5/2012. (III. 1.) NGM rendelet

az elemi költségvetésről¹

2012.03.03.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdés 1. pontjában, valamint a 14. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. § (3) bekezdése alapján elemi költségvetés készítésére kötelezettekre terjed ki.

2. § (1) A költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,

b) a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét,

c) a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit.

(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv elemi költségvetését az „A) Intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra 1. mellékletben meghatározott űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni.

(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv elemi költségvetését a „C) Önkormányzati intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra 1. mellékletben meghatározott űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni.

3. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzat elemi költségvetése magában foglalja a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzat elemi költségvetését az „A) Intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra 1. mellékletben meghatározott űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni.

4. § (1) Az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat és bevételeket az alap működését szabályozó törvényben meghatározott jogcímenként, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított előirányzatok keretei között, valamint azokat részletezve,

b) a kiadásokat és a bevételeket a közgazdasági osztályozásnak megfelelő bontásban, részletes előirányzatonként,

c) az alap költségvetési évre vonatkozó finanszírozási tervét,

d) szakfeladatrend szerinti tevékenységenként készített kimutatást.

(2) Az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését az „E) Elkülönített állami pénzalap költségvetése” megnevezésű nyomtatványgarnitúra 1. mellékletben meghatározott űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti részletes előirányzatokat az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott és az elkülönített állami pénzalappal egyeztetett szerkezeti rendben, az adatszolgáltatásra rendelkezésre bocsátott formátumban kell bemutatni.

5. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja

a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai ellátásainak fedezetére szolgáló bevételeket, a működési célú, továbbá a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási kiadásait, a vagyongazdálkodással és egyéb kötelezettséggel járó kiadásokat, működésre fordított kiadásokat,

c) a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését,

d) a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetését a „D) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási költségvetése” megnevezésű, továbbá – a halmozódások kiszűrésével – a „G) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése” és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak együttes konszolidált költségvetését tartalmazó a „H) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése” megnevezésű nyomtatványgarnitúrák 1. mellékletben meghatározott űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni.

6. § (1) A helyi önkormányzat elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,

b) a helyi önkormányzat személyi juttatásainak és létszámának összetételét,

c) a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit.

(2) A helyi önkormányzatok elemi költségvetését a „B) Önkormányzati költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra 1. mellékletben meghatározott űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni.

7. § (1) A térségi fejlesztési tanács elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,

b) a térségi fejlesztési tanács személyi juttatásainak és létszámának összetételét,

c) a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit.

(2) A térségi fejlesztési tanács elemi költségvetését a „C) Önkormányzati intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra 1. mellékletben meghatározott űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni.

8. § (1) A többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,

b) a többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás személyi juttatásainak és létszámának összetételét,

c) a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit.

(2) A többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás elemi költségvetését az „I) Társulási Költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra 1. mellékletben meghatározott űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni.

9. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzatok elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,

b) az országos nemzetiségi önkormányzat személyi juttatásainak és létszámának összetételét,

c) a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzatok elemi költségvetését a „J) Országos nemzetiségi önkormányzati elemi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra 1. mellékletben meghatározott űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni.

10. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat személyi juttatásainak és létszámának összetételét,

c) a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését a „K) Helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetése” megnevezésű nyomtatványgarnitúra 1. mellékletben meghatározott űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni.

11. § Az elemi költségvetést a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által közreadott számítástechnikai program segítségével kell elkészíteni, és arról a Kincstárnak elektronikus úton adatot szolgáltatni.

12. § Az Áht. 108. § (2) bekezdése szerinti időközi költségvetési jelentés az alábbi űrlapok sorait tartalmazza:

a) 02. űrlap 09., 42., 48., 50., 51., 52., 53., 54. sorai,

b) 03. űrlap 41., 49., 50., 56., 62., 67., 68. sorai,

c) 04. űrlap 01., 02., 04., 05., 06., 07., 08., 09., 10., 11., 12., 14., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 37., 65., 66., 86., 87., 94., 100. sorai,

d) 05. űrlap 06., 30., 31., 36. sorai,

e) 06. űrlap 17., 43., 60., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 76., 79., 80., 81., 82., 83., 84., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94., 100. sorai,

f) 07. űrlap 04., 14., 20., 24., 33., 34. sorai,

g) 08. űrlap 13., 14., 17., 19., 20., 21., 40., 41. sorai,

h) 09. űrlap 01., 02., 06., 07., 08., 09., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 17., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 40., 45. sorai,

i) 10. űrlap 17., 42., 59., 61., 62., 63., 64., 65., 67., 68., 69., 70., 71., 74., 77., 78., 79., 80., 81., 82., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 104. sorai,

j) 11. űrlap 01., 02., 03., 04., 05., 07., 08., 27., 28. sorai,

k) 16. űrlap 01., 08., 09., 10., 11.,13., 14., 15., 16., 17., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 53. sorai,

l) 80. űrlap 74. sora.

13. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

14. §²

1. melléklet az 5/2012 (III. 1.) NGM rendelethez

20122X20000005_1

2. melléklet az 5/2012 (III. 1.) NGM rendelethez

ÚTMUTATÓ

A) Intézményi elemi költségvetés

B) Önkormányzati elemi költségvetés

C) Önkormányzati intézményi elemi költségvetés

I) Társulási elemi költségvetés

J) Országos nemzetiségi önkormányzati elemi költségvetés

K) Helyi nemzetiségi önkormányzati elemi költségvetés

elnevezésű nyomtatványgarnitúrák űrlapjainak kitöltéséhez

Tartalomjegyzék

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4

II. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK AZ ŰRLAPOK KITÖLTÉSÉHEZ 9

III. A KÖLTSÉGVETÉS ŰRLAPJAINAK RÉSZLETES KITÖLTÉSE 13

02. ŰRLAP: SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, A MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE 13

03. ŰRLAP: DOLOGI KIADÁSOK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE 25

04. ŰRLAP: EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK, EGYÉB FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK, VALAMINT AZ ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAINAK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE 37

05. ŰRLAP: INTÉZMÉNYI BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK, KORMÁNYZATI BERUHÁZÁSOK, LAKÁSTÁMOGATÁS ÉS LAKÁSÉPÍTÉS ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE 43

06. ŰRLAP: TÁMOGATÁSI KÖLCSÖNÖK NYÚJTÁSA ÉS TÖRLESZTÉSE, TARTALÉKOK, MARADVÁNY ELSZÁMOLÁSA, FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK, FÜGGŐ, ÁTFUTÓ, KIEGYENLÍTŐ KIADÁSOK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE 48

07. ŰRLAP: KÖZHATALMI BEVÉTELEK, INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK, MŰKÖDÉSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE 63

08. ŰRLAP: FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÉS FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE 73

09. ŰRLAP: TÁMOGATÁSOK, TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ BEVÉTELEK, KIEGÉSZÍTÉSEK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE 77

10. ŰRLAP: TÁMOGATÁSI KÖLCSÖNÖK VISSZATÉRÜLÉSE ÉS IGÉNYBEVÉTELE, MARADVÁNY FELHASZNÁLÁS, FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK FÜGGŐ, ÁTFUTÓ, KIEGYENLÍTŐ ILLETVE TOVÁBBADÁSI CÉLÚ BEVÉTELEK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE 81

11. ŰRLAP: TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK BEVÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE 96

12. ŰRLAP: ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK RÉSZLETEZÉSE 99

16. ŰRLAP: HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SAJÁTOS BEVÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE 101

21-22. ŰRLAP: KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK TEVÉKENYSÉGENKÉNT (MŰKÖDÉSI ÉS FELHALMOZÁSI CÉLÚ TELJESÍTETT PÉNZ-ESZKÖZ-ÁTADÁSOK ÉS ÁTVÉTELEK RÉSZLETEZÉSE ) 108

21. ŰRLAP: KIADÁSOK TEVÉKENYSÉGENKÉNT 109

121. ŰRLAP: KIADÁSOK TEVÉKENYSÉGENKÉNT KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KIADÁSOK RÉSZLETEZÉSBEN 112

22. ŰRLAP: BEVÉTELEK TEVÉKENYSÉGENKÉNT 113

34. ŰRLAP: KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNÉL TELJES- ÉS RÉSZMUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA ÉS KERESETBE TARTOZÓ SZEMÉLYI JUTTATÁSAI 116

35. ŰRLAP: A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNÉL FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA ÉS SZEMÉLYI JUTTATÁSAI 118

36. ŰRLAP: A KÖLTSÉGVETÉSI ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁMKERET FUNKCIÓCSOPORTONKÉNTI MEGOSZLÁSA 120

37. ŰRLAP: A MUTATÓSZÁMOK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA 121

70. ŰRLAP: KUTATÁS-FEJLESZTÉS KIADÁSAI ÉS EGYES BEVÉTELEI TÁRSADALMI-GAZDASÁGI CÉLOK SZERINT 122

80. ŰRLAP: ÖNKORMÁNYZATI/TÁRSULÁSI/INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉS 122

98. ŰRLAP: KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSE 123

Rövidítések:

2K05551_0

Áfa törvény			Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
Áhsz.			Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
Áht.			Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
Ávr.			Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
EUMSz.			Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
Feot.			A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
Gt.			A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény
Gyvt.			A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
Kincstár			Magyar Államkincstár
Kvtv.			Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény
Kszr.			A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet
KIM			Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
MNV Zrt.			Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
NVT			Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács
OEP			Országos Egészségbiztosítási Pénztár
ONYF			Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Ötv.			A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
Új Ötv.			Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
Ptk.			A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
Stabtv.			Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
Stabr.			az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011 (XII. 30.) Korm. rendelet
Szt.			A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
Szja tv.			A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
Szoctv.			A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
Tkt.			A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény
Ttv.			A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény
Vtv.			Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
Vtr.			az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet
Ktjv.			A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény
Ktv.			A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
Kjt.			A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
Pftv.			A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
Hszt.			A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
Hjt.			A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény
NAV tv.			A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
NAV			Nemzeti Adó- és Vámhivatal

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A) INTÉZMÉNYI ELEMI KÖLTSÉGVETÉS

1. Az „A) Intézményi elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra felhasználásával tesznek eleget elemi költségvetés készítési kötelezettségüknek:

– az önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia által irányított köztestületi költségvetési szerveket is) (1051, 1056, 1058, 1059, szektor),

– a fejezeti kezelésű előirányzatok (1091 szektor).

2. Az „A) Intézményi elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra űrlapjai:

02-10., 21-22., 121., 34-37., 70., és 98. űrlapok.

B) ÖNKORMÁNYZATI ELEMI KÖLTSÉGVETÉS

1. A „B) Önkormányzati elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra felhasználásával tesznek eleget elemi költségvetés készítési kötelezettségüknek:

- a helyi önkormányzatok (1254 szektor).

A helyi önkormányzat által irányított önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szerv – ideértve az önkormányzati hivatalt – a „C) Önkormányzati intézményi elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúrán készíti el elemi költségvetését!

2. A „B) Önkormányzati elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra űrlapjai:

02-10., 12., 16., 21-22., 121., 34-37., és 80. űrlapok.

C) ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYI ELEMI KÖLTSÉGVETÉS

1. A „C) Önkormányzati intézményi elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra felhasználásával tesznek eleget elemi költségvetés készítési kötelezettségüknek:

- a helyi önkormányzatok által irányított önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szervek – ideértve az önkormányzati hivatalt (1251 szektor),

- az országos nemzetiségi önkormányzatok által irányított önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szervek (1250 szektor),

- A helyi nemzetiségi önkormányzatok által irányított önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szervek (1246 szektor),

- a többcélú kistérségi társulások által irányított önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szervek (1241 szektor),

- a jogi személyiségű társulások által irányított önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szervek (1248 szektor),

- a térségi fejlesztési tanácsok (1259 szektor),

- a térségi fejlesztési tanácsok által irányított önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szervek (1258).

2. A „C) Önkormányzati intézményi elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra űrlapjai:

02-10., 12., 21-22., 121., 34-37., és 80. űrlapok

I) TÁRSULÁSI ELEMI KÖLTSÉGVETÉS

1. Az „I) Társulási elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra felhasználásával tesznek eleget elemi költségvetés készítési kötelezettségüknek:

- a többcélú kistérségi tárulások (1253 szektor),

- a jogi személyiségű társulások (1249 szektor).

A többcélú kistérségi társulás, valamint a jogi személyiségű társulás által irányított önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szerv a „C) Önkormányzati intézményi elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúrán készíti el elemi költségvetését!

2. Az „I) Társulási elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra űrlapjai:

02-11., 16., 21-22., 121., 34-37., és 80. űrlapok.

J) ORSZÁGOS NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI ELEMI KÖLTSÉGVETÉS

1. A „J) Országos nemzetiségi önkormányzati elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra felhasználásával tesznek eleget elemi költségvetés készítési kötelezettségüknek:

- az országos nemzetiségi önkormányzatok (1252 szektor).

Az országos nemzetiségi önkormányzat által irányított önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szerv a „C) Önkormányzati intézményi elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúrán készíti el elemi költségvetését!

2. Az „J) Országos nemzetiségi önkormányzati elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra űrlapjai:

02-10., 21-22., 121., 34-37., és 80. űrlapok.

K) HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI ELEMI KÖLTSÉGVETÉSE

1. A „K) helyi nemzetiségi önkormányzati elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra felhasználásával tesznek eleget elemi költségvetés készítési kötelezettségüknek:

- a helyi nemzetiségi önkormányzatok (1247 szektor).

A helyi nemzetiségi önkormányzat által irányított önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szerv a „C) Önkormányzati intézményi elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúrán készíti el elemi költségvetését!

3. A „K) helyi nemzetiségi önkormányzati elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra űrlapjai:

02-10., 16., 21-22., 121., 34-37., 80. űrlapok.

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TUDNIVALÓK

Az elemi költségvetést központilag előírt tartalmú nyomtatványon kell elkészíteni és benyújtani, amely a kormány.hu honlapon is hozzáférhető.

A feldolgozást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) végzi.

Az intézmény, az irányító szerv – ideértve az önkormányzati hivatalt is – köteles ellenőrizni a kinyomtatott nyomtatványok kitöltésének teljességét, az előírt tartalmi, formai kellékek meglétét, az előírások betartását, a tartalmi és számszaki egyezőségeket.

Az elemi költségvetés borítólapjának belső oldala a garnitúra egyes űrlapjainak számjelét és elnevezését tartalmazza. A "Jelzés" oszlopba "+" jelet kell írni, amennyiben a garnitúra tartalmaz ilyen űrlapot, "-" jelet, ha nem.

1. Az „A) Intézményi elemi költségvetés” elnevezésű kitöltött nyomtatványgarnitúra űrlapjainak a KGR K11 rendszerben rögzített és kinyomtatott formában való összegyűjtéséről, Kincstárhoz történő továbbításáról annak a szervnek kell gondoskodnia, amely az Ávr. 1. § (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott 1. melléklet fejezetet irányító szervnek jelöl. A fejezetet irányító szervnek a költségvetési szervek elemi költségvetéseit a kinyomtatott – Kincstár által előírt formában és az ebből a célból biztosított szoftverrel előállított – hitelesített bizonylat garnitúrán kell a táblázatokat továbbítania.

A kísérő jegyzéket (programmal előállított törzslista névvel, címmel) kettő példányban kell benyújtani, ebből egy példány a Kincstáré, egy példány pedig az átvétel igazolására szolgál.

2. A költségvetési szervek az „A) intézményi elemi költségvetés” és a „C) önkormányzati intézményi elemi költségvetés” elnevezésű, KGR K11 rendszerben rögzített, kinyomtatott nyomtatványgarnitúra kitöltésével elkészített elemi költségvetését a szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének, illetve helyi önkormányzati, pénzügyi-gazdasági szervezeti egység nélküli költségvetési szerv esetén az elemi költségvetés elkészítésére kijelölt felelős személynek alá kell írnia. Emellett az elemi költségvetés borítólapján fel kell tüntetni még az azt készítő vagy felvilágosítás adására felhatalmazott dolgozó nevét és telefonszámát, az elemi költségvetést az irányító (a felügyeleti) szerv részéről ellenőrző személy nevét és telefonszámát.

3. A helyi önkormányzatok a „B) Önkormányzati elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra kitöltésével elkészített elemi költségvetését a közgyűlés elnökének, a (fő)polgármesternek, valamint a (fő)jegyzőnek kell aláírni. Emellett fel kell tüntetni a készítő és a felvilágosítást nyújtó dolgozók nevét és telefonszámát.

4. A többcélú kistérségi társulások az „I) Társulási elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra kitöltésével elkészített elemi költségvetését a társulási tanács megválasztott elnökének és a költségvetés elkészítéséért kijelölt felelős személynek kell aláírnia. Emellett fel kell tüntetni a készítő és a felvilágosítást nyújtó dolgozók nevét, és telefonszámát.

A jogi személyiséggel rendelkező társulások az „I) Társulási elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra kitöltésével elkészített elemi költségvetését a társulási tanács elnöke és a költségvetés elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni. Emellett fel kell tüntetni a készítő és a felvilágosítást nyújtó dolgozók nevét és telefonszámát.

5. Az országos nemzetiségi önkormányzatok a „J) Országos nemzetiségi önkormányzati elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra kitöltésével elkészített elemi költségvetésüket a Kincstár által előírt módon – a KGR K11 rendszerben - rögzítik és benyújtják a nemzetiségi politikáért felelős miniszternek

6. A helyi nemzetiségi önkormányzatok a „K) Helyi nemzetiségi önkormányzati elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra kitöltésével elkészített elemi költségvetését a képviselő testület megválasztott elnökének és a költségvetés elkészítéséért kijelölt felelős személynek kell aláírni. Emellett fel kell tüntetni a készítő és a felvilágosítást nyújtó dolgozók nevét és telefonszámát.

EGYSÉGES KÖVETELMÉNYEK AZ ŰRLAPOK KITÖLTÉSÉNÉL

Az űrlapok egységes szerkezetű fejrészét minden esetben, a szoftverrel előállított nyomtatványon is ki kell tölteni.

Az űrlapokat ezer forintban, tizedes nélkül kell kitölteni, a kerekítés általános szabályai szerint, kivéve a 11. és 16. űrlapokat, melyeket forintban kell kitölteni.

Az űrlapokon a költségvetési év megjelölése mellett az időszakot kell feltüntetni. A "3" számjel a költségvetés, "1" a féléves, "2" az év végi beszámolás jelölésére szolgál.

Az űrlapok jobb felső sarkában lévő 2 pozíciójú lapszám jelet (01, 02, 03, stb.) kell használni azokban az esetekben, amikor az űrlap az azon szereplő, meghatározatlan számú csoportosítás szükség szerinti megjelenítése érdekében válik többoldalassá. Az utolsó űrlap azonosítása a kizárólag azon az űrlapon kitöltött összesítő sor alapján történik, a közbenső lapokon részösszesítést alkalmazni nem szabad.

Azokat az adathelyeket, amelyekbe adat nem kerül, üresen kell hagyni. Az üres adathelyeket sem kihúzni, sem kipontozni nem szabad.

A nyomtatványok sorait megbontani nem szabad.

Az összesen vagy ellenőrző-technikai összegezés sorokat akkor is ki kell töltetni, ha az űrlapon csak egyetlen adatsor vagy adatmező fordul elő.

EGYSÉGES TARTALMI KÖVETELMÉNYEK A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MEGHATÁROZÁSÁNÁL

A Kvtv. mellékletében jóváhagyott előirányzatoktól eltérni nem lehet. Ez azt jelenti, hogy a központi költségvetési intézményeket megjelenítő költségvetési címeknél, alcímeknél a működési költségvetés és a felhalmozási költségvetés adatait együttesen tartalmazó elemi költségvetést kell készíteni.

Az előirányzatokat a költségvetési törvényben elfogadott kerekített összeg szerint kell megtervezni.

Az egyetlen intézményt megjelenítő cím (alcím) előirányzataival azonos összegben kell tervezni az adott intézmény költségvetési törvény szerinti bevételi és kiadási előirányzatait, valamint támogatását.

A több intézményt magában foglaló költségvetési cím (alcím) előirányzatai (főösszeg és kiemelt előirányzatok) az odatartozó intézmények költségvetési előirányzatainak összesítéséből állnak, eltérés nem mutatkozhat. El kell érni, hogy a költségvetési törvény-mellékletekben foglaltakkal egyezően az ezer forintban megállapított előirányzatok kerek számot eredményezzenek (azaz a 101,5 millió forint 101.500 ezer forint legyen).

Az „A) Intézményi elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúrában a fejezeti kezelésű előirányzatokat teljes körűen összevontan kell megtervezni.

Külön is fel kell hívni a figyelmet a költségvetési szervek létszámát és személyi juttatásait ismertető 02., 21., 34. és 35. űrlapok kiemelt szerepére. Az intézmények és irányító (felügyeleti) szerveik ellenőrizni tartoznak a feltüntetett kategóriák elnevezésének és kódszámának érvényességét, helyességét.

II. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK AZ ŰRLAPOK KITÖLTÉSÉHEZ

Borítólap és az űrlapok fejrészére vonatkozóan:

A költségvetés borítólapjának címlapján

A) Intézményi elemi költségvetés nyomtatványgarnitúra esetében a fejezet, a közvetlen irányítást (felügyeletet) ellátó szerv megnevezését és székhelyét;

B) Önkormányzati elemi költségvetés nyomtatványgarnitúra esetében a megye és az önkormányzat megnevezését;

C) Önkormányzati intézményi elemi költségvetés nyomtatványgarnitúra esetében a megye, az irányító (a felügyeleti) szerv megnevezését;

I) Társulási elemi költségvetés nyomtatványgarnitúra esetében a társulás és a megye megnevezését;

J) Országos nemzetiségi önkormányzati elemi költségvetés nyomtatványgarnitúra esetében az önkormányzat és a megye megnevezését;

K) Helyi nemzetiségi önkormányzati elemi költségvetés nyomtatványgarnitúra esetében az önkormányzat és a megye megnevezését;

a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartás szerinti megnevezését és címét, valamint számjelét kell feltüntetni.

Az azonosító számjel felépítése:

Törzsszám (PIR szám): 6 számjelből áll, melynek utolsó számjegye a C. D.V. ellenőrző szám;

Szektor: 4 számjel

"1051" Központi és társadalombiztosítási költségvetési szervek,

„1055” Társadalombiztosítási ellátás,

"1056" Vagyonkezelő Szervezetek,

"1058" Köztestületi költségvetési szervek (kivéve a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia által irányított köztestületi költségvetési szerveieket),

"1059" Egyéb jogállású szervezetek,

"1091" Fejezeti kezelésű előirányzatok,

„1099” Elkülönített állami pénzalapok,

„1241” Többcélú kistérségi társulások által irányított költségvetési szervek,

"1246" Helyi nemzetiségi önkormányzatok által irányított költségvetési szervek,

"1247" Helyi nemzetiségi önkormányzatok,

"1248" Jogi személyiségű társulások által irányított költségvetési szervek,

"1249" Jogi személyiségű társulások,

„1250” Országos nemzetiségi önkormányzatok által irányított költségvetési szervek,

"1251" Helyi önkormányzatok által irányított költségvetési szervek – ideértve az önkormányzati hivatalt is –,

"1252" Országos nemzetiségi önkormányzat,

"1253" Többcélú kistérségi társulások,

"1254" Helyi önkormányzatok,

„1258” Térségi fejlesztési tanácsok által irányított költségvetési szervek,

"1259" Térségi fejlesztési tanácsok.

Fejezet: 2 számjel,

a hivatalos római szám jelölést a számítástechnikai feldolgozás érdekében arab számokkal jelölve az Kvtv-ben foglaltak szerint, kizárólag az A) jelű nyomtatványgarnitúránál;

Megye: 2 számjel,

a kódszám a jelenleg is törzskönyvi nyilvántartásban lévő 01-20-ig terjedő számtartomány tartalma szerint alkalmazandó a B), C) I) J) és K) jelű nyomtatványgarnitúráknál;

Cím: 4 számjel,

ebből az első kettő a költségvetési cím, a harmadik, negyedik az alcím megjelölését jelenti (pl.: az 1. cím 2. alcímét a "0102" jelöléssel) kizárólag az A) jelű nyomtatványgarnitúránál;

Településtípus: 4 számjel,

az első számjel a törzskönyvi nyilvántartásban jelenleg is kezelt 1-9 önkormányzattípust jelöli, a második számjel a település népességszám szerinti megkülönböztetésére szolgál a 4. mellékletben foglaltak szerint a B), C) I) J) és K) jelű nyomtatványgarnitúráknál. Azokon az űrlapokon, ahol négy pozíció van, ott a harmadik, negyedik számjelre 00-t kell beírni.

Az önkormányzat irányítása (felügyelete) alatt működő költségvetési szerveknek az önkormányzat településtípus kódját, a közösen létrehozott, fenntartott önkormányzati társulásoknak és intézményeknek a székhely önkormányzat településtípus kódját kell alkalmazniuk.

Többcélú kistérségi társulásoknak és irányításuk (felügyeletük) alá tartozó költségvetési szerveiknek 0 (nulla) értéket kell a településtípust jelölő első számjel rovatba írni.

Szakágazat: 6 számjel,

A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31) NGM rendelet szerinti államháztartási szakágazatot kell feltüntetni, a törzskönyvi nyilvántartással megegyezően.

Az űrlapok fejrészén a következő adatok szerepelnek:

A költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartás szerinti megnevezését és címét, valamint számjelét kell feltüntetni, alapoknál, más előirányzatoknál a törvényi, jogszabályi elnevezést kell használni.

Államháztartási egyedi azonosító: hat (öt hosszú egyedi azonosító + egy CDV ellenőrző kód) számjel,

amely technikai sorszám, adattartalma nincs, kizárólag azonosító célokat szolgál. A fejezetbe tartozó intézmények, előirányzatok, alapok államháztartási egyedi azonosítóját a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvántartásával egyezően kell kitölteni.

Szektor, Fejezet, Cím, Szakágazat kitöltésére vonatkozóan a Borító lapnál leírtakat kell alkalmazni.

Év: négy számjel,

amely a vonatkozó költségvetési év jelölésére szolgál.

Időszak: egy számjel,

amely „1” a féléves beszámoló

„2” az éves beszámoló

„3” az elemi költségvetés

„4” a költségvetési javaslat

„5” a kincstári költségvetés

„6” az évközi előirányzat-módosítás

„7” a várható előirányzat

„8” az előirányzatok várható teljesítésének

jelölésére.

Törzsszám (PIR szám): 6 számjelből áll, melynek utolsó számjegye a CDV ellenőrző kódszám;

Adatközlő: két számjel,

amely 01, ha az irányító szerv,

02, ha az intézmény,

03, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium

04, ha a Kincstár

tölti ki.

Adatközlés időpontja: hat számjel,

a naptári nap jelölés formátuma: ééhhnn. Pl. 2012. december 7. = 121207

Adatközlés sorszáma: négy számjel,

technikai sorszám, amely az adott konkrét űrlap szerinti adatszolgáltatás felügyeleti szerv általi sorszámozása, tehát első ízben 0001, az űrlap második beadásánál (akár javítási, akár tartalmi módosítási célból) 0002, és így tovább.

Az űrlap adatai tervezéskor és beszámoláskor a bevételeket és kiadásokat részletező más űrlapok adataiból származnak, az űrlapon jelölt űrlapsor hivatkozások szerint.

III. A KÖLTSÉGVETÉS ŰRLAPJAINAK RÉSZLETES KITÖLTÉSE

02. ŰRLAP: SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, A MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE

A személyi juttatások előirányzata három élesen elkülönülő részből áll:

− a rendszeres személyi juttatásokból, amelybe a teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak csoportjára vonatkozóan törvényekben, s más jogszabályokban meghatározott alapilletmények, kötelező pótlékok, azok az egyéb juttatások tartoznak, melyek havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. Ide tartoznak a közfoglalkoztatásban résztvevők részére kifizetett személyi juttatások elszámolásai. a felmentési idejét töltő foglalkoztatott részére a munkavégzés alóli tényleges felmentés napjáig kifizetett személyi juttatás elszámolása is;

− a nem rendszeres személyi juttatásokból, amelybe az egyes foglalkoztatással összefüggő törvényekben, azok végrehajtására kiadott kormányrendeletekben, egyéb jogszabályokban, kollektív szerződésekben szereplő juttatások, költségtérítések, hozzájárulások tartoznak, amelyek kötelezőek, vagy nem kötelezőek, de lehetőség van a kifizetésükre és/vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek;

− a külső személyi juttatásokból, amelybe az adott intézménnyel alkalmazotti viszonyban nem állók részére kifizetendő juttatások előirányzatai és elszámolásai, a saját munkavállalónak munkakörén kívül a munkáltatónak végzett tevékenységért (fizikai, alkalmi és egyéb munkáért) fizetett juttatás, valamint a felmentési idejét töltő munkavállaló részére a munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi juttatás összegei tartoznak.

01. sor: Alapilletmények

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni

− a kormánytisztviselők alapilletményét a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) szerint – visszahivatkozva a Ktv. szabályaira - a besorolási osztály, a fizetési fokozat figyelembevételével. A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselők alapilletményét a Ktjv. előírásai alapján kell tervezni.

Itt kell feltüntetni azoknak a kormánytisztviselőknek az alapilletményét is, akiknek az illetménye a megadott határok között (+50 %, -20 %) eltér a jogszabályban szereplő mértéktől, valamint a munkavégzésre kötelezett tartalékállományban lévők alapilletményét is.

A kormánytisztviselői illetményalap mértéke – a köztisztviselőkkel megegyezően - 2012. évben 38 650 forint;

− a köztisztviselők alapilletményét a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap és a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint a besorolási osztály, a fizetési fokozat figyelembevételével. A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők alapilletményét a Ktv. előírásai alapján kell tervezni.

Itt kell feltüntetni azoknak a köztisztviselőknek az alapilletményét is, akiknek az illetménye a megadott határok között (+50 %, -20 %) eltér a jogszabályban szereplő mértéktől vagy még személyi fizetésben részesülnek, valamint a munkavégzésre kötelezett tartalékállományban lévők alapilletményét.

A köztisztviselői illetményalap mértéke 2012. évben 38 650 forint;

− a közalkalmazottak illetményét a közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban Kjt.) meghatározottak, valamint a felsőoktatói, kutatói illetménytábla, továbbá a Kvtv. 11. melléklete szerinti illetménytáblában foglaltak figyelembe-vételével. A garantált illetményt meghaladó illetményt is ezen a soron kell tervezni;

− a bírák, az ügyészek, az igazságügyi és az ügyészségi alkalmazottak illetményét az éves költségvetési törvényben meghatározott illetményalap figyelembevételével a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény előírásai szerinti fizetési fokozat és kategóriák alapulvételével. Az e törvények hatálya alá tartozók illetményalapja 2012. évben 391 600 forint;

− az ösztöndíjas foglalkoztatottak – pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) alapján kerülnek alkalmazásra – a foglalkoztatási jogviszonyukra tekintettel megillető díjat,

− a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.), továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó szervezetek hivatásos és szerződéses állománya alapilletményét. A tervezés és elszámolás során a költségvetési törvényben meghatározott illetményalapot (2012. évben 38.650 forint), valamint a besorolási osztályt, a besorolási kategóriákat, a fizetési fokozatot és a tényleges rendfokozatot kell figyelembe venni. Itt kell elszámolni a rendelkezési állományban lévő hivatásos állomány alapilletményét is;

− a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatottak személyi alapbérét, ideértve a közfoglalkoztatásban résztvevők személyi juttatását is;

− a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján fizetendő összegeket, [teljes munkaidő teljesítése esetén a személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) 93.000 Ft/hó A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 108.000 Ft/hó.]

− a bírákat megillető egyhavi külön juttatást az illetmény összetételének megfelelő sorokon kell szerepeltetni.

A felmentési idejét töltő foglalkoztatott részére a munkavégzés alóli tényleges felmentés napjáig kifizetett alapilletmény számolható el ezen a soron, illetve az alábbi, illetményelemeket tartalmazó megfelelő sorokon.

02. sor: Illetménykiegészítések

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a Ktv., a Ktjv., a Kjt., a Hszt., a Hjt., NAV tv. az Állami Számvevőszékről, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvények alapján foglalkoztatottakat megillető illetménykiegészítés összegét.

03. sor: Nyelvpótlék

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint folyósítandó idegennyelv-tudási pótlékot.

04. sor: Egyéb kötelező illetménypótlékok

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint kötelezően folyósítandó illetménypótlékokat (pl. vezetői-, címpótlék, osztályfőnöki, diák-önkormányzati, gyógypedagógiai pótlék).

05. sor: Egyéb feltételtől függő pótlékok és juttatások

A közalkalmazottak részére a Kjt.-ben kapott felhatalmazás szerint külön jogszabályokban szabályozott egyéb, feltételtől függő, adható pótlékokat kell itt megtervezni és elszámolni (pl. felzárkóztatási, kollégiumi, összevont osztályban oktatók pótlékai, közművelődési, közgyűjteményi dolgozók pótléka).

Itt kell továbbá tervezni és elszámolni mindazon pótlékokat, amelyek jogszabály által, vagy a jogi irányítás egyéb eszközeivel szabályozottan illetik meg a költségvetési szerveknél foglalkoztatott dolgozókat

06. sor: Egyéb juttatás

E soron kell tervezni és elszámolni

− az Országgyűlés fejezetnél a képviselők járandóságait az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvények alapján,

− a Széchenyi István Ösztöndíjat, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíjat.

07. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása összesen

A sor a 01. - 06. sorok összegzésére szolgál.

08. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása

Részmunkaidőben foglalkoztatottnak az a dolgozó minősül, akinek a kötelező munkaideje a munkavállaló és a munkáltató közötti megállapodás (munkaszerződés) szerint nem éri el a munkakörre egyébként előírt munkarend szerinti kötelező (heti, havi, évi) teljes munkaidőt. (Idetartoznak a gyermekgondozási segély igénybevétele mellett munkát vállalók is.)

E soron kell tervezni és elszámolni összesítve a részmunkaidőben foglalkoztatottak - a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval azonos jogcímeket tartalmazó - rendszeres személyi juttatásait. Tervezéskor és elszámoláskor a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál ismertetett szabályok szerint kell eljárni.

Továbbá ezen a soron kell kimutatni a különleges foglalkoztatási jogviszonyban résztvevő munkavállalók rendszeres személyi juttatását (a prémium évek programban részvevők részére fizetendő összegeket az Állományba nem tartozók juttatásai között kell elszámolni).

09. sor: Rendszeres személyi juttatások

A sor a 07.+08. sorok összege.

10. sor: Jutalom (normatív)

Ezen a soron kell megtervezni az Ávr. 51. §-ának (1) bekezdése alapján a teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából adható jutalom, prémium előirányzatát:

A központi költségvetési szervek esetében jutalom (sem normatív, sem prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés) nem tervezhető.

Helyi önkormányzati, országos, illetve helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv az irányító szerv költségvetési rendeletében (határozatában), köztestületi költségvetési szerv az irányító szerv által meghatározott mértékű jutalmat tervezhet.

11. sor: Jutalom (teljesítményhez kötött)

Ezen a soron előirányzat nem tervezhető. Módosított előirányzat, illetve teljesítés az Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével képezhető, illetve számolható el. Kifizetés csak teljesítményhez kötötten történhet.

12. sor: Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat

Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni a jogszabályokban meghatározott készenléti és ügyeleti díj összegét, a helyettesítés, illetve helyettesítésre szóló megbízás címen, az ennek alapján folyósítandó juttatásokat, valamint a műszakpótlékot a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően. Továbbá a foglalkoztatottaknak jogszabályokban meghatározott esetekben és mértékben kifizethető túlóradíjakat, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagját a túlszolgálatért megillető díjazás összegét lehet a soron tervezni és elszámolni.

A kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre vonatkozóan adatot a sor csak helyettesítés, illetve helyettesítésre szóló megbízás címen tartalmazhat, mivel a Ktjv. és a Ktv. szerint készenlét, ügyelet, túlmunka esetén díjazás nem jár, csak szabadidő. Amennyiben a szabadidő a tárgyévben nem adható ki, szabadidő megváltás illeti meg a kormánytisztviselőt és a köztisztviselőt, amelynek kiadását a 13. soron kell elszámolni.

13. sor: Egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások

Ezen a soron kizárólag olyan juttatások számolhatók el, amelyeket az előző jogcímek nem tartalmaznak, ugyanakkor keresetbe számító juttatásnak minősülnek.

Itt kell tervezni és elszámolni pl.:

− a munkából való távollét idejére jogszabályban meghatározott esetekben fizetendő díj és az egyébként a munkavállalónak járó illetmény különbözetét,

− a kormánytisztviselőknek, köztisztviselőknek fizetendő szabadidő megváltás összegét,

− a külképviseleteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetbe tartozó speciális juttatásait,

− a pedagógusok 1998. szeptember 1-jétől bevezetett minőségi kereset-kiegészítésével összefüggő kiadását,

− a Ktjv. és a Ktv. hatálya alá tartozó munkavállalóknak kifizetett céljuttatást, projektprémiumot, (önkormányzati költségvetési szervnél az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott mértéket).

Itt kell elszámolni:

− a közalkalmazottaknak jogszabály szerint fizetett kereset-kiegészítés összegét (tervezésére ld. 17. sor),

− a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjának összegét. [371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet]

14. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak munkavégzéshez kapcsolódó juttatásai összesen

A sor a 10.-13. sorok összege.

15. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak munkavégzéshez kapcsolódó juttatásai

A soron a részmunkaidőben foglalkoztatottak összes munkavégzéséhez kapcsolódó juttatásait kell kimutatni. A nem teljes munkaidőben (határozatlan vagy határozott időre, illetve időszakosan) foglalkoztatottak ezen juttatásai megegyeznek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak munkavégzéshez kapcsolódó juttatásaival.

Továbbá ezen a soron kell kimutatni a különleges foglalkoztatási jogviszonyban résztvevő munkavállalók munkavégzéshez kapcsolódó juttatásait is.

16. sor: Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások

A sor a 14.-15. sorok összegzésére szolgál.

A 01.-16. sorok (a rendszeres személyi juttatások és a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások) együttesen a kereset statisztikai fogalmát fedik le a teljes- és részmunkaidős munkavállalók esetében.

17. sor: Kereset-kiegészítés fedezete

E soron kell megtervezni az a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 77. § (1) bekezdése szerinti kereset-kiegészítés fedezetét. A fedezet mértéke 2012. évben a keresetbe tartozó személyi juttatások előző évi bázis az év közbeni szerkezeti változások összegével korrigált előirányzatának 2%-a [Kvtv. 58. §-ának (2) bekezdése]. Az előirányzat kereset-kiegészítésre fel nem használt részét a keresetbe tartozó juttatások emelésére kell fordítani.

A soron teljesítés nem szerepelhet, az előirányzatot keresetbe tartozó juttatásként, elsősorban kereset-kiegészítésként kell elszámolni.

E rendelkezés nem vonatkozik a közoktatásról szóló törvény 118. § (11)-(14) bekezdésében szabályozott esetekre, továbbá az állami felsőoktatási intézményekre, valamint a központi költségvetési szervként működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai központi költségvetési szervekre.

18. sor: Végkielégítés

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban meghatározott esetekben és mértékben fizetendő végkielégítés összegét kell itt tervezni és elszámolni.

19. sor: Jubileumi jutalom

A soron a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban meghatározott feltételekkel és mértékben fizetendő jubileumi jutalom és a munkaviszony elismerésére szolgáló jutalmak (pl. a hűségjutalom jogcímen fizetendő jutalom) összegét kell tervezni és elszámolni.

20. sor: Napidíj

Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatottat belföldi és külföldi kiküldetés idején megillető napidíj összegét. A kiküldetéssel kapcsolatos egyéb kiadásokat nem itt, hanem a dologi kiadások között kell tervezni és elszámolni.

21. sor: Biztosítási díjak

Itt kell megtervezni és elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatottak javára

− a munkáltató által kötött (és fizetett) különböző típusú biztosítások díjait

(pl. veszélyes munkakört ellátók részére kötött biztosításért fizetett díjakat);

− az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraknak - a munkavállalók részére - átutalt munkáltatói hozzájárulás, adomány összegét;

− a magánnyugdíj rendszer keretében a munkavállaló magánnyugdíj tagdíjának kiegészítését (2012-ben ilyen jogcímen kifizetés nem teljesíthető), továbbá

− a munkavállaló gépkocsija után fizetett kötelező felelősségbiztosítás átvállalt összegét.

22. sor: Egyéb sajátos juttatások

Itt kell tervezni és elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak a munkáltató részéről jogszabályi előírás alapján, illetve egyéb, általa meghatározott esetekben fizetendő juttatásokat. Pl.:

− a tartós külföldi szolgálatot teljesítő munkavállalók részére jogszabály alapján járó és nem illetményként fizetett összegek forint ellenértéket,

− a munkáltatót üzemi baleset vagy más ok miatt terhelő kártérítési kötelezettséget, s az ezzel összefüggő munkáltató által fizetett eseti közlekedési költségtérítést,

− a munkavállalót betegsége idejére megillető juttatását (eredeti előirányzatot nem lehet tervezni),

− a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak egészségügyi szabadságára eső távolléti díjat és a táppénz különbözetet - figyelembe véve az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral fennálló megállapodást -,

− a Munka Törvénykönyvében szereplő feltételek fennállása esetén, valamint más jogszabály, vagy a munkáltató által meghatározott egyéb feltétel alapján a munkavállaló továbbtanulása esetén adható munkáltatói támogatást és költségtérítéseket,

− a köztisztviselők, kormánytisztviselők kötelezően előírt vizsgáival (pl: közigazgatási alap- és szakvizsga) összefüggő valamennyi kiadását,

− a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés, ezen belül a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzést folytató pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordítható összeget,

− a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet alapján üzemanyag megtakarítás címén kifizetett összegek (melyek 100 eFt összeghatárig szja-mentesek az Szjatv. 27. §-a szerint),

− az elmaradt túlórapótlékokhoz kapcsolódó késedelmi kamat (Pl: tűzoltók).

23. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak sajátos juttatásai

A sor a 18.-22. sorok összegzésére szolgál

24. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak sajátos juttatásai

Itt kell megtervezni és elszámolni összesítve a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval megegyező sajátos juttatásait. Továbbá ezen a soron kell kimutatni a különleges foglalkoztatási jogviszonyban résztvevő munkavállalók sajátos juttatásait is.

25. sor: Foglalkoztatottak sajátos juttatásai

A sor a 23.-24. sorok összegzésére szolgál (keresetbe nem tartozó juttatások).

26. sor: Ruházati költségtérítés, hozzájárulás

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a munkáltatók által a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóik részére pénzben fizetett, vagy természetben juttatott ruházati költségtérítéseket és hozzájárulásokat. A költségtérítéseket az általános forgalmi adó összegével növelt összegben kell figyelembe venni. A fegyveres szervek esetében e soron csak a készpénzben kifizetett ruházati költségtérítést kell szerepeltetni.

A szakmai tevékenységhez (pl. talár) kapcsolódó munka- és formaruha, védőruha beszerzésének kiadásait a dologi kiadások között kell tervezni és elszámolni.

27. sor: Üdülési hozzájárulás

Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni a munkáltató által a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak fizetett üdülési szolgáltatást, illetve a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás összegét.

28. sor: Közlekedési költségtérítés

A teljes munkaidőben foglalkoztatott részére a munkába járással kapcsolatos személygépkocsi használat és más utazási költségtérítés, továbbá a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet előirányzatai tervezhetők és számolhatók el ezen a soron. A költségtérítéseket az általános forgalmi adó összegével növelt összegben kell figyelembe venni.

29. sor: Étkezési hozzájárulás

A sor jogszabályban, illetve a kollektív szerződésben meghatározott, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére az étkezéshez készpénzben, vagy étkezési utalványban nyújtott munkáltatói hozzájárulást tartalmazza. Készpénzben történő hozzájárulásnak kell tekinteni a munkáltató által az önköltség és a térítési díj közötti különbözet összegét is. Itt kell megtervezni és elszámolni továbbá az Erzsébet-utalvány, a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára utalt támogatás összegét.

30. sor: Egyéb költségtérítés és hozzájárulás

Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni az állományba tartozó, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő, az előzőekben nem nevesített költségtérítéseket hozzájárulásokat, az Szja. tv. szerinti béren kívüli juttatásokat, és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat. Itt kell megtervezni és elszámolni továbbá a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt támogatás összegét.

A cafetéria rendszert alkalmazó költségvetési szervek ezen a soron számolhatják el mindazon juttatások összegét, amelyek önálló soron nem jelennek meg az űrlapon.

31. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó költségtérítései összesen

A soron a 26.-30. sorok összegét kell szerepeltetni.

32. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó költségtérítései

Itt kell megtervezni és elszámolni összesítve a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére fizetett, a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval megegyező személyhez kapcsolódó juttatásokat. Továbbá ezen a soron kell kimutatni a különleges foglalkoztatási jogviszonyban résztvevő munkavállalók személyhez kapcsolódó költségtérítéseit is.

33. sor: Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások összesen

A sor a 31.-32. sor összegzésére szolgál.

34. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak szociális jellegű juttatásai

Ezen a soron lehet tervezni és elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére kifizetett szociális jellegű juttatásokat (pl.: albérleti díj hozzájárulás, szociális támogatás, iskolakezdéshez adott munkáltatói támogatás, szociális segély, visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott családalapítási támogatás, letelepedési segély).

35. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak szociális jellegű juttatásai

A soron a részmunkaidőben foglalkoztatottakat megillető, a 34. soron tervezett és elszámolt juttatásokkal analóg kifizetéseket kell kimutatni. Továbbá ezen a soron kell kimutatni a különleges foglalkoztatási jogviszonyban résztvevő munkavállalók szociális jellegű juttatásait is.

36. sor: Szociális jellegű juttatások

A sor a 34.-35. sorok összegzésére szolgál.

37. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak különféle nem rendszeres juttatásai

Itt kell tervezni és elszámolni

− a saját munkavállalónak a munkaköre ellátásához kapcsolódó tiszteletdíjat, szerzői díjat (alkotói díjat), honoráriumot, valamint az újítási és találmányi díjat, beleértve a nemesítési, fajtafenntartói jutalékot is;

− az előbbiekben nem nevesített, de a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére fizetendő - keresetbe nem tartozó - nem rendszeres személyi juttatásokat (pl.: a pályakezdők támogatása, a különélő dolgozót megillető különélési díj);

− a fegyveres szervek esetében valamennyi, az előbbiekben nevesítetten nem említett miniszteri, illetve belső szabályozás alapján folyósított juttatásokat (pl.: költözködési átalány).

38. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak különféle nem rendszeres juttatásai

A sor a részmunkaidőben foglalkoztatottakat megillető, a 37. soron kimutatott juttatásokkal analóg kifizetések tervezésére és elszámolására szolgál.

39. sor: Különféle nem rendszeres személyi juttatások összesen

A sor a 37.-38. sorok összegzésére szolgál.

40. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak nem rendszeres juttatásai

A soron a 14.+23.+31.+34.+37. sorok adatait kell összesíteni.

41. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak nem rendszeres juttatásai

A soron a 15.+24.+32.+35.+38. sorok adatait kell összesíteni.

42. sor: Nem rendszeres személyi juttatások

A sor a 17., 40. és 41. sorok összegzésére szolgál.

43. sor: Állományba nem tartozók juttatásai

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni

− a saját dolgozónak nem a munkaköréhez tartozó munkavégzése keretében végzett tevékenységéért fizetett díjazást (megbízási díj, fizikai munkáért járó díjazás),

− a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében nem saját dolgozónak fizetett megbízási díjat, az ítélkezésben közreműködők (pl.: kirendelt védő, szakértő) díját, a tiszteletdíjat (pl.: népi ülnök), szerzői díjat, honoráriumot, újítási és találmányi díjat, beleértve a nemesítési, fajtafenntartási jutalékot is,

− a főállásuk szerint más munkáltatóval munkaviszonyban álló, de a főállásuk mellett az adott intézménynél további munkaviszonyt létesítettek részére történő kifizetéseket,

− a Bolyai Ösztöndíjat,

− közigazgatásban foglalkoztatott ösztöndíjas részére kifizetett foglalkoztatási ösztöndíjat,

− az egyéb, nem a rendszeres személyi juttatások körébe tartozó ösztöndíjakat,

− az egyszerűsített foglalkoztatás alá tartozó munkavállalók részére fizetett juttatásokat, ideértve a juttatásaik után a foglalkoztatót terhelő a 2010. évi LXXV. törvény alapján megállapított és pénzügyileg teljesített közterheket is, (Figyelem e törvény 3. § (4) bekezdése alapján államháztartás szervezete alaptevékenységével kapcsolatban ilyen jogviszonyt nem létesíthet),

− a munkaviszonyban nem állók részére fizetett költségtérítéseket (pl. ítélkezésben közreműködők), valamint mindazon juttatásokat, amelyek nem sorolhatók be az előbbi jogcímekbe. Itt kell kimutatni a munkaterápiában résztvevő betegek díjazását, a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermeket ellátók és azokkal foglalkozók díját a házi szociális gondozók díját, a jogsegélyszolgálat, a lelki-segély szolgálat díját, a diákok, hallgatók demonstrátori díját, a társadalombiztosítás és állami szociálpolitikai ellátásokból elkülönülten szabályozott pénzbeli juttatásokat (folyósított nyugdíjak, járadékok, segélyek és támogatások),

− helyi önkormányzati képviselők kereset megtérítését,

− az önkormányzati képviselők azon juttatásait, amelyet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény ír elő,

− a társadalmi megbízatású polgármesterek, alpolgármesterek díjazását,

− a felmentési idejét töltő munkavállaló részére a munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi juttatás összegét,

− a prémiumévek programban résztvevők valamennyi személyi juttatások körébe tartozó juttatását.

Megbízási díj kifizetésére csak a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján kerülhet sor.

A volt közjogi méltóságok részére:

a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény;

a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény;

az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény;

az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény;

a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény;

a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény

előírása alapján jövedelem kiegészítésként átutalt összegeket nem itt kell megtervezni és teljesítésként elszámolni, hanem a 04. Egyéb működési célú kiadások, egyéb felhalmozási célú kiadások, valamint az ellátottak pénzbeli juttatásainak előirányzata és teljesítési űrlap 93. Pénzbeli kártérítés, egyéb pénzbeli juttatások során.

44. sor: Tartalékos állományúak juttatásai

A soron kell szerepeltetni a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítők részére fizetett rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokat (pl.: illetmény, pótlékok, rendelkezésre állási díj, jutalom).

45. sor: Katonai és rendvédelmi tanintézeti hallgatók juttatásai

Itt kell kimutatni a katonai és rendvédelmi tanintézeteknél tisztképzésben és tiszthelyettes képzésben részesülők illetményét (alapilletmény és pótlékok), valamint az egyéb nem rendszeres kifizetéseket és jutalmakat.

46. sor: Egyéb sajátos juttatások

Itt kell számításba venni a honvéd kollégiumok, gimnáziumok és szakközépiskolák növendékeinek, valamint a rendészeti szakközépiskolák hallgatói állományának pénzbeni juttatását, az egyéb, nem a fegyveres erők és rendvédelmi szervek állományába tartozók részére folyósított személyi juttatásokat, eseti kifizetéseket, jutalmakat, továbbá a fogvatartottak díjazását és egyéb költségtérítését (pl.: közlekedési költség).

47. sor: Fegyveres erők, testületi és rendvédelmi szervek állományába nem tartozók juttatásai

A sor a 44.- 46. sorok összegzésére szolgál.

48. sor: Külső személyi juttatások

A sor a 43.+47. sorok összegzésére szolgál.

49. sor: Személyi juttatások összesen

A sor a 09.+42.+48. sorok összegzésére szolgál.

50. sor: Szociális hozzájárulási adó

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szervek által a foglalkoztatottal a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett jövedelmek fizetett szociális hozzájárulási adót. Itt kell megtervezni és elszámolni a START, START PLUSZ, START EXTRA és START BÓNUSZ kártyával rendelkezők után fizetett – az igénybe vehető kedvezménnyel csökkentett – szociális hozzájárulási adót is.

Itt kell tervezni és elszámolni a 2011. december hónap után járó kifizetések esetén (vagyis a 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelmek esetén, amelyeket a 2011. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani) a foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után – a kötelező társadalombiztosítási rendszerbe – fizetett nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 65. § (2) bekezdése.)

51. sor: Korkedvezmény-biztosítási járulék

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-a szerinti korkedvezmény-biztosítási járulék összegét. A törvény 19. § (6) bekezdése alapján a járulék mértéke 13%.

52. sor: Egészségügyi hozzájárulás

Itt kell tervezni és elszámolni az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény szerinti kötelezettség összegét (a reprezentáció után fizetendőt is).

53. sor: Táppénz hozzájárulás

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv által alkalmazott, foglalkoztatott részére a biztosított keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmadát képező táppénz hozzájárulást.

54. sor: Munkaadókat terhelő egyéb járulékok

Itt kell megtervezni és elszámolni a költségvetési szervek nem foglalkoztatói, hanem kifizetőhelyi minőségben történő, különböző - jövedelempótlási jelleggel megállapított - társadalom- és szociálpolitikai ellátások folyósítása után a pénzbeni ellátásban részesítettek kötelező társadalombiztosítási rendszerű jogviszonyának keletkeztetése és fenntartása érdekében fizetendő járulékot. Figyelem: ilyen csak a 2011. december hónap után járó kifizetések esetén (vagyis a 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelmek esetén, amelyeket a 2011. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani) lehetséges.

55. sor: Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

A 50-54. sorok összegzését tartalmazza.

56. sor: Cafetéria rendszer keretében adott juttatások (tájékoztató adat)

A cafetéria rendszert alkalmazó szervek esetében – kizárólag tájékoztató jelleggel – itt kell feltüntetni a cafetéria rendszer keretében biztosított juttatások bruttó összegét.

A Kvtv. 57. § (3) bekezdése szerint a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria kerete 2012. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.

03. ŰRLAP: DOLOGI KIADÁSOK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE

Dologi kiadások

A dologi kiadásokat a következő csoportokba kell sorolni és e csoportosításnak megfelelően kell az előirányzatokat tervezni, illetve a kiadásokat elszámolni:

1) Készletbeszerzés

2) Kommunikációs szolgáltatások

3) Szolgáltatási kiadások

4) Vásárolt közszolgáltatások

5) Működési célú általános forgalmi adó

6) Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadások

7) Szellemi tevékenység teljesítéséhez kapcsolódó kifizetés

8) Egyéb dologi kiadások

01. sor: Élelmiszer beszerzés

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a saját konyhát üzemeltető költségvetési szerveknél az élelmiszerek, élelmezési nyersanyagok beszerzésének kiadásainak teljes összegét, függetlenül attól, hogy az étkezést ellátottak, saját alkalmazottak vagy más szerv ellátottai, alkalmazottai veszik igénybe.

02. sor: Gyógyszerbeszerzés

Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni a gyári előállítású és magisztrális gyógyszerek, gyógyszerjellegű anyagok (készítmények), tápszerek, vér- és vérkészítmények, valamint a gyógyászati diagnosztikai segédanyagok vásárlásának kiadásait.

03. sor: Vegyszerbeszerzés

Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni a gyógyszer alapanyagként használt vegyszerek, valamint a gyógyászati és nem gyógyászati (szakmai, termelési, oktatási, kutatási) felhasználású vegyszerek vásárlásának kiadásait.

04. sor: Irodaszer, nyomtatvány beszerzése

Ezen a soron kell tervezni minden intézményüzemeltetési, -fenntartási, valamint a szakmai feladat ellátásához szükséges

− irodai papír (írógéppapír, céges levélpapír, boríték, sokszorosítás, fénymásolás papírigénye stb.) kiadásait, beleértve a nyomdai papírt, a számítástechnikai feldolgozásokhoz használt leporellót is;

− nyomtatványok (NAV jelentés, szervezeten belüli információ-áramláshoz szükséges belső nyomtatványok, stb.) kiadásait, ideértve a számítástechnikai feldolgozásnál alkalmazott előnyomott papírt is;

− minden, irodai célokat szolgáló anyag, készlet (irattartók, tűzőgépek, irodai kapcsok, naptárak, ceruzák, tollak, radírok, ragasztók, lyukasztógépek, stb.) kiadásait;

− a sokszorosítási feladatokkal összefüggő anyagok (festék, festékpatron, stb.) beszerzésével kapcsolatos kiadásokat.

05. sor: Könyv beszerzése

A sor a költségvetési szerv által általánosan használt, a tevékenységét segítő hagyományos (papír alapú) könyvek beszerzési kiadásainak előirányzására és elszámolására szolgál.

Itt kell tervezni és elszámolni az intézményen belül működő, a szervezeti egységeket kiszolgáló könyvtárak hagyományos (papír alapú) könyv beszerzéseit.

06. sor: Folyóirat beszerzése

A sor a költségvetési szerv által általánosan használt, a tevékenységét segítő, hagyományos (papír alapú) eszközök (közlönyök, jogi információk, szabványok, stb.) beszerzési, előfizetési kiadásainak előirányzására és elszámolására szolgál.

Itt kell tervezni és elszámolni a hagyományos (papír alapú), napi, rendszeres tájékoztatás eszközeire fordított kiadásokat (pl.: napilap, folyóirat).

07. sor: Egyéb információhordozó beszerzése

A sor a költségvetési szerv által általánosan használt, a tevékenységét segítő elektronikus eszközök, floppy lemezek, CD-k, DVD-k (könyvek, közlönyök, jogi információk, szabványok, stb.) beszerzési, előfizetési kiadásainak előirányzására és elszámolására szolgál.

Itt kell tervezni és elszámolni az intézményen belül működő, a szervezeti egységeket kiszolgáló könyvtárak elektronikus könyv és egyéb információhordozó beszerzéseit, valamint a napi, rendszeres tájékoztatás elektronikus eszközeire fordított kiadásokat .

08. sor: Tüzelőanyagok beszerzése

A szilárd tüzelőanyagok (szén, koksz, brikett, fa, stb.), a folyékony energiahordozók (fűtőolaj), valamint gáznemű energiaanyagok (pl. PB gáz) vásárlásának előirányzata és teljesítése jelenik meg a soron.

09. sor: Hajtó- és kenőanyagok beszerzése

E soron kell előirányozni és elszámolni a járművekhez vásárolt hajtó- és kenőanyagok (pl.: benzin, gázolaj, gáz, kenőolaj, motorolaj, gépzsír és egyéb hűtő-, kenőfolyadékok) vásárlását, beleértve a készpénzes üzemanyag-vásárlást is előzetes áfa nélküli összegben.

10. sor: Szakmai anyagok beszerzése

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni - az előző sorokba nem tartozó - szakmai feladatok ellátásához szükséges anyagok beszerzését.

11. sor: Kisértékű tárgyi eszköz, szellemi termékek beszerzése

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni - az előző sorokba nem tartozó - a feladatok ellátásához szükséges kisértékű (100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti) - nem felhalmozási körbe tartozó - tárgyi eszközök, szellemi termékek beszerzését.

12. sor: Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha

Itt kell megtervezni és elszámolni az intézményi ellátottak ruházata beszerzésének kiadásait, valamint a ruházati költségtérítésnél nem szerepeltethető munka- és védőruha beszerzési kiadásait is.

13. sor: Egyéb anyagbeszerzés

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni mindazon anyagbeszerzések kiadásait, amelyek nem sorolhatók be az előbbi kiadási jogcímekbe (pl.: karbantartási anyagok, tisztítószerek beszerzését).

14. sor: Készletbeszerzés

A 01-13. sorok összegzését tartalmazza.

15. sor: Nem adatátviteli célú távközlési díjak

Itt kell megtervezni, illetve elszámolni a nem számítógépek között megvalósuló, nem adatátviteli célú távközlési díjakat (telefon, telefax, telex, mobil stb.). Itt kell elszámolni a mobil telefonokhoz vásárolt, meghatározott díj, illetve időhatárig használható kártyák ellenértékét is.

16. sor: Adatátviteli célú távközlési díjak

Itt kell szerepeltetni a számítógépek között megvalósuló adatátviteli célú távközlési kapcsolatok díjait. Ilyen lehet a kapcsolt, illetve bérelt vonalak díja, a műholdas adatátvitel stb.

17. sor: Egyéb kommunikációs szolgáltatások

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a számítógépes oktatás, továbbképzés térítendő szolgáltatási díjait, a szerződés szerint végeztetett számítástechnikai szolgáltatások díjait (adatbázis, adatrögzítés, adatfeldolgozás és minden olyan szolgáltatás, amely a számítástechnikai rendszer működtetésével összefüggésben felmerül), valamint az ezekhez kapcsolódó, szerződés szerint végeztetett külső szolgáltatások díjait.

A sor tartalmazza továbbá - a jogszabályi előírások figyelembevételével tervezhető - műsorvételi, műsorközlési jogdíjak előirányzatait és teljesítését.

18. sor: Kommunikációs szolgáltatások

A 15-17. sorok összegzésére szolgál.

19. sor: Vásárolt élelmezés

A sor a melegítő konyhával rendelkező, vagy dolgozói étkeztetéséről más módon (pl.: helyiségeinek vendéglátó tevékenységet végző vállalkozások részére történő bérbeadása, más költségvetési vagy gazdálkodó szervnél való elhelyezéssel) gondoskodó költségvetési szervnél a kész- és félkész ételek, továbbá a - jogszabályban előírt, természetben nyújtott - védőételek, -italok beszerzése, vásárlása kiadásainak tervezésére és elszámolására szolgál.

20. sor: Bérleti és lízing díjak

Itt kell tervezni a költségvetési szerv által bérelt épületek, építmények, helyiségek, szolgálati lakás céljára bérelt lakások, valamint a gépjárművek, gépek, berendezések, felszerelések, stb. bérleti és lízingdíjait. A bérlettel és lízinggel kapcsolatos egyéb kiadásokat is e sorban kell megjeleníteni, amennyiben a szerződéses ár azt tartalmazza (fűtés, világítás, takarítás, egyebek).

Ezen a soron kell szerepeltetni a számítástechnikai eszközök működtetésével kapcsolatos - pl.: a szoftver - bérlet díját, valamint a munkásszálló bérleti díjának azon részét, amelyet a munkavállalóval a munkáltató nem téríttet meg.

21. sor: PPP konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatási díj fizetés

E soron a PPP konstrukció keretében megvalósuló létesítmény igénybevétele miatt fizetett szolgáltatási díjat kell kimutatni.

22. sor: Központi költségvetési szervek kincstári ingatlanhoz kapcsolódó bérleti díja

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján a központi költségvetési szervek által az állami tulajdonban lévő ingatlanhoz kapcsolódóan fizetendő bérleti díjat.

23. sor: Szállítási szolgáltatás

A soron az anyag- és áruszállítás, valamint a kiküldetési költségnek, költségtérítésnek és reprezentációnak nem minősülő személyszállítási szolgáltatások díjait kell előirányozni és elszámolni, beleértve a Ktv. 49/C. §-a szerinti, a köztisztviselő részére a nem kiküldetésnek minősülő munkavégzés kapcsán fizetett költségtérítést is. A soron belül nem lehet olyan szállítási költséget kimutatni, amely a tárgyi eszköz beszerzési értékének része.

24. sor: Gázenergia-szolgáltatás díja

A költségvetési szervnek ezen a soron kell tervezni és elszámolni az intézmény által felhasznált (igénybevett) gázenergia-szolgáltatás összes kiadását.

25. sor: Villamosenergia-szolgáltatás díja

A költségvetési szervnek ezen a soron kell tervezni és elszámolni az intézmény által felhasznált (igénybevett) villamosenergia-szolgáltatás összes kiadását.

26. sor: Távhő- és melegvíz-szolgáltatás díja

A költségvetési szervnek ezen a soron kell tervezni és elszámolni az intézmény által igénybe vett távhő- és melegvíz szolgáltatás összes kiadását.

27. sor: Víz- és csatornadíjak

A költségvetési szervnek ezen a soron kell tervezni és elszámolni az intézmény által fizetendő víz- és csatornadíjakat.

28. sor: Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai

A soron kell tervezni és elszámolni az intézmény kezelésében, használatában, tulajdonában lévő ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek idegen kivitelezővel végeztetett karbantartását és kisjavítását célzó kiadásokat.

29. sor: Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni mindazon szolgáltatási kiadásokat, amelyek nem tartoznak az előbbi sorokba (pl.: jogi segítségnyújtás jogi segítői díjának számlázott ellenértéke, fordítói-, közjegyzői-, közbeszerzési irodai díjak számlázott ellenértéke, takarítás, kulturális rendezvény megrendelése, orvosi vizsgálatok megrendelése, üzemorvosi szolgáltatásért fizetett díj, postai levél, csomag, távirat, postafiókbérlet, előfizetési díjak, szemétszállítási és kéményseprési díjak, rovarirtás).

30. sor: Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülre

Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásaként kell tervezni és elszámolni azon szolgáltatások értékét, amelyet a költségvetési szerv saját nevében vásárolt, de azt teljes egészében vagy részben változatlan formában államháztartáson belülre továbbértékesíti (továbbértékesítette). Pl. egy épületen belüli - közös - elhelyezésből adódóan, vagy más formában nyújtott szolgáltatás továbbszámlázása (közüzemi díjak). A közüzemi szolgáltatásoknál a változatlan formában történő értékesítés azt jelenti, hogy az államháztartás szervezete a bérlő fogyasztását ugyanolyan módon állapítsa meg, mint ahogyan azt felé a szolgáltató megállapította.

31. sor: Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson kívülre

Ilyen jellegű kiadás például a távbeszélő szolgáltatás, a lakásbérleti költségek, valamint minden egyéb olyan szolgáltatás kiadása, amelyet részben vagy egészben a költségvetési szerv dolgozója részére továbbszámláz. Ezen kiadásokkal kapcsolatos bevételeket a 07. űrlap 08. sorában kell tervezni, illetve elszámolni.

32. sor: Pénzügyi szolgáltatások kiadásai

Ezen a soron kell kimutatni a pénzügyi, befektetési, és biztosítóintézeti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő kiadásokat, amennyiben nem képezik az eszköz bekerülési értékének részét és nem a személyi juttatások között, vagy a dologi kiadások más során (pl. kamatkiadás) kell megjeleníteni. Ide tartozik például a számlavezetési díj, kincstári rendelkezésre tartási díj, banki kezelési költség, banki pénzforgalmi jutalék, letétkezelési díj, bankügynöki tevékenység díja, értékpapír kezelés díja, készpénzt helyettesítő fizetési eszközök (csekk, bankkártya) költsége, hitelképesség vizsgálat díja, széfügylet díja, pénzváltási ügyletek díja, banki pénzügyi tanácsadás díja, portfólió kezelés díja, óvadék összege, biztosítási szolgáltatási díjak, biztosítási alkuszi tevékenység díja. Ezen a soron kell elszámolni az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kiadási jellegű kerekítési különbözetet, ha a készpénzes kiadások teljesítésekor nem határozható meg egyértelműen, hogy a költségvetési kiadási jogcím mely dologi vagy személyi jellegű kiadáshoz rendelhető (pl. kiküldetési előleggel történő elszámolásnál), valamint ha készpénzes bevétel beszedéskor nem határozható meg egyértelműen, hogy a kerekítési különbözet mely bevételi jogcímhez kapcsolódik, mivel a készpénzmozgás egynél több kiadási, illetve bevételi jogcímet érintett.

33. sor: Szakmai szolgáltatások kiadásai

Ezen a soron kell kimutatni az alaptevékenység ellátása érdekében szükséges, olyan szakmai szolgáltatás igénybevételéhez (megrendeléséhez kapcsolódó kiadásokat,

- amelyek nem minősíthetők vásárolt közszolgáltatásnak (35. sor.),

- nem sorolhatók a szellemi tevékenység végzéséhez kapcsolódó kifizetésekhez (47. sor), de az alaptevékenység szakmai ellátásához szükségesek, s eddig általában az egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások kiadásaiban kerültek elszámolásra.

Pl. olyan laborvizsgálatok igénybe vétele, amelyek a költségvetési szervnél nem végezhetők el speciális jellegűkből adódóan.

34. sor: Szolgáltatási kiadások

A sor 19+20+23-33. sorok összegzésére szolgál.

35. sor: Vásárolt közszolgáltatások

A soron azokat az egyébként jellemzően az államháztartás körébe tartozó feladatokat, az államháztartás által kibocsátott szolgáltatásokat kell kimutatni, amelyeket nem az államháztartás szervezetei teljesítenek, állítanak elő, hanem államháztartáson kívüli gazdasági szervezetek. Az államháztartásba tartozó szerv ez esetben megrendelő és mint végterméket – jellemzően szerződés alapján, illetőleg számla ellenében – megvásárolja a kész komplex (teljes) szolgáltatást. Ilyen lehet – jogszabályok által lehetővé tett – egészségügyi, oktatási, szociális, útüzemeltetési, környezetvédelmi, társadalombiztosítási kifizetőhelyi stb. szolgáltatás megvásárlása magánvállalkozóktól (pl. magánorvostól, magántanártól), vállalkozásoktól, non-profit szervezetektől.

36. sor: Vásárolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adója

A soron kell tervezni és elszámolni a készletek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele előirányzata alapján tervezhető, illetve a tényleges kiadásként elszámolt előzetesen felszámított egyenes, vagy fordított adózás alá tartozó általános forgalmi adót.

37. sor: Kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adó befizetése

Az adólevonásra jogosító tevékenységet végző költségvetési szervnél az egyenes adózás alá tartozó termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása után keletkező, a központi költségvetést megillető és az adóhatóságnak teljesítendő befizetési kötelezettség tervezésére és elszámolására szolgál ez a sor. Nem itt, hanem a 37-es sorban kell kimutatni a fordított adózás alá tartozó szolgáltatások igénybe vétele miatti áfa befizetéseket. A felújításokkal, beruházásokkal kapcsolatos egyenes, vagy fordított áfához kapcsolódó általános forgalmi adó befizetések sem szerepeltethetők ebben a sorban, a felújításokkal, beruházásokkal kapcsolatos egyenes áfához kapcsolódó befizetéseket a 05. űrlap 29-es sorában, a felújításokkal, beruházásokkal kapcsolatos fordított áfához kapcsolódó befizetéseket a 37-es sorban kell kimutatni.

38. sor: Működési kiadásokhoz kapcsolódó fordított általános forgalmi adó miatti befizetés

Itt kell kimutatni a fordított adózás alá tartozó vásárolt termékek, szolgáltatások igénybe vétele miatti áfa befizetéseket. Nem itt, hanem a 36. sorban kell kimutatni az egyenes adózás alá tartozó vásárolt termékek, szolgáltatások igénybe vétele miatti áfa befizetéseket.

39. sor: Felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó fordított általános forgalmi adó miatti befizetés

Itt kell kimutatni a fordított adózás alá tartozó felújításokkal, beruházásokkal kapcsolatos fordított áfához kapcsolódó áfa befizetéseket is. A felújításokkal, beruházásokkal kapcsolatos nem fordított, hanem egyenes adózás alá tartozó áfához kapcsolódó befizetéseket a 05. űrlap 29-es sorában kell szerepeltetni.

40. sor: Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak általános forgalmi adó befizetése (05. űrlapon szereplők nélkül)

A sor a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése után felszámított áfa központi költségvetést megillető és az adóhatóságnak teljesítendő befizetési kötelezettség tervezésére és elszámolására szolgál.

41. sor: Működési célú általános forgalmi adó összesen

A sor a 36-40. sorok összegzésére szolgál.

42. sor: Belföldi kiküldetés

A sor mindazon kiküldetés címén megjelenő utazási- és szállásköltségek előzetes áfa nélküli összegét, valamint meghatározott feltételek mellett elszámolható élelmezési és egyéb más dologi kiadások (pl.: poggyászmegőrzés, telefon), továbbá a saját személygépkocsi igénybevételével kapcsolatos költségtérítés előirányzatát tartalmazza, amelyet a kiküldő fél közvetlenül finanszíroz, vagy utólag megtérít.

A tervezésnél tekintetbe kell venni a személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó előírásait.

A napidíjat nem ezen a soron, hanem a nem rendszeres személyi juttatások között kell elszámolni.

43. sor: Külföldi kiküldetés

Az előirányzat tervezésénél a várható szállás-, utazási- (menetjegy, biztosítás, helyi- és helyközi közlekedés) előzetes áfa nélküli összegét és egyéb költséget (útlevélilleték, vízumdíj, telefon, poggyász megőrzés, parkolási díj, kormányzati váró költségeit, tartós külszolgálathoz kapcsolódó kiadásokat, pl. külszolgálatra rendelt ingóságainak szállítási költségei, stb.) kell számításba venni. E körbe tartoznak a külföldön rendezett sporteseményeken résztvevő magyar sportküldöttségek összes kiadásai, valamint az államközi egyezményekkel, vagy azokon kívüli devizamentes csere utakkal (pl.: testvérvárosi rendezvény) összefüggő költségek (utazási költség, stb.) előzetes áfa nélküli összegét tervezése és elszámolása.

A tervezésnél és elszámolásnál figyelemmel kell lenni a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatályos rendelkezéseire.

A napidíjat nem ezen a soron, hanem a nem rendszeres személyi juttatások között kell elszámolni.

44. sor: Reprezentáció

A sor a költségvetési szerv által lebonyolított rendezvények, hivatalos tárgyalások rendezési és vendéglátási előirányzatainak megjelenítésére szolgál.

Az előirányzat magában foglalja az ellenérték nélkül felszolgált ételt és italt, az ezen felüli természetbeni ellátást (szállás, utazás), az ingyenesen nyújtott egyéb szolgáltatást, valamint a térítésmentesen átadott saját előállítású, vagy vásárolt terméket (ajándékot), továbbá a vezetői beosztással járó reprezentáció címén - utólagos elszámolási kötelezettséggel - kifizetett összeget.

45. sor: Reklám és propagandakiadások

A költségvetési szerv tevékenységét bemutató, népszerűsítő, ismertető és egyéb ismeretterjesztő célokat szolgáló reklám és propaganda, hirdetés, közvélemény-kutatás, rendezvények előirányzata és teljesítése jelenik meg a soron.

46. sor: Kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások

A sor a 42.-45. sorok összegzésére szolgál.

47. sor: Szellemi tevékenység végzéséhez kapcsolódó kifizetés

A dologi kiadások között a szellemi tevékenység végzéséhez kapcsolódó kifizetés (számlás foglalkoztatás) előirányzat csak különösen indokolt esetben tervezhető.

A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető. (Ávr. 43. § (4) bekezdés)

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv szakmai alapfeladata (nem szabad kapacitását célzó tevékenység vállalkozási tevékenység, illetve nem létesítmény-fenntartási, üzemeltetési feladat) keretében szellemi jellegű tevékenység számla ellenében történő külső személlyel, szervezettel való munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (vállalkozási és megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony) létesítése következtében felmerülő kifizetéseket. Amennyiben a költségvetési szerv komplett szolgáltatást, végterméket vásárol, azt nem itt, hanem a Vásárolt közszolgáltatások soron kell tervezni és elszámolni. (Nem minősül végtermék vásárlásnak pl. az egyéni vállalkozó óraadó tanár foglalkoztatása, az esetenként igénybe vett jogi tevékenység, az egyéni vállalkozónak orvosi ellátására adott eseti megbízás.)

/A Ktv. 1. §-ának (9) bekezdése alapján a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető./

48. sor: Egyéb dologi kiadások

Az előbbi sorokon nem szerepeltetett, ám az adott jogcímen előforduló különféle kiadások, szolgáltatások prognosztizálható értékének tervezése és elszámolása történik ezen a soron.

Itt kell tervezni és elszámolni a működés során jelentkező különböző szerződésben vállalt kötelezettségekhez kötődő kiadásokat (kötbér, késedelmi kamat, bírság), a dolgozó részére vásárolt oktatást és továbbképzést, a nyelvvizsga kötelezettségi biztosíték visszafizetését, a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének pénzbeli megváltására átutalt összeget, a perköltséget, a követelések vásárlására fordított kiadásokat, üzemi baleset esetében az OEP felé megtérített kiadásokat (pl. pénzbeli ellátás, járóbeteg ellátás, gyógyszerek, stb.), a volt alkalmazottak temetéséhez kapcsolódóan a hozzátartozóknak adott temetési segélyt, továbbá minden olyan járművek, gépek, berendezések, felszerelések, műszerek karbantartását és működtetését szolgáló kiadásokat, amelyek a dologi, illetve a folyó kiadások kiemelt soraiban nem jeleníthetőek meg.

Itt kell elszámolni az átfutó kiadások között kimutatott, de meg nem térülő, behajthatatlanság miatt törölt különböző jogcímen szállítóknak, munkavállalóknak nyújtott előlegeket is. Ezen a soron kell elszámolni az ellenőrzés, illetve önellenőrzés során feltárt, leltárral, analitikus nyilvántartással alá nem támasztható, nem beazonosítható, aktív pénzügyi elszámolásokon jelentkező eltérések (többletek) rendezését is. Itt kell elszámolni az ellenőrzés, illetve önellenőrzés során feltárt, leltárral, analitikus nyilvántartással alá támasztott a passzív pénzügyi elszámolásokban ki nem mutatott korábbi évekhez kapcsolódó eltérését (többletét), amennyiben adminisztrációs hiba miatt az nem került elszámolásra.

49. sor: Dologi kiadások

A sor a 14.+18.+34.+35.+41.+46.+47.+48. sorok összegzésére szolgál.

Dologi jellegű kiadások

A dologi jellegű kiadások a központi költségvetést megillető különféle befizetéseket, az általános forgalmi adón kívüli adók, díjak befizetéseit és a kamatkiadásokat foglalják magukba.

50. sor: Előző évi maradvány visszafizetése (irányító szervi nélkül)

A soron számolja el a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat a törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulások - a tényleges mutatószámok alapján - őt az előző költségvetési évre ténylegesen meg nem illető és ezért visszafizetendő összegét, valamint a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatásának előző évi és pénzügyileg nem rendezett, visszafizetendő, illetve visszafizetett maradványának, továbbá az előző évben igénybe vett, de az önkormányzatot meg nem illető egyéb központi támogatás összegét (finanszírozási korrekció). Itt kell kimutatni a jövedelemkülönbség mérséklése jogcímen kapott támogatás, valamint az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása elszámolásánál megállapított visszafizetési kötelezettség összegét is.

Nem itt, hanem az 55. soron kell kimutatni az Állami Számvevőszék, a Kincstár területi szervei által a felülvizsgálat során megállapított visszafizetési kötelezettség összegét, valamint a központi költségvetésből kapott, jogtalanul igénybe vett hozzájárulások, támogatások után fizetendő igénybevételi kamat, és a kiegészítő kamat összegét.

Az önkormányzatnak, illetve a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szervnek itt kell kimutatnia a pénzmaradvány-elszámolás, illetve az előirányzat-maradvány elszámolás keretében az önrevíziós eljárásban megállapított, nem a szervet megillető pénz-, illetve előirányzat-maradványt (az 51. sorban foglaltak kivételével), illetve az irányító szerveknek a pénzmaradvány, előirányzat-maradvány jóváhagyásakor megállapított (elvont maradvány) pótlólagos befizetési kötelezettségeinek teljesítését.

Az önkormányzati költségvetési szerveknek az önrevízió során megállapított, vagy az önkormányzat által elvont pénzmaradványt nem ezen a soron, hanem a 04. űrlap 44., illetve 52. sorain kell szerepeltetni, mint előző évi pénzmaradvány átadást.

A soron eredeti előirányzat nem tervezhető, módosított előirányzatként a visszafizetendő, teljesítésként a ténylegesen átutalt összeg szerepelhet.

51. sor: Vállalkozási maradvány utáni befizetés

A soron a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének maradványát terhelő - jogszabályban előírt tartalmú és mértékű - befizetési kötelezettség teljesítése szerepelhet.

52. sor: Irányító szerv javára teljesített egyéb befizetés

A központi költségvetési szerv ezen a soron számolja el az irányító szerv által előírt, az irányító szerv javára fizetendő, az előző sorokba nem tartozó kiadásokat, egyedi rendelkezés alapján.

53. sor: Felhasználásra nem engedélyezett többletbevétel befizetése

Ezen a soron eredeti előirányzat nem tervezhető. Itt kell elszámolni az Ávr. 35. § (8) bekezdésében előírtak alapján, a tervezettet meghaladó (meghatározott bevételi előirányzatokon felüli) többletbevétel utáni az államháztartásért felelős miniszter, illetve az irányító szerv által felhasználásra nem engedélyezett összeg befizetését.

54. sor: Bevételek meghatározott köre utáni befizetés

Itt kell tervezni és elszámolni a Kvtv. 10. §-ában felsorolt költségvetési szervek által teljesítendő, egy összegben meghatározott befizetési kötelezettséget.

55. sor: Egyéb befizetési kötelezettség

A soron a központi költségvetés javára történő meghatározott elvonások, a központi költségvetést megillető befizetések számolhatók el. Itt kell kimutatni az ellenőrző szerv felülvizsgálata alapján elrendelt pótlólagos, illetve egyedileg előírt befizetéseket. Ezen a soron kell kimutatniuk az önkormányzatoknak a jogtalanul igénybe vett támogatások miatt visszafizetett összeget (kamatokkal együtt) is.

Ezen a soron kell kimutatni az évek között áthúzódó befizetési kötelezettséget, amelyet korábbi jogszabály a központi költségvetési szerv számára előírt.

56. sor: Különféle költségvetési befizetések

A sor a 50-55. sorok összegzésére szolgál.

57. sor: Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó

Ezen a soron a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó befizetését kell tervezni és elszámolni.

58. sor: Nemzetközi tagsági díjak

Itt kell tervezni és elszámolni a nemzetközi tagsági díjak összegét.

59. sor: Rehabilitációs hozzájárulás

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. §-a szerinti rehabilitációs hozzájárulás összegét. (2012-ben 964 500Ft/fő/év)

60. sor: Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések

Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni a feladat ellátását szolgáló beszerzésekkel, tevékenység ellátással kapcsolatban felmerülő adó-, vám-, illeték és adójellegű befizetéseket, hozzájárulásokat (pl. cégautóadót), amennyiben ezek a kiadások nem vehetők figyelembe valamely immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet bekerülési értékében. Ezen a soron történik a helyi önkormányzatok által kivetett, fizetendő helyi adók tervezése és elszámolása is.

61. sor: Díjak, egyéb befizetések

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a feladat ellátását szolgáló beszerzésekkel, tevékenységgel kapcsolatban felmerülő díjakat, egyéb - nem adó, vám, illeték jellegű - befizetéseket, mint például az autópálya díjat, a járművek műszaki vizsgáztatásának díját, a zöldkártya hatósági díját, a biztosítási díjat (pl. kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, CASCO, vagyonbiztosítás), a szolgáltatást terhelő közbeszerzési díjat, a közbeszerzésről szóló törvényben előírt ajánlati biztosítékot, amennyiben ezek nem képezik a bekerülési érték részét.

62. sor: Adók, díjak, egyéb befizetések

A sor az 57.-61. sorok összegzésére szolgál.

63. sor: Működési célú kamatkiadások államháztartáson belülre

Ezen a soron a költségvetési szerveknél előforduló, államháztartáson belüli szervezetektől felvett működési célú likviditási hitelek, szakmapolitikai célú kölcsönök, visszterhes támogatási kölcsönök, kötvények, értékpapírok elszámolásából adódó működési célú kamatkiadások jelennek meg.

64. sor: Felhalmozási célú kamatkiadások államháztartáson belülre

Ezen a soron a költségvetési szerveknél előforduló, államháztartáson belüli szervezetektől felvett fejlesztési célú likviditási hitelek, szakmapolitikai célú kölcsönök, visszterhes támogatási kölcsönök, kötvények, értékpapírok elszámolásából adódó felhalmozási célú kamatkiadások jelennek meg. Ugyancsak ezen a soron kell kimutatni a hitelből történő beruházásoknál az üzembe helyezést követően teljesített kamatfizetéseket.

65. sor: Működési célú kamatkiadások államháztartáson kívülre

Ezen a soron kell szerepeltetni a költségvetési szerveknél előforduló, államháztartáson kívüli belföldi, vagy külföldi szervezetek, magánszemélyek által nyújtott működési célú hitelek, kibocsátott kötvények elszámolásából adódó működési célú kamatkiadásokat.

66. sor: Felhalmozási célú kamatkiadások államháztartáson kívülre

Ezen a soron kell szerepeltetni a költségvetési szerveknél előforduló, államháztartáson kívüli belföldi, vagy külföldi szervezetek, magánszemélyek által nyújtott fejlesztési célú hitelek, kibocsátott kötvények elszámolásából adódó kamatkiadásokat. Ugyancsak ezen a soron kell kimutatni a hitelből történő beruházásoknál az üzembe helyezést követően teljesített felhalmozási célú kamatfizetéseket.

67. sor: Kamatkiadások összesen

A sor az 66.-66. sorok összegzésére szolgál.

68. sor: Realizált árfolyamveszteségek

Ezen a soron kell elszámolni az évközben realizált árfolyamveszteségeket, illetve az év végi értékelés során keletkező árfolyamveszteségeket is:

- év közben a valutakészletek, illetve a devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltása során keletkező realizált árfolyamveszteséget,

- év közben a forgatási célú értékpapírok beváltásához kapcsolódó pénzügyileg realizált árfolyamveszteségeket,

- év közben a befektetési célú értékpapírok értékesítéséhez kapcsolódó pénzügyileg realizált árfolyamveszteségeket,

- külföldi pénzértékre szóló aktív és passzív pénzügyi elszámolások rendezése során évközben a pénzügyileg realizált árfolyamveszteség előirányzata,

- év közben a külföldi pénzértékre szóló hiteltörlesztések, kötvénykibocsátások pénzügyileg realizált árfolyamveszteségét,

- év végén a valutakészletek, illetve a devizaszámlán lévő deviza év végi értékelése során keletkező árfolyam veszteségeket, amennyiben az államháztartási szervezet számviteli politikája alapján összevontan jelentős összegűnek minősül,

- év végén a devizás aktív és passzív pénzügyi elszámolások év végi értékelése során keletkező árfolyamveszteséget, amennyiben az államháztartási szervezet számviteli politikája alapján összevontan jelentős összegűnek minősül.

69. sor: Dologi jellegű kiadások

A sor az 56.+62.+65.+67.+68. sorok összegzésére szolgál.

70. sor: Dologi kiadások mindösszesen

A sor a 49. és a 69. sorok összegzésére szolgál.

04. ŰRLAP: EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK, EGYÉB FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK, VALAMINT AZ ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAINAK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE

01. sor: Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek folyósított működési támogatás

Ezen a soron a helyi önkormányzatok, országos nemzetiségi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok többcélú kistérségi társulások és a jogi személyiségű társulások tervezhetnek és számolhatnak el kiadást az irányításuk alá tartozó, illetve általuk működtetett intézményeknek folyósított működési célú támogatása címén. A központi költségvetésben önálló fejezettel, illetve irányító szervi jogosítvánnyal rendelkező szerv a jogcímet nem használhatja.

02. sor: Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek folyósított felhalmozási támogatás

Ezen a soron a helyi önkormányzatok, országos nemzetiségi önkormányzatok. többcélú kistérségi társulások és a jogi személyiségű társulások tervezhetnek és számolhatnak el kiadást az irányításuk alá tartozó, illetve általuk működtetett intézményeknek folyósított felhalmozási célú támogatása címén. A központi költségvetésben önálló fejezettel, illetve irányító szervi jogosítvánnyal rendelkező szerv a jogcímet nem használhatja.

03. sor: Támogatások folyósítása összesen

Összesítő sor, a 01.+02. sorok összegzésére szolgál.

04-12., 16-24. és 26-34. sorok: Támogatásértékű működési/beruházási/fel-újítási kiadások

Azokat a kiadásokat kell itt megtervezni, amelynek forrása az átadónál (mindenképpen költségvetési szerv, fejezetgazda) támogatásként, vagy valódi saját bevételként megtervezésre kerül, ugyanakkor a kedvezményezetthez (aki a kapott összeget ténylegesen az alapfeladata ellátására felhasználja) nem előirányzat-módosítással, hanem csak tényleges kiadás-bevételként kerülhet át a jogszabályi előírások alapján. Tartalmában támogatásról (közfeladat államháztartási pénzekkel történő megfinanszírozásáról) van szó, de a klasszikus irányítói támogatástól eltérő módszerű elosztással és technikával.

E sorokon kell tervezni és elszámolni:

– a központosított bevétellel ellentételezett, illetve az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő fejezeti kezelésű előirányzatok támogatásának igénybevételét nem közvetlen, hanem intézménynél történő felhasználás esetén,

– a bevétellel fedezett előirányzat-felhasználást – ideértve a fejezeten belüli költségvetési szerv javára történő továbbítást és más, államháztartáson belüli szervnek való átadást is –, amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzat fedezete eredeti előirányzatként részben vagy egészben saját bevétel,

– az Európai Unió támogatásával megvalósuló programok előirányzatainak államháztartáson belüli továbbadását,

– a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó, nem tervezett, eseti bevétel felhasználását – ideértve a fejezeten belüli, illetve más fejezethez tartozó költségvetési szerv javára történő továbbítást is, kivéve a fejezeti kezelésű előirányzaton történő közvetlen felhasználást,

– helyi önkormányzatok, az országos illetve a helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások és intézményeik, munkaszervezeteik egymás közötti pénzeszközátadásait, illetve az irányításuk alá nem tartozó költségvetési szervek, továbbá az államháztartás más alrendszerei részére juttatott pénzeszközt ezen szervek egymás közötti megállapodása alapján.

Fentiekből kitűnik, hogy a központi költségvetési fejezetek esetében alapvetően a fejezeti kezelésű előirányzatoknál alkalmazandó a sor.

Központi költségvetési szerv támogatásértékű kiadást csak akkor számolhat el év közben, ha annak forrása saját bevétel, államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz és a jogszabályi előírások alapján előirányzat-módosítással, jóváhagyott előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás kiadásaként, nem lehet folyósítani a kedvezményezett költségvetési szerv részére. [a beszedett, de mást megillető közhatalmi bevételt az Ávr. 121. §-ának (3) bekezdése alapján átfutó kiadásként kell továbbítani].

Figyelem: az e jogcímen történő elszámolás csak az esetben lehetséges, ha a pénzeszköz átadására nem szolgáltatás ellenértékeként kerül sor.

13., 25., 35. sorok: Támogatásértékű működési/beruházási/felújítási kiadások

Összesítő sorok, a(z) 13. = 04.-12.

25. = 16.-24.

35. = 26.-34. sorok összegzésére szolgálnak.

36. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadások

Összesítő sor, a 25.+35. sorok összegzésére szolgál.

14., 37. sorok: Működési/Felhalmozási célú garancia- és kezességválla-lásból származó kifizetés államháztartáson belülre

A sorban az államháztartás szervezetének akkor kell adatot terveznie, ha olyan információ jut a tudomására, hogy az eredeti adós nem fogja tudni a hitelező, a szerződéses partner felé a fennálló tartozását kiegyenlíteni, és így az államháztartási körbe tartozó hitelező, a szerződéses partner a fennálló tartozás kiegyenlítésének igényét az államháztartás szervezete (mint garancia- illetve kezességvállaló) felé fogja benyújtani. Akkor is ebben a sorban kell tervezni a garancia- és kezességvállalás összegét, ha a hitelező a szerződéses partner a fennálló tartozás kiegyenlítésére irányuló igényét már benyújtotta, de a pénzügyi rendezés még nem történt meg.

15., 38. sorok: Támogatásértékű működési/felhalmozási kiadások összesen

Összesítő sorok, a(z) 15. = 13.+14.

38. = 36.+37. sorok összegzésére szolgálnak.

39. sor: Támogatásértékű kiadás összesen

Összesítő sor, a 15.+38. sorok összegzésére szolgál.

40-46., 48-54. sorok: Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadása

Az önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek, munkaszervezeteknek az önrevízió során megállapított, vagy az önkormányzat zárszámadási rendeletében az önkormányzat által elvont pénzmaradványt ezen a soron kell elszámolni és nem a 03. űrlap 50. sorában.

Évközben az irányító szervnél, illetve az irányítása alá tartozó költségvetési szervnél képződött, már jóváhagyott pénzmaradvány, előirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történő átadását is ezen a soron kell szerepeltetni.

Ugyancsak ezen a soron kell kimutatni a továbbadási céllal juttatott pénzeszközök következő évben történő továbbutalását, amennyiben azt az előző évben a költségvetési szerv már nem tudta a kedvezményezett felé továbbítani és ezért az évzárást megelőzően az államháztartáson belülről származó nem továbbított összeget támogatásértékű bevételként, az államháztartáson kívülről származót átvett pénzeszközként számolta el.

Az előirányzat-maradvány, illetve pénzmaradvány megállapításánál a maradvány részét képező továbbadási célú pénzeszközök összegét kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni.

A fejezetet irányító szervnél, vagy az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervénél képződött, jóváhagyott előirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történő átadása – az európai uniós forrásból finanszírozott programok előirányzatainak, és a fejezeten belül, a fejezeti kezelésű előirányzatok között újra felosztott előirányzatainak kivételével – csak a fejezeti maradvány-elszámolási számlán keresztül történhet. Központi költségvetési szerv az előirányzat-maradvány átadást a fejezet maradvány-elszámolási számlájára utalja be, majd innen kerülhet pénzügyi teljesítéssel az átvevő költségvetési szerv számlájára.

47., 55. sorok: Előző évi működési/felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás összesen

Összesítő sorok, a(z) 47.=40.-46.

55.=48.-54. sorok összegzésére szolgálnak.

56. sor: Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadása összesen

Összesítő sor, a 47.+55. sorok összegzésére szolgál.

57. sor: Államháztartáson belüli támogatások és támogatás jellegű kiadások összesen

Összesítő sor, a 03.+39.+56. sorok összegzésére szolgál.

58-64. sorok: Működési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre

A soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv saját költségvetéséből működési célra – non-profit szervezeteknek, egyházaknak, háztartásoknak, állami (önkormányzati) és nem állami vállalkozásoknak, az Európai Unió költségvetésének, kormányoknak, nemzetközi szervezeteknek, illetve külföldre – véglegesen átadott pénzeszközöket.

68-74. sor: Beruházási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre

A soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv saját költségvetéséből beruházási célokra – non-profit szervezeteknek, egyházaknak, háztartásoknak, állami (önkormányzati) és nem állami vállalkozásoknak, az Európai Unió költségvetésének, kormányoknak, nemzetközi szervezeteknek, illetve külföldre – véglegesen átadott pénzeszközöket.

76-82. sor: Felújítási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre

A soron kell tervezni és elszámolni a nélkül a költségvetési szerv saját költségvetéséből beruházási célokra – non-profit szervezeteknek, egyházaknak, háztartásoknak, állami (önkormányzati) és nem állami vállalkozásoknak, az Európai Unió költségvetésének, kormányoknak, nemzetközi szervezeteknek, illetve külföldre – véglegesen átadott pénzeszközöket.

65., 75., 83. sorok: Működési/beruházási/felújítási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen

Összesítő sorok, a(z) 65.=58.-64.

75.=68.-74.

83.=76.-82. sorok összegzésére szolgálnak.

66., 87. sorok: Garancia-és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre

A sorban az államháztartás szervezetének akkor kell adatot terveznie, ha olyan információ jut a tudomására, hogy az eredeti adós nem fogja tudni a hitelező, a szerződéses partner felé a fennálló tartozását kiegyenlíteni, és így az államháztartási körbe nem tartozó hitelező, a szerződéses partner a fennálló tartozás kiegyenlítésének igényét az államháztartás szervezete (mint garancia- illetve kezességvállaló) felé fogja benyújtani. Akkor is ebben a sorban kell tervezni, ha a hitelező a szerződéses partner a fennálló tartozás kiegyenlítésére irányuló igényét már benyújtotta, de a pénzügyi rendezés még nem történt meg.

67. sor: Működési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen

A sor a 65.+66. sorok összegzésére szolgál.

75. sor: Beruházási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre

A sor a 68.-74. sorok összegzésére szolgál.

83. sor: Felújítási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre

A sor a 76.-82. sorok összegzésére szolgál.

84. sor: Lakásért fizetett pénzbeli térítés

A sorban lehet tervezni és elszámolni a helyi önkormányzatoknak az önkormányzati lakásokért fizetett pénzbeli térítés összegét.

85. sor: Lakáshoz jutás pénzbeli támogatása végleges jelleggel

Itt kell kimutatni a költségvetési szerv által saját dolgozói részére lakásépítés, lakásvásárlás címén véglegesen, visszatérítési kötelezettség nélkül juttatott támogatások összegét, valamint a helyi önkormányzatok helyi lakásépítési és vásárlási támogatását.

86. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre

A sor a 75.+83.+84.+85. sorok összegzésére szolgál.

88. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen

A sor a 86.+87. sorok összegzésére szolgál.

89. sor: Államháztartáson kívüli pénzeszközátadások összesen

A sor a 67.+88. sorok összegzésére szolgál.

90. sor: Családi támogatások

A sor a családi támogatások tervezésére és elszámolására szolgál.

91. sor: Központi költségvetésből folyósított egyéb ellátások

A sor meghatározott fejezetek költségvetésében tervezett és elszámolt lakossági pénzbeli juttatások és nem a társadalombiztosítás körébe tartozó ellátások számbavételére szolgál.

92. sor: Önkormányzatok által folyósított ellátások

Ebben a sorban kell megtervezni és elszámolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján nyújtott támogatásokat (rászorultságtól függő pénzbeli szociális ellátások, természetben nyújtott szociális ellátások).

Űrlapegyezőség: 4. űrlap 92. sor = 12. űrlap 36. sora.

Nem itt kell megtervezni és elszámolni a gyermek-, diákétkeztetés keretében biztosított étkeztetési (akár élelmiszer beszerzés, akár vásárolt élelmezési) kiadásokat.

93. sor: Pénzbeli kártérítés, egyéb pénzbeli juttatások

E soron kell a máshova nem sorolható támogatásokat, ellátásokat, segélyeket, egyéb - jogszabály vagy bírósági határozat alapján - egyszeri vagy tartós jellegű pénzben folyósított kárpótlásokat pl.: az orvosi műhiba miatti kártérítéseket, jövedelem-kiegészítés típusú ellátásokat tervezni és elszámolni. Itt kell például elszámolni a korengedményes nyugdíjazás, a kedvezményes nyugellátások miatti befizetéseket, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítés címén egy összegben, illetve járadékként kifizetett összeget.

94. sor: Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás

A sor a 90.-93. sorok összegzésére szolgál.

95. sor: Állami gondozásban lévők pénzbeli juttatása

A sor az állami gondozotti jogviszony, illetőleg a folyósítható rendszeres és rendkívüli pénzbeli támogatások elszámolására szolgál. Ide tartoznak: az állami gondozottak zsebpénze és más pénzbeli juttatása, tanulmányi kirándulások, kulturális programok költségei, a volt állami gondozottak önálló életkezdési támogatása.

96. sor: Középfokú oktatásban részt vevők pénzbeli juttatása

A sor a középfokú oktatási, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem különböző intézményeiben a tanulói, a hallgatói - szociális rászorultság szempontjai alapján folyósítható - rendszeres és rendkívüli pénzbeli támogatások elszámolására szolgál.

Itt kell kimutatni a tanulmányi ösztöndíjakat, a szakközépiskolások nyári gyakorlatáért fizetett összeget, az étkezési-, jegyzetvásárlási-, lakhatási költség-hozzájárulásokat, valamint a tanulók normatív tankönyvtámogatását és abból a tanulóknak kifizetett összegeket.

A normatív előirányzatból az iskolai könyvtár részére vásárolt példányok kiadásait nem itt, hanem a Könyvbeszerzés soron kell elszámolni.

97. sor: Felsőfokú oktatásban részt vevők pénzbeli juttatása

A sor a felsőfokú oktatási intézmény hallgatói részére szociális rászorultság szempontjai alapján folyósítható rendszeres és rendkívüli pénzbeli támogatások elszámolására szolgál. Itt kell kimutatni a tanulmányi ösztöndíjakat, a jegyzetvásárlási, lakhatási költség-hozzájárulásokat, a különböző jövedelempótló támogatásokat, a külföldön tanuló magyar és a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók részére fizetett rendkívüli segélyeket, a belföldi és külföldi tanulmányutakkal kapcsolatos költségeket.

98. sor: Felnőttoktatásban részt vevők pénzbeli juttatása

A sor a felnőttoktatásban résztvevők részére folyósítható valamennyi pénzbeli juttatás elszámolására szolgál, így a tanulmányi ösztöndíjak, az étkezési-, jegyzetvásárlási-, lakhatási költség-hozzájárulások, a jövedelempótló támogatások kimutatására.

99. sor: Ellátottak egyéb pénzbeli juttatása

A jogcím a máshova nem sorolható, valamilyen intézményi ellátáshoz, az ellátotti jogviszonyhoz kapcsolódó pénzbeli juttatások kimutatására szolgál, továbbá itt kell megtervezni és elszámolni a tanulóknak, a hallgatóknak tanulmányi, illetve sport teljesítményei elismeréseként adományozott könyv, vásárlási utalványok kiadásait is, valamint az alsó-fokú oktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatást is.

100. sor: Ellátottak pénzbeli juttatásai

A sor a 95.-99. sorok összegzését tartalmazza.

101. sor: Egyéb működési célú támogatások, kiadások összesen.

A sor a 01+15+47+67+94. sorok összegzését tartalmazza.

102. sor: Egyéb felhalmozási kiadások összesen.

A sor a 02.+38.+55.+88.. sorok összegzését tartalmazza.

05. ŰRLAP: INTÉZMÉNYI BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK, KORMÁNYZATI BERUHÁZÁSOK, LAKÁSTÁMOGATÁS ÉS LAKÁSÉPÍTÉS ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE

01-05. sorok: Felújítás

A felújítás a hosszabb időszakonként ismétlődő és ezért vagy más ok miatt a tárgyi eszköz bruttó értékéhez mérten számottevő ráfordítást igénylő – a folyamatos működést előmozdító karbantartás, kisjavítás körébe nem tartozó – állagmegóvási tevékenység. A számviteli törvény a tárgyi eszközök értékét növelő ráfordításnak minősíti az élettartam növelését, az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) helyreállítását célzó felújítást. A felújítási kiadások előzetesen felszámított általános forgalmi adóját külön tételként kell a felújítási kiadások között kimutatni.

A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkálatok ellenértékét nem ezen a jogcímen, hanem a dologi kiadások között a 28. Karbantartási, kisjavítási szolgáltatási kiadások soron kell tervezni és elszámolni.

A következő sorokban a költségvetési szerv tevékenységét szolgáló eszközök idegen kivitelezővel végeztetett felújításának kiadásait kell tervezni és elszámolni.

01. sor: Ingatlanok felújítása

02. sor: Gépek, berendezések és felszerelések felújítása

A soron az elhasználódott gépek, berendezések, sokszorosítási, számítástechnikai, kommunikációs és az egyéb kategóriába tartozó eszközök felújítási kiadásait kell tervezni és elszámolni.

03. sor: Járművek felújítása

A sor személygépkocsi, autóbusz, tehergépkocsi, légi járművek, vízi járművek, speciális járművek és egyéb járművek felújítási kiadásainak kimutatására szolgál.

04. sor: Tenyészállatok felújítása

05. sor: Felújítás előzetesen felszámított általános forgalmi adója

A sor a felújítási kiadásokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó kimutatására szolgál.

06. sor: Felújítás összesen

A sor a 01-05. sorok összegzésére szolgál.

06-38. sorok: Felhalmozási kiadások

A felhalmozási kiadások között a számviteli törvény által meghatározott befektetett eszközöket az alábbi részletezettséggel kell kimutatni:

A tárgyi eszközök azok az anyagi eszközök, amelyek tartósan - legalább egy éven túl, közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a költségvetési szervek feladatainak ellátását, tevékenységeinek végzését (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, berendezés, gép, felszerelési tárgyak, jármű), függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem.

Az immateriális javak azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a költségvetési szervek tevékenységét (vagyoni értékű jogok, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni jogok kivételével, szellemi termék - pl.: találmány, szabadalom, ipari minta, szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, egyéb szellemi alkotások, a know-how és a gyártási eljárás -, kísérleti fejlesztés aktivált értéke).

A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke magában foglalja mindazokat a kiadásokat, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, s az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, a szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót), a vámterheket foglalja magában. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi továbbá az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó illeték, a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, a hatósági igazgatási szolgáltatási eljárási díjak, az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamat (az üzembe helyezést követően felmerült kamatot a dologi kiadások között kell elszámolni), az üzembe helyezésig terjedő időszakra elszámolt biztosítási díj.

A következő sorokban a költségvetési szerv tevékenységét szolgáló befektetett eszközök vásárlásának, létesítésének felhalmozási kiadásait (ide értve az üzembe helyezéshez szükséges első készletbeszerzés kiadásait is), továbbá a kifizetésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adót kell tervezni és elszámolni, függetlenül attól, hogy az eszközt aktiválták (üzembe helyezték)-e, vagy sem. Ugyancsak e sorokban kell feltüntetni – jellegüknek megfelelően – a pénzügyi lízing keretében beszerzett immateriális javakkal és tárgyi eszközökkel kapcsolatban kifizetett lízing díjak (kamat nélküli) összegét, valamint a beruházásra adott előlegeket is.

A fejezeti kezelésű előirányzatok között kell kimutatni a központi beruházási kiadásokat.

07-13. sorok: az intézményi beruházás keretében történő tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésének tervezésére, illetve elszámolására szolgálnak az alábbi részletezettséggel:

07. sor: Immateriális javak vásárlása

08. sor: Ingatlanok vásárlása, létesítése (föld kivételével)

A sorban kell tervezni és elszámolni az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárlását is.

09. sor: Földterület vásárlása

A sorban kell tervezni és elszámolni a mezőgazdasági hasznosítás céljait szolgáló földterület (termőföld) vásárlását. Termőföldnek minősül a szántóföld, az ültetvényterület, az erdő, a nádas, a gyepterület és a halastó terület.

10. sor: Gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése

11. sor: Járművek vásárlása, létesítése

12. sor: Tenyészállatok vásárlása

E sorban kell tervezni és elszámolni a tenyészállatok vásárlásának kiadásait. A számviteli törvény szerint a tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a költségvetési szerv tevékenységét.

13. sor: Intézményi beruházási kiadások áfa kiadások nélkül

A sor a 07-12. sorok összegzése.

14-19. sorok szolgálnak a költségvetési szerv fejezeti kezelésű előirányzatai között központi kormányzati forrásból finanszírozott beruházásaival, beruházási célprogramokkal, illetve a kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos kiadásai tervezésére, illetve elszámolására a következő bontásban.

14. sor: Immateriális javak vásárlása

15. sor: Ingatlanok vásárlása, létesítése (föld kivételével)

A sorban kell tervezni és elszámolni az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárlását is.

16. sor: Földterület vásárlása

17. sor: Gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése

18. sor: Járművek vásárlása, létesítése

19. sor: Kormányzati beruházási kiadások áfa kiadások nélkül

A sor a 14-18. sorok összegzésére szolgál.

20. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak

21. sor: Lakástámogatás (=20)

20-21. sorok: a költségvetési szerv központi kormányzati forrásból finanszírozott, az alkalmazottak szolgálati viszonyához kapcsolódó lakástámogatásának (lakásszerzés, lakásbővítés-, korszerűsítés) tervezésére, illetve elszámolására szolgálnak. A sorokban kell tervezni és elszámolni a végleges és ideiglenes lakástámogatás összegét is.

22. sor: Ingatlanok vásárlása, létesítése

A soron kell - központi kormányzati forrásból finanszírozott, az intézményi címen a felhalmozási kiadások, vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok között - tervezni és elszámolni az állomány szolgálati feladatainak ellátásához kapcsolódó szolgálati lakások építésének, vásárlásának kiadásait.

23. sor: Lakásépítés

A sor megegyezik a 22. sorban feltüntetett összeggel.

24. sor: Állami készletek, tartalékok felhalmozási kiadásai

A sort meghatározott költségvetési szervek használhatják az állami tartalékolási célú, az intervenciós célú, továbbá a védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb készletekkel kapcsolatos elszámolásokra.

A 25-30. sorok a költségvetési szervnél vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok között bármilyen forrásból megtervezett beruházási, felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó ezen űrlapon szereplő egyes kiadási jogcímeihez kapcsolódó tételes, továbbá a központi költségvetést megillető általános forgalmi adó befizetésének összevont tervezésére, illetve elszámolására szolgálnak.

25. sor: Intézményi beruházások általános forgalmi adója

A sor a felhalmozási kiadásokhoz tartozó intézményi beruházások (07-12. sorok) előzetesen felszámított általános forgalmi adó összesített kimutatására szolgál, függetlenül attól, hogy az áfa a beszerzési ár részét képezi-e vagy sem.

26. sor: Kormányzati beruházási kiadások általános forgalmi adója

A sor az egyéb kormányzati beruházások, a beruházási célprogramok és a kiemelt jelentőségű beruházások (14-18. sorok) kiadásaihoz tartozó előzetesen felszámított általános forgalmi adó kimutatására szolgál, függetlenül attól, hogy az áfa a beszerzési ár részét képezi-e vagy sem.

27. sor: Lakásépítés általános forgalmi adója

A sor a lakásépítés, vásárlás (23. sor) kiadásaihoz tartozó előzetesen felszámított általános forgalmi adó kimutatására szolgál, függetlenül attól, hogy az áfa a beszerzési ár részét képezi-e vagy sem.

28. sor: Állami készletek, tartalékok általános forgalmi adója

A sor az állami készletek, tartalékok (24. sor) kiadásaihoz tartozó előzetesen felszámított általános forgalmi adó kimutatására szolgál, függetlenül attól, hogy az áfa a beszerzési ár részét képezi-e vagy sem.

29. sor: Beruházási kiadásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés

A sor beruházási, felújítási kiadások általános forgalmi adó elszámolásai alapján a hatályos előírások szerint a központi költségvetésbe befizetett egyenes adózáshoz kapcsolódó általános forgalmi adó kimutatására szolgál.

30. sor: Beruházások általános forgalmi adója

A sor a 25.-29. sorok összegzésére szolgál.

31. sor: Intézményi beruházási kiadások összesen

A sor a 13.+25.+29. sorok összegzésére szolgál.

32. sor: Kormányzati beruházási kiadások összesen

A sor a 19.+24.+26.+28. sorok összegzésére szolgál.

33. sor: Lakásépítés kiadásai összesen

A sor a 23.+27. sorok összegzésére szolgál.

34. sor: Beruházási kiadások összesen

A sor a 21.+31.+32.+33. sorok összegzésére szolgál.

35. sor: Intézményi beruházások, felújítások, kormányzati beruházások, lakástámogatás és lakásépítés összesen

A sor a 06.+34. sorok összegzésére szolgál.

36. sor: Befektetési célú részesedések vásárlása

Ezen a soron kell elszámolni azt a pénzben teljesített befektetési célú vagyoni hozzájárulást, amellyel a költségvetési szerv tulajdoni részesedést szerez.

37. sor: Meglévő tartós részesedéshez kapcsolódó tőkeemelés kiadása

Itt kell elszámolni a meglévő tartós részesedéshez kapcsolódó tőkeemelést, ha a tőkeemelés pénzeszköz átadásával jár. Tilos elszámolni ezen a soron az eszköz átadásával járó, apportot.

38. sor: Befektetési kiadások összesen

A sor a 36.+37. sorok összegzésére szolgál.

39. sor: Felhalmozási kiadások összesen

A sor a 35.+38. sorok összegzésére szolgál.

06. ŰRLAP: TÁMOGATÁSI KÖLCSÖNÖK NYÚJTÁSA ÉS TÖRLESZTÉSE, TARTALÉKOK, MARADVÁNY ELSZÁMOLÁSA, FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK, FÜGGŐ, ÁTFUTÓ, KIEGYENLÍTŐ KIADÁSOK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE

Az űrlap egyes sorait az űrlapon lévő jelöléseknek megfelelően csak beszámoláskor kell kitölteni!

01. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása központi költségvetési szervnek

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az önkormányzat, önkormányzati intézmény tervezhet és számolhat el a központi költségvetési szerveknek - jogszabály alapján - nyújtott működési célú támogatási kölcsönöket. A fejezet, a központi költségvetési szerv csak azokat a központi költségvetési szerveknek nyújtott működési célú támogatási kölcsönöket mutatja ki, amelyek nem tartoznak a fejezet irányítása (felügyelete) alá. A fejezeten belüli működési célú támogatási kölcsönök nyújtását a 05. soron kell szerepeltetni.

02. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása helyi önkormányzati költségvetési szervnek

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az önkormányzat (önkormányzati intézmény) tervezhet és számolhat el az (más) önkormányzatnak, (más) önkormányzati költségvetési szerveknek - jogszabály alapján - nyújtott működési célú támogatási kölcsönöket. A helyi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv csak azokat az önkormányzati költségvetési szerveknek nyújtott működési célú támogatási kölcsönöket mutatja ki, amelyek nem tartoznak az önkormányzat irányítása alá. Az önkormányzaton belüli működési célú támogatási kölcsönök nyújtását a 05. soron kell szerepeltetni.

03. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása társulásnak

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a többcélú kistérségi társulásnak. a jogi személyiségű társulásnak - jogszabály alapján - nyújtott, folyó működési kölcsönöket.

04. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása nemzetiségi önkormányzatoknak

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni mind az országos, mind pedig a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak - jogszabály alapján - nyújtott, folyó működési kölcsönöket.

05. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása fejezeten/ önkormányzaton belül

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni az egy-egy fejezethez, illetve egy-egy önkormányzathoz tartozó költségvetési szervek egymásnak - jogszabály alapján - nyújtott, folyó működési célú kölcsönöket.

06. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása társadalombiztosítási alapoknak és kezelőiknek

A soron a finanszírozó kilététől függetlenül tervezhető és számolható el - jogszabály keretei között, illetve egyedi rendelkezés alapján - működési célú kölcsön. A társadalombiztosítási alapok javára teljesített szociális hozzájárulási adó, járulékfizetések nem ide, hanem a 02. űrlap 50-51., 53-54., sorába tartoznak.

07. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása elkülönített állami pénzalapoknak

A soron az elkülönített állami pénzalapoknak - működési célból - folyó kiadásaikhoz - jogszabály alapján - nyújtott kölcsönöket kell megtervezni és elszámolni.

08. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre

A sor a 01.-07. sorok összegzésére szolgál.

Itt kell tervezni, illetve elszámolni az államháztartáson belüli szervezetek számára, szakmai feladataik ellátásához kapcsolódóan - éven belüli, éven túli visszatérítési, visszafizetési kötelezettség mellett - jogszabály alapján nyújtott, juttatott működési célú ideiglenes forrásokat függetlenül attól, hogy a tranzakciót terheli-e és milyen mértékű kamattérítési vagy más költségtérítési kötelezettség. A számbavétel minden esetben bruttó jellegű, a támogatási kölcsön folyósítását kiadásként, a korábban nyújtott kölcsön visszatérülését bevételként (a 10. űrlap 08. sorában) kell elszámolni.

09. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása központi költségvetési szervnek

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az önkormányzat, önkormányzati intézmény tervezhet és számolhat el a központi költségvetési szerveknek - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönöket. A fejezet, a központi költségvetési szerv azokat a központi költségvetési szerveknek nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönöket mutatja ki, amelyek nem tartoznak a fejezet irányítása (felügyelete) alá. A fejezeten belüli felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtását a 13. soron kell szerepeltetni.

10. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása helyi önkormányzati költségvetési szervnek

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az önkormányzat, önkormányzati intézmény) tervezhet és számolhat el az (más) önkormányzatnak, (más) önkormányzati költségvetési szerveknek - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönöket.

A helyi önkormányzat, helyi önkormányzati szerv azokat az önkormányzati költségvetési szerveknek nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönöket mutatja ki, amelyek nem tartoznak az önkormányzat irányítása alá.

Az önkormányzaton belüli felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtását a 13. soron kell szerepeltetni.

11. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása társulásnak

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a többcélú kistérségi társulásnak, a jogi személyiségű társulásnak - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú támogatási célú kölcsönöket.

12. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása nemzetiségi önkormányzatoknak

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni mind az országos, mind pedig a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú támogatási célú kölcsönöket.

13. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása fejezeten/ önkormányzaton belül

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni az egy-egy fejezethez, illetve egy-egy önkormányzathoz tartozó költségvetési szervek - jogszabály alapján - egymásnak nyújtott, folyó felhalmozási célú kölcsönöket.

14. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása társadalom-biztosítási alapoknak és kezelőiknek

A soron a finanszírozó kilététől függetlenül tervezhető és számolható el - jogszabály keretei között, illetve egyedi rendelkezés alapján - felhalmozási célú kölcsön.

15. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása elkülönített állami pénzalapoknak

A soron az elkülönített állami pénzalapoknak - felhalmozási célból - kiadásaikhoz - jogszabály alapján - nyújtott kölcsönöket kell megtervezni és elszámolni.

16. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre

A sor a 09.-15. sorok összegzésére szolgál.

Itt kell tervezni, illetve elszámolni az államháztartáson belüli szervezetek számára, szakmai feladataik ellátásához kapcsolódóan - éven belüli, éven túli visszatérítési, visszafizetési kötelezettség mellett - jogszabály alapján nyújtott, juttatott felhalmozási (beruházási, felújítási, pénzügyi befektetési) célú ideiglenes forrásokat függetlenül attól, hogy a tranzakciót terheli-e és milyen mértékű kamattérítési vagy más költségtérítési kötelezettség. A számbavétel minden esetben bruttó jellegű, a támogatási kölcsön folyósítását kiadásként, a korábban nyújtott kölcsön visszatérülését bevételként (a 10. űrlap 16. sorában) kell elszámolni.

17. sor: Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre

A sor a 08.+16. sorok összegzésére szolgál.

18. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása állami nem pénzügyi vállalkozásoknak

A soron kell kimutatni az állam és az önkormányzat által irányított (kizárólagos, vagy többségi tulajdonú) nem pénzügyi vállalkozások, valamint az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező kvázi-vállalatok részére a szervezetileg nem elkülönülten végzett piaci tevékenység finanszírozásához - jogszabály alapján - nyújtott működési célú támogatási kölcsönöket.

19. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása pénzügyi vállalkozásoknak

A soron a pénz- és hitelintézeteknek, pénzközvetítés és kisegítő pénzügyi szolgáltatások ellátására létrehozott vállalkozás, illetve kvázi-vállalat részére - jogszabály alapján - nyújtott működési célú támogatási kölcsönöket kell kimutatni.

20. sor: Működési célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti támogatási kölcsönök nyújtása önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Ebben a sorban azon önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak nyújtott működési célú támogatási kölcsön összegét szükséges feltüntetni, melyet az önkormányzat nem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ában meghatározott közfeladatok ellátásához biztosít.

21. sor: Működési célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti támogatási kölcsönök nyújtása nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Ebben a sorban azon nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak nyújtott működési célú támogatási kölcsön összegét szükséges feltüntetni, melyet az önkormányzat nem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ában meghatározott közfeladatok ellátásához biztosít.

22. sor: Működési célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti támogatási kölcsönök nyújtása egyéb vállalkozásnak (20.+21.)

Ez a sor a 20.-21. sorok összegzésére szolgál.

23. sor: Működési célú, a 20. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök nyújtása önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

E soron a működési célú, a 20. soron nem szerepeltetett, önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak - jogszabály alapján - nyújtott támogatási kölcsön összegét szükséges feltüntetni.

24. sor: Működési célú, a 21. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök nyújtása nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

E soron a működési célú, a 21. soron nem szerepeltetett, nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak - jogszabály alapján - nyújtott támogatási kölcsön összegét szükséges feltüntetni.

25. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása egyéb vállalkozásoknak

Ez a sor a 22.-24. sorok összegzésére szolgál.

26. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása háztartásoknak

A soron azon magánszemélyek és magánszemélyek csoportjai részére - jogszabály alapján - nyújtott kölcsönöket kell tervezni és elszámolni, akik fogyasztók és nem társult formában, nem szervezett keretek között végeznek piaci termelést eladásra és/vagy saját fogyasztásra.

27. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása non-profit szervezeteknek

Ezen a soron lehet tervezni és elszámolni – a jogszabályi előírások figyelembevételével – az alapítványoknak, a társadalmi szervezeteknek, valamint az egyházak és a magánintézmények részére folyósított támogatási kölcsönöket.

28. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása külföldre

A soron külföldi jogi személyeknek - jogszabály alapján - teljesített működési célú támogatási kölcsönökkel kapcsolatban jelentkező kiadásokat lehet kimutatni.

29. sor: Működési célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre

A sor a 18.+19.+25.+26.+27.+28. sorok összegzésére szolgál.

Itt kell tervezni, illetve elszámolni az államháztartáson kívüli jövedelemtulajdonosok számára - éven belüli visszatérítési, visszafizetési kötelezettség mellett - jogszabály alapján nyújtott, juttatott működési célú ideiglenes forrásokat függetlenül attól, hogy a tranzakciót terheli-e és milyen mértékű kamattérítési vagy más költségtérítési kötelezettség. A számbavétel minden esetben bruttó jellegű, a támogatási kölcsön folyósítását kiadásként, a korábban nyújtott kölcsön visszatérülését bevételként (a 10. űrlap 29. sorában) kell elszámolni.

30. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása állami nem pénzügyi vállalkozásoknak

E soron kell kimutatni az állam és az önkormányzat által irányított (kizárólagos, vagy többségi tulajdonú) nem pénzügyi vállalkozások, valamint az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező kvázi-vállalatok részére a szervezetileg nem elkülönülten végzett piaci tevékenység finanszírozásához - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönöket.

31. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása pénzügyi vállalkozásoknak

A soron a hitel- és pénzintézeteknek, pénzközvetítés és kisegítő pénzügyi szolgáltatások ellátására létrehozott vállalkozás, illetve kvázi-vállalat részére - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönöket kell kimutatni.

32. sor: Felhalmozási célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti támogatási kölcsönök nyújtása önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Ebben a sorban azon önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsön összegét szükséges feltüntetni, melyet az önkormányzat nem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §ában meghatározott közfeladatok ellátásához biztosít.

33. sor: Felhalmozási célú, a EUMSz 107. cikke szerinti támogatási kölcsönök nyújtása nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Ebben a sorban azon nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsön összegét szükséges feltüntetni, melyet az önkormányzat nem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §ában meghatározott közfeladatok ellátásához biztosít.

34. sor: Felhalmozási célú, a EUMSz. 107. cikkeszerinti támogatási kölcsönök nyújtása egyéb vállalkozásnak

Ez a sor a 32.+33. sorok összegzésére szolgál.

35. sor: Felhalmozási célú, a 32. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök nyújtása önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

E soron a felhalmozási célú, a 32. soron nem szerepeltetett, önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak - jogszabály alapján - nyújtott támogatási kölcsön összegét szükséges feltüntetni.

36. sor: Felhalmozási célú, a 33. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök nyújtása nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

E soron a felhalmozási célú, a 33. soron nem szerepeltetett, nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak - jogszabály alapján - nyújtott támogatási kölcsön összegét szükséges feltüntetni.

37. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása egyéb vállalkozásoknak

Ez a sor a 34.-36. sorok összegzésére szolgál.

38. sor: Felhalmozási célú ideiglenes támogatási kölcsönök nyújtása háztartásoknak (lakáshoz jutás támogatása)

A sorban kell kimutatni a lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatásának összegét, amennyiben azt visszafizetési kötelezettség mellett - jogszabály alapján - nyújtotta a költségvetési szerv. Ugyancsak ebben a sorban kell a helyi önkormányzat helyi lakásépítési és vásárlási támogatását tervezni és elszámolni.

39. sor: Egyéb felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása háztartásoknak

A soron azon magánszemélyek és magánszemélyek csoportjai részére az előző sorba nem tartozó felhalmozási célból - jogszabály alapján - nyújtott kölcsönöket kell tervezni és elszámolni, akik fogyasztók és nem társult formában, nem szervezett keretek között végeznek piaci termelést eladásra és/vagy saját fogyasztásra.

40. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása non-profit szervezeteknek

Ezen a soron lehet tervezni és elszámolni - a jogszabályi előírások figyelembevételével - az alapítványoknak, a társadalmi szervezeteknek, valamint az egyházak és a magánintézmények részére folyósított támogatási kölcsönöket.

41. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása külföldre

A soron külföldi jogi személyeknek teljesített felhalmozási célú támogatási kölcsönökkel kapcsolatban jelentkező - jogszabály alapján - kiadásokat lehet kimutatni.

42. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre

Itt kell tervezni, illetve elszámolni az államháztartáson kívüli jövedelemtulajdonosok számára - éven belüli, éven túli visszatérítési, visszafizetési kötelezettség mellett - jogszabály alapján - nyújtott, juttatott felhalmozási (beruházási, felújítási, pénzügyi befektetési) célú ideiglenes forrásokat függetlenül attól, hogy a tranzakciót terheli-e és milyen mértékű kamattérítési vagy más költségtérítési kötelezettség. A számbavétel minden esetben bruttó jellegű, a támogatási kölcsön folyósítását kiadásként, a korábban nyújtott kölcsön visszatérülését bevételként (a 10. űrlap 41. sorában) kell elszámolni.

A sor a 30.+31.+37.+38.+39.+40.+41. sorok összegzését tartalmazza.

43. sor: Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre

A sor a 29.+42. sorok összegzésére szolgál.

44. sor: Működési célú támogatási kölcsönök törlesztése központi költségvetési szervnek

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, az önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv tervezheti és számolhatja el a központi költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok által részükre - jogszabály alapján - nyújtott működési célú támogatási kölcsönök visszafizetése kapcsán jelentkező kiadásokat. A fejezet, központi költségvetési szerv csak azokat a más központi költségvetési szervek felé teljesített működési célú támogatási kölcsönök törlesztésének kiadásait mutatja ki ezen a soron, amelyek nem tartoznak a fejezet irányítása (felügyelete) alá. A fejezeten belüli működési célú támogatási kölcsönök törlesztését a 48. soron kell szerepeltetni.

45. sor: Működési célú támogatási kölcsönök törlesztése helyi önkormányzati költségvetési szervnek

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, a fejezet, az önkormányzat, az önkormányzati költségvetési szervek tervezheti és számolhatja el az önkormányzat, önkormányzati költségvetési szervek által részükre - jogszabály alapján - nyújtott működési célú támogatási kölcsönök visszafizetése kapcsán jelentkező kiadásokat. A helyi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv csak azokat az önkormányzati költségvetési szervek felé teljesített működési célú támogatási kölcsönök törlesztését mutatja ki, amelyek nem tartoznak az önkormányzat irányítása alá. Az önkormányzaton belüli működési célú támogatási kölcsönök törlesztését a 48. soron kell szerepeltetni.

46. sor: Működési célú támogatási kölcsönök törlesztése társulásnak

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a többcélú kistérségi társulás által, továbbá a jogi személyiségű társulás által - jogszabály alapján - nyújtott, folyó működési kölcsönök visszafizetéséből adódó kiadásokat.

47. sor: Működési célú támogatási kölcsönök törlesztése nemzetiségi önkormányzatoknak

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni mind az országos, mind pedig a helyi nemzetiségi önkormányzatok által - jogszabály alapján - nyújtott, folyó működési kölcsönök visszafizetéséből adódó kiadásokat.

48. sor: Működési célú támogatási kölcsönök törlesztése fejezeten / önkormányzaton belül

49. sor: Működési célú támogatási kölcsönök törlesztése társadalom-biztosítási alapoknak és kezelőiknek

A soron a társadalombiztosítási alapok és kezelőik által a költségvetési szerv részére - jogszabály alapján - nyújtott működési célú kölcsönök visszafizetéséből adódó kiadásokat kell kimutatni.

50. sor: Működési célú támogatási kölcsönök törlesztése elkülönített állami pénzalapoknak

A soron az elkülönített állami pénzalapok által a költségvetési szerv részére - jogszabály alapján - nyújtott működési célú kölcsönök visszafizetéséből adódó kiadásokat kell kimutatni.

51. sor: Működési célú támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre

Itt kell tervezni, illetve elszámolni az államháztartáson belüli jövedelemtulajdonosok számára - éven belüli, éven túli visszatérítési, visszafizetési kötelezettség mellett - jogszabály alapján nyújtott, juttatott működési célú ideiglenes forrásokat függetlenül attól, hogy a tranzakciót terheli-e és milyen mértékű kamattérítési vagy más költségtérítési kötelezettség.

A számbavétel minden esetben bruttó jellegű, a támogatási kölcsön törlesztését kiadásként, a támogatási kölcsön igénybevételét bevételként (a 10. űrlap 50. sorában) kell elszámolni.

A sor a 44.-50. sorok összegzésére szolgál.

52. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése központi költségvetési szervnek

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, a fejezet, az önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv tervezheti és számolhatja el a központi költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok által részükre - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszafizetése kapcsán jelentkező kiadásokat. A fejezet, központi költségvetési szerv csak azokat a más központi költségvetési szervek felé teljesített felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztésének kiadásait mutatja ki ezen a soron, amelyek nem tartoznak a fejezet irányítása (felügyelete) alá. A fejezeten belüli felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztését a 56. soron kell szerepeltetni.

53. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése helyi önkormányzati költségvetési szervnek

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, fejezet tervezheti és számolhatja el az önkormányzat, önkormányzati költségvetési szervek által részükre - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszafizetése kapcsán jelentkező kiadásokat.

Ugyancsak ebben a sorban kell elszámolnia az önkormányzatnak (önkormányzati intézménynek) a más önkormányzat, más önkormányzati intézmény által nyújtott kölcsön visszafizetését. A helyi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv csak azokat az önkormányzati költségvetési szervek felé teljesített felhalmozási célú támogatási kölcsönöket mutatja ki, amelyek nem tartoznak az önkormányzat irányítása alá. Az önkormányzaton belüli felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztését a 48. soron kell szerepeltetni.

54. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése társulásnak

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a többcélú kistérségi társulás, valamint a jogi személyiségű társulás által - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú kölcsönök visszafizetéséből adódó kiadásokat.

55. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése nemzetiségi önkormányzatoknak

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni mind az országos, mind pedig a helyi nemzetiségi önkormányzatok által - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú kölcsönök visszafizetéséből adódó kiadásokat.

56. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése fejezeten/ önkormányzaton belül

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni az egy-egy fejezethez, illetve egy-egy önkormányzathoz tartozó költségvetési szervek - jogszabály alapján - egymásnak nyújtott felhalmozási célú kölcsönök visszafizetéséből adódó kiadásaikat.

57. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése társadalombiztosítási alapoknak és kezelőiknek

A soron a társadalombiztosítási alapok és kezelőik által a költségvetési szerv részére - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú kölcsönök visszafizetéséből adódó kiadásokat kell kimutatni.

58. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése elkülönített állami pénzalapoknak

A soron az elkülönített állami pénzalapok által a költségvetési szerv részére - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú kölcsönök visszafizetéséből adódó kiadásokat kell kimutatni.

59. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre

Itt kell tervezni, illetve elszámolni az államháztartáson belüli jövedelemtulajdonosok számára - éven belüli, éven túli visszatérítési, visszafizetési kötelezettség mellett - jogszabály alapján nyújtott, juttatott felhalmozási (beruházási, felújítási, pénzügyi befektetési) célú ideiglenes forrásokat függetlenül attól, hogy a tranzakciót terheli-e és milyen mértékű kamattérítési vagy más költségtérítési kötelezettség. A számbavétel minden esetben bruttó jellegű, a támogatási kölcsön törlesztését kiadásként, a támogatási kölcsön igénybevételét bevételként (a 10. űrlap 58. sorában) kell elszámolni.

A sor a 52.-58. sorok összegzésére szolgál.

60. Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre

A sor az 51.+59. sorok összegzésére szolgál.

61. sor: Támogatási kölcsönök nyújtása és törlesztése összesen

A sor a 17.+43.+60. sorok összegzésére szolgál.

62. sor: Tervezett költségvetési és vállalkozási maradvány

A sort a költségvetési szerv használhatja alaptevékenysége költségvetési előirányzatainak megállapítása során, amennyiben a költségvetési évre maradvánnyal számol. A vállalkozási tevékenység tervezhető vállalkozási maradványát ugyancsak itt kell feltüntetni.

A sor egyenlegező jellegű, használatával biztosítható, hogy az elemi költségvetés kiadási és bevételi főösszege azonos legyen. Az előirányzat a jogszabályban meghatározott előírások szerint módosítható, a soron teljesítési adat nem szerepelhet.

63. sor: Céltartalékok

A céltartalék olyan, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat felhasználásának fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert.

A sort az önkormányzat is használhatja (a költségvetési rendeletében szereplő) a költségvetésében fel nem osztott, tartalékolási szándékkal központilag kezelt összeg bemutatására. Felhasználását a tartalék előirányzatának zárolása és a megfelelő más előirányzatok azonos összegű növelése útján kell kimutatni. A soron teljesítési adat nem szerepelhet

64. sor Fejezeti tartalék

A soron kell kimutatni a költségvetési törvényben előírt tartalék összegét.

65. sor: Országvédelmi Alap

A soron a Miniszterelnökség fejezet 4. Címeként megtervezésre került Országvédelmi Alap összege mutatandó ki, melyet a Kvtv. 27. § (10) bekezdésében foglaltak szerint lehet felhasználni.

66. sor: Rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka

A sor kizárólag az Áht 21. § (1) bekezdése alapján tervezett tartalék kimutatására szolgál,, felhasználása során az Ávr. 23. § -át kell figyelembe venni.

67. sor Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások

A sor a pénzmozgással nem járó, de a vállalkozási maradvány felhasználható összegének, mint az alaptevékenység finanszírozásának forrásait befolyásoló elszámolást tartalmazza. Ennek megfelelően itt kell teljesítésként kimutatni a vállalkozási tevékenység tárgyévben képződő várható vállalkozási maradványából, illetve az előző év(ek)ben képződött vállalkozási maradványából (vállalkozási tartalékként kezelt pénzeszköz terhére) történt - az egyetlen pénzforgalmi számla használata miatt pénzforgalomban nem jelentkező, megfelelő dokumentumokkal ellátott, belső könyvelési bizonylatban rögzített - átadást az alaptevékenység javára, azzal összefüggő folyó évi kiadások teljesítése céljából. A soron eredeti előirányzat nem szerepelhet, a módosított előirányzatnak és a teljesítésnek meg kell egyeznie a bevételek között azonos jogcímen elszámolt összeggel.

68 sor: Tartalékok, maradvány elszámolása

A sor a 62.-67. sorok összegzésére szolgál.

69 sor: Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) pénzügyi vállalkozásoknak

A költségvetési szerv, önkormányzat által betétgyűjtést végző pénzügyi vállalkozásoktól (hitel- és pénzintézetektől) hosszú lejáratra pénzben felvett hitelek törlesztéseként, visszafizetéseként teljesített kiadásokat kell ezen a soron megtervezni és elszámolni.

70. sor: Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) egyéb belföldi hitelezőnek

A költségvetési szerv, önkormányzat által nem pénzügyi vállalkozásokhoz-, hitel- és pénzintézetekhez tartozó államháztartáson kívüli szervezetektől pénzben felvett hosszú lejáratú hitelek törlesztéseként teljesített kiadásokat kell ezen a soron megtervezni és elszámolni. Itt kell kimutatni a betétgyűjtéssel nem foglalkozó pénzügyi vállalkozásoktól, valamint nem pénzügyi vállalkozásoktól felvett hitelek törlesztését is.

71 sor: Rövid lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) pénzügyi vállalkozásnak

A költségvetési szerv, önkormányzat által pénzügyi vállalkozásoktól pénzben felvett rövid lejáratú hitelek törlesztéseként teljesített kiadásokat kell ezen a soron megtervezni és elszámolni. A likviditási célú hitelek visszafizetését nem itt, hanem a 72. soron kell kimutatni.

72. sor: Likviditási célú hitel törlesztése pénzügyi vállalkozásnak

A sor 5. oszlopában kell kimutatni a folyószámla-, rulírozó- és a munkabér-megelőlegezési hitelek törlesztéseként teljesített kiadásokat.

73. sor: Rövid lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) egyéb belföldi hitelezőnek

A költségvetési szerv által nem pénzügyi vállalkozásokhoz-, hitel- és pénzintézetekhez tartozó államháztartáson kívüli szervezetektől pénzben felvett rövid lejáratú hitelek törlesztéseként teljesített kiadásokat kell ezen a soron megtervezni és elszámolni.

Itt kell kimutatni a betétgyűjtéssel nem foglalkozó pénzügyi, valamint a nem pénzügyi vállalkozásoktól felvett hitelek törlesztését is.

74. sor: Hiteltörlesztés államháztartáson kívülre

A sor a 69.-73. sorok összegzésére szolgál.

75 sor: Megelőlegezések törlesztése központi költségvetésnek

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a Kincstári Egységes Számláról az Áht. 78. § (4) bekezdése alapján biztosított megelőlegezések törlesztésének kiadásait.

76. sor: Működési célú hitel visszafizetése más elkülönített állami pénzalapnak

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni azon működési célú hitelek törlesztését, amelyeket rendkívüli jelleggel, törvény alapján az elkülönített állami pénzalapok korábban nyújtottak.

77. sor: Hitelek, megelőlegezések törlesztése államháztartáson belülre

A sor a 75.+76. sorok összegzésére szolgál.

78. sor: Belföldi hitelek törlesztése

A sor a 74.+77. sorok összegzésére szolgál.

79. sor: Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása

A sor 5. oszlopában - a jogszabályok keretei közötti - az átmenetileg szabad pénzeszközök éven belüli hasznosítását célzó (forgatási célú) hitelviszonyt megtestesítő belföldön kibocsátott értékpapír - vásárlás esetén az értékpapír vételárának felhalmozott kamat nélküli összege számolható el. Előirányzat a soron csak akkor tervezhető, ha az önkormányzat költségvetési rendeletében (társulás költségvetési határozatában) többletét forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlásával kívánta lekötni. A központi költségvetési szervek (felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek) ilyen jogcímen előirányzatot nem tervezhetnek még akkor sem ha külön jogszabály forgatási célú értékpapírok vásárlására lehetőséget ad, ekkor év közben és év végén ezen a soron csak teljesítési adatot szerepeltethető.

80. sor: Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása

A sorban - a jogszabályok keretei közötti - az éven belüli lejáratú belföldön kibocsátott (önkormányzatok által éven belüli lejárattal kibocsátott működési célú kötvény) értékpapírok beváltásának kiadásai számolhatók el.

Itt kell kimutatni az éven belüli lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltásakor az értékpapír névértékét. Előirányzatot csak az az önkormányzat tervezhet, amely költségvetési rendeletében (társulás költségvetési határozatában) többletét ilyen jogcímű értékpapírok vásárlásával kívánta lekötni.

81 sor: Befektetési célú kárpótlási jegyek vásárlása

Ezen a soron kell elszámolni a befektetési célú kárpótlási jegyek vételével kapcsolatos kiadásokat.

82. sor: Befektetési célú belföldi államkötvények, egyéb értékpapírok vásárlása

Ezen a soron kell elszámolni a befektetési céllal belföldön vásárolt kötvények, befektetési jegyek és hasonló értékpapírok kiadásait ott, ahol ezt az Áht., a Stabtv. törvény megengedi. Előirányzatot a soron csak az az önkormányzat tervezhet, amely költségvetési rendeletében (társulás költségvetési határozatában) többletét ilyen jogcímű értékpapírok vásárlásával kívánta lekötni.

83 sor: Befektetési célú egyéb belföldi pénzügyi befektetések vásárlása

Ezen a soron kell elszámolni az előző 81-82. sorban nem kiemelt, a számviteli szabályozás alapján belföldi pénzügyi befektetésnek minősülő kiadásokat.

84. sor: Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása

Ezen a soron az éven túli lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő, belföldön kibocsátott értékpapírok (kötvények) beváltásának kiadásait kell kimutatni. Előirányzatot a soron csak az az önkormányzat tervezhet, amely költségvetési rendeletében (társulás költségvetési határozatában) többletét ilyen jogcímű értékpapírok beváltásával kívánta lekötni.

A külföldön kibocsátott értékpapírok beváltását nem itt, hanem a 90. soron kell tervezni és elszámolni.

85. sor: Belföldi értékpapírok kiadásai

A sor a 79.+80.+81.+82.+83.+84. sorok összegzésére szolgál.

86. sor: Belföldi finanszírozás kiadásai

A sor a 78.+85. sorok összegzésére szolgál.

87. sor: Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása

A sorban - a jogszabályok keretei közötti - az átmenetileg szabad pénzeszközök éven belüli hasznosítását célzó (forgatási célú) hitelviszonyt megtestesítő külföldön kibocsátott értékpapír - vásárlás esetén az értékpapír vételárának felhalmozott kamat nélküli összege számolható el. Előirányzatot a soron csak az az önkormányzat tervezhet, amely költségvetési rendeletében (társulás költségvetési határozatában) többletét ilyen jogcímű értékpapírok vásárlásával kívánta lekötni.

88. sor: Befektetési célú külföldi államkötvények, egyéb értékpapírok vásárlása

Ezen a soron kell elszámolni a befektetési célú, külföldi államkötvények, befektetési jegyek és hasonló értékpapírok kiadásait ott, ahol ezt törvény megengedi, illetve esetenként előírja. Előirányzatot a soron csak az az önkormányzat tervezhet, amely költségvetési rendeletében (társulás költségvetési határozatában) többletét ilyen jogcímű értékpapírok vásárlásával kívánta lekötni.

89. sor: Befektetési célú egyéb külföldi pénzügyi befektetések vásárlása

Ezen a soron kell elszámolni az előző 88. sorban nem kiemelt, a számviteli szabályozás alapján külföldi pénzügyi befektetésnek minősülő kiadásokat. Előirányzatot a soron csak az az önkormányzat tervezhet, amely költségvetési rendeletében (társulás költségvetési határozatában) többletét ilyen jogcímű értékpapírok vásárlásával kívánta lekötni.

90. sor: Befektetési célú külföldi értékpapírok beváltása

Ezen a soron az éven túli lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő, külföldön kibocsátott értékpapírok (kötvények) beváltásának kiadásait kell kimutatni. Előirányzatot a soron csak az az önkormányzat tervezhet, amely költségvetési rendeletében (társulás költségvetési határozatában) többletét ilyen jogcímű értékpapírok beváltásával kívánta lekötni.

91. sor: Hiteltörlesztés nemzetközi fejlesztési szervezeteknek

A soron a nemzetközi fejlesztési intézetektől felvett, elsősorban felhalmozási célú hitelek törlesztéseként jelentkező kiadásokat kell kimutatni. Előirányzatot a soron csak az az önkormányzat tervezhet, amely költségvetési rendeletében (társulás költségvetési határozatában) többletét ilyen jogcímű hitelműveletre kívánta felhasználni.

92. sor: Hiteltörlesztés más kormányoknak

A soron a más országok kormányától felvett hitelek törlesztéseként jelentkező kiadásokat kell kimutatni. Előirányzat a sor 3. és 4. oszlopában nem szerepeltethető.

93. sor: Hiteltörlesztés külföldi pénzintézeteknek

Itt kell kimutatni a külföldi pénzintézetektől felvett hitelek törlesztéseként jelentkező kiadásokat. Előirányzatot a soron csak az az önkormányzat tervezhet, amely költségvetési rendeletében (társulás költségvetési határozatában) többletét ilyen jogcímű hitelműveletre kívánta felhasználni.

94. sor: Hiteltörlesztés egyéb külföldi hitelezőnek

A soron az előzőekben felsoroltakon kívüli külföldi forrásból származó hitelek törlesztéseként jelentkező kiadásokat kell kimutatni. Előirányzatot a soron csak az az önkormányzat tervezhet, amely költségvetési rendeletében (társulás költségvetési határozatában) többletét ilyen jogcímű hitelműveletre kívánta felhasználni.

95. sor: Külföldi finanszírozás kiadásai

A sor a 87.-94. sorok összegzését tartalmazza.

96. sor: Finanszírozási kiadás összesen

A sor a 86.+95. sorok összegzésére szolgál.

97. sor: Függő kiadások

A soron olyan természetű kiadásokat kell elszámolni, amelyek tartalma ismeretlen, vagy már a felmerülése pillanatában ismert, hogy az nem az adott szervet terheli, illetőleg a teljesítés után derül ki, hogy az tévedésből vagy hibás elszámolás folytán keletkezett. Ez utóbbi esetben gondoskodni kell tételes elszámolást tartalmazó nyilvántartásról, amelynek alapján a téves (hibás) kifizetés intézkedéssel megszüntethető. Itt kell elszámolni az intézmény által decemberben megelőlegezett, de a következő költségvetési évet terhelő december havi illetményt.

A függő kiadást térítményezéssel kell rendezni. Valamennyi rendezést itt kell elszámolni függetlenül attól, hogy a függő kiadás a tárgyévben vagy az azt megelőző év(ek)ben keletkezett. A soron előirányzat nem tervezhető.

98: Átfutó kiadások

A soron a költségvetési szerv pénzforgalmából az ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű és visszatérülő kiadások számolhatók el. Itt kell elszámolni a munkavállalóknak adott munkabérelőleget, az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előleget, a szállítónak adott előleget (a beruházási előleg kivételével), az államháztartás által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat. Az átfutó kiadások rendezését (megtérülését) térítményezésként kell elszámolni. A soron előirányzat nem tervezhető.

99: Kiegyenlítő kiadások

A soron a fejezet, az önkormányzat, a költségvetési szerv, a társadalombiztosítás, valamint az elkülönített állami pénzalap saját elszámolási és pénzforgalmi számlái közötti pénzforgalmat, hitelintézeti, kincstári átvezetést kell megjeleníteni.

100 sor: Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások

A sor a 97.-99. sorok összegzésére szolgál.

101. sor: Összesen

A sor a 61.+68.+96.+100. sorok összegzésére szolgál.

07. ŰRLAP: KÖZHATALMI BEVÉTELEK, INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK, MŰKÖDÉSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE

01. sor: Igazgatási szolgáltatási díj

Azok a közhatalmi bevételek, amelyeket a költségvetési szervek hatósági eljárási jogkörük gyakorlása során, igazgatási szolgáltatási díj címen szednek be. Nem tervezhető meg ezen a soron az igazgatási szolgáltatási díjnak az a része, amely a központi költségvetést, vagy más költségvetési szervet illeti meg. A költségvetési szerv az őt meg nem illető összeget átfutó bevételként számolhatja el (annak továbbutalásáig) és ez az összeg a kedvezményezettnél számolandó el igazgatási szolgáltatási díjként.

Itt kell tervezni és elszámolni:

– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján alkotott miniszteri rendeletek szerint, valamint a

– jogszabály alapján végzett, alább felsorolt tevékenységek után felszámított következő díjakat:

• igazgatási eljárás, MTA doktora fokozat megszerzésével kapcsolatos eljárás, doktori és habilitációs eljárás;

• igazságügyi szakértői és közvetítői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díja;

• okmányok, vízum, erkölcsi bizonyítvány kiadása, vezetői engedély érvényességének meghosszabbítása, honosítás;

• laborvizsgálat; egészségügyi, pályaalkalmassági vizsgálat;

• törzskönyvi bejegyzés, nyilvántartásba vétel, kisajátítás,

• mozgóképszakmai szervezetek nyilvántartásba vétele, filmalkotások besorolása, nyilvántartásba vétele, „art” mozik minősítése;

• könyvviteli szolgáltatást végzők, valamint a továbbképzésükben közreműködő szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásának igazgatási szolgáltatási díja;

• egyéni védőeszköz megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölése; szakértői tevékenység végzésének engedélyezése; szakmai vizsga szervezésére való jogosultság engedélyezése;

• megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációja; a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációja;

• hatósági igazolások kiadása;

• vagyonkezelés, végrehajtás, jogorvoslat;

• határnyitás, útlevélkezelés;

• körözés, kitoloncolás, kiutasítás; rendőri, hatósági tevékenység, rabosítás, bűnügyi költség, elővezetési költségtérítés;

• külföldiek költségtérítése;

• hulladékminősítés;

• törzskönyvi változások átvezetése, törzskönyvi igazolások kiadása, marhalevél kiállítása;

• az Országos Orvosszakértői Intézet (OOSZI) esetében térítési díj ellenében adott szakvélemény és szolgáltatás nyújtása.

Nem itt kell tervezni és elszámolni:

• felsőoktatásban a külföldi költségtérítéses hallgatók által fizetett költségtérítés díját (6. sor).

02. sor: Felügyeleti jellegű tevékenység díja

Azok a közhatalmi bevételek, amelyeket a költségvetési szerv a felügyeleti tevékenysége keretében, arra tekintettel, jogszabályban meghatározott díjmérték alapján szed be. Nem tervezhető meg ezen a soron a felügyeleti jellegű tevékenység díjbevételének az a része, amely a központi költségvetést, vagy más költségvetési szervet illeti meg. A költségvetési szerv az őt meg nem illető összeget átfutó bevételként számolhatja el (annak továbbutalásáig) és ez az összeg a kedvezményezettnél számolandó el felügyeleti jellegű tevékenység díjaként.

Itt kell tervezni és elszámolni az alább felsorolt tevékenységek után felszámított díjakat:

• engedélyezés, engedély bevonása;

• szemle, felmérés, felülvizsgálat, szakvélemény;

• monitoring, minősítés, szakmai irányítás;

• ellenőrzés, értékelés, felügyelet, fellebbezés stb.

03. sor: Bírság bevétele

Azok a közhatalmi bevételek, amelyeket a költségvetési szervek hatósági, felügyeleti, vagyonelkobzási, ellenőrzési, engedélyezési stb. eljárási jogkörük gyakorlása során, ezen a jogcímen szednek be. Nem tervezhető meg ezen a soron a bírság bevételnek az a része, amely a központi költségvetést, vagy más költségvetési szervet illeti meg. (Áht. 42. § (1) bekezdés) A költségvetési szerv az őt meg nem illető összeget átfutó bevételként számolhatja el (annak továbbutalásáig) és ez az összeg a kedvezményezettnél számolandó el bírság bevételként.

Itt kell tervezni és elszámolni a következőket:

• munkaügyi-, munkavédelmi-, rend-, szabálysértési-, felügyeleti-, tűzvédelmi-, eljárási bírság;

• pénzbüntetés, elkobzás értéke.

04. sor: Közhatalmi bevételek

A beszedett, de mást megillető közhatalmi bevételt átfutó bevételként és kiadásként kell elszámolni. (Ávr. 121. § (3) bekezdés)

Összesítő sor: a 01.+02.+03. sorok összegzésére szolgál.

05. sor: Áru- és készletértékesítés ellenértéke

Azok a bevételek, amelyek a költségvetési szerv feladatainak [alap- (ideértve a szabad kapacitás kihasználását célzó), és vállalkozási tevékenysége] ellátása során keletkeztek; a vásárolt, vagy saját előállítású készletei rendszeres és eseti értékesítésének ellenértékeként képződtek; továbbá rendeltetésszerű működése során elhasználódott, feleslegessé vált készletei értékesítéséből származnak.

Itt kell tervezni és elszámolni az alább felsorolt tevékenységek ellenértékét:

• az intézmények által kiadott és más oktatási anyagok forgalmazása (tankönyv, jegyzet, oktatási-szemléltető segédanyag, -eszköz, CD, DVD);

• orvosi ellátáshoz kapcsolódó anyag, eszköz, gyógyszer, vegyszer, oltóanyag előállítása és értékesítése; az egészségügyi intézményekben előállított speciális készítmény más egészségügyi szervek részére történő értékesítése;

• a tudományos kutatás, kísérlet és fejlesztés keretében előállított eszköz, anyag és más - a tárgyi eszköz fogalmába nem tartozó – készlet értékesítése;

• a költségvetési szerv nyomdaipari tevékenysége keretében előállított kiadvány, okmány, nyomtatvány, oklevél, folyóirat, illetékbélyeg, zárjegy, rendszám értékesítése;

• kertészeti, mezőgazdasági, állattenyésztési termék előállítása, értékesítése;

• természetvédelemhez kapcsolódó tevékenység során előállított termékek értékesítése;

• vad- hal- és erdőgazdálkodás során előállított termékek értékesítése;

• élelmiszer előállítása és értékesítése;

• egyéb ipari tevékenység során előállított áru, tárgy, fémipari munka, ajándéktárgy, kavics, ruházat, fémtárgyak, bútor, fogyóeszköz, dísztárgyak értékesítése;

• a további működéshez feleslegessé vált, használatból kivont elhasználódott, selejtezett készletek, szőnyeg, hulladék, használt ruha, alkatrész, polc, göngyöleg, visszáru, nem a tárgyi eszköz kategóriába sorolt hatástalanított és vadászfegyverek, lőszer értékesítése.

Nem itt kell tervezni és elszámolni:

• licenc és fajtahasználati díj, jogdíj ellenértéke (08. űrlap 01. sor);

• konferenciák rendezése (06. sor);

• lakás elidegenítés (08. űrlap 02. sor).

06. sor: Szolgáltatások ellenértéke

Az alap- (ideértve a szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységet is) és a vállalkozási tevékenység során nyújtott szolgáltatások bevétele.

Itt kell tervezni és elszámolni az alább felsorolt tevékenységek ellenértékét:

• költségtérítéses oktatás, vizsgára felkészítés, vizsgáztatás (pl. közigazgatási alap- és szakvizsga, versenyvizsga, ügykezelői alapvizsga), képzés, tanfolyam, szabadegyetemi képzés, konzultáció; rendezvény, konferencia regisztráció, részvétel;

• betegellátás, orvosi ellátás, vizsgálat; gyógyfürdő szolgáltatás, egészségügyi szolgáltatás, gyógytorna, gyógykezelés, oltások, betegápolás, vizsgálat, szanatóriumi gondozás; gyógyszer kipróbálás, sterilizálás; gyermekfelügyelet, betegszállítás;

• kulturális intézmények: jegy- bérletértékesítés; Országház látogatásával kapcsolatos belépőjegyek értékesítése, intézmény, arborétum, természetvédelmi terület, esemény barlanglátogatás; tárlat-, túra-, idegenvezetés, egyéb könyvtári tevékenység; taggá felvétel, beiratkozás;

• közzététel, hirdetés, reklám, szerkesztés, dokumentumellenőrzés, közbeszerzési szolgáltatás, a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatás, pályázati anyag értékesítése;

• fordítás, tolmácsolás, adatfeldolgozás; felszámolói-, export-szolgáltatás; monitoring, ügynöki vélemény, szemle, kiszállás, biztosítás;

• vendéglátói tevékenység, vendégház üzemeltetés, büfészolgáltatás, vendégétkeztetés, fogadás;

• mérnöki, szakértői tevékenység; elemzés, szaktanácsadás, tervkészítés; jogi képviselet; gépjármű alkalmassági vizsgálat, bírálat, minősítés, szakvélemény, műszaki elemzés, vizsgálati, tanúsítási tevékenység;

• adminisztrációs, irodai szolgáltatás; iratmásolás, nyomdai szolgáltatás; illetményszámfejtés, pénzügyi tevékenység, letéti pénzkezelés, személyzeti szolgáltatás, névjegyzékbe-, nyilvántartásba felvétel (amennyiben nem igazgatási szolgáltatási díj ellenében történik), díjbehajtás; igazolvány, oklevél kiállítás, ügyvitel, cégjegyzék kezelése, igazolás kiadása; vevőszolgálati tevékenység;

• K+F; kutatáshoz kapcsolódó szolgáltatás, fejlesztéshez kapcsolódó tevékenység, kísérleti tevékenység; szerzői díj; mérés, számítástechnikai szolgáltatás, régészeti feltárás, meteorológiai előrejelzés, laborvizsgálat; szakvezetés, kutatási pályázatok kidolgozása; mérőhely kialakítása, tervezés, diagnosztika, műszaki, gazdasági szolgáltatás, mintavétel, kutatóreaktor besugárzási díj, technológiai transzfer díj, hanganyag digitalizálás, tesztelés, online szolgáltatás, piac- és közvélemény-kutatás;

• kulturális tevékenységek; restaurálás, műemlékvédelem, TV stúdiószolgáltatás, természetvédelemhez kapcsolódó szolgáltatás, virágdíszítés, hangszer eszközbeszerzés bonyolítása, zenekari közreműködés, szórakoztató tevékenység, zenei felszerelésekkel kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele;

• fizikai szolgáltatások; karbantartás, bedolgozói tevékenység, alvállalkozói közreműködés; mosoda, épület, helyiség, gépek, berendezések üzemeltetése; javítás, műhely-, szerviz-, logisztikai-, ipari szolgáltatás; építési tevékenység, fuvarozás, autómentés, árukísérés;

• sport, szabadidő, edzőtábori helyszín biztosítása, sportesemények jegybevétele, szauna, szolárium, masszázs, strand, uszoda használat; fodrász, kozmetika;

• vagyon-, személyvédelem, őrzés, értékmegőrzés, biztonsági rendszer működtetése, útvonal irányítás, portaszolgálat, kerékbilincs fel-levétel, rendészeti szolgáltatás, téves riasztás, helyszínbiztosítás; őrzés, járőrszolgálat, közterület foglalás, lőtér használat, fegyvertárolás, ügyeleti díj;

• kertészeti, vadászati tevékenység, erdőgazdálkodási-, mezőgazdálkodási-, halgazdálkodási szolgáltatás, kullancsirtás;

• kábeltévé üzemeltetés, bérszeszfőzés.

Nem itt kell tervezni és elszámolni:

• bérlők által befizetett szolgáltatási díj; bérleti díj; fűtés (09. sor);

• használaton kívüli eszköz értékesítése; (05. sor);

• találmány, szabadalom, értékesítés szolgalmi jog megváltása (08. űrlap 01. sor);

• Tb. költségtérítés; ajánlati biztosíték (07. sor).

07. sor Egyéb sajátos bevétel

Azon bevételek, amelyek meghatározott kiadásokhoz pótlólagos forrást jelentenek.

Itt kell tervezni és elszámolni:

• a közbeszerzésről szóló törvényben előírt ajánlati biztosíték; pályázati díj;

• a nyelvvizsga kötelezettségi biztosíték;

• a vám és vámpótlék, valamint a zárjeggyel kapcsolatos visszatérülések;

• vadászati jog értékesítéséből származó bevétel;

• a kötelező társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. §-ában szabályozott költségtérítés összege: TB ellátások kifizetése miatti, kifizetőhelyi költségtérítés; OEP visszatérítés; biztosítás visszatérítése, apák szabadság megváltásának és annak közterheinek megtérítését;

• az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kérelemre történő szolgáltatásával kapcsolatos térítési díj, statisztikai adatok átadása; adatszolgáltatás; információértékesítés;

• a bírósági eljárásban megállapított különböző vagyoni jellegű tételekből származó bevételek;

• adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összege, igazgatási szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó költségtérítés; külföldi utak térítése, ideértve a Tanács üléseire kiutazó delegációk utazási költségeinek visszatérítése az EU költségvetésből;

• a növényfajták elismerésével és nemesítésével kapcsolatos licencdíjak;

• utólag adott nem számlázott engedmények miatti bevételek;

• az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti, bevétel jellegű kerekítési különbözet, amennyiben a készpénzes kiadások és bevételek teljesítésekor nem határozható meg egyértelműen, hogy azok mely kiadási vagy bevételi jogcímhez rendelhetők;

• az önellenőrzéssel feltárt, leltárral alá nem támasztható, nem beazonosítható, passzív pénzügyi elszámolások között kimutatott eltérést, többletet át kell vezetni a végleges költségvetési bevételek közé. Ezen a soron kell elszámolni az ellenőrzés, illetve önellenőrzés során feltárt, leltárral alátámasztott az aktív pénzügyi elszámolásokon eddig ki nem mutatott jelentkező eltérések (többletek) rendezését is, amennyiben adminisztrációs hiba miatt az nem került elszámolásra.

Nem itt kell elszámolni:

• a továbbszámlázott áramdíj, fűtésdíj, vízfogyasztás, csatornadíj, gázdíj (08. sor),

• közös elhelyezésből adódó közüzemi díjak visszatérülése; közüzemi költség továbbszámlázása (08. sor);

• üzemeltetési stb. díjak továbbszámlázása (08. sor);

• számítógép hálózati hozzájárulás (08. sor).

08. sor: Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások értéke

Az a bevétel, amelyet a költségvetési szerv az államháztartáson belülre/kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatás ellenértékeként kap.

E soron kell tervezni és elszámolni az egy épületen belüli - közös - elhelyezésből adódóan, vagy más formában nyújtott szolgáltatás – ideértve például a távbeszélő szolgáltatást, lakásbérlettel kapcsolatos költséget – haszon, nyereség nélküli (önköltségen történő) továbbszámlázása az igénybevevő részére.

Ezek alapvetően a következők: rezsitérítés, szolgáltatás-, közüzemi költség továbbszámlázása, közvetített szolgáltatás, lakossági vízszolgáltatás, karbantartási díj, üzemeltetési díjak, egyéb továbbszámlázott díjak, számítógép hálózati hozzájárulás, közös elhelyezésből adódó költségtérítés, telefon használat, távbeszélő összeköttetés, közös létesítmény fenntartása, postai szolgáltatás.

09. sor: Bérleti és lízingdíj bevételek

Az a bevétel, amely a költségvetési szerv tulajdonában, kezelésében, illetve használatában lévő ingatlan, befejezetlen beruházási objektum, tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgy más gazdálkodó, illetőleg személy használatára, üzemeltetésébe való, szerződés, illetve lízingszerződés keretében történő átengedése folytán keletkezik. Ha a bérbeadó a helyiségek fűtéséről, világításáról, takarításáról is gondoskodik, a kötött szerződés szerint ezt a bevételt is ezen az soron kell kimutatni.

Itt kell tervezni és elszámolni a következő bérbeadások és hasznosítások bevételét:

• a vállalkozások által üzemeltetett intézményi éttermek, büfék, söröző, konyha;

• ingatlan, helyiség, vendégszoba, vendéglakás, kollégium, kollégium nyári hasznosítása;

• eszköz, gép, berendezés, termék, intézmény, lakás, terület, garázs tartalékkészlet; mezőgazdasági földbérbeadás sport, szabadidő tevékenységhez;

• magánrendelés, reklámfelület, konténer, italautomata, antenna elhelyezés;

• bérlők által befizetett szolgáltatási díj, bérleti tartozás bírósági végzésre.

10. sor: Intézményi ellátási díjak

Az a bevétel, amely a költségvetési szerv rendeltetésszerű működéséből származik, s amelyet az igénybevett szolgáltatásért - jellemzően jogszabállyal meghatározott mértékben vagy összegben - fizetnek.

Itt kell tervezni és elszámolni a következő tevékenységekkel összefüggő bevételeket:

• nevelőintézeti ellátás, közszolgáltatás díja (pl.: bölcsődei-, óvodai ellátás, napközi otthoni díj, szociális intézeti ellátás, szociális és ellátotti étkeztetés, ápolás, gondozás; kollégiumi ellátás);

• tandíj; felvételi, index (leckekönyv), külön eljárási, diákigazolvány; iskolai okmányok, nyomtatványok, egyéb eljárások (beiratkozás, jelentkezés, stb.); vizsgaismétlés, félévismétlés, nyelvvizsgadíj;

• át nem vett letétek.

11. sor: Alkalmazottak térítése

Azok a bevételek, amelyek a költségvetési szerv

• alkalmazottai által igénybe vett és a költségvetési szerv által részükre nyújtott étkezési, szolgálati elhelyezési, munkahelyre szállítási, üdülési és más rendszeres szolgáltatásokért fizetendő díjakból,

• szellemi és anyagi infrastruktúrája magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére történő igénybevétele esetén az igénybe vevő számára számlázott és fizetett térítésből keletkezik.

Ebben az esetben nem az intézmény által igénybe vett szolgáltatás továbbszámlázásáról van szó, hanem a szolgáltatás nyújtója maga az intézmény (pl. eszközhasználat biztosítása), és a szolgáltatás igénybevételéért fizetendő térítési díjat – a hatályos előírások alapján – az intézmény állapítja meg /ld. Ávr. 63. § (1) bekezdés/.

Itt kell tervezni és elszámolni az alább felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos térítéseket:

• lakásbérlet, szálló, szállás, szolgálati elhelyezés, üdülési, élelmezés, étkeztetés;

• fénymásolás, szauna, szolárium, parkolás, beteg-ellátás, kulcsőrzés, könyvtári szolgáltatás, vízi telep, rendezvényház igénybevétele, mosás, egészségügyi ellátás, személy- és vagyonbiztosítás;

• gépjárművek magáncélú igénybevétele, gépjármű, üzemanyag költségkeret túllépés, eszköz igénybevétele, infrastruktúra magáncélú felhasználása, postai küldemények behozatala, számítástechnikai szolgáltatás, mérőhely költségtérítése, hangszer használat, fuvarlevél, szakfelszerelés, videó-kamera használata, szabadkapacitás átengedése.

Nem itt kell tervezni és elszámolni:

• helyiség bérbeadás; garázs bérleti díj (09. sor);

• lakossági vízszolgáltatás; közüzemi díj; rezsi díjak (08. sor);

• ellátottak élelmezés befizetése (10. sor).

12. sor: Kötbér, egyéb kártérítés, bánatpénz bevétele

Az a bevétel, amely a költségvetési szerv javára a biztosítási és az egyéb kártérítés, a vállalkozó visszalépése miatti bánatpénz, késedelmi kamat megfizetéséből, előző évi adó-visszatérülésből keletkeznek.

Itt kell elszámolni:

• káresemény térítése, bíróság által megtérített kártérítés, visszatérülések, biztosítási bevétel, gépkocsi kártérítése, perköltség, szolgáltatás elmaradás, vagyoni kár megtérítése, kötbér, visszakapott óvadék (kaució), de nem lehet költségvetési bevételként megtervezni és elszámolni pl. tartós bérbeadáskor bérleti díj biztosítékaként kapott, visszafizetendő biztosíték (kaució) összegét, bánatpénz;

• önellenőrzési pótlék;

• késedelmi pótlék;

• banki, MÁV, biztosító, postai kártérítés;

• kiadvány költség, repülőjegy visszatérítés, túlszámlázás megtérítése, részvételi díj visszafizetés, elveszett tárgyak megtérülése, önrevízió végzése, követelés megtérülése, vételi biztosíték, visszafizetendő biztosíték.

Nem itt kell tervezni és elszámolni:

• az igazgatási szolgáltatási, felügyeleti díjak és a bírságok pótlékát (01-03. sor);

• a pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget (23 sor);

13. sor: Alkalmazott, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítése

Az a bevétel, amely a alkalmazottra, hallgatóra, tanulóra kirótt kártérítési kötelezettségből, kilépéskori munkaruha- és egyéb térítési kötelezettségből, a felbontott tanulmányi ösztöndíj-szerződés miatti ösztöndíj- és költség-visszatérítésből származik.

Itt kell elszámolni:

• tanulmányi költség visszafizetése, költség-visszatérítés, adóelszámolás, könyvtári-, beteg ellátási-, fogvatartottak által fizetett-, üzemeltetésből adódó-, meghibásodás miatti kártérítés;

• leszereléskor ruházat, elveszett tárgyak; tanulói labor, egyéb töréskár, rongálás térítése; leltárhiány befizetés, dolgozók eszköztartozásai;

• téves kifizetés visszatérítése, táppénztérítés, juttatás visszafizetése; utalvány díja;

• közlekedési költség, bérlet térítése, szerződés felbontás; lakástörlesztés; pénztártöbblet, belépő kártya pótlása; tartásdíj megtérülés;

• késedelmi kamat.

Nem itt kell tervezni és elszámolni:

• biztonsági rendszer működtetése (06. sor).

14. sor: Egyéb saját működési bevétel

Összesítő sor: a(z) 05-13. sorok összegzésére szolgál.

15. sor: Működési kiadásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó visszatérülés

Az a bevétel, amelyet az előzetesen felszámított általános forgalmi adóból az adóköteles működési tevékenységgel kapcsolatosan az intézmény az adóhatóságtól visszaigényelt és az pénzügyileg is realizálódott.

16. sor: Kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adója

Az a bevétel, amelyet a termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás során kiszámlázott, és a vevők által az eladási árban megfizetett egyenes adózás alá tartozó általános forgalmi adóból keletkezett.

17. sor: Működési kiadásokhoz kapcsolódó fordított ÁFA miatti bevétel

Ezen a soron kell megtervezni és kimutatni a fordított adózás alá tartozó ügyletek miatt keletkező fizetendő általános forgalmi adó bevételeket, melyeket a fordított adózás alá tartozó termékek vásárlásához, illetve szolgáltatások igénybe vételéhez kapcsolódóan fizetendő áfaként kell az adóbevallásban megjeleníteni kvázi a vevő helyett.

18. sor: Felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó fordított ÁFA miatti bevétel

Fordított adózás esetében a szállító számlája alapján kiállított belső bizonylat alapján kell pénzforgalom nélküli tételként megjeleníteni a beruházás előzetes beszerzési árba beszámítandó vagy be nem számítandó áfa kiadását (05. űrlap 25-28. sorában), illetve áfa bevételét (a 499. számla közbeiktatásával).

A szállító számlája áthárított adót nem tartalmazhat, csak jogszabályi hivatkozást az áfa törvény 142. §-ára, vagy bármely egyértelmű szöveges utalást arra, hogy az adott ügyletben a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett.

19. sor: Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak általános forgalmi adója

Az a bevétel, amely a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítésekor felszámított, és a vevő által megfizetett általános forgalmi adóból keletkezett.

20. sor: Működési célú általános forgalmi adó bevételek, -visszatérülések

Összesítő sor: a 15.-19. sorok összegzésére szolgál.

21. sor: Működési célú kamatbevételek államháztartáson belülről

A jogcím a költségvetési szerv által az államháztartáson belül realizált bármilyen eredetű, bármilyen forrásból (lekötött betét, kincstári számlák, értékpapír, kölcsön) származó működési célú kamatbevételének kimutatására szolgál. A késedelmi kamatot nem itt, hanem a 12. és 13. soron kell elszámolni.

22. sor: Működési célú kamatbevételek államháztartáson kívülről

A jogcím a költségvetési szerv által az államháztartáson kívül realizált működési célú kamat bevételének kimutatására szolgál.

Itt kell elszámolni:

• kamat, óvadékok kamata, kártérítéshez kapcsolódó kamat.

• a forgóeszközök között kimutatott, államháztartáson kívüli szereplő által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladásakor kapott kamat;

• a rövid és hosszú lejáratú betétek kamata;

• külföldi hitelintézetek kamatai;

• kölcsönnyújtás kamata.

Nem itt kell elszámolni: a késedelmi kamatot (12. és 13. sor).

23. sor: Működési célú realizált árfolyamnyereség bevétele

A jogcím a költségvetési szerv által pénzügyileg realizált működési célú árfolyamnyereség bevételének kimutatására szolgál. Nem itt kell kimutatni a felhalmozási célú pénzügyileg realizálódott árfolyamnyereséget, amely a 08. űrlap 21. sorában került nevesítésre.

Itt kell elszámolni:

• év közben a valutakészletek-, devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor elszámolt árfolyamnyereséget;

• év közben a forgatási célú értékpapírok eladásakor elért árfolyamnyereséget;

• a külföldi pénzértékre szóló aktív és passzív pénzügyi elszámolások rendezése során évközben a pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget;

• a külföldi pénzértékre szóló hiteltörlesztések, kötvénykibocsátás beváltása során évközben a pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget;

• év végén a valutakészletek, illetve a devizaszámlán lévő deviza év végi értékelése során keletkező árfolyamnyereséget, amennyiben az államháztartási szervezet számviteli politikája alapján összevontan jelentős összegűnek minősül;

• év végén a devizás aktív és passzív pénzügyi elszámolások év végi értékelése során keletkező árfolyamnyereséget, amennyiben az államháztartási szervezet számviteli politikája alapján összevontan jelentős összegűnek minősül.

24. sor: Működési célú hozam- és kamatbevételek összesen

Összesítő sor: a 21-22. sorok összegzésére szolgál.

25. sor: Intézményi működési bevételek összesen

Összesítő sor: a 14.+20.+24. sorok összegzésére szolgál.

26-32. sorok: Működési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről

Államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz bevételeként azok az – alapvetően szerződésen alapuló – összegek számolandók el, amelyek fejében az átadó szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból megvalósított eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség nem terheli (az átadó elszámolási kötelezettséget kiköthet). Államháztartáson belüli szervezettől átvett pénzeszközöket kizárólag támogatásértékű bevételként szabad elszámolni, kivéve, ha a bevételt átadó költségvetési szerv államháztartáson kívülről kapott továbbadási célú pénzeszközt továbbít a kedvezményezett költségvetési szerv részére.

Átvett pénzeszköz bevételeként kell elszámolni azokat a továbbadási célú bevételeket is, amelyeket a bevételt átadó költségvetési szerv államháztartáson kívülről kapott , de annak továbbítása a kedvezményezett költségvetési szerv részére nem történt meg a tárgyévben. Ezeket következő évben kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni és előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadásként kell továbbadnia (az átvevőnél előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvételként számolandó el).

33. sor: Működési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről

Összesítő sor: a 26.-32. sorok összesítésére szolgál.

34. sor: Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről

A sorban az államháztartás szervezetének akkor kell adatot terveznie, ha az államháztartás szervezete (mint garancia- illetve kezességvállaló) az eredeti adós helyett az átvállalt kötelezettséget pénzügyileg teljesítette és az eredeti adós felé az államháztartás szervezete benyújtotta fizetési igényét, de az azt még nem teljesítette.

35. sor: Működési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről összesen

Összesítő sor: a 33.+34. sorok összesítésére szolgál.

08. ŰRLAP: FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÉS FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE

A központi költségvetési szerveknél a kezelt vagyonhoz kapcsolódó értékesítés bevétele a vagyon törvény és az Áht. 45. § (4) bekezdése alapján – kivéve a költségvetési törvény vagy egyéb külön jogszabály eltérő rendelkezését – a központi költségvetés bevételét képzi. Ezeket a pénzügyileg befolyt központosított bevételeket „az értékesítést lebonyolító” – az MNV Zrt. által kapott felhatalmazás alapján – központi költségvetési szerv csak az átfutó bevételei között szerepeltetheti, annak MNV Zrt. felé történő átutalásáig.

01. sor: Immateriális javak értékesítése

Azok a bevételek, amelyek a licenc és fajtahasználati díj, jogdíj ellenértékéből származnak: találmány, szabadalom, értékesítés szolgalmi jog megváltása.

02. sor: Ingatlanok értékesítése (föld kivételével)

A sorban kell tervezni és elszámolni az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékesítéséből származó bevételt, továbbá a lakás elidegenítéséből származó bevételt is.

03. sor: Termőföld értékesítése

04. sor: Gépek, berendezések és felszerelések értékesítése

05. sor: Járművek értékesítése

06. sor: Tenyészállatok értékesítése

07. sor: Egyéb felhalmozási bevételek

Ezen a soron kell elszámolni a meghiúsult beruházási előlegek visszatérítését és egyéb felhalmozási bevételeket.

08. sor: Állami készletek, tartalékok értékesítése

A jogcímen az MNV Zrt., továbbá meghatározott minisztériumok, országos hatáskörű szervek az állami tartalékolási célú, az intervenciós célú, valamint a védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb készletek értékesítéséből származó bevételeket számolhatják el.

09. sor: Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése

A sor a 01-08. sorok összegzésére szolgál.

10. -11.sor: Beruházási/Felújítási kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés

Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni azt a bevételt, amelyet az előzetesen felszámított általános forgalmi adóból az adóköteles felhalmozási tevékenységgel kapcsolatosan az intézmény az adóhatóságtól visszaigényelt és az pénzügyileg is realizálódott. Nem ezen az űrlapon, hanem a 07. űrlap 18-19. sorában kell feltüntetni az egyenes és fordított adózás alá tartozó értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak fizetendő áfájához kapcsolódó bevételeket.

12. sor: Felhalmozási célú ÁFA visszatérülések

A sor a 10.-11. sorok összegzésére szolgál.

13. sor: Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése összesen

A sor a 09.+12. sorok összegzésére szolgál.

14.-21. sor: Pénzügyi befektetések bevételei

Az egyéb pénzügyi befektetések bevételeit az alábbi bontásban kell tervezni és elszámolni.

14. sor: Osztalék- és hozambevétel

Itt kell elszámolni a tartós részesedések (részvények, részesedések) után kapott osztalékot, a koncessziós díjakat a központi költségvetési szerveknek. Az itt szereplő adatot a 15. és a 16. sor tovább bontja. A kötvények és más, nem tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok után kapott kamatokat nem itt, hanem a 07. űrlap 21-22., illetve a 08. űrlap 19.-20. soraiban kell elszámolni.

15. sor: Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól kapott osztalék

Itt kell szerepeltetni a 14. sorban szereplő osztalék- és hozambevételből azt az összeget, amely önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól származik.

16. sor: Nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól kapott osztalék

Itt kell szerepeltetni a 14. sorban szereplő osztalék- és hozambevételből azt az összeget, amely nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól származik.

17. sor: Tartós részesedések értékesítése

Itt kell elszámolni a tartós részesedés (részvény, részesedés) értékesítésekor annak eladási árában megtérülő könyv szerinti értékét. Az értékesítéskor realizált árfolyamnyereség összegét a 21. sorban kell elszámolni.

Amennyiben a részvény, részesedés értékesítésekor a költségvetési szerv árfolyamveszteséget realizál, úgy ebben a sorban a részvény, részesedés könyv szerinti értékének megfelelő összeget kell elszámolni, az árfolyamveszteség összegét pedig az egyéb folyó kiadások között, mint pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget (03. űrlap 68. sor) kell elszámolni (a 499. számla közbeiktatásával).

18. sor. Meglévő részesedés tőkekivonásához, tőkeleszállításához kapcsolódó bevételek

Itt kell elszámolni a meglévő tartós tulajdonosi részesedéshez kapcsolódó tőkekivonást, tőkeleszállítást, kivéve, ha a tőkeleszállítás költségvetési szerv felé vagyontárgy (tárgyi eszköz, követelés) átadásával valósult meg. Ezen a soron az eszközzel kapcsolatos tőkekivonás, tőkeleszállítás nem szerepeltethető.

19. sor: Felhalmozási kamatbevételek államháztartáson belülről

Ezen a soron kimutatott kamatbevételek a költségvetési szerv által az államháztartáson belül realizált bármilyen eredetű, bármilyen forrásból (lekötött betét, kincstári számlák, értékpapír, kölcsön) származó felhalmozási célú kamatbevételének kimutatására szolgál. Az államháztartáson belülről származó működési célú kamatbevételeket nem itt, hanem a 07. űrlap 21. sorában kell szerepeltetni.

20 sor: Felhalmozási kamatbevételek államháztartáson kívülről

Ezen a soron kimutatott kamatbevételek a költségvetési szerv által az államháztartáson kívül realizált felhalmozási célú kamat bevételének kimutatására szolgál. Az államháztartáson kívülről származó működési célú kamatbevételeket nem itt, hanem a 07. űrlap 22. sorában kell szerepeltetni.

Itt kell elszámolni:

• kamat, óvadékok kamata, kártérítéshez kapcsolódó kamat;

• a rövid és hosszú lejáratú betétek kamata;

• külföldi hitelintézetek kamatai;

• kölcsönnyújtás kamata.

21. sor: Felhalmozási célú realizált árfolyamnyereség bevétele

A jogcím a költségvetési szerv által pénzügyileg realizált felhalmozási célú árfolyamnyereség bevételének kimutatására szolgál. Nem itt kell kimutatni a működési célú pénzügyileg realizálódott árfolyamnyereséget, amely a 07. űrlap 23. sorában került nevesítésre.

Itt kell elszámolni a felhalmozási célú:

• év közben a valutakészletek-, devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor elszámolt árfolyamnyereséget;

• a külföldi pénzértékre szóló aktív és passzív pénzügyi elszámolások rendezése során évközben a pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget;

• a külföldi pénzértékre szóló hiteltörlesztések, kötvénykibocsátás beváltása során évközben a pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget;

Itt kell elszámolni a részvény, részesedés értékesítéskor realizált árfolyamnyereség összegét is!

Amennyiben a tartós részesedés (részvény, részesedés) értékesítésekor a költségvetési szerv árfolyamveszteséget realizál, úgy ebben a sorban a részvény, részesedés könyv szerinti értékének megfelelő összeget kell elszámolni, az árfolyamveszteség összegét pedig az egyéb folyó kiadások között, mint pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget (03. űrlap 68. sor) kell elszámolni (a 499. számla közbeiktatásával).

22. sor: Pénzügyi befektetések bevételei

A sor az 14.+17.+18.+19.+20+21. sorok összegzésére szolgál.

24-30., 32-38. sorok: Beruházási és felújítási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről

Átvett pénzeszközként azok az összegek számolandók el, amelyek fejében az átadó szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból megvalósított eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási nem, de elszámolási kötelezettség terheli.

31., 39. sorok: Beruházási és felújítási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről

Összesítő sorok: a 24.-30., illetve a 32.-38. sorok összegzésére szolgál.

40. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről

Összesítő sor: a 31.+39. sorok összegzésére szolgál.

41. sor: Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről

42. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről összesen

Összesítő sor: a 40.+41. sorok összegzésére szolgál.

09. ŰRLAP: TÁMOGATÁSOK, TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ BEVÉTELEK, KIEGÉSZÍTÉSEK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE

01. sor: Működési költségvetés támogatása

A soron a központi költségvetési szerv az irányító szervétől, az önkormányzati költségvetési szerv az önkormányzatától, az országos, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv az országos, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzattól, többcélú kistérségi társulási költségvetési szerv a többcélú kistérségi társulástól, illetve a jogi személyiségű társulástól a költségvetési szerv működésére, fenntartására szolgáló, a költségvetési szervet elfogadott költségvetése szerinti kiadásainak és bevételeinek különbözeteként megillető - beleértve a fejezeti kezelésű támogatási előirányzatot is - támogatást kell tervezni és elszámolni.

02. sor: Intézményi felhalmozási kiadások támogatása

A soron a központi költségvetési szerv az irányító szervétől, az önkormányzati költségvetési szerv az önkormányzatától, az országos, illetve a helyi a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv az országos, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzattól, többcélú kistérségi társulási költségvetési szerv a többcélú kistérségi társulástól, illetve a jogi személyiségű társulástól a költségvetési szerv működtetéséhez szükséges, a költségvetési szervet elfogadott költségvetése szerinti felhalmozási kiadásainak és bevételeinek különbözeteként megillető - beleértve a fejezeti kezelésű támogatási előirányzatot is - támogatást kell tervezni és elszámolni.

03. sor: Kormányzati felhalmozási kiadások támogatása

A soron a költségvetési szerv a kormányzati felhalmozási kiadások költségvetési támogatását irányozza elő és számolja el bevételként.

04. sor. Fejezeti kezelésű előirányzatok támogatása

05. sor: Irányító szervtől kapott támogatás

A sor a 01.-04. sorok összegzésére szolgál.

06. sor: Önkormányzatok költségvetési támogatása

Az önkormányzatok – ide értve az országos, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzatokat is – a központi költségvetésből származó normatív állami hozzájárulásokat, címzett és céltámogatásokat, valamint egyéb központi támogatásokat mutathatják ki. Az 1254. szektorban a 3., 4. és 5. oszlop adatainak meg kell egyeznie a 16. űrlap 53. sorának adataival.

07-15., 19-27., 29-37. sorok: Támogatásértékű működési/beruházá-si/felújítási bevételek

Azokat a bevételeket kell itt megtervezni, amelynek forrása az átadójánál (mindenképpen költségvetési szerv, fejezetgazda) támogatásként, vagy valódi saját bevételként került tervezésre, ugyanakkor a kedvezményezett költségvetési szervnél (aki a kapott összeget ténylegesen az alapfeladata ellátására felhasználja) nem előirányzat-módosítással, hanem csak tényleges kiadás-bevételként kerülhet át a jogszabályi előírások alapján. Tartalmában támogatásról (közfeladat államháztartási pénzekkel történő megfinanszírozásáról) van szó, de a klasszikus irányítói támogatástól eltérő módszerű elosztással és technikával kapott államháztartáson belüli bevételek elszámolását kell itt megtervezni.

E sorokon kell tervezni és elszámolni azon bevételeket, amelyek:

- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból,

- a társadalombiztosítás igazgatási szervek esetében a központi költségvetésből,

- az elkülönített állami pénzalapból,

- támogatásnak nem minősülő, a helyi önkormányzattól többcélú kistérségi társulástól, jogi személyiségű társulástól, a helyi nemzetiségi önkormányzattól, országos nemzetiségi önkormányzattól,

- az európai uniós támogatással megvalósuló programok végrehajtására programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként nyitott pénzforgalmi lebonyolítási számlán lévő pénzből,

- fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatokból,

- a központosított bevétellel ellentételezett fejezeti kezelésű előirányzatból,

- a helyi önkormányzatok, az országos illetve a helyi nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások és intézményeik egymás közti pénzeszközátadásaiból, illetve az irányításuk alá nem tartozó költségvetési szervek, továbbá az államháztartás más alrendszereiből (az államháztartáson belüli forrás (pénzeszköz) átvételére – az eddigiektől eltérő néven de – továbbra is az önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, illetve irányításuk alá tartozó költségvetési szervei egymás közötti megállapodása alapján kerül sor)

származnak.

A támogatásértékű működési bevételek központi költségvetési szervtől, fejezeti kezelésű előirányzattól soron kell elszámolni a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-a alapján a gyermekotthonban lévő gyermek (személy) után járó családi pótlék összegének 50%-át, ha a gyermekotthon vezetője a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja a személyre szóló felhasználást.

A „Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása” előirányzatot – mivel e jogcím a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (26. cím) fejezet előirányzatai között található – a 09. űrlap 07. során (= Támogatásértékű működési bevétel központi költségvetési szervtől) kell megtervezni.

16., 28., 38. sorok: Támogatásértékű működési/beruházási/felújítási bevételek

Összesítő sorok: a 07.-15. sorok, 19.-27., illetve a 29.-37. sorok összegzésére szolgálnak.

17., 40. sorok: Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések

18., 41. sorok: Támogatásértékű működési/felhalmozási bevételek összesen

Összesítő sorok a(z) 18.=16.+17.

41.=39.+40. sorok összegzésére szolgál.

42. sor: Támogatásértékű bevételek összesen

A sor a 18.+41. sorok összegzésére szolgál.

43. sor: Előző évi központi költségvetési kiegészítések, visszatérülések

A jogcím az önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiségű társulások önkormányzati költségvetési szerv bevételeiben megjelenő, a központi költségvetésből, társadalombiztosítási alaptól vagy elkülönített állami pénzalaptól származó elszámolásokat foglalja magában

44. sor: Előző évi egyéb költségvetési kiegészítések, visszatérülések

A jogcím a központi költségvetési szerv, a társadalombiztosítás, valamint az elkülönített állami pénzalap bevételeiben megjelenő, az irányító szervtől, társadalombiztosítási alaptól vagy elkülönített állami pénzalaptól származó elszámolásokat foglalja magában. A soron előirányzat nem tervezhető.

45. sor: Előző évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések összesen

A sor a 43.+44. sorok összegzésére szolgál.

46-52., 54-60. sorok: Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

Az irányító szervnél, illetve az irányítása alá tartozó költségvetési szervnél képződött, jóváhagyott pénzmaradvány, előirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történő átvételét kell ezen a soron kimutatni.

Az irányító szervnél, illetve az irányítása alá tartozó költségvetési szervénél képződött, jóváhagyott előirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történő átadása – az európai uniós forrás igénybevételével megvalósuló programok, illetve a fejezeten belüli fejezeti kezelésű előirányzatok között átcsoportosított előirányzatainak kivételével – csak a Fejezeti maradvány-elszámolási számlán keresztül történhet. Így a más központi költségvetési szervnél képződött előirányzat-maradványt a központi költségvetési szerv a fejezet maradvány-elszámolási számlájáról történő utalást követően számolhatja el saját bevételeként.

53., 61. sorok: Előző évi működési/felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen

Összesítő sorok: a 46.-52., 54.-60. sorok összegzésére szolgál.

62. sor: Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen

Összesítő sor: az 53.+61. sorok összegzésére szolgál.

63. sor: Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések összesen

Összesítő sor: a 05.+06.+42.+45.+62. sorok összegzésére szolgál.

10. ŰRLAP: TÁMOGATÁSI KÖLCSÖNÖK VISSZATÉRÜLÉSE ÉS IGÉNYBEVÉTELE, MARADVÁNY-FELHASZNÁLÁS, FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK FÜGGŐ, ÁTFUTÓ, KIEGYENLÍTŐ ILLETVE TOVÁBBADÁSI CÉLÚ BEVÉTELEK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE

Az űrlap egyes sorait az űrlapon lévő jelöléseknek megfelelően csak beszámoláskor kell kitölteni!

01. sor: Működési célú támogatási kölcsön visszatérülése központi költségvetési szervtől

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv tervezheti és számolhatja el a központi költségvetési szerveknek - jogszabály alapján - nyújtott működési célú támogatási kölcsönök visszafizetéséből adódó bevételeket. A fejezet, a központi költségvetési szerv csak azokat a központi költségvetési szerveknek nyújtott működési célú támogatási kölcsönök visszafizetését mutatja ki, amelyek nem tartoznak a fejezet irányítása (felügyelete) alá. A fejezeten belüli működési célú támogatási kölcsönök visszatérülését a 05. soron kell szerepeltetni.

02. sor: Működési célú támogatási kölcsön visszatérülése helyi önkormányzati költségvetési szervtől

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv tervezheti és számolhatja el az önkormányzatnak, önkormányzati költségvetési szerveknek - jogszabály alapján - nyújtott működési célú támogatási kölcsönök visszatérítéséből adódó bevételeket. A helyi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv csak azokat az önkormányzati költségvetési szerveknek nyújtott működési célú támogatási kölcsönök visszafizetését mutatja ki, amelyek nem tartoznak az önkormányzat irányítása alá. Az önkormányzaton belüli működési célú támogatási kölcsönök visszatérülését a 05. soron kell szerepeltetni.

03. sor: Működési célú támogatási kölcsön visszatérülése társulástól

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a többcélú kistérségi társulásnak, a jogi személyiségű társulásnak - jogszabály alapján - nyújtott működési célú kölcsön visszatérüléséből származó bevételt.

04. sor: Működési célú támogatási kölcsön visszatérülése nemzetiségi önkormányzatoktól

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni mind az országos, mind pedig a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak - jogszabály alapján - nyújtott működési célú kölcsön visszatérüléséből származó bevételt.

05. sor: Működési célú támogatási kölcsön visszatérülése fejezeten/ önkormányzaton belül

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni az egy-egy fejezethez, illetve egy-egy önkormányzathoz tartozó költségvetési szerveknek az egymásnak - jogszabály alapján - nyújtott működési célú kölcsönök visszatérítéséből származó bevételeit.

06. sor: Működési célú támogatási kölcsön visszatérülése társadalom-biztosítási alapoktól és kezelőitől

A soron tervezheti és számolhatja el a költségvetési szerv - jogszabály keretei között, illetve egyedi rendelkezés alapján - a társadalombiztosítási alapoknak és kezelőinek nyújtott működési célú kölcsönök visszafizetéséből származó bevételeit.

07. sor: Működési célú támogatási kölcsön visszatérülése elkülönített állami pénzalapoktól

A soron tervezheti és számolhatja el a költségvetési szerv - jogszabály keretei között, illetve egyedi rendelkezés alapján - az elkülönített állami pénzalapoknak - jogszabály alapján - nyújtott működési célú kölcsönök visszafizetéséből származó bevételeit.

08. sor: Működési célú támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson belülről

A költségvetési szervnek itt kell tervezni, illetve elszámolni az államháztartáson belüli szervezeteknek - éven belüli, éven túli visszatérítési, visszafizetési kötelezettséggel, jogszabály alapján - nyújtott, adott működési célú támogatási kölcsönök visszatérülését függetlenül attól, hogy a tranzakciót terheli-e és milyen mértékű kamattérítési vagy más költségtérítési kötelezettség. A számbavétel minden esetben bruttó jellegű, a visszatérüléseket bevételként kell elszámolni, nem csökkentve a kölcsönök folyósításának kiadásait.

A sor a 01.-07. sorok összesítésére szolgál.

09. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése központi költségvetési szervtől

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv tervezheti és számolhatja el a központi költségvetési szerveknek felhalmozási célra - jogszabály alapján - nyújtott támogatási kölcsönök visszafizetéséből adódó bevételeit. A fejezet, a központi költségvetési szerv csak azokat a központi költségvetési szerveknek nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszafizetését mutatja ki, amelyek nem tartoznak a fejezet irányítása (felügyelete) alá.

A fejezeten belüli felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülését a 13. soron kell szerepeltetni.

10. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése helyi önkormányzati költségvetési szervtől

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv tervezheti és számolhatja el az önkormányzatnak, önkormányzati költségvetési szerveknek - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérítéséből adódó bevételeket. A helyi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv csak azokat az önkormányzati költségvetési szerveknek nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszafizetését mutatja ki, amelyek nem tartoznak az önkormányzat irányítása alá. Az önkormányzaton belüli felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülését a 13. soron kell szerepeltetni.

11. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése társulástól

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a többcélú kistérségi társulásnak, a jogi személyiségű társulásnak - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú kölcsön visszatérüléséből származó bevételt.

12. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése nemzetiségi önkormányzatoktól

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni mind az országos, mind pedig a helyi a nemzetiségi önkormányzatoknak - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú kölcsön visszatérüléséből származó bevételt.

13. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése fejezeten/önkormányzaton belül

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni az egy-egy fejezethez, illetve egy-egy önkormányzathoz tartozó költségvetési szerveknek az egymásnak - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú kölcsönök visszatérítéséből származó bevételeit.

14. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése társadalom-biztosítási alapoktól és kezelőitől

A soron tervezheti és számolhatja el a költségvetési szerv - jogszabály keretei között, illetve egyedi rendelkezés alapján - a társadalombiztosítási alapoknak és kezelőinek nyújtott felhalmozási célú kölcsönök visszafizetéséből származó bevételeit.

15. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése elkülönített állami pénzalapoktól

A soron mutathatja ki a költségvetési szerv az elkülönített állami pénzalapoknak - felhalmozási célból, folyó kiadásaikhoz, jogszabály alapján - nyújtott kölcsönök visszafizetéséből származó bevételeit.

16. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson belülről

A költségvetési szervnek itt kell tervezni, illetve elszámolni az államháztartáson belüli szervezeteknek korábban - éven belüli, éven túli visszatérítési, visszafizetési kötelezettséggel vállalt - jogszabály alapján nyújtott, adott felhalmozási (beruházási, felújítási, pénzügyi befektetési) célú támogatási kölcsönök visszatérülését függetlenül attól, hogy a tranzakciót terheli-e és milyen mértékű kamattérítési vagy más költségtérítési kötelezettség. A számbavétel minden esetben bruttó jellegű, a visszatérüléseket bevételként kell elszámolni, nem csökkentve a kölcsönök folyósításának kiadásait.

A sor a 09.-15. sorok összesítésére szolgál.

17. sor: Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről

A sor a 08.+16. sorok összegzésére szolgál.

18. sor: Működési célú támogatási kölcsönök visszatérülése állami nem pénzügyi vállalkozásoktól

A soron kell a költségvetési szervnek, a fejezeti kezelésű előirányzatnak kimutatni az állam és az önkormányzat által irányított (kizárólagos, vagy többségi tulajdonú) nem pénzügyi vállalkozások, valamint az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező kvázi-vállalatok részére a szervezetileg nem elkülönülten végzett piaci tevékenység finanszírozásához - jogszabály alapján - nyújtott működési célú támogatási kölcsönök visszatérítéséből adódó bevételeit.

19. sor: Működési célú támogatási kölcsönök visszatérülése pénzügyi vállalkozásoktól

A soron tervezi és számolja el a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat a pénzközvetítés és kisegítő pénzügyi szolgáltatások ellátására létrehozott vállalkozás, illetve kvázi-vállalat részére - jogszabály alapján - nyújtott működési célú támogatási kölcsönök visszafizetéséből származó bevételeit.

20. sor: Működési célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti támogatási kölcsönök visszatérülése önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

Ebben a sorban azon önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások részére nyújtott működési célú támogatási kölcsön visszatérülését szükséges feltüntetni, melyeket az önkormányzat nem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ában meghatározott közfeladatok ellátásához biztosított.

21. sor: Működési célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti támogatási kölcsönök visszatérülése nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

Ebben a sorban azon nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások részére nyújtott működési célú támogatási kölcsön visszatérülését szükséges feltüntetni, melyeket az önkormányzat nem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ában meghatározott közfeladatok ellátásához biztosított.

22. sor: Működési célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti támogatási kölcsönök visszatérülése egyéb vállalkozástól (20.+21.)

Ez a sor a 20.+21. sorok összegzésére szolgál.

23. sor: Működési célú, a 20. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök visszatérülése önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

E soron a működési célú, a 20. soron nem szerepeltetett, önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak - jogszabály alapján - nyújtott támogatási kölcsönök visszatérülését szükséges feltüntetni.

24. sor: Működési célú, a 21. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök visszatérülése nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

25. sor: Működési célú támogatási kölcsönök visszatérülése egyéb vállalkozásoktól (22.+23.+24.)

Ez a sor a 22.-24. sorok összegzésére szolgál.

26. sor: Működési célú támogatási kölcsönök visszatérülése háztartásoktól

Ezen a soron tervezheti és számolhatja el a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat a magánszemélyektől és magánszemélyek csoportjaitól befolyó, a részükre - jogszabály alapján - nyújtott kölcsönök visszafizetéséből származó bevételeket.

27. sor: Működési célú támogatási kölcsönök visszatérülése non-profit szervezetektől

Ezen a soron tervezheti és számolhatja el a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat - a jogszabályi előírások figyelembevételével - az alapítványoknak, a társadalmi szervezeteknek, valamint az egyházaknak és a magánintézményeknek folyósított támogatási kölcsönök visszatérítéséből adódó bevételeket.

28. sor: Működési célú támogatási kölcsönök visszatérülése külföldről

A soron külföldi jogi személyeknek - jogszabály alapján - nyújtott, teljesített működési célú támogatási kölcsönök visszafizetésével kapcsolatban jelentkező bevételeket lehet kimutatni.

29. sor: Működési célú támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről

A költségvetési szervnek itt kell tervezni, illetve elszámolni az államháztartáson kívüli jövedelemtulajdonosoknak - éven belüli, éven túli visszatérítési, visszafizetési kötelezettséggel - jogszabály alapján nyújtott, adott működési célú támogatási kölcsönök visszatérülését függetlenül attól, hogy a tranzakciót terheli-e és milyen mértékű kamattérítési vagy más költségtérítési kötelezettség. A számbavétel minden esetben bruttó jellegű, a visszatérüléseket bevételként kell elszámolni, nem csökkentve a kölcsönök folyósításának kiadásait.

A sor a 18.+19.+25.+26.+27.+28. sorok összegzésére szolgál.

30. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése állami nem pénzügyi vállalkozásoktól

E soron kell a költségvetési szervnek, a fejezeti kezelésű előirányzatnak kimutatni az állam és az önkormányzat által irányított (kizárólagos, vagy többségi tulajdonú) nem pénzügyi vállalkozások, valamint az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező kvázi-vállalatok részére a szervezetileg nem elkülönülten végzett piaci tevékenység finanszírozásához - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérítéséből adódó bevételeit.

31. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése pénzügyi vállalkozásoktól

Ezen a soron tervezheti és számolhatja el a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat a pénz- és hitelintézet, a pénzközvetítés és kisegítő pénzügyi szolgáltatások ellátására létrehozott vállalkozás részére - jogszabály alapján - nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszafizetéséből származó bevételeit.

32. sor: Felhalmozási célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti támogatási kölcsönök visszatérülése önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

Ebben a sorban azon önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások részére nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülését szükséges feltüntetni, melyeket az önkormányzat nem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §ában meghatározott közfeladatok ellátásához biztosított.

33. sor: Felhalmozási célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti támogatási kölcsönök visszatérülése nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

Ebben a sorban azon nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások részére nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülését szükséges feltüntetni, melyeket az önkormányzat nem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ában meghatározott közfeladatok ellátásához biztosított.

34. sor: Felhalmozási célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti támogatási kölcsönök visszatérülése egyéb vállalkozástól (32.+33.)

Ez a sor a 32.+32. sorok összegzésére szolgál.

35. sor: Felhalmozási célú, a 32. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök visszatérülése önkormányzati többségű egyéb vállalkozástól

36. sor: Felhalmozási célú, a 33. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök visszatérülése nem önkormányzati többségű egyéb vállalkozástól

37. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése egyéb vállalkozásoktól

Ez a sor a 34.-36. sorok összegzésére szolgál.

38. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése háztartásoktól

Ezen a soron kell a költségvetési szervnek, a fejezeti kezelésű előirányzatnak tervezni és elszámolni a magánszemélyektől és a magánszemélyek csoportjaitól befolyó, részükre - jogszabály alapján - nyújtott kölcsönök visszafizetéséből származó bevételeket.

39. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése non-profit szervezetektől

Ezen a soron tervezheti és számolhatja el a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat - a jogszabályi előírások figyelembevételével - az alapítványoknak, a társadalmi szervezeteknek, az egyházaknak és a magánintézményeknek folyósított támogatási kölcsönök visszatérítéséből adódó bevételeket.

40. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése külföldről

A soron külföldi jogi személyeknek - jogszabály alapján - nyújtott, teljesített felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszafizetésével kapcsolatban jelentkező bevételeket lehet kimutatni.

41. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése állam-háztartáson kívülről

A költségvetési szervnek itt kell tervezni, illetve elszámolni az államháztartáson kívüli jövedelemtulajdonosoknak korábban - éven belüli, éven túli visszatérítési, visszafizetési kötelezettséggel - jogszabály alapján nyújtott, adott felhalmozási (beruházási, felújítási, pénzügyi befektetési) célú támogatási kölcsönök visszatérülését függetlenül attól, hogy a tranzakciót terheli-e és milyen mértékű kamattérítési vagy más költségtérítési kötelezettség. A számbavétel minden esetben bruttó jellegű, a visszatérüléseket bevételként kell elszámolni, nem csökkentve a kölcsönök folyósításának kiadásait.

A sor a 30.+31.+37.+38.+39.+40. sorok összegzésére szolgál.

42. sor: Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről

A sor a 29.+41. sorok összegzésére szolgál.

43. sor: Működési célú támogatási kölcsön igénybevétele központi költségvetési szervtől

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, a fejezet, az önkormányzat, az önkormányzati költségvetési szerv tervezheti és számolhatja el a más központi költségvetési szervektől, a fejezeti kezelésű előirányzatoktól - jogszabály alapján - kapott működési célú támogatási kölcsönöket. A központi költségvetési szerv csak azokat a más központi költségvetési szervektől, fejezettől kapott működési célú támogatási kölcsönök igénybevételének bevételeit mutatja ki ezen a soron, amelyek nem tartoznak a fejezet irányítása (felügyelete) alá. A fejezeten belüli működési célú támogatási kölcsönök igénybevételét a 47. soron kell szerepeltetni.

44. sor: Működési célú támogatási kölcsön igénybevétele helyi önkormányzati költségvetési szervtől

Ezen a soron a központi költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az önkormányzat, az önkormányzati költségvetési szerv tervezheti és számolhatja el az önkormányzattól, önkormányzati költségvetési szervektől - jogszabály alapján - kapott működési célú támogatási kölcsönöket. A helyi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv csak azokat az önkormányzati költségvetési szervektől kapott működési célú támogatási kölcsönök igénybevételének bevételeit mutatja ki, amelyek nem tartoznak az önkormányzat irányítása alá. Az önkormányzaton belüli működési célú támogatási kölcsönök igénybevételét a 47. soron kell szerepeltetni.

45. sor: Működési célú támogatási kölcsön igénybevétele társulástól

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a többcélú kistérségi társulástól, a jogi személyiségű társulástól - jogszabály alapján - kapott működési célú kölcsönöket.

46. sor: Működési célú támogatási kölcsön igénybevétele nemzetiségi önkormányzatoktól

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni mind az országos, mind pedig a helyi nemzetiségi önkormányzatoktól kapott működési célú kölcsönöket.

47. sor: Működési célú támogatási kölcsön igénybevétele fejezeten/ önkormányzaton belül

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni az egy-egy fejezethez, illetve egy-egy önkormányzathoz tartozó költségvetési szervek által az egymásnak - jogszabály alapján - nyújtott működési célú kölcsönöket.

48. sor: Működési célú támogatási kölcsön igénybevétele társadalom-biztosítási alapoktól és kezelőitől

A soron tervezheti és számolhatja el a költségvetési szerv - jogszabály keretei között, illetve egyedi rendelkezés alapján - a társadalombiztosítási alapoktól és kezelőitől kapott működési célú kölcsönöket.

49. sor: Működési célú támogatási kölcsön igénybevétele elkülönített állami pénzalapoktól

A soron tervezheti és számolhatja el a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat - jogszabály keretei között, illetve egyedi rendelkezés alapján - az elkülönített állami pénzalapoktól kapott működési célú kölcsönöket.

50. sor: Működési célú támogatási kölcsön igénybevétele államháztartáson belülről

Itt kell tervezni, illetve elszámolni az államháztartáson belüli szervezetektől - éven belüli, éven túli visszatérítési, visszafizetési kötelezettséggel - jogszabály alapján kapott működési célú támogatási kölcsönöket függetlenül attól, hogy a tranzakciót terheli-e és milyen mértékű kamattérítési vagy más költségtérítési kötelezettség.

A számbavétel minden esetben bruttó jellegű, a kapott támogatási kölcsönöket bevételként, azok törlesztését kiadásként kell elszámolni.

A sor a 43.-49. sorok összesítésére szolgál.

51. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele központi költségvetési szervtől

A központi költségvetési szerv csak azokat a más központi költségvetési szervektől, fejezettől kapott felhalmozási célú támogatási kölcsönök igénybevételének bevételeit mutatja ki ezen a soron, amelyek nem tartoznak a fejezet irányítása (felügyelete) alá. A fejezeten belüli felhalmozási célú támogatási kölcsönök igénybevételét az 55. soron kell szerepeltetni.

52. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele helyi önkormányzati költségvetési szervtől

A helyi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv csak azokat az önkormányzati költségvetési szervektől kapott felhalmozási célú támogatási kölcsönök igénybevételének bevételeit mutatja ki, amelyek nem tartoznak az önkormányzat irányítása alá. Az önkormányzaton belüli felhalmozási célú támogatási kölcsönök igénybevételét az 55. soron kell szerepeltetni.

53. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele társulástól

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a többcélú kistérségi társulástól, a jogi személyiségű társulástól - jogszabály alapján - kapott felhalmozási célú kölcsönöket.

54. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele nemzetiségi önkormányzatoktól

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni mind az országos, mind pedig a helyi nemzetiségi önkormányzatoktól - jogszabály alapján - kapott felhalmozási célú kölcsönöket.

55. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele fejezeten/ önkormányzaton belül

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni az egy-egy fejezethez, illetve egy-egy önkormányzathoz tartozó költségvetési szerveknek az egymásnak - jogszabály alapján - adott felhalmozási célú kölcsönöket.

56. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele társadalom-biztosítási alapoktól és kezelőitől

A soron tervezheti és számolhatja el a költségvetési szerv - jogszabály keretei között, illetve egyedi rendelkezés alapján a társadalombiztosítási alapoktól és kezelőitől jogszabály alapján - kapott felhalmozási célú kölcsönöket.

57. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele elkülönített állami pénzalapoktól

A soron tervezheti és számolhatja el a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat - jogszabály keretei között, illetve egyedi rendelkezés alapján az elkülönített állami pénzalapoktól jogszabály alapján - kapott felhalmozási célú kölcsönöket.

58. sor: Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele államháztartáson belülről

Itt kell tervezni, illetve elszámolni az államháztartáson belüli szervezetektől - éven belüli, éven túli visszatérítési, visszafizetési kötelezettség mellett - jogszabály alapján kapott felhalmozási (beruházási, felújítási, pénzügyi befektetési) célú kölcsönöket függetlenül attól, hogy a tranzakciót terheli-e és milyen mértékű kamattérítési vagy más költségtérítési kötelezettség. A számbavétel minden esetben bruttó jellegű, a kapott támogatási kölcsönöket bevételként, azok törlesztését kiadásként kell elszámolni.

A sor a 51.-57. sorok összesítésére szolgál.

59. sor: Támogatási kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről

A sor az 50.+58. sorok összegzésére szolgál.

60. sor: Támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele összesen

A sor a 17.+42.+59. sorok összegzésére szolgál.

61. sor: Előző évek előirányzat-maradványának, pénzmaradványának működési célú igénybevétele

A soron lehet tervezni, illetve kell elszámolni azt az összeget, amelyet a várható, illetve a jóváhagyott előirányzat-maradvány, pénzmaradvány terhére előirányzat-felhasználási hatáskörében a költségvetési szerv folyó évi működési célú kiadásaira fordít. A fejezet is kimutathat teljesítést e soron, ha a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keret számláján képződött előző évek működési célú előirányzat-maradványát a irányítása alá tartozó költségvetési szerv javára kívánja átutalni, illetve működési célú előirányzat-felhasználási keretként átadni vagy más - meghatározott - célra saját maga felhasználni.

A fejezeti maradvány-elszámolási számlán rendelkezésre álló előző évek maradvány igénybevételét nem szabad itt kimutatni.

62. sor: Előző évek előirányzat-maradványának, pénzmaradványának felhalmozási célú igénybevétele

A soron lehet tervezni, illetve kell elszámolni azt az összeget, amelyet a várható, illetve a jóváhagyott előirányzat-maradvány, pénzmaradvány terhére előirányzat-felhasználási hatáskörében a költségvetési szerv folyó évi felhalmozási célú kiadásaira fordít. A fejezet is kimutathat teljesítést e soron, ha a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keret számláján képződött előző évek felhalmozási célú előirányzat-maradványát az irányítása alá tartozó költségvetési szerv javára kívánja átutalni, illetve felhalmozási célú előirányzat-felhasználási keretként átadni vagy más – meghatározott – célra saját maga felhasználni. A fejezeti maradvány-elszámolási számlán rendelkezésre álló előző évek maradvány igénybevételét nem szabad itt kimutatni.

63. sor: Előző évek vállalkozási maradványának működési célú igénybevétele

A soron lehet tervezni, illetve kell elszámolni a működési célú vállalkozási tevékenység előző évek vállalkozási maradványának igénybevételét, függetlenül attól, hogy azt az alaptevékenységhez, vagy a vállalkozási tevékenységhez használta-e fel.

64. sor: Előző évek vállalkozási maradványának felhalmozási célú igénybevétele

A soron lehet tervezni, illetve kell elszámolni a felhalmozási célú vállalkozási tevékenység előző évek vállalkozási maradványának igénybevételét, függetlenül attól, hogy azt az alaptevékenységhez, vagy a vállalkozási tevékenységhez használta-e fel.

65. sor: Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások

A sor a tényleges pénzmozgással nem járó, de a pénzforgalmi szemléletű vállalkozási maradvány felhasználható összegét, illetve a két tevékenység finanszírozásának forrásait befolyásoló elszámolásokat foglalja magában.

Ennek megfelelően ezen a soron kell kimutatni a vállalkozási tevékenység tárgyévben képződő várható vállalkozási maradványából illetve az előző év(ek)ben képződött vállalkozási maradványból vállalkozási tartalékként kezelt pénzeszköz felhasználását az alaptevékenységgel összefüggő folyó évi kiadások teljesítése, illetve megtérítése céljából. A sorban szereplő adatnak meg kell egyezni a 06. űrlap 67. sorában szereplő adattal.

A soron eredeti előirányzat nem szerepelhet!

66. sorok: Maradvány felhasználás

A sorok az államháztartás pénzforgalmi szemléletű osztályozásában - a zárt, teljes körű elszámolás érdekében - azon az alapszerűen kezelt pénzeszközök (pénzmaradvány, előirányzat-maradvány, vállalkozási maradvány) kimutatására szolgálnak, amelyeket a folyó évi költségvetési kiadások finanszírozásába vonnak be.

A sor a 61.-65. sorok összegzésére szolgál.

67. sor: Rövid lejáratú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

A soron kell tervezni és elszámolni - amennyiben az Áht., illetve a Stabtv, megengedi - az államháztartás szervezetei által pénzügyi vállalkozásoktól, hitel- és pénzintézetektől pénzben felvett éven belüli lejáratú, hitelek révén befolyó bevételeket. A likviditási célú hitelek felvételét nem itt, hanem a 68. soron kell kimutatni.

68. sor: Likviditási célú hitel felvétele pénzügyi vállalkozástól

A sorban kell kimutatni -amennyiben a Stabtv., az Áht. megengedi – a naptári éven belül visszafizetendő, az államháztartás szervezetei által pénzügyi vállalkozásoktól, hitel- és pénzintézetektől a folyószámla-, rulírozó- és a munkabér-megelőlegezési hitelek jogcímen befolyó bevételeket.

69. sor: Rövid lejáratú hitelfelvétel egyéb belföldi forrásból

Itt kell tervezni és elszámolni - amennyiben a Stabtv., az Áht. megengedi - az államháztartás szervezetei által az államháztartáson kívüli, betétgyűjtéssel nem foglalkozó pénzügyi vállalkozásoktól pénzben felvett éven belüli lejáratú hitelek révén befolyó bevételeket. Itt kell kimutatni a nem pénzügyi vállalkozásoktól felvett hiteleket is.

70. sor: Hosszú lejáratú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

Itt kell tervezni és elszámolni - amennyiben a Stabtv., az Áht. megengedi - az államháztartás szervezetei által pénzügyi vállalkozásoktól, hitel- és pénzintézetektől pénzben felvett éven túli lejáratú, felhalmozási célú kiadásokra szolgáló hitelek révén befolyó bevételeket.

71. sor: Hosszú lejáratú hitelfelvétel egyéb belföldi forrásból

Itt kell tervezni és elszámolni - amennyiben a Stabtv., az Áht. megengedi - az államháztartás szervezetei által az államháztartáson kívüli, betétgyűjtéssel nem foglalkozó pénzügyi vállalkozásoktól pénzben felvett éven túli lejáratú, felhalmozási célú kiadásokra szolgáló hitelek révén befolyó bevételeket. Itt kell kimutatni a nem pénzügyi vállalkozásoktól felvett hiteleket is.

72. sor: Hitelfelvétel államháztartáson kívülről

A sor a 67.-71. sorok összegzésére szolgál.

73. sor: A központi költségvetésből kapott megelőlegezések

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a Kincstári Egységes Számláról az Áht. 78. § (4) bekezdése alapján biztosított megelőlegezéseket.

74. sor: Hitelfelvétel más alaptól

Itt kell kimutatni az államháztartás más alrendszeréhez tartozó költségvetési szerv, vagy időközben megszűnt elkülönített állami pénzalap által más elkülönített állami pénzalapokból felvett, egyszeri intézkedésként törvényben elrendelt, hosszú lejáratú, vagy likviditási hitelek révén befolyó bevételeket.

75. sor: Hitelek, megelőlegezések államháztartáson belülről

A sor a 73.+74. sorok összegzését tartalmazza.

76. sor: Belföldi hitelek felvétele

A sor a 72.+75. sorok összegzésére szolgál.

77. sor: Forgatási célú belföldi értékpapírok értékesítése

A sor - amennyiben az Áht., illetve a Stabtv. előírása megengedi - a belföldön kibocsátott, nem tulajdonosi részesedést megtestesítő, likviditási, forgatási célból vásárolt értékpapírok eladásából származó bevételek kimutatására szolgál. A sor 5. oszlopában - a jogszabályok keretei közötti - az átmenetileg szabad pénzeszközök éven belüli hasznosítását célzó (forgatási célú) hitelviszonyt megtestesítő belföldön kibocsátott értékpapír visszaváltása, eladása során az értékpapír vételárának könyv szerinti összegét kell itt szerepeltetni. Ennek a sornak az összegében nem szerepelhet a vételárban lévő felhalmozott kamat, illetve árfolyamnyereség összege.

78. sor: Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása

A sor - amennyiben az Áht. és a Stabtv. előírása megengedi - a költségvetési szerv által belföldön, likviditási célból kibocsátott, nem tulajdonosi részesedést megtestesítő, éven belüli lejáratú értékpapírok kibocsátásából származó bevételek kimutatására szolgál. Előirányzat a soron csak akkor tervezhető, ha az önkormányzat költségvetési rendeletében (társulás költségvetési határozatában) hiányát forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátásával kívánta ellensúlyozni.

79. sor: Befektetési célú kárpótlási jegyek értékesítése

Ezen a soron kell elszámolni a befektetési célú kárpótlási jegyek értékesítésével kapcsolatos bevételeket.

80. sor: Befektetési célú belföldi államkötvények, egyéb értékpapírok értékesítése

Ezen a soron kell elszámolni a belföldön értékesített államkötvények, befektetési jegyek és hasonló értékpapírok bevételeit ott, ahol ezt törvény megengedi, illetve esetenként előírja..

81. sor: Befektetési célú egyéb belföldi pénzügyi befektetések bevételei

Ezen a soron kell elszámolni az előző 79-80. sorban nem kiemelt, a számviteli szabályozás alapján belföldi pénzügyi befektetésnek minősülő bevételeket.

82. sor: Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása

A sor a költségvetési szerv által a fejlesztési kiadások finanszírozása céljából, belföldön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő, éven túli lejáratú értékpapírok (kötvények) kibocsátásából származó bevételek kimutatására szolgál. A külföldön kibocsátott értékpapírok bevételeit nem itt, hanem a 88. soron kell tervezni és elszámolni.

83. sor: Belföldi értékpapírok bevételei

A soron kell kimutatni a 77-82. sorok összesen adatait.

84. sor: Belföldi hitelműveletek bevételei

A sor a 76.+83. sorok összegzésére szolgál.

85. sor: Forgatási célú külföldi értékpapírok értékesítése

A sor - amennyiben az Áht. és a Stabtv. előírása megengedi - a külföldön kibocsátott, nem tulajdonosi részesedést megtestesítő, likviditási, forgatási célból vásárolt értékpapírok eladásából származó bevételek kimutatására szolgál.

86. sor: Befektetési célú külföldi államkötvények, egyéb értékpapírok értékesítése

Ezen a soron - amennyiben az Áht. és a Stabtv. előírása megengedi - kell elszámolni a külföldi államkötvények, befektetési jegyek és hasonló értékpapírok bevételeit ott, ahol ezt törvény megengedi, illetve esetenként előírja.

87. sor: Befektetési célú egyéb külföldi pénzügyi befektetések bevételei

Ezen a soron kell elszámolni az előző, 85-86. sorban nem kiemelt, a számviteli szabályozás alapján külföldi pénzügyi befektetésnek minősülő bevételeket.

88. sor: Befektetési célú külföldi értékpapírok kibocsátása

A sor - amennyiben az Áht. és a Stabtv. előírása megengedi - a költségvetési szerv által a fejlesztési kiadások finanszírozása céljából, külföldön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő, éven túli lejáratú értékpapírok (kötvények) kibocsátásából származó bevételek kimutatására szolgál.

89. sor: Hitelfelvétel nemzetközi fejlesztési szervezetektől

A sorban- amennyiben az Áht. és a Stabtv. előírása megengedi - költségvetési szerv által felhalmozási kiadásai finanszírozásához nemzetközi fejlesztési intézetektől felvett hitelek révén befolyó bevételeket kell itt kimutatni.

90. sor: Hitelfelvétel kormányoktól

Itt kell kimutatni a más országok kormányaitól felvett hitelek révén befolyó bevételeket.

91. sor: Hitelfelvétel külföldi pénzintézettől

A soron a nemzetközi fejlesztési intézeteken kívüli külföldi forrásokból, elsősorban pénzintézetektől felvett hitelek révén befolyó bevételeket kell megtervezni és elszámolni.

92. sor: Hitelfelvétel egyéb külföldi hitelezőtől

A soron az előző sorokba nem tartozó külföldi forrásokból, elsősorban pénzintézetektől felvett, illetve szállítók által nyújtott hitelek révén befolyó bevételeket kell megtervezni és elszámolni.

93. sor: Külföldi finanszírozás bevételei

A sor a 85.-92. sor összegzésére szolgál.

94. sor: Finanszírozási bevételek összesen

A sor a 84.+93. sor összegzésére szolgál.

95-96. sorok:Továbbadási célú működési/felhalmozási bevételek (államháztartáson belülről)

E soron kell elszámolni azokat az államháztartáson belülről érkező bevételeket, amelyek az államháztartás szervezetét nem illetik meg, mert végső felhasználója nem az államháztartás ezen szervezete lesz.

Amennyiben a bevételt teljes egészében év végéig nem utalják át a kedvezményezett költségvetési szerv részére, akkor az államháztartáson belülről származó továbbadási célú bevételt támogatásértékű bevételként kell elszámolni (Ávr. 121. § (2) bekezdés)

97. sor Továbbadási célú bevétel államháztartáson belülről összesen

A sor a 95.+96. sor összegzésére szolgál.

98. - 99. sorok:Továbbadási célú működési/felhalmozási bevételek (államháztartáson kívülről)

E soron kell elszámolni azokat az államháztartáson kívülről érkező bevételeket, amelyek az államháztartás szervezetét nem illetik meg, mert végső felhasználója nem az államháztartás ezen szervezete lesz.

Amennyiben a bevételt teljes egészében év végéig nem utalják át a kedvezményezett költségvetési szerv részére, akkor a fennmaradó összeget államháztartáson kívülről származó pénzeszközként kell elszámolni. (Ávr. 121. § (2) bekezdés)

100. sor Továbbadási célú bevétel államháztartáson kívülről összesen

A sor a 98.+99. sor összegzésére szolgál.

101. sor: Függő bevételek

A soron kell elszámolni azokat a bevételeket, amelyek tartalma ismeretlen, vagy már felmerülése pillanatában ismert, hogy az nem a számlatulajdonost illeti, illetőleg a teljesítés után derül ki, hogy az tévedésből, vagy hibás elszámolás folytán keletkezett. Ez utóbbi esetben gondoskodni kell, hogy a tételes elszámolást tartalmazó analitikus nyilvántartásban a téves (hibás) bevétel - visszatérítéssel - megszűnjék. A függő bevétel végleges rendezésekor visszatérítéssel - bevételi térítményezéssel - kell a számadási rendet helyreállítani.

102. sor: Átfutó bevételek

Itt kell elszámolni

− a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előleget,

− a közhatalmi bevételek (hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel) (07. űrlap 01-03. sor) azon összegét, amely nem a költségvetési szervet, hanem a központi költségvetést, más költségvetési szervet vagy fejezeti kezelésű előirányzatot illet.

Az átfutó kiadásként megelőlegezett összegek beérkezését nem ezen a soron, hanem a kiadások térítményezéseként kell elszámolni.

Nem itt kell elszámolni a továbbadási célú bevételeket (10. űrlap 95.-100. sor).

103. sor: Kiegyenlítő bevételek

A soron a fejezet, az önkormányzat, a költségvetési szerv, a társadalombiztosítás, az alapok saját elszámolási és pénzforgalmi számlái közötti pénzforgalmat, a házipénztári ellátmányt számolhatja el.

104. sor: Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek

A sor a 101.-103. sorok összegzésére szolgál.

105. sor: Összesen

A sor a 60.+66.+94.+97.+100.+104. sorok összegzésére szolgál.

11. ŰRLAP: TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK BEVÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE

Az űrlapot csak a többcélú kistérségi társulásoknak kell kitölteni, a jogi személyiségű gazdasági tárulásoknak nem.

01. sor: Vadászati jog értékesítéséből származó bevétel

A sor a fenti címen értékesített jogból származó bevétel megtervezésére és elszámolására szolgál.

02. sor: Vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevétel

Itt kell szerepeltetni a többcélú kistérségi társulás (a továbbiakban: Társulás) tulajdonába, kezelésében lévő ingatlanok hasznosításából származó bevételt.

03. sor: Vagyon bérbeadásából származó bevétel

Itt kell kimutatni azon társulási vagyon bérbeadásából származó bérleti díjbevételeket, amelyek ugyanazon vagyontárgyra vonatkozó felhalmozási, felújítási célú felhasználására a Társulás (szerződésben, költségvetési határozatban) kötelezettséget vállalt.

04. sor: Vagyon üzemeltetéséből, koncesszióból származó bevétel

Itt kell kimutatni azon társulási vagyon (pl.: közmű) üzemeltetéséből származó bevételeket, koncessziós díjakat, amelyek ugyanazon vagyontárgyra vonatkozó felhalmozási, felújítási célú felhasználására a Társulás (szerződésben, költségvetési határozatban) kötelezettséget vállalt.

05. sor: Egyéb sajátos bevételek

E soron kell szerepeltetni a többcélú kistérségi társulás 01-04. sorokba nem tartozó egyéb sajátos bevételeit.

06. sor: Sajátos bevételek összesen

Összesítő sor, mely a 01-05. sorok összesítésére szolgál.

07. sor: Normatív hozzájárulások

A sorban a Kvtv. 3. mellékletének 11. c), d), e)jogcímek szerinti, a Társulás által ellátott szolgáltatásokhoz kapcsolódó, továbbá a Társulás által fenntartott intézményekben a 11. b), 11. f)-h), 12-14., valamint a 15-17. pontok szerinti hozzájárulások összegét kell megtervezni és elszámolni.

E soron a kiegészítő felmérés adatai eredeti előirányzatként nem szerepeltethetők.

08. sor: Központosított előirányzatok

E soron kell elszámolni a Társulás részére a Kvtv.-ben meghatározott feladatra nyújtott központosított támogatás összegét.

A központosított előirányzatok közül a Társulás által kapott működési célokat a 09. sorban, a felhalmozási célúakat a 10. sorban kell szerepeltetni. A központosított támogatások cél szerinti – működés vagy felhalmozás – megbontását a 16. űrlap 40 -41. sorához leírtak tartalmazzák.

11. sor: Pedagógiai szakszolgálat

A sorban a Kvtv. 8. mellékletének I/1. pontja alapján igényelt és ténylegesen felhasznált támogatás összegét kell szerepeltetni.

12. sor: Pedagógusi továbbképzés támogatása

A sorban a Kvtv. 8. mellékletének I/2. pontja alapján igényelt és ténylegesen felhasznált támogatás összegét kell szerepeltetni.

13. sor: Támogatás egyes pedagógus pótlékok kiegészítéséhez

A sorban a Kvtv. 8. mellékletének I/3. pontja alapján igényelt és ténylegesen felhasznált támogatás összegét kell szerepeltetni.

14. sor: Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások

A sorban a Kvtv. 8. mellékletének I/4. pontja alapján igényelt és ténylegesen felhasznált támogatás összegét kell szerepeltetni.

15. sor: Szakmai, tanügyi-igazgatási, informatikai feladatok támogatása

A sorban a Kvtv. 8. mellékletének I/5. pontja alapján igényelt és ténylegesen felhasznált támogatás összegét kell szerepeltetni.

16. sor: Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása

A sorban a Kvtv. 8. mellékletének II/2. pontja alapján igényelt és ténylegesen felhasznált támogatás összegét kell szerepeltetni.

17. sor: Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés

A sorban a Kvtv. 8. mellékletének II/3. pontja alapján igényelt és ténylegesen felhasznált támogatás összegét kell szerepeltetni.

18. sor: Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása

A sorban a Kvtv. 8. melléklet III. Többcélú kistérségi társulások támogatása 2.1. pontjában meghatározott feltételek alapján számított - a Társulást megillető - támogatás összegét kell megtervezni és elszámolni.

19. sor: A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása

A sorban a Kvtv. 8. melléklet III. Többcélú kistérségi társulások támogatása 2.2. pontjában meghatározott feltételek alapján számított - a Társulást megillető - támogatás összegét kell megtervezni és elszámolni.

20. sor: A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak támogatása

A sorban a Kvtv. 8. melléklet III. Többcélú kistérségi társulások támogatása 2.3. pontjában meghatározott feltételek alapján számított - a Társulást megillető - támogatás összegét kell megtervezni és elszámolni.

21. sor: A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása

A sorban a Kvtv. 8. melléklet III. Többcélú kistérségi társulások támogatása 2.4. pontjában meghatározott feltételek alapján számított - a Társulást megillető - támogatás összegét kell megtervezni és elszámolni.

22. sor: A többcélú kistérségi társulások gyermekek átmeneti gondozási feladatainak támogatása

A sorban a Kvtv. 8. melléklet III. Többcélú kistérségi társulások támogatása 2.5. pontjában meghatározott feltételek alapján számított - a Társulást megillető - támogatás összegét kell megtervezni és elszámolni.

23 sor: A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása

A sorban a Kvtv. 8. melléklet III. Többcélú kistérségi társulások támogatása 2.6. pontjában meghatározott feltételek alapján számított - a Társulást megillető - támogatás összegét kell megtervezni és elszámolni.

24. sor: A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatainak támogatása

A sorban a Kvtv. 8. melléklet III. Többcélú kistérségi társulások támogatása 2.7. pontjában meghatározott feltételek alapján számított - a Társulást megillető - támogatás összegét kell megtervezni és elszámolni.

25. sor: A többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak támogatása

A sorban a Kvtv. 8. melléklet III. Többcélú kistérségi társulások támogatása 2.8. pontjában meghatározott feltételek alapján számított - a Társulást megillető - támogatás összegét kell megtervezni és elszámolni.

26. sor: Többcélú kistérségi társulások támogatása

Összesítő sor, mely a 18-25. sorok összesítésére szolgál.

27. sor: Normatív kötött felhasználású támogatások összesen

A sor a Kvtv. 8. mellékletében a Társulásokat megillető valamennyi támogatás összesítésére szolgál. A 11., 12., 13., 14., 15.. 16., 17. és 26. sorok összegét tartalmazza.

28. sor: Egyéb központi támogatások

Az előző jogcímekhez nem tartozó központi támogatások elszámolására szolgál, külön rendelkezés szerint. Eredeti előirányzat a soron nem tervezhető.

29. sor: Kistérségi társulás bevételei összesen

Összesítő sor, a 06+07+08+27+28. sorok összesítésére szolgál.

12. ŰRLAP: ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK RÉSZLETEZÉSE

Az űrlap a Szoctv., valamint Gyvt. által meghatározott szociális ellátások, önkormányzatok által folyósított, illetve nyújtott ellátások, valamint a szociálisan rászorultak lakáshitel- és közműtartozásához nyújtott támogatások elszámolására szolgál.

Az Önkormányzat által kitöltendő (B nyomtatványgarnitúrában) 12-es űrlapon csak azokra az ellátásokra vonatkozó adatok szerepelhetnek, melyeket a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy átruházott hatáskörben a képviselő-testület bizottsága vagy a polgármester állapít meg (pl. átmeneti segély, temetési segély, stb.).

Az önkormányzati hivatal által kitöltendő (C nyomtatványgarnitúrában) 12-es űrlapon csak azokra az ellátásokra vonatkozó adatok szerepelhetnek, melyeket a települési önkormányzat jegyzője állapít meg (pl. időskorúak járadéka, foglakoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, stb.).

A B nyomtatványgarnitúra 12. űrlapján kizárólag a következő sorokat lehet kitölteni:

➢ 08 (2012. január 1-je előtt megállapított, legkésőbb 2012. március 31-éig folyósított helyi lakásfenntartási támogatás, az Szoctv. 2011. december 1-jén hatályos 38. § (1) bekezdés c) pontja szerint.)

➢ 09 (Adósságcsökkentési támogatás Szoctv. 55/A. § (1) bekezdés b) pont)

➢ 11 (Ápolási díj (helyi megállapítás) Szoctv.43/B. §)

➢ 12 (Átmeneti segély Szoctv. 45. §)

➢ 13 (Temetési segély Szoctv. 46. §)

➢ 17 (Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (helyi megállapítás) Gyvt. 21. )

➢ 18 (Egyéb, az önkormányzat rendeletében megállapított juttatás)

➢ 20 (Természetben nyújtott lakásfenntartási támogatás Szoctv. 47. § (1) bekezdés b) pont. Kizárólag a 2012. január 1-je előtt megállapított, legkésőbb 2012. március 31-éig természetben nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás (a Szoctv. 2011. december 1-én hatályos 38. § (1) bekezdés c) pontja szerint megállapított) adatai tüntethetők fel.)

➢ 22 (Adósságkezelési szolgáltatás keretében gáz-vagy áram fogyasztást mérő készülék biztosítása Szoctv. 55/A. § (3) bekezdés)

➢ 23 (Átmeneti segély Szoctv. 47. § (1) bekezdés c) pont)

➢ 24 (Temetési segély Szoctv. 47. § (1) bekezdés d) pont)

➢ 25 (Köztemetés Szoctv. 48. §)

➢ 27 (Rászorultságtól függő normatív kedvezmények Gyvt. 148. § (5) bekezdés, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. § (4) bekezdés, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdés)

➢ 28 (Étkeztetés Szoctv. 62. §)

➢ 29 (Házi segítségnyújtás Szoctv. 63. §)

➢ 30 (Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyvt. 18. § (5) bekezdés)

➢ 34 (Önkormányzat által saját hatáskörben (nem szociális és gyermekvédelmi előírások alapján) adott pénzügyi ellátás)

➢ 35 (Önkormányzat által saját hatáskörben (nem szociális és gyermekvédelmi előírások alapján) adott természetbeni ellátás)

A C nyomtatványgarnitúra 12. űrlapján kizárólag a következő sorokat lehet kitölteni:

➢ 01 (Rendszeres szociális segély az Szoctv. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontok szerint)

➢ 02 (Rendszeres szociális segély az Szoctv. 37. § (1) bekezdés d) pont szerint)

➢ 03 (Rendszeres szociális segély az Szoctv. 37. § (1) bekezdés a) pont szerint)

➢ 04 (Foglalkoztatást helyettesítő támogatás az Szoctv. 35. § (1) bekezdés szerint)

➢ 05 (Időskorúak járadéka Szoctv. 32/B. § (1) bekezdés)

➢ 06 (Lakásfenntartási támogatás (normatív) Szoctv. 38. § (1) bekezdés a) pont)

➢ 07 (Adósságkezelési szolgáltatásban részesülőknek kifizetett lakásfenntartási támogatás Szoct. 38. § (1) bekezdés b) pont)

➢ 10 (Ápolási díj (normatív) Szoctv. 41. § (1) bekezdés 43/A. § (1) és (4) bekezdés)

➢ 14 (Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők pénzbeli támogatása Gyvt. 20/A. §)

➢ 15 (Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás pótléka Gyvt. 20/B. §)

➢ 16 (Óvodáztatási támogatás Gyvt. 20/C. §)

➢ 20 (Természetben nyújtott lakásfenntartási támogatás Szoctv. 47. § (1) bekezdés b) pont. Kizárólag a természetben nyújtott normatív (Szoctv. 38. § (1) bekezdés a) pont) lakásfenntartási támogatás adatai szerepeltethetők.)

➢ 21 (Természetben nyújtott rendszeres szociális segély Szoctv. 47. § (1) bekezdés a) pont)

➢ 26 (Közgyógyellátás Szoctv. 49. §)

➢ 31 (Természetben nyújtott óvodáztatási támogatás Gyvt. 20/C. § (4) bekezdés)

A 01-18. sorok tartalmazzák az önkormányzatok által nyújtott, szociális rászorultságtól függő támogatások összegeit.

19. sor a 01.-18. sorok, a rászorultságtól függő pénzbeli szociális, gyermekvédelmi ellátások összesítésére szolgál.

A 20-31. sorokban kell szerepeltetni az önkormányzat képviselőtestületének döntése alapján a pénzbeli ellátás helyett természetben nyújtott különféle (lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, köztemetés, közgyógyellátás stb.) szociális ellátásokat.

Figyelem, a helyi lakásfenntartási támogatásnál csak a 2012. január 1-je előtt megállapított, legkésőbb 2012. március 31-ig folyósított ellátások szerepeltethetők.

32. sor a 20-31. sorokban szerepeltetett természetben nyújtott szociális ellátások összegzésére szolgál.

33. sor az önkormányzat által folyósított, illetve nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások összesítésére szolgál.

34. sorban az önkormányzat által saját hatáskörben, önkormányzati rendelet alapján (nem szociális és gyermekvédelmi előírások alapján) adott pénzügyi ellátást kell szerepeltetni.

35. sorban az önkormányzat által saját hatáskörben, önkormányzati rendelet alapján (nem szociális és gyermekvédelmi előírások alapján) adott természetbeni ellátást kell szerepeltetni (Pl.: önkormányzati rendeletben meghatározott ingyenes védőoltás).

36. sor összesítő sor, az önkormányzat által folyósított ellátások összesen adatát tartalmazza. (33.+34.+35. sor)

Űrlapok közötti egyezőségek: 36. sor 5. oszlop – 4. sor 5. oszlop = 4. űrlap 92. sor 5. oszlop.

16. ŰRLAP: HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SAJÁTOS BEVÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE

Az űrlap a helyi önkormányzatok központilag szabályozott sajátos működési bevételeinek (illetékek, helyi adók, átengedett központi adók, bírság jellegű bevételek), valamint a sajátos felhalmozási és tőkejellegű bevételeinek, illetve központi költségvetési támogatásának részletes bemutatására szolgál. Ezen 16. űrlapot kell kitölteniük az I) űrlapgarnitúrát használó jogi személyiségű társulásoknak is.

A K) Helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetésének megtervezésére szolgáló űrlapgarnitúrában a nemzetiségi önkormányzatnak a következő sorokon szerepelhetnek adatok: 24.-41., 44.-47., 52.

A háztartások befizetéséből származó bevételek között a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók teljesítését kell kimutatni.

01. sor: Illetékek

Ebben a sorban kell kimutatni a költségvetési törvényben megfogalmazottaknak megfelelően az önkormányzatok bevételét képező illeték összegét. Az elsőfokú adóhatóság – illetékhivatal kivételével – által beszedett közigazgatási hatósági eljárási illeték ezen a soron nem szerepelhet.

02.-09. sorok: Helyi adók

Ezekben a sorokban kell szerepeltetni a helyi adókról szóló - többször módosított - 1990. évi C. törvény alapján a települési önkormányzat illetékességi területén bevezetett helyi adókból (építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, iparűzési adó) származó bevételeket, ideértve a megelőző év(ek)ben kivetett és a tárgyévben befolyt helyi adók összegét.

10. sor: Helyi adók összesen

A 02.-09. sorok összegzésére szolgál.

11. sor: Pótlékok, bírságok

A helyi adóbevételekhez, gépjárműadó bevételekhez kapcsolódó különféle szankciókból keletkező bevételeket tartalmazza.

12. sor: Ebrendészeti hozzájárulás

E soron kell szerepeltetni az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/C. §-a szerint kivetett és az eb tulajdonosától évente beszedett ebrendészeti hozzájárulás összegét.

Az önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.

13. sor: Jövedelemkülönbség mérséklése

A sorban a Kvtv. 4. mellékletében foglaltak szerint számított összeget kell szerepeltetni.

14.-17. sorok: Átengedett központi adók

A 14.-17. sorokban kell szerepeltetni az éves költségvetési törvényben az önkormányzatot megillető személyi jövedelemadó összegét az alábbi részletezettségben:

14. sor: Gépjárműadó

A gépjárműadóról szóló - többször módosított - 1991. évi LXXXII. törvényben foglaltak szerint az önkormányzatot illető belföldi gépjárműadónak a Kvtv. 34. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti összegét kell feltüntetni előirányzatként, az ezen a címen ténylegesen befolyt összeget pedig teljesítésként.

15. sor: Személyi jövedelemadó helyben maradó része

A sorban a Kvtv. 34. § (1) bekezdésében szereplő, helyben maradó személyi jövedelemadó összegét kell kimutatni.

Az előirányzatok összegét az 1. melléklet IX. fejezetének 1. és 2. címei tartalmazzák.

16. sor: Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó

A sorban a Kvtv. 34. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - adót kell kimutatni.

17. sor: Átengedett egyéb központi adók

E soron, a 14.-16. sorokban nem szerepeltethető átengedett egyéb központi adók tervezése és elszámolása történhet.

18. sor: Átengedett központi adók

E sorban kell összegezni a 14.-17. sorokban szereplő önkormányzatokat megillető átengedett központi adókat.

A 19.- 23. sorokban kell a környezetvédelmi, a természetvédelmi, a műemlékvédelmi, az építésügyi bírságot és a talajterhelési díjat tervezni és elszámolni. A környezetvédelmi bírság önkormányzatot megillető mértékéről az éves költségvetési törvény 36. § (1) bekezdése rendelkezik. A 21. sor a műemlékvédelmi bírságnak a műemlékvédelmi felügyelőségek által kiszabott, illetve beszedett bírság önkormányzatokat megillető hányadát tartalmazza. A 23. sor a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 11-12. §-ában meghatározott, talajterhelési díj összegét tartalmazza.

24. sor: Egyéb sajátos bevételek

A sor az előzőekbe nem besorolható sajátos önkormányzati folyó bevételek megtervezésére és elszámolására szolgál. Itt kell pl.: kimutatnia az önkormányzati lakóingatlan bérbevételek közül az önkormányzathoz befolyó összeget valamint a helyszíni bírságból származó bevételt is. (A Kvtv. 36. §-ának (2) bekezdése alapján a helyszíni bírság 100%-a az önkormányzatoknál marad.)

Itt kell szerepeltetni továbbá a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 30%-át, amely függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzat megbízásából önkormányzati költségvetési szerv által beszedett bevételeket a 07. űrlap megfelelő soraiban kell kimutatni.

A 2006. január 1. és 2008. december 16. között hatályban lévő luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvényben foglaltak alapján keletkezett adókötelezettségből a 2012-ben várhatóan megtérülő adóhátralékot kell előirányzatként, az ezen a címen ténylegesen befolyt összeget pedig teljesítésként feltüntetni szintén ezen a soron.

25. sor: Önkormányzatok sajátos működési bevételei

A 01.+ 11..+12+13.+18+…+24. sorok összegzésére szolgál.

26.-33. sorok: Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei

E sorokon csak a helyi önkormányzatok bevételeit képező sajátos felhalmozási és tőke jellegű bevételeket kell tervezni és elszámolni.

26. sor: Önkormányzati lakások értékesítése

A sor az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és egyéb helyiségek értékesítéséből, valamint lakások cseréjéből származó bevételek megtervezésére és elszámolására szolgál.

27. sor: Önkormányzati lakótelek értékesítés

A sor az önkormányzati tulajdonban lévő lakótelek értékesítéséből származó bevételek megtervezésére és elszámolására szolgál.

28. sor: Privatizációból származó bevétel

Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat értékesítéséből származó bevételnek a költségvetési törvényben meghatározott hányada szerinti összegét kell itt szerepeltetni.

29. sor: Vállalatértékesítésből származó bevétel

Ha az önkormányzat saját maga értékesíti a vállalatát, az ebből származó bevételt kell itt szerepeltetni, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-a alapján történő értékesítéséből képződő bevételt is e soron kell kimutatni.

30. sor: Vadászati jog értékesítéséből származó bevétel

A sor a fenti címen értékesített jogból származó bevétel megtervezésére és elszámolására szolgál.

31. sor: Egyéb vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevétel

Itt kell szerepeltetni az önkormányzat tulajdonába térítésmentesen átadott ingatlanok hasznosításából származó bevételt.

32. sor: Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevétel

Itt kell kimutatni azon önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bérleti díjbevételeket, amelyek ugyanazon vagyontárgyra vonatkozó felhalmozási, felújítási célú felhasználására az önkormányzat (szerződésben, költségvetési rendeletben) kötelezettséget vállalt.

33. sor: Egyéb önkormányzati vagyon üzemeltetéséből, koncesszióból származó bevétel

Itt kell kimutatni azon önkormányzati vagyon (pl.: közmű) üzemeltetéséből származó bevételeket, koncessziós díjakat, amelyek ugyanazon vagyontárgyra vonatkozó felhalmozási, felújítási célú felhasználására az önkormányzat (szerződésben, költségvetési rendeletben) kötelezettséget vállalt.

34. sor: Vagyonkezelésbe adásból származó bevétel

Itt kell kimutatni a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerinti vagyonkezelésbe adásból származó bevételeket.

35. sor: Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei

A 26-34. sorok összesítésére szolgál.

36-38. sor: Normatív állami hozzájárulások

A sorokon kell megtervezni és elszámolni a helyi önkormányzatokat állami támogatásként megillető normatív állami hozzájárulásokat a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet 3. Normatív hozzájárulások cím szerint. E soron a kiegészítő felmérés adatai eredeti előirányzatként nem szerepeltethetők.

36. sor: Lakosságszámhoz kötött normatív állami hozzájárulás

E sorban kell tervezni, illetve elszámolni a lakosságszámhoz kötött normatív állami hozzájárulást. A lakosságszám a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által közölt terv-, illetve beszámolási évet megelőző év január 1-jei, illetve az éves költségvetési törvényben meghatározott időpont szerint vehető figyelembe. Ide tartoznak a Kvtv. 3. melléklet 1., 4., 5., 7a., 9., pontjában szereplő összegek.

37. sor: Feladatmutatóhoz kötött normatív állami hozzájárulás

A soron a helyi önkormányzatot - az éves költségvetési törvényben jóváhagyott mértékben - normatív állami hozzájárulásként megillető és elszámolási kötelezettséggel járó, a Kvtv. 3. melléklet 2., 3., 6., 7b., 8., 10., 11. - 16. pontjai szerinti összegek szerepelnek.

38. sor: Normatív állami hozzájárulások

A sor a 36.-37. sorok összegzésére szolgál.

39. sor: Központosított előirányzatok

A soron kell elszámolni a helyi önkormányzatok részére a költségvetési törvényben meghatározott feladatra nyújtható központosított előirányzatot. A soron eredeti előirányzat a Lakossági közműfejlesztés támogatása jogcímen tervezhető.

40. sorban a 39. sorban feltüntetett összegből tájékoztató adatként az alábbi működési célú központosított támogatásokat kell kimutatni:

- Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása

- Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása

- Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz

- Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása

- Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása

- Helyi közösségi közlekedés támogatása

- Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások

- Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása

- Arany János programok támogatása

- Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása

- Biztos kezdet Gyermekházak támogatása

- Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása

- 2011. évtől áthúzódó bérkompenzáció támogatása

- A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ működésének támogatása

A 41. sorban a 39. sorban feltüntetett összegből tájékoztató adatként az alábbi fejlesztési célú központosított támogatásokat kell kimutatni:

- Lakossági közműfejlesztés támogatása

- Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása

- Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása

- Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása

- Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések

- "ART" mozihálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása

- A Széll Kálmán tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai, Káposztásmegyer vasúti és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatása

- Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása

- Egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása

- Római parti árvízvédelmi védmű megvalósításának támogatása

- Önkormányzati felzárkóztatási támogatás

42. sor: Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása

A soron kell szerepeltetni a Kvtv. 6. melléklet 2. pontjában meghatározott feltételek alapján a helyi önkormányzat számára a működőképesség megőrzése érdekében juttatott kiegészítő támogatás összegét. A soron eredeti előirányzat nem tervezhető.

43. sor: A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja

A soron kell szerepeltetni a Kvtv. 6. melléklet 3. pontjában meghatározott célokhoz a helyi önkormányzat számára juttatott kiegészítő támogatás összegét. A soron eredeti előirányzat nem tervezhető.

44. sor: Az előadó-művészeti szervezetet fenntartó, illetve támogató települési önkormányzatok támogatása

E jogcímen kell tervezni és elszámolni a települési önkormányzatok részére az általuk fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatására – a Kvtv. 7. melléklete szerint - megállapított összeget.

A 45.- 46. sorokon kell tervezni és elszámolni a normatív kötött felhasználású támogatások közül a kiegészítő támogatást egyes közoktatási feladatokhoz, valamint az egyes szociális feladatok támogatását a Kvtv. 8. melléklet I. és II. pontjában foglaltak szerint.

47 sor: Normatív kötött felhasználású támogatások

A sor a 45.- 46. sorok összegzésére szolgál.

48.- 49. sorok

A 2012. évi önkormányzati költségvetésben a céltámogatások esetében eredeti előirányzatként kell szerepeltetni:

− a törvényben, illetve közleményben megjelentetett támogatási összeget, illetve

− az önkormányzat által lemondott támogatási összeg esetén az Belügyminisztérium által visszaigazolt csökkentett összeget.

48. sor: Címzett támogatás

A 2012. évben címzett támogatással továbbra sem indul új beruházás, a költségvetési törvény ugyanakkor biztosítja a fedezetet a korábbi évek kötelezettségvállalásainak, illetve maradványainak kifizetéséhez.

49. sor: Céltámogatás

A céltámogatással újonnan induló fejlesztésekhez 200 millió forintot biztosít a költségvetés. A támogatásról központi szinten döntenek. A céltámogatás a működő kórházak és szakrendelők egyes szakterületein az 1 millió forint egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzésekre fordítható.

50. sor: Vis maior tartalék

A Kvtv 32. § (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatásokat kell elszámolni.

Eredeti előirányzat nem szerepelhet a soron.

51. sor: A megyei önkormányzatok működési kiadásainak támogatása

A sorban adatot csak a megyei önkormányzatok szerepeltethetnek. Eredeti előirányzatként kell beírni a Kvtv. 12. mellékletében meghatározott megyét megillető összeget. A Kvtv. 6. melléklet 1.2. Megyei önkormányzati tartalék jogcímből folyósított támogatás a sor 4 és 5 oszlopában szerepeltethető. (Módosított előirányzatként és teljesítésként.)

52. sor: Egyéb központi támogatás

Az előző jogcímekhez nem tartozó központi támogatások elszámolására szolgál, külön rendelkezés szerint. Eredeti előirányzat a soron nem tervezhető.

53. sor: Önkormányzat költségvetési támogatása

A 38.-39., a 42.- 44. és a 47.-52. sorok összesítésére szolgál. A sor 3-5. oszlopában szereplő adatoknak kötelező egyezősége áll fenn a 09. űrlap 06. sorának megfelelően.

Figyelem! A tárgyévet megelőző évi elszámolás alapján, továbbá az Állami Számvevőszék ellenőrzése és a Magyar Államkincstár területi szerve által a felülvizsgálat során megállapított, a központi költségvetésből származó bevételt és a kapcsolódó kamat összegét nem itt, hanem a 09. űrlap 43. Előző évi központi költségvetési kiegészítések, visszatérülések soron kell szerepeltetni.

21-22. ŰRLAP: KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK TEVÉKENYSÉGENKÉNT (MŰKÖDÉSI ÉS FELHALMOZÁSI CÉLÚ TELJESÍTETT PÉNZ-ESZKÖZ-ÁTADÁSOK ÉS ÁTVÉTELEK RÉSZLETEZÉSE )

A két űrlap a kiadásokat és a bevételeket tevékenységek szerint részletezi.

A tevékenység szerinti bemutatásnak teljes körűnek kell lennie, azaz valamennyi tervezett, illetve elszámolt kiadást és bevételt be kell sorolni valamely tevékenységhez, vagyis azok céljának, rendeltetésének megfelelő szakfeladaton kell megjeleníteni, a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet szerint.

A fennálló űrlapegyezőségek – mindkét űrlap esetében – az adott sorban megtalálhatóak.

Intézményüzemeltetéshez kapcsolódó létszámnak kell tekinteni mindazon foglalkoztatottakat (beleértve a jóléti-, sport- és kulturális feladatokat ellátókat is), akik nem az intézmény közvetlen szakmai tevékenységével összefüggő feladatot látnak el (pl.: gazdasági apparátus, műszaki, karbantartói feladatokat ellátók, rendészek, takarító személyzet, fűtők, konyhai alkalmazottak).

Szakmai tevékenységet ellátók létszámába tartoznak az intézmény vezetői (gazdasági igazgató, illetve gazdasági vezető nélkül) és mindazon dolgozók, akik az intézmény szakmai tevékenységének megvalósításában közvetlenül részt vesznek.

Az itt kimutatott létszámadat tartalmazza a teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak költségvetési engedélyezett létszámkeretét és az átlagos statisztikai állományi létszámát. Az űrlapon a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszámát a munkaszerződés szerint előírt munkaóraszám alapján teljes munkaidőre átszámítva kell közölni.

A 133. és a 135. sorban kimutatott összesített, egész számra kerekített létszámadatnak meg kell egyeznie a 35. űrlap 13. sora 7. oszlopának létszámával, a 134. és a 136. sorban kimutatott összesített, egész számra kerekített létszámadatnak meg kell egyeznie a 35. űrlap 18. sor 7. oszlopának létszámával.

A létszámadatok szakfeladatonkénti megjelenítése során az egyes szakfeladatok ellátásában közreműködők létszámadatai tört értéket is felvehetnek, illetve fel kell venniük. A létszámadatokat egy tizedes-jegyig a kerekítés általános szabályai szerint kell megjeleníteni.

21. ŰRLAP: KIADÁSOK TEVÉKENYSÉGENKÉNT

(MŰKÖDÉSI ÉS FELHALMOZÁSI CÉLÚ TELJESÍTETT PÉNZESZKÖZ-ÁTADÁSOK RÉSZLETEZÉSE)

Az űrlap 10-18., 22-28., 30-42., 58-66., 68-76., 81-87., 89-101., 103-115. sorait az elemi költségvetés készítésekor nem kell kitölteni, csak beszámoláskor.

Az alábbiakban ki nem emelt sorokat 02-06. űrlapoknál leírtak alapján kell kitölteni.

30 sor: Működési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek

Ezen a soron kell kimutatni – a jogszabályi előírások figyelembevételével – az alapítványoknak, a társadalmi szervezeteknek, visszafizetési kötelezettség nélkül folyósított támogatásokat, és a magánintézmények részére folyósítandó támogatásokat.

31. sor: Működési célú pénzeszközátadás egyházaknak

Ezen a soron kell kimutatni – a jogszabályi előírások figyelembevételével – az egyházaknak folyósítandó támogatásokat.

32. sor: Működési célú pénzeszközátadás háztartásoknak

A soron azon magánszemélyek és magánszemélyek csoportjai részére nyújtott kölcsönöket kell kimutatni, akik fogyasztók és nem társult formában, nem szervezett keretek között végeznek piaci termelést eladásra és/vagy saját fogyasztásra.

33. sor: Működési célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak

A soron a pénz- és hitelintézetek, a pénzközvetítés és kisegítő pénzügyi szolgáltatások ellátására létrehozott vállalkozás, illetve kvázi-vállalat részére nyújtott működési célú hozzájárulást kell kimutatni.

34. sor: Működési célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Ebben a sorban azon önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások részére nyújtott működési célú pénzeszköznyújtás összegét szükséges feltüntetni, melyeket az önkormányzat nem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §ában meghatározott közfeladatok ellátásához biztosít.

35. sor: Működési célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti pénzeszköz átadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Ebben a sorban azon nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások részére nyújtott működési célú pénzeszköznyújtás összegét szükséges feltüntetni, melyeket az önkormányzat nem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §ában meghatározott közfeladatok ellátásához biztosít.

36. sor: Működési célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásnak (34+35.)

Ez a sor a 34.+35. sorok összegzésére szolgál.

37. sor: Működési célú, a 34. sorban nem szerepeltetett, önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalakozásoknak nyújtott támogatások összege

E soron a működési célú, a 34. sorban nem szerepeltetett, önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak nyújtott támogatások összegét szükséges feltüntetni.

38. sor: Működési célú, a 35. sorban nem szerepeltetett, nem kormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalakozásoknak nyújtott támogatások összege

E soron a működési célú, a 35. sorban nem szerepeltetett, nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak nyújtott támogatások összegét szükséges feltüntetni.

39. sor: Működési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak

Ez a sor a 33.+36.+37.+38 sorok összegzésére szolgál.

40. sor: Működési célú pénzeszközátadás az Európai Unió költségvetésének

Ezen a soron az Európai Unió költségvetése felé teljesített működési célú pénzeszközátadást kell kimutatni.

41. sor: Működési célú pénzeszközátadás kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek

A sor az Európai Közösség tagországain kívüli nemzetgazdaságok kormányai, illetve az Európai Közösség szervezetein kívüli szervezetek részére a működési célú folyó kiadásokhoz való hozzájárulás kimutatására szolgál.

42. sor: Működési célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek

A soron az előbbiekben fel nem sorolt olyan külföldi jogi személyeknek teljesített átutalások jelenhetnek meg, amelyek nem tartoznak a nemzetközi szervezetekben való tagság címén fizetett tagdíjak (03. űrlap 58. sor), és külföldnek szóló hiteltörlesztések közé. Itt lehet elszámolni pl.: a testvérvárosok, testvérszervezetek egymásnak nyújtott működési célú támogatásait, segélyezését.

43. sor: Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre

A sor a 30.+31.+32.+39.+40++41.+42. sorok összegzésére szolgál.

45. sor: Működési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen

A sor a 43.+44. sorok összegzésére szolgál.

89. és 103. sorok: Beruházási/felújítási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek

Ezen a soron lehet kimutatni - a jogszabályi előírások figyelembevételével - az alapítványoknak, a társadalmi szervezeteknek, folyósított támogatásokat, és a magánintézmények részére folyósítandó támogatásokat.

90. és 104. sorok: Beruházási/felújítási célú pénzeszközátadás egyházaknak

Ezen a soron lehet kimutatni - a jogszabályi előírások figyelembevételével - az egyházak részére folyósítandó támogatásokat.

91. és 105. sorok: Beruházási/felújítási célú egyéb pénzeszközátadás háztartásoknak

A soron azon magánszemélyek és magánszemélyek csoportjai részére véglegesen nyújtott támogatásokat kell tervezni és elszámolni, akik fogyasztók és nem társult formában, nem szervezett keretek között végeznek piaci termelést eladásra és/vagy saját fogyasztásra.

93. és 107. sorok: Beruházási/felújítási célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Ebben a sorban azon önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások részére nyújtott beruházási/felújítási célú pénzeszköznyújtás összegét szükséges feltüntetni, melyeket az önkormányzat nem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ában meghatározott közfeladatok ellátásához biztosít.

94. és 108. sorok: Beruházási/felújítási célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti pénzeszköz átadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Ebben a sorban azon nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások részére nyújtott beruházási/felújítási célú pénzeszköznyújtás összegét szükséges feltüntetni, melyeket az önkormányzat nem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ában meghatározott közfeladatok ellátásához biztosít.

95. és 109. sorok: Beruházási/felújítási célú, a EUMSz. 107. cikke szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásnak (93+94.. és 107+108.)

Ez a sor a 93.+94. és 107.+108. sorok összegzésére szolgál.

96. és 110. sorok: Beruházási/felújítási célú, a 93./107. sorban nem szerepeltetett, önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalakozásoknak nyújtott támogatások összege

E soron a beruházási/felújítási célú, a 93./107. sorban nem szerepeltetett, önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak nyújtott támogatások összegét szükséges feltüntetni.

97. és 111. sorok: Beruházási/felújítási célú, a 94./108. sorban nem szerepeltetett, nem kormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalakozásoknak nyújtott támogatások összege

E soron a beruházási/felújítási célú, a 94./108. sorban nem szerepeltetett, nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak nyújtott támogatások összegét szükséges feltüntetni.

98. és 112. sorok: Beruházási/felújítási célú, pénzeszközátadás vállalkozásoknak

Ez a sor a 92.+95.+96.+97 és 106.+109.+110.+111. sorok összegzésére szolgál.

117. sor: Lakásért fizetett pénzbeli térítés

A sorban lehet kimutatni a helyi önkormányzatoknak az önkormányzati lakásokért fizetett pénzbeli térítés összegét.

118. sor: Lakáshoz jutás pénzbeli támogatása végleges jelleggel

119. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre

A sor a 102.+116.+117.+118. sorok összegzését tartalmazza.

121. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen

A sor a 119. és 121. sorok összegzését tartalmazza.

121. ŰRLAP: KIADÁSOK TEVÉKENYSÉGENKÉNT KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KIADÁSOK RÉSZLETEZÉSBEN

Az űrlapot elemi költségvetés készítésekor nem, csak a féléves és az éves elemi költségvetési beszámoló alkalmával kell kitölteni.

22. ŰRLAP: BEVÉTELEK TEVÉKENYSÉGENKÉNT

(MŰKÖDÉSI CÉLRA KAPOTT JUTTATÁSOK ÉS FELHALMOZÁSI CÉLÚ VÉGLEGES PÉNZESZKÖZÁTVÉTELEK TELJESÍTÉSÉNEK RÉSZLETEZÉSE)

Az űrlap 8-16., 20-26., 28-38., 47-55., 57-65., 70-76., 78-88., 90-100. az elemi költségvetés készítésekor nem kell kitölteni, csak beszámoláskor.

Az alábbiakban ki nem emelt sorokat 7-11. és a 16. űrlapoknál leírtak alapján kell kitölteni.

28. sor: Működési célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektől

Ezen a soron lehet kimutatni – a jogszabályi előírások figyelembevételével – az alapítványoktól, a társadalmi szervezetektől, kapott támogatásokat, valamint a magánintézményektől kapott támogatásokat is.

29. sor: Működési célra kapott juttatások egyházaktól

Ezen a soron lehet kimutatni – a jogszabályi előírások figyelembevételével – az egyházaktól kapott támogatásokat.

30. sor: Működési célú pénzeszközátvétel háztartásoktól

A soron azon magánszemélyek és magánszemélyek csoportjaitól kapott támogatásokat kell kimutatni, akik fogyasztók és nem társult formában, nem szervezett keretek között végeznek piaci termelést eladásra és/vagy saját fogyasztásra.

31. sor: Működési célú pénzeszközátvétel pénzügyi vállalkozásoktól

Ezen a soron szükséges kimutatni a pénzügyi vállalkozásoktól (az állam és az önkormányzat által irányított, pénzügyi és egyéb) kapott támogatást.

32. sor: Működési célú pénzeszközátvétel önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

Ebben a sorban az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásoktól történő működési célú pénzeszközátvétel összegét kell feltüntetni.

33. sor: Működési célú pénzeszközátvétel nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

Ebben a sorban a nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásoktól történő működési célú pénzeszközátvétel összegét kell feltüntetni.

34. sor: Működési célú pénzeszközátvétel a 32. és 33. sorokba nem tartozó egyéb vállalkozástól

Ebben a sorban az egyéb vállalkozásoktól történő működési célú pénzeszközátvétel összegét kell feltüntetni.

35. sor: Működési célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól

A sor a 31-34. sorok összegzésére szolgál.

36. sor: Működési célra kapott juttatások az Európai Unió költségvetéséből

Ezen a soron az Európai Unió költségvetéséből működési célra kapott támogatást kell kimutatni.

37. sor: Működési célra kapott juttatások kormányoktól és nemzetközi szervezetektől

A sor az Európai Közösség tagországain kívüli nemzetgazdaságok kormányaitól és az Európai Közösség szervezetein kívüli nemzetközi szervezetektől kapott működési célú támogatások kimutatására szolgál.

38. sor: Működési célra kapott juttatások egyéb külföldi forrásból

A 36. és a 37. sorokba nem tartozó egyéb külföldi forrásból kapott támogatásokat kell ezen a soron elszámolni.

39. sor: Működési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről

A sor a28.+29.+30.+35.+….+38. sorok összegzésére szolgál.

41. sor: Működési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről összesen

A sor a 39.+40. sorok összegzésére szolgál.

78. és 90. sorok: Beruházási/Felújítási célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektől

Ezen a soron lehet kimutatni – a jogszabályi előírások figyelembevételével – az alapítványoktól, a társadalmi szervezetektől, kapott támogatásokat, valamint a magán-intézményektől kapott támogatásokat is.

79. és 91 sorok: Beruházási/Felújítási célú pénzeszközátvétel egyházaktól

Ezen a soron lehet kimutatni – a jogszabályi előírások figyelembevételével – az egyházaktól kapott támogatásokat.

80. és 92. sorok: Beruházási/Felújítási célú pénzeszközátvétel háztartásoktól

Itt kell szerepeltetni a lakossági érdekeltségi hozzájárulással megvalósuló beruházásnál a befizetett érdekeltségi hozzájárulás összegét is.

82. és 94. sorok: Beruházási/Felújítási célú pénzeszközátvétel önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól

Ebben a sorban az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásoktól történő beruházási/felújítási célú pénzeszközátvétel összegét kell feltüntetni.

83. és 95. sorok: Beruházási/Felújítási célú pénzeszközátvétel nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól

Ebben a sorban a nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásoktól történő beruházási/felújítási célú pénzeszközátvétel összegét kell feltüntetni.

84. és 96. sorok: Beruházási/Felújítási célú pénzeszközátvétel a 82., 83. és a 94., 95., sorokba nem tartozó egyéb vállalkozástól

Ebben a sorban a 82., 83. és a 94., 95. sorokba nem tartozó az egyéb vállalkozásoktól történő beruházási/felújítási célú pénzeszközátvétel összegét kell feltüntetni.

85. és 97. sorok: Beruházási/Felújítási célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól

A sor a. 81-84. és a 93-96. sorok összegzésére szolgál.

102. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről

A sor a 89.+101. sorok összegzését tartalmazza.

104. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről összesen

A sor a 102.+103. sorok összegzését tartalmazza.

34. ŰRLAP: KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNÉL TELJES- ÉS RÉSZMUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA ÉS KERESETBE TARTOZÓ SZEMÉLYI JUTTATÁSAI

A 34. űrlap a teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszámáról, valamint a keresetbe tartozó rendszeres és a munkavégzéshez kapcsolódó személyi juttatásairól hivatott információt szolgáltatni az alábbi bontás szerint:

I. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak:

- választott tisztségviselők;

- Állami Számvevőszék foglalkoztatottai;

- Gazdasági Versenyhivatal foglalkoztatottai;

- központi költségvetési szervek köztisztviselői;

- helyi önkormányzatok köztisztviselői;

- kormánytisztviselők;

- központi és a helyi önkormányzati költségvetési szervek közalkalmazottai;

- bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak;

- rendvédelmi szervek hivatásos állománya;

- Honvédelmi Minisztérium hivatásos és szerződéses állománya;

- egyéb foglalkoztatottak.

II. Részmunkaidőben foglalkoztatottak:

- köztisztviselők;

- kormánytisztviselők,

- közalkalmazottak;

- bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak;

- fegyveres erők, rendvédelmi szervek hivatásos állományába tartozók;

- egyéb foglalkoztatottak.

A csoportosítás rendező elvét a foglalkoztatottak díjazását meghatározó törvények adják. A törvények szerinti azonosítást kódszámok segítik, melyek tartalmi részletezése a 5. mellékletben található. Egyes intézményeknél, intézménycsoportoknál a foglalkoztatottak díjazását több törvény is meghatározhatja. Azon intézménynél, ahol ez az eset fennáll, ott értelemszerűen több kategóriában kell az adathelyeket adatokkal kitölteni és az űrlap utolsó sorában intézményre összesíteni.

A választott tisztségviselők esetében az adatokat azok a fejezetek kötelesek szolgáltatni, amelyek költségvetésében az adott választott tisztségviselő személyi juttatásának előirányzata szerepel.

Az Állami Számvevőszékre, illetve a Gazdasági Versenyhivatalra vonatkozó sorokat csak az Állami Számvevőszék, illetve csak a Gazdasági Versenyhivatal töltheti ki.

A főtanácsadói, tanácsadói (kormány, miniszterelnöki, miniszteri, politikai, szakmai, közigazgatási) címmel rendelkezőket a tényleges besorolásuknak megfelelő soron (pl.: főosztályvezető-helyettes főtanácsadót a főosztályvezető-helyettesek között, a főtanácsos tanácsadói címmel rendelkezőt az I. besorolási osztály megfelelő kulcsszámán), továbbá nem vezetők esetében az I. besorolási osztály összesenből külön sorban is ki kell mutatni

A központi és a helyi önkormányzatok közalkalmazott besorolású foglalkoztatottainak adatai részére azonos sorok szolgálnak, tehát nincs különbségtétel aszerint, hogy központi vagy önkormányzati intézményről van-e szó. A vezető beosztású és címmel rendelkező foglalkoztatottak adatait nem az adott fizetési osztályban, hanem kiemelt sorokban kell szerepeltetni. Ezen adatoknál a kódszám csak két számjegyű az információ kezelhetősége érdekében. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a más vezető beosztás sorba azokat a vezetőket kell besorolni, akik a "hagyományos" kategóriákba nem sorolhatók (pl.: rektor, rektor-helyettes, dékán).

A bírákra, az ügyészekre, az igazságügyi és az ügyészségi alkalmazottakra vonatkozó sorokat csak meghatározott fejezetek és az Országos Kriminológiai Intézet használhatja a 21-el kezdődő kódszámú sorok kitöltésével.

A rendvédelmi szervekre vonatkozó sorokat a Hszt. hatálya alá tartozó szervek tölthetik ki.

A Honvédelmi Minisztériumra vonatkozó sorokban a Hjt. hatálya alá tartozó a tábornokok, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek, diplomáciai szolgálatot teljesítők és a szerződéses sorkatonák adatai szerepelhetnek.

Az egyéb bérrendszer alá tartoznak azok a munkavállalók, akiknek a díjazása a Munka Törvénykönyve alapján kötött munkaszerződés szerint történik.

A kódszámokon változtatni nem szabad, minden munkavállalót valamely kódszámba be kell sorolni.

Az űrlap fejrovata tartalmazza a munkavállalók rendszeres személyi juttatásait, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásait, valamint a létszámadatot.

A 10. oszlopban a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint folyósítandó egyhavi külön juttatást kell szerepeltetni, de a 02 űrlappal történő egyezőség céljából egyúttal az illetmény összetételének megfelelő sorokon is fel kell tüntetni. Ennek megfelelően a 11. oszlop a 4.- 9. oszlopok összegzésére szolgál.

A 11. oszlop (rendszeres személyi juttatások) I. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak összesen sorának meg kell egyezni a 02. űrlap 07. sorában, a II. Részmunkaidőben foglalkoztatottak összesen sorának a 02. űrlap 08. sorában, a I.-II. Mindösszesen sorának a 02. űrlap 09. sorában szereplő adatokkal.

A 12. oszlop (munkavégzéshez kapcsolódó juttatások) I. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak összesen sorának meg kell egyezni a 02. űrlap 14. sorában, a II. Részmunkaidőben foglalkoztatottak összesen sorának a 02. űrlap 15. sorában, a I.-II. Mindösszesen sorának a 02. űrlap 16. sorában feltüntetett adatokkal.

Az űrlap 13. oszlopában tervezéskor a költségvetési engedélyezett létszámkeretet, beszámoláskor az éves átlagos statisztikai állományi létszámot kell szerepeltetni. (Kerekítés szabályai szerint egész főre kerekítve)

Azon szervek esetében, amelyekre a 1004/2012. (I. 11.) Korm. határozat létszámcsökkentést írt elő, az érintett űrlapokon engedélyezett létszámként a létszámcsökkentést követő létszámadatot kérjük szerepeltetni.

Így a létszámcsökkentés utáni létszám jogviszony szerinti megbontását kell megadni a 34. űrlapon, ezt kell szerepeltetni engedélyezett létszámként a 35. űrlapon és ennek funkciócsoportok szerinti megbontását kell feltüntetni a 36. űrlapon.

Ez a létszám állhat a 98. űrlap „Foglalkoztatottak létszáma” sorában is, mint „költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely), amelyhez kapcsolódóan a személyi juttatások előirányzatait tervezik.

Az űrlapon a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszámát a munkaszerződés szerint előírt munkaóraszám alapján teljes munkaidőre átszámítva kell közölni.

A 13. oszlop I. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak összesen sorának meg kell egyezni tervezéskor a 35. űrlap 3. oszlop 13. sorában, beszámoláskor a 35. űrlap 3. oszlop 18. sorában, a II. Részmunkaidőben foglalkoztatottak összesen sorának tervezéskor a 35. űrlap 4. oszlop 13. sorában, beszámoláskor a 35. űrlap 4. oszlop 18. sorában feltüntetett adatokkal.

35. ŰRLAP: A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNÉL FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA ÉS SZEMÉLYI JUTTATÁSAI

Az űrlap a teljes munkaidőben, a részmunkaidőben foglalkoztatott, valamint az intézmény állományába nem tartozó munkavállalók valamennyi személyi juttatásáról és létszámáról ad információt.

Az elemi költségvetés készítésekor kell kimutatni az év első napján nyilvántartott tényleges és munkajogi nyitólétszámot, a költségvetési engedélyezett létszámkeretet, az üres álláshelyek, valamint a tartósan üres álláshelyek számát és az éves átlagos statisztikai állományi létszámot, beszámoláskor mind a nyolc létszámsort ki kell tölteni.

A létszám-definíciókat a 6. melléklet tartalmazza.

Ezen űrlap kitöltéséhez fel kell használni a 02. és a 34. űrlap adatait is az alábbi egyezőség biztosítása mellett:

02. űrlap 3. oszlop		34. űrlap		35. űrlap 3. oszlop

07. sora	egyenlő	11. oszlop 193. sorával	egyenlő	01. sorával
14. sora	egyenlő	12. oszlop 193. sorával	egyenlő	02. sorával
23. sora	egyenlő		egyenlő	04. sorával
31. sora	egyenlő		egyenlő	05. sorával
34. sora	egyenlő		egyenlő	06. sorával
37. sora	egyenlő		egyenlő	07. sorával
		13. oszlop 193. sorával	egyenlő	13. sorával

02. űrlap 3. oszlop		34. űrlap	35. űrlap 4. oszlop

08. sora	egyenlő	11. oszlop 200. sorával	egyenlő	01. sorával
15. sora	egyenlő	12. oszlop 200. sorával	egyenlő	02. sorával
24 sora	egyenlő		egyenlő	04. sorával
32 sora	egyenlő		egyenlő	05. sorával
35. sora	egyenlő		egyenlő	06. sorával
38. sora	egyenlő		egyenlő	07. sorával
	13. oszlop 200. sora	egyenlő	13. sorával

17. sora	egyenlő	35. űrlap 3-4. oszlop 3. sorainak összegével
42. sora	egyenlő	35. űrlap 7. oszlop 8. sorával
43. sora	egyenlő	35. űrlap 5. oszlop 9. sorával
48. sora	egyenlő	35. űrlap 6. oszlop 9. sorával
49. sora	egyenlő	35. űrlap7.oszlop 10. sorával

A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak közé tartoznak a munkaviszonyban (munkaviszonyszerű jogviszonyban) állók. Az egyszeri, eseti megbízás alapján munkát végző személyt a létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni

Az űrlapon a részmunkaidőben és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak létszámát a munkaszerződés szerint előírt munkaóraszám alapján teljes munkaidőre átszámítva kell közölni, az átszámítás napi 8 óra teljes munkaidő alapulvételével történik.

A megbízási jogviszonyban alkalmazott munkavállalók részére fizetett munkadíjat minden esetben az állományba nem tartozók személyi juttatásainál kell szerepeltetni.

Az űrlap 11. sora tartalmazza a 2012. január 1-jei nyitólétszámot, mely az adott napon az alkalmazásban állók (a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók) statisztikai állományi létszámát foglalja magában.

Az űrlap 12. sorában kell szerepeltetni az elemi költségvetés készítésekor a 2012. január 1-jén nyilvántartott munkajogi állományi nyitólétszámot [munkaviszonyban (munkaviszonyszerű jogviszonyban) állók létszáma].

Az űrlap 13. sorában kell szerepeltetni az elemi költségvetés készítésekor a tárgyévi feladatok ellátásához meghatározott költségvetési engedélyezett létszámkeretet (álláshelyet). Költségvetési engedélyezett létszámkeret alatt a feladatellátásához a felügyeleti szerv által, vagy jogszabály (illetve kormányhatározat) alapján a költségvetés készítésekor meghatározott elvileg betölthető álláshelyeket kell érteni.

Az űrlap 14. sorában kell szerepeltetni beszámoláskor a 2012. december 31-ei záró-létszámot, amely az adott napon alkalmazásban állók (a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók) statisztikai állományi létszáma.

Az űrlap 15. sorában a 2012. december 31-én nyilvántartott munkajogi záró-létszámot kell szerepeltetni beszámoláskor [munkaviszonyban (munkaviszonyszerű) jogviszonyban állók létszáma].

Az űrlap 16. sorában kell szerepeltetni a 2012. január 1-jén betöltetlen üres álláshelyek számát. Nem tekinthető üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, de munkavégzésre nem kötelezettek – tartósan távollévők – fenntartott álláshelyei (pl. gyes, 1 hónapnál hosszabb ideje betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt távol lévő).

Az űrlap 17. sorában kell szerepeltetni a tartósan üres álláshelyek számát a 2012. január 1-jei állapot szerint. Tartósan üres álláshely: ha a költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely) – január 1-jétől visszaszámolva – 4 hónapot meghaladóan betöltetlen.

Az űrlap 18. sorában a költségvetés készítésekor a tervezett, beszámoláskor a ténylegesen kimutatható éves átlagos statisztikai állományi létszámot kell feltüntetni.

A fegyveres erők és rendvédelmi szervek állományába nem tartozó foglalkoztatottak létszámát az alábbiak figyelembevételével kell szerepeltetni:

19. sor: Tartalékos állományúak

Itt kell szerepeltetni a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos állományában katonai szolgálatot teljesítő (fő)tiszteket, tiszthelyetteseket, zászlósokat, tiszteseket és honvédokat.

20. sor: Katonai és rendvédelmi tanintézetek hallgatói

E sor tartalmazza a katonai és a rendvédelmi tanintézeteknél tiszt- és tiszthelyettes képzésben részesülők létszámát.

21. sor: Egyéb foglalkoztatottak

A honvéd kollégiumok, gimnáziumok, szakközépiskolák és rendészeti szakközépiskolák növendékeinek, tanulóinak létszámát kell e soron szerepeltetni.

A létszámadatokat a kerekítés általános szabályai szerint egész főre kerekítve kell megjeleníteni.

36. ŰRLAP: A KÖLTSÉGVETÉSI ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁMKERET FUNKCIÓCSOPORTONKÉNTI MEGOSZLÁSA

A táblázatok kitöltésénél, vagyis az egyes álláshelyek funkció szerinti minősítésénél az egyes ellátandó feladatokat, illetve az ahhoz kapcsolódó engedélyezett létszámkeretet kell alapul venni. Nem a szervezeti hovatartozás, hanem az ellátandó tevékenység szerint kell a kategorizálást elvégezni. (A létszám funkciók szerinti megoszlása nem értékítéletet jelent, hanem az az intézményen belüli feladat-és munkamegosztás természetes következménye.)

I. funkciócsoportba tartozó létszám: az intézmény szakmai profiljá(ai)hoz szorosan kötődő szakmai feladatokat (amit a statútum, a szervezeti és működési szabályzat így határoz meg) ellátó létszám.

Az intézmény első számú vezetője, helyettesei, az intézményi szakmai feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetői, az ahhoz tartozó érdemi (nem titkársági) feladatot ellátók a szakmai létszámba tartoznak.

E csoport két alcsoportba bontandó:

a) az intézmény szakmai profilját elsődlegesen kifejező létszám,

b) az a) alattiakat szakmailag segítő munkát végző munkatársak (pl. asszisztensek).

II. funkciócsoportba tartozó létszám: a szakmai feladatok ellátását funkcionálisan segítő létszám. Ide tartoznak a szervezet működéséhez szükséges humánpolitikai, gazdálkodási-költségvetési, jogi, nemzetközi, ellenőrzési, koordinációs, informatikai, kommunikációs és egyéb feladatokat ellátók.

Az e feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetői is e funkciócsoport létszámába tartoznak.

Ha e feladatok valamelyike az intézmény szakmai feladatát jelenti (pl. nemzetközi feladatok: Külügyminisztérium, ellenőrzési feladatok: ÁSZ), akkor az arra vonatkozó létszámadatokat nem itt, hanem a szakmai létszámnál kell megjeleníteni. Egyes funkciók (ilyen lehet pl. a jogi, a nemzetközi, fejezeti költségvetési humánpolitikai tevékenység) szakmai és funkcionális feladatként egyaránt elláthatók, illetve ellátandók (pl. a humánpolitikai tevékenység szakmai feladat, ha e tevékenység a felügyelet alá tartozó intézmények tekintetében központosított, funkcionális, ha a saját intézményre vonatkozóan látják el /pl: Bíróságok/). Ebben az esetben a létszámot meg kell osztani a két funkciócsoportra. Ilyen esetekben a szervezeti egység vezetője (vezetői) abba a kategóriában szerepeltetendő(k), ahová a beosztotti létszám nagyobb része is került.

III. funkciócsoportba tartozó létszám: a szakmai és a funkcionális feladatok ellátását technikailag segítő létszám. Ide tartoznak az adminisztratív-titkársági, protokolláris, kézbesítési, szállítási, jóléti, üzemeltetési, rendészeti, raktározási, illetve egyéb feladatokat ellátók.

Az e feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetői is e funkciócsoport létszámába tartoznak.

Ha e feladatok valamelyike az intézmény szakmai feladatát jelenti (pl. jóléti feladatok, üzemeltetés) akkor az arra vonatkozó létszámadatokat nem itt, hanem a szakmai létszámnál kell jelenteni.

A szakmai, illetve funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egységeknél adminisztratív, titkársági teendőket ellátó létszámot is itt kell szerepeltetni. Az adminisztratív-titkársági feladatokat ellátó létszámot meg kell bontani szakmai feladatot, funkcionális feladatot, valamint a III. funkciócsoportba tartozó feladatot segítő létszámra.

Az intézménynek a költségvetési engedélyezett létszámkeretét kell a létszámot tartalmazó táblázatban szerepeltetni.

A létszámadatokat a kerekítés általános szabályai szerint egész főre kerekítve kell megjeleníteni.

A három funkciócsoportba az intézmény teljes engedélyezett létszámkeretét el kell helyezni. A részmunkaidős létszámot teljes munkaidőre átszámítva kell közölni.

A végzettség szerinti bontást az érintett álláshelyhez tartozó létszám besorolási kategóriája alapján kell elvégezni. A közalkalmazottak esetében az A/ fizetési osztály az alsó, a B-D/ fizetési osztály közép, a E-J fizetési osztály, valamint a felsőoktatói-kutatói tábla szerint bérezettek a felsőfokú végzettségű szintbe tartoznak. A Ktv., Ktjv. szerinti ügykezelőket, a közigazgatásban dolgozó fizikai munkavállalókat az iskolai végzettségük szerinti kategóriába kell elhelyezni.

37. ŰRLAP: A MUTATÓSZÁMOK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA

A mutatószámok rendszeréről, használatukról általános információk a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendeletben találhatók, ezen űrlap kitöltéséhez ezen információk ismerete szükséges.

A költségvetési szerv alap-, szabadkapacitás kihasználása érdekében végzett alap- és vállalkozási tevékenységeinek egyes szakfeladataihoz rendelt valamennyi mutatószámot meg kell jeleníteni az űrlapon, amely a szerv által végzett adott tevékenység mérésére értelmezhető.

A kapacitásmutatókat (és részben a feladatmutatókat) alaptevékenységek esetében az azok ellátására rendelt teljes értékükben kell bemutatni (pl. az ingatlan teljes alapterületét meg kell adni, függetlenül attól, hogy az nem csupán az alaptevékenység ellátására szolgál), míg a szabadkapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek és vállalkozási tevékenységek esetében csak az azokhoz felhasznált tényleges értéküket kell megjeleníteni (pl. csupán az adott vállalkozási tevékenységre használt ingatlanrész területét).

Az „5” kóddal megjelölt támogatási típusú tevékenységhez az előzőekkel ellentétben csak akkor kell mutatószámot rendelni, ha ez az adott szakfeladat leírásánál kifejezetten előírásra került.

1. oszlop: itt kell feltüntetni a szakfeladat számát (a tevékenységtípus kódjával, azaz a 7. számjeggyel együtt) és megnevezését 2. oszlop: a mutatószám típusát kell itt megjelölni.

3. oszlop: a mutatószám megnevezése.

4. oszlop: a mutatószám mértékegységét kell itt feltüntetni 5–7. oszlopok: a mutatószám év eleji nyitó-, év végi záró- és éves átlagos állományát kell itt feltüntetni. (Figyelem! Nem minden mutatószám esetében értelmezhető mindhárom érték, erre több esetben külön utalás található az adott szakfeladat leírásánál.)

70. ŰRLAP: KUTATÁS-FEJLESZTÉS KIADÁSAI ÉS EGYES BEVÉTELEI TÁRSADALMI-GAZDASÁGI CÉLOK SZERINT

Az űrlapot elemi költségvetés készítésekor nem, csak az éves elemi költségvetési beszámoló alkalmával kell kitölteni.

80. ŰRLAP: ÖNKORMÁNYZATI/TÁRSULÁSI/INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉS

Az űrlap a helyi önkormányzatok, társulások, országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok és költségvetési szerveik költségvetési előirányzatainak összefoglalására szolgál. Adatai tervezéskor a bevételeket és kiadásokat részletező más űrlapok adataiból származnak az űrlapon jelölt űrlap-sor hivatkozások szerint.

A 01-33., illetve a 64-65. sorokat a feltüntetett űrlapegyezőségek szerint, a 02-06. űrlapoknál leírtak, míg a 35-58., illetve a 66-67. sorokat a 07-10. továbbá a 11. és 16. űrlapoknál leírtak alapján kell kitölteni.

(A háztartások befizetéséből származó bevételek között a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók teljesítését kell kimutatni.)

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

A létszám-kategória tartalma a következő: a költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely), amelyhez kapcsolódóan a személyi juttatások előirányzatait tervezik.

A létszámadatokat a kerekítés általános szabályai szerint egész főre kerekítve kell megjeleníteni.

Munkajogi létszám a tárgyidőszak végén

A létszám-kategória a munkaügyi statisztika fogalmai szerint munkajogi létszámba tartozó foglalkoztatottakat jelöli. A sor tervezéskor nem tartalmazhat adatot.

A létszámadatokat a kerekítés általános szabályai szerint egész főre kerekítve kell megjeleníteni.

98. ŰRLAP: KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSE

Az űrlap a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, és a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzatként megtervezett kormányzati beruházásokat és támogatási célprogramokat is) költségvetési előirányzatainak összefoglalására, és évközben a költségvetési előirányzatok, és azok teljesítésének alakulására vonatkozóan jogszabályban előírt adatközlésre szolgál.

A 01-34., illetve a 70-71. sorokat a feltüntetett űrlapegyezőségek szerint, a 02-06. űrlapoknál leírtak, míg a 36-59., illetve a 72-73. sorokat a 07-10. űrlapoknál leírtak alapján kell kitölteni.

Az űrlapot a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében nem fejezetre összevontan, hanem tételesen fejezeti kezelésű előirányzatonként kell kitölteni.

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

A létszám-kategória tartalma a következő: a költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely), amelyhez kapcsolódóan a személyi juttatások előirányzatait tervezik.

A létszámadatokat a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kerekítve kell megjeleníteni.

Munkajogi létszám a tárgyidőszak végén

A létszám-kategória a munkaügyi statisztika fogalmai szerint munkajogi létszámba tartozó foglalkoztatottakat jelöli. A sor tervezéskor nem tartalmazhat adatot.

A létszámadatokat a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kerekítve kell megjeleníteni.

3. melléklet az 5/2012 (III. 1.) NGM rendelethez

ÚTMUTATÓ

D) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási, elemi költségvetése

G) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése (alaponként)

H) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése

megnevezésű nyomtatványgarnitúrák űrlapjainak kitöltéséhez

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint e törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével a társadalombiztosítás két pénzügyi Alapja kezelőinek a következő elemi költségvetési dokumentumokat tartalmazó költségvetési garnitúrákat kell kitölteniük.

A "D" jelű költségvetési nyomtatványgarnitúra a két pénzügyi Alap ellátási költségvetését tartalmazza, az ide tartozó kötelezően kitöltendő űrlapok sorszáma: 61., 62., 63., 66., 67., 69., 91., 92., 99.

A "G" jelű költségvetési nyomtatványgarnitúra a két pénzügyi Alap konszolidált költségvetését tartalmazza (alaponként az ellátási és működési költségvetés konszolidált adataival). Az idetartozó kötelezően kitöltendő űrlapok sorszáma: 61., 62., 63., 64., 65., 66., 67., 69., 91., 92., 99.

A „H” jelű költségvetési nyomtatványgarnitúra a két pénzügyi Alap összevont költségvetését tartalmazza, az idetartozó űrlapok ugyanazok, mint a „G” jelű nyomtatványgarnitúrában.

Az intézményi működési költségvetésre vonatkozó nyomtatványgarnitúrát a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 1. melléklete szerinti alcímenkénti bontásban és alaponként összesítve kell kitölteni.

Az időszaknak megfelelő címlappal ellátott, aláírásokkal igazolt és hitelesített elemi költségvetési nyomtatványgarnitúrát 2012. február 28-ig kell benyújtani.

1. Egységes követelmények az űrlapok kitöltésénél

Az űrlapok egységes szerkezetű fejrészét minden esetben, az üres nyomtatványon is ki kell tölteni.

Az űrlapokat ezer forintban, tizedes nélkül kell kitölteni, a kerekítés általános szabályai szerint.

Az űrlapokon a költségvetési év megjelölése mellett az időszakot kell feltüntetni, "1" a féléves, "2" az év végi beszámolás jelöli. A „3”-as számjel a törvényi előirányzatok megjelölésére szolgál.

Az űrlapok kitöltésénél ügyelni kell arra, hogy a technikai üres sorokban adat nem szerepelhet.

Azokat az adathelyeket, amelyekbe adat nem kerül, üresen kell hagyni. Az üres adathelyeket sem kihúzni, sem kipontozni nem szabad.

Az összesen sorokat akkor is ki kell tölteni, ha az űrlapon csak egyetlen adatsor vagy adatmező fordul elő.

2. Tartalmi követelmények az előirányzati adatok felvezetéséhez

A költségvetési törvény mellékleteiben meghatározott előirányzatoktól eltérni nem lehet. Ez azt jelenti, hogy a címeknél, alcímeknél, jogcímcsoportnál, jogcímnél, előirányzat-csoportszámnál és kiemelt előirányzatoknál a bevételek, illetve kiadások összegének a törvény szerinti összeggel kell megegyezni.

A „G” és a „H” jelű nyomtatványgarnitúrákban az 62. számú űrlapon, 5. címen működési bevételként - a halmozódás kiszűrése miatt - az alapból működési célú támogatásként átvett pénzeszköz nem vehető figyelembe.

A költségvetési törvényben meghatározott bevételi, illetve kiadási előirányzatokat lehetőség szerint minél részletesebben le kell bontani az űrlapokon szereplő tételsorokra. Amennyiben ez nem lehetséges teljes mélységben, úgy az előirányzati adatokat a várható legnagyobb összegű teljesítésnek megfelelő tételsorban kell felvezetni.

3. A nyomtatványgarnitúrák azonosító számjeleinek kitöltése

"D) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási költségvetése" c. nyomtatványgarnitúra

- Törzsszám: 6 számjel

- Szektor: 1055

- Fejezet:

= Nyugdíjbiztosítási Alapnál: 71

= Egészségbiztosítási Alapnál: 72

- Szakágazat:

= 841193 Társadalombiztosítási pénzalapok elszámolásai

"G) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése (alaponként)" c. nyomtatványgarnitúra

Az alaponként elkészített (ellátási és működési szektor összevont adatait tartalmazó) űrlapok fejrészében a fejezeti, szakágazat kódokat (843000 Kötelező társadalombiztosítás) kell feltüntetni.

"H) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése" c. nyomtatványgarnitúra

A két Alap összevont költségvetésének fejrészében azonosító számjel nincs.

II. A KÖLTSÉGVETÉS ŰRLAPJAINAK RÉSZLETES

KITÖLTÉSE

61. űrlap

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE

Ezt az űrlapot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői alkalmazhatják a "D", a "G" és „H” jelű nyomtatványgarnitúrák kitöltéséhez.

2K05675_0

01. sor		Öregségi nyugdíjként megállapított nyugdíjak Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 12-22/A. §-ai, kivéve 18. § (2a)-(2d) bekezdés, a 37. § és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 11-11/B. §-ai, valamint a 29-59/B. §-ai alapján folyósított ellátások összegét.
02. sor		Rokkantsági nyugdíjként megállapított, átsorolt öregségi nyugdíj Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a 2011. december 31-ig hatályos Tny. 23-31. §-ai és a végrehajtására kiadott 2011. december 31-ig hatályos 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 18/A-25. §-ai, valamint a 29-59/A. §-ai alapján megállapított rokkantsági nyugellátásban részesülők közül a korbetöltöttek számára folyósított ellátás összegét. Továbbá a 2011. december 31-ig hatályos Tny. 32-36. §-ai és a végrehajtására kiadott 2011. december 31-ig hatályos 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 27-28/A. §-ai, valamint a 29-59/A. §-ai alapján megállapított a baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülők közül a korbetöltöttek számára folyósított ellátás összegét.
03. sor		Technikai üres sor
04. sor		Technikai üres sor
05. sor		Öregségi nyugdíjak A sor a 01-04. sorok összesítésére szolgál.
06. sor		Árvaellátás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Tny. 54-56. §-a, és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 63/C-64/D. §-a alapján folyósított ellátást.
07. sor		Ideiglenes özvegyi nyugdíj főellátásként Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a Tny. 47. §-a és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 61. §-a alapján folyósított ellátást.
08. sor		Korhatár feletti állandó özvegyi, szülői nyugdíj főellátásként Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a Tny. 47.§-a, 58-59. §-a, 60. §-a, és a végrehajtására kiadott 168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet 61. §-a, 65-65/B. §-a alapján folyósított összeget.
09. sor		Korhatár alatti állandó özvegyi, szülői nyugdíj főellátásként Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a Tny. 47.§-a, 58-59. §-a és 60. §-a, és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 61. §-a, 65-65/B. §-a alapján folyósított összeget.
10. sor		Özvegyi járadék Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a Tny. 61/A.§-a alapján folyósított összeget.
11. sor		Özvegyi, szülői nyugellátás főellátásként A sor a 07-10. sorok összegzésére szolgál.
12. sor		Ideiglenes özvegyi nyugdíj-kiegészítés Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a Tny. 47.§-a és a végrehajtására kiadott 168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet 61. §-a alapján folyósított összeget.
13. sor		Egyesített özvegyi nyugdíj-kiegészítés Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a Tny. 50. § (6) bekezdés és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 61/A-62. §-a alapján folyósított összeget.
14. sor		Együtt folyósított kiegészítések Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a Tny. 50. § (2) bekezdés b) pontja és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 61/A-62. §-a alapján folyósított összeget.
15. sor		Özvegyi kiegészítő ellátások A sor a 12-14. sorok összegzésére szolgál.
16. sor		Özvegyi nyugellátás A sor a 11. és 15. sorok összegzésére szolgál, amely a szülői nyugellátásokat is tartalmazza.
17. sor		Hozzátartozói nyugellátások A sor a 06. és 16. sorok összegzésére szolgál.
18. sor		Technikai üres sor
19. sor		Egyszeri segély Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (15)-(20) bekezdése alapján folyósított összeget. Az előirányzat összege Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. § (1) bekezdése szerint értendő.
20. sor		Technikai üres sor
21. sor		Egyösszegű méltányossági kifizetések A sor a 19. és a 20. sorok összesítésére szolgál.
22. sor		Technikai üres sor
23. sor		Szolgálatfüggő nyugellátás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdés és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-a alapján folyósított ellátások összegét.
24. sor		Nyugellátások összesen A sor a 05., 17., 21., 23. sorok összesítésére szolgál.
24/a. sor		24. sorból: Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a Tny. 66. §-a és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (20) bekezdése alapján folyósított összeget. Az előirányzat összege a Ktv. 17. § (1) bekezdése szerint értendő.
24/b. sor		24. sorból: Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a Tny. 66. §-a és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (20) bekezdése alapján folyósított nyugellátás emelésének összegét. Az előirányzat összege a Ktv. 17. § (1) bekezdése szerint értendő.
25. sor		Terhességi gyermekágyi segély Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 40-42., 50. §-ai és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26-26/C., 31/A-31/E. §-ai alapján folyósított ellátás összegét.
26. sor		Táppénz Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 43-49., 50. §-ai és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27-31., 31/A-31/E. §-ai alapján a keresőképtelenség időtartamára folyósított ellátás összegét, melynek egyharmadát a munkáltató megtéríti.
27. sor		Gyermekápolási táppénz Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 43-49., 50. §-ai és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27-31., 31/A-31/E. §-ai alapján a beteg gyermek ápolásának időtartamára folyósított ellátás összegét.
28. sor		Baleseti táppénz Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 55-56. §-ai és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 32-33. §-ai alapján folyósított ellátás összegét.
29. sor		Táppénz A sor a 26-28. sorok összegzésére szolgál.
30. sor		Külföldi gyógykezelés Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 28. §-a, valamint a külföldi gyógykezelésekkel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 227/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján folyósított ellátások összegét.
31. sor		Egyszeri segély Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 50. § (5) bek. és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/F-31/G. §-ai alapján folyósított ellátások összegét.
32. sor		Technikai üres sor
33. sor		Betegséggel kapcsolatos segélyek A sor a 30-32. sorok összegzésére szolgál.
34. sor		Kártérítési járadék Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni: - az állami szerveket kártérítés címén terhelő, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére átadott járadékok folyósításáról szóló 5/1990. (XII. 27.) MÜM rendelet alapján folyósított járadék összegét, - a 3235/1991. Korm. határozat alapján a HIV fertőzésben megbetegedettek részére folyósított kártérítés összegét, - a HM és a BM által megállapított kártérítési járadék összegét., - az állam által járadék útján történő kártalanítás esetében a NYUFIG által folyósított járadék összegét a 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 12. § (2) bekezdése alapján.
35. sor		Baleseti járadék Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 57-60. §-ai és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 34-36/B. §-ai alapján folyósított ellátások összegét.
36. sor		Gyermekgondozási díj Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 42/A-42/D. §, valamint 50.§ (1) és (4) bekezdése alapján folyósított ellátást.
37. sor		Rokkantsági, rehabilitációs ellátások Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2-13. §-ai és 32-33. §-a alapján folyósított ellátások összegét.
38. sor		Technikai üres sor
39. sor		Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összesen A sor a 25., 29., 33-38. sorok összesítésére szolgál.
40. sor		Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 11.§-a és a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján a praxisfinanszírozás, az eseti ellátás díjazása és az ügyeleti szolgálat jogcímen finanszírozott összegeket a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 24. §-ában foglaltak figyelembe vételével.
41. sor		Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv.10. §-a és a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján az iskola-egészségügyi ellátás, a védőnői ellátás, az anya-, gyermek-, és csecsemővédelem, az MSZSZ: gyermekgyógyászat, az MSZSZ: nőgyógyászat jogcímen finanszírozott összegeket.
42. sor		Fogászati ellátás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 12. §-a és a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján kiutalt összeget.
43. sor		Technikai üres sor
44. sor		Betegszállítás és orvosi rendelvényű halott szállítás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 17. § (1) bekezdése és a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján betegszállítás és halott szállítás jogcímen kiutalt összeget.
45. sor		Művesekezelés Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 13. §-a és a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján a művese kezelésre kiutalt összeget.
46. sor		Otthoni szakápolás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 14. § (3) bekezdése és a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra (beleértve az otthoni hospice- ellátásra) kiutalt összeget.
47. sor		Működési költségelőleg Ezen a soron kell előirányozni az Egészségbiztosítási Alapnál a Ktv. 1. mellékletében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoporton belül a 11. jogcím előirányzat számon jóváhagyott összeget. Ezen a tételsoron év végén - az előleg tárgyévi visszafizetési kötelezettsége miatt - teljesítési adat nem szerepelhet. Év közben ezen a tételsoron teljesítésként a támogatási előleg vissza nem térített összegét kell kimutatni.
48. sor		Célelőirányzatok Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Ktv. 1. mellékletében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, a 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím csoportszámon belül 13. jogcím előirányzat számon jóváhagyott összeget, úgymint a bázisfinanszírozott fekvőbeteg szakellátás, a méltányossági alapon történő térítések, az alapellátási vállalkozás támogatási átalánydíj összegét.
49. sor		Mentés Itt kell előirányozni és teljesítésként elszámolni az Ebtv. 17. § (2) bekezdése és a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján mentésre kiutalt összeget.
50. sor		Laboratóriumi ellátás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 13. §-a és a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján a laboratóriumi ellátás jogcímen kiutalt összegeket.
	51. sor	Járóbeteg szakellátás (laborkassza nélkül) Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 13.§-a és a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján a járóbeteg szakellátás jogcímen kiutalt összegeket, beleértve a gondozóintézeti gondozás teljesítmény szerinti elszámolásokat is. Ezen sor előirányzata tartalmazza a CT, MRI vizsgálatokra kiutalandó összeget is.
	52. sor	CT, MRI Ezen a soron kell elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 13. §-a és a végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet, valamint a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján a CT, MRI vizsgálatokra kiutalt összeget. Ezen a tételen előirányzat nem tervezhető.
	53. sor	Aktív fekvőbeteg szakellátás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 14. § (1) bekezdése, 15. §-a, valamint a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján az aktív fekvőbeteg-szakellátás teljesítmény díját és egyéb jogcímen kiutalt összegeket, valamint a bázis finanszírozású szakellátás (BVOP) jogcímen kiutalt összeget is.
	54. sor	Speciális finanszírozású fekvőbeteg szakellátás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 14. §-a és a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján az esetfinanszírozású, nagy értékű műtétek, OEP által beszerzett esetfinanszírozású eszközök, PET vizsgálat és egyéb jogcímen kiutalt összegeket.
	55. sor	Krónikus fekvőbeteg szakellátás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 14. §-a, 16. §-a és a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján a krónikus fekvőbeteg-szakellátás és egyéb jogcímen kiutalt összegeket.
	56. sor	Extrafinanszírozás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 14. § (1) bekezdése, 15. §-a, valamint a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján az extrafinanszírozás jogcímen kiutalt összeget.
	57. sor	Technikai üres sor
	58. sor	Technikai üres sor
	59. sor	Összevont szakellátás összesen A sor az 51-58. sorok összesítésére szolgál.
	60. sor	Technikai üres sor
	61. sor	Gyógyító-megelőző ellátás A sor az 40-50. és az 59., 60. sorok összesítésére szolgál.
	62. sor	Technikai üres sor
	63. sor	Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 21. §-a és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 10/F. §-a alapján kiutalt összeget.
	64. sor	Anyatej-ellátás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 15. § (1) bekezdése, valamint a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 5. § (3)-(4) bekezdése alapján kiutalt összeget.
	65. sor	Gyógyszertámogatás kiadásai Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 21. §-a és a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény alapján kiutalt összeget.
	65/a. sor	Ebből: Gyógyszerfinanszírozási előleg Ezen a soron kell elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál a Ebtv. 35. § (5) bekezdése, a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdő-ellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet 6/A. és 6/B. §-a, valamint a Ktv. 24. § (4) bekezdése alapján kiutalt/visszautalt összeget.
	66. sor	Speciális beszerzésű gyógyszerkiadás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 12. §-a alapján kiutalt összeget.
	67. sor	Gyógyszertámogatás céltartalék Ezen a soron kell előirányozni a Ktv. 1. mellékletében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoporton belül a 4. jogcím előirányzat számon jóváhagyott összeget.
	68. sor	Méltányossági gyógyszertámogatás kiadása Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál a Ktv. 1. sz. mellékletében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoporton belül az 5. jogcím előirányzat számon jóváhagyott, valamint az Ebtv. 26. § (1) bekezdés c) pontjai alapján kiutalt összeget.
	69. sor	Gyógyszertárak juttatása Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál a Ktv. 24. § (5) bekezdésben foglalt célra szolgáló, ugyanezen törvény 1. mellékletében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoporton belül az 6. jogcím előirányzat számon jóváhagyott összeget.
	70. sor	Gyógyszertámogatás összesen A sor a 65-69. sorok összesítésére szolgál.
	71. sor	Kötszertámogatás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 21. §-a és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 7/A-7/C. §-ai alapján kiutalt kötszertámogatás összeget.
	72. sor	Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés támogatása Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 21. §-a és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 7/A-7/C. §-ai alapján a gyógyászati segédeszköz kölcsönzéssel kapcsolatban kiutalt összeget.
	73. sor	Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 21. §-a és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 7/A-7/C. §-ai alapján az egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás céljából kiutalt összeget.
	74. sor	Technikai üres sor
	75. sor	Gyógyászati segédeszköz támogatás összesen A sor 71-74. sorok összesítésére szolgál.
	76. sor	Utazási költségtérítés Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 22.§-a és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11. §-ai alapján a biztosított, illetve kísérője részére az utazási költségeihez nyújtott támogatás összegét.
	77. sor	EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 8/A. §-a alapján igénybe vett egészségbiztosítási ellátások kiadásainak összegét.
	78. sor	Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 8. §-a alapján igénybe vett egészségbiztosítási ellátások kiadásainak összegét.
	79. sor	Külföldi sürgősségi gyógykezelés Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a Egészségbiztosítási Alapnál az Ebtv. 27. §-a és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12. §-a alapján folyósított ellátások összegét.
	80. sor	Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai A sor a 77.-79. sorok összesítésére szolgál.
	81. sor	Természetbeni ellátások céltartaléka Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 21. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő, a Ktv. 22. § (2) bekezdése szerint átcsoportosítható, ugyanezen törvény 1. mellékletében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 8. jogcím-csoport számon jóváhagyott összeget.
	82. sor	Természetbeni ellátások összesen A sor 61., 63., 64., 70., 75., 76., 80., 81. sorok összesítésére szolgál.
	83. sor	Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Egészségbiztosítási Alapnál a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. §-a alapján az üzemi kifizetőhelyek részére az általuk folyósított egészségbiztosítási ellátások után a társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért megillető költségtérítés összegét.
	84. sor	Postaköltségek Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az ellátások folyósításával, valamint az egyéb követelések érvényesítésével kapcsolatban felmerült postaköltség összegét.
	85. sor	Előzetesen felszámított ÁFA Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a postaköltségekkel és egyéb kiadásokkal kapcsolatban felmerült ÁFA összegét.
	86. sor	Kamatkiadások Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az ellátások téves megállapításából, peres eljárásból, valamint a késedelmes kifizetésből eredő – az ügyviteli mulasztáson kívüli okok kivételével – felszámított késedelmi kamat, valamint a késedelmi pótlék összegét. (A személyes ügyviteli mulasztásból eredően a 15 napon túli folyósítás miatt felszámított késedelmi kamat a működési költségvetést terheli.)
	87. sor	Előző évi zárszámadási többlet befizetése Ezen a soron kell – külön törvényi rendelkezés alapján – teljesítésként kimutatni az előző év zárszámadási többletének központi költségvetés részére történő befizetését.
	88. sor	Technikai üres sor
	89. sor	Egyéb ellátási kiadások Ezen a soron kell előirányozni és teljesítésként elszámolni minden olyan egyéb nevesített kiadásként nyilvántartott összeget, melyre külön tételsor nincs kijelölve (pl. külföldi megtérítési igények érvényesítése, perköltség)
	90. sor	Technikai üres sor
	91. sor	Egyéb kiadások Ez a sor a 85-90., sorok összesítésére szolgál.
	92. sor	Orvosspecifikus vények Ezen a soron kell előirányozni és teljesítésként elszámolni a Ktv. 1. mellékletében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 4. jogcímszámon előirányzott összeget.
	93. sor	Elszámolási különbözet rendezése Ezen a soron kell elszámolni a 217/1997.(XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 10/E. §, valamint az ezt a rendeletet módosító 301/2004. (XI. 2.) Korm. rendelet 3. §-a (a R. 10/E. § 2005. április 30-ig hatályos (2) bekezdése), valamint az Ebtv. 30/A. §-ában foglalt (támogatás-volumen) szerződések szerinti rendezés alapján kifizetett összeget.
	93/a. sor	93. sorból: Támogatásvolumen szerződés alapján
	93/b. sor	93. sorból: A Magyar Állam és a gyártók közötti szerződés alapján
	93/c. sor	93. sorból: Egyéb szerződéses kötelezettségek alapján
	93/d. sor	93. sorból: Jogszabályi kötelezettség alapján
	94. sor	Gyógyszergyártók ellentételezése Ezen a soron kell előirányozni és teljesítésként a 217/1997.(XII. 1.) Korm. rendelet 10/E. §, valamint az ezt a rendeletet módosító 301/2004.(XI. 2.) Korm. rendelet 3. §-a (a R. 10/E. § 2004. december 31-ig hatályos (3)-(6) bekezdései) szerinti elszámolás szerinti rendezés alapján kifizetett összeget.
	95. sor	Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése Ez a sor a 93. és a 94. sor összesítésére szolgál.
	96. sor	Társadalombiztosítás egyéb kiadásai összesen Ez a sor a 83., 84., 91., 92. és 95. sorok összesítésére szolgál.
	97. sor	Rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetére E. Alapnak átadott pénzeszköz Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Nyugdíjbiztosítási Alapnak a Ktv. törvény 1. mellékletében a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 5. alcímen jóváhagyott összeget, ugyanezen törvény 18. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően.
	98. sor	Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapnak átadott pénzeszköz Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az Nyugdíjbiztosítási Alapnak a Ktv. törvény 1. mellékletében a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 6. alcímen jóváhagyott összeget, ugyanezen törvény 18. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően.
	99. sor	Társadalombiztosítási ellátások kiadásai összesen Ez a sor a 24., 39., 82., 96., 97. és 98. sorok összesítésére szolgál.
	100. sor	Építmények felújítása Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az alapok ellátási vagyonát képező, járuléktartozás fejében átvett tárgyi eszközök értékét növelő ráfordítások, elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állagának helyreállítását célzó felújítás összegét.
	101. sor	Szolgáltatás Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni az alapok járuléktartozás fejében átvett ellátási vagyonának kezelésével kapcsolatban felmerült kiadások összegét. Ezen a soron kell kimutatni a tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkálatok ellenértékét is.
	102. sor	Előzetesen felszámított ÁFA Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a vagyongazdálkodással kapcsolatban felmerült kiadások ÁFA összegét.
	103. sor	Általános forgalmi adó befizetések Ez a sor a felújítási és szolgáltatási kiadások általános forgalmi adó elszámolásai alapján a hatályos előírások szerint a központi költségvetésbe befizetett általános forgalmi adó kimutatására szolgál.
	104. sor	Pénzügyi befektetések kiadásai Ezen a soron kell elszámolni járuléktartozás fejében átvett befektetett pénzügyi eszközök kezelésével kapcsolatban felmerült kiadásokat.
	105. sor	Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás kiadásai A sor 100-104. sorok összesítésére szolgál.
	106. sor	Személyi juttatások Ezen a soron csak a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain a Központi hivatali szerv személyi juttatásainak összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	107. sor	Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Ezen a soron csak a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain a Központi hivatali szerv munkaadókat terhelő járulékainak és szociális hozzájárulási adójának összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	108. sor	Dologi kiadások Ezen a soron csak a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain a Központi hivatali szerv dologi kiadásainak összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	109. sor	Egyéb működési célú támogatások, kiadások Ezen a soron csak a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain a Központi hivatali szerv egyéb működési célú támogatásainak és kiadásainak összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	110. sor	Technikai üres sor
	111. sor	Működési költségvetés A sor a 106-110. sorok összesítésére szolgál.
	112. sor	Intézményi beruházási kiadások Ezen a soron csak a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain a Központi hivatali szerv intézményi beruházási kiadásainak összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	113. sor	Felújítás Ezen a soron csak a „G és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain a Központi hivatali szerv felújítási kiadásainak összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	114. sor	Egyéb intézményi felhalmozási kiadás Ezen a soron csak a „G és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain a Központi hivatali szerv egyéb intézményi felhalmozási kiadásainak összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	115. sor	Felhalmozási költségvetés A sor a 112-114. sorok összesítésére szolgál.
	116. sor	Kölcsönök Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain a Központi hivatali szervnél a visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott lakásépítési és vásárlási munkáltatói támogatás összegét.
	117. sor	Központi hivatali szerv összesen Ezen soron a „D” jelű nyomtatvány űrlapján az Alapból Központi hivatali szerv támogatását kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni. Ez a sor a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain a 111., 115., 116. sorok összesítésére szolgál.
	118. sor	Személyi juttatások Ezen a soron csak a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain az Igazgatási szervek személyi juttatásainak összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	119. sor	Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Ezen a soron csak a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain az Igazgatási szervek munkaadókat terhelő járulékainak és szociális hozzájárulási adójának összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	120. sor	Dologi kiadások Ezen a soron csak a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain az Igazgatási szervek dologi kiadásainak összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	121. sor	Egyéb működési célú támogatások, kiadások Ezen a soron csak a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain az Igazgatási szervek egyéb működési célú támogatásainak és kiadásainak összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	122. sor	Technikai üres sor
	123. sor	Működési költségvetés A sor a 118.-122. sorok összesítésére szolgál.
	124. sor	Intézményi beruházási kiadások Ezen a soron csak a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain az Igazgatási szervek intézményi beruházásainak összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	125. sor	Felújítás Ezen a soron csak a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain az Igazgatási szervek felújítási kiadásainak összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	126. sor	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Ezen a soron csak a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain az Igazgatási szervek egyéb intézményi felhalmozási kiadásainak összegét kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni.
	127. sor	Felhalmozási költségvetés A sor a 124-126. sorok összesítésére szolgál.
	128. sor	Kölcsönök Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain az Igazgatási szerveknél a visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott lakásépítési és vásárlási munkáltatói támogatás összegét.
	129. sor	Igazgatási szervek összesen Ezen soron a „D” jelű nyomtatvány űrlapon az Alapból a Igazgatási szervek támogatását kell előirányozni, illetve teljesítésként elszámolni. Ez a sor a „G” és „H” jelű nyomtatványok űrlapjain a 123., 127., 128. sorok összesítésére szolgál.
	130. sor	Technikai üres sor
	131. sor	Működésre fordított támogatások/kiadások összesen Ez a sor a 117. és a 129. sorok összesítésére szolgál. Ez a sor a „D” jelű nyomtatványon az Alapból működésre átadott támogatás összegét tartalmazza. A „G” és „H” jelű nyomtatványokon a sor a működésre fordított kiadások összegét tartalmazza.
	132. sor	Technikai üres sor
	133. sor	Technikai üres sor
	134. sor	Költségvetési kiadások/támogatások összesen Ez a sor a 99., 105., 131.- 133. sorok összesítésére szolgál.
	135. sor	TB ellátások folyósításának KESZ hiteligény törlesztése Ezen a soron kell elszámolni az Áht. 78. § (4) bekezdés b) pontja alapján az alapokat terhelő ellátások időbeni teljesítésének biztosítására a KESZ-hez kapcsolódóan a megelőlegezési számláról igénybevett kamatmentes hitel törlesztésének összegét.
	136. sor	Nem TB ellátások folyósításának KESZ hiteligény törlesztése Ezen a soron kell elszámolni az Áht. 78. § (4) bekezdés b) pontja alapján az alapokat nem terhelő ellátások időbeni teljesítésének biztosítására a KESZ-hez kapcsolódóan a megelőlegezési számláról igénybevett kamatmentes hitel törlesztésének összegét.
	137. sor	Ellátási kiadások Alapon belüli elszámolása Ez a sor a „D” jelű nyomtatványgarnitúra űrlapján az alapon belül átadott pénzeszközök kimutatására szolgál. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében az ONYF által a nyugdíjkiadásokra a NYUFIG-nak egy összegben átadott pénzeszköz szerepel ezen a soron.
	138. sor	Előző évi előirányzat-maradvány átadás Ezen a soron adat csak a „D” jelű nyomtatványgarnitúra űrlapján lehet.
	139. sor	Technikai üres sor
	140. sor	Egyéb pénzforgalmi kiadások A sor a 137-139. sorok összesítésére szolgál.
	141. sor	Pénzforgalmi kiadások összesen A sor a 134., 135., 136., 140. sorok összesítésére szolgál.
	142. sor	Függő kiadások Itt kell elszámolni az olyan kifizetéseket, amelyek a kifizetés pillanatában végleges kiadási jogcímen nem kerülhetnek elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt vagy a kiadás bizonyítottan a következő évi költségvetést terheli. Itt kell kimutatni – az Alapot terhelő és nem az Alapot terhelő – jogalap nélkül felvett ellátásokkal kapcsolatos elszámolásokat is. A függő kiadás végleges rendezésekor térítményezéssel kell a számadási rendet helyreállítani. Ezen a tételen előirányzat nem tervezhető.
	143. sor	Átfutó kiadások Ezen a tételen kell elszámolni minden olyan kifizetést, amely az alaptevékenység ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítási jellegű kiadás. Itt kell kimutatni az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előlegeket. Az átfutó kiadások rendezését térítményezéssel kell könyvelni. Előirányzat ezen a tételen nem tervezhető
	144. sor	Kiegyenlítő kiadások Ezen a tételen kell kimutatni a különböző pénz és bankszámlák, kirendeltségek és fiókok egymás közötti kiadási pénzforgalmának elszámolását (átvezetését). Ezen a tételen előirányzat nem tervezhető
	145. sor	Függő, átfutó és kiegyenlítő, kiadások összesen A sor a 142-144. sorok összesítésére szolgál.
	146. sor	Kiadások összesen A sor a 141. és a 145. sorok összesítésére szolgál.
	147. sor	Nem tb. alapokat terhelő ellátásokkal kapcsolatos kiadások Ezen a soron kell kimutatni a 69. űrlap 69. sorának 3. oszlopával megegyezően a nem társadalombiztosítási alapokat terhelő ellátásokkal kapcsolatos kiadások összegét. Ezen a soron előirányzat nem tervezhető.
	148. sor	Kiadások mindösszesen A sor 146. és a 147. sorok összesítésére szolgál.

62. űrlap

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI

BEVÉTELEINEK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE

Ezt az űrlapot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői alkalmazzák a D), G) és H) jelű nyomtatványgarnitúrák kitöltéséhez.

A rendeletet a 10/2013. (III. 13.) NGM rendelet 14. §-a hatályon kívül helyezte 2013. március 14. napjával.

A 14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Az egyhavi távollét, akár betegség, akár egyéb nem fizetett távollétről van szó, naptári hónapot jelent, így például azt a munkavállalót, aki február 3-ától van távol, március 3-án kell kivenni a statisztikai állományi létszámból. (Aki január 28-ától, illetve 29-étől beteg, február 27-én, illetve 28-án telik le az egy hónap.) Nem tekinthető fizetett távollétnek az az időtartam, melyre betegség miatti távollét esetén a betegszabadságdíjat a munkáltató fizeti.

^1.

⁴

A 7. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek