4/2012. (XII. 29.) ÁSZ utasítás
4/2012. (XII. 29.) ÁSZ utasítás
az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Állami Számvevőszék alapadatai
1. § (1) Az Állami Számvevőszék önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv, amelyet a Magyar Köztársaság Országgyűlése az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésével, 1990. január 1-jei hatállyal hozott létre.
(2) Az Állami Számvevőszék többször módosított Alapító Okiratának kelte: 2005. március 31., azonosítója: A-50-014/2005.
(3) Az Állami Számvevőszék alapvető azonosító adatai a következők:
a) a költségvetési szerv megnevezése: Állami Számvevőszék,
b) a költségvetési szerv hivatalos rövidített megnevezése: ÁSZ,
c) angol megnevezése: State Audit Office of Hungary,
d) német megnevezése: Staatsrechnungshof von Ungarn,
e) francia megnevezése: Bureau National d'Audit de la Hongrie,
f) orosz megnevezése: Счетная Палата Венгрии,
g) székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.,
h) levelezési címe: 1364 Budapest, Postafiók 54.,
i) vezetője (a fejezetet irányító szerv vezetője): az Állami Számvevőszék elnöke,
j) törzskönyvi nyilvántartási száma: 324766,
k) statisztikai számjele: 15324762-8411-311-01,
l) adóigazgatási azonosító száma: 15324762-2-41,
m) társadalombiztosítási törzsszáma: 91111,
n) államháztartási azonosító száma: 033572,
o) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartási szám: SZT-33640,
p) gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv,
q) számlavezetője: Magyar Államkincstár,
r) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483257-00000000,
s) szakfeladat száma és megnevezése: 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége.
(4) Az Állami Számvevőszék fővárosi telephelyeinek, a Számvevői Iroda ellenőrzési irodáinak címjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
Az Állami Számvevőszék feladatai és hatáskörei
2. § (1) Az Állami Számvevőszék alapfeladata az államháztartás forrásainak, azok felhasználásának, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásnak az ellenőrzése.
(2) Tevékenysége keretében az Állami Számvevőszék az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 5. §-ában nevesített ellenőrzési feladatokon kívül végzi az egyéb törvényekben előírt feladatait, így különösen:
a) ellenőrzi a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet, a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, a Magyar Fejlesztési Banknál, valamint az állami vagyonért felelős miniszter által megbízott szervezetnél,
b) ellenőrzi a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését és gazdálkodását,
c) elvégzi az Országos Betétbiztosítási Alap pénzügyi számviteli ellenőrzését,
d) ellenőrzi az európai területi társulás gazdálkodásának törvényességét,
e) felülvizsgálja a fővárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletét,
f) ellenőrzi a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását,
g) ellenőrzi a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény végrehajtásával összefüggő pénzügyi elszámolásokat.
(3) Tevékenysége keretében az Állami Számvevőszék elnöke, vagy az elnök által átruházott hatáskörben eljáró személy a következő javaslattételi és kezdeményező feladatokat látja el:
a) az elnök tagokat delegál a Közszolgálati Költségvetési Tanácsba, valamint minden olyan testületbe, amelyben az Állami Számvevőszék képviselőinek részvételét jogszabály írja elő, továbbá
b) szükség szerint eljárást kezdeményez mindazon szerveknél, amelyeknél a vonatkozó törvények erre lehetőséget biztosítanak, így különösen az Alkotmánybíróságnál, az ügyészségnél, a bíróságnál, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál, a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.
(4) Az Állami Számvevőszék elnökének a jogszabályok előkészítésében való közreműködését az Állami Számvevőszék belső egységei az ügyrendekben foglalt munkamegosztás szerint segítik.
(5) Tevékenysége keretében az Állami Számvevőszék a következő véleményezési feladatokat látja el:
a) véleményezi az államháztartási belső kontrollrendszerek fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardokkal összhangban lévő ellenőrzési módszerek fejlesztésével kapcsolatos koncepciókat,
b) értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését,
c) véleményezi a könyvvizsgálói kamarai tag költségvetési könyvvizsgáló minősítését,
d) véleményezi a Magyar Nemzeti Bank könyvvizsgálójának megválasztását és visszahívását.
(6) Az Állami Számvevőszék tevékenysége körében az alábbi tevékenységeket végezheti, amennyiben azok az éves ellenőrzési tervének teljesítését nem veszélyeztetik:
a) az Állami Számvevőszék alaptevékenységével megegyező, ahhoz kapcsolódó, pályázati úton elnyert külső forrás felhasználásával megvalósuló tevékenységet folytathat, valamint
b) módszertani szakirányítást végezhet.
(7) Az Állami Számvevőszék a szervezeti működése, az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályainak és módszereinek kialakítása, valamint ellenőrzéseinek végrehajtása során irányadónak tekinti a hazai és nemzetközi szakmai ajánlásokat, útmutatókat és standardokat. Az ellenőrzés-szakmai szabályok és módszerek közzétételéről az elnök gondoskodik.
(8) Az Állami Számvevőszék vállalkozási tevékenységet nem folytat.
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZERVEZETE
Általános szabályok
Az Állami Számvevőszék vezetése és egységei
3. § (1) Az Állami Számvevőszék az elnök egyszemélyi felelős vezetésével működik. Az elnök vezetői felelőssége valamennyi számvevőszéki alkalmazott saját feladat- és hatáskörébe tartozóan viselt felelősségén alapul.
(2) Az alelnök az elnök általános helyettese, az elnök irányításával látja el feladatait, jogosítványai az elnök jogosítványain alapulnak. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály az elnök részére megállapít.
(3) Az Állami Számvevőszék egységes gazdasági szervezetként működik.
(4) Az Állami Számvevőszék egységes hivatali szervezetében vezetési-törzskari, felügyeleti, közvetlen ellenőrzést végző, ellenőrzési támogató, valamint ellenőrzési kiegészítő funkciókat betöltő, a jelen szabályzat 2. mellékletében jelölt szervezeti struktúrában, az ott megnevezett munkakörök szerint irányított egységek működnek a (10)–(14) bekezdésben rögzített feladatelhatárolás alapján. Az Állami Számvevőszék valamennyi egysége – a (10)–(14) bekezdés szerinti tevékenységeken keresztül, a „jó kormányzás”, valamint a hatékony közpénzfelhasználás előmozdítása érdekében – közreműködik a számvevőszéki ellenőrzésekben.
(5) Az Állami Számvevőszék egységeit a jelen szabályzatban szabályozott munkamegosztás szerint a számvevő vezetők irányítják, vezetik.
(6) Az Állami Számvevőszéknél egységes humánerőforrás-gazdálkodást folytató hivatali szervezet működik. Az Állami Számvevőszéknél foglalkoztatott számvevők és az ügyviteli feladatokat ellátó közszolgálati jogviszonyban lévő alkalmazottak a Számvevői iroda állományában látják el feladataikat. Ez alól kivételt képeznek – megbízatásuk időtartamára – a vezetői feladatot ellátó számvevők, a belső ellenőrzést végző számvevők, a jogi megfelelőségi elemző tevékenységgel megbízott számvevő, az egyedi ügyek gazdái. A feladat-ellátási szükséglethez igazodóan az egységekben a humánerőforrás biztosítása munkáltatói utasítás alapján, a megbízatás időtartamára szólóan, a Számvevői irodáról történő átcsoportosítással történik.
(7) Az ellenőrzéseket a Számvevői irodából – az ellenőrzési kompetenciáik szerint – kijelölt számvevők, továbbá megbízott külső szakértők végzik.
(8) Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítését és a szervezet irányítási rendjét a 2. melléklet tartalmazza. Az Állami Számvevőszék alapfunkciója az ellenőrzés, amelyet a számvevők végeznek. Az alapfunkciót ellátó számvevők kompetenciák szerint specializálódnak. Az ellenőrzési feladat ellátása ellenőrzési stratégiai, ellenőrzési támogató, ellenőrzési kiegészítő, ellenőrzést vezető, ellenőrzést felügyelő és ellenőrzést irányító funkciók keretében valósul meg.
(9) A számvevőszéki ellenőrzés hat alapvető szakaszra tagolódik: az előtanulmány elkészítése; az ellenőrzési program elkészítése; a számvevői munkaanyag elkészítése; a számvevőszéki jelentéstervezet összeállítása, a megállapítások elkészítése; a számvevőszéki jelentéstervezet ellenőrzött szervezetekkel való egyeztetése, véglegesítése, kiadmányozása; a számvevőszéki jelentés hasznosításának figyelemmel kísérése. Az ellenőrzés minden szakaszában érvényesül a számvevői felelősség. Az ellenőrzés projektelven szerveződik.
(10) A vezetési-törzskari funkciót betöltő egység az Állami Számvevőszék stratégiai jellegű irányítását, valamint vezetésének közvetlen támogatását biztosítja elsősorban döntés-előkészítés és javaslattétel formájában. Idetartozik a titkársági feladatellátás és a szervezeti szintű igazgatás, a minőségirányítás és a monitoring, a humánpolitikai tevékenység és a stratégiai tervezés, az elvi módszertani és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatok ellátása, valamint a kommunikációs és az intézményi kapcsolatokkal összefüggő feladatellátás.
(11) A felügyeleti funkciót betöltő egység – témafelügyeleti felelőssége mellett – az ellenőrzések menedzselését, kontrollját, a képviseleti feladatok ellátását és a jelentések hasznosulását biztosítja.
(12) A helyszíni ellenőrzéssel közvetlenül összefüggő funkciót betöltő egység feladata az ellenőrzések végrehajtása, az ellenőrzési kapacitások leghatékonyabb felhasználása mellett.
(13) Az ellenőrzési támogató funkciót betöltő egység közvetlen ellenőrzés-támogatást végez az ellenőrzések gördülékeny lebonyolításának elősegítésével. Idetartozik a humánerőforrás-gazdálkodás, az ellenőrzésekkel kapcsolatos tervezési és alkalmazott módszertani feladatok ellátása, az ellenőrzésekkel összefüggő kockázatelemzés, valamint a jogi támogató feladatok ellátása.
(14) Az ellenőrzési kiegészítő funkciókat betöltő egység biztosítja az Állami Számvevőszék szabályszerű, gazdaságos, hatékony, eredményes és kiszámítható működésének – a feladatkörébe tartozó – feltételeit. Idetartozik az intézményi költségvetéssel, az intézményi gazdálkodással, a vagyonkezeléssel, üzemeltetéssel, az informatikai és telekommunikációs tevékenységgel összefüggő feladatok ellátása.
Az Állami Számvevőszék választott vezető tisztségviselői
Az elnök, alelnök
4. § (1) Az Állami Számvevőszék Országgyűlés által választott vezető tisztségviselői – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az elnök és az alelnök.
(2) 2012. január 1-jét követően az alelnököt – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 32/C. § (3) bekezdése és az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 8. §-a alapján 2010. július 5-ei hatállyal megválasztott, hivatalban lévő alelnök megbízatását nem érintően – az elnök nevezi ki tizenkét évre.
Az Állami Számvevőszék számvevő vezetői
A főtitkár
5. § (1) A főtitkár ellátja – az elnök eseti megbízásával – az Állami Számvevőszék képviseletével kapcsolatos feladatokat a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egységgel együttműködve, részt vesz az Állami Számvevőszék alkalmazottainak személyét érintően felmerült etikai ügyek elbírálásában, valamint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal.
(2) A főtitkárt távollétében vagy akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt személy helyettesíti.
Az erőforrás-gazdálkodási főigazgató
6. § (1) Az erőforrás-gazdálkodási főigazgató felelős:
a) az alárendelt egységek tevékenységének irányításáért, azok jogszerű és hatékony működéséért,
b) az erőforrás-gazdálkodás keretében az egységek és az ellenőrzések elfogadott humánerőforrás-igényének biztosításáért,
c) az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervjavaslatának összeállításáért, elnöki értekezlet elé terjesztéséért, a módosítások átvezetéséért,
d) az ellenőrzési dokumentációs rendszer működtetéséből adódó feladatok végrehajtásáért,
e) a felelősségi körébe tartozó tevékenység szakmai, módszertani feladatainak kialakításáért és továbbfejlesztéséért.
(2) Az erőforrás-gazdálkodási főigazgató az általa irányított egységek feladatainak végrehajtása érdekében:
a) meghatározza az általa irányított egységekre vonatkozó ügyrendet,
b) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított egységet,
c) kiadmányozási jogot gyakorol, amit a 31. §-ban foglaltak szerint az általa irányított egység vezetőjére átruházhat, ez azonban nem jelenti az egység munkájáért való felelősség átruházását,
d) munkáltatói jogkört gyakorol a 32. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti a dolgozók szakmai fejlődését,
e) szakértői megbízási szerződéseket köt,
f) vezetői és munkaértekezleteket tart,
g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó, vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal,
h) feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket,
i) az általa irányított egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt.
(3) Az erőforrás-gazdálkodási főigazgató az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feladatokon túlmenően:
a) a 3. § (6) bekezdésben szabályozott humánerőforrás-gazdálkodás keretében a vezetők írásban megküldött humánerőforrás-szükséglet elfogadott igénybejelentése alapján – az elnök tájékoztatását követően – feladatellátáshoz rendelt átcsoportosítást hajt végre a Számvevői iroda humánerőforrás kapacitásai köréből a szükséges kompetencia szerint,
b) kompetencia szerint írásban kijelöli az előtanulmányt és az ellenőrzési programot készítő számvevőket, az ellenőrzést végző számvevőket vagy külső szakértőket,
c) szakértői megbízási szerződéseket köt a b) pontban meghatározottakra, valamint az Állami Számvevőszék feladatkörébe tartozó elemzések és tanulmányok készítésére,
d) a megbízólevél kiadását megelőzően felmerült – részére bejelentett – összeférhetetlenség esetén, annak feloldására javaslatot tesz az elnöknek,
e) kiadmányozza az ÁSZtv. 6. §-ában jelölt jogszabályok tervezetére vonatkozó véleményt.
(4) Az erőforrás-gazdálkodási főigazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – az általa kijelölt egység vezetője helyettesíti az ügyrendben és a munkaköri leírásban meghatározottak szerint.
Az elnöki igazgató
7. § (1) Az elnöki igazgató irányítja a vezetési-törzskari funkciót ellátó egységek tevékenységét, felelős azok jogszerű és hatékony működéséért, feladataik maradéktalan ellátásáért. Az elnöki igazgató az általa irányított egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt.
(2) Az elnöki igazgató feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket.
(3) Az elnöki igazgató az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül az általa irányított egység feladatainak végrehajtása érdekében:
a) meghatározza az általa irányított igazgatóság ügyrendjét, feladattervét,
b) megállapítja az irányítási jogkörébe utalt egységek vezetőinek feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és kiadásáról; a vezetők esetében közvetlenül, az egységeken dolgozó munkatársak esetében vezetőik útján ellenőrzi a feladatok végrehajtását,
c) ellátja az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység útján – a jogi támogató feladatokat ellátó egység, valamint a tárgykör szerint érintett más egységek közreműködésével – a szervezetirányítás témakörében készítendő, az elnök által kiadmányozott belső irányítási eszközök (utasítások, intézkedések, szabályzatok) előkészítésével, koordinálásával, valamint kiadmányozás előtti felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, továbbá a 29. § alapján kiadott utasítások, intézkedések, ügyrendek, körlevelek hatályos szövegének naprakész nyilvántartását,
d) ellátja – a minőségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egység útján – az Állami Számvevőszék minőségirányított működésének felügyeletével, az ellenőrzési folyamat és tevékenység nyomon követésével, monitoringelemzésével, valamint a vezetői információs rendszernek az egység ügyrendjében meghatározott fórumainak működtetésével kapcsolatos feladatokat,
e) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az igazgatóságot, ennek keretében részt vesz az országgyűlési bizottságok ülésein, és kijelöli az általa irányított egységek részéről a résztvevőket,
f) kiadmányozási jogot gyakorol, amelyet a 31. §-ban foglaltak szerint az igazgatóságon belüli vezetőkre átruházhat, ez azonban nem jelenti az igazgatóság munkájáért való felelősség átruházását,
g) munkáltatói jogot gyakorol a 32. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti a dolgozók szakmai fejlődését,
h) felelős az Állami Számvevőszék feladattervének összeállításáért, elnöki értekezlet elé terjesztéséért,
i) az igazgatóság feladatkörébe tartozó esetekben szakértői megbízási szerződéseket köt,
j) vezetői és munkaértekezleteket tart,
k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal.
(4) Az elnöki igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – az elnöki igazgatóhelyettes vagy a kijelölt számvevő vezető helyettesíti.
A gazdasági igazgató
8. § (1) A gazdasági igazgató irányítja az alárendelt egységek tevékenységét, felelős azok jogszerű és hatékony működéséért, feladataik maradéktalan ellátásáért. A gazdasági igazgató az általa irányított egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt.
(2) A gazdasági igazgató feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket.
(3) A gazdasági igazgató feladatait az elnök közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el, gazdasági intézkedéseket hoz, ellenjegyzési jogot gyakorol és e jog gyakorlására írásban más személyt is kijelölhet.
(4) A gazdasági igazgató az (1)–(3) bekezdésben, valamint a 7. § (3) bekezdésében foglalt feladatokon túl – a 7. § (3) bekezdés c) és d) pontja kivételével – az általa irányított egységekkel az alábbi feladatokat látja el:
a) irányítja és felügyeli az Állami Számvevőszék mint fejezetet irányító szerv központi és fejezeti kezelésű előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,
b) felelős az Állami Számvevőszék költségvetésének tervezéséért, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítéséért, az előirányzatokkal való gazdálkodás koordinálásáért és végzéséért, pénzügyi irányítás gyakorlásáért,
c) felelős az intézményi gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért, ennek keretében gondoskodik az illetmény-számfejtési, a munkaügyi, a társadalombiztosítási, a finanszírozási, a pénzügyi, a nyilvántartási és a számviteli feladatok ellátásáról,
d) vezeti az Állami Számvevőszék gazdasági szervezetét,
e) felelős az informatikai és telekommunikációs rendszer tervezéséért, fejlesztéséért, annak realizálásáért, a rendszerek működtetéséért, valamint közreműködik az informatikai oktatási tevékenység ellátásában,
f) gondoskodik a Hivatali Kapu működtetéséről, adatkezelői feladat- és jogkörében eljárva kapcsolattartó személyt jelöl ki, illetve a kijelölést visszavonja,
g) irányítja a működtetéssel, az üzemeltetéssel, és a vagyongazdálkodás körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátását, melynek keretében gondoskodik az Állami Számvevőszék vagyonkezelésében lévő ingatlanok és eszközök működtetési, nyilvántartási, leltározási, selejtezési feladatai ellátásáról, valamint a beruházási, felújítási tevékenység tervezéséről és elvégzéséről,
h) gondoskodik az általa irányított egységek feladatkörébe tartozó irányítási eszközök előkészítéséről,
i) közreműködik a minőségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egység – ellenőrzési folyamatokat érintő – költség- és eredménykontrolling, továbbá monitoringtevékenységével kapcsolatos feladatai ellátásában.
(5) A gazdasági igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – a gazdasági igazgatóhelyettes vagy a kijelölt számvevő vezető helyettesíti.
Az igazgatóhelyettes
9. § Az igazgatóhelyettes elvégzi mindazokat az állandó, rendszeres vagy eseti feladatokat, amelyekkel a munkahelyi felettes vezetője megbízza, és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a jelen szabályzat és az ügyrend részére előír.
Az osztályvezető
10. § (1) Az elnök az egységek vezetésére számvevő osztályvezető-főtanácsost vagy számvevő igazgatóhelyettest nevez ki (e paragrafuson belül a továbbiakban: osztályvezető).
(2) Az osztályvezető vezeti az alárendelt egységet, felelős annak jogszerű és hatékony működéséért, feladatainak maradéktalan ellátásáért.
(3) Az osztályvezető megállapítja az egység beosztott dolgozóinak a feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és kiadásáról, ellenőrzi a feladatok végrehajtását.
(4) Az osztályvezető az általa irányított egység tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a közvetlen felettes vezetőjét.
(5) Az osztályvezető helyettesítése az ügyrendben az egységre irányadó helyettesítési rend szerint történik.
(6) Az osztályvezető az általa vezetett egység feladatainak végrehajtása érdekében:
a) közreműködik az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeinek megvalósításában, gondoskodik az egység feladatkörébe tartozó tevékenységek eredményes ellátásáról,
b) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított egységet,
c) átruházott hatáskörben, az ügyrendben meghatározott módon, a 31–32. §-ban foglaltak szerint kiadmányozási és munkáltatói jogot gyakorol,
d) munkaértekezletet tart,
e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a felettes vezetője megbízza.
(7) Az osztályvezető feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket.
A felügyeleti vezető
11. § (1) A felügyeleti vezetőt az elnök jelöli ki. A felügyeleti vezetőnek a kijelölése időtartamára az elnök számvevő osztályvezető-főtanácsos, számvevő igazgatóhelyettes, számvevő igazgató és számvevő főigazgató kinevezést adhat.
(2) A felügyeleti vezető felügyeli az ellenőrzés folyamatát, az ellenőrzési program végrehajtását. Amennyiben az elnök a jelen bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérő feladatra jelöli ki az ellenőrzéshez kapcsolódóan a felügyeleti vezetőt, akkor azt a kijelöléssel egyidejűleg külön megnevezi és feladatait a megbízólevelében részletezi. Az így kijelölt felügyeleti vezető a vonatkozó irányítási eszközökben megnevezett felügyeleti vezetőként kerül megjelölésre.
(3) E feladatkörében a felügyeleti vezető felelős
a) az ÁSZtv. szerinti adatkérés, adatbetekintés, adatkezelés szabályosságának felügyeletéért,
b) az ellenőrzött szervezettel történő kapcsolattartásért, az ellenőrzés keretében az Állami Számvevőszék képviseletéért,
c) a számvevőszéki jelentéstervezet intézkedést igénylő megállapításainak elnöki értekezletre történő beterjesztéséért,
d) az elnöki értekezletet követően a számvevőszéki jelentéstervezet egyeztetéséért, és kiadmányozásra történő előkészítéséért,
e) az ÁSZtv.-ben szabályozott közreműködési kötelezettség megszegése esetén a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért,
f) az ellenőrzött szervezet által megküldött intézkedési terv értékelésében való közreműködésért, továbbá az ellenőrzési jelentések megállapításainak jelen szabályzatban foglaltak szerinti hasznosításáért,
g) a 31. §-ban foglaltak szerint a kiadmányozási jog gyakorlásáért, a figyelemfelhívó levél szövegének véglegezéséért,
h) az általa felügyelt ellenőrzések hasznosulásának figyelemmel kíséréséért, a kiadmányozott jelentéssel kapcsolatos, utólagosan felmerülő feladatok ellátásáért,
i) az elnöki értekezletre beterjesztésre kerülő intézkedést igénylő megállapítások, továbbá az elnöki értekezletet követően az ellenőrzési dokumentumok ellenőrzési dokumentációs rendszerben történő rögzítéséért.
(4) A felügyeleti vezetőnek joga és egyben kötelessége az ellenőrzés folyamatáról tájékozódni, az ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekben szükség szerint egyeztetést kezdeményezni és véleményt adni. Az ellenőrzés cél szerinti végrehajtását veszélyeztető körülményekről köteles az elnököt tájékoztatni.
(5) A felügyeleti vezető véleményt nyilvánít az ellenőrzés-felügyeleti tapasztalatairól, továbbá ez alapján javaslatot tesz a tapasztalatok módszertan-fejlesztési, képzési célokra, valamint a jó gyakorlat kialakítása érdekében történő felhasználására.
(6) A felügyeleti vezetőt távollétében, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt másik felügyeleti vezető helyettesíti.
(7) A felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető egymásnak utasítást nem adhatnak.
Az ellenőrzésvezető
12. § (1) Az ellenőrzésvezetőt az elnök bízza meg. A megbízás előtt az ellenőrzésvezető-jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy egyetért az ellenőrzési programban foglaltakkal, továbbá vállalja az ellenőrzési program végrehajtását.
(2) E feladatkörében az ellenőrzésvezető felelős
a) a jóváhagyott ellenőrzési program végrehajtásának előkészítéséért, a helyszíni ellenőrzés megszervezéséért, az ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért,
b) az ellenőrzési program célra tartott, szabályos és határidőben történő maradéktalan végrehajtásáért,
c) a számvevői feladatok meghatározásáért, a számvevői munka operatív koordinálásáért,
d) az ellenőrzésben részt vevő számvevő ellenőrzési tevékenységének értékeléséért,
e) az ellenőrzött szervezettől történő adatbekérés szabályosságáért,
f) az ellenőrzés során felmerült, jelen szabályzat IV. fejezetében foglaltak szerinti akadályok elnöknek és felügyeleti vezetőnek egyidejűleg történő jelzéséért,
g) a figyelemfelhívó levél tervezetének elkészítéséért,
h) a számvevőszéki jelentés (részletes, összegző, valamint intézkedést igénylő megállapítások) tervezetének elkészítéséért, a jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért, továbbá az intézkedést igénylő megállapítások nélküli jelentéstervezet elnöki értekezletre történő beterjesztéséért,
i) a számvevőszéki jelentéstervezet elnöki értekezleten történő elfogadásáig az ellenőrzési dokumentumok ellenőrzési dokumentációs rendszerben való rögzítéséért.
(3) Az ellenőrzésvezető távollétében vagy akadályoztatása esetén a helyettesítéséről az elnök dönt.
(4) Az ellenőrzésvezető jogosítványait az elnök a megbízólevélben állapítja meg.
(5) Amennyiben az ellenőrzésvezető megbízatása idejére számvevő osztályvezető-főtanácsosi besorolásnak megfelelő illetményre jogosult, megbízatásának időtartamára járó illetményét az elnök a megbízólevél kiadásával egyidejűleg, külön dokumentumban állapítja meg. Az új besorolás szerinti illetményt a megbízatás megkezdésének hónapja első napjától a megbízatás befejezése hónapjának utolsó napjáig kell az ellenőrzésvezető számára számfejteni.
A projektvezető
13. § Az Állami Számvevőszék által – európai uniós, valamint egyéb forrásból – megvalósítandó projekt vezetője a külön projekt végrehajtására kiadott belső irányítási eszközben meghatározott jogállással, a kijelölt cél megvalósítása érdekében végzi feladatait, irányítja a projekt végrehajtását.
Az Állami Számvevőszék nem vezetői munkakört betöltő alkalmazottai
A számvevő
14. § (1) A számvevő közreműködik az Állami Számvevőszék célkitűzéseinek és feladatainak megvalósításában, köteles az ügyrendben, valamint a munkaköri leírásában és az ellenőrzési tervben, valamint a feladattervben szereplő feladatait ellátni, a felettes vezetője által adott munkaköri utasításokat teljesíteni.
(2) A számvevő felelős a feladatkörébe tartozó feladatok etikai követelményeknek megfelelő, határidőben történő, önálló ellátásáért a jelen fejezetben foglaltakkal összhangban.
(3) Az ellenőrzést végző számvevő felelős:
a) az ellenőrzési programban szereplő feladatainak megvalósítására való felkészüléséért,
b) az ellenőrzési feladatainak a jogszabályok, az ellenőrzési program, az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák, valamint a minőségelv szerint történő, célra tartott végrehajtásáért; az ellenőrzési tapasztalatainak írásba foglalásáért, az ellenőrzésvezetőnek történő átadásáért, a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért, továbbá vezetői döntés alapján a számvevőszéki jelentéstervezet elkészítésében, valamint egyéb ellenőrzés-szakmai feladatokban való közreműködésért,
c) a vezető által adott értékelő, elemző feladat ellátásáért,
d) a bűncselekményre, a pazarló, rendeltetésellenes pénzfelhasználásra, a súlyos kárt okozó szabályszegésre, a közbeszerzési vagy munkajogi szabálytalanságra utaló tény, adat, körülmény ellenőrzésvezetővel való haladéktalan közléséért,
e) a feladatellátása során az ellenőrzési dokumentumok ellenőrzési dokumentációs rendszerben történő rögzítéséért.
(4) A számvevő részére cím adományozását és visszavonását munkahelyi felettes vezetője kezdeményezheti, amelyet a számvevő munkaértékelésével kell alátámasztani.
(5) A számvevő számvevő-asszisztensi munkakörben is foglalkoztatható. A számvevő-asszisztensi munkakörben foglalkoztatott a számvevő munkáját támogató ellenőrzési, egyéb szakmai, adminisztrációs és technikai feladatokat láthat el. A számvevőasszisztens felelőssége a részére kiadott feladatok megfelelő ellátására korlátozódik, az általa elvégzett feladatokért számvevői felelősséggel a munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik.
A számvevőgyakornok
15. § (1) Az Állami Számvevőszék a társadalmi felelősségvállalás jegyében mentori rendszert működtet. A mentori rendszerben részt vevő számvevőgyakornok számvevő-asszisztensi munkakört lát el, hat hónapos próbaidő közbeiktatásával, tizennyolc hónapos határozott idejű kinevezéssel, amely – munkaértékelés alapján, egyszeri alkalommal – további tizennyolc hónappal meghosszabbítható (a továbbiakban együttesen: gyakorlati idő).
(2) A számvevőgyakornokra a jogszabályokban és a jelen szabályzatban foglalt eltéréseket figyelembe véve, a számvevők foglalkoztatási viszonyára vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(3) A számvevőgyakornokot a gyakornoki idő alatt az alapszabadságon felül pótszabadság nem illeti meg.
(4) A határozott időre kinevezett számvevőgyakornokkal tanulmányi szerződés nem köthető.
(5) A számvevőgyakornok felelőssége a részére kiadott feladatok megfelelő ellátására korlátozódik, az általa elvégzett feladatokért számvevői felelősséggel a munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik.
(6) A számvevőgyakornok a gyakorlati idő letelte után a megszerzett munkatapasztalatról igazolást kap.
(7) A számvevőgyakornok számvevő-asszisztensi munkakörben a számvevő munkáját támogató ellenőrzési, egyéb szakmai, adminisztrációs és technikai feladatokat láthat el.
A köztisztviselők, ügykezelők és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak
16. § (1) A számvevői tevékenységi körbe nem tartozó feladatokat ellátó, legalább középiskolai végzettséggel rendelkező alkalmazott köztisztviselőnek minősül és tevékenységét a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásának, az egyéb előírásoknak és felettese utasításainak megfelelően végzi.
(2) Az Állami Számvevőszék alaptevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó, ügyviteli feladatokat ellátó, közszolgálati ügykezelő tevékenységét a Kttv.-nek, az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásának, az egyéb előírásoknak és felettese utasításainak megfelelően végzi.
(3) Az Állami Számvevőszék alaptevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó feladatokat ellátó, nem köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői besorolású alkalmazott munkavállalónak minősül, tevékenységét a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásainak, az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásának, az egyéb előírásoknak és felettese utasításainak megfelelően végzi.
(4) A köztisztviselő, a közszolgálati ügykezelő és a munkavállaló felelős a feladatkörébe tartozó feladatok jogszerű, hatékony és maradéktalan ellátásáért. Szakmai felelősségvállalását az ügyiratok, munkaanyagok aláírásával ismeri el, a jelen szabályzatban foglaltak szerint.
(5) A köztisztviselők részére a Kttv. 127. §-ában foglaltak szerint legfeljebb hat szakmai tanácsadói és négy szakmai főtanácsadói cím adományozható azzal, hogy az adományozott szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek együttesen nem haladhatják meg az Állami Számvevőszéknél kinevezett felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselők létszámának 20%-át.
(6) A köztisztviselő és a munkavállaló asszisztensi munkakörben is foglalkoztatható. Az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő ügyviteli (iratkezelési és ügyintézési) feladatokkal kapcsolatos támogató feladatokat láthat el, felelőssége a részére kiadott feladatok megfelelő ellátására korlátozódik, az általa elvégzett feladatokért felelősséggel a munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik. Az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott munkavállaló kommunikációs, ügyviteli, egyéb szakmai, dokumentációs, szervezési és koordinációs tevékenységet láthat el.
Egyedi ügyek gazdája
17. § (1) Az elnök, alelnök egyedi feladat ellátására, egyedi ügyek gazdája megnevezéssel az Állami Számvevőszék állományából átcsoportosítással vagy belső pályáztatást követően a feladathoz szakmailag kompetens személyt foglalkoztathat.
(2) A feladatellátás idejére, a feladat ellátására az elnök, alelnök ad megbízást.
(3) Az egyedi ügyek gazdája a feladatok ellátása tekintetében a számvevővel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Feladatait, felelőségi körét a munkaköri leírása rögzíti.
Vállalkozási és megbízási szerződés kötése
18. § (1) A kötelezettségvállalásra jogosult a feladatok ellátása érdekében külső személlyel vállalkozási vagy megbízási szerződést köthet.
(2) A megbízottat, vállalkozót, külső szakértőt a feladatának teljesítése során tudomására jutott – az Állami Számvevőszék vagy az ellenőrzött szerv, illetve természetes személy működésével, tevékenységével kapcsolatos – irat, adat, tény, körülmény, információ, módszer tekintetében titoktartási és adatvédelmi kötelezettség terheli. A külső szakértő a titokvédelmi, illetve adatvédelmi szabályok megsértése esetén – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – jogi felelősséggel tartozik.
A vagyonnyilatkozat
19. § (1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a köztisztviselő, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult
a) közbeszerzési eljárás során,
b) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében.
(2) A (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a köztisztviselő, aki jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be.
(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének
a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott kötelezett kinevezésekor, azt követően pedig évente,
b) a (2) bekezdésben meghatározott kötelezett háromévenként köteles eleget tenni.
(4) A vagyonnyilatkozatok őrzésére, ellenőrzésére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére az ÁSZtv. 19. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A vagyonnyilatkozatokban foglalt személyes adatok védelmére külön szabályzat rendelkezései az irányadók.
(6) A vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek nyilvántartásáról, értesítésükről, a vagyonnyilatkozat átadásának, átvételének lebonyolításáról, a leadott vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról és őrzéséről, a személyes adatok védelmének biztosításáról, a kötelezettek meghallgatásának megszervezéséről, az adóhatósági eljárás kezdeményezése esetén annak lebonyolításáért az előzőekben jelölt jogszabályok és a vonatkozó szabályozás alapján a kötelezett munkáltatója – illetékesség szerint – a humánpolitikai és a stratégiai tervezési feladatokat ellátó egységen vagy a Számvevői iroda koordináción keresztül gondoskodik.
A munkavégzés és az egyes pótlékokra való jogosultság szabályai
A munkavégzés főbb szabályai
20. § (1) Az Állami Számvevőszék számvevőinek, köztisztviselőinek és munkavállalóinak (a továbbiakban együtt: alkalmazott) kötelezettsége és joga a jelen szabályzatból következő feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása, amelyekért felelősséggel tartoznak.
(2) Az Állami Számvevőszék minden egységének vezetője felelős a feladatköre vonatkozásában a belső kontrollrendszer működtetéséért.
(3) Az Állami Számvevőszék egységei és az ott feladatot ellátó alkalmazottak tevékenységük során értelemszerű együttműködésre kötelezettek. Bármely egység a feladatkörébe eső, de (részben) más egység feladatkörébe is tartozó, vagy azt érintő ügyekben az érintettekkel egyeztetve köteles eljárni.
(4) Az egyeztetés, illetve az együttműködés kezdeményezéséért annak az egységnek a vezetője a felelős, amelynek az adott ügy (feladat) a feladatkörébe (hatáskörébe) tartozik. A kezdeményező egység vezetője az első helyen lévő szakmai felelős.
(5) Ha az együttműködés, illetve az egyeztetés során egyenrangú egységek, illetve azok vezetői között véleményeltérés marad fenn, akkor haladéktalanul a közvetlen közös felettes vezető elé kell utalni az ügyet döntésre.
(6) Az Állami Számvevőszéknél a munkafeladatok megállapítására és teljesítésére, a munkavégzés jogszerűségére, kulturáltságára, a vezetők és a beosztottak viszonyára, munkakapcsolatára, a felettes által adott utasítás végrehajtására, illetve annak megtagadására az ÁSZtv., a Kttv., az Mt., valamint az Állami Számvevőszék elnökének szervezetszabályozó normatív utasítása, továbbá az Állami Számvevőszék egyéb belső irányítási eszközeiben foglaltak az irányadók.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg munkaköri leírásban az általa irányított egységen belül foglalkoztatottak munkaköri feladatait, azok betartásának ellenőrzésére köteles. A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – tartalmazza a munkakörhöz tartozó alapvető feladatokat, az ellátandó tevékenységi kört, a kapcsolódó jogosítványokat, a legfontosabb munkakapcsolatokat, az alá- és fölérendeltségi előírásokat, valamint az adott munkakör ellátására vonatkozó követelményeket.
(8) Az Állami Számvevőszék alkalmazottját közvetlen felettes vezetője irányítja. Az ellenőrzésvezető az ellenőrzés vezetése során kifejtett szakmai tevékenyégét illetően önálló, független a felette munkáltatói jogkört gyakorló erőforrás-gazdálkodási főigazgatótól, illetve a felügyeleti vezetőtől, aki az ellenőrzésvezető által vezetett ellenőrzést felügyeli.
(9) Az Állami Számvevőszék ügymenetében kiadott alkalmazotti aláírás, szignálás a feladat- és hatáskörbe tartozóan a munkaköri leírásban jelölt szakmai felelősségvállalást, formai, tartalmi és jogszerűségért való helytállást jelenti.
(10) A számvevő szakmai véleménye miatt nem vonható felelősségre. Ez nem mentesíti a számvevőt és a számvevő vezetőt az ellenőrzés során alkalmazandó szabályok betartása alól.
(11) A helyettesítésről a munkáltatói jogkört gyakorló vezető gondoskodik. Az ellenőrzés során az ellenőrzést közvetlenül végzők helyettesítéséről az ellenőrzésvezető gondoskodik, az erőforrás-gazdálkodási főigazgató által biztosított szabad, megfelelő kompetenciájú erőforrás felhasználásával. Az ellenőrzésvezető és a felügyeleti vezető egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítésről az elnök dönt.
(12) Az Állami Számvevőszék alkalmazottja szakmai és egyéb jellegű továbbképzésre kötelezhető.
(13) Az alkalmazott az Állami Számvevőszékkel fennálló foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése, illetve az Állami Számvevőszéken belüli átcsoportosítása, végleges áthelyezése esetén munkaköri feladatait, a folyamatban lévő ügyeket, valamint hivatali ügyiratait – erre vonatkozó jegyzőkönyv felvételével együtt – átadás-átvételi eljárással köteles átadni. Az Állami Számvevőszéktől való vezetői hozzájáruláshoz kötött távozáshoz a hozzájárulás csak akkor és arra az időpontra adható meg, amikor az érintett a folyamatban lévő feladatait igazoltan befejezte, és átadta az átvételre kijelölt munkatársnak. Az eljárást a közvetlen felettes vezető, és amennyiben az átadás-átvétel minősített ügyiratokat is érint, a titkos ügyiratkezelés (TÜK) képviselője részvételével kell lefolytatni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek.
(14) Az egységek közötti kapcsolattartás a szervezeti irányítási rend szerinti szolgálati út betartásával történik. A szervezeti irányítási rend hierarchiájában alsóbb szintű egység vezetője információt csak a felettes vezetője előzetes tájékoztatása mellett adhat.
(15) A munkavégzés egyéb szabályait a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok tartalmazzák.
Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályai
21. § (1) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályait jelen szabályzat 3. melléklete tartalmazza.
(2) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságot az eredeti, államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirat bemutatásával – munkáltatói jogkörgyakorlás szerinti illetékesség alapján – a humánpolitikai és a stratégiai tervezési feladatokat ellátó egység vagy a Számvevői iroda koordináció felé kell igazolni, amely a kinevező okirat egyidejű módosítása mellett intézkedik a pótlék folyósítása iránt. A pótlék az igazoló bizonyítvány vagy egyenértékű okirat bemutatását követő hónap első napjától egész hónapokra jár.
(3) A munkáltató munkáltatói érdekből elrendelheti vagy engedélyezheti, hogy az alkalmazott iskolai vagy tanfolyami nyelvoktatásban vegyen részt. A kötelezően elrendelt nyelvi képzés költségeit és egyéb tanulmányi feltételeit az Állami Számvevőszék biztosítja.
A képzettségi pótlékra vonatkozó általános szabályok
22. § (1) Az alkalmazott képzettségi pótlékban részesülhet.
(2) A képzettségi pótlékra jogosító képzettségeket a jelen szabályzat 4. melléklete tartalmazza.
(3) A képzettségi pótlékra jogosultságot az alkalmazottnak kell a megfelelő dokumentumokkal igazolnia. A képzettségi pótlék, ha a jogosultság igazolása az Állami Számvevőszékhez történő felvétel vagy a kinevezés alkalmával nem történt meg, az igazoló dokumentumnak – munkáltatói jogkörgyakorlás szerinti illetékesség alapján – a humánpolitikai és a stratégiai tervezési feladatokat ellátó egységnél vagy a Számvevői iroda koordináción történő bemutatását követő hónap első napjától állapítható meg.
(4) Ha valamely munkakör vagy képzettség, pótlékra jogosító szakképesítés jellege tekintetében értelmezési kérdés merül fel, e kérdésben – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata alapján – az elnök dönt.
A számvevő képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok
23. § (1) A számvevőt – a kinevezéséhez szükséges egy felsőfokú iskolarendszerű képzésben szerzett képesítésén túl – a következő képzettségei jogosítják képzettségi pótlékra:
a) doktori (PhD) fokozat, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat,
b) további felsőfokú iskolarendszerű képzésben szerzett képesítés,
c) további emeltszintű vagy felsőfokú szakképzés vagy szakvizsga (jogi és felsőfokú költségvetési szakvizsga).
(2) A képzettségi pótlék alapját és mértékét az ÁSZtv. 21. § (1) és (7)–(8) bekezdése szabályozza.
(3) Képzettségi pótlékra jogosít az a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség, amely a munkaköri feladatokhoz egyértelműen köthető.
(4) A számvevőt több különböző szintű szakképesítés esetén is csak egy, a legmagasabb szintű képzettség után illeti meg képzettségi pótlék.
(5) A képzettségi pótlék szempontjából több azonos szintű szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.
(6) Az elnök egyedi elbírálással a (3)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.
A Kttv. hatálya alá tartozó felső- és középfokú végzettségű köztisztviselők képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok
24. § (1) A felső- és középfokú végzettségű köztisztviselők képzettségi pótlékára vonatkozó részletes szabályokat a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és az egyes illetménypótlékokról szóló jogszabály tartalmazza.
(2) Az Állami Számvevőszék szervezeti struktúrájában az alábbi területeken közreműködő köztisztviselők jogosultak – a 4. mellékletben foglalt képzettségek szerint – képzettségi pótlékra:
a) az Állami Számvevőszék vezetésének és a felügyeleti vezetők közvetlen támogatását biztosító titkársági és igazgatási területen közreműködők,
b) az ellenőrzési területen közreműködő ellenőrzési projekt technikai támogatói,
c) az ellenőrzési támogató területen közreműködő szakügyintézők és adminisztrátorok,
d) az ellenőrzési kiegészítő területen közreműködő szakügyintézők.
(3) Képzettségi pótlékra jogosít az a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség, amely a munkaköri feladatokhoz egyértelműen köthető.
(4) A köztisztviselőt több különböző szintű szakképesítés esetén is csak egy, a legmagasabb szintű képzettség után illeti meg képzettségi pótlék.
(5) A képzettségi pótlék szempontjából több azonos szintű szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.
Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok
25. § (1) Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló – egyedi elbírálás alapján – a munkaköréhez szükséges speciális szakképzettség esetén kaphat képzettségi pótlékot, a munkaszerződésében rögzített feltételek szerint.
(2) A képzettségi pótlék számítási alapja a munkavállaló mindenkori személyi alapbére.
Egyes munkakörökre vonatkozó szabályok
A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés
26. § (1) Az Állami Számvevőszék a szabályszerűség, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeit szem előtt tartva, továbbá a kockázatok kezelésére, és az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás elvére figyelemmel belső kontrollrendszert működtet.
(2) A belső kontrollrendszer elemek alkalmazási körét, szabályait külön szabályzatok és eljárásrendek tartalmazzák.
(3) A belső kontrollrendszer keretén belül tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység ellátására az elnök közvetlen alárendeltségében, az operatív működéstől független belső ellenőrzés működik. A szervezeti és feladatköri függetlenség körében a belső ellenőrzési feladatokat ellátó egység tevékenységének tervezése során önállóan, munkája során külső befolyástól mentesen, pártatlanul és tárgyilagosan jár el, éves jelentés keretében közvetlenül az elnöknek számol be.
(4) A belső ellenőrzést végzők feladatait, kötelezettségeit, jogait és hatáskörét, valamint a belső ellenőrzés eljárási szabályait tartalmazó Belső Ellenőrzési Kézikönyvet az elnök hagyja jóvá.
A jogi megfelelőségi elemzés
27. § (1) Az Állami Számvevőszéknél a jogszerű működés és tevékenység biztosítása érdekében jogi megfelelőségi elemzés működik.
(2) A jogi megfelelőségi elemző tevékenységet közvetlenül az elnök irányításával, az elnöknek alárendelten, általa e feladattal megbízott személy, erre a feladatra kijelölt megnevezett felügyeleti vezető vagy egység vezetője (a továbbiakban: jogi megfelelőségi elemző tevékenységgel megbízott számvevő) látja el.
(3) A jogi megfelelőségi elemző tevékenységgel megbízott számvevő a tevékenységét az általa készített és az elnök által jóváhagyott éves terv szerint, illetve az elnök eseti utasítása alapján végzi.
(4) A jogi megfelelőségi elemzés kiterjed:
a) az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésének, működésének és tevékenysége ellátásának jogszabályi megfelelőségére,
b) az irányítási eszközök jogszabályokkal és egymással való összhangjára,
c) az Állami Számvevőszék által kötött szerződések, megállapodások jogszabályoknak, illetve belső szabályozásnak való formai, tartalmi megfelelőségére,
d) az Állami Számvevőszék egyedi munkáltatói intézkedései jogszabályoknak, illetve belső szabályozásnak való megfelelőségére,
e) a normatív szabályok és az arra épülő gyakorlati működés közti összhangra,
f) a belső szabályozási hiányosságok feltérképezésére,
g) az ellenőrzést végző számvevők munkájának jogi megfelelőségére,
h) az ellenőrzést végző számvevő és az ellenőrzésvezető között felmerülő szakmai véleménykülönbség megfelelőségi elemzésére.
(5) A jogi megfelelőségi elemző tevékenységgel megbízott számvevő a tevékenységének tapasztalatairól jelentést készít az elnök részére, amelyben értékeli az elemzett tárgykör jogi megfelelőségét vagy annak hiányát, rámutat a hiányosságokra, illetve az eltérések okaira és intézkedési javaslatot fogalmaz meg.
(6) A jogi megfelelőségi elemző tevékenységgel megbízott számvevő tevékenységének ellátása érdekében a vezetők és az általuk irányított egységnél dolgozó személyek együttműködésre (adat, információ, tájékoztatás, dokumentum szolgáltatására) kötelesek.
A fizikai biztonságra, valamint a titok- és adatvédelemre vonatkozó feladat- és hatáskörrel rendelkező személyek
Biztonsági vezető, informatikai biztonsági felügyelő, adatvédelmi és titokvédelmi felelős
28. § (1) Az Állami Számvevőszéknél az elnök által kinevezett biztonsági vezető a tevékenységét az elnök irányításával, az elnöknek közvetlenül alárendelten látja el.
(2) A biztonsági vezető feladatait külön szabályzat határozza meg.
(3) A biztonsági vezető számára feladatokat – a (2) bekezdésben hivatkozott szabályzatban előírtakon túl – kizárólag az elnök határozhat meg.
(4) Az Állami Számvevőszéknél a biztonsági vezető szakmai irányítása és ellenőrzése mellett látja el feladatát az elnök által kinevezett informatikai biztonsági felügyelő, továbbá az adatvédelmi és titokvédelmi felelős. Tevékenységüket, feladataikat külön szabályzat határozza meg.
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE
Az Állami Számvevőszék működésének általános szabályai
Az irányítás eszközei
29. § (1) A normatív elnöki utasítás az Állami Számvevőszék elnöke által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz, amely a szervezet alaptevékenységének, a vezetés-irányítás feladatai végrehajtásának szabályozásáról, az Állami Számvevőszék szervezetéről, működéséről, belső irányítási rendjéről rendelkezik. A normatív elnöki utasítás mint közjogi szervezetszabályozó eszköz tartalmára és végrehajtására a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, és a jelen szabályzat rendelkezései az irányadóak.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke elnöki intézkedésben rendelkezik a szervezet működtetésével, az ellenőrzési eljárás részletszabályaival, a gazdálkodással, a munkavégzéssel, munkajogi kérdésekkel, a szociális és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos olyan feladatok hivatali végrehajtásáról, amelynek elrendelésére nem szükséges normatív elnöki utasítás kiadása. Az Állami Számvevőszék elnöke elnöki intézkedésben rendelkezik továbbá a korábbi normatív utasításban foglalt vagy abból következő feladatok végrehajtásáról. Az Állami Számvevőszék elnöke a szervezeti működést érintő tárgyban, a szervezet működtetésében közreműködő külső szervezet vezetőjével együttes intézkedést adhat ki, melynek hatálya mindegyik intézkedő fél szervezetére kiterjed. Az elnök a feladat-végrehajtás módjára vonatkozóan – a feladat jellegéhez igazodóan – körlevelet is kiadhat.
(3) Az elnök és az erőforrás-gazdálkodási főigazgató az Állami Számvevőszék alapfeladatát érintő tárgyban együttes intézkedést adhat ki, melynek szakmai tartalmáért az erőforrás-gazdálkodási főigazgató felel. Az erőforrás- gazdálkodási főigazgató a szakmai felügyelete körébe tartozó feladatok végrehajtására – a szakmai tartalomért és helytállóságért vállalt felelőssége mellett – intézkedést adhat ki, amely az elnök tájékoztatását igazoló, határozott vagy határozatlan időtartamra szóló, az intézkedésen feltüntetett „tájékoztatásra bemutatásra került” elnöki jegyzéssel válik hatályossá.
(4) Az erőforrás-gazdálkodási főigazgató, a főtitkár, a gazdasági igazgató, az irányításuk alá tartozó egységek, továbbá a belső ellenőrzési vezetői feladatok ellátásával megbízott számvevő, valamint az elnöki igazgató által jóváhagyottan az irányítása alá tartozó elnöki igazgatósági egységek feladatukat és működési rendjüket, az állandó bizottságok vezetői a bizottságok feladatát és működési rendjét ügyrendben szabályozzák. A kiadásra kerülő ügyrend az elnök tájékoztatását igazoló, határozott vagy határozatlan időtartamra szóló, az ügyrenden feltüntetett „tájékoztatásra bemutatásra került” elnöki jegyzéssel válik hatályossá. Az ügyrendnek összhangban kell lennie a jogszabályokkal, a normatív elnöki utasításokkal és az elnöki intézkedésekkel.
(5) Az erőforrás-gazdálkodási főigazgató, a gazdasági igazgató és az elnöki igazgató az irányításuk alá tartozó egységek feladatkörében körlevelet adhatnak ki, amely tájékoztatást, figyelemfelhívást, illetve egyes feladatok – különösen a gazdálkodási, informatikai, munkaügyi, módszertani, tervezési feladatok – ellátása tekintetében a végrehajtás módjára vonatkozó utasítást tartalmazhat.
(6) Az elnök által kiadott, az (1)–(3) bekezdésben meghatározott irányítási eszközök megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló jogszabály előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.
(7) Az irányítási eszközök rendelkezései között felmerülő ellentmondás vagy értelmezési nehézség esetén – az ellentmondás, értelmezési vita feloldása érdekében – követendő eljárás szabályait külön szabályzat rögzíti. A szabályzatban rögzítetteken túl az alkalmazottak kötelezettsége a feladat- és hatáskörükben felmerülő ellentmondások, helytelen gyakorlat, valamint egyéb eljárási probléma rendszerszemléletű korrekciójára vonatkozó javaslat megfogalmazása és annak vezetői fórumon való megtárgyalásának kezdeményezése.
Az Állami Számvevőszék feladatterve
30. § (1) Az Állami Számvevőszék éves feladatterve a vezetés-irányítás eszközeként a számvevőszéki tevékenység vitele és fejlesztése, az ellenőrzési munkát segítő „szakmai infrastruktúra” szempontjából kiemelt jelentőségű, valamint az egyéb, az ellenőrzési tervében nem szereplő feladatokat tartalmazza.
(2) Az éves feladatterv összeállításáért az elnöki igazgató felelős, aki a jóváhagyott éves feladatterv megvalósulását figyelemmel kíséri, és arról beszámol az elnöknek.
(3) Az éves feladattervet az elnök hagyja jóvá és gondoskodik annak végrehajtásáról, szükség esetén módosításáról.
A kiadmányozás
31. § (1) A kiadmányozási jog magában foglalja a közbenső intézkedés megtételét, az érdemi döntést, az irat aláírását és az ügyirat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó a felelős.
(2) Külső szervhez vagy személyhez iratot csak a kiadmányozásra jogosult által hitelesítetten lehet továbbítani (külső kiadmányozás). Külső kiadmánynak minősül az alkalmazott részére a munkáltatói jogkörben kiadmányozott és átadott irat is.
(3) A kiadmányozásra jogosult vezető az ügyrendben szabályozottak szerint határozza meg a helyettesek aláírási jogkörét és sorrendjét. A helyettesként kiadmányozó személy a vezető feltüntetett neve alatti „h” jelzés alkalmazásával gyakorolhatja a kiadmányozást.
(4) Az elektronikus aláírással ellátott irat hiteles kiadmányozásának módjáról külön szabályzat rendelkezik.
(5) Az Állami Számvevőszék az elektronikus kézbesítés gyors és hatékony lehetőségének kihasználása érdekében igénybe veszi a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által működtetett Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer Hivatali Kapun (a továbbiakban: HK) keresztül megvalósuló szolgáltatását. Hivatalos iratok fogadása és küldése más hivatalos szervekkel a HK-n keresztül is történhet. Az iktatott iratot a jelen szabályzat szerint kiadmányozásra jogosult egység vezetője kiadmányozza.
(6) A kiadmányozott irat papír alapon, illetve elektronikus úton (elektronikus levélben vagy HK-n keresztül) történő megküldésének részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.
(7) Általános kiadmányozási joga az elnöknek van, amelyet eseti vagy állandó jelleggel a jelen szabályzatban, továbbá az erre vonatkozó elnöki döntésekben jelölt rendelkezések szerint, az ott meghatározott ügykörben átruházhat. Az átruházott hatáskör jogosultja eljárása minden szakaszában köteles vizsgálni, hogy az eljárása összhangban van-e az Állami Számvevőszék stratégiájával, normatív és vonatkozó egyéb utasításaival. Ha ezektől eltérést észlel, köteles a hatáskör eredeti jogosultjától a következő eljárási cselekmény előtt tájékoztatást kérni. Az átruházott hatáskör jogosultja az elnök által meghatározott rendszerességgel beszámolót készít az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről.
(8) Az elnök kiadmányozza:
a) az Állami Számvevőszék jelentéseit (véleményeit, beszámolóit), ezt a jogkörét eseti jelleggel átruházhatja,
b) az Országgyűlés tisztségviselőinek, a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek, az országgyűlési biztosnak címzett iratokat,
c) a fejezetet irányító szerv vezetőjének (fejezetgazda) hatáskörébe tartozó minden iratot, amelyre jogszabály kötelezi, illetve feljogosítja,
d) minden iratot, amelyre az Állami Számvevőszéken belüli irányítási, felügyeleti, munkáltatói szabályozásból adódó jogosítványa vonatkozik, és kiadmányozási jogát nem ruházta át, továbbá
e) feljelentés kivételével az ÁSZtv. 28. § (5) bekezdésében, 31. §-ában, valamint 33. § (3), (5)–(6) és (8) bekezdésében foglaltakkal összefüggő iratot.
(9) Az elnök által kiadmányozásra kerülő iratot az irat tartalmáért felelős személy által a 20. § (9) bekezdése szerint szignálva, az elnöknek címezve kell megküldeni az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység vezetőjének, kivéve az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos iratot, amelyet az elnöki igazgatóság minőségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egysége vezetőjének kell megküldeni. Az itt jelölt egységek vezetői gondoskodnak a megküldött irat elnökhöz történő beterjesztéséről.
(10) Az elnök által átruházott jogkörben az alelnök kiadmányoz az elnök helyettesítésével, valamint a feladatkörével összefüggő ügyekben.
(11) Az elnök által átruházott jogkörben a főtitkár kiadmányozza:
a) mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan – elnöki megbízás alapján – el kell készítenie,
b) a feladatkörébe tartozó ügyiratokat, valamint
c) a munkáltatói jog gyakorlásából adódó, hatáskörébe tartozó intézkedéseket.
(12) Az erőforrás-gazdálkodási főigazgató kiadmányozza:
a) mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan – elnöki megbízás alapján – kell elkészítenie,
b) az általa irányított egységek feladatkörébe, ellenőrzési hatáskörébe tartozó ügyiratokat, valamint
c) a munkáltatói jog gyakorlásából adódó, hatáskörébe tartozó intézkedéseket.
(13) Az erőforrás-gazdálkodási főigazgató ügyrendben szabályozza, hogy az általa irányított egységeken belül feladatkörükben, valamint az ellenőrzéssel összefüggésben kik, milyen esetben kiadmányozhatnak.
(14) Az elnök által átruházott jogkörben az elnöki igazgató kiadmányozza mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan – elnöki megbízás alapján – el kell készítenie.
(15) Az elnök által átruházott jogkörben a gazdasági igazgató kiadmányozza mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan el kell készítenie. A gazdasági igazgató ügyrendben szabályozza, hogy az általa irányított egységeken belül kik, milyen esetben kiadmányozhatnak.
(16) A jogi feladatokat ellátó egységek vezetői kiadmányozzák a feladatkörükbe tartozóan, az ügyrendjükben meghatározott ügyek ellátásával kapcsolatban keletkező iratokat.
(17) A pénzügyi kötelezettségvállalásra, utalványozásra, ajánlattételre, ajánlatok elfogadására vonatkozó iratok, a nyomtatott és elektronikus adó- és járulékbevallások, adatszolgáltatások, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal felé teljesítendő adatszolgáltatások kiadmányozását az Állami Számvevőszék Gazdálkodási Szabályzatában, valamint az Állami Számvevőszék Közbeszerzési Szabályzatában meghatározott személyek gyakorolják.
(18) Az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység vezetője kiadmányozza a közérdekű kérelemmel, panasszal, bejelentéssel kapcsolatban keletkezett iratot, a (8) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével.
(19) A kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység vezetője kiadmányozza az Országgyűlés, a sajtó- és tömegtájékoztatás, valamint az intézményi kapcsolattartás körében keletkező mindazon iratokat, amelyek nem tartoznak más kiadmányozási jogkörébe.
(20) Az ellenőrzésvezető kiadmányozza az adatbekérés körében keletkező iratokat, továbbá a helyszíni ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos mindazon leveleket és más iratokat, amelyek nem tartoznak más személy kiadmányozási jogkörébe.
(21) A felügyeleti vezető kiadmányozza az ellenőrzést végző számvevő megbízólevelét, az ellenőrzött szervezetekkel való kapcsolattartás körében keletkező iratokat, valamint a számvevőszéki jelentés-tervezeteket.
(22) Az Állami Számvevőszéken belüli egységek közötti iratok, feljegyzések esetében (belső kiadmányozás):
a) az alelnök feladatkörében, valamint a főtitkár, az erőforrás-gazdálkodási főigazgató, az elnöki igazgató, a gazdasági igazgató az irányításuk alá tartozó egységek tekintetében rendelkeznek belső kiadmányozási joggal, amelyet ügyrendben szabályozott módon az általuk irányított egységek vezetőire átruházhatnak,
b) az ellenőrzés folyamatában szakmai munkaanyagot adó számvevő a munkaanyaga tekintetében kiadmányozási jogkörrel rendelkezik,
c) a belső ellenőrzési vezetői feladatok ellátásával megbízott számvevő – a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló, mindenkor hatályos jogszabály előírása szerint – a feladat- és hatáskörébe rendelt ügykörben, így különösen a belső ellenőr megbízólevelének kiadmányozása és az ellenőrzési program jóváhagyása, az ellenőrzési jelentések, az ellenőrzéssel kapcsolatos levelezések, intézkedési tervek véleményezése, szabályzatok véleményezése tekintetében kiadmányozási jogkörrel rendelkezik.
A munkáltatói jogok gyakorlása
32. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályozása az ÁSZtv., a Kttv., valamint az Mt. szabályain alapul.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából az alapvető munkáltatói jog körébe tartozik: a jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése és megszűnésének megállapítása, próbaidő kikötése, az eskü kivétele, a vezetői kinevezés és annak visszavonása, az alap munkaköri leírás elkészítése és átadása, az átcsoportosítás, az ellenőrzésbe kijelölés, a feladatba kijelölés, a felügyeleti vezető kijelölése és az ellenőrzésvezető megbízása, részükre a megbízólevél átadása, tanácsadói, főtanácsadói cím használatának engedélyezése és a vonatkozó pótlékjogosultság megállapítása, az összeférhetetlenség megállapítása, a munkáltató engedélyéhez kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének engedélyezése, a kirendelés, a külföldi kiküldetés, az illetmény, a munkabér és egyéb járandóságok megállapítása, a pótlékjogosultság megállapítása, az alapilletmény emeléséről vagy csökkentett mértékben történő megállapításáról való döntés közlése, a jutalmazás (az elnök egyetértése mellett), a minősítés, a fegyelmi eljárás elrendelése és lefolytatása, a kártérítési felelősség megállapítása, a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság kiadása.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából egyéb munkáltatói jog körébe tartozik: az irányítási és felügyeleti jog (ide nem értve a felügyeleti vezető ellenőrzés-felügyeleti jogát), az utasítási és rendelkezési jog, túlmunka, ügyelet, készenlét elrendelése és a kapcsolódó szabadidő kiadása, a rendes szabadság, a tanulmányi szabadság kiadása, eseti (30 napot meg nem haladó) fizetés nélküli szabadság engedélyezése, helyettesítési megbízás (a díjazás tekintetében az alapvető munkáltatói jogkörgyakorló egyetértése mellett), belföldi kiküldetés, szaktanfolyamokon való részvétel engedélyezése, a kiegészítő munkaköri leírás elkészítése és átadása, a feladatkiszabó utasítás adása, a munkaértékelés, a munkáltató engedélyéhez nem kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásul vétele, az alapvető munkáltatói jogok kérdésében, illetve az alkalmazott tekintetében egyéb tárgykört illetően véleményezés és javaslatok megtétele, valamint minden, a (2) bekezdésben fel nem sorolt munkáltatói döntést igénylő kérdés.
(4) Az elnök a (2)–(3) bekezdésben felsorolt munkáltatói jogkörből közvetlenül gyakorolja
a) a főtitkár, az erőforrás-gazdálkodási főigazgató, számvevő igazgató, felügyeleti vezető (ideértve a megnevezett felügyeleti vezetőt), az egyedi ügyek gazdái (az e paragrafusban foglalt kivétellel), az elnöki igazgató és a gazdasági igazgató, a jogi megfelelőségi elemző tevékenységgel megbízott számvevő, valamint a belső ellenőrzési feladatokat ellátó személyek, az elnöki igazgatóság kinevezett vezetői tekintetében az összes alapvető és egyéb munkáltatói jogot,
b) az a) pontban felsoroltak kivételével a számvevő igazgatóhelyettes, a számvevő osztályvezető-főtanácsos és az ellenőrzésvezető tekintetében az alapvető munkáltatói jogokat,
c) az Állami Számvevőszék számvevői és köztisztviselői tekintetében az alapvető munkáltatói jog körébe tartozó jogok közül:
ca) az eskü kivételét,
cb) a vezetők és a számvevők összeférhetetlenségének megállapítását az ÁSZtv. 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével, a IV. fejezetben foglaltak figyelembevételével,
cc) az ÁSZtv. 16. § (2) bekezdésében foglaltak alapján tanácsadói, főtanácsadói cím használatának engedélyezését és a vonatkozó pótlékjogosultság megállapítását,
cd) a vezetői kinevezést, és a vezetői kinevezés visszavonását,
ce) a külföldi kiküldetést,
cf) a felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető illetményének megállapítását,
cg) a felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető személy részére megbízólevél kiadását,
ch) az alapilletmény ÁSZtv. 21. § (11) bekezdése szerinti emeléséről vagy csökkentett mértékben történő megállapításáról való döntést,
d) az ellenőrzések tekintetében az ellenőrzésvezető és a felügyeleti vezető egyidejű helyettesítéséről való döntési jogot.
(5) Az elnöki igazgató és a gazdasági igazgató irányítása alá tartozó számvevő igazgatóhelyettes, számvevő osztályvezető-főtanácsos esetében az érintett igazgató, az ellenőrzésvezetők, valamint az irányítása alá tartozó számvevő igazgatóhelyettes, számvevő osztályvezető-főtanácsos esetében az erőforrás-gazdálkodási főigazgató gyakorolja – a (4) bekezdés b) pontjára tekintettel – az egyéb munkáltatói jogkört.
(6) Az alelnök a (2)–(3) bekezdésben felsorolt munkáltatói jogkört közvetlenül gyakorolja az alelnöki egyedi ügyek gazdája tekintetében.
(7) A Számvevői iroda alkalmazottai tekintetében az erőforrás-gazdálkodási főigazgató gyakorolja mindazokat az alapvető munkáltatói jogokat, amelyek a (4) és (6) bekezdés alapján nem tartoznak az elnök vagy az alelnök jogkörébe. A Számvevői iroda alkalmazottai tekintetében a Számvevői iroda koordináció vezetője gyakorolja – a (10)–(11) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – mindazokat az egyéb munkáltatói jogokat, amelyek a (4) és (6) bekezdés alapján nem tartoznak az elnök vagy az alelnök jogkörébe.
(8) A gazdasági igazgató – a számvevők kivételével – az irányítása alá tartozó egységek alkalmazottai tekintetében gyakorolja – a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mindazokat a munkáltatói jogokat, amelyek a (4) és (6) bekezdés alapján nem tartoznak az elnök vagy az alelnök jogkörébe.
(9) A törzskari egységen dolgozó munkavállalók és köztisztviselők felett az elnök által átruházott hatáskörben az érintett egység vezetője gyakorolja a (4) bekezdésben fel nem sorolt alapvető munkáltatói jogokat és az egyéb munkáltatói jog körébe tartozó jogokat.
(10) Az átcsoportosítással érintett alkalmazottak esetében, erre az időre az átcsoportosítás szerinti egység vezetője mint felettes vezető – a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.
(11) Az ellenőrzésbe kijelölt számvevők esetében az ellenőrzés időtartama alatt az egyéb munkáltatói jogokat az ellenőrzésvezető gyakorolja.
(12) Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
A vezetői munkát segítő, tájékoztató és döntés-előkészítő testületek és más fórumok
Vezetői értekezlet, konzultáció
33. § (1) Az elnök szükség szerinti gyakorisággal a vezetők közötti kölcsönös tájékoztatás, véleménycsere, az előterjesztett elnöki döntést vagy intézkedést igénylő témák megtárgyalása, valamint a soron következő elnöki értekezlet napirendi előterjesztéseivel és a parlamenti teendőkkel kapcsolatos egyeztetés céljából a szervezet vezetői számára értekezletet hív össze, konzultációt tart.
(2) A vezetői értekezlet, konzultáció napirendjét és a meghívottak körét az elnök esetenként határozza meg.
(3) A jelen szabályzat 34. § (1) bekezdésében jelölt tárgykörön kívüli elnöki döntések meghozatalára az elnök vezetői értekezletet hívhat össze a (2) bekezdésben jelöltek szerint.
(4) A vezetői értekezletre, elnöki döntésre előkészített előterjesztést az értekezletre meghívottak jogosultak tenni. A vezetői értekezletről az elhangzottak lényegét, a meghozott döntéseket tartalmazó emlékeztető készül, melyet az elnök hagy jóvá. A vezetői értekezleten meghozott elnöki döntéseket naptári évenként az év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, a hónap és a nap feltüntetésével kell jelölni. Az elnöki döntés jelölése: .../20.. (hó – római számmal, nap – arab számmal) ED. sz. döntés.
(5) A döntés megalapozására az értekezletet megelőzően legalább kettő nappal, az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egységhez írásban megküldött előterjesztés szolgál. Az értekezleten helyben kiosztott előterjesztésre kizárólag az elnök adhat engedélyt.
(6) Az előterjesztés két fő részből áll:
a) az első rész tartalmazza: az előterjesztés címét, előadóját, a helyzetelemzést, a cél- és feladatmeghatározást, a feltételeket, a várható eredményt, a döntés szükségességének indokait, ennek jogszabályi alapjait, igazgatási, gazdasági és a további lényeges összefüggéseit, a döntéshez szükséges egyéb információkat;
b) a második rész tartalmazza a határozati javaslatokat, amelyek az előterjesztés első részének megállapításain alapulnak,
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személy, szervezet feltüntetése mellett a határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtásra vonatkozó intézkedés kiadása, továbbá a végrehajtásról történő beszámolás végső határidejét;
bb) az előterjesztés elkészítéséért, a megfelelő előzetes egyeztetések elvégzéséért a napirendi pont előadója felelős; az előterjesztő gondoskodik az előzetes egyeztetések elvégzéséről.
(7) Az előterjesztés megalapozását (előkészítését) az Állami Számvevőszék hivatali szervezetén belül készített feljegyzések is segíthetik. A vezetői döntést igénylő ügyre vonatkozó feljegyzés elnöki jóváhagyása a vonatkozó előterjesztés feljegyzésben jóváhagyott szempontok szerinti előkészíthetőségét jelenti.
(8) Az előterjesztés formai és tartalmi feltételeinek is megfelelő feljegyzés alapján – indokolt esetben – az elnök jogosult haladéktalanul ez alapján is döntést hozni. Az így hozott döntést a következő Elnöki Vezetői Értekezleten ismertetni kell és a (4) bekezdésben jelölt módon folytatólagos sorszámmal kell ellátni. Az Elnöki Vezetői Értekezletek között hozott döntések itt jelölt ismertetésre történő előterjesztése az ügy gazdájának a feladata.
Az elnöki értekezlet
34. § (1) Az elnöki értekezlet az elnök operatív munkáját és az Állami Számvevőszék alaptevékenységét, különösen az ellenőrzési jelentések megtárgyalását és jóváhagyását támogató testület.
(2) Az elnöki értekezletet az elnök hívja össze. Az elnöki értekezletet az elnök, távollétében az alelnök vezeti.
(3) Az elnöki értekezlet állandó tagjai:
a) az elnök,
b) az alelnök,
c) az erőforrás-gazdálkodási főigazgató,
d) a megnevezett felügyeleti vezető,
e) az elnöki igazgató,
f) a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység vezetője,
g) a minőségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egység vezetője, mint a Vezetői Információs Rendszer részét képező elnöki értekezlet előkészítésével, lebonyolításával és az elnöki értekezleten hozott elnöki döntések, intézkedések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat koordináló vezető.
(4) Az elnöki értekezleten meghívottként vesznek részt:
a) feladatkörét érintően a gazdasági igazgató,
b) az ellenőrzési jelentések napirendjeinél az elnöki értekezletet megelőző belső egyeztetésben érintett vezetők,
c) a felügyeleti vezető az általa felügyelt ellenőrzés vonatkozásában,
d) jóléti és szociális témájú előterjesztések tárgyalásánál az érdek-képviseleti szervek képviselői,
e) akinek az értekezleten, a napirend tárgyalásán való részvételét az elnök indokoltnak tartja.
(5) Az elnöki értekezleten a napirend tárgyalásánál eseti meghívottként vesznek részt mindazon egységek illetékes munkatársai, akiknek előterjesztései az elnöki értekezlet napirendi pontjai között szerepelnek.
(6) Az elnöki értekezlet előkészítéséért, lebonyolításáért, az emlékeztető elkészítéséért, az elnöki értekezleten hozott elnöki döntések, intézkedések megismertetéséért és a döntések végrehajtásának ellenőrzéséért a minőségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egység vezetője, akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy a felelős.
(7) Az elnöki értekezlet előkészítésének, lebonyolításának és az elnöki értekezleten hozott elnöki döntések, intézkedések végrehajtásának támogatásában a minőségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egység vezetője által kijelölt munkatárs közreműködik.
(8) Az elnöki értekezlet negyedévente összeállított munkaterv szerint ülésezik. Az elnök az elnöki értekezletet szükség szerint, a munkatervtől eltérően is összehívhatja.
(9) Az elnöki értekezlet tárgyalja:
a) az Állami Számvevőszék ellenőrzési, véleményezési, beszámolási feladatainak teljesítése során elkészült jelentéseket és azon más dokumentumokat, amelyeknek a megtárgyalását az elnök szükségesnek tartja,
b) mindazokat az előterjesztéseket, amelyek az elnök hatáskörébe tartozó ellenjegyzések előkészítését tartalmazzák,
c) valamely ellenőrzött szerv tekintetében vagyonmegóvási intézkedés megtételére vonatkozó indítványt,
d) az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervét (tervjavaslatát),
e) az Állami Számvevőszék éves feladattervét (tervjavaslatát),
f) az Állami Számvevőszék éves nemzetközi kapcsolattartási tervét (tervjavaslatát),
g) az Állami Számvevőszék éves költségvetését és költségvetésének végrehajtására vonatkozó beszámolót,
h) a jogi realizálás és a nyomozó hatóságokkal való kapcsolattartás tapasztalatairól szóló éves beszámolót,
i) a sajtótájékoztatókra javasolt témákat és beszámolókat,
j) az Állami Számvevőszék funkcionális részstratégiáit,
k) az Állami Számvevőszék funkcionális egységeinek tevékenységéről készült időközi beszámolókat,
l) minden olyan témát, előterjesztést, amelynek megtárgyalását az elnök az elnöki értekezlet elé utalja.
(10) Az elnöki értekezletek előkészítése és lebonyolítása elektronikus úton történik, az ezzel kapcsolatos további rendelkezéseket a minőségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egység ügyrendje, továbbá külön elnöki intézkedés tartalmazza.
Munkaértekezletek
35. § (1) Az elnök évente legalább egyszer országos munkaértekezletet hív össze.
(2) Az elnök indokolt esetben az Állami Számvevőszék egyes egységeihez tartozó munkavállalókat is összehívhat apparátusi értekezletre.
(3) Az erőforrás-gazdálkodási főigazgató és az egységet vezető igazgató az általuk irányított egységre vonatkozó ügyrendben szabályozzák a vezetői és munkaértekezleteik rendjét.
Szakmai bizottságok, munkacsoportok
36. § (1) Egyes feladatok ellátására szakmai bizottság vagy munkacsoport hozható létre.
A szakmai bizottság vagy munkacsoport létrehozására vonatkozó vezetői döntésre az adott szakterület egységének vezetője tehet előterjesztést. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a javasolt ellátandó feladatokat, vezetőjének, tagjainak megválasztási szempontjait, módszerét.
(2) Szakmai bizottság állandó bizottságként is létrehozható. Az állandó szakmai bizottság működési rendjét ügyrendje határozza meg.
(3) A módszertani fejlesztések kezdeményezését, az elkészült módszertani dokumentumok, javaslatok, szabályzattervezetek szakmai felülvizsgálatát, véleményezését a Módszertani Bizottság látja el.
Képviselet és kapcsolattartás rendje
Képviselet
37. § (1) Az Állami Számvevőszéket az elnök képviseli, ezt a jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja.
(2) A peres és peren kívüli eljárásokban, valamint egyéb hatósági ügyekben a képviseletet a jogi feladatokat ellátó egységnél dolgozó jogtanácsos, jogi előadó vagy megbízott külső közreműködő látja el.
(3) Az ellenőrzött, illetve törvény alapján ellenőrizhető szervezettel való kapcsolattartás keretei között a képviseletet a témafelelős felügyeleti vezető látja el.
(4) Az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló projektek esetében a képviseletet a projektdokumentumban megjelölt személy látja el.
A kapcsolattartás rendjének általános szabályai
38. § (1) Az elnök és az alelnök az elnök által kialakított munkamegosztás szerint tartja a kapcsolatot különösen Magyarország államfőjével, az Országgyűlés elnökével és alelnökeivel, a miniszterelnökkel és a Kormány tagjaival, az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével, az Országos Bírósági Hivatal elnökével és a legfőbb ügyésszel, továbbá mindazon szervekkel, szervezetekkel, amelyekkel jogszabályi rendelkezések alapján alaptevékenysége ellátásához együttműködésre jogosult vagy kötelezett.
(2) Az elnök eltérő döntése hiányában – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott esetkörök kivételével – a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység vezetője tartja a kapcsolat a külső szervekkel.
(3) A kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység vezetője kapcsolatot tart – az Állami Számvevőszék és a felsőoktatási intézmények között létrejött együttműködési megállapodások alapján – a felsőoktatási intézményekkel.
(4) Az ellenőrzéssel érintett szervezetek vezetőivel – az ellenőrzéssel összefüggő ügyekben – a felügyeleti vezetők tartják a kapcsolatot.
(5) A jogi támogató feladatokat ellátó egység kijelölt jogtanácsosa tartja a kapcsolatot az OLAF Koordinációs Irodával.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben nem nevesített esetekben az elnök dönt a kapcsolattartás rendjéről.
Parlamenti kapcsolatok
39. § (1) Az Állami Számvevőszék kapcsolatot tart az Országgyűléssel és annak hivatali szervezetével.
(2) Az Állami Számvevőszéket a plenáris üléseken az elnök, vagy az alelnök képviseli.
(3) Bizottsági ülésen szakértőként az elnök, illetőleg a kijelölésre jogosult vezető által kijelölt munkatársak felhatalmazásuknak megfelelően vesznek részt.
(4) Bizottsági ülésen az Állami Számvevőszék képviseletében jelenlévő személy a számvevőszéki jelentésben foglaltakat képviseli. Ellenőrzési tervben nem szereplő témakörben az elnök nyilatkozhat, illetve vállalhat kötelezettséget.
(5) A kapcsolattartást a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység szervezi, koordinálja. Ennek keretében – az illetékes vezetővel együttműködve – gondoskodik a dokumentumok parlamenti benyújtásáról, szervezi, összehangolja az üléseken való részvételt.
(6) A kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység a szakmai egységek számára kommunikációs támogatást nyújt, különösen az elnök országgyűlési és más nyilvános szerepléseihez, az illetékes egység által elkészített írásos anyagokhoz (expozék, képviselői kérdések válaszai, nyilatkozatok).
(7) Országgyűlési címzettek részére csak az elnök felhatalmazásával lehet anyagokat eljuttatni a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység közreműködésével.
(8) Az országgyűlési információkat a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység feldolgozza és gondoskodik a vezetők tájékoztatásáról.
Sajtó- és tömegtájékoztatás
40. § (1) Az Állami Számvevőszék folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt munkájáról.
(2) Általános nyilatkozattételi jogosultsággal az elnök és az alelnök rendelkezik, az elnök által kialakított munkamegosztás szerint.
(3) A vezetők és vezetői felhatalmazás alapján a számvevők a feladat- és hatáskörükbe tartozó témakörben adhatnak tájékoztatást, nyilatkozhatnak az írott és az elektronikus sajtóban a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység előzetes értesítésével.
(4) A sajtó- és tömegtájékoztatással kapcsolatos feladatokat a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység végzi, kapcsolatot tart az Országgyűlés Sajtószolgálatával, a sajtó és a tömegtájékoztatás képviselőivel, továbbá koordinálja a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával, közlésével kapcsolatos feladatokat.
(5) A nyilvánosság, továbbá a jogszabályon alapuló közzétételi kötelezettség biztosítása érdekében az Állami Számvevőszék internetes honlapot működtet. A honlap működtetéséről, a honlapon közzéteendő adatok köréről és a közzététel rendjéről külön irányítási eszköz rendelkezik.
Nemzetközi kapcsolatok
41. § (1) Az Állami Számvevőszék nemzetközi együttműködéseinek erősítése, ellenőrzés-szakmai szabályainak, ellenőrzési módszereinek folyamatos fejlesztése érdekében kapcsolatot tart különösen az INTOSAI, az EUROSAI, az EURORAI, valamint az Európai Unió intézményeivel és egyéb szervezeteivel, a NATO Nemzetközi Számvevő Testületével, valamint a Visegrádi együttműködésben részt vevő országok legfőbb ellenőrző intézményeivel.
(2) A nemzetközi kapcsolatok szervezését és koordinálását az elvi módszertani feladatokért és nemzetközi kapcsolatokért felelős egység végzi a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egységgel együttműködve. A külképviseletekkel, valamint a Külügyminisztérium illetékes szerveivel az Állami Számvevőszék egységei az elvi módszertani feladatokért és nemzetközi kapcsolatokért felelős egység útján tartanak kapcsolatot.
(3) Az elvi módszertani feladatokért és nemzetközi kapcsolatokért felelős egység felelős a külföldi kiutazásokat és a külföldiek hazai fogadását is tartalmazó nemzetközi kiutazási és vendégfogadási terv összeállításáért.
A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
42. § (1) Az Állami Számvevőszék a közérdekű kérelem, panasz és bejelentés (a továbbiakban együttesen: bejelentések) ügyintézése során az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-ában foglaltak szerint jár el. Amennyiben eljárásra nem jogosult, a beadványt – a vonatkozó adatvédelmi rendelkezések figyelembevételével – az eljárásra jogosult szervhez továbbítja.
(2) A bejelentésekkel kapcsolatos eljárás az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység feladata, melynek ellátása során a fokozott adatvédelem, az anonimitás, az érdemi információfelhasználás és a folyamatban lévő ellenőrzések vagy az ellenőrzések tervezése során, kockázatelemzés alapján történő hasznosítás alapelvét kell érvényesíteni.
(3) A bejelentésekkel kapcsolatos részletes eljárási szabályokat külön szabályzat tartalmazza.
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE
Az Állami Számvevőszék ellenőrzési terve
43. § (1) Az ellenőrzések tematikájának, ütemezésének, szervezésének és realizálásának megtervezése az ellenőrzési tevékenység megalapozó eleme és előfeltétele az Állami Számvevőszék törvényekben meghatározott feladatai teljesítésének.
(2) Az Állami Számvevőszék – a feladatait meghatározó törvényi előírások alapján – az ellenőrzési feladatokat tartalmazó ellenőrzési tervét gördülő tervezéssel alakítja ki.
(3) Az ellenőrzési tervjavaslat elkészítéséért, és annak módosításáért – az ellenőrzés tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetőjének előkészítése alapján – az erőforrás-gazdálkodási főigazgató a felelős.
(4) Az ellenőrzési tervjavaslatot, illetve annak módosítását az elnöki értekezleten való megtárgyalása után az elnök hagyja jóvá.
Az ellenőrzés lefolytatása, a helyszíni ellenőrzés
44. § (1) Az ellenőrzést az elnök által jóváhagyott ellenőrzési program alapján kell lefolytatni.
(2) Amennyiben az ellenőrzési programot az elnök által jóváhagyott előtanulmány alapoz meg, akkor annak elkészítésért a kockázatelemző feladatokat ellátó egység vezetője a felelős.
(3) Az ellenőrzési program szakmai programrészének elkészítésért az ellenőrzés tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetője, az ellenőrzés-szervezési programrészének elkészítéséért a Számvevői iroda koordináció vezetője a felelős.
(4) Az ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit elnöki utasításban foglaltak szerint kell közzétenni.
(5) Az ellenőrzési program végrehajtásáért az ellenőrzés-vezető felelős a 12. § (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében. Az ellenőrzési program végrehajtásának felügyeletéért a felügyeleti vezető felelős a 11. § (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(6) Az ellenőrzés megkezdéséről az elnök (alelnök) tájékoztatja az ellenőrzött szervezet vezetőjét, és megküldi az ellenőrzési program szakmai programját.
(7) Az erőforrás-gazdálkodási főigazgató a jelen szabályzatban foglalt eltérésekkel kijelöli az ellenőrzésben résztvevőket. A számvevő felelősségére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a külső szakértőre is alkalmazni kell. Az ellenőrzést végző külső szakértő írásban köteles nyilatkozni, hogy az ellenőrzést végző személyre vonatkozó, az ÁSZtv.-ben, valamint e szabályzatban foglalt jogokat és kötelezettségeket megismerte és magára nézve kötelezőnek tartja, különös tekintettel a titokkörökre vonatkozó szabályok betartására.
(8) A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a felügyeleti vezető által kiadmányozott megbízólevelet kell kiállítani, amely tartalmazza az ellenőrzött szervezet megnevezését, az ellenőrzési feladatot és a megbízás időtartamát, valamint szükség esetén annak módosítását is.
(9) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési feladatait a jogszabályok, az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák, továbbá az ellenőrzési program szerint, a feladatok célra tartott, határidőben történő végrehajtásával látja el. Az ellenőrzött szervektől az ellenőrzésvezető kéri be dokumentáltan az adatokat a felügyeleti vezető felügyelete mellett.
(10) Amennyiben előre nem látható akadály felmerülése miatt az ellenőrzési programban megadott határidők nem tarthatók, úgy az ellenőrzés-vezető a felügyeleti vezető útján javaslatot tesz az elnöknek az ellenőrzés határidejének módosítására, az ellenőrzés felfüggesztésére, megszüntetésére, vagy egyéb intézkedés megtételére.
(11) Az ellenőrzést végző személy köteles ellenőrzési megállapításait írásba foglalni és azt az ellenőrzési programban meghatározott időben és módon az ellenőrzés-vezető rendelkezésére bocsátani. Az ellenőrzés-vezetőnek meg kell győződnie, hogy az ellenőrzést végző személy a jogszabályok, az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint járt-e el.
(12) Amennyiben az ellenőrzést végző személy bűncselekményre, pazarló, rendeltetésellenes pénzfelhasználásra, súlyos kárt okozó szabályszegésre, közbeszerzési vagy munkajogi szabálytalanságra utaló tényt, adatot, körülményt tár fel, az ezt megalapozó megállapításokat tartalmazó feljegyzését az ellenőrzés-vezető útján haladéktalanul megküldi a jogi támogató feladatokat ellátó egység vezetőjének.
(13) Amennyiben az ellenőrzés során az ellenőrzött (ellenőrizni tervezett) szervezet vezetőjével, alkalmazottjával vagy más, az ellenőrzéssel érintett személlyel szemben személyes felelősség felvetése válik szükségessé, az ellenőrzést végző személy az ezt megalapozó megállapításokat tartalmazó feljegyzését az ellenőrzés-vezető útján haladéktalanul megküldi a jogi támogató feladatokat ellátó egység vezetőjének.
(14) Az ellenőrzésben résztvevőknek az adatbetekintés, adatkezelés, titoktartás során az ÁSZtv-ben és más törvényekben foglaltak alapján kell eljárnia.
Eljárás az ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenség esetén
45. § (1) A felügyeleti vezető, az ellenőrzés-vezető és a számvevő nem vehet részt ugyanabban a témában az ellenőrzésben annál a szervezetnél, amelynél a tárgyévben, vagy a megelőző két évben ellenőrzés lefolytatásában részt vett.
(2) Az ellenőrzés-vezető, a számvevő, és a felügyeleti vezető köteles bejelenteni, ha vele szemben az ÁSZtv.-ben vagy a jelen szabályzatban rögzített összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi okot bárki bejelenthet.
(3) A megbízólevél kiadását megelőzően felmerült összeférhetetlenséget az erőforrás-gazdálkodási főigazgatónak kell bejelenteni. Az összeférhetetlenség kérdésében – az erőforrás-gazdálkodási főigazgató javaslatára – az elnök dönt.
(4) A megbízólevél kiadását követően felmerült összeférhetetlenséget a számvevő köteles bejelenteni az ellenőrzés-vezetőnek. A számvevői összeférhetetlenség kérdésében – a felügyeleti vezetővel történt egyeztetést követően – a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ellenőrzés-vezető dönt.
(5) Az ellenőrzés-vezető a megbízólevél kiadását követően felmerült összeférhetetlenséget köteles bejelenteni a felügyeleti vezetőnek. Az ellenőrzés-vezető összeférhetetlenségének kérdésében – a felügyeleti vezető javaslata alapján – az elnök dönt.
(6) A felügyeleti vezető a megbízólevél kiadását követően felmerült összeférhetetlenséget köteles bejelenteni az elnöknek. A felügyeleti vezető összeférhetetlenségének kérdésében az elnök dönt.
(7) A jelen szakaszban rögzített összeférhetetlenség kérdésében az erőforrás-gazdálkodási főigazgató javaslata alapján az általános szabályoktól eltérő döntés hozható.
A jelentéskészítés rendje
A számvevőszéki jelentés elkészítése
46. § (1) A számvevők – szakmai felelősségvállalás mellett – írásba foglalt megállapításai és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a számvevőszéki jelentés intézkedést igénylő megállapítások nélküli tervezetének elkészítéséért és az elnöki értekezletre való beterjesztéséért az ellenőrzés-vezető a felelős.
(2) A számvevőszéki jelentéstervezet intézkedést igénylő megállapításainak elkészítéséért és az elnöki értekezletre való beterjesztéséért a felügyeleti vezető a felelős.
(3) A számvevőszéki jelentés tervezetét és az intézkedést igénylő megállapításokat az elnöki értekezlet tárgyalja meg.
(4) Az elnöki értekezleten a számvevőszéki jelentés és az intézkedést igénylő megállapítások tervezetének megtárgyalását követően az elnök dönt azok elfogadásáról, átdolgozásának szükségességéről, vagy el nem fogadásáról. Amennyiben az elnöki értekezleten az elnök nem fogadja el a számvevőszéki jelentés és az intézkedést igénylő megállapítások tervezetét, azokat az ellenőrzés-vezetőnek és a felügyeleti vezetőnek ismételten elnöki értekezletre be kell terjesztenie.
(5) Az elnöki döntés alapján a felügyeleti vezető köteles előkészíteni a számvevőszéki jelentéstervezetet 15 napos észrevételezésre történő kiküldésre. Az ellenőrzés-vezető elkészíti a figyelemfelhívó levél tervezetét, amelynek szövegét a felügyeleti vezető véglegezi, és beterjeszti az elnök elé jóváhagyásra.
(6) A felügyeleti vezető a számvevőszéki jelentés tervezetét és az intézkedést igénylő megállapításokat a kiadmányozási rend szerint – 15 napos határidő kitűzésével – az elnök által kiadmányozott kísérőlevéllel észrevételezésre megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének.
(7) A felügyeleti vezető az ellenőrzött szerv vezetőjének elfogadott észrevételeit átvezeti, az el nem fogadott észrevételeket indokolással szerepelteti a számvevőszéki jelentés tervezetében. A felügyeleti vezető az elnök által kiadmányozott kísérőlevéllel írásban tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét az elfogadott, és indoklással kiegészítve az el nem fogadott észrevételekről.
(8) A véglegezett számvevőszéki jelentés elnöki (alelnöki) aláírásra történő előkészítéséért a felügyeleti vezető a felelős.
(9) A számvevőszéki jelentést és a figyelemfelhívó levelet az elnök (alelnök) kiadmányozza.
(10) Kiadmányozást megelőzően az elnök
a) a jelentés tervezetét szakmai felülvizsgálatra bocsáthatja, továbbá az ellenőrzött szervezet vezetőjének saját hatáskörében történő intézkedés megtételére a még nem nyilvános jelentés tervezetét megküldheti; a saját hatáskörben tett intézkedések a jelentés tervezetének megállapításait nem befolyásolják,
b) a jelentés tervezetének ismételt elnöki értekezleten való tárgyalását rendelheti el a szabályozott eljárás keretében.
A számvevőszéki jelentés hasznosítása, realizálása, nyomon követése
47. § (1) Az Állami Számvevőszék jelentése nyilvános, azt az Állami Számvevőszék internetes honlapján (www.asz.hu) közzéteszi.
(2) A kiadmányozott számvevőszéki jelentést az Állami Számvevőszék – a kiadmányozó által aláírt kísérőlevéllel – minden esetben megküldi a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység által kezelt, állandó címzettek jegyzékében szereplő érintett személyeknek.
(3) A felügyeleti vezető az Állami Számvevőszék kiadmányozott jelentésének hasznosítása, realizálása, nyomon követése körében
a) közreműködik az ellenőrzött szervezet ÁSZtv.-ben foglalt intézkedési kötelezettségével, illetve annak elmulasztásával kapcsolatos feladatok ellátásában az erre a feladatra kijelölt megnevezett felügyeleti vezető bevonásával;
b) együttműködik a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység vezetőjével a jelentések hasznosítása során, különös tekintettel:
ba) az Országgyűléssel és bizottságaival való együttműködésből fakadó feladatokban,
bb) a jelentések általános kommunikációjából adódó feladatokban, és
bc) a jelentések szakmai és tudományos területen történő hasznosításából adódó feladatokban;
c) együttműködik a kockázatelemzésért felelős egység vezetőjével, amelynek során a felügyeleti vezető véleményt nyilvánít a hasznosulás felügyeleti tapasztalatairól.
(4) Az ellenőrzések eredményeit és hatásait az érintett terület felügyeleti vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri, és gondoskodik annak tervezésben való hasznosulásáról.
(5) A számvevőszéki jelentésekben megfogalmazott intézkedést igénylő megállapítások realizálására vonatkozó információkat az Állami Számvevőszék nyilvántartja.
Minőségirányítás
48. § (1) Az ÁSZtv.-ben az ellenőrzéssel szemben támasztott minőségbiztosítási követelmények megvalósítását az Állami Számvevőszék minőségirányított működés keretében biztosítja.
(2) Az Állami Számvevőszék a minőségirányított működés követelményeit – a tevékenysége folyamataiban és a folyamatok végén – számvevő supervisori véleményezés útján is érvényesíti.
(3) Az Állami Számvevőszék valamennyi működési területén az alkalmazottak kötelessége, hogy saját feladat- és hatáskörükben érvényesítsék a minőségirányított működés alapelveit, továbbá a körültekintő tervezés, az azon alapuló végrehajtás, a végrehajtás kontrolljának, valamint a kontroll alapján szükséges korrekciók elvégzésének követelményét.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. § (1) Jelen szabályzat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közzétételét követő napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit 2013. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) Jelen szabályzat 3. és 4. melléklete 2013. március 1-jén lép hatályba.
(3)–(4)2
50. § (1) A 2013. január 1-je előtt megkezdett feladatokat a 2013. január 1-je előtti feladat- és hatáskörmegosztás szerinti rendben kell ellátni, az új feladat- és hatáskörmegosztás szerinti feladatellátás hatálya a 2013. január 1-jét követően saját felelősségi körben jelentkező feladatokra terjed ki. A feladatátvételre fokozatosan, a feladatellátással érintett egységek által készített ütemterv szerint kerül sor.
(2) A szervezeti változások miatt szükséges új hivatali bélyegzők elkészüléséig a kiadmányozásra jogosult személyek a kiadmányozási jogkörükbe tartozó dokumentumok tekintetében a régi bélyegzők használatára jogosultak.
1. melléklet a 4/2012. (XII. 29.) ÁSZ utasításhoz
|
Baranya Megyei Ellenőrzési Iroda |
7623 Pécs, József A. u. 10. |
|
Bács-Kiskun Megyei Ellenőrzési Iroda |
6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. |
|
Békés Megyei Ellenőrzési Iroda |
5600 Békéscsaba, József A. u. 2–4/B |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ellenőrzési Iroda |
3525 Miskolc, Városház tér 1/C |
|
Csongrád Megyei Ellenőrzési Iroda |
6741 Szeged, Rákóczi tér 1. |
|
Fejér Megyei Ellenőrzési Iroda |
8000 Székesfehérvár, Piac tér 14. |
|
Győr-Moson-Sopron Megyei Ellenőrzési Iroda |
9021 Győr, Árpád út 32. |
|
Hajdú-Bihar Megyei Ellenőrzési Iroda |
4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/B |
|
Heves Megyei Ellenőrzési Iroda |
3300 Eger, Kossuth L. u. 9. |
|
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ellenőrzési Iroda |
5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. |
|
Komárom-Esztergom Megyei Ellenőrzési Iroda |
2800 Tatabánya, Fő tér 4. |
|
Nógrád Megyei Ellenőrzési Iroda |
3100 Salgótarján, Rákóczi u. 36. |
|
Somogy Megyei Ellenőrzési Iroda |
7400 Kaposvár, Fő u. 37–39. B/III. em. |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ellenőrzési Iroda |
4400 Nyíregyháza, Egyház u. 15. |
|
Tolna Megyei Ellenőrzési Iroda |
7100 Szekszárd, Szent István tér 11–13. |
|
Vas Megyei Ellenőrzési Iroda |
9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. I. em. |
|
Veszprém Megyei Ellenőrzési Iroda |
8200 Veszprém, Óvári Ferenc út 7. |
|
Zala Megyei Ellenőrzési Iroda |
8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. |
2. melléklet a 4/2012. (XII. 29.) ÁSZ utasításhoz
3. melléklet 4/2012. (XII. 29.) ÁSZ utasításhoz
4. melléklet 4/2012. (XII. 29.) ÁSZ utasításhoz
Iskolai végzettség |
Képzettségi fokozatok |
Az ÁSZtv. hatálya alá tartozó számvevők |
A Ktv. hatálya alá tartozó köztisztviselők |
|
Képzettségi pótlék alapja |
számvevői illetményalap |
köztisztviselői illetményalap |
Vezetők és felsőfokú iskolai végzettségűek |
doktori (PhD), tudományos fokozat |
Pénzügyi, gazdasági, jogi, illetve munka- és feladatkörhöz kötött specifikus doktori fokozat, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozat. |
|
további felsőfokú iskola rendszerű képzésben szerzett képesítés |
Közgazdaság-, gazdálkodás-, közigazgatás-, társadalomtudományi, állam- és jogtudományi, műszaki, agrár, valamint munka- és feladatkörhöz kötött specifikus további felsőfokú iskolarendszerű szakképzettség. |
||
további emeltszintű vagy felsőfokú szakképzés vagy szakvizsga (jogi és felsőfokú költségvetési szakvizsga) |
Mérlegképes könyvelő, okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó, közbeszerzési referens. Egyéb szakképesítés, szakképzettség esetén – az igazolt időtartamra – akkor, ha azt a felettes vezető javasolja és az adott képzettség a feladatkörön belüli szakosodásra tekintettel kifejezetten indokolt. |
||
Középfokú iskolai végzettségűek |
iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzés |
|
Közgazdasági, jogi, kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, ügyvitel, informatika, valamint munka- és feladatkörhöz kötött specifikus további iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképesítés (vizsga). |
iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzés |
|
Közgazdasági, jogi, kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, ügyvitel, informatika, valamint munka- és feladatkörhöz kötött specifikus további iskolarendszeren kívüli középfokú szakképesítés (vizsga). |
|
Az utasítást az 1/2013. (XII. 31.) ÁSZ utasítás 51. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 51. § (1) bekezdését.
A 49. § (3)–(4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás