46/2012. (V. 8.) VM rendelet
2012.05.09.
„Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában: 1. felszín alatti víz: a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti fogalom,
2. felszíni víz: a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet szerinti fogalom,
3. nem kémiai módszerek: a károsítók elleni védekezésre szolgáló kémiai növényvédelmen kívüli módszerek és megoldások, amelyek e rendelet 8. mellékletében összefoglalt mezőgazdasági technikákon vagy fizikai, mechanikai, illetve biológiai növényvédelmi módszereken alapulnak, 4. növényvédelmi gép: növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezés, ideértve az ilyen berendezések hatékony működéséhez elengedhetetlen tartozékokat is.
Károsítók elleni védekezési kötelezettség
1/A. § (1) A földhasználó és a termelő a) az adott terület rendeltetésével, hasznosítási céljával ellentétesen előforduló, tömeges jelenlétével gazdasági kárt okozó, ember vagy állat egészségét veszélyeztető vagy egyéb veszélyhelyzetet okozó növény (a továbbiakban: gyomnövény),
b) a növényre, különösen kultúrnövényre, növényi termék bármely részére kifejezhető mennyiségi vagy minőségi veszteséggel járó, károsítást okozó állati szervezet (a továbbiakban: kártevő), valamint
c) a növény, különösen kultúrnövény megbetegítésére képes, növényre, növényi termék bármely részére kifejezhető mennyiségi vagy minőségi veszteséggel járó, károsítást okozó fertőzőképes szervezet (a továbbiakban: kórokozó)
elleni védekezésre vonatkozó döntését a károsítók gazdasági veszélyességére, emberre, állatra, környezetre gyakorolt hatására, a károsítók várható megjelenésének, terjedésének, járvány vagy gradáció kialakulásának valószínűsítésére szolgáló növényvédelmi előrejelzésre alapozva hozza meg.
(2) A földhasználó és a termelő a növényvédelmi tevékenységet köteles
a) a biológiai, biotechnikai, agrotechnikai, mechanikai, fizikai és kémiai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszerei alkalmazásával,
b) a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségei és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő, élő szervezetek fokozott védelme mellett,
c) az ember egészségére, a környezet és a természet védelmére vonatkozó alapelvek és szabályok betartásával
folytatni.
(3) A földhasználónak és a termelőnek törekednie kell a 8. mellékletben szabályozott integrált növényvédelem általános elveinek betartására.”
„(1) A szolgáltatás és árutermelés során használt növényvédelmi gépeket – a kézi, illetve háti permetezőgépek kivételével – háromévente a 3. melléklet szerinti időszaki felülvizsgálatnak (a továbbiakban: felülvizsgálat) kell alávetni. (2) A növényvédelmi gépek felülvizsgálatát a tulajdonosnak az Intézet erre feljogosító tanúsítványával rendelkező ellenőrző állomáson (a továbbiakban: állomás) kell elvégeztetnie.”
3. § Az R. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
a) a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 1974. június 4-i 74/556/EGK tanácsi irányelvnek,
b) a toxikus termékek kereskedelmével és forgalmazásával foglalkozó önálló vállalkozók és közvetítők tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról szóló, 1974. június 4-i 74/557/EGK tanácsi irányelvnek,
c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a 2006/42/EK irányelvnek a peszticidek kijuttatására szolgáló gépek tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. október 21-i 2009/127/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
a) 9. § (1) bekezdésében „A növényvédelmi gép, illetve növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezés (a továbbiakban: növényvédelmi gép) rendeltetésszerű” szövegrész helyébe „A növényvédelmi gép rendeltetésszerű”,
b) 3. mellékletének címében „a permetezőgépek felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „felülvizsgálata”,
d) 3. melléklet „Permetezőgépek felülvizsgálata” alcím 1. pontjában a „permetezőgépekkel” szövegrész helyébe a „növényvédelmi gépekkel”,
f) 3. melléklet „Permetezőgépek felülvizsgálata” alcím 4. és 5. pontjában a „permetezőgép” szövegrész helyébe a „növényvédelmi gép”,
h) 3. melléklet 8. függelékében a „szántóföldi és/vagy ültetvény (kertészeti) permetezőgépek” szövegrész helyébe a „növényvédelmi gépek”,
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
8. § Ez a rendelet a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Melléklet a 46/2012. (V. 8.) VM rendelethez
Az integrált növényvédelem általános elvei
1. A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy azok mennyiségének gazdasági kárt okozó szint alá szorítására a biológiai, biotechnikai, agrotechnikai, mechanikai, fizikai és kémiai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszereinek felhasználása során elsősorban az alábbi eszközök alkalmazandók:
1.1. megfelelő, a kultúrnövény optimális fejlődését biztosító, a károsítók elleni kompetícióját elősegítő agrotechnikai elemek,
1.2. rezisztens vagy toleráns növényfajták, fémzárolt vetőmagok és ellenőrzött szaporítóanyagok használata,
1.3. talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás, szükség szerint talajjavítás és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító eljárások alkalmazása,
1.4. a károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával,
1.5. a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezetek fokozott védelme és erősítése megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel vagy a termelőhelyeken belül és kívül ökológiai infrastruktúrákkal a természetes ökoszisztémák védelmének figyelembevételével.
2. A károsítókat megfelelő módszerekkel és rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan figyelni kell. A megfelelő eszközök közé tartoznak a helyszínen végzett megfigyelések, tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek, továbbá szakirányító javaslatainak felhasználása.
3. A termelő, szükség szerint folyamatos táblaszintű és károsító előrejelzés (monitoring) eredményei alapján, illetve szakirányító igénybevételével eldönti, kell-e érdemi intézkedést alkalmazni, és ha igen, mikortól, továbbá milyen növényvédelmi kezelésre van szükség. A károsítók esetében a kezelési döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a konkrét területekre, a terményekre, és a sajátos éghajlati és időjárási viszonyokra meghatározott, tudományosan megalapozott károsítási küszöbértékeket.
4. A kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a megfelelő hatékonyságot nyújtó környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó szerepét.
5. A felhasznált növényvédő szereknek a védekezéssel elérni kívánt célnak leginkább megfelelőnek kell lenniük és a lehető legkevesebb mellékhatással kell járniuk az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre.
6. A növényvédő szert felhasználónak a növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozási formákat a szükséges szinten kell tartania. Törekedni kell az engedélyezett dózishatárok figyelembevételével a még hatékony, lehető legalacsonyabb dózis használatára. A kezelések számát minimalizálni kell, a károsítók foltszerű előfordulása esetén lehetőség szerint meg kell oldani a foltkezelés alkalmazását, figyelembe véve, hogy a növényzetben a kockázati szintnek elfogadhatónak kell lennie, és nem szabad növelni annak a kockázatát, hogy a károsítók populációi rezisztenssé váljanak.
7. A növényvédelmi technológia kialakítása során figyelemmel kell lenni a rezisztencia kialakulásának megelőzésére.
8. Az adott évi növényvédelmi technológia, illetve a szükséges növényvédelmi intézkedések megtervezése során figyelembe kell venni az előző évi növényvédelmi intézkedések hatékonyságával kapcsolatos tapasztalatokat.”
