385/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet
a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról1
2013.01.01.
„2. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg, ha a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa a háztartásban legalább egy gyermeket nevel, akire tekintettel a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosult, és a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján aktív korúak ellátásában vagy lakásfenntartási támogatásban részesül,
b) a háztartásban nevelt gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
c) közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.
(2) A Nemzeti Eszközkezelő a megvételre felajánlott lakóingatlant az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is megvásárolja, ha a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján ápolási díjban részesül, ide nem értve a települési önkormányzat képviselő-testülete által megállapított ápolási díjat. (3) A Nemzeti Eszközkezelő a megvételre felajánlott lakóingatlant az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is megvásárolja, ha a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa saját jogú nyugellátásban részesül, kivéve ha a nyugellátás folyósítása bármely okból szünetel. (4) A hiteladós – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen – a pénzügyi intézményhez benyújtott szándéknyilatkozatához csatolja
aa) a családi pótlékra való jogosultságról a kincstárnak a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc nappal nem régebben kiállított igazolását,
ab) az aktív korúak ellátására, a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc nappal nem régebben kiállított igazolását,
ac) a közfoglalkoztatásról a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjában fennálló közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási szerződésnek a közfoglalkoztató által hitelesített másolatát.
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az ápolási díjra való jogosultságról a lakóingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc nappal nem régebben kiállított igazolását; c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben a nyugellátást megállapító határozatot, a nyugellátás évenkénti rendszeres emeléséről szóló értesítést vagy a folyósított nyugellátás törzsszámáról szóló igazolást, valamint ca) postai úton történő nyugdíj-kifizetés esetén a nyugdíj átvételét igazoló, a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál 30 napnál nem régebbi szelvényt vagy
cb) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlára átutalással történő nyugdíj-kifizetés esetén a nyugdíj jóváírását is igazoló, a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál 30 napnál nem régebbi számlakivonatot.”
„(2) Ha a bérlő lakbérfizetésből eredő tartozásainak összege a hathavi lakbér összegét eléri vagy meghaladja, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondja. A felmondás az elmaradt lakbér megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban meghatározott és elmulasztott fizetési határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól.”
„(3) Ha a bérlő hathavi mértékű közösköltség-hátralékot halmoz fel, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja. A felmondás a közösköltség-hátralék megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban meghatározott és elmulasztott határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól.”
„(4) A jóváhagyási kérelemhez nem kell mellékelni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott iratot, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházása a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére jogszabályban meghatározott módon történt.”
„(2) A gyámhivatal – a vételármegfizetés (3) bekezdésben meghatározott módjára vonatkozó rendelkezés hiányában – az okiratokat csak akkor láthatja el záradékkal, ha a) a szerződésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték, vagy
b) az ingatlan tulajdonjogának átruházása a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére történt, a vételárat megfizették és – ha a vételárból törvényben meghatározott esetben a kiskorú személyt is megilletné a fennmaradó vételárhányad – a vételárból a kiskorút megillető összeget gyámhatósági fenntartásos betétben elhelyezték.”
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. § és a 2. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
