48/2012. (VIII. 23.) NFM rendelet
48/2012. (VIII. 23.) NFM rendelet
az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének általános feltételeiről, valamint más közlekedési módokhoz való kapcsolódásáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 32. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya az intelligens közúti közlekedési rendszerek (a továbbiakban: ITS) bevezetésére és a közúti közlekedés területén való alkalmazására, valamint más közlekedési módokhoz való kapcsolódására, továbbá az ITS-rendszerek fejlesztőire, valamint az ITS-szolgáltatókra terjed ki.
(2) E rendeletet kell az 5. §-ban meghatározott kiemelt területeken a kiemelt intézkedések körében az ITS-alkalmazásokra és ITS-szolgáltatásokra, azok kiépítésére és alkalmazására, valamint azoknak más közlekedési módokkal való kapcsolódási pontjaira alkalmazni.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervekre, továbbá a Magyar Honvédségre és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. előírás: az Európai Bizottság által kidolgozott, az ITS-alkalmazásokkal és ITS-szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményeket, eljárásokat és egyéb vonatkozó szabályokat tartalmazó, közzétett, az 5. § szerint kiemelt területeken kötelezően alkalmazandó rendelkezés;
2. elsődleges adatkezelő: a közúti adatok gyűjtésére és az ITS-szolgáltatók részére hozzáférhetővé tételről e jogszabály vagy az ITS-szolgáltatókkal kötött egyedi megállapodás alapján gondoskodni köteles természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
3. forgalmi adat: korábbi időszakokban gyűjtött és valósidejű adatok a közúti forgalom jellemzőiről;
4. intelligens közlekedési rendszer (ITS): a közúti közlekedés területén az infrastruktúrát, a járműveket és a felhasználókat is magába foglaló rendszerek, amelyekben a forgalomirányításra és a mobilitás kezelésére, valamint ezen rendszerek más közlekedési módokhoz való kapcsolódására fejlett információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak;
5. ITS-alkalmazás: az ITS-szolgáltatások teljesítéséhez szükséges üzemeltetési eszköz;
6. ITS-felhasználó: ITS-alkalmazások vagy ITS-szolgáltatások bármely felhasználója, beleértve a közúti közlekedési infrastruktúra minden használóját és annak üzemeltetőit, továbbá az infrastruktúra igénybevételére alapozott szolgáltatások szervezőit;
7. ITS-szolgáltatás: a felhasználók által megismerhető szervezeti és üzemeltetési keretek között ITS-alkalmazások biztosítása a felhasználók számára a biztonság, a hatékonyság, a kényelemhez való hozzájárulás, valamint a közlekedés és az utazás megkönnyítése érdekében;
8. ITS-szolgáltató: ITS-szolgáltatást nyújtó szervezet vagy gazdasági társaság;
9. kiemelt intézkedés: a kiemelt területeken belül kiemelt intézkedéseknek minősülnek: az Európai Unió (a továbbiakban: EU) területére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások; az EU területére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások; a felhasználók számára térítésmentes, a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információs szolgáltatások nyújtásához szükséges adatok és eljárások; az EU területére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások; a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatások; és a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó foglalási szolgáltatások;
10. kompatibilitás: az eszközök vagy a rendszerek általános képessége más eszközökkel vagy rendszerekkel – módosítás nélkül – való együttműködésre;
11. kölcsönös átjárhatóság (interoperabilitás): az ITS és az alapjukat képező üzleti megoldások adatcserére, valamint információk és ismeretek megosztására való képessége;
12. közúti adat: az elsődleges adatkezelővel kötött megállapodás alapján az elsődleges adatkezelő útján továbbított, a közúti infrastruktúra paramétereire vonatkozó számszerű, szöveges vagy grafikus anonim információ, beleértve az állandó közúti jelzéseket;
13. multimodális utazás: több közlekedési módot kombináló, azokat egy szervezésben igénybevevő utazási forma;
14. szolgáltatás folyamatossága: zavartalan ITS-szolgáltatások biztosításának képessége az EU egészének közlekedési hálózatán;
15. utazási adatok: a multimodális utazás megtervezését, lefoglalását és módosítását lehetővé tévő utazás előtti és alatti információs szolgáltatás nyújtásához szükséges adatok, beleértve a közforgalmi közlekedési menetrendeket és díjszabásokat;
16. védtelen közlekedők: a gyalogosok, a kerékpárosok, a motorkerékpárosok, valamint a fogyatékkal élő és a mozgáskorlátozott személyek.
3. Általános rendelkezések
3. § (1) Az ITS célja, hogy innovatív szolgáltatások keretében tájékoztatást nyújtson a felhasználók számára annak érdekében, hogy azok biztonságosabban, összehangolt módon használhassák a közlekedési hálózatokat.
(2)1 A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közreműködésével európai uniós források bevonásával látja el az ITS kialakításával összefüggő stratégiai és módszertani előkészítési feladatokat, különös tekintettel a miniszter 7. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feladataira.
4. § Az ITS-alkalmazások és ITS-szolgáltatások kiválasztásának és kiépítésének a szolgáltatók és felhasználók szükségleteinek értékelésén kell alapulnia, meg kell felelnie az előírások alapján harmonizált jogszabályoknak, valamint:
a) hozzá kell járulniuk a közúti torlódások csökkentéséhez, a káros anyag kibocsátások mérsékléséhez, az energiahatékonyság javításához, a magasabb szintű biztonság és védelem eléréséhez, a védtelen közlekedők számára is (hatékonyság);
b) optimalizálniuk kell a költségek és az eredmények arányát a célok elérése tekintetében (költséghatékonyság);
c) szükség szerint rendelkezniük kell az elérhető szolgáltatási minőség és kiépítettség különböző szintjeiről a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű sajátosságok figyelembevételével (arányosság);
d) az ITS-szolgáltatások kiépítése során biztosítaniuk kell a szolgáltatások zavartalanságát az EU-ban – különösen a transzeurópai hálózatokon – és ha lehetséges, az EU külső határain is; a szolgáltatások folyamatosságát a közlekedési hálózatok jellemzőihez igazított szinten kell biztosítani (a szolgáltatások folyamatosságának elősegítése);
e) a hatékony ITS-szolgáltatás nyújtása érdekében biztosítani kell az ITS és az alapul szolgáló üzleti megoldások közötti adatcserét, valamint az információk megosztását (a kölcsönös átjárhatóság kiépítése);
f) biztosítani kell, hogy az ITS-alkalmazások és ITS-szolgáltatások képesek legyenek az ugyanazon célt szolgáló már meglévő ITS-alkalmazásokkal és ITS-szolgáltatásokkal való együttes üzemelésre az új technológiák kifejlesztésének akadályozása nélkül (a visszamenőleges kompatibilitás elősegítése);
g) biztosítani kell a védtelen közlekedők számára az ITS-alkalmazásokhoz és ITS-szolgáltatásokhoz való akadálytalan és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférést (az egyenlő hozzáférés elősegítése);
h) megfelelő kockázatértékelést követően, a megfelelő szintű műszaki fejlesztések és a műveleti kihasználtság segítségével be kell mutatni az innovatív ITS szolgáltatási szintjét és elfogadható rendelkezésre állását (a kiforrottság biztosítása);
i) a globális, folyamatos, pontos és garantált idő- és helymeghatározást igénylő ITS-alkalmazások és szolgáltatások céljára az ITS-alkalmazás gyártójának és az ITS-szolgáltatónak műholdas infrastruktúrákat vagy egyéb, azzal egyenértékű pontosságot biztosító technológiát kell használni (jó minőségű idő- és helymeghatározás);
j) az ITS kiépítésekor figyelembe kell venni a különféle közlekedési módok közti koordinációt (az intermodalitás megkönnyítése);
k) figyelembe kell venniük a közlekedési hálózati jellemzőkben – különösen a forgalom nagyságában, a forgalmi kapacitások kihasználtságában és az időjárástól függő viszonyokban – rejlő eredendő különbségeket (a meglévő infrastruktúrák és hálózati jellemzők tiszteletben tartása).
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
4. Kiemelt területek
5. § Az előírások alkalmazása tekintetében kiemelt területek:
a) a közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása,
b) a forgalom- és teherszállítási irányítási ITS-szolgáltatások folyamatossága,
c) a közúti közlekedés biztonságával és védelmével kapcsolatos ITS-alkalmazások,
d) a járműveknek a közlekedési infrastruktúrával való összekapcsolása.
5. Adatkezelés
6. § (1) Az ITS-alkalmazások és ITS-szolgáltatások működésével összefüggésben történő adatkezelésre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló törvény rendelkezéseit alkalmazni kell, azzal, hogy az ITS-alkalmazások és ITS-szolgáltatások működéséhez anonim adatok előállítására kerüljön sor.
(2) A közúti közlekedés folyamatossága és a közlekedésbiztonság érdekében gyűjtött közúti és forgalmi adatokat, – különös tekintettel a közlekedési balesetek, a veszélyhelyzetek, a forgalomkorlátozások, helyére, idejére és jellemzőire vonatkozó adatokra – az elsődleges adatkezelő a saját informatikai rendszerének megfelelő formában köteles térítésmentesen hozzáférhetővé tenni a további ITS-szolgáltatók részére.
6. Jelentéstétel és adatszolgáltatás
7. § (1)2 A miniszter az ITS-alkalmazást alkalmazó vagy alkalmazni tervező szervezetek, gazdasági társaságok közreműködésével ötévente elkészíti a következő ötéves időszakra szóló nemzeti ITS-intézkedésekre vonatkozó terveket. Az ITS-intézkedésekre vonatkozó terveket a miniszter az Európai Bizottság részére megküldi.
(2)3 Az ITS bevezetésében elért haladásról a miniszter az Európai Bizottság aktuális iránymutatásainak figyelembevételével háromévente jelentést készít (a továbbiakban: ITS-jelentés), amelynek tartalmaznia kell az ITS-szolgáltatások kiépítésében történt előrelépést bemutató jelentést, beleértve
a) helyzetjelentést az aktuális nemzeti, nemzetközi és határokon átnyúló fejlesztésekről és kutatási eredményekről;
b) áttekintő kimutatást az ITS-alkalmazások eredményességéről és bevezetésük mértékéről;
c) piaci kimutatásokat a bevezetésre alkalmas ITS-szolgáltatásokról;
d) kimutatásokat a szükséges és a felhasznált pénzügyi forrásokról, ideértve az ITS üzemeltetési költségeit is;
e) az aktuális problémák és a problémás területek bemutatását;
f) rövid összefoglalót az adatvédelemmel és a felelősséggel kapcsolatos aktuális kérdésekről;
g) a megelőző évben a kiemelt területeken megvalósított intézkedések és projektek leírását és értékelését;
h) az a)–g) pontok alapján szükséges intézkedések felsorolását;
i) ajánlásokat a jövőbeni tevékenységekre vonatkozóan;
j) a jelentés előterjesztésének évében és az azt követő négy évben kilátásba helyezett intézkedések és projektek előzetes áttekintését; valamint
k) egy közérthető módon nyilvánosságra hozatal céljára megfogalmazott összefoglalót.
(3) Az ITS-jelentést a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
7. Hatálybalépés
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
8. Átmeneti rendelkezések
9. § (1) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott nemzeti ITS-intézkedésekre vonatkozó terveket a miniszter első alkalommal 2012. augusztus 27-ig küldi meg az Európai Bizottság részére.
(2) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott ITS-jelentést a KKK első alkalommal 2015. április 1-jéig készíti el.
9. Az Európai Unió jogának való megfelelés
10. § Ez a rendelet az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 13-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A 3. § (2) bekezdése az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 64. § a) pontja, a 41/2023. (XII. 29.) ÉKM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 64. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 64. § c) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás