437/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
437/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról1
2012.12.30.
A Kormány a Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E rendelet hatálya az Etv. 3. § (3)–(7) bekezdése szerinti kockázatok Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) által történő biztosítására és viszontbiztosítására terjed ki.
(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó biztosításokra és viszontbiztosításokra – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 567. § (3) bekezdésére figyelemmel – a Ptk. biztosítási fejezetének rendelkezéseit az e kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel oly módon kell alkalmazni, hogy ahol e rendelet a Ptk. szabályaitól eltér, az e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezés alól kivételt képeznek a 17/B. § (1) bekezdésében meghatározott mentesülési okok, melyeket a Ptk.-ban szereplő kárfizetés alóli mentesülésre vonatkozó szabályokkal együtt kell alkalmazni.”
2. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdés g)–h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában)
„g) bankgarancia: ajánlattételi (tender)-, előleg-visszafizetési-, teljesítési,- jólteljesítési-, szavatossági- vagy visszatartási- bankgarancia;
h) export: olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a gazdálkodó szervezet a számviteli szabályok szerint exportárbevételként számol el, ideértve az Etv. 1. § (5a) bekezdése szerinti beszállítói ügylet vagy exportcélú befektetés eredményeként keletkező exportárbevételt is;”
(2) Az R. 2. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„n) érdekeltség:
na) Az érdekeltség olyan külföldön bejegyzett, a biztosított tulajdonosi érdekeltségébe tartozó gazdálkodó szervezet,
naa) amelyben a biztosított vagy a biztosított bármely tulajdonosa közvetlenül vagy közvetve a Ptk. 685/B. § szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy
nab) amely, vagy amelynek bármely tulajdonosa a biztosított gazdálkodó szervezetben közvetve vagy közvetlenül a Ptk. 685/B. § szerinti többségi befolyással rendelkezik.
nb) A biztosított és egy külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet között érdekeltségi viszony áll fenn az na) pontban rögzítetteken túl akkor is, ha harmadik személynek minősülő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben a Ptk. 685/B. § szerinti többségi befolyással rendelkezik.”
(3) Az R. 2. § (1) bekezdése a következő o)–u) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„o) beszállítói hitel: az Etv. 1. § (5a) bekezdés a) pontja szerinti beszállítói ügyletnek minősülő ügylet megvalósításához a beszállító és a hitelező bank, vagy az alvállalkozó és a hitelező bank között létrejött hiteljogviszony;
p) egyedi módozat: az a biztosítási módozat, amely esetén a Mehib Rt. kockázatviselése a biztosított és az adós vagy megrendelő között létrejött egyetlen jogügyletből eredő, továbbá a d) pontban meghatározott befektetésekhez és a g) pontban meghatározott garanciákhoz kapcsolódó követelésre vagy követelésekre terjed ki;
q) exportcélú befektetési hitel: az Etv. 1. § (5a) bekezdés b) pontja szerinti exportcélú befektetésnek minősülő ügylethez a beszállító és a hitelező bank, vagy az alvállalkozó és a hitelező bank között létrejött hiteljogviszony;
r) önerőt pótló hitel: az uniós támogatási és fejlesztési alapokból lehívható – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) értelmében kis- és középvállalkozásnak minősülő – pályázó számára nyújtható azon hitel, amely a pályázati kiírás szerint önerőként beszámítható;
s) rövid lejáratú ügylet: azon ügylet, amely esetén a biztosított, gyártási időt és a hitel futamidejét is magában foglaló teljes kockázatviselési idő nem éri el a két évet;
t) közép- és hosszú lejáratú ügylet: azon ügylet, amely esetén a biztosított, gyártási időt és a hitel futamidejét magában foglaló, teljes kockázatviselési idő két év vagy annál hosszabb;
u) forgalmi típusú módozat: az a biztosításai módozat, amely esetén a Mehib Rt. kockázatviselése a biztosított vagy exportőr és az adós vagy megrendelő közötti külkereskedelmi kapcsolatokból eredő követelésekre terjed ki.”
3. § (1) Az R. 3. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosítás alanyai egyrészről a Mehib Rt., mint biztosító vagy viszontbiztosító, másrészről)
„b) a külföldi vállalkozásba közvetlenül vagy közvetetten befektető belföldi gazdálkodó szervezet, abban az esetben, ha a Mehib Rt. kockázatviselése közép- vagy hosszú lejáratú ügyletnek minősülő ügyletre terjed ki,”
(2) Az R. 3. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosítás alanyai egyrészről a Mehib Rt., mint biztosító vagy viszontbiztosító, másrészről)
„d) az utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, abban az esetben, ha a Mehib Rt. kockázatviselése rövid lejáratú ügyletnek minősülő ügyletre terjed ki,”
4. § (1) Az R. 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Mehib Rt. által biztosítható:)
„g) a 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kereskedelmi garancia, ha az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódik;”
(2) Az R. 4. § (1) bekezdése a következő h)–j) ponttal egészül ki:
(A Mehib Rt. által biztosítható:)
„h) önerőt pótló hitel nyújtásából eredő követelés;
i) beszállítói hitel nyújtásából eredő követelés
j) exportcélú befektetetési hitel nyújtásából eredő követelés.”
5. § (1) Az R. 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Állam készfizető kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következők:)
„b) egyedi módozat esetén az adós vagy kezese fizetési késedelme, forgalmi típusú módozat esetén az adós vagy kezese nem fizetése;”
(2) Az R. 5. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Állam készfizető kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következők:)
„h) a biztosító vagy a biztosított országának kormánya által hozott, a külkereskedelmi forgalmat akadályozó intézkedése, ideértve az Európai Unió intézkedését is, feltéve, hogy az intézkedés miatt bekövetkező károk vonatkozásában nem kerül sor kártalanításra vagy egyéb kompenzációra;”
(3) Az R. 5. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Állam készfizető kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következők:)
„j) a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti befektetés biztosítása esetén a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban végrehajtott államosítás, kisajátítás, háború, polgárháború, forradalom vagy olyan államhatalmi, közigazgatási intézkedés, amely nem teszi lehetővé a külföldi vállalkozásba befektetett tőkének, annak hozamának biztosított részére történő átutalását;”
(4) Az R. 5. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Állam készfizető kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következők:)
„m) a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti befektetés biztosítása esetén harmadik országbeli szerződő szerződésszegése, amennyiben a biztosított (vagy a biztosított nevében a külföldi vállalkozás) a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott harmadik országbeli szerződővel szemben, a javára meghozott bírósági ítéletnek képtelen érvényt szerezni, feltéve, hogy a bírósági ítélet számszerűsített értékről szól, és a külföldi vállalkozás harmadik országba irányuló tőkebefektetéséhez kapcsolódó megállapodás szerinti szerződéses kötelezettség szerződő általi nem teljesítése, vagy a megállapodásnak szerződő általi felmondása miatt következett be.”
6. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdés a)–d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az exporthitelnyújtáshoz kapcsolódó biztosításoknál a biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy)
„a) a kockázat az Etv. 3. § (3)–(5) bekezdése alapján az állam készfizető kezessége mellett biztosíthatónak minősüljön,
b) a Gazdasági és Együttműködési és fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló Megállapodás (a továbbiakban: OECD Megállapodás) hatálya alá tartozó közép- és hosszú lejáratú ügyletek esetén az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfeleljen a szerződéskötés időpontjában hatályos OECD Megállapodásban meghatározottaknak,
c) az OECD Vesztegetésről és a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló cselekvési nyilatkozatában meghatározottak értelmében a biztosítási ügyletben résztvevők írásban nyilatkozzanak arról, hogy nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról,
d) az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó közép- és hosszú lejáratú ügyletek esetén a Mehib Rt. által az OECD Tanácsának az Exporthitelekről és a kellő környezeti és társadalmi körültekintésről szóló Ajánlásának megfelelően elvégzett környezeti célú átvilágítás, vagy környezeti és társadalmi hatástanulmány alapján a finanszírozott ügylet nem minősül a környezetre nézve károsnak, és az emberi jogokra tekintettel hátrányosnak,”
(2) Az R. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közép- és hosszú lejáratú ügyletek esetén, amennyiben a 19. §-ban meghatározott általános szerződési feltételek nem tartalmazzák a 17/A. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontjában szereplő mentesülést vagy a 17/A. § (4) bekezdésében leírt kárfizetési halasztást, a biztosítási szerződés megkötésének további feltétele a szerződés teljesítésére kötelezett személy kifejezett, írásbeli hozzájárulása ahhoz, hogy a Mehib Rt. a kárfizetést követően vele szemben visszkereseti igényt érvényesít, ha a kár a külkereskedelmi szerződés teljesítésében résztvevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származik.”
7. § Az R. 7. §-a helyére a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletet, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában foglaltakat, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 23. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni, és azt a Mehib Rt. részére átadni. A származási bizonyítvány 5. „Észrevételek” rovatában az okmány kérelmezőjének a következő szöveget is fel kell tüntetnie: MEHIB biztosítási ajánlathoz.
(2) A Mehib Rt. kockázatvállalása szolgáltatásra e rendelet szerint akkor terjed ki, ha a szolgáltatást nyújtó belföldi gazdálkodó szervezet, vagy annak belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülő alvállalkozója a szolgáltatás teljesítése során többségében olyan munkavállalókat alkalmaz, akik után Magyarországon fizet járulékot és a szolgáltatást többségében saját tulajdonú, a fennmaradó részben egyéb jogcímen, piaci díjfizetés kikötése mellett jogszerűen használt eszközök felhasználásával nyújtja. A szolgáltatást nyújtó az e bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon, dokumentumokkal alátámasztottan igazolja. A feltételek megvalósulását a Mehib Rt. a belső szabályzatában foglalt eljárásnak megfelelően ellenőrzi.
(3) A belföldi gazdálkodó szervezet által megvalósított építési-, szerelési fővállalkozási szerződés, illetve az építéshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerződés finanszírozási költséggel csökkentett értékének legalább egynegyed részben magyar származású exportnak kell minősülnie, amelyről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állít ki származási igazolást. Az e bekezdésben előírtnál kisebb magyar hányad esetén a Mehib Rt. kockázatvállalása a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel csak a magyar hányadra terjed ki. A részteljesítés elfogadottnak tekintendő, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a biztosítási kötvényben előre meghatározott magyar hányadnak.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a más biztosító által viszontbiztosított – a Mehib Rt. kockázatvállalását nem jelentő – hányadot figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező vállalkozásnál legalább öt éve rendeltetésszerűen használatban lévő gépek, berendezések exportja esetében, azok származására tekintet nélkül, a Mehib Rt. kockázatviselése kiterjedhet a biztosított export teljes ellenértékére.
(6) A Mehib Rt. üzletszabályzatában rögzített szabályokat kell alkalmazni a magyar származás igazolására abban az esetben, ha a 4. §-ban meghatározott biztosítási szerződés az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítését megelőző kockázatokat is lefed.
(7) A (3) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb magyar hányad esetén – amely azonban nem lehet kevesebb, mint a (3) bekezdésben meghatározott arány fele – a teljes hitelösszeg abban az esetben biztosítható, ha az exportügylet megvalósulásához nemzeti érdek fűződik. A nemzeti érdekű fedezetnyújtást jelentő biztosítási ügylet jóváhagyása a Mehib Rt. igazgatóságának hatáskörébe tartozik, amelynek során az igazgatóság Magyarország 2012–2020. évre szóló külgazdasági stratégiájában foglaltakra tekintettel, az ügylet jellemzői közül a következő szempontokat veszi figyelembe:
a) munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés;
b) exportpiac megtartása, megszerzése, további exportbővüléshez való hozzájárulás;
c) a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése;
d) a beszállítói lehetőségek kiterjesztése;
e) a hazai hozzáadott érték arányának mértéke a magyar származásúnak minősülő hányadon belül;
f) környezetvédelmi szempontok, a megújuló energia szektorának erősítése.
(8) A Mehib Rt. az üzletszabályzatban rögzíti, és legalább évente felülvizsgálja a nemzeti érdek meghatározását alátámasztó szempontokat, annak igazolásául szolgáló eljárási szabályokat és dokumentációs követelményeket.
(9) A beszállítói hitelből eredő követelés a Mehib Rt. által abban az esetben biztosítható, ha a beszállító az áru eredetének igazolására az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől beszerzett származási bizonyítványt a Mehib Rt.-hez benyújtja és mellékeli az exportőr arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint az exportőr a beszállító által beszállított árut exportálja, vagy az annak felhasználásával előállított másik árut exportálja.
(10) Az exportcélú befektetési hitelből eredő követelés a Mehib Rt. által akkor biztosítható, ha az exportcélú befektetési hitelből megvalósított befektetés exportárbevételt eredményez, és ha az adós a Mehib Rt. felé írásban nyilatkozik arról, hogy a Mehib Rt. által biztosított exportcélú befektetési hitelből olyan befektetést valósít meg, amely magyar származású áru gyártását és exportálását, vagy magyar származású szolgáltatás nyújtásának elősegítését és a szolgáltatás exportálását teszi lehetővé legalább az exportcélú befektetési hitel összegében. Az adós az áru eredetének igazolására köteles az áru exportjának megkezdésekor az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől beszerzett származási bizonyítványt a Mehib Rt.-hez benyújtani. A szolgáltatás eredetének igazolására és ellenőrzésére a (2) bekezdésben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.”
8. § Az R. a 7. §-t követően a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Ha a Mehib Rt. által nyújtott biztosítási fedezettel érintett fővállalkozási szerződés teljesítésében kizárólag az Európai Unió egy vagy több tagállamából származó alvállalkozó vesz részt, a Mehib Rt. kockázatvállalása kiterjed ezen alvállalkozói szerződésekre, feltéve hogy az alvállalkozói szerződés keretében szállított árukat vagy a nyújtott szolgáltatásokat a fővállalkozási szerződés tartalmazza, vagy azok a fővállalkozói szerződés teljesítésének lényeges kellékeként kerülnek felhasználásra, és ha az ilyen alvállalkozói szerződések értéke:
a) 7 500 000 eurónál kisebb értékű fővállalkozási szerződés esetén legfeljebb a fővállalkozói szerződés értékének 40%-a;
b) 7 500 000 és 10 000 000 euró közötti értékű fővállalkozási szerződés esetén legfeljebb 3 000 000 euró;
c) 10 000 000 eurót meghaladó értékű exportszerződés esetén a fővállalkozási exportszerződés értékének legfeljebb 30%-a.
(2) Ha a fővállalkozási szerződéshez az Európai Unió tagállamaiból és nem a tagállamokból származó alvállalkozói szerződések is kapcsolódnak, a tagállamok alvállalkozóival kötött szerződésekre a Mehib Rt. által nyújtott hitelbiztosítási fedezet kiterjed, feltéve, hogy az összes alvállalkozói szerződés értéke nem haladja meg az (1) bekezdésben foglalt mértékeket.
(3) Az Európai Unió hitelbiztosításra, hitelgaranciákra és pénzügyi hitelekre vonatkozó politikával foglalkozó koordinációs csoportjának keretein belül utólagos információcsere történik azon szerződések tekintetében, amelyek 30%-ot meghaladó mértékben tagállamokon kívüli alvállalkozást, vagy ezt meghaladó arányban tagállambeli és tagállamon kívüli vegyes alvállalkozást tartalmaznak.
(4) A (3) bekezdésben hivatkozott információcserére csak az 500 000 eurót meghaladó összegű és három évnél hosszabb futamidejű hitellel finanszírozott exportszerződések esetén kerül sor.
(5) E § alkalmazása során a Mehib Rt. kockázatvállalási feltételeiben nem lehet eltérés arra tekintettel, hogy a fővállalkozó hazai vagy más, az Európai Unió többi tagállamából származó alvállalkozót, illetve beszállítót vesz igénybe.
(6) Amennyiben a Mehib Rt. a fővállalkozási szerződések teljesítésében részt vevő alvállalkozók részére az (1) vagy (2) bekezdés alapján biztosítási fedezetet nyújt, ezen alvállalkozókra is alkalmazni kell a 6. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározottakat.”
9. § (1) Az R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem köthető olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosítási esemény állami adós esetén az 5. § b)–j) pontjába és l) pontjába, magánadós esetében pedig az 5. § a)–j) pontjába, valamint l) pontjába tartozik, és az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
a) az adósnak vagy kezesének a székhelye az 1. számú melléklet szerinti országok valamelyikében van, továbbá
b) a gyártási és hitelezési időszakot tartalmazó teljes kockázatviselési idő kevesebb, mint két év.”
(2) Az R. 8. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározottakat nem kell alkalmazni arra a biztosítási szerződésre, amely olyan, a KKV törvény meghatározásának megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott exporthitelhez kapcsolódik, amelyek a KKV törvény éves nettó árbevételre vonatkozó előírásainak alkalmazásával számított éves exportforgalma nem haladja meg a 2 000 000 eurót. Az e bekezdésben meghatározottakat csak az Európai Bizottságnak előzetesen bejelentett és a Bizottság által jóváhagyott program keretében, a program időbeli hatálya alatt kötött szerződésekre lehet alkalmazni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kivétel nem vonatkozik a 4. § (1) bekezdés e) és h)–j) pontjában meghatározott biztosításokra.”
10. § (1) Az R. 9. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Hitelbiztosítás esetén a Mehib Rt. kockázatviselésének kezdete:)
„c) beszállítói hitel, export célú befektetési hitel és önerőt pótló hitel biztosítása esetén a hitel folyósításának időpontja, feltéve, hogy a biztosítási kötvényben és a hitelszerződésben előzetesen kikötött feltételek teljesülnek.”
(2) Az R. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Mehib Rt. által fizetendő biztosítási összegből a biztosítottat önrészesedés terheli, amelynek mértéke rövid lejáratú ügyletekhez kapcsolódó exporthitel biztosítás esetén a biztosítási összeg legalább 5%-a.”
(3) Az R. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Mehib Rt. által fizetendő biztosítási összegből a biztosítottat önrészesedés terheli, amelynek mértéke a közép- és hosszú lejáratú ügyletekhez kapcsolódó exporthitel biztosítás esetén a biztosítási összeg legalább 5%-a, minden egyéb biztosításnál a biztosítási összeg legalább 20%-a.”
(4) Az R. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározottaknál alacsonyabb önrész alkalmazása esetén a Mehib Rt. köteles az ilyen esetre az Európai Unió jogszabályaiban előírt eljárásokat lefolytatni.”
11. § Az R. 10. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A Mehib Rt. az ügylethez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó kockázatok minősítésének módját és az alkalmazandó eljárásokat belső szabályzataiban rögzíti. A kockázatokat első alkalommal a biztosítási szerződés megkötése előtt minősíti. A Mehib Rt. e minősítés alapján határozza meg az esetleg szükséges kockázati felárat, amelynek módosítására a kockázatviselés megkezdése után nem kerülhet sor. A Mehib Rt. az ügyleteihez kapcsolódó kockázatait köteles szükség szerint, de legalább évente minősíteni.
(2) Az adós minősítésekor a Mehib Rt. figyelembe veszi az adós tényleges jogi és pénzügyi státuszát.
(3) A Mehib Rt. igazgatósága az egyes országokat kockázati kategóriába sorolja be. Az országkockázati besorolást a Mehib Rt. igazgatósága legalább félévenként felülvizsgálja. Az igazgatóság az országkockázati besorolást szükség esetén a félévenkénti kötelező felülvizsgálatok között is köteles módosítani. A besorolási rendszer a kockázati kategória megállapításánál figyelembe veszi az OECD országkockázati besorolását.
(4) Az igazgatóság legalább évente meghatározza a következő üzleti évre szóló, az egyes országokra vonatkozó fedezeti politikáját.
(5) A Mehib Rt. igazgatósága a mindenkori éves költségvetési törvényben rögzített biztosítási állomány felső határát és az országkockázati besorolást alapul véve félévenként vagy szükség szerint megállapítja az országlimiteket.”
12. § Az R. a 12. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Kármentességi díjvisszatérítési tartalék
13. § (1) A Mehib Rt. a forgalmi típusú módozatok keretében végzett biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan kármentességi díjvisszatérítési tartalékot képezhet. A kármentességi díjvisszatérítési tartalék a biztosítási szerződés szerint a biztosítottnak adható, kármentesség, alacsony káralakulás miatt történő díjvisszatérítés fedezetére szolgál.
(2) A kármentességi díjvisszatérítési tartalékot a tárgyév mérleg fordulónapjával az érvényben levő szerződések alapján kell megképezni. Ha valamely szerződésnél a mérleg fordulónapján a díjvisszatérítés feltételei fennállnak, abban az esetben tartalékként a várható éves díjvisszatérítési összeg időarányos részét kell megképezni.
(3) A tárgyévben képzett kármentességi díjvisszatérítési tartalékot a díjvisszatérítés megtörténtekor fel kell használni, a tartalék fennmaradó részét pedig legkésőbb a tárgyévet követő év mérleg fordulónapján a szükséges szintre kell módosítani.
(4) A kármentességi díjvisszatérítési tartalék tárgyévi meghatározásának számítási módját és tárgyévi alakulását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell összesítve bemutatni.
(5) A Mehib Rt. a kármentességi díjvisszatérítési tartalék számítási módját és a felhasznált adatokat köteles egyértelműen dokumentálni. A tartalék képzési szabályait a biztosító által készített tartalékolási szabályzat tartalmazza.”
13. § Az R. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kárfizetési türelmi idő annak megállapítására szolgál, hogy a kár a biztosítási esemény következtében valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. A szükséges kárenyhítési intézkedéseket elsődlegesen a kárfizetési türelmi idő alatt el kell végezni.”
14. § Az R. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdésben foglalt esetekben a Mehib Rt. a kárfizetést az eredeti esedékességek napját követő 30 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a biztosító mentesülésének feltételei nem állnak fenn.”
15. § Az R. a 17. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A kárfizetés alóli mentesülés
17/A. § (1) Közép- és hosszú lejáratú ügyletek és az egyedi módozatokba tartozó rövid lejáratú ügyletek esetén a Mehib Rt. mentesül a kárfizetési kötelezettség alól, ha
a) a biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közölt, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a biztosítónak tudomása volt arról, hogy az adatok valótlanok vagy megtévesztőek, vagy azok nem befolyásolják a biztosító által vállalt kockázat mértékét, vagy nem hatottak közre a biztosítási esemény bekövetkeztében;
b) a biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegi;
c) a biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt vagy jogerős bírósági ítéletben vagy hatósági határozatban megállapítottan jogszabálysértést követ el;
d) a Mehib Rt. a 19. §-ban meghatározott általános szerződési feltételeiben előírja kárfizetési kötelezettsége alóli mentesülését azokra az esetekre, ha a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következett be:
da) a biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása,
db) olyan rendelkezés, előírás a biztosított kereskedelmi vagy hitelszerződésben, vagy bármely, a Mehib Rt. által előírt, a bankgaranciával, egyéb biztosítékokkal kapcsolatos dokumentumokban, amely a biztosított igényérvényesítési jogait korlátozza,
dc) a biztosítási szerződés megkötését követően a biztosított és az adós által létrejött olyan megállapodás, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy megakadályozza,
dd) szállítói hitel esetében a 6. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével az exportőr, az alvállalkozók, társvállalkozók, más szállítók által a szerződésben meghatározott kötelezettségeiknek nemteljesítése, feltéve, hogy ez nem az 5. § d)–j) pontjában meghatározott biztosítási események következménye.
(2) Az egyes termékek esetén a (1) bekezdés alapján alkalmazandó mentesülési okokat a 19. § c) pontnak megfelelően az általános szerződési feltételek tartalmazzák.
(3) Az (1) bekezdés d) pont dd) alpontjában meghatározott ok a 6. § (2) bekezdésében meghatározott visszkereseti jog alkalmazása esetén nem minősül mentesülési oknak.
(4) Ha az adós vagy a kezes a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, a Mehib Rt. a 6. § (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével mindaddig elhalasztja a kárfizetést, amíg a vitát a külkereskedelmi szerződésben vagy a hitelmegállapodásban kikötött választottbíróság, ezek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata nem zárja le a biztosított javára. A Mehib Rt. a kárfizetést a választottbíróság vagy bíróság jogerős ítéletének vagy határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesíti.
17/B. § (1) A forgalmi típusú módozatokba tartozó rövid lejáratú ügyletek esetén a Mehib Rt. a Ptk.-ban meghatározott mentesülési okokon túl akkor is mentesül a kárfizetési kötelezettsége alól, ha:
a) a biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi, mely kötelezettségszegéssel ok-okozati összefüggésben megnő a biztosító kockázatvállalásának vagy kártérítési kötelezettségének mértéke, vagy a biztosító nem tudja felmérni az általa vállalt kockázat tényleges mértékét;
b) a biztosítónak a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegése miatt nincs lehetősége kárenyhítési és kármegelőzési intézkedéseket tenni vagy azok végrehajtására a biztosítottnak utasítást adni;
c) a biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt vagy jogerős bírósági ítéletben vagy hatósági határozatban megállapított jogszabálysértést követ el.
(2) Az egyes termékek esetén a (1) bekezdés alapján alkalmazandó mentesülési okokat a 19. § c) pontjának megfelelően az általános szerződési feltételek tartalmazzák.
(3) A forgalmi típusú módozatokba tartozó rövid lejáratú ügyletek esetén a 17/A. § (1) bekezdésében szereplő mentesülési okok az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel nem alkalmazandók.
(4) A 17/A. § (4) bekezdésében meghatározottakat a forgalmi típusú módozatokba tartozó rövid lejáratú ügyletek esetén is alkalmazni kell azzal, hogy ezen ügyletek esetén nincs lehetőség a 6. § (2) bekezdésében meghatározott visszkereset alkalmazására.
(5) A befektetés biztosítás és a garanciabiztosítás esetén lehetőség van arra, hogy a Mehib Rt. az általános szerződési feltételekben a 17/A. § szerinti mentesülési okok helyett a 17/B. § szerinti mentesülési okokat szerepeltesse.”
16. § Az R. 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kármegelőzés, kárenyhítés, kárbehajtás módját a Mehib Rt. írja elő a biztosított számára, e körben adott utasításainak a biztosított a kárfizetési türelmi idő alatt és a kárfizetési türelmi idő lejártát követően is köteles eleget tenni.
(3) Az adóssal fennálló biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződést, illetve hitelszerződést és a 4. § (1) bekezdés e) pontját érintő, valamint a Mehib Rt. által előírt bankgaranciára és egyéb biztosítékokra vonatkozó szerződéseket csak a Mehib Rt. előzetes hozzájárulásával lehet módosítani vagy felmondani.”
17. § (1) Az R. 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bejelentési kötelezettsége keretében a biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni)
„a) minden olyan körülményt, amely biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget, és amely körülményt a biztosított ismert vagy kellő gondosság tanúsítása mellett ismernie kellett;”
(2) Az R. 20. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kárenyhítési kötelezettsége keretében a biztosított köteles)
„b) mind a biztosított, mind a nem biztosított követelés tekintetében a fizetési haladék nyújtása, egyezségkötés, fizetési átütemezéssel kapcsolatos megállapodások megkötése, vagy más kármegelőzési, kárenyhítési intézkedés előtt a Mehib Rt. írásbeli hozzájárulását beszerezni, a megtett intézkedéseiről és azok eredményeiről folyamatosan tájékoztatni a Mehib Rt.-t.”
(3) Az R. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Átruházási kötelezettsége keretében a biztosított a kárfizetéssel egyidejűleg köteles a kifizetésre kerülő kártérítés önrésszel növelt összegének erejéig az ügylettel kapcsolatos lejárt biztosított követelését – ideértve az egyéb biztosítékokat is – a követelés érvényesítésének jogával együtt a Mehib Rt.-re, mint az Állam megbízottjára engedményezni, és
a) az adóst az átruházás megtörténtéről értesíteni;
b) az adóshoz intézett értesítés másolatát a Mehib Rt.-hez eljuttatni, továbbá
c) a Mehib Rt. által megkívánt nyilatkozatokat megtenni.”
(4) Az R. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A biztosított köteles lehetővé tenni a Mehib Rt. vagy meghatalmazottja számára, hogy az adott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben könyveibe, üzleti levelezéseibe a biztosítási szerződéssel érintett adósokkal folytatott üzleti levelezéseibe teljes körűen betekintsen.”
18. § Az R. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások általános szerződéses feltételeit a Mehib Rt. igazgatósága hagyja jóvá. Az igazgatóság által jóváhagyott általános szerződési feltételekben meghatározottaktól a Mehib Rt. a kiadott kötvényben – a Ptk. és e rendelet előírásainak keretei között – csak az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend előírásai szerint térhet el.”
19. § Az R.
a) 15. § (2) bekezdésében a „biztosítási esemény” szövegrész helyébe a „kár”,
b) 15. § (2) bekezdés a) pontjában a „kockázat” szövegrész helyébe a ”kockázatok”,
c) 16. § (2) bekezdésében az „esemény bekövetkezését” szöveg helyébe az „esemény következtében előálló kár bekövetkezését”
szöveg lép.
20. § Hatályát veszti az R.
b) 17. § (2) bekezdésében az „A biztosított a kár megtérítésére abban az esetben jogosult, ha a 18. § (2) bekezdésében és a 20. § §-ban előírt kötelezettségeinek – a (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – eleget tett.” szövegrész,
e) 21/A. §-a,
21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
22. § E rendelet 8. §-a az exportgaranciák és az exportfinanszírozás területén az Európai Közösségek más tagállamaiban vagy a tagsággal nem rendelkező országokban lévő felekkel kötött egyes alvállalkozói szerződésekre alkalmazandó szabályokról szóló 1982. december 10-i 82/854/EGK tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. december 31. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás