztosítási szolgáltatások közé tartoznak a bizonylatokkal igazoltan kármegelőzés címén kifizetett összegek, valamint a biztosítási szerződésben vállalt kiegészítő szolgáltatások miatti kötelezettségekhez kapcsolódó ráfordítások (pl. a CSÉB-szerződésekben a betegség, gyermek születés és halálozás, gyermekgondozás stb. esetére vállalt kiegészítő jellegű szolgáltatások miatt felmerült szociális célú ráfordítások stb.).
Kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit).
A károk ráfordításait csökkentő tételként kell kimutatni a szerződő, a biztosított vagy a harmadik fél által a mérlegkészítés időpontjáig megtérített károk, kárrendezési költségek összegét.
Itt kell továbbá kimutatni a függő károk tartalékainak változását is.
Kárráfordításként kell kimutatni a biztosítottnak (szerződőnek, kedvezményezettnek) juttatott eredménytől független díj-visszatérítés összegét is, amennyiben a szerződés a díj összegét nem módosítja. Ha a szerződés a díj nagyságát is módosítja, akkor a visszatérítés összegével az elszámolt díjbevételt kell csökkenteni.
B/02. sor: Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből
Az eredménykimutatás ezen során szereplő összeg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételét tartalmazza, bevételi jogcímek szerinti megbontásban, továbbá mínusz előjellel külön soron a 9. § (3) bekezdése szerint az életbiztosítási ág befektetéseinek biztosítástechnikai bevételeiből a befektetések nettó eredményébe átvezetett eredmény összegét.
A ba) alpontban és/vagy a C/03. sorban kell kimutatni a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok miatt végrehajtott bevétel korrekciót is, a működési költségek között ilyen jogcímen elszámolt tételek összegével megegyezően.
Saját tulajdonú és használatú ingatlanok miatti korrekcióként kell kimutatni azt az összeget, amelyet a saját tulajdonú, saját használatban lévő ingatlanok bérbeadása esetén bérleti díj címén a biztosító elérhetne (realizálhatna).
A c) pontban kell többek között kimutatni a külföldi pénzértékre szóló befektetések 6. § (2) bekezdése szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget.”
szövegrész helyébe a
„A/03. és B/04. sor: Egyéb biztosítástechnikai bevétel
Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységből eredő, az előbbiek közé nem tartozó egyéb biztosítási bevételek összegét.
Egyéb biztosítástechnikai bevételként kell nyilvántartásba venni a szerződés megkötését követő 30 napon belül az ügyfél által történő felmondáshoz kapcsolódóan, a szerzési költségnek minősülő költségek szerződésben vagy jogszabályban meghatározott mértékben történő ügyfél általi megtérítését.
Itt kell elszámolni továbbá a nem élet-biztosítási ág biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét jelentő külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált eredményét, ha az nyereségjellegű.
A/04. és B/05. sor: Károk ráfordításai
Ezeken a sorokon kell szerepeltetni a biztosítási szerződések alapján a tárgyévben fizetett bruttó kártérítéseket és szolgáltatások ráfordításait függetlenül attól, hogy az mely biztosítási teljesítési időszakot terheli.
Bruttó kár: a bruttó kárfizetés, a biztosítottnak, a szerződőnek (viszontbiztosítást és együttbiztosítást is beleértve) ténylegesen fizetett kártérítés.
Bruttó egyéb biztosítási szolgáltatások közé tartoznak a bizonylatokkal igazoltan kármegelőzés címén kifizetett összegek, valamint a biztosítási szerződésben vállalt kiegészítő szolgáltatások miatti kötelezettségekhez kapcsolódó ráfordítások (pl. a CSÉB-szerződésekben a betegség, gyermek születés és halálozás, gyermekgondozás stb. esetére vállalt kiegészítő jellegű szolgáltatások miatt felmerült szociális célú ráfordítások stb.).
Kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit).
A károk ráfordításait csökkentő tételként kell kimutatni a szerződő, a biztosított vagy a harmadik fél által a mérlegfordulónapig megtérített károk, kárrendezési költségek összegét.
Itt kell továbbá kimutatni a függő károk tartalékainak változását is.
Kárráfordításként kell kimutatni a biztosítottnak (szerződőnek, kedvezményezettnek) juttatott eredménytől független díj-visszatérítés összegét is, amennyiben a szerződés a díj összegét nem módosítja. Ha a szerződés a díj nagyságát is módosítja, akkor a visszatérítés összegével az elszámolt díjbevételt kell csökkenteni.
B/02. sor: Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből
Az eredménykimutatás ezen során szereplő összeg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételét tartalmazza, bevételi jogcímek szerinti megbontásban, továbbá mínusz előjellel külön soron a 9. § (3) bekezdése szerint az életbiztosítási ág befektetéseinek biztosítástechnikai bevételeiből a befektetések nettó eredményébe átvezetett eredmény összegét.
A ba) alpontban és/vagy a C/03. sorban kell kimutatni a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok miatt végrehajtott bevétel korrekciót is, a költségek között ilyen jogcímen elszámolt tételek összegével megegyezően.
Saját tulajdonú és használatú ingatlanok miatti korrekcióként kell kimutatni azt az összeget, amelyet a saját tulajdonú, saját használatban lévő ingatlanok bérbeadása esetén bérleti díj címén a biztosító elérhetne (realizálhatna).
A c) pontban kell többek között kimutatni a külföldi pénzértékre szóló befektetések 6. § (2) bekezdése szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget.”
szöveg lép.
(2) A Biztkr.2. számú mellékletében az
„A/10. és B/14. sor: Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások
Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységből eredő és az előbbi sorok ráfordításai közé nem tartozó, biztosítási szerződésekhez közvetlenül kapcsolható egyéb biztosítási ráfordítások összegét. Ide kell elszámolni a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeget is, ha az veszteségjellegű.
Ha a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeg nyereségjellegű, azt az Egyéb biztosítástechnikai bevételek soron kell kimutatni.”
szövegrész helyébe a
„A/10. és B/14. sor: Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások
Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységből eredő és az előbbi sorok ráfordításai közé nem tartozó, biztosítási szerződésekhez közvetlenül kapcsolható egyéb biztosítási ráfordítások összegét. Ide kell elszámolni a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeget is, ha az veszteségjellegű.
Ha a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeg nyereségjellegű, azt az Egyéb biztosítástechnikai bevételek soron kell kimutatni.
Itt kell elszámolni továbbá a nem élet-biztosítási ág biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét jelentő külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált eredményét, ha az veszteségjellegű.”
szöveg lép.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. január 2. napjával.
2
A 19. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
3
A 25–27. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás