397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet
397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet
egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2012.12.21.
A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 152. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló
234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása
1. § A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nykr.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Kereskedési könyvet vezető hitelintézetnek külön-külön nyilvánosságra kell hoznia a Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont 2. és 3. alpontja szerint számított, a partnerkockázat miatt felmerülő, valamint az értékpapírosítási pozíciók egyedi kamatlábkockázataira vonatkozó tőkekövetelményét.
(2) Ha a hitelintézet a kereskedési könyvben nyilvántartott partnerkockázat, pozíciókockázat, valamint a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat tőkekövetelményét belső modell alapján számítja ki, nyilvánosságra hozza
a) az egyes részportfóliók esetén
aa) az alkalmazott modellek tulajdonságait,
ab) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 43. § (9a) bekezdésében és 14. számú melléklet 10. pontjában foglaltaknak megfelelő módszertant és belső modell által mért kockázatokat,
ac) a részportfólióra alkalmazott stresszteszt leírását,
ad) a belső modell és a modellezési folyamat következetességének és pontosságának utótesztelésére és jóváhagyására alkalmazott módszer leírását;
b) a belső modell Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) általi engedélyezésének tényét;
c) a Kkr. 13. számú mellékletében foglaltaknak való megfelelés mértékének és módszereinek leírását;
d) az alábbiak legmagasabb, legalacsonyabb értékét, valamint átlagát,
da) a napi kockáztatott érték a tárgyidőszakban, valamint a tárgyidőszak végén,
db) a stresszhelyzeti kockáztatott érték a tárgyidőszakban, valamint a tárgyidőszak végén,
dc) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésével és 14. számú melléklet 10. pontjával összhangban megállapított tőkekövetelmény a tárgyidőszakban, valamint a tárgyidőszak végén;
e) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésének és 14. számú melléklet 10. pontjának megfelelő tőkét és az egyes részportfóliókra vonatkozó súlyozott átlagos likviditási horizontot;
f) a nap végi kockáztatott érték módszer szerint mért érték összehasonlítását a portfólió értékének a következő munkanap végéig bekövetkezett egynapi változásával a tárgyidőszakban feljegyzett fontos túllépések elemzésével együtt.”
2. § Az Nykr. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/A. § (1) Értékpapírosításra tőkekövetelményt számító hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia
a) az értékpapírosítási ügyleteinek értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fő elveit;
b) az értékpapírosított eszközökben rejlő likviditási és egyéb kockázatok jellegét;
c) az újraértékpapírosítás során átvett és megtartott, az alapul szolgáló értékpapírosítási pozíciók veszteségviselési rangsorolásából és az ezen pozícióknak alapul szolgáló követelésekből adódó kockázatok jellegét;
d) az értékpapírosítási ügyletben betöltött szerepét és ennek mértékét;
e) az értékpapírosítási kitettségek hitel- és piaci kockázatai tekintetében bekövetkező változások monitorozásához használt eljárások leírását, beleértve az alapul szolgáló eszközök értékpapírosítási kitettségekre gyakorolt hatását, és annak leírását, hogy ezek a folyamatok mennyire térnek el az újraértékpapírosítási kitettségek esetén;
f) azon előírások leírását, amelyek a megtartott értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségek kockázatainak mérséklését célzó fedezeti ügylet és az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet használatára vonatkoznak, beleértve a lényeges fedezeti ügylet partnerek – a kockázati kitettség típusai szerinti – azonosítását;
g) az értékpapírosítási ügylet kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására alkalmazott módszereket, beleértve az értékpapírosítási kockázatok típusait, amelyekre az egyes módszerek alkalmazandók;
h) a hitelintézet, mint szponzor által harmadik fél kitettségének értékpapírosításához használt különleges célú gazdasági egység (a továbbiakban: KCGE) típusait;
i) az értékpapírosítási ügylet elszámolására vonatkozó számviteli politikájának fő elveit, ideértve
ia) az értékelési módszertant, az értékpapírosításra váró eszközök értékelésére és ezek nyilvántartására vonatkozó előírásokkal együtt,
ib) az elszámolásra vonatkozó szabályokat,
ic) a hagyományos és a szintetikus értékpapírosítás elhatárolására és kezelésére vonatkozó szabályokat,
id) az olyan kötelezettségeknek a mérlegben való megjelenítésére vonatkozó előírást, amelyek a hitelintézetet arra kötelezhetik, hogy értékpapírosított eszközökhöz pénzügyi segítséget nyújtson;
j) az értékpapírosítási ügylet esetében alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet nevét és azon kitettségek típusait, amelyekhez a hitelminősítő szervezeteket igénybe veszik;
k) a hitelintézetek értékpapírosítási követelményéről szóló 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben szabályozott belső értékelési módszer alkalmazása esetén a módszer leírását;
l) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következő információkat kitettség típusok szerinti bontásban
la) az általa értékpapírosított kitettségek teljes fennálló összegét hagyományos és szintetikus kategóriák szerinti bontásban, és azon értékpapírosítást, amely esetében a hitelintézet csak szponzorként jár el,
lb) a mérlegen belüli megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási pozíciókat és a mérlegen kívüli értékpapírosítási kitettségek összesített összegét,
lc) az értékpapírosításra váró eszközök összesített összegét,
ld) a lejárat előtti visszafizetést biztosító rendelkezés alá tartozó értékpapírosítási ügyletek esetében az értékpapírosítást kezdeményező és a befektető részesedéseihez rendelt, igénybe vett kitettségeket, a hitelintézetnél felmerült összesített tőkekövetelményt az értékpapírosítást kezdeményező részesedései vonatkozásában, valamint a hitelintézetnél felmerült összesített tőkekövetelményt, a befektetői részesedés igénybevett és nem igénybevett részének vonatkozásában,
le) a szavatoló tőkéből levont vagy 1250 %-os kockázati súly alá tartozó értékpapírosítási pozíciók összegét,
lf) az adott időszakban megvalósult értékpapírosítási ügyletek fő jellemzőit, azok összegét, valamint az átruházásukból származó hasznot vagy veszteséget;
m) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következő információkat
ma) a megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási pozíciók összesített összegét és a kapcsolódó tőkekövetelményeket, értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségekre – kockázati súly vagy tőkekövetelmény szerint – lebontva, az egyes alkalmazott tőkekövetelmény-módszerekre vonatkozóan,
mb) a megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási kitettségek összesített összegét a fedezeti ügylet vagy biztosítás előtti és utáni kitettség szerinti bontásban, valamint a garancianyújtókkal szembeni kitettséget a garancianyújtókra vonatkozó hitelképességi kategóriák vagy a garancianyújtók neve szerinti bontásban;
n) kitettség típusonként a nem kereskedési könyvre az általa értékpapírosított kitettségekre vonatkozóan a minőségromlást szenvedett és késedelembe esett értékpapírosított eszközök összegét és az általa az adott időszakban megjelenített veszteségeket;
o) kitettség típusonként a kereskedési könyvre vonatkozóan az általa értékpapírosított és a piaci kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény alá tartozó fennálló kitettségek teljes összegét, hagyományos és szintetikus értékpapírosítás szerinti bontásban;
p) az l)–o) pontokban foglalt mennyiségi közzétételek vonatkozásában az utolsó tárgyidőszak óta bekövetkezett jelentős változások magyarázatát.
(2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott nyilvánosságra hozatal során, ha a hitelintézetnek a KCGE-vel szemben is kitettsége áll fenn, a nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell:
a) a mérlegben feltüntetett és a mérlegen kívüli kitettségek vonatkozásában a kitettség formáját és mértékét, valamint b) a hitelintézet által irányított vagy az olyan vállalkozás megnevezését, amely számára a hitelintézet tanácsadást nyújt, ha a vállalkozás a hitelintézet által értékpapírosított értékpapírosítási pozíciókba vagy a hitelintézet által szponzorált KCGE-be fektet be.”
3. § Az Nykr. a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § E rendeletnek az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 13. §-át, valamint 15/A. §-át első alkalommal a 2012. évre vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésekor kell alkalmazni.”
2. A befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló 164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet módosítása
4. § A befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló 164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bnykr.) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A befektetési vállalkozás külön-külön nyilvánosságra hozza a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások pozíciókockázattal, elszámolási és partnerkockázattal, nagykockázat-vállalással kapcsolatos tőkekövetelményt, a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázattal és árukockázattal kapcsolatos tőkekövetelményt, továbbá az értékpapírosítási pozíciók egyedi kamatlábkockázataira vonatkozó tőkekövetelményt.
(2) Ha a befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókockázat, valamint a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat tőkekövetelményét belső modell alapján számítja ki, nyilvánosságra hozza
a) az egyes részportfóliók esetén
aa) az alkalmazott modellek tulajdonságait,
ab) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 43. § (9a) bekezdésében és 14. számú melléklet 10. pontjában foglaltaknak megfelelő módszertant és belső modell által mért kockázatokat,
ac) a részportfólióra alkalmazott stresszteszt leírását,
ad) a belső modell és a modellezési folyamat következetességének és pontosságának utótesztelésére és jóváhagyására alkalmazott módszer leírását;
b) a belső modell Felügyelet általi engedélyezésének tényét;
c) a Kkr. 13. számú mellékletében foglaltaknak való megfelelés mértékének és módszereinek leírását;
d) az alábbiak legmagasabb, legalacsonyabb értékét, valamint átlagát
da) a napi kockáztatott érték a tárgyidőszakban, valamint a tárgyidőszak végén,
db) a stresszhelyzeti kockáztatott érték a tárgyidőszakban, valamint a tárgyidőszak végén,
dc) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésével és 14. számú melléklet 10. pontjával összhangban megállapított tőkekövetelmény a tárgyidőszakban, valamint a tárgyidőszak végén;
e) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésének és 14. számú melléklet 10. pontjának megfelelő tőkét és az egyes részportfóliókra vonatkozó súlyozott átlagos likviditási horizontot;
f) a nap végi kockáztatott érték módszer szerint mért érték összehasonlítását a portfólió értékének a következő munkanap végéig bekövetkezett egynapi változásával a tárgyidőszakban feljegyzett fontos túllépések elemzésével együtt.”
5. § A Bnykr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A befektetési vállalkozás az értékpapírosítással összefüggésben nyilvánosságra hozza
a) az értékpapírosítási ügyleteinek értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fő elveit;
b) az értékpapírosított eszközökben rejlő likviditási és egyéb kockázatok jellegét;
c) az újraértékpapírosítás során átvett és megtartott, az alapul szolgáló értékpapírosítási pozíciók veszteségviselési rangsorolásából és az ezen pozícióknak alapul szolgáló követelésekből adódó kockázatok jellegét;
d) az értékpapírosítási ügyletben betöltött különböző szerepeit és e szerepekben való részvételének mértékét;
e) az értékpapírosítási kitettségek hitel- és piaci kockázatai tekintetében bekövetkező változások monitorozásához használt eljárások leírását, beleértve az alapul szolgáló eszközök értékpapírosítási kitettségekre gyakorolt hatását, és annak leírását, hogy ezek a folyamatok mennyire térnek el az újraértékpapírosítási kitettségek esetén;
f) azon előírások leírását, amelyek a megtartott értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségek kockázatainak mérséklését célzó fedezeti ügylet és az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet használatára vonatkoznak, beleértve a lényeges fedezeti ügylet partnerek – a kockázati kitettség típusai szerinti – azonosítását;
g) az értékpapírosítási ügylet kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására alkalmazott módszereket, beleértve az értékpapírosítási kockázatok típusait, amelyekre az egyes módszerek alkalmazandók;
h) a befektetési vállalkozás, mint szponzor által harmadik fél kitettségének értékpapírosításához használt különleges gazdasági célú egység (a továbbiakban: KCGE) típusait;
i) az értékpapírosítási ügylet elszámolására vonatkozó számviteli politikájának fő elveit, ideértve
ia) az értékelési módszertant, az értékpapírosításra váró eszközök értékelésére és ezek nyilvántartására vonatkozó előírásokkal együtt,
ib) az elszámolásra vonatkozó szabályokat,
ic) a hagyományos és a szintetikus értékpapírosítás elhatárolására és kezelésére vonatkozó szabályokat,
id) az olyan kötelezettségeknek a mérlegben való megjelenítésére vonatkozó előírást, amelyek a befektetési vállalkozást arra kötelezhetik, hogy értékpapírosított eszközökhöz pénzügyi segítséget nyújtson;
j) az értékpapírosítási ügylet esetében alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet nevét és azon kitettségek típusait, amelyekhez a hitelminősítő szervezeteket igénybe veszik;
k) a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet VI. fejezetében szabályozott belső értékelési módszer alkalmazása esetén a módszer leírását;
l) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következő információkat kitettség típusok szerinti bontásban
la) az általa értékpapírosított kitettségek teljes fennálló összegét hagyományos és szintetikus kategóriák szerinti bontásban, és azon értékpapírosítást, amely esetében a befektetési vállalkozás csak szponzorként jár el,
lb) a mérlegen belüli megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási pozíciókat és a mérlegen kívüli értékpapírosítási kitettségek összesített összegét,
lc) az értékpapírosításra váró eszközök összesített összegét,
ld) a lejárat előtti visszafizetést biztosító rendelkezés alá tartozó értékpapírosítási ügyletek esetében az eszközátruházó és a befektető részesedéseihez rendelt, igénybe vett kitettségeket, a befektetési vállalkozásnál felmerült összesített tőkekövetelményt az eszközátruházó részesedési vonatkozásában, valamint a befektetési vállalkozásnál felmerült összesített tőkekövetelményt, a befektetői részesedés igénybevett és nem igénybevett részének vonatkozásában,
le) a szavatoló tőkéből levont vagy 1250%-os kockázati súly alá tartozó értékpapírosítási pozíciók összegét,
lf) az adott időszakban megvalósult értékpapírosítási ügyletek fő jellemzőit, azok összegét, valamint az átruházásukból származó hasznot vagy veszteséget;
m) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következő információkat:
ma) a megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási pozíciók összesített összegét és a kapcsolódó tőkekövetelményeket, értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségekre – kockázati súly vagy tőkekövetelmény szerint – lebontva, az egyes alkalmazott tőkekövetelmény-módszerekre vonatkozóan,
mb) a megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási kitettségek összesített összegét a fedezeti ügylet vagy biztosítás előtti és utáni kitettség szerinti bontásban, valamint a garancianyújtókkal szembeni kitettséget a garancianyújtókra vonatkozó hitelképességi kategóriák vagy a garancianyújtók neve szerinti bontásban;
n) kitettség típusonként a nem kereskedési könyvre az általa értékpapírosított kitettségekre vonatkozóan a minőségromlást szenvedett és késedelembe esett értékpapírosított eszközök összegét és az általa az adott időszakban megjelenített veszteségeket;
o) kitettség típusonként a kereskedési könyvre vonatkozóan az általa értékpapírosított és a piaci kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény alá tartozó fennálló kitettségek teljes összegét, hagyományos és szintetikus értékpapírosítás szerinti bontásban;
p) az l)–o) pontokban foglalt mennyiségi közzétételek vonatkozásában az utolsó tárgyidőszak óta bekövetkezett jelentős változások magyarázatát.
(2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott nyilvánosságra hozatal során, ha a befektetési vállalkozásnak a KCGE-vel szemben is kitettsége áll fenn, a nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell:
a) a mérlegben feltüntetett és a mérlegen kívüli kitettségek vonatkozásában a kitettség formáját és mértékét, valamint
b) a befektetési vállalkozás által irányított vagy az olyan vállalkozás megnevezését, amely számára a befektetési vállalkozás tanácsadást nyújt, ha a vállalkozás a befektetési vállalkozás által értékpapírosított értékpapírosítási pozíciókba vagy a befektetési vállalkozás által szponzorált KCGE-be fektet be.”
6. § A Bnykr. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § E rendeletnek az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 15. §-át, valamint 19. §-át első alkalommal a 2012. évre vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésekor kell alkalmazni.”
7. § A Bnykr. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
a) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikke,
b) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/76/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
3. A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló
361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása
8. § (1) A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Klhr.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a természetes személynek nyújtott pénzügyi lízingre azzal, hogy ahol e rendelet hitelt említ, ott pénzügyi lízinget, ahol törlesztőrészletet említ, ott lízingdíjat, ahol pedig hiteltartozást említ, ott pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló tartozást kell érteni, kivéve, ha e rendelet ettől eltérően rendelkezik.”
(2) A Klhr. 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet hatálya nem terjed ki:]
„b) a már fennálló hitellel, vagy felmondott hitel-, vagy kölcsönügyletből eredő, esedékessé vált tartozással rendelkező természetes személy fizetőképességének biztosítása érdekében ugyanazon hitelnyújtónál, vagy azzal összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely hitelnyújtónál történő új hitel nyújtására, ha az további eladósodottságot csak a fizetőképesség helyreállításával indokolt mértékig eredményez;”
(3) A Klhr. 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában a fizetőképesség helyreállításával indokolt mértékű hitelnyújtásnak minősül az is, ha a hitelnyújtó az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog vagy jelzálogjog jogosultja követelésének kielégítése érdekében nyújtja az új hitelt.”
(4) A Klhr. 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E rendelet hatálya – a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott belső szabályzati korlátok alkalmazásának kivételével – nem terjed ki a hatálybalépésekor fennálló hitelek más hitellel, vagy pénzügyi lízinggel történő kiváltására, ha
a) ezáltal a hiteltartozás összege nem növekszik a kiváltott hitel, illetve hitelek együttes összegét meghaladó mértékben, és
b) az új hitel
ba) forinthitel,
bb) kizárólag euróhitel, euró alapú hitel , ha valamennyi eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más devizahitel,
bc) kizárólag svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel, ha valamennyi eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel.”
9. § A Klhr. a következő 10/B. §-sal egészül ki:
„10/B. § E rendeletnek az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R3.) megállapított 1. § (2) bekezdését, 1. § (3) bekezdés b) pontját, 1. § (3a) bekezdését valamint 1. § (6) bekezdését az R3. hatálybalépését megelőzően befogadott és el nem bírált, valamint az R3. hatálybalépését követően befogadott hitelkérelem tekintetében kell alkalmazni.”
4. A befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló
345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
10. § A befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Babszr.) 24. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Az olyan befektetési alap esetében, amely befektetési politikájában valamely index vagy indexek meghatározott arányú együttesének leképezésére vállalkozott, az index kosarát alkotó eszközökre vonatkozóan nem kell alkalmazni az adott eszközök tekintetében meghatározott befektetési korlátokat, amennyiben
a) az index valamely szabályozott piac által meghirdetett index;
b) a befektetési alap nevében szerepel az „indexkövető befektetési alap” vagy „indexkövető alap” elnevezés;
c) az indexkövető befektetési alap portfóliójában szereplő értékpapírok súlya az egyes értékpapírok indexbeli súlyától legfeljebb 5 százalékponttal tér el azzal, hogy a súlyok számításánál figyelembe kell venni a származtatott ügyletekből származó pozíciót is, valamint a befektetési alap kezelési szabályzatának tartalmaznia kell az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagyságát.”
11. § A Babszr. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanalap és az ingatlantársaság az ingatlanok és vagyoni értékű jogok értékének megállapításával ingatlanértékelőt bíz meg. Az ingatlanalap és a részesedésével működő ingatlantársaság kizárólag ugyanazt az ingatlanértékelőt bízhatja meg az előbbi feladattal. Ingatlanértékelő szervezet esetén a megbízásban az ingatlanértékelő szervezet alkalmazásában álló, az értékelést ténylegesen végző természetes személyt is meg kell határozni. A megbízás létrejöttéhez a letétkezelő Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A megbízás megszüntetése esetén a szerződés az új ingatlanértékelő megbízásának hatálybalépésével – amely érdekében a befektetési alapkezelő köteles haladéktalanul intézkedni – szűnik meg.”
12. § A Babszr. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ingatlanalap által tulajdonolt ingatlantársasági részesedés értékét legalább az ingatlanalap által tulajdonolt ingatlanok értékelésével egyező gyakorisággal kell megállapítani. Az ingatlantársaság – ingatlanalap tulajdoni hányadával korrigált – nettó eszközérték-számítás során figyelembe vett értéke megegyezik az ingatlantársaság által tartott ingatlan és vagyoni értékű jog értékbecslő által fordulónapra vonatkozóan meghatározott piaci értékével, növelve az ingatlantársaság pénz- és értékpapír eszközei, valamint követelései értékével és csökkentve az ingatlantársaság kötelezettségei értékével. A pénz- és értékpapír állomány, valamint a követelések és kötelezettségek, aktív és passzív időbeli elhatárolások, céltartalékok és egyéb vagyontárgyak fordulónapra vonatkozó értékét az ingatlantársaság fordulónapra vonatkozó főkönyvi kivonata, év végén a független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámoló adatai alapján, az ingatlanalap kezelési szabályzatában rögzített eszközértékelési szabályok figyelembevételével kell meghatározni.”
13. § A Babszr. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
14. § 2013. december 31-én a Babszr. 44. § (3) bekezdése hatályát veszti.
5. Záró rendelkezések
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
16. § Ez a rendelet a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelv I. melléklete 5. b) pontja i. és ii. alpontjának való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez
Összefoglaló táblázat az értékpapír befektetési alapok összes eszközhöz viszonyított
általános befektetési korlátairól
|
A |
B |
C |
D |
1. |
|
ÁÉKBV |
Egyéb nyilvános értékpapír alap |
Zártkörű értékpapír alap |
2. |
Egy kibocsátó maximális aránya alapesetben |
5% |
10% |
20% |
3. |
A 2. pontbeli limitet meghaladó kibocsátó maximális aránya a 4. pont figyelembevételével |
10% |
15% |
20% |
4. |
A 3. pontba tartozó értékpapírok összesített maximális aránya |
40% |
40% |
100% |
5. |
Egy kibocsátóra vonatkozó limitek indexkövető alap esetében |
20%, illetve 35% egyetlen adott kibocsátóra |
index |
index |
6. |
Jelzáloglevelek maximális aránya |
25% |
25% |
25% |
7. |
A 2. pont szerinti limitet meghaladó mértékű jelzáloglevelek összesített maximális aránya |
80% |
80% |
100% |
8. |
Egy adott sorozatba tartozó állampapírok maximális aránya |
30% |
35% |
35% |
9. |
Egy adott állam maximális aránya |
35%, illetve 100% a 8. pont figyelembevétele mellett |
100% |
100% |
10. |
Egy hitelintézet betéteinek maximális aránya |
20% |
20% felett |
20% felett |
11. |
Egy adott kollektív befektetési értékpapír maximális aránya alapesetben |
20% |
20% |
20% |
12. |
Tőkeáttétel maximális mértéke alapesetben |
2-szeres |
2-szeres |
kezelési szabályzattól függő |
13. |
Egyéb, a megengedett eszközök körében tételesen nem felsorolt értékpapírok és pénzügyi eszközök maximális aránya |
10% |
10% |
– |
”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. december 22. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás