• Tartalom

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről1

2019.09.01.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya – a fenntartóra tekintet nélkül – kiterjed

a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés b)–e), valamint g) pontjában foglalt köznevelési intézményekre (a továbbiakban együtt: iskola),

b) a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra,

c)2 az Eszterházy Károly Egyetemre (a továbbiakban: EKE).

2. A kerettantervek iskolai alkalmazására vonatkozó szabályok

2. § (1) Az iskola az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat) alapján az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott pedagógiai szakaszokra (a továbbiakban: pedagógiai szakaszok), iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatja az e rendelet 16. §-ban foglaltakra figyelemmel.

(1a)3 Az 1. melléklet tartalmazza az általános iskola 1–4. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1b)4 A 2. melléklet tartalmazza az általános iskola 5–8. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1c)5 A 3. melléklet tartalmazza a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1d)6 A 4. melléklet tartalmazza a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1e)7 Az 5. melléklet tartalmazza a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1f)8 A 6. melléklet tartalmazza a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1g)9 A 7. melléklet tartalmazza az egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez kiadott kerettanterveket.

(1h)10 A 8. melléklet tartalmazza a szakiskolák számára kiadott kerettantervet.

(1i)11 A 9. melléklet tartalmazza a Köznevelési Hídprogramok kerettanterveit.

(1j)12 A 10. melléklet tartalmazza a nemzetiségi nevelés-oktatás kerettanterveit.

(1k)13 A 11. melléklet tartalmazza a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára kiadott kerettanterveket.

(1l)14 A 12. melléklet tartalmazza a felnőttoktatás számára kiadott kerettanterveket.

(1m)15 A 13. melléklet tartalmazza a szakiskolát végzettek középiskolája számára kiadott kerettantervet.

(1n)16 A 14. melléklet tartalmazza a szakgimnáziumok 9–12. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1o)17 A 15. melléklet tartalmazza a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(2) Az iskola a miniszter által határozattal jóváhagyott kerettantervet is beépíthet a helyi tantervébe.

(3) Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott nevelési és fejlesztési feladatokat az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzését, továbbá az adott kétéves kerettantervi szakaszhoz meghatározott tartalmi követelmények arányos elsajátítását valósíthatja meg.

(4) Az iskola a kerettantervben a tantárgyak két évfolyamos szakaszolása szerint meghatározott követelményeit és a fejlesztési feladatokat a helyi tantervében az egyes kétéves szakaszok között nem csoportosíthatja át.

(5)18 Az iskola, a pedagógus a tantárgyi kerettanterv helyi alkalmazása során a tematikai egységekben előírt tevékenységektől, ismeretektől, fejlesztési követelményektől – a Nat.-ban meghatározott fejlesztési feladatok, közműveltségi tartalmak kivételével – eltérhet, a kerettantervben meghatározott tananyag tartalmakat elhagyhat. A tantárgy felszabaduló órakerete a pedagógus döntése alapján átcsoportosítható ismétlésre, gyakorlásra az adott tanulócsoport szükségletei szerint.

(6) Az iskola a helyi tanterve elkészítése során az azonos pedagógiai szakaszra és azonos iskolatípusra kiadott tantárgyi kerettanterveket egymás között felcserélheti. A kerettantervek felcserélése akkor lehetséges, ha a felcserélésben érintett kerettantervek alapóraszáma megegyezik, vagy ha a magasabb éves óraszámra épülő kerettanterv többlet időkeretét az iskola a helyi tantervébe a szabadon felhasználható éves órakerete terhére építi be.

(7) Az iskolában az emelt szintű ének-zene oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari vagy a kórus foglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható.

(7a)19 Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja.

(7b)20 Az iskola a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja.

(8)21 A gimnáziumnak, szakgimnáziumnak a helyi tantervében kell meghatároznia a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján.

2/A. §22

2/B. §23 (1)24 A szakiskolában olyan részszakképesítésre és szakképesítésre való felkészítés folytatható, amelyre, vagy amelynek szakképesítésére a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a részszakképesítésre vagy a szakképesítésre kiadott a szakképzési kerettantervet kiadta.

(2)25 A szakiskola két szakképzési évfolyamon olyan rész szakképesítésre való felkészítést folytathat, amelynek szakképzési kerettanterv szerinti óraszáma az összefüggő gyakorlat időtartamával együtt nem haladja meg az 1200 tanítási órát. A sajátos nevelési igényű, nem értelmi fogyatékos tanulók számára kidolgozott szakképzési kerettanterv a szakiskolai szakképzésének szakmai óraszáma az összefüggő gyakorlat óraszámával és a szabad szakmai sávval együtt két évfolyamos szakképzés esetén 1703 óra, négy évfolyamos szakképzés esetén 3482 óra.

(3) A sajátos nevelési igényű, nem értelmi fogyatékos tanulók esetében a 8. melléklet szerinti kerettanterveket, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet alapján átdolgozott kerettanterveket kell alkalmazni, a 11. mellékletben meghatározott képzési idő és óraszámok szerint.

(4)26 Az adaptálás során a szakképzési kerettantervi óraszámokat úgy kell – szükség esetén – arányosan módosítani, hogy a szakiskola e rendeletben meghatározott óraterve szakmai óraszáma feltöltésre kerüljön. Az adaptálás során minden tantárgy szakképzési kerettantervi óraszámát legalább tíz százalékkal növelni kell.

2/C. §27 Az általános iskola első és második évfolyamán az új tananyag feldolgozása és a megelőző ismeretek ismétlése, gyakorlása a negyvenöt perces tanórai időtartamon belül tetszőleges időeloszlásban, de összességében harminc perc alatt megvalósulhat, a fennmaradó idő egyéb pedagógiai tevékenységgel, mozgásos, játékos foglalkozással, meséléssel is tölthető.

2/D. §28 Az iskolai nevelés-oktatás mellett a jogszabályban meghatározott vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében az Oktatási Hivatal által szervezett tanulmányi versenyek a kerettantervek végrehajtását szolgálják. A versenyek tartalmi követelményeinek alapja az adott évfolyamokra vonatkozó kerettantervi, közműveltségi tartalom.

3. A kerettantervek feladata, felépítése

3. § (1) A kerettanterv feladata a tartalmi szabályozás eszközeként meghatározni a pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra vonatkozó érvényes, közös, átfogó célokat és feladatokat.

(2) A kerettanterv meghatározza

a) a fejlesztési célokat, a nevelési-oktatási területek kapcsolódását,

b) a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, a személyiségfejlesztés lehetőségeit és értéktartalmát,

c) a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit,

d)29 a pedagógiai szakasz kötelező tantárgyait és évfolyamonként a heti minimális óraszámait,

e) az ismeretközlés és a képességfejlesztés közötti összhang megteremtésének módját és összhangjának biztosítását,

f) a kapcsolódási pontokat az egyes tantárgyi tartalmak között,

g) az egységes tantervi szerkezeti elveket a helyi tantervek elkészítésének támogatása céljából.

(3) A kerettanterv az egyes témakörökre összpontosító részletes kidolgozással támogatja a pedagógusok pedagógiai tervező tevékenységét, segíti a fogalmi gondolkodás fejlesztését, a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését.

4. § (1) Az iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készített kerettantervnek alkotóelemét képezik az iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készített tantárgyi kerettantervek.

(2) A tantárgyi kerettanterv meghatározza

a) a tantárgyi bevezetőt, amely megjelöli

aa) az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait,

ab) a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljait,

ac) a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét,

ad) az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljait,

b) a tantárgyi tartalmakat, azon belül:

ba) a tematikai egységeket, amelyek az egyes műveltségterületi tantárgy nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevesítik, és amelyek a tematikai egységek az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően lehetnek konkrét téma- vagy képességterületek azzal az eltéréssel, hogy a tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg,

bb) az előzetes tudást, amely a témakörhöz kapcsolódó tartalmak sikeres elsajátításához szükséges, kulcsfogalmakat, ismeretelemeket, szabályokat, képességeket foglal össze,

bc) a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait, amelyhez illeszkedve az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt nevelési és fejlesztési feladatok kerülnek megnevezésre az egy vagy két évfolyamonként meghatározott, a tantárgyra jellemző sajátos pedagógiai és fejlesztési célok és feladatok alapján,

bd) az ismeretek, fejlesztési követelmények rendszerét azzal, hogy a tematikai egység tartalmi elemeinek és fejlesztési feladatainak megjelenítését a tematikai egység sajátosságainak megfelelően kell meghatározni, figyelemmel a tantárgy és a tematikai egység sajátosságaira és a tantárgyi, tantárgyközi kapcsolódási pontok megjelenítésére,

be) a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét, amely a kulcsfogalmak, továbbá a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőit tartalmazza,

bf) a fejlesztés az egy vagy két évfolyamos szakasz végére elvárt eredményeit, amely az adott tantárgyban elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek határozza meg,

c)30 a tematikai egységekhez kapcsolódó ajánlott óraszámot.

(3)31 A Köznevelési Hídprogramhoz, a felnőttoktatáshoz, továbbá a készségfejlesztő iskolák és az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák számára készített kerettantervek esetében nem kell alkalmazni a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban a tantárgyi kerettantervekre vonatkozó előírásokat.

5. § (1) Az Nkt. 7. § (1) bekezdés b)–e) pontjai szerinti iskolatípusokra és pedagógiai szakaszokra készített kerettantervek

a) az Nkt. 6. mellékletében, az osztályok meghatározott heti időkeretig, továbbá a Nat Mellékletében a II. RÉSZ II.2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira alpontban, Nemzetiségi iskolai neveléshez-oktatáshoz készített kerettanterv esetén a Nat II. RÉSZ II.2.3. Ajánlás a nemzetiségi iskolákban a Nat műveltségterületi százalékos arányaira alpontban meghatározott összes óraszám kilencven százalékára,

b) alternatív nevelést-oktatást folytató iskola esetén a Nat mellékletében a II. RÉSZ II.2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira alpontban meghatározott óraszám száz százalékára

készülhetnek.

(2) A Nat és e rendelet együttes alkalmazásával készített kerettantervek egységes szerkezetet követnek.

(3) Kerettantervet lehet készíteni

a) teljes pedagógiai szakaszra,

b) az Nkt. 7. § (1) bekezdés b)–e), valamint g) pontjában meghatározott iskolatípusra,

abban az esetben, ha az tartalmazza a teljes körű tantárgyi rendszert, az érintett pedagógiai szakaszok mindegyik évfolyamára és az összes tantárgyára kiterjedő teljes tananyagtartalmat.

(4) A miniszter az oktatásirányítási feladatok megvalósítása érdekében, továbbá egyes sajátos köznevelési feladatok megvalósításához a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő kerettantervet is készíthet.

(5)32 Az alternatív nevelés-oktatást folytató iskola kerettanterve az Nkt. 9. § (8)–(10) bekezdéseire figyelemmel eltérhet a 3–5. §-okban meghatározottaktól. Ezen iskolának nem kell alkalmaznia továbbá a Rendelet 4. § (2) bekezdés a)–b) pontjait.

4. A kerettantervek jóváhagyásának szabályai

6. § (1) Kizárólag olyan kerettanterv nyújtható be jóváhagyásra, amely

a) az Nkt. 7. § (1) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott intézménytípusok valamelyikére készül,

b) az adott intézménytípus vonatkozásában az összes érintett pedagógiai szakasz valamennyi évfolyamára vonatkozóan tartalmazza a tantárgyi kerettanterveket,

c) az érintett pedagógiai szakaszok vonatkozásában a Nat-ban meghatározott összes műveltségterületre kiterjed.

(2) A nevelési és oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve (programtanterv) akkor nyújtható be jóváhagyásra, ha az megfelel az e rendeletben foglaltaknak.

(3) Kerettantervet

a) iskola fenntartója,

b)33 a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti vallási közösség,

c) iskolát fenntartó alternatív iskolát képviselő hálózat, szervezet

nyújthat be jóváhagyásra.

(4) A kerettanterv benyújtójának (a továbbiakban: benyújtó) a kerettanterv benyújtásához csatolnia kell

a) az érintett országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a kerettanterv a nemzetiségi nevelés-oktatást szolgálja,

b) a kerettanterv címében a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint működő egyház megnevezését tartalmazó kerettanterv esetén az adott egyház nyilatkozattételre jogosult szervének álláspontját a megnevezés használhatóságáról,

c) a kerettanterv engedélyezési eljárása során az eljárási díj befizetésének igazolását.

(5)34 A kerettantervet – a (4) bekezdésben meghatározott mellékletekkel együtt – az erre szolgáló elektronikus felületen, ennek hiányában egy példányban papír alapon és egy elektronikus adathordozón elkészített példányban kell benyújtani a miniszterhez.

7. § (1) A jóváhagyásra benyújtott kerettanterv akkor hagyható jóvá, ha az megfelel

a) az Nkt. 5. § (5) bekezdésében, a Nat-ban, továbbá az e rendeletben, valamint

aa) nemzetiségi nevelés-oktatás esetén a Nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében,

ab) a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében,

ac) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása esetén a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében,

b) alternatív iskola kerettanterve esetében pedig az Nkt. 9. § (8)–(10) bekezdésében foglaltaknak, továbbá

c) a jóváhagyásra benyújtott kerettanterv

ca) tantárgyi struktúrája és az egyes tantárgyakra meghatározott óraszámai,

cb) a kerettanterv részét képező tantárgyi kerettantervek tematikai egységeinek címei, az ismeretek és fejlesztési követelmények tantervi elemek tartalma és az azokhoz rendelt óraszámok vonatkozásában legalább húsz százalékban eltérnek a miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervtől.

(2) A kérelemben egyértelműen meg kell jelölni azt a pedagógiai szakaszt és azt a célcsoportot, amely indokolja a miniszter által már kiadott vagy engedélyezett kerettantervek mellett az újabb kerettanterv jóváhagyását.

8. § (1)35

(2)36 Az EKE a szakvéleményének elkészítéséhez a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet (a továbbiakban: szakértői rendelet) alapján az Országos szakértői névjegyzékről két tantervi szakértői szakirány szerinti szakértőt kér fel.

(3)37 Az EKE harmadik szakértőt akkor kér fel, ha a jóváhagyásra benyújtott kerettanterv

a) nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást,

b) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését-oktatását,

c) két tanítási nyelvű nevelés-oktatást,

d) alternatív iskolai nevelés-oktatást

érint.

(4)–(9)38

9. § (1) A miniszter a jóváhagyásra benyújtott kerettantervről, a kerettantervet alkalmazók köréről és az alkalmazás szabályairól érdemben dönt. A világnézetileg elkötelezett és az alternatív iskolák kerettantervét jóváhagyó határozatban a kerettanterv pedagógiai célok teljesítéséhez kötődő, az alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket is fel kell tüntetni.

(2)39 A miniszter az általa jóváhagyott kerettanterveket az EKE rendszerében nyilvántartja és annak legfontosabb adatait (cím, jóváhagyó határozat száma, benyújtó) az általa vezetett minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi.

10. § (1) A kerettanterv benyújtójának eljárási díjat kell fizetnie, amely a jelen rendeletben szabályozott eljárással összefüggő feladatok elvégzésére, elsősorban a személyi és tárgyi feltételek biztosítására használható fel.

(2) Az eljárási díj a kerettanterv által érintett évfolyamonként a mindenkori minimálbér összege.

(3)40 Az eljárási díjat az EKE Magyar Államkincstárnál vezetett 10035003-00336121-00000000 számú fizetési számlájára történő utalással kell befizetni, a befizetett eljárási díj kezelése és nyilvántartása az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint történik.

11. § A kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásban nem működhet közre

a)41 a kerettanterv készítője, valamint annak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,

b) az, aki a kerettanterv készítőjével, benyújtójával munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői jogviszonyban áll.

12. §42

5. Záró rendelkezések

13. §43

14. §44

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)45

16. §46 (1) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet (a továbbiakban: OM rendelet) 1. számú mellékletében a 9–13. évfolyamokra kiadott kerettanterveket, továbbá a 2. és 3. számú mellékletében kiadott kerettanterveket – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. augusztus 31-ig kifutó rendszerben lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézményekben a Nat. és az e rendelet alapján kiadott kerettantervek felmenő rendszerű bevezetéséhez igazodva.

(2) Az OM rendelet 1. számú melléklet II. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák (1–8. évfolyam) előkészítő szakiskolák (9–10. évfolyam) speciális szakiskolák 9–10. évfolyamai számára című kerettantervét kizárólag az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó előkészítő szakiskolák alkalmazhatják a 9. évfolyam vonatkozásában 2014. augusztus 31-ig, a 10. évfolyam vonatkozásában 2015. augusztus 31-ig kifutó rendszerben.

17. §47 A 8. mellékletet, a 10. melléklet 10.6.2. A román nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei román nyelven alpontját és 10.8.2. A szerb nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei szerb nyelven alpontját, valamint a 12. melléklet 12.3. Kerettanterv a felnőttoktatás 9–12. évfolyama számára alpontját első alkalommal a 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.

18. §48 (1) A 14. és a 15. melléklet rendelkezéseit első alkalommal a 2016/2017. tanévben a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) A 9. melléklet 2016. augusztus 31-én hatályos 9.2. HÍD II. PROGRAM KERETTANTERVE alcímében foglalt rendelkezéseket a 2016/2017. tanévben a folyamatban lévő képzésekben még alkalmazni kell.

19. §49 A 4. melléklet BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN C változat tantárgy kerettantervének és az 5. melléklet BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN C változat tantárgy kerettantervének rendelkezéseit első alkalommal a 2016/2017. tanévben a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás hetedik évfolyamán, ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

20. §50 A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben vagy a 2017/2018. tanévben 9. évfolyamon megkezdett szakgimnáziumi tanulók a tanulmányaik megkezdésekor hatályos kerettantervek szerint fejezik be tanulmányaikat azzal, hogy a tantárgyi struktúrában az „Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés” tantárgy órakerete a 2018/2019. tanévtől a tanuló által választott kerettantervi iránynak megfelelően kerül felhasználásra a lehetséges szakképzési kerettantervi irányok alapján a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül.

21. §51 (1) A 7. melléklet 7.36. Honvédelmi alapismeretek kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára című kerettantervet első alkalommal a 2018/2019. tanévben a gimnázium kilencedik évfolyamán, a 7. melléklet 7.37. Honvédelmi alapismeretek kerettanterv a szakgimnáziumok 11–12. évfolyama számára című kerettantervet első alkalommal a 2020/2021. tanévben a szakgimnáziumok tizenegyedik évfolyamán, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) A 7. melléklet 7.13. Katonai alapismeretek kerettanterve a 9–12. évfolyam számára című kerettantervet 2021. augusztus 31-ig kifutó rendszerben lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézményekben.

22. §52 A 7. melléklet 7.38. Közigazgatási ismeretek kerettanterv a középiskolák 11–12. évfolyama számára című kerettantervet első alkalommal a 2021/2022. tanévben a középiskolák tizenegyedik évfolyamán, majd ezt követően felmenő rendszerben lehet alkalmazni.

8. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez60

9. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez61


A Köznevelési Hídprogram kerettanterve
1. A KÖZNEVELÉSI HÍDPROGRAM KERETTANTERVÉNEK CÉLJA, TANTÁRGYI RENDSZERE, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A program célja, hogy a pedagógiai programcsomag által kínált komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel segítséget nyújtson a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek, kompetenciák megszerzéséhez.
1.1. A Köznevelési Hídprogramban kiemelten fejlesztendő kompetenciák
A kompetenciaalapú fejlesztés során a diákok az iskolában használható, érvényes, a legváltozatosabb helyzetekben működő tudást kell, hogy elsajátítsanak. Azaz nem a tudástartalom az, ami a képességek és attitűdök fejlesztésének szervező elve, hanem a kompetenciák képesség- és attitűdelemei köré szerveződik a tartalom, ismeret. A kompetenciák kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a középfokú oktatásba való belépéshez vagy a középfokú intézményrendszerből lemorzsolódó fiataloknak a „visszailleszkedéshez” milyen kompetenciaterületeken van szükségük fejlesztésre. A kerettanterv a Nemzeti alaptantervet (Nat) és a tanulók sajátos fejlesztési szükségleteit figyelembe véve öt kompetenciaterületet emel ki úgy, hogy az ezekre épülő modulok a Nat valamennyi fejlesztési feladatára tekintettel vannak.
6K13474_0

A Köznevelési Hídprogram kiemelt kompetenciái

A) Kommunikációs kompetenciák

1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

3. Olvasás, írott szöveg megértése

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

4. Írás, szövegalkotás

Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

5. Vizuális, képi kommunikáció

Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

6. Elektronikus média útján történő kommunikáció

A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

7. Művészeti tevékenységekben megnyilvánuló kommunikáció

Nyitott a különböző zenei, vizuális, mozgásos művészeti alkotások iránt, ezeket önmaga számára értelmezi és saját érdeklődésének, lehetőségeinek megfelelően önkifejezésre is alkalmazza.

8. A kommunikáció értékelése

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

B) Tanulási kompetenciák

1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései.

2. A tanulásról alkotott elképzelések

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

4. Tanulási források keresése

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

5. Tanulási források feldolgozása

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

6. Tanulási források felhasználása

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

7. Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A diák különböző tanulási módszereket, technikákat, stratégiákat ismer, ezek közül többet kipróbál és a számára hatékonyakat tanulási helyzetekben tudatosan használja.

8. A tanulási folyamat értékelése

A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.

C) Szociális kompetenciák

1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás

Ismeri és értelmezi a fejlődés és változás fogalmait saját életére nézve és ki tudja fejezni az általuk keltett érzéseket és érzelmeket, felismeri, mikor van szüksége segítségre és szükség esetén segítséget kér és tudja hova fordulhat segítségért.

D) Alapvető munkavállalói és életpálya-építési kompetenciák

1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák

Ismeri és alkalmazza az álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.

2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal

Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ. Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi. Választásainak önmagára és másokra gyakorolt következményeit figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, saját céljait támogató döntéseket hoz.

3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása

Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve egyensúlyt tart a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát. Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.

4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése

Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz. Az eltérő szerepek eltérő elvárásait kritikai gondolkodással szemléli és a szokásostól eltérő szerepeket betöltő személyeket előítélet-mentesen kezeli.

5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E) A munkavégzéssel kapcsolatos kompetenciák

1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás

Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka, valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.


1.2. Az elsajátítandó kompetenciák részelemei
Az alábbi táblázatban a programban előtérbe kerülő kompetenciák öt nagyobb főcím alá rendeződnek:
A) kommunikációs kompetenciák;
B) tanulási kompetenciák;
C) szociális kompetenciák;
D) életpálya-építéssel és munkavállalói léttel kapcsolatos kompetenciák; valamint
E) munkavégzéshez kapcsolódó kompetenciák.
Egyes területeken a kompetenciák két szintje különböztethető meg. Az „alapszint” – az általános iskola első hat osztályában gyakori előfordulást jelenít meg, míg a „középhaladó” szint a 7–10. osztályban célként megfogalmazható szintű kompetenciákat fogalmazza meg.
Minden egyes tartalmi területen belül a megjelenő kompetenciák esetében nyomon követhető a kompetenciák elsajátításának taxonómiája, azaz az elsajátítás egymásra épülő szakaszai:
– A tudás az ismeretszerzés szakaszának eredményeképpen jön létre. Az ismeretszerzés szakaszában elsősorban elsajátítási folyamatok kerülnek előtérbe, amelynek során ismeretekre tesznek szert a tanulók. Az ismeretek hálóba szervezésük révén válnak tudássá. E szakaszban ismerkednek meg a diákok azokkal az információkkal, amelyek később viselkedésük alapjává, saját értékrendszerükbe integrálódva, hiedelemrendszerük részévé válnak.
– A képességek a megtapasztalás és alkalmazás szakaszának eredményeként állnak elő, amikor a diákok a megszerzett ismeretek cselekvéses szintű alkalmazása révén a „tudás”-ból, a „tudom, hogyan” szakaszába kerülnek át.
– Az attitűdök a személyessé tétel és az integrálás szakaszának eredményeként fogalmazódnak meg. A személyessé tétel és integrálás szakaszában a diákok az analízis és szintézis, valamint a kritikai gondolkodás folyamatainak segítségével saját értékeik és hiedelemrendszerük felülvizsgálata eredményeképpen integrálják a megszerzett ismereteket, tapasztalatokat. Az attitűdökben kifejeződő értékek és hiedelmek a további ismeretszerzés meghatározó tényezői.


6K13474_1

Kompetenciák

Tudás

Képességek

Attitűdök

A) Kommunikációs kompetenciák

1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma:

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

Ismeri a kommunikáció funkcióit.

Ismeri a kommunikáció jeleit, jelrendszereit.

Ismeri, érti az eredményes kommunikáció kritériumait.

Képes mindennapi helyzetekben felismerni különféle kommunikációs szándékokat.

Képes megfigyelni és értelmezni különféle beszédhelyzetekben a nem verbális kommunikációt.

Képes egyszerű kommunikációs szituációkat eredményesség szempontjából megfigyelni, értékelni.

Törekszik az önkifejezésre.

Nyitott mások kommunikációjának megértésére.

2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete.

Ismeri, érti a verbális és a nem verbális kommunikáció sajátosságait különböző kommunikációs helyzetekben.

Ismeri a verbális interakció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, vita stb.) jellegzetességeit.

Képes gondolatok, vélemények és érzelmek egyszerű, érthető kifejezésére változatos helyzetekben, különböző céllal.

Képes mindennapi élmények, olvasmány- és mozgóképélményeinek felidézésére, elmondására.

Képes a saját és mások beszédsajátosságainak megfigyelésére.

Képes együttműködni a beszédpartnerrel: kérdezni, válaszolni; mások véleményét meghallgatni, megérteni; érveket felkutatni, véleményt és állásfoglalást kialakítani.

Képes észlelni, értelmezni a nem verbális kommunikáció lehetőségeit és korlátait.

Képes szövegeket dramatikus játékkal megjeleníteni.

Pozitívan viszonyul saját anyanyelvéhez.

Törekszik a helyes szó- és nyelvhasználatra.

Törekszik a beszédhelyzetek megértésre, korrigálására és az azokra való reflexióra.

Törekszik a kommunikáció sikerességének megfigyelésére.

Fontosnak tarja a nyitottságot és az együttműködést a szóbeli kommunikációt is igénylő helyzetekben.

3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

Ismeri és érti az olvasás jelrendszerét.

Ismeri a különböző irodalmi és nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló stb.) sajátosságait.

Ismeri és érti az írott nyelv fő jellemzőit (hivatalos, hétköznapi, zsurnalisztikai, bizalmas stb.)

Ismeri a szövegelemzés alapvető eljárásait (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás stb.).

Képes különböző szövegek néma és hangos olvasására, értelmezésére a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával.

Képes az aktív és passzív szókincs gazdagítására támogatással és önállóan is.

Képes különféle szövegek alkotásához megfelelő segédeszközöket használni (jegyzetek, vázlatok, térképek stb.)

Képes önálló szövegelemzésre és megadott szempontok alapján szövegek feldolgozására.

Képes a szöveg és az ábrák, illusztrációk viszonyának értelmezésére.

Képes különböző vélemények összevetésére írásban.

Pozitívan viszonyul az olvasáshoz.

Törekszik az érdeklődési körének megfelelő írott szövegek felkutatására.

Nyitott az írott szövegekben megjelenő, akár ellentétes szempontok és érvek megértésére, törekszik az ezekre való reflektálásra.

4. Írás, szövegalkotás:

Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

Ismeri az írás jelrendszerét.

Ismer különböző szövegtípusokat és műfajokat.

Ismeri a szövegalkotás folyamatának jellegzetességeit.

Ismeri az írásbeli forrásokból történő adatgyűjtés sajátosságait.

Képes a tanulási szintjének megfelelő olvasható írásmódra.

Képes a nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazására írásbeli szövegekben.

Képes különböző típusú és célú szövegek alkotására, a szövegalkotás folyamatának követésére.

Képes különböző írásos forrásokból információk keresésére, feldolgozására, a fontos információk kiszűrésére.

Képes gondolatok, vélemények, érzelmek különböző nézőpontokból történő kifejezésére írásban.

Pozitívan viszonyul az íráshoz, a szövegalkotáshoz.

Törekszik a célszerű, pontos és esztétikus szövegalkotásra, írásra.

Törekszik a helyes szó- és nyelvhasználatra.

Törekszik az áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelésre és vázlatkészítésre.

5. Vizuális, képi kommunikáció:

Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

Ismeri a vizuális kommunikáció alapelemeit, sajátosságait.

Ismeri a vizuális kommunikáció különböző formáit.

Ismeri és érti a hétköznapi élet során használatos képi jelrendszereket (pl. piktogramokat).

Képes egyszerű közlő ábrákat készíteni, értelmezni.

Képes képeket, filmeket, animációkat olvasni, értelmezni.

Képes képi információk előállítására rajzolással, fényképezéssel, videózással és mindezek utólagos szerkesztésével.

Képes nem vizuális jellegű információk képi megfogalmazására (diagramokban, grafikonokban).

Képes képi, hangi és írott információs elemeket egyesíteni.

Képes gondolatokat, érzelmeket, hangulatokat vizuális nyelven kifejezni.

Képes reflektálni vizuális élményekre.

Pozitívan viszonyul a vizuális kultúrához.

Érzékeny a vizuális kommunikáció eredményességére.

Törekszik a vizuális világ értelmezésére.

6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:

A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

Ismeri az elektronikus média útján történő kommunikáció lehetőségeit és korlátait.

Képes hatékony, tudatos információ- és tapasztalatszerzésre és -cserére elektronikus média útján.

Képes szöveges és képi információ elhelyezésére az interneten.

Képes csoportos kommunikációra infokommunikációs eszközökkel.

Képes online tartalmak alakításában való részvételre (pl. blogírás).

Kritikusan viszonyul az elektronikus média útján történő kommunikációhoz, szívesen kezdeményez ilyen jellegű kommunikációt.

Nyitott az elektronikus média nyújtotta tanulási lehetőségek (tapasztalat- és információcsere stb.) megismerésére.

Pozitívan viszonyul az online tartalmak alakításában való aktív részvételhez.

7. Művészeti tevékenységekben megnyilvánuló kommunikáció:

Nyitott a különböző zenei, vizuális, mozgásos művészeti alkotások iránt, ezeket önmaga számára értelmezi és saját érdeklődésének, lehetőségeinek megfelelően önkifejezésre is alkalmazza.

Ismeri a zenei, vizuális, mozgásos művészeti alkotások révén történő kommunikáció lehetőségeit, érti ezek szerepét a gondolatok, érzelmek kifejezésében.

Képes kifejezni élményeit, érzelmeit, gondolatait a számára leginkább megfelelő zenei, vizuális, mozgásos művészeti tevékenységben.

Képes a zenei, vizuális, mozgásos művészeti alkotások önmagában keltett benyomásainak értelmezésére és értékelésére.

Pozitívan viszonyul a művészeti tevékenységekben megnyilvánuló kommunikációhoz.

Nyitott a zenei, vizuális, mozgásos művészeti alkotások önmagában keltett benyomásainak értelmezésére és értékelésére.

Nyitott rá, hogy saját érzéseit, gondolatait művészeti tevékenységekben is kifejezze.

8. A kommunikáció értékelése:

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

Érti a kommunikáció értékelésének szerepét a kommunikációs célok és szándékok értelmezésében.

Ismeri a saját és mások kommunikációjának alapvető értékelési szempontjait, kritériumait.

Képes kommunikációs helyzetek elemzésére, és ezek alapján következtetések megfogalmazására.

Képes saját maga és mások értékelésére a kommunikáció céljai, szándékai és eredményessége szempontjából.

Képes konstruktív részvételre, érvek megfogalmazására egy kommunikációs helyzet értelmezéséről szóló vitában.

Törekszik a saját és mások kommunikációjának megfigyelésére, értelmezésére.

Kritikusan viszonyul a kommunikációs helyzetek értelmezéséhez.

Pozitívan viszonyul saját maga és mások kommunikációjának értékeléséhez, értelmezéséhez.

B) Tanulási kompetenciák

1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:

A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései.

Ismer olyan sajátosságokat, amelyekkel jellemezni lehet az egyént.

Ismer olyan sajátosságokat, amelyekkel jellemezni lehet a tanuló egyént.

Ismer olyan sajátosságokat, amelyekkel jellemezni lehet a tanuló közösséget.

Ismeri a tanulással kapcsolatos erősségeit és problémáit.

Ismeri a tanulási motiváció és az önszabályozás szerepét a tanulási folyamatban.

Ismer önértékelési, önreflexiós szempontokat és módszereket.

Tudja és érti, hogy a tanulást mindig élmények, érzelmek, benyomások kísérik, és ezek hatást gyakorolnak önértékelésére.

Képes arra, hogy elemezze saját tanulástörténetét.

Képes arra, hogy jellemezze, leírja saját tanulási folyamatát.

Képes arra, hogy jellemezze magát mint tanulót.

Képes arra, hogy jellemezze azt a tanuló közösséget, melynek tagja.

Képes arra, hogy elegendő információ birtokában jellemezze társát mint tanulót.

Képes arra, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek motiválják őt a tanulásban.

Képes arra, hogy motiválja magát a tanulásban és szabályozza tanulási folyamatait.

Képes arra, hogy értékelje önmagát tanulóként.

Képes arra, hogy a tanulását kísérő élményeket, érzelmeket, benyomásokat felismerje és értékelje önértékelése szempontjából.

Önmagáról mint tanulóról árnyaltan és a lehető legpozitívabban gondolkodik.

Önmagát fejlődésre képes egyénnek tekinti.

Saját tanuló közösségét fejlődésre képes csoportnak tekinti.

Elfogadja, hogy tanulási sajátosságaik tekintetében az egyének sokszínűek és egyediek.

Hiszi, hogy aktív és felelősségteljes szerepe van saját tanulási folyamata alakításában, hogy képes a változtatásra.

Törekszik arra, hogy a tanulását kísérő élményeket, érzelmeket, benyomásokat önértékelésében konstruktívan használja fel.

2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

Tudja és érti, hogy a tanulás az egész életünket végigkíséri (Life Long Learning).

Tudja és érti, hogy nem csak az iskolában, hanem életünk számos területén tanulunk (Life Wide Learning).

Ismeri a tudástárolás és a tudáskonstrukció elképzeléseit, érti ezek különbségeit.

Ismeri és érti az előzetes tudás, valamint a tapasztalatok szerepét a tanulás folyamatban.

Ismeri és érti a tudás adaptivitásának jelentőségét, az igaz és a hamis fogalmainak hagyományos értelmezését.

Ismeri és érti a megismerés alapvetően induktív és deduktív megközelítéseit.

Képes arra, hogy tudatosan alkalmazza azokat az eljárásokat, amelyek tudáskonstrukciót és nem egyszerű tudástárolást eredményeznek (értelmezés, példák keresése, előzetes tudás feltárása, kérdések megfogalmazása, válaszok keresése, saját elképzelések szembeállítása a tanulnivalóval vagy a saját elképzelések és a tanulnivaló összeegyeztetése, fogalmak definiálása, elaborálása).

Képes feltárni és elemezni, hogy a maga számára egy tudáselem miért adaptív vagy nem adaptív, ennek kapcsán képes döntéseket hozni.

Képes az elsajátítandó tudás és saját előzetes elképzelései közti kapcsolatot, az összhangot vagy az ellentmondást elemezni.

Képes mozgósítani előzetes tudását az éppen megtanulandókkal összefüggésben.

A tanulás során képes a tanulnivalót tágabb kontextusba helyezni, kiindulni a befoglaló tudásrendszerben már elsajátított fogalmakból, összefüggésekből.

Tudáselemek minőségének megítélése során képes az adott tudáselemet elhelyezni tágabb összefüggésben, s az adott tudáselem igaz vagy hamis voltát e tágabb tudásrendszerhez viszonyítottan értékelni.

A tanulást fejlődésnek tekinti.

A tanulást folyamatnak tekinti.

Elkötelezi magát a tudáskonstruálás, mint alapvető tanulási stratégia mellett, és elfogadja, hogy a tanulás egy személyes, értelmezést követelő, a megértésen alapuló, aktivitást igénylő folyamat.

3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

Ismeri és érti a tanulás folyamatát (tanulási források keresése, feldolgozása, felhasználása, a tanulás értékelése).

Ismeri az optimális időbeosztás (tervezés) különböző aspektusait.

Ismeri az optimális tanulási környezet különböző aspektusait.

Ismeri az együttműködő tanulás különféle lehetőségeit.

Ismeri a számára elérhető eszközök (pl. számítógép, könyvek, tévé) és intézmények (pl. könyvtár, múzeum) tanulásban, szórakozásban betöltött szerepét.

Képes arra, hogy saját célokat tűzzön ki a tanulás során.

Képes arra, hogy rövid és hosszú távú tanulási terveket készítsen saját magának.

Képes a maga számára optimális tanulási környezet kialakítására.

Képes egyénileg és másokkal együttműködve is tanulni.

Képes döntéseket hozni saját tanulási folyamatában.

Képes segítséget kérni, ha problémával szembesül tanulása során.

Képes arra, hogy együttműködő tanulást kezdeményezzen.

Képes arra, hogy probléma esetén felülvizsgálja tanulási tevékenységét, és megoldásokat, további lépéséket keressen, döntéseket hozzon.

A tanulást folyamatnak tekinti.

A tanulással kapcsolatos tervezéshez pozitívan viszonyul, azt a tanulási folyamat fontos elemének tekinti.

Az általa kialakított tanulási környezetben jól érzi magát, és elfogadja a mások által kialakított tanulási környezetet is.

Az együttműködő tanulást értéknek tekinti; szívesen kér és fogad el segítséget másoktól.

A tanulással kapcsolatos döntéseit reálisan és árnyaltan értékeli.

4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

Tudja és érti, hogy az információk, a tapasztalatok, a helyzetek mind-mind tanulási forrásnak tekinthetők.

Ismeri a számára elérhető, tanulását támogató információs intézményeket, konkrét szolgáltatásokat.

Ismer olyan szempontokat (pl. megbízhatóság) és módszereket (pl. hivatkozások vizsgálata), amelyek alapján értékelheti a különböző tanulási forrásokat.

Képes felismerni, ha tanulási céljához nem áll rendelkezésére elegendő, vagy megfelelő tanulási forrás.

Képes saját maga és mások tapasztalatait forrásként használni a tanulás során.

Képes a különböző helyzeteket tanulási forrásnak tekinteni a tanulás során.

Képes a tanulási céljának megfelelő források felkutatására, kiválasztására.

Képes tájékozódni a könyvtárban, Interneten.

Képes a tanulási forrásokat különböző szempontok szerint és módszerekkel értékelni.

Elfogadja, hogy tanulási céljai eléréséhez tanulási forrásokra van szüksége, és ezeket magának kell megkeresnie, kiválasztania, értékelnie.

Elfogadja, hogy az forráskeresés sosem lezárt folyamat, bármikor előfordulhat, hogy új források bevonására van szüksége.

(Legalább) érdeklődési körén belül szívesen végez kutatómunkát, kíváncsiság, tanulási vágy jellemzi.

A tanulási források között bátran és magabiztosan válogat.

5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

Ismer a tanulási források megértésére, rendszerezésére irányuló tanulási módszereket (pl. grafikus szervezők).

Tudja és érti, hogy melyek azok a tényezők, amelyek elvonhatják a figyelmét a konkrét tanulási céltól.

Ismer a lényegkiemelésre irányuló tanulási módszereket (pl. jegyzetelés, vázlatkészítés).

Ismer az információk memorizálására irányuló tanulási módszereket (pl. mnemotechnikák).

Képes saját módszereivel rendezni és rendszerezni, értelmezni a tanuláshoz használt forrásokat.

Képes figyelmét tudatosan és tartósan egy adott témára, egy konkrét tanulási feladatra irányítani.

A tanulási források feldolgozása során képes kiemelni a számára és a tanulási cél szempontjából jelentős elemeket.

Képes megosztani a tanulási forrásokat másokkal annak érdekében, hogy jobban megértse azt (megbeszélés, vita, kooperatív tanulás stb.).

Képes az emlékezést segítő módszerek alkalmazására.

Képes kérdéseket megfogalmazni és azokat megválaszolni a tanultakkal kapcsolatban (megértésre törekvés).

Képes a tanultakat kritikai szempontból elemezni, az általa vitásnak tartott esetekben álláspontja mellett érvelni.

Nyitott a tanulási források többszempontú értelmezésére.

Önmagáról úgy gondolkodik, mint aki képes a rendelkezésére álló forrásokat saját tanulási célja szerint rendezni és értelmezni.

Hiszi, hogy képes a tanultak tartós felhasználására, és nem fél attól, hogy „kiesik” a fejéből az, amit megtanult.

Hiszi, hogy a tanulási források megértése, az erre való törekvés a hatékony és sikeres tanulás lényegi eleme.

Elfogadja, hogy a tanulási források feldolgozása során összezavarodik, elbizonytalanodik, és tudja, hogy ilyenkor egy más nézőpont bevonásával juthat túl a problémán.

6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

Ismer prezentációs eszközöket és módszereket, illetve ezek alkalmazásának alapelveit.

Ismer problémamegoldó technikákat.

Tudja és érti, hogy a tanultakat különböző élethelyzetekben lehet felhasználni.

Ismer különféle, a tanulás szempontjából hatékony kommunikációs lehetőségeket, érti azok különbségeit, előnyeit, hátrányait.

Ismeri a tanulási források felhasználásának alapvető etikai elveit (források megbízhatósága, plágium stb.).

Képes tanulásának eredményeiről szóban és írásban beszámolni.

Képes prezentációs eszközöket és módszereket alkalmazni.

Képes a tanultakat egyszerűbb szimulációs helyzetekben alkalmazni.

Képes a tanultakat hétköznapi élethelyzetekben alkalmazni.

Képes különböző helyzetekben problémamegoldó technikákat alkalmazni.

Képes arra, hogy a tanulási forrásokat kreatívan, egyedi szempontok és módszerek segítségével használja fel.

Képes arra, hogy a tanultakat a tanulás szempontjából hatékony kommunikációs eszközökkel ossza meg, másokkal való együttműködés során használja fel.

Képes arra, hogy az iskolában és az iskolán kívül tanultakat, tapasztaltakat összekapcsolja és reflektáljon azok kapcsolatára.

Képes arra, hogy a tanultakat saját szakmai orientációja szempontjából is értelmezze.

Tanulási eredményeinek bemutatását pozitív kihívásként, fejlődési lehetőségként értelmezi.

Önmagára mint problémamegoldó egyénre tekint. Hiszi, hogy képes a hétköznapi élethelyzetekre is megoldást találni.

Önmagára úgy tekint, mint aki a tanulási folyamat során hatékony kommunikációra és együttműködésre képes.

Törekszik arra, hogy a tanultakat másokkal is megossza.

7. Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése:

A diák különböző tanulási módszereket, technikákat, stratégiákat ismer, ezek közül többet kipróbál, és a számára hatékonyakat tanulási helyzetekben tudatosan használja.

Ismer különböző tanulási módszereket.

Tudja és érti, hogy a különböző tanulási módszerek más-más helyzetben lehetnek hatékonyak és sikeresek.

Tudja és érti, hogy mindenkinek más, bevált, kedvelt tanulási módszerei lehetnek.

Képes arra, hogy különböző tanulási módszereket próbáljon ki.

Képes azonosítani azokat a tanulási módszereket, amelyek számára beváltak, valamilyen szempontból sikeresek, kedveltek.

Képes arra, hogy a kipróbált tanulási módszereket értékelje.

Képes arra, hogy a bevált, hatékonyként és sikeresként értékelt, kedvelt módszereket tanulása során alkalmazza.

Fontosnak tartja, hogy saját bevált, kedvelt tanulási módszerekkel rendelkezzen.

Az egyes tanulási módszerekkel kapcsolatos tapasztalatait reálisan és árnyaltan értékeli.

Saját bevált, kedvelt tanulási módszereihez pozitívan viszonyul, azok sikerességének tudatában van.

Nyitott új tanulási módszerek megismerésére és kipróbálására.

Hiszi, hogy ugyanazok a tanulási módszerek különböző tanulási célok érdekében, különböző tanulási utakon is alkalmazhatóak.

8. A tanulási folyamat értékelése:

A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.

Tudja és érti, hogy a tanulási folyamatban folyamatos értékelésre és ellenőrzésre van szükség.

Ismeri a tanulási folyamat értékelését elősegítő szempontokat, módszereket, reflexiós technikákat.

Képes arra, hogy reális és árnyalt értékelést adjon saját, konkrét tanulási teljesítményéről.

Képes arra, hogy tanulását önállóan, vagy mások segítségével folyamatosan értékelje, nyomon kövesse.

Képes arra, hogy saját tanulását hatékonyság és sikeresség tekintetében a kapott visszajelzések alapján értékelje.

Képes a sikeres feladatmegoldások felismerésére.

Képes a nehézségek, problémák megfogalmazására.

Képes arra, hogy probléma esetén segítséget kérjen (tudja, kitől és milyen témában kell segítséget kérnie).

Képes arra, hogy probléma esetén felülvizsgálja konkrét tanulási folyamatát (rendelkezik értékelési, elemzési szempontokkal, és azokat alkalmazni is tudja).

Elfogadja, hogy a problémák, nehézségek a tanulási folyamat természetes velejárói.

Hiszi, hogy a tanulás mindig fejlődést, gyarapodást, gazdagodást jelent.

Pozitívan viszonyul a sikerhez; vágyik a sikerre, és nem csak a kudarcok elkerülésére törekszik.

A sikertelen feladatmegoldást nem kudarcként, hanem megoldásra váró problémaként, saját maga számára fejlődési lehetőségként értelmezi.

A segítségkéréshez pozitívan viszonyul: szeret és mer segítséget kérni másoktól.

A pozitív visszajelzéseket örömmel fogadja.

A kapott visszajelzéseket fejlődése szempontjából fontos tényezőknek tekinti.

C) Szociális kompetenciák

1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

Alapszinten:

Megért olyan személyes jellemzőkkel kapcsolatos fogalmakat, mint pl. érdeklődés, erősségek és fejlesztendő területek.

Felfedezi, hogy a pozitív tulajdonságok képezik a pozitív énkép alapját.

Megérti, hogy az énkép miként befolyásolja a viselkedéseket.

Megérti, hogy az egyén viselkedése hogyan befolyásolja mások érzelmeit és viselkedését.

Középhaladó szinten:

Felfedezi, hogy az egyén viselkedése és attitűdje hogyan befolyásolják mások viselkedését és attitűdjeit.

Felismeri, hogy a viselkedések és attitűdök hogyan befolyásolják az iskolában és a családban kialakuló helyzeteket.

Megérti, hogy a környezet hogyan befolyásolja az attitűdöket és viselkedéseket.

Megérti az értékek és hiedelmek fogalmát és ismeri ezek hatását az énképre.

Ismeri a reális és pozitív énkép kialakításának fontosságát és tudja a hibás énkép kialakításának következményeit.

Tudja, hogy a reális és pozitív énkép hogyan járul hozzá a személyes és szakmai kiteljesedéshez.

Alapszinten:

Képes azonosítani saját pozitív tulajdonságait (készségek, érdeklődés, személyes jellemzők és erősségek) és azt, hogy ezeket hogyan látják mások.

A pozitív énképet tükröző viselkedéseket és attitűdöket tanúsít.

Középhaladó szinten:

Énképét reálisan képes jellemezni.

Az önmaga iránt pozitív attitűdöket tükröző viselkedését tanúsít.

Alapszinten:

Felméri saját énképét és értékeli annak önmagára és másokra gyakorolt hatásait.

Viselkedését és attitűdjeit úgy alakítja át, hogy azok a pozitív énképet támogassák.

Középhaladó szinten:

Felméri saját énképének hatását önmagára és másokra.

Úgy alakítja át viselkedését és attitűdjeit, hogy énképét javítsa és ezzel pozitívan befolyásolja az életvitelt és a munkával kapcsolatos tevékenységeit.

2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

Alapszinten:

Tudja, hogy minden személy egyedi vonásokkal rendelkezik.

Ismeri a kortársnyomás forrásait és hatásait.

Ismeri a segítségnyújtás következményeit és hatásait.

Ismeri a kétszemélyes és csoportban történő kommunikáció alapvető folyamatait és törvényszerűségeit.

Középhaladó szinten:

A sokféleség fogalmát megvizsgálja a mások iránti tisztelet, tolerancia, rugalmasság és nyitottság tekintetében is.

Ismeri a kommunikáció törvényszerűségeit kétszemélyes és csoportos helyzetekben.

A mások által észlelt megbízhatóság és őszinteség gondolatkörét ismeri.

Olyan önirányítási készségekhez kapcsolódó fogalmakat ismer, int időszervezés, problémamegoldás, stressz-kezelés.

Olyan segítési készségeket ismer, mint támogatás, probléma megoldás, útmutatás, irányítás.

Alapszinten:

Másokkal történő interakcióban hatékonyan alkalmazza készségeit, tudását és fejezi ki attitűdjeit.

Kortársakkal és felnőttekkel kialakult konfliktus helyezetek megoldásában hatékonyan alkalmazza elsajátított készségeit, tudását és juttatja érvényre attitűdjeit.

Megfelelő viselkedést és attitűdöket tanúsít, amikor a kortársnyomás saját személye s hiedelmeivel ellentmondásban van.

Nyitott a kultúrák, az életstílusok és fizikai és mentális képességek különbözőségeinek elfogadására.

Hajlandó másoknak segíteni.

Olyan viselkedéseket és attitűdöket tanúsít, amelyek hozzájárulnak a pozitív és hatékony kommunikációhoz kétszemélyes és csoportos helyzetekben.

Középhaladó szinten:

Mások érzéseit és hiedelmeit tiszteletben tartja.

Kétszemélyes és csoportos helyzetekben toleranciát és rugalmasságot tanúsít.

Hatékonyan alkalmaz a csoporttagság során nélkülözhetetlen készségeket, tudást és attitűdöket.

Nyitottságot tanúsít a kultúrák, életstílusok, a fizikai és mentális képességek sokfélesége iránt.

Olyan segítségnyújtó viselkedéseket tanúsít, mint pl. problémamegoldás, útmutatás, irányítás.

Olyan viselkedést tanúsít, amelyek alapján mások is megbízhatónak és őszintének látják.

Alkalmaz olyan önirányítási, önszervezési készségeket, mint időgazdálkodás, stresszkezelés, a magánélet és munka kiegyensúlyozott arányának biztosítása a mindennapokban.

Alapszinten:

Önmaga egyediségét felismeri és értékeli.

Felülvizsgálja kétszemélyes és csoportos helyzetekben folytatott kommunikáció során tanúsított viselkedését és attitűdjeit, hogy meggyőződjön róla, hogy melyek azok amelyek valóban hozzájárulnak a másokkal folytatott pozitív és hatékony interakcióhoz.

Törekszik saját interperszonális és csoportszintű kommunikációs készségeinek javítására annak érdekében, hogy pozitív kapcsolatokat tudjon kialakítani élete folyamán.

Középhaladó szinten:

Az emberek közötti hasonlóságokat és különbözőségeket felismeri és értékükön kezeli.

Felülvizsgálja személyes hiedelemrendszerét a tisztelet, tolerancia, rugalmasság, nyitottság, megbízhatóság és őszinteség tekintetében annak érdekében, hogy meghatározza milyen mértékben járulnak hozzá pozitív kapcsolatok kialakításához saját életében.

Személyes önirányítási készségeit integrálja, mint pl. időgazdálkodás, problémamegoldás, stresszkezelés, a magánélet és munka kiegyensúlyozott jelenléte.

További tapasztalatszerzési és tanulási helyzetekbe bevonódik a pozitív kapcsolatok kialakítása érdekében.

3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás

Ismeri és értelmezi a fejlődés és változás fogalmait saját életére nézve és ki tudja fejezni az általuk keltett érzéseket és érzelmeket, felismeri mikor van szüksége segítségre és szükség esetén segítséget kér és tudja hova fordulhat segítségért.

Alapszinten:

Az élet részeként jelentkező fejlődés és változás fogalmainak ismerete.

Megérti, hogy a fejlődés és változás hogyan befolyásolja az egyén fizikai és mentális egészségét (pl. stressz, frusztráció, zavarodottság, kimerültség).

Ismer (mentális és fizikai) érzések, érzelmek kifejezésére alkalmas szavakat.

A jó érzések kifejezésének többféle módját ismeri.

Az egészséges életvitellel kapcsolatos ismeretekkel rendelkezik.

Ismeri a segítségkérés fontosságát és tudja hogyan lehet segítséget kérni.

Középhaladó szinten:

Tudja, hogy jelentős tapasztalatok hogyan befolyásolják az érzelmeket.

Megérti a stressz fogalmát és annak hatását a fizikai és mentális jóllétre.

Stresszteli helyzetekben alkalmazható kommunikációs készségeket ismer (asszertivitás, konfliktus megoldás, problémamegoldás).

Ismeri, hogy milyen fizikai, pszichológiai, társas és érzelmi változások következnek be az egyén fejlődése során.

Megérti, hogy a pszichológiai és fiziológiai változások hogyan hatnak az életvitelre és a munkavégzésre.

Tudja, hogy a munka, a családdal kapcsolatos és szabadidős tevékenységek hogyan járulnak hozzá a testi, lelki, szellemi és gazdasági jólléthez.

Alapszinten:

Kifejezi érzéseit, érzelmeit.

Az egészséget védő magatartást tanúsít.

Segítséget kér, ha erre szüksége van.

Középhaladó szinten:

Azonosítja, hogy milyen helyzetek, események váltanak ki stresszreakciót (fizikai vagy mentális).

Stresszteli helyzetekben is hatékony kommunikációs eljárásokat (asszertivitás, konfliktus megoldás, problémamegoldás, stb.) alkalmaz.

Azonosítja önmaga testi, pszichológiai és érzelmi állapotában bekövetkező változásokat.

Alapszinten:

Elismeri, hogy saját érzelmeinek megfelelő kifejezése pozitív hatást gyakorol.

A segítségkérés pozitív hatásait felismeri.

Az egészséges életvitellel kapcsolatos szokásait felülvizsgálja és olyanokat vall sajátjának, amelyek hozzájárulnak személyes fejlődéséhez.

Egészségvédő szokásokat alakít ki.

Középhaladó szinten:

Felülvizsgálja saját kommunikációs készségeit és azokat alkalmazza, amelyek ténylegesen hatékonyak stresszteli helyzetekben.

Reflektál munkahelyi, a családi élettel kapcsolatos és szabadidős tevékenységeire és tudatosítja ezek hatását, testi, lelki, szellemi és gazdasági jóllétére.

A stresszteli helyzetekben alkalmazott kommunikációs készségeit javítja.

Olyan további munkahelyi, szabadidős és a családi élethez kapcsolódó tevékenységeket keres, amelyek pozitívan hozzájárulnak testi, lelki, szellemi és gazdasági jóllétének növeléséhez.

D) Életpálya-építéssel és munkavállalói léttel kapcsolatos kompetenciák

1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák

Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.

Alapszinten:

Megérti, hogy a személyes jellemzők (pl. megbízhatóság, pontosság, együttműködés) milyen fontosak a munka megszerzésében és megtartásában.

Ismeri a munkatevékenységek kreatív megvalósításának lehetőségeit.

Megérti, hogy a munkavállalók közötti együttműködés hogyan járul hozzá a feladat elvégzéséhez.

Megérti annak fontosságát, hogy együtt tudjon dolgozni önmagától eltérő jellemzőkkel (pl. nemzetiség, életkor, nem, fogyatékkal élők) rendelkező emberekkel.

Tudja mit jelent felelősséget vállalni saját tetteiért, viselkedéséért.

Középhaladó szinten:

Azonosítja, hogy mely személyes jellemzők (pl. megbízhatóság, pontosság, együttműködés) szükségesek a munkahely megszerzésében és megtartásában.

Megérti, hogy az elméleti és gyakorlati ismeretek számos munkakörnyezetben alkalmazhatóak és különböző feladatok elvégzésére átvihetők.

Megérti az alkalmazás és más munkaformák és munkafeltételek során használt kifejezéseket.

Ismer és rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek nélkülözhetetlenek a munkahelykeresésben, munkahelyszerzésben és megtartásában (pl. önéletrajz, portfólió, javaslatok, fedőlevelek, feljegyzések).

Alapszinten:

Kreatív módon valósítja meg munkafeladatait (pl. otthon, az iskolában, a közösségben).

Képes saját magától eltérő emberekkel (pl. nemzetiség, életkor, nem, fogyatékkal élők) együtt dolgozni.

Együtt tud dolgozni másokkal egy feladat megvalósítása, kivitelezése érdekében.

Felelősséget tud vállalni saját tetteiért, viselkedéséért.

Középhaladó szinten:

A munka megszerzéséhez és megtartásához nélkülözhetetlen személyes tulajdonságokról tesz tanúbizonyságot (pl. megbízhatóság, pontosság, együttműködés).

Képes jelentkezési lapokat és egyéb űrlapokat kitölteni.

Képes megalkotni és alkalmazni olyan munkahely keresési eszközöket, amelyek munkahelyszerzéshez és megtartásához nélkülözhetetlenek (pl. önéletrajz, portfólió, javaslatok, fedőlevelek, feljegyzések).

Azonosítani tudja átvihető elméleti és gyakorlati tudását és képes új feladatokban alkalmazni őket.

Alapszinten:

Felülvizsgálja a munkatevékenységek során szerzett tapasztalatait, hogy azonosítsa mely képességei és attitűdjei járultak hozzá pozitívan és melyek negatívan a szerzett tapasztalatokhoz.

Saját képességeit és attitűdjeit módosítja, hogy pozitívabbá váljanak munkatapasztalatai (pl. otthon, az iskolában, a közösségben).

Középhaladó szinten:

Tisztában van saját személyes tulajdonságaival, elméleti és gyakorlati ismereteivel és meg tudja határozni, melyekre érdemes építenie életpályája, munkaválasztása során.

Olyan új munkatapasztalatok szerzését biztosító helyzeteket kezdeményez (pl. otthon, az iskolában, a közösségben), amelyek személyes tulajdonságaira és átvihető készségeire építenek.

2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal

Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ. Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi. Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

Alapszinten:

Megérti hogyan választ két vagy több dolog között egy személy.

Ismeri, hogyan lehet tanulni a tapasztalatból.

Tudja, hogy mi akadályozhatja a cél elérését.

Ismeri a problémamegoldás különféle stratégiáit.

Tudja, hogy döntéshozatali helyzetekben miként lehet alternatívákat azonosítani.

Tudja, hogy a személyes hiedelmek és attitűdök befolyásolják a döntéshozatalt.

Megérti, hogy egy döntés miként befolyásolja a személyt magát és másokat.

Középhaladó szinten:

Megérti, hogy a személyes hiedelmek és attitűdök milyen módon befolyásolják a döntéshozatalt.

Megérti, hogy az életpályaépítés egy folyamat, amely a választások sorozatából áll.

Ismeri, hogy egy döntés lehetséges következményei hogyan tárhatóak fel.

Tudja, hogy az iskolában tanult tantárgyak közül melyik hogyan illeszkedik személyes és tanulási céljaihoz, érdeklődéséhez.

Tudja, hogy mások elvárásai hogyan hatnak az életpályaépítésre.

Ismeri, hogy a tanulással és a munkavállalással kapcsolatos döntések, hogyan függenek össze más életviteli kérdésekkel kapcsolatos döntésekkel.

Ismeri a különböző középszintű és emelt szintű továbbtanulási lehetőségek előnyeit és hátrányait és ezek fontosságát a életpályában megfogalmazott célokkal.

Ismeri a közép- és emeltszintű képzési programok követelményeit.

Megérti, hogy a jövővel kapcsolatos bizonytalanság kreatív és alternatív megoldások választásához vezethet.

Alapszinten:

A diák fel tudja mérni, hogy mi akadályozhatja meg céljai elérésében.

Problémamegoldási stratégiákat tud alkalmazni.

Döntéseket hoz és felelősséget vállal értük.

Középhaladó szinten:

Átlátja, hogy a személy hiedelmei és attitűdjei hogyan befolyásolják az egyén döntéshozatali folyamatait.

Átlátja, hogy az egyén életpálya elképzelései hogyan tükröződnek a választások sorozatában, amit az egyén meghoz.

Összehasonlítja, hogy az egyes közép- és emeltszintű képzési programok előnyei és hátrányai hogyan járulnak hozzá az életpályában kitűzött célok eléréséhez.

Döntéseket hoz és felelősséget vállal értük.

A munka változó világát tükröző kreatív vagy alternatív választásokat tesz.

Alapszinten:

Felülvizsgálja problémamegoldási stratégiáit és kiértékeli hatásukat saját céljai sikeres elérésére.

Kiértékeli személyes döntéseinek önmagára és másokra gyakorolt hatását.

Felelősségteljes döntéshozatali folyamatokat valósít meg.

Középhaladó szinten:

Kiértékeli, hogy saját döntései (az iskoláról, családjával, szabadidős tevékenységeivel vagy munkájával kapcsolatosan) hogyan hatnak saját életére és más döntésekre.

Kritikusan megvizsgálja az kreatív vagy alternatív lehetséges megoldásokat és értékeli azoknak a saját életére gyakorolt hatását.

Kiértékeli személyes döntéseinek önmagára és másokra gyakorolt hatását.

Önnön értékeit tiszteletben tartó és a saját célokat támogató döntéseket hoz.

3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása

Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát. Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.

Alapszinten:

Ismeri, hogy egy személynek milyen különböző szerepei lehetnek (pl. barát, diák, munkavállaló, családtag).

Ismeri, hogy milyen munkatevékenységek vannak jelen otthon, az iskolában és a közösségben.

Megérti, hogy a családtagok hogyan függenek egymástól, hogyan dolgoznak együtt és vállalnak közösen felelősséget.

Megérti a munkaszerepek és a családi szerepek egymást kiegészítő voltát.

Középhaladó szinten:

Tudja, hogy a munkahelyi és magánéleti szerepek különféle és különböző mennyiségű energiát, részvételt, motivációt és képességeket igényelnek.

Megérti, hogy a munkával kapcsolatos szerepek hogyan elégítenek ki személyes szükségleteket és a család szükségleteit.

Tudja, hogy a személyes célok a munkahelyi, közösségi, társas és családi szerepek különböző kombinációi révén érhetőek el.

Megérti, hogy a szabadidős tevékenységgel kapcsolatos választások hogyan viszonyulnak az életstílushoz.

Tudja, hogy a különböző magánéleti- és munkaszerepek hogyan befolyásolják a jövőre vonatkozó célok elérését.

A különböző élethelyzetekhez kapcsolódó szerepek előnyeit és hátrányait ismeri.

Ismeri a családra, a munkára és a szabadidős tevékenységre vonatkozó döntések közötti kapcsolatokat.

Alapszinten:

Munkatevékenységeket végez otthon, az iskolában és a közösségben.

Részt vesz a háztartási és ház körüli munkákban otthon és felelősséget vállal az elvégzett munkájáért.

Átlátja, hogy a családban betöltött szerep és a munka világában betöltött szerep hogyan függ össze.

Középhaladó szinten:

Olyan szabadidős tevékenységeket tervez és valósít meg, amelyek leginkább közel állnak a személy preferált vagy célként kitűzött életstílusához.

Átlátja, hogy a különböző élet- és munkahelyi szerepek hogyan befolyásolják a jövőbeni célok elérését.

Alapszinten:

Megvizsgálja az életében előforduló szerepeket és kiértékeli az egyes szerepekben rá háruló felelősséget.

A választott élet-szerepek mindegyikében felelősségteljesen cselekszik.

Középhaladó szinten:

Mérlegeli, hogy milyen életstílusra törekszik.

Meghatározza, hogy milyen típusú élet- és munkaszerepek hatnának legpozitívabban saját életének alakulására.

Az életvitel és életpálya célokat támogató helyzetek megteremtésére és megvalósítására törekszik.

4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése

Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz. Az eltérő szerepek eltérő elvárásait kritikai gondolkodással szemléli és a szokásostól eltérő szerepeket betöltő személyeket előítélet-mentesen kezeli.

Alapszinten:

Megérti a munka pozitív hatását az emberekre (pl. magasabb önértékelés, anyagi függetlenség).

Ismeri a férfiak és nők változó magánéleti- és munkaszerepeit (pl. a férfiak szerepe a családi életben, nők magas vezetői beosztásokban).

Megérti, hogy a személyek családon belüli és kívüli szerepvállalásai milyen fontos szerepet játszanak a családban és a közösségben (pl. a család anyagi függetlensége, a közösségi önkéntes tevékenység).

Középhaladó szinten:

Nem-hagyományos életviteli és munkahelyzeteket azonosít.

Feltárja a nem-hagyományos munkavállalás előnyeit és kihívásait.

A személyes érdeklődés követésének előnyeit számba veszi, még akkor is, ha az a saját neméhez hagyományosan nem illeszkedő szerepet jelent.

Ismeri a sztereotípia, az előítélet és a diszkrimináció fogalmait.

Alapszinten:

Azonosítja, hogy saját családjában a férfiak és nők milyen életszerepeket töltenek be.

Tervet készít és megvalósítja, hogy miként járul hozzá a családon belül és a családon kívüli léthez.

Középhaladó szinten:

Személyes érdeklődésének eleget tesz, még akkor is, ha nem hagyományosan elfogadott saját nemét tekintve a szerep.

Felismeri azokat a sztereotípiákat, előítéleteket és hátrányosan megkülönböztető viselkedéseket, amelyek korlátozzák a férfiak és nők szerepvállalását a munkában.

Alapszinten:

Megvizsgálja, hogy milyen szerepek betöltésére vállalkozna.

Felismeri és elismeri, hogy a munka pozitívan hat az önértékelésre.

Magánéleti- és munkaszerepek követelményeinek eleget tesz.

Középhaladó szinten:

Felismeri saját sztereotípiáit, előítéleteit és hátrányosan megkülönböztető viselkedéseit, amellyel korlátozza önmaga és mások szerepvállalását a munkában.

Előítélet-mentes attitűdöket alakít ki és diszkriminációmentesen viselkedik.

5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

Alapszinten:

A változás állandóságát és annak jelenlétét a magánéletben és a munka világában felismeri.

A tanulás fogalmát az élet és a munka folyamatainak szerves részeként értelmezi.

A saját késztetések és vágyak követésének jelentőségét ismeri a magánélet és a munkavállalás vonatkozásában is.

Ismeri a cél-állítás folyamatát, és annak ösztönző és motiváló hatását a magánéletben és a munka világában egyaránt.

Érti, hogy a cél mellett miért fontos az út értékessége a magánéletben és a munkában egyaránt.

A munkában és a magánéletben egyaránt felismeri a teherbíró kapcsolatok előnyeit.

Középhaladó szinten:

Tudja, hogy bármilyen döntés meghozatala egyaránt hat a magánéletre és a munka világában betöltött szerepre is.

Ismeri az életpálya-építés fogalmát.

Ismeri a pályaválasztás és az életpálya-építés közötti különbséget.

Ismeri a preferált jövő fogalmát az életpálya-építés keretein belül.

Megérti a rugalmas és alkalmazkodó rövidtávú cselekvési tervek jelentőségét az életpálya-építésben.

Tudja, hogy mi az életpálya portfólió és annak jelentősége.

Alapszinten:

Azonosítja a változási és átalakulási folyamatokat saját környezetében.

Különböző forrásokból származó információkat felkutat és azokból tanul.

Vágyai, személyes értékei és érdeklődése által vezérelt új tapasztalatokat kipróbál.

Érdeklődésére számot tartó tevékenységet tervez, abban részt vesz, és képes leírni, hogy mit tanult a tevékenységből.

Azonosítja, hogy milyen kapcsolatokkal rendelkezik.

Középhaladó szinten:

Kialakítja saját kívánatosnak tartott jövőképét.

Saját preferált jövőjével összhangban lévő rövid idejű cselekvési tervet ki tud dolgozni.

Összeállítja és frissíti a saját életpálya-tervezési portfólióját.

Alapszinten:

Megvizsgálja a változásra és a tanulásra vonatkozó, a vágyak és a célállítással, valamit az útra történő összpontosítással kapcsolatos nézeteit és érzelmeit és azt, hogy van-e vagy ki tud-e alakítani az úton őt segítő szövetségek körét.

Olyan eseményekben vesz részt, amelyek révén tapasztalatokat szerezhet a változással, a folytonos tanulással, a személyes értékekkel és álmokkal, a célállítással és a hálózatépítéssel kapcsolatban.

Középhaladó szinten:

Újraértékeli a kívánatosnak tartott jövő képét az énre és a munka világára vonatkozó újabb információk fényében.

Lépéseket tesz a kívánatos jövő megvalósulása érdekében.

A kívánatos jövőről alkotott jövőképét a tapasztalatok hatására változó énképéhez igazítja.

E) A munkavégzéshez kapcsolódó kompetenciák

1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás

Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

Alapszinten:

Megérti miért fontos a tervezés az életben és az életpálya tervezése.

Ismeri, hogy az iskolában elsajátított készségek, tudás és attitűdök hogyan hasznosulhatnak otthon, a munkahelyen és a közösségben.

Ismeri saját erősségeit az egyes tantárgyakhoz kapcsolható ismeretekben.

Tudja milyen stratégiákkal javíthatóak a készségei és növelhetők ismeretei.

Ismeri, hogy a különböző szintű munkák a készségek, ismeretek és attitűdök különböző kombinációit igénylik.

Többféle munkatípust és alternatívát ismer, akár fizetett, akár önkéntes munkáról van szó.

Ismeri a gyakorlás, az erőfeszítés és a tanulás fontosságát.

Középhaladó szinten:

Többféle egész életen át tartó tanulási stratégiát ismer.

Ismeri saját erősségeit és gyenge pontjait is az egyes tantárgyakhoz kapcsolható ismeretekben.

Tudja milyen stratégiákkal javíthatóak a készségei és növelhetők ismeretei.

Tudja, hogy a személyes készségek és ismeretek hogyan befolyásolják a sikerességet az életben és a munkában.

Ismeri az elvont és gyakorlati ismeretek és készségek jelentőségét a munkahelyen.

Tudja, hogy az egyes szakmacsoportokban milyen készséget, ismeretek és attitűdök nélkülözhetetlenek.

Tudja, hogy a változó munkaköri szerepkövetelményekhez való alkalmazkodás során mely készségek, ismeretek és attitűdök megváltoztatása a legeredményesebb.

Alapszinten:

Hatékony információgyűjtő stratégiákkal rendelkezik

Készségeit és tudását növelő stratégiákat alkalmaz.

Középhaladó szinten:

Egész életen át tartó tanulási stratégiákat alkalmaz.

A tanulási készségeket és tudását növelő stratégiákat alkalmaz.

Az életviteli és a munkahelyi sikerességet támogató személyes készségeket és attitűdöket alkalmaz.

Saját szerepét, mint tanuló a munkavállalói szereppel párhuzamba állítva hasonlóságokat azonosít.

Alapszinten:

Kiértékeli az információgyűjtéssel és készségeinek és tudásának növelésével kapcsolatos stratégiáit és a leghatékonyabbakat választja ki.

Tanulási stratégiáit javítja.

Középhaladó szinten:

Kiértékeli az információgyűjtéssel és készségeinek és tudásának növelésével kapcsolatos stratégiáit és a leghatékonyabbakat választja ki.

Értékeli, hogy személyes készségei és atttitűdjei miként hatnak az életvitel és a munkahelyi sikerességre.

Olyan egész életen át tartó tanulási stratégiákat alkalmaz, amelyek támogatják az életpálya-építést és a munkavállalóként kitűzött célok elérését.

2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

Alapszinten:

Ismeri családtagjainak munkáját, az iskola munkavállalóinak tevékenységeit és a közösségben rendelkezésre munkalehetőségeket.

Ismeri, hogy önmaga számára mely tevékenységek, foglalkozások és munkahelyi körülmények érdekesek, fontosak.

Ismeri a munkahelyre vonatkozó információ fogalmát is tudja hogyan lehet ilyen információkat kapni szülőktől, rokonoktól, barátoktól és szomszédoktól.

Tudja, milyen kapcsolatban áll egymással az érdeklődés, készségek, hiedelmek, attitűdök és foglalkozások, szakképesítések, munkakörök.

Különböző munkakörök és foglalkozások jellemzőit ismeri (pl. szabadban vagy zárt térben végzett munka, veszélyes, egyhangú, stb.)

Tudja, hogy a vállalkozás miben különbözik az alkalmazotti léttől.

Tudja, hogy a munkalehetőségekkel kapcsolatosan hol talál információt (internet, újságok, intézmények, stb.)

Középhaladó szinten:

Ismeri a szakképesítés, a munka, munkakör és foglalkozás fogalmait és azok különbségét.

Ismeri a szakképesítések, foglalkozások, munkakörök és a munkahelytípusok osztályozását.

Ismeri a különböző szakmacsoportokat, foglalkozási szektorokat.

Tudja hol szerezhet az iskolában vagy a közösségen belül információkat szakképesítésekkel, munkakörökkel és munkahelytípusokkal kapcsolatban.

Ismeri hogyan vihetők át készségek, ismeretek és attitűdök egyik munkaköri szerepből egy másikba.

A közösségben jelen lévő munkahelytípusokat és munkafajtákat ismeri.

Ismeri a különböző lehetséges munkakörülményeket (pl. szabadtéri, zárt térben, veszélyes, egyhangú, stb.).

Alapszinten:

Különböző forrásokat használ a munkavégzéssel és a munkalehetőségekkel kapcsolatos információk megszerzéséhez (pl. internet, újság, televízió, intézmények).

Középhaladó szinten:

Iskolai és közösségi színtereken hozzáférhető erőforrásokat használ fel foglalkozások, szakmák és elhelyezkedési lehetőségek megismerésére.

Ismeri, hogy érdeklődése, készségei, hiedelmei és attitűdjei milyen módon érvényesülhetnek különböző szakmákban, foglalkozásokban.

Azonosítja a számára optimális munkakörülményeket.

Alapszinten:

Megfogalmazza saját véleményét a munkalehetőséggel kapcsolatban szerzett információkra vonatkozóan.

Javítja saját munkahely-keresési és információszerzési stratégiáit

Középhaladó szinten:

Felméri, hogy a munkavégzéssel és a munkalehetőséggel kapcsolatos információk mennyire fontosak önmaga számára.

Javítja saját munkahely-keresési és információszerzési, megértési és felhasználási stratégiáit

3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka, valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

Alapszinten:

Megérti, hogy a munkavégzés miként elégíthet ki személyes szükségleteket.

Tudja, hogy a munka hogyan járul hozzá pozitív módon a társadalom működéséhez.

Ismeri a helyi munkáltatók termékeit és szolgáltatásait.

Ismeri, hogy a munkavégzés hogyan hat a személyes, társas, gazdasági és környezeti problémákra.

Középhaladó szinten:

Megérti a szervezetek működését (pl. hogyan termelődik bevétel, költségek, profit).

Megérti a munka fontosságát egy közösség számára.

Ismeri a munka, a közösség és a gazdaság összefüggéseit.

Ismeri, hogy a munkavállalók, hogyan járulnak hozzá egy közösség működéséhez.

Tudja, hogy a közösség, a gazdaság és a technológiai fejlődés hogyan hat a munka világára.

Alapszinten:

Gondoskodik saját személyes szükségleteinek kielégítéséről.

Tudja, hogy munka végzésével hogyan járulhat hozzá személyes, társas, gazdasági vagy környezeti problémák megoldásához.

Középhaladó szinten:

Annak megfelelően cselekszik, hogy tudja munkája hogyan hat a közösségre.

Alapszinten:

Tisztában van azzal, hogy a munka milyen értéket képvisel önmaga számára.

Olyan munkatapasztalatokra tesz szert, amely kielégíti saját szükségleteit és a közösségét is (pl. otthon segít, közösségben önkéntes munkát vállal).

Középhaladó szinten:

Megfogalmazza, milyen értéket képvisel a közösség (pl. családban, az iskolában) jóllétéhez történő hozzájárulás munka révén.

Olyan munkatapasztalatokra tesz szert, amely kielégíti közösség igényeit (pl. otthon segít, közösségben önkéntes munkát vállal).


1.3. A Köznevelési Hídprogram kerettantervének általános jellemzői
A Köznevelési Hídprogram kerettanterve tartalmazza a műveltségterületekre készült modulok céljait, a kiemelten fejlesztendő kompetenciákat, ezekhez időszükséglettel jelölt tananyagtartalmakat, feladatokat, gyakorlatokat ajánl a tanulói értékeléshez szükséges eszközökkel együtt.
A nevelési-oktatási program keretében – a kerettantervi kötelező tartalmakon túl – egy koherens elemekből álló komplex oktatási programcsomag áll rendelkezésre. Ez a programcsomag változatos felhasználási lehetőségeket kínál, rugalmasan alkalmazható annak érdekében, hogy a felhasználó pedagógusok sikerrel tudjanak alkalmazkodni a körülményekhez, illetve a különböző tanulói igényekhez.
A programcsomagra jellemző a moduláris építkezés, melyben a modulok, részmodulok relatíve önálló egységek. A modulok „a tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere”. Változatos sorrendben szerepelhetnek a tanítás-tanulás folyamatában, megváltoztathatók, az egyik elemben alkalmazott ötlet, megoldás áttehető más szerkezeti elemekbe is, gazdagítva azokat. Az oktatási programcsomag az adott tanulócsoportra adaptálható, anélkül, hogy alapvető céljai sérülnének, lehetséges a folyamatos bővítés, a majdnem minden modulon belül meglévő változatokból történő válogatás.
A nevelési-oktatási programcsomag a hagyományosabb, jogi szabályozó feladatot ellátó tantervekhez viszonyítva lényegesen részletesebb és konkrétabb. Megadja a pedagógus számára, hogy milyen konkrét megoldásokat alkalmazhat egy-egy tanítási részfeladat során, ehhez megadja a lépéseket, s ha szükséges, ezeket meg is magyarázza, illetve megadja hozzájuk a szükséges eszközöket. Integrálja a tartalom és a ténylegesen elkészítendő eszközök leírását, sőt a programcsomag részeként az alkalmazó pedagógusok számára rendelkezésére bocsátja magukat az eszközöket (feladatlap, értékelőlap stb.).
A Köznevelési Hídprogramban moduloknak nevezzük azokat a minimum 18, maximum 50 tanórás tanítási egységeket, amelyek egy-egy műveltségi területhez vagy az alapvető életpálya-építési és munkavállalói kompetenciákhoz, illetve konkrétan a munka világával kapcsolatos ismeretekhez, tapasztalatokhoz kapcsolódnak. A modulok megvalósításának leírt menete javaslat. A pedagógus a diákcsoport igényeinek, szükségleteinek, képességeinek és érdeklődésének megfelelően szabadon alakíthatja azokat. Cél a diákok kompetenciáinak fejlesztése az érdeklődés és a motivált hozzáállás megtartása mellett. A részmodul nem más, mint egy tartalmilag relatíve elhatárolható oktatási egység tanításának, e tanítás körülményeinek, tanítási környezetének a leírása.
Fontos alapelv, hogy a tanév során a modulok alkalmazása – az alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok kivételével – a diákok sajátosságaihoz, különös tekintettel érdeklődéséhez és előzetes tudásához igazodva történjen.
Az alapvető munkavállalói és életpálya-építő (ÉP) modulokat (8 db) a megadott sorrendben ajánlott alkalmazni, mivel ezek egyrészt a tanév keretét adják, lévén az első az ismerkedést szolgálja az első héten, míg az utolsó a záró héthez ad támpontokat. Másrészt a köztes modulok tartalma egymásra épül, így a sorrendben történő feldolgozás biztosíthatja csak az eredményt.
A munka világával kapcsolatos (MU) 22 modul közül 21 bemutatja a jelenleg hatályos 21 szakmacsoportot, melyek közül legalább 6 szakmacsoporttal való megismerkedés elvárt a tanév során. Ezek kiválasztása elsősorban a diákok érdeklődése alapján (ehhez módszertani segítséget nyújt az ÉP_02 modul), a helyi jellemzők figyelembevételével szükséges, hogy megtörténjen. Ezen kívül bármely más szakmacsoportot bemutató modul bármely feladata is feldolgozható az érdeklődés függvényében. A munka világával kapcsolatos modulok mindegyike tartalmaz olyan feladatokat, manuális tevékenységet, szimulációs játékot, melyek gazdagítják a diákok önálló életvitelhez szükséges kompetenciáit.
1.4. A tanév javasolt beosztása a Köznevelési Hídprogramban

Tartalom

Időkeretek

Bevezető hét: ismerkedés, támogató ajánlások

1 hét (30 óra)

Búcsúzó hét: visszacsatolás, támogató ajánlások

1 hét (30 óra)

Folyamatos munka

34 hét

Óra/hét

30 óra

Felhasználható óraszám a tanévben

1020

Életpálya-tervezés, szakmaismeret

40% (cca.400 óra)

Műveltségterületekhez köthető fejlesztési idő

60 % (cca.600 óra)

Felhasználható óra/modul

18-50 óra


1.5. Műveltségterületek és ajánlott óraszámok a Híd I. programban

Műveltségi területek

Éves óraszám
34 héttel számolva

Kommunikáció és anyanyelv

180

Élő idegen nyelv (angol, német)

50-50

Matematika

60

Társadalom és jelenkor-ismeret

50

Természetismeret

100

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

200

Szakmaismeret

200

Testnevelés és sport

180


1.6. A Köznevelési Hídprogram heti és napi időbeosztása
Az Nkt. szerint a tanulók kötelező óraszáma: heti 25 óra + 5 óra testnevelés, a Híd évfolyamra fordítható, törvényben engedélyezett óraszám heti 56 óra. A program egy tanévre tervezett, és ajánlott tananyagot biztosít az első, bevezető hétre, illetve az utolsó, záró hétre is. A tanév további részében az ajánlott heti beosztás a következő:
Az idő 40%-a, vagyis heti 2 nap a munka világára való közvetlen felkészítésre fordítandó, olyan módon, hogy egyik napot az iskolában töltik a tanulók. Ezen a napon az alapvető munkavállalói és életpálya-építő modulok által ajánlott anyag feldolgozására, illetve a munka világa modulok szakmacsoportjaival való ismerkedésre kerül sor. A második napon a munkahelyi megfigyeléssel, későbbi munkatapasztalat szerzés előkészítésével, majd a szerzett élmények feldolgozásával foglalkoznak. A hét fennmaradó 3 napja a nemzeti alaptanterv műveltségterületeihez kapcsolódó modulokkal való tevékenységre fordítandó.
A tanítási-tanulási folyamat szervezhető a hagyományos, 45 perces időbeosztásban, de ettől inkább javasolt eltérni: az időbeosztás kövesse az aktuális tanulási tevékenység igényeit, akár tanulónként vagy kiscsoportonként is, a tanulás differenciáltságának megfelelően. A napi munka tervezése során – együttműködve a tanulókkal – a pedagógus figyelembe veszi a következő feladatokat:
– a nap kezdetén szervezendő, a napi feladatokra, együttműködésre ráhangolást;
– az akár nagyobb egységekben szervezendő, a kiválasztott tananyaggal, projektmunkával való foglalkozást;
– a mindennapos kötelező testnevelést;
– a fáradtság leküzdését, a pihenést, más jellegű kompetenciák fejlesztését, a társas aktivitást szolgáló, kötetlenebb foglalkozási részt (pl. közös tánc, sport, drámajáték, beszélgetés);
– a nap zárását szolgáló megbeszélést, értékelést.
Az iskolában töltött heti négy nap általános struktúrája a következő:

4 nap/ hét (iskolai nap)

Tevékenység

Munkaforma

Cél

1. rész: Indítás

Csoportban.

Ráhangolódás. Tervezés.

2–3. rész:
Modulmunka

Egyéni és csoportsajátosságokhoz illeszkedő tanulásszervezés.

Kompetenciafejlesztés.

4. rész: Sport,
pihenés, szünet

Csoportban.

Egészségnevelés, rekreáció, a kommunikációs és szociális kompetenciák informális fejlesztése.

5. rész: Modulmunka

Egyéni és csoportsajátosságokhoz illeszkedő tanulásszervezés.

Kompetenciafejlesztés.

6. rész:
Napzárás

Egyéni és csoportszint.

Tanár-diák beszélgetés, a portfóliók áttekintése.


2. A KÖZNEVELÉSI HÍD PROGRAM TANTÁRGYI RENDSZERE, TARTALMA
2.1. Kommunikáció és anyanyelv (5 modul – kerettanterv szerint tanévi 180 óra)
A kommunikáció és anyanyelv modulok célja fejleszteni a meghatározott kommunikációs kompetenciákat, ezzel együtt hangsúlyt helyezni a személyiségfejlesztésre, az önismeretre, valamint a tanuláshoz szükséges motivációk erősítésére. Mindezek mellett célul tűzik ki, hogy a kommunikációs kompetenciák fejlesztését szolgáló tartalmak egyszersmind segítsék a diákokat körülvevő valóság jobb megismerését, az abban való biztosabb eligazodást. A modulok mindegyike feladatul tűzi ki a kommunikációhoz nélkülözhetetlen szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztését hagyományos (papíralapú) tevékenységekhez kötötten és a digitális írásbeliség közegeiben egyaránt.
6K13474_5

Száma

Címe

Óraszám

Tartalom

Kiemelten fejlesztendő kompetenciák

1. Modul

Az üzenet

25 óra

 

 

1/1. részmodul

Szó-beszéd

6 óra

Az első részmodulban a képességek és attitűdök feltérképezése történik. Gyakorlatai:

bemutatkozás, bemutatás párban, csoportban, rajzzal, beszéddel. Feszültségoldó, játékos gyakorlatok: szó-, mondatalkotás.

Kategóriákban gondolkodás – kötött kommunikáció.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A4. Írás, szövegalkotás:

Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

B1. Önmagáról, mint tanulóról alkotott elképzelések:

A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról, mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

1/2. részmodul

Kiváló áru

6 óra

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás – bővítés, egyszerűsítés.

Használati utasítás készítése.

Fantázia– és szókincsfejlesztés.

A leírás, mint műfaj. Kérdéskultúra fejlesztését szolgáló gyakorlat. Önismeret, önjellemzés – önéletrajz készítése.

A1. A kommunikáció, mint társadalmi érintkezési forma:

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

1 /3. részmodul

Csőposta

6 óra

Irodalmi és köznapi kifejezésmód – idézetek „üzenete”, értelmezésük. Stílusgyakorlatok.

Az elbeszélő műfajok és a leírás összehasonlítása.

A metafora fogalma.

A magánlevél és a hivatalos levél tartalmi és formai jellemzői.

A kommunikáció alapfogalmai.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:

A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

1 /4. részmodul

Hír és reklám

7 óra

A hirdetés és a reklám célja, jellemzői. Játékos gyakorlatok: rajz, reklám készítése adott tárgyról, témáról, „fantasztikus” tárgyakról. Internet-használat, információkeresés.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

2. Modul

Jelek és jelzések

25 óra

 

 

2/1. részmodul

Az érem két oldala

10 óra

A részmodul a tudatos kommunikációt erősíti. Fókuszában a vitakultúra fejlesztése áll. Cél a vita technikáinak, formáinak és kultúrájának elsajátítása, az elemzések, értékelések, az érvelési technikák megismerése és alkalmazása. A kulturált vita szabályainak megismerése. A csoportok témát választanak, készülnek a kiosztott szerepekre: bíró, védő, időmérő. Megbeszélik a tapasztalatokat és új szerepet választanak.

A1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma:

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

2/2. részmodul

Kódfejtő

4 óra

A metakommunikációs eszközök elemzésével, értelmezésével, tudatos használatával foglalkoznak a tanulók. Gyakorlatok: filmrészlet hang nélkül, a helyzetre a mimikából, gesztusokból következtetnek; jelenet eljátszása metakommunikációs eszközökkel.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A8. A kommunikáció értékelése:

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

B1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:

A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

2/3. részmodul

Adok-veszek

6 óra

Az Interneten való vásárlás és fizetés lehetőségeivel ismerkednek a tanulók. A részmodul feladatai közvetlen gyakorlati segítséget nyújtanak a mindennapi személyes ügyintézés technikáinak megismeréséhez, elsajátításához. A tanulók a kereső programok alkalmazásával keresnek nyomtatványokat, dokumentumokat, amelyekre szükségük lehet mind a munkavégzéssel, mind az ügyintézéssel kapcsolatos tevékenységeikben, s bepillanthatnak az önkormányzatok munkájába, felépítésébe, megtanulhatják: milyen problémával, hová kell fordulni.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:

A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

2/4. részmodul

Álomország

5 óra

A gyakorlatok továbbra is játékosak, a hangsúly a megbeszélésen van. A tréninggyakorlatok, játékok hatására („Három szavas gyakorlat” „Kutyaélet”) javul a résztvevő tanulók tudatos kommunikációja, szóbeli kifejezőkészsége, fejlődik érzékenységük, önismeretük.

A1. A kommunikáció, mint társadalmi érintkezési forma:

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza

A2. . Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz

B1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:

A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései

B5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja

3. Modul

Hősök és hősiességek

30 óra

 

 

3/1. részmodul

Csatamező

6 óra

A részmodulban a tanulók mindennapi helyzetekben előforduló konfliktusokkal találkoznak, ezek megoldását, megoldhatóságát elemzik, saját élményeken keresztül gyakorolják. Az alkalmazás sok esetben jóval később történik, amikor a tanulók mindennapjaikban – spontán – alkalmazzák a közösen tanultakat, az interiorizálódott mintákat. Koncentrációs gyakorlatok – önmegfigyelés. „Témaváltós” játék – a koncentrációs készség fejlesztésére.

A1. A kommunikáció, mint társadalmi érintkezési forma:

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz

B1. Önmagáról, mint tanulóról alkotott elképzelések:

A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései

B5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja

3/2. részmodul

Hajónapló

6 óra

Ebben a részmodulban a játékos gyakorlatok olyan kompetenciák fejlesztését segítik, amelyek a tudatos haladás irányát határozzák meg a sodródás, ide-oda hánykolódás helyett. Az egyéni célok elérésének útja: a tanuló előtt álló feladatok lépésről lépésre történő átgondolása, stratégia-építés és a képességek folyamatos fejlesztése. Kreatív gondolkodást fejlesztő gyakorlat: Útiterv a kikötőben Ez egy asszociációs játék, amelyben a hajó szimbolizálja a folyamatban résztvevőket, a szükséges eszközök a kompetenciákat, a város (célpont) a választott szakmát, illetve a jövővel kapcsolatos elképzeléseket. Ebben a változatban a tanulók a személyes céljaik eléréséhez szükséges kompetenciákat gondolják át. „Hajónapló”-t írnak, és kiegészítik egymás levelét – empátia, humor, egymás gondolatának átvétele lehet a feladat érdekes fordulatokat is sejtető eredménye.

A4. Írás, szövegalkotás:

Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

3/3. részmodul

Tartuffe I.

6 óra

Az ember élete során mindig valamilyen szerephelyzetben van. A környezet a társadalmi normáknak megfelelő viselkedést várja el, és ez állandó alkalmazkodást igényel. Az alaptulajdonságok kiütköznek akkor is, ha a fiatalnak nincs biztos válasza a „ki is vagyok én?” kérdésre. Ebben a részmodulban a részvevőknek lehetőségük van kipróbálni magukat szerepjátékok alkalmával különféle karakterekben. A jeleneteket megbeszélés, szereptisztázás előzi meg. A szereplők kihúzzák a megjelenítendő viselkedést jelző kártyát, majd rövid felkészülés következik. Végül megbeszélés, beszélgetés a jellemekről, szerepekről, szereplésről, a tanuló szerepről. Megállapíthatják, melyikben érezték magukat remekül, éppen megfelelőnek, vagy melyik volt számukra idegen, melyiket volt nehéz „eljátszani”.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

3/4. részmodul

Tartuffe II.

6 óra

Ebben a részmodulban is a szerepjátékra helyeződik a hangsúly. A csoport érdeklődésétől, intenzitásától, „játszókedvétől” függ, mennyire vállalkoznak a tanulók a szereplésre. Ismerkedés Moliere életével, s Tartuffe című színdarabjával. A színdarab vagy filmváltozatának megtekintése. A tanulók esetpéldákat mondanak, ezek közül is eljátszanak néhányat.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

VÁLTOZATOK

 

További 6 óra

A szerepjáték helyett más feladat is választható.

„Dobozépítés” – dobozépítő és fedélkészítő csoport felkészülése, játék. Tanulságok megbeszélése: a kommunikáció jelentősége a közös feladatvégzésben. Tapasztalatok a munkamegosztásról.

 

4. Modul

Valóságshow

25 óra + 25 óra tanácsadói tevékenység

 

 

4/1. részmodul

Ez vagyok én… és ilyen szeretnék lenni

6 óra

Az előkészületek (a plakát, levél- és e-mail-küldés, segédletek és az egyéni tanácsadás) során a tanulók felkészültek a játékra. A modul sajátos szervezési szabályainak megfelelő lebonyolítás (beléptetés, értékelés és vita szabályaira javaslattétel). A tetszőleges irodalmi mű, kép, film, zenemű segítségével, esetleg választott személyről készült tanári és tanulói bemutatkozó prezentációk - a jelenlegi állapot és a jövőbeli elképzelések - bemutatása. A prezentációk során használt verbális és a nem verbális kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, az eszközök és kifejezésmód értékelése, elemzési segédlet felhasználása. A szóbeli kommunikáció jelentősége a sikeres életvezetésben. A kommunikációs kompetenciák listájának közös kiegészítése. Önálló tanulói kommunikációs karriertervek készítése.

A1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma:

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:

A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

A8. A kommunikáció értékelése:

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz

B1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:

A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

4/2. részmodul

Távmunka

16 óra

A javasolt tevékenységterületek (Jel és jelértelmezés, Információgyűjtés, Szöveg- és képalkotás) javaslatai alapján vállalások, tevékenységek tervezése és végzése kiscsoportban vagy egyénileg folyamatos tanári tanácsadás (és e-mail-es kapcsolattartás) igénybevételének lehetősége mellett. Az IKT eszközök alkalmazásához szükséges eszköztudás megszerzése. A kommunikációs karriertervek alapján a fejlesztési feladatokon dolgozva gyakorolják egyénileg vagy kiscsoportban az olvasáshoz és szövegértéshez, továbbá a szövegalkotáshoz kapcsolódó képességeiket. A végzett munka eredményeit, termékeit a tanulók, kiscsoportok az alapeljárást követve 4 alkalommal 4-4 órában mutatják be.

A4. Írás, szövegalkotás:

Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:

A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

4/3. részmodul

Adjuk el a munkánk!

3 óra

A gyakorlás anyagai a marketing eszközök olvasása, elkészítése és a vásárlással kapcsolatos ajánlatkészítéshez és szerződéskötéshez kapcsolódó tartalmak. A tervezésbe bevont tanulókkal együttesen döntenek arról, hogy a vásárnak milyen keretjátékot határoznak meg. Alkalmazzák a szükséges eszközöket, anyagokat (szerződésminta, bizonylatok). Megállapodnak a vásárlás és értékesítés, a szerződéskötés és szállítás szabályairól is. A foglalkozáson értékelik a csoportok eredményeit, az vásár bevételeit, elemzik a karriertervek teljesülését.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B8. A tanulási folyamat értékelése:

A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

5. Modul

Rómeó és Júlia, a krimi

25 óra + 25 óra tanácsadói tevékenység

A modul az „én” és a „közösség” viszonyának elmélyítésére szolgál. Elsősorban kiscsoportban megnyilvánuló kommunikációs készségeket és képességeket igyekszik fejleszteni. Elérendő cél, hogy a tanulók szabadidejüket is használják fel élményszerűen a tanulásukhoz.

 

5/1. részmodul

Tetthely

6 óra

Első tartalmi előkészítő- részmodul, amelyben a tanulók és a tanár felkészülnek a nyomozás lefolytatásához. A tetthely részmodulban a tanulók alapvető információkhoz jutnak az információgyűjtésről - a mű elemzése, szövegekből, a film, a dráma eredeti szövegének elemzéséből jutnak információkhoz, elmélyülnek a művészi alkotásban. Ismerkedés a gyűjtemény készítéséhez, jegyzeteléshez, ismeretszerzéshez szükséges sémákkal. Helyszínelőkről szóló film megtekintése. A rendőri nyomozati munkáról szerzett tapasztalatok pontosítása. Interjú rendőrrel. Beléptetés. Kérdések a tetthelyen. Prezentáció és értékelése. Tények felismerése, rögzítése és következtetések levonása.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:

Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

VÁLTOZAT:

 

 

Szervezeti változat: A tanár mind a tanácsadói, mind pedig a szabadidős foglalkozások közvetlen foglalkozás keretében valósítja meg. Tartalmi változat: A tanár a feladat végrehajtás során folyamatosan változtat és változatokat készít, pl.: alapul vehet más művet is, esetleg a dráma alapján született West Side Storyt is használhatja alapanyagul.

 

5/2. részmodul

Nyomozás

16 óra

Második tartalmi részmodul. Ismerkedés a drámával a cselekmények egymásra épülésével. Tanári levél nyomán – a felkészülési időben a kapcsolattartás felhívó plakáttal levéllel, e-mailben történik – a tanulók jegyzeteket készítenek. A foglalkozáson megalakul a nyomozói, ügyészi, ügyvédi és bírói csoport. Személyleírás, személyi igazolvány, lakcímkártya készítése. A tanulók a vállalt szerepekben bemutatkoznak, felkészülnek kisebb-nagyobb jelenetek bemutatására. A közvetlen foglalkozás alkalmával prezentáció és további kérdések. Rekonstrukció.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával, tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

VÁLTOZAT

 

 

Szervezeti változat: A tanár mind a tanácsadói, mind pedig a szabadidős foglalkozásokat közvetlen foglalkozás keretében valósítja meg.

Tartalmi változat: A tanár a feladat végrehajtás során folyamatosan változtat és változatokat készít, pl.: alapul vehet más művet is, esetleg a dráma alapján született West Side Storyt is használhatja alapanyagul. A döntésük alapján készüljenek fel a színjátékra, készítsenek megfelelő díszletet, ruhákat és eszközöket, tartsanak próbát.

 

5/3. részmodul

Tárgyalás

3 óra

Prezentációs modul. A részmodulban a tanulók és a tanár eljátszanak egy képzelt tárgyalást. A részmodulban a végkifejletet szimbolizáló igazságkeresés történik, ahol érvek és ellenérvek, különböző szereplők érdekei szerint csapnak össze. A tárgyalás lezajlik. Az egész modul közös értékelése.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

E 3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka, valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

VÁLTOZAT

 

 

A tanár lehet bíró, bevezethetik az esküdtszéket, és további alternatív megoldásokat találhatnak a tárgyalás levezetésére.

 



2.2. Élő idegen nyelv (angol, német – kerettanterv szerint tanévi 50 óra)
Az idegen nyelvi modulok célja: könnyű, lehetőség szerint élvezhető tanulás annak érdekében, hogy a tanuló nyelvi környezetben megértse az alapvető, egyszerű mondatokat, kifejezéseket. A nyelvi kompetenciák megszerzése folyamatos gyakorlás által lehetséges. Ugyanakkor szinte a legnagyobb kihívást jelenti hangosan megszólalni, küzdeni a bizonytalansággal. Ezért elsődleges cél: ha keveset is, de azt magabiztosan alkalmazza adott helyzetben. Azon felül, hogy „kedvet találjon” a nyelvtanulásban, fontos a „hasznosítható” kifejezések bevésése. Cél továbbá a digitális kompetencia fejlesztése, ennek is eszköze lehet az idegen nyelven történő kommunikáció.
2.2.1. Angol nyelv
6K13474_6

Száma

Címe

Óraszám

Tartalom

Kiemelten fejlesztendő kompetenciák

1. részmodul

Angolul, hogyan?

5 óra

Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv hasonlóságainak közös felfedezése, közös szókincs keresés. A vélemény kinyilvánítása idegen nyelven.

A magyar-angol kulturális, szociális, gazdasági és nyelvi hasonlóságok tudatosítása a tanulókban képek segítségével.

A tanulók rávezetése arra, hogy az internet nem csupán szórakozásra, de tanulásra, konkrétan idegennyelv-tanulásra is használható. Lehetőség szerint a tanár mutathat a tanulóknak néhány kedvcsináló oldalt, pl. online szótárt, idegen nyelvű – többek között – nyelvfejlesztő játékokat, szókártya készítő programot, hangos könyveket stb.

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Olvasás, írott szöveg megértése

Írás, szövegalkotás

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

2. részmodul

Anglia? Miért ne?

5 óra

Ezek a foglalkozások az Egyesült Királyságba való utazáshoz viszik közelebb a tanulókat. A második részmodul túllép a bevezetőn és komoly nyelvi tartalmakat ad át. A tanulók megtanulják a színek elnevezését, megtanulnak számolni 1-100-ig, országismereti tudásukat az angol nyelvterület híresebb városainak jellemzésével bővítik. A foglalkozások végén levetített kisfilmek elmélyítik a tanultakat és kedvet csinálnak a további tanuláshoz. A részmodul internetes kereséssel és egy plakát készítésével zárul.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Olvasás, írott szöveg megértése

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

3. részmodul

Csomagoljunk együtt!

5 óra

Ebben a részmodulban a csomagolásé és pakolásé a főszerep. A tanulók megfogalmazzák, melyek azok a kedvenc tárgyaik, amelyeket mindenképpen vinni szeretnének az útra, felfrissítik a ruhatárukat egy webáruház segítségével.

A foglalkozásokat mindenesetben kisfilmek zárják, amelyek illeszkednek az adott részmodul témájához.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Olvasás, írott szöveg megértése

Írás, szövegalkotás

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A tanulási folyamat értékelése

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

4. részmodul

Indulás!

5 óra

Ebben a részmodulban a tanulók megismerkednek a repülőtérrel, a repüléssel kapcsolatos tudnivalókkal. Felkészülnek arra, hogy magabiztosabban mozogjanak a repülőtéren, ismerjék a jelzőtáblákat, tudjanak útmutatást kérni. Eközben átismétlik a számokat és hozzákapcsolják az idő kifejezését, megtanulják a hét napjait.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

5. részmodul

Bemutatko-zunk!

5 óra

Ebben a részmodulban a tanulók saját magukat ismerik meg és mutatják be egymásnak és jövőbeli társaiknak a virtuális utazás során. Megtanulnak bemutatkozni és megtanulják bemutatni családjaikat, lakóhelyüket és iskolájukat. Sokat dolgoznak digitális fényképekkel, ezért a digitális fotózás megtanítása is esetleg része lehet a projektnek. A számítógépes munka során elkészítenek egy folyamatosan bővíthető bemutatót csoportjukról, iskolájukról, családjukról és saját magukról.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

6. részmodul

Megérkeztünk!

5 óra

Ebben a részmodulban a tanulók megismerkednek a virtuális diáktalálkozó színhelyével, az angliai Doncaster kisvárossal. Megtanulják a Google Maps alkalmazás kezelését, fotók keresését, a térkép alkalmazását. Főbb nyelvi funkciók az útbaigazítás kérése és az útbaigazítás.

A modul során írnak egy egyszerű, de immár több mondatból álló üzenetet.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

7. részmodul

Tévézzünk!

5 óra

Ebben a részmodulban a tanulók felfedezik a brit tévéműsort, illetve azt, hogy mennyire hasonlít a magyarra: ugyanazok a sorozatok láthatóak, nagyon hasonlóak a reklámok és a vetélkedők. Megismerkednek a sorozatok szereplőivel, akiket már a magyar televízióból is ismerhetnek, majd tulajdonságaikat, foglalkozásaikat elmondják angolul is. A sportcsatornák kapcsán a sportokkal kapcsolatos alapszókincset sajátítják el, majd annak kifejezését, hogy ők milyen sportot szeretnek és miben jók.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

8. részmodul

Hiszen ez London!

5 óra

Ebben a részmodulban a tanulók felfedezik a brit fővárost és lakóit: a királyi családot, a Madame Tusseaud’s múzeumot, a London Eye-t.

Megtanulnak eligazodni a közlekedési eszközök között, megismerkednek az egyszerű felszólító mód képzésével.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

9. részmodul

Dolgozni szeretnék!

5 óra

Ebben a részmodulban a tanulók elsajátítják a munkába álláshoz, a munkakörökhöz és a munkaidőhöz kapcsolódó nyelvi eszközöket. Megtanulják kifejezni idegen nyelven, mi érdekli őket, mihez értenek és mivel szeretnek foglalkozni. Álláshirdetéseket böngésznek, jelentkezést vagy motivációs levelet írnak, majd névjegykártyát készítenek az interneten.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

10. részmodul

Irány a nagyvilág!

5óra

Ebben a részmodulban a tanulók átismétlik az előző részmodulok témaköreit. Részt vesznek egy rejtély felderítésében, ki kell találniuk egy rekord részleteit, minden órán egy adatra fókuszálva. Megtanulják a mértékegységeket és készítenek egy flashmobot. Megismerkednek az on-line karaoke angoltanulási lehetőségeivel. Az utolsó órán értékelik saját teljesítményüket és a nyelvi modult.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció



2.2.2. Német nyelv
6K13474_7

Száma

Címe

Óraszám

Tartalom

Kiemelten fejlesztendő kompetenciák

1. részmodul

Németül, hogyan?

5 óra

Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv hasonlóságainak közös felfedezése, közös szókincs keresés. A vélemény kinyilvánítása idegen nyelven.

A magyar-német kulturális, szociális, gazdasági és nyelvi hasonlóságok tudatosítása a tanulókban képek segítségével.

A tanulók rávezetése arra, hogy az internet nem csupán szórakozásra, de tanulásra, konkrétan idegennyelv-tanulásra is használható. Lehetőség szerint a tanár mutathat a tanulóknak néhány kedvcsináló oldalt, pl. online szótárt, idegen nyelvű – többek között – nyelvfejlesztő játékokat, szókártya készítő programot, hangos könyveket stb.

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Olvasás, írott szöveg megértése

Írás, szövegalkotás

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

2. részmodul

Németország? Miért ne?

5 óra

Ezek a foglalkozások a németországi utazáshoz viszik közelebb a tanulókat. A második részmodul túllép a bevezetőn és komoly nyelvi tartalmakat ad át. A tanulók megtanulják a színek elnevezését, megtanulnak számolni 1-100-ig, ország ismereti tudásukat a németajkú országok megismerésével, valamint a német nyelvterület híresebb városainak jellemzésével bővítik. A foglalkozások végén levetített kisfilmek elmélyítik a tanultakat és kedvet csinálnak a további tanuláshoz. A részmodul internetes kereséssel és egy Aachen plakát készítésével zárul.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Olvasás, írott szöveg megértése

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

3. részmodul

Csomagoljunk együtt

5 óra

Ebben a részmodulban a csomagolásé és pakolásé a főszerep. A tanulók megfogalmazzák, melyek azok a kedvenc tárgyaik, amelyeket mindenképpen vinni szeretnének az útra, felfrissítik a ruhatárukat egy webáruház segítségével.

A foglalkozásokat minden esetben kisfilmek zárják, amelyek illeszkednek az adott részmodul témájához.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Olvasás, írott szöveg megértése

Írás, szövegalkotás

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A tanulási folyamat értékelése

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

4. részmodul

Indulás!

5 óra

Ebben a részmodulban a tanulók megismerkednek a repülőtérrel, a repüléssel kapcsolatos tudnivalókkal. Felkészülnek arra, hogy magabiztosabban mozogjanak a repülőtéren, ismerjék a jelzőtáblákat, tudjanak útmutatást kérni. Eközben átismétlik a számokat és hozzákapcsolják az idő kifejezését, megtanulják a hét napjait.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

5. részmodul

Bemutatkozunk!

5 óra

Ebben a részmodulban a tanulók bemutatkoznak, majd egyszerű lexikai elemek segítségével bemutatják a közvetlen környezetüket, a családjukat, az iskolájukat, majd végül a tanulócsoportot, amellyel német nyelvet tanulnak.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

6. részmodul

Megérkeztünk!

5 óra

Ebben a részmodulban a tanulók elsajátítják a tájékozódás és útbaigazítás nyelvi eszközeit. A részmodul keretét az alkotja, hogy a tanulók elképzelik, megérkeztek utazásuk célállomására, Aachenbe. Az internet segítségével ismerkednek a várossal, megtekintik a látnivalókat, eldöntik, milyen látványosságokat szeretnének megtekinteni, ha majd valóban megérkeznek a városba. A foglalkozásokat minden esetben kisfilmek zárják, amelyek illeszkednek az adott részmodul témájához.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

7. részmodul

Tévézzünk!

5 óra

Ebben a részmodulban a tanulók felfedezik a hasonlóságokat a magyar és a külföldi TV-adók között. Az 5 foglalkozáson 4 különböző csatorna-, illetve műsortípussal fognak közelebbről megismerkedni, pl. sorozatokkal, egy zenei csatornával, rajzfilmekkel és reklámokkal. A projektórán a tanulók elkészítik a saját csoportjuk reklámfilmjét.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

8. részmodul

De hisz ez Aachen!

5óra

Ebben a részmodulban a tanulók felfedezik Aachent és annak lakóit, megismerkednek a város kulináris különlegességeivel, majd virtuális túrán vesznek részt a Route Charlemagne keretében.

A projektórán egynapos aacheni kirándulást szerveznek, időbeosztással, közlekedéssel és költségkalkulációval.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

9. részmodul

Dolgozni szeretnék!

5óra

Ebben a részmodulban a tanulók elsajátítják a munkába álláshoz, a munkakörökhöz és a munkaidőhöz kapcsolódó nyelvi eszközöket. Megtanulják kifejezni idegen nyelven, mi érdekli őket, mihez értenek, és mivel szeretnek foglalkozni. Álláshirdetéseket böngésznek, jelentkezést vagy motivációs levelet írnak, majd névjegykártyát készítenek az interneten.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció

10. részmodul

Irány a nagyvilág!

5óra

Ebben a részmodulban a tanulók átismétlik az előző részmodulok témaköreit. Részt vesznek egy rejtély felderítésében, ki kell találniuk egy rekord részleteit, minden órán egy adatra fókuszálva. Megtanulják a mértékegységeket és készítenek egy flashmobot. Megismerkednek az on-line karaoke angoltanulási lehetőségeivel. Az utolsó órán értékelik saját teljesítményüket és a nyelvi modult.

A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Vizuális, képi kommunikáció

Elektronikus média útján történő kommunikáció

A kommunikáció értékelése

Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések

A tanulásról alkotott elképzelések

A tanulási folyamat tervezése és szervezése

Tanulási források keresése

Tanulási források feldolgozása

Tanulási források felhasználása

Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése

A tanulási folyamat értékelése

Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

Másokkal történő pozitív és eredményes interakció



2.3. Matematika (2 modul – kerettanterv szerint tanévi 60 óra)
A matematikamodulok célja jól alkalmazható, a mindennapi élethez kapcsolódó alapvető matematikai ismeretek alkalmazása. Megtalálni, kiválogatni a felhasználandó adatokat, eszközöket ahhoz, hogy egy-egy problémát meg tudjanak oldani a tanulók. Cél továbbá, hogy a tanulók merjenek és tudjanak véleményt alkotni egy probléma különböző megoldásairól, azt megfelelően tudják kifejezni. Megtalálni annak a módját, hogy az alapvető matematikai ismereteket játékos formában, egymástól tanulva, egymást meggyőzve, egymást segítve szerezzék meg a tanulók.
6K13474_8

Száma

Címe

Óraszám

Tartalom

Kiemelten fejlesztendő kompetenciák

1. Modul

Ez az én világom

36 óra (ebből kötelező 30)

 

 

1/1. részmodul

Játék? Matek? Matekjáték?

9

A kulcsfontosságú bevezető modulban a mindennapok matematikai elemei kerülnek felszínre. A gazdag tartalom bizalomgerjesztő kínálata: matematikatörténeti érdekességek, fejtörők megoldása, nyerő stratégiák kialakítása, játék a betűkkel és a számokkal, számolási trükkök, algoritmusok, kettes számrendszer.

A1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma:

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:

A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

B1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:

A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései.

1/2. részmodul

Kombinálok, kísérletezek, értelmezek

8

Ez a részmodul logikus gondolkodással megoldható élethelyzeteket, feladatokat tartalmaz, ösztönözve az összefüggések, tapasztalatok, próbálkozások nyomán alkalmazható szabályok keresésére. A megoldások, a vizuális adatábrázolások, grafikonok értelmezésében hangsúlyossá válik a megfigyelőképesség és pontosság.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:

Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

1/3. részmodul

Méretet veszek

11

A tanulók a méréssel kapcsolatos ismereteiket elevenítik fel és rendszerezik azokat. Mi mérhető, mivel? Mérések az osztályban, terepgyakorlaton. Az adott vagy praktikusan választott mértékegységgel való mérések során megtapasztalják a mértékegység helyes megválasztásának és a becslésnek a fontosságát. Mértékegységek váltása.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

1/4. részmodul

Libasorban

8

A szabályokhoz vezető induktív és deduktív út felfedezése. A matematikai szabály-fogalom - algoritmus. Sorrendek kialakítása. Szabálykészítés és szabálykövetés.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

2. Modul

Tudok számolni? Tudok számolni. Tudok számolni!

39 óra (ebből kötelező 30 óra)

 

 

2/1. részmodul

Rend a lelke mindennek

6 óra

Halmazelméleti alapfogalmak, a halmazokról szerzett ismeretek áttekintése. Elemek tulajdonságai, halmazalkotás. Ponthalmazok, szakmacsoportok eszközeinek, tárgyainak, termékeinek rendszerezése különböző szempontok alapján. Feladatok a környezethez és szakmákhoz kapcsolódó halmazelemekkel. Véges és végtelen halmazok. Halmazok metszete, részhalmaz fogalma, uniója. A halmazműveletek, logikai műveletek kapcsolatának vizsgálata is megjelenhet a feldolgozás során.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

2/2. részmodul

Keresem a számot

7 óra

Számok mindenütt. Számok értelmezése, megjelenítése. Számok nagyságrendje, helyiérték, tízes számrendszer. Negatív számok származtatása. Számegyenes, előjelek alkalmazása. Számok kimondása, leírása helyesen számjegyekkel és betűvel.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

2/3. részmodul

Hogyan számoljak?

8 óra

A modul feladata a számolási készség fejlesztése. Alapműveletek. Műveletek ellenőrzése. Szövegesen megfogalmazott műveleti kapcsolatok leírása matematikai szimbólumokkal és a feladatok megoldása. Műveleti sorrend. Kerekítés, közelítés, becslés. Adatokhoz szöveg alkotása.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B8. A tanulási folyamat értékelése:

A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.

2/4. részmodul

Darabolok, tizedelek

8 óra

Tört származtatása, alakja, értelmezése. Műveletek törtekkel. Közös nevező, egyszerűsítés. Definíciók, szabályok felidézése és alkalmazása. Műveletek tizedes törtekkel. Közönséges tört tizedes törtté vagy véges tizedes tört közönséges törtté alakítása. Századrész, százalék.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

2/5. részmodul

Egyenes vagy fordított

6 óra

Az arány fogalma a matematikában. Aránypár. Egyenes és fordított arányosság. Egyszerű százalékszámítási feladatok.

A8. A kommunikáció értékelése:

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

2/6. részmodul

Zsebemben a gépem

4 óra

Az alkalmazott zsebszámológépek szabályos, célszerű használatának elsajátítása. A technika értő igénybe vétele és a megjelenő információk értékelő-értelmező viszonyulással történő kezelése. Adatok beírása. A műveletek számolási sorrendjének fontossága. A becslés jelentősége. Számolás zsebszámológéppel és számítógéppel.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:

A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.



2.4. Társadalom- és jelenkorismeret (2 modul – kerettanterv szerint tanévi 50 óra)
A modulok tanításának az a célja, hogy a tanulókban kifejlessze és megerősítse a történelmi szemléletet, valamint azokat a képességeket, amelyek alkalmassá teszik az egyént arra, hogy megértse a történelmi múlttól a jelenig tartó folyamatokat, a változások és konfliktusok természetét. Ezekkel összefüggésben megismerje a különféle hazai nemzetiségek kultúrájának történetét, sajátosságait és azokat a jellemző vonásokat, amelyek másoktól megkülönböztetik őket.
6K13474_9

Száma

Címe

Óraszám

Tartalom

Kiemelten fejlesztendő kompetenciák

1. Modul

Időlift

20 óra tömbösíthető

 

 

1/1. részmodul

Idegen-vezetők

4 óra

A településen tett séta bizonyítja, hogy „a tudás az utcán hever”. A tanulók feladata a bejárt tér kulturális és történelmi, társadalmi elemeinek az azonosítása, összegyűjtése és megjelenítése. A produktumokat létrehozó tanulói tevékenységek: útvonaltervek készítése; tanulói településszótár készítése; a felkeresett objektumokról fényképek és adatok készítése, gyűjtése.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:

Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

1/2. részmodul

Az iskolába vezető út kiinduló pontja: az otthon és a család

8 óra

A történelem forrásai: szóbeli közlések, tárgyi emlékek, írott források. A tanulók családjaik társadalmi és kulturális jellemzőinek feltárása nyomán térben és időben áttekintik a közelmúlt és jelen legfontosabb eseményeit, legjellemzőbb folyamatait. Családfa-rajzok készülnek. A tanulók munkája az otthon fellelt régi tárgyak, a kapcsolódó információk gyűjtése, feldolgozása és az összegyűjtött anyagokból kiállítás létrehozása.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

1/3. részmodul

Az iskolába vezető út

8 óra

A tanulók otthonától az iskoláig vezető útról „útikönyv” készül, amelynek alapja a tanulói útvonalakat tartalmazó térkép. Ezek kiegészülnek az egyes tanulói útvonalakhoz tartozó kulturális objektumokat bemutató fényképes, és szöveges kommentárokkal. A modul feldolgozását a szerzett elméleti és gyakorlati tudások átgondolása, összegzése, értékelése zárja.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:

Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

B8. A tanulási folyamat értékelése:

A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.

2. Modul

Kaleidoszkóp

30 óra

 

 

2/1. projektelem

A településünk

 

A modul centrumában a település és a településen élő ember áll. A programban részt vevő iskolák számára a tanulók által létrehozott produktumok valamennyi iskolába eljutva együtt képezik és gyarapítják a közös tananyagot – a tanév befejezésekor minden iskola rendelkezni fog a 15 települést bemutató kulturális, történeti, irodalmi stb. elemeket tartalmazó produktummal. A munka első fázisa a tartalom, a műfaj, a feladatelosztás mellett a projekt számos elemére kitérő részletes tervezés. A projekt a települést sokoldalúan bemutató tanulói produktum: „A mi lakásunk, a mi utcánk, a mi városunk”.

A modul egy projekt elkészítésére alkalmas, ezért nem részmodulokra, hanem foglalkozásokra bontott. A kiemelt kompetenciák a teljes modulra érvényesítendők.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B4. . Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

2/2. projektelem

Településtörténet

 

A település történetének korszakolása. Internetes és papíralapú szövegek gyűjtése, rögzítése, formálása. A gyűjtött szövegek szerkesztése. A szövegek illusztrációs anyagának gyűjtése.

2/3. projektelem

Nevezetes objektumok a településen

 

Az emberi történelem egy-egy pillanatában kitüntetett szerepet kapott objektum(ok) vagy természetes tereptárgy kiválasztása közösen létrehozott lista alapján. Az objektumom(ok) felkeresése és anyaggyűjtés a helyszínen. A gyűjtött anyag feldolgozása.

2/4. projektelem

A történelem és a hétköznapok hősei

 

A történelmi szerepet betöltő személy(ek) kiválasztása. Az életrajz feldolgozása. A legfontosabb életrajzi elemek kiemelése, elemzése, részletesebb bemutatása. Az eddig összegyűjtött szöveg finomítása, az új elemek beillesztése.

2/5. projektelem

A település nevezetes ünnepei

 

A településhez kapcsolható ünnepek, jelen napok összegyűjtése (pl. a település nevének megjelenése az oklevelekben, várossá nyilvánítás, főző és szakácsverseny, helyi szentek ünnepei stb.). Az egyes események leírása, illusztrálása. Az összegyűjtött anyag szerkesztése.

2/6. projektelem

A település az irodalomban

 

A szövegek összegyűjtése. Forrás: internet, városi, iskolai könyvtár anyaga. A kiválogatott szövegek szerkesztése.

2/7. projektelem

A kultúra színterei

 

A kulturális objektumok összegyűjtése, a lista kialakítása. Az egyes objektumok rövid történeti összefoglalása. A végleges szöveg összeállítása.

2/8. projektelem

Tér és társadalom

 

A társadalmi tagozódás a településen. Egy-egy korszak feldolgozása annak bemutatására, hogy az elmúlt századoktól napjainkig kik lakták az adott települést. Áttekintő összegzés készítése.

2/9. projektelem

A történelem árnyékában

 

A rendelkezésre álló anyag szelektálása. A szöveg szerkesztése, véglegesítése, adott esetben lektoráltatása a programban szerepet nem vállaló kollégák bevonásával. Az elkészült anyag elküldése a programban résztvevő iskolák számára. A projekt lezárása - megbeszélés, értékelés.



2.5. Természetismeret (4 modul – kerettanterv szerint tanévi 100 óra)
A modulok célja, hogy a tanulókban formálódjanak a természeti, valamint az embernek a természetben játszott szerepével kapcsolatos folyamatokra vonatkozó elképzelések, azok az átfogó struktúrák, amelyek a természethez való viszonyukat, de a későbbi természettudományos, technikai, szakmai tartalmú tanulásukat is meghatározzák. A témák kiválasztásában a következő szempontok vezérelték a programrészlet megalkotóit: (1) lehetőleg érdekes, motiváló témakörök szerepeljenek, (2) a természet folyamataiban megnyilvánuló alapösszefüggésekben a lehetséges megértésig juthassanak el a tanulók.
6K13474_10

Száma

Címe

Óraszám

Tartalom

Kiemelten fejlesztendő kompetenciák

1. Modul

Felülnézetből

25 óra

 

 

1/1. részmodul

Otthonunk a Föld

6 óra

A Föld látványa a világűrben. A Föld alakjával, keletkezésével kapcsolatos elképzelések. Mit tudunk ma a Földről? Ismerkedés a Föld felszínével, a kontinensekkel. Távolságok és mérésük a Földön. Függőón, vagy vízszintező (esetleg mindkettő) készítése. A Földdel kapcsolatos tudás változásának feltérképezése.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:

A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

1/2. részmodul

Hogyan mozog?

7 óra

Hogyan mozognak a testek? - A tanulók gondolkodásának felmérése. Szabályalkotás. Mozgáselképzelések ellentmondásai. Az arisztotelészi és a newtoni mozgáskép összehasonlítása.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A8. A kommunikáció értékelése:

Érti és értelmezi a kommunikációs partnerek célját és szándékát, vita esetén pro és kontra érveket sorakoztat fel. Kommunikációs helyzetekben kritikai gondolkodást alkalmaz.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

1/3. részmodul

Mérjük meg a világot!

7 óra

A mérés fogalma. A legfontosabb mennyiségek meghatározása, a mérés módszerei. A hosszúságmérés történetének érdekességei. A hosszúságmérés eszközei. Méréses feladatok. Ismerkedés a méréselméleti alapokkal.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

1/4. részmodul

Élet a Földön

5 óra

Az élő fogalom alakulása. Az élőlények jellemzői. Mozgás az állatvilágban. Élőlények, részeik és szakmák. Az élővilág és az ember kapcsolata.

A1. A kommunikáció, mint társadalmi érintkezési forma:

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A7. Művészeti tevékenységekben megnyilvánuló kommunikáció:

Nyitott a különböző zenei, vizuális, mozgásos művészeti alkotások iránt, ezeket önmaga számára értelmezi és saját érdeklődésének, lehetőségeinek megfelelően önkifejezésre is alkalmazza.

B5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas problémamegoldási folyamatokban vesz részt.

2. Modul

Közelebbről

25 óra+ 25 óra változatok

 

 

2/1. részmodul

Eltűnik vagy átalakul?

8 óra

A tanulók energia- és anyagmegmaradással kapcsolatos előzetes ismeretrendszereinek feltárása. (2x45 ’).

A megoldások megbeszélése (30’)

Versenytárgyalás szituációjáték(2x45 ’).

Atomtörténet (3x45’)

„A részecskéktől a Világegyetemig”

Rend és rendezetlenség (90’)

Építkezés és rombolás (45’)

Rend és környezetvédelem (45’)

„Veszélyeztetett élet”

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

VÁLTOZA-TOK

 

 

Ismerkedés a fraktálokkal - CD (135’)

Tanulmányozzuk a fraktálokat! (90’)

Feladatok a fraktálokkal kapcsolatban (180’)

Rajzoljunk Koch-görbét! (30’)

A Koch-sziget területe és kerülete (45’)

Rajzolás kézzel: Koch-görbe (45’)

Más fraktálalakzatok (45’)

Xaos (45’)

Keresés az Interneten (45’)

Térbeli fraktálok bemutatása (45’)

 

2/2. részmodul

A fény

6 tanóra + 2 tanórán kívüli

Ismerkedés a fénnyel - természettudományi projekt keretében.

Projektelemek:

„Fényes eszközök” 3x45’

Fény és művészet 4x45’

A fotózással kapcsolatos ismeretek feldolgozása. A fény és a foglalkozások ( 90’)

A fény a tudományban 3x45’

A gyógyító fény 3x45’

A fény az irodalomban 3x45’

A fény szombat éjszaka 90’

Fényépítészet 3x45’

Fény a technikában 3x45’

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

B8. Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése:

A diák különböző tanulási módszereket, technikákat, stratégiákat ismer, ezek közül többet kipróbál, és a számára hatékonyakat tanulási helyzetekben tudatosan használja.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

2/3. részmodul

Táplálkozás az élővilágban

Óraszám: 5

Táplálkozási formák 45’

Táplálékláncok és -hálózatok 45’

Fű-nyúl-róka 45’

Tápanyagok; térképek és grafikonok készítése. Táplálékhálózatok mennyiségi viszonyai. Emberi táplálék a Föld különböző részein. 90’

Haszonnövény-történet 3x45’

Környezeti kérdések 2x45’

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A4. Írás, szövegalkotás:

Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:

Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

2/4. részmodul

Mit főzzünk?

6 óra

A konyhában

Költségvetés

„Mit főzzünk?”

Bevásárlás, ételkészítés. 4x45’

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

B8. A tanulási folyamat értékelése:

A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

VÁLTOZA-TOK

Terülj, terülj asztalkám!

Receptgyűj-temény

3×45 perc = 135 perc

90’

45’

Készítsünk bemutatót, kiállítást különbözőképpen megterített asztalokról, terítési szokásokról.

Milyen folyamatok miatt romlik meg a nem tartósított étel?

 

3. Modul

Belülről

25 óra+ 25 változatok

 

 

3/1. részmodul

Környezetvé-delem projekt

12 óra

Egy környezeti kérdésekkel foglalkozó projekt, az energia és az anyagok témája kapott helyet ebben a modulban. ( A felsorolt feladatok + 12 órára elegendőek.) Az iskola és a lakóhelyünk, a környék környezetvédelmi problémáinak feltérképezése. A problémákhoz hasonlóan a pozitívumok feltérképezése. Információgyűjtő kirándulás. A levegő tisztasága – Hulladékkezelés – A település növényzete – Az épített környezet – A vizek állapota – Az állattartás és a környezetvédelem. Ökológiai lábnyom számítása.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

3/2. részmodul

Energia

7 óra

Az elektromosság történetének, az elektromos alapjelenségeknek a bemutatása 90’.

Az elektromos áram, az elektromos és a mágneses kölcsönhatás kapcsolata 90’.

Az elektromos eszközök története 4x45’

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések:

A diák önmagára tanuló egyénként tekint, önértékelésének, énképének szerves részét képezik a saját magáról mint tanulóról alkotott árnyalt és pozitív elképzelései.

B5. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

KIEGÉSZÍ-TÉS

 

 

Mire használjuk a háztartásokban az elektromos energiát? 5x45’

Miképpen történik az elektromos energia „előállítása”, 4x45’

Miért fontos az energiatakarékosság, hogyan lehet takarékoskodni az elektromos energiával? 45’

 

3/3. részmodul

Anyagaink

6 óra

Érdekes, új, különleges anyagok. Az ötletrohamban felmerült javaslatok alapján 3-4 fős csoportok egy-egy anyagot, anyagcsoportot, válasszanak. A gyűjtőmunkát kövesse bemutató. Fantáziajáték – új anyag kitalálása.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

KIEGÉSZÍTÉS

 

 

Anyagok az iskolában 2x45’

Anyagok tulajdonságainak vizsgálata 3x45’

Beszélgetés, vita az anyag szó jelentéséről.

 

4. Modul

Kint is vagyok, bent is vagyok

25 óra+ 25 változatok

 

 

4/1. részmodul

Kontinensek hétköznapjai

6 óra

Hol jártunk már?- élménybeszámolók 45’

Vonzó tájak 45’

Utazás tervezése 4x45’

A1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma:

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:

Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:

A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

4/2. részmodul

Van-e élet a Földön?

7 óra

Mióta lehet élet a Földön? Meddig lesz élet a Földön? Mi pusztíthatja el? – beszélgetés

Témagyűjtés, a tanulók szakértői csoportokban dolgoznak: dizájnerek, számítógépes dokumentátorok, tudományos szakértők, komputeres keresők.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:

Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

KIEGÉSZÍ-TÉS

 

4x45’

Közös PowerPoint bemutató készítése a földi élet gazdagságáról – előzetes számítástechnikai egyeztetéssel: Az ember szerepe a földi bioszférában.

 

4/3. részmodul

Hazai tájakon

7 óra

Régiók bemutatása, lakóhely, vagy választott települések (esetleg mindkettő), természeti és épített környezet értékei, ezekről ismertetők, reklámok stb. készítése.

Film is készül.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B4. Tanulási források feldolgozása:

A diák a tanulás során kiválogatott forrásokat értelmezi, a szükséges mértékben megjegyzi, elsajátítja, ezáltal készségeit, képességeit fejleszti, nézeteit formálja.

A6. Elektronikus média útján történő kommunikáció:

A különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokban saját értékrendjének megfelelően tudatosan válogat. Lehetőségeihez mérten kommunikációt is kezdeményez, törekszik az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

4. részmodul

A mi technikánk

5 óra

A részmodul a tanulók munkájáról szól. Fogalomtérkép (Mind Map) készítése

Néhány technikai eszköz leírása 90’

Amikor az emberiség történetében kiemelten pozitív szerepet játszott a technika 90’

B2. A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.



2.6. Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok (8 modul – kerettanterv szerint tanévi 200 óra)
Az alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok a sikeres munkavállaló számára nélkülözhetetlen szociális kompetenciák fejlesztését, valamint a munkakereséssel és munkavállalással kapcsolatos ismeretek elsajátítását biztosítják. Az alapvető munkavállalói és életpálya-építési tartalmi terület nyolc modulja közül az 1. és 8. modul a tanév első, illetve utolsó hetének programját tartalmazza. A második modul a munkahelyi megfigyeléseket és a tanév folyamán megismerendő szakmacsoportok közös kiválasztását, meghatározását készíti elő. A 3–7. modulok a releváns munkavállalói ismeretek megszerzésének és a nélkülözhetetlen szociális kompetenciák fejlesztésének biztosítanak keretet.
6K13474_11

Száma

Címe

Óraszám

Tartalom

Kiemelten fejlesztendő kompetenciák

1. Modul

Átlépek egy küszöbön

25 óra

 

 

1/1. részmodul

Bemelegítés

5 óra

A csoporttagok megismerkedésének kezdeti lépéseit tartalmazza (pl. névtanulás, az iskola épületének és szolgáltatásainak felfedezése) ez a részmodul, a nevek megtanulása, valamint az elemi én-bemutatás áll a nap tevékenységeinek középpontjában.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

1/2. részmodul

Ismerj meg!

5 óra

A megismerést nehezítő és a kommunikációt torzító kommunikációs tényezők tudatosítása mellett, az ismerkedést támogató további feladatok jelennek meg a nap folyamán. Egyik központi feladata e napnak az együtt dolgozás során megvalósítandó kommunikációs szabályok rögzítése.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

1/3. részmodul

Ami közös bennünk

5 óra

A részmodul a csapatépítés bizalmi tőkéjét igyekszik megteremteni közös játékokkal és tevékenységekkel amellett, hogy további, az ismerkedést szolgáló gyakorlatokat tartalmaz.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

1/4. részmodul

Együtt könnyebb

5 óra

A csoport tagjainak közös élményeire alapozva a csoport csapattá alakításához járul hozzá a részmodul. E napon a csoporttá szerveződés külső szimbólumainak megteremtése kerül a sorra, és az, hogy a csoport több mint a tagok egyszerű összessége.

    

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:

Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ. Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi. Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

1/5.

részmodul

Egy csapat vagyunk

5 óra

A csoport tagjainak közös élményeire alapozva a csoport csapattá alakításához járul hozzá. E napon a csoporttá szerveződés külső szimbólumainak megteremtése kerül a figyelem középpontjába és az, hogy a csoport több mint a tagok egyszerű összessége.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:

Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát. Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:

Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

2. Modul

Keresem a célomat

20 óra

 

 

2/1. részmodul

Átváltozások

5 óra

Az életpálya-építés fogalmának tudatosítását tűzi ki célul ez a részmodul. Ennek keretében az életút jellemző állomásainak azonosítása, az ismétlődő elemek felismertetése, az egész életen át tartó tanulás szerepének tudatosítása történik meg. Mindezek eredményeként az életpálya folyamat jellegének kihangsúlyozása valósul meg.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:

Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

2/2. részmodul

Ami érdekelne

5 óra

Az életpálya-építés és a munka világának kulcsfogalmai kerülnek tisztázásra oly módon, hogy megalapozza azt a konszenzusos döntést, melynek eredményeképp a tanulók eldöntik, hogy a tanév során mely szakmacsoporthoz kapcsolódva fognak munkahelyeket meglátogatni. Megvalósul a település-térképezés előkészítése a térképhasználat és a konkrét feladattípusok begyakorlásával.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:

Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ. Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi. Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:

Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát. Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

2/3. részmodul

Térképezzük fel!

5 óra

A települési erőforrások (elsősorban munkahelyek szempontjából) feltérképezésének közvetlen előkészítése, megvalósítása és prezentáció keretében annak bemutatása és értékelése.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

2/4. részmodul

Erősségeim

5 óra

Az életpálya-építésben szerepet játszó, az önismeretre építő és a pályaismeretet feltételező tényezők azonosítása. Ezen tényezők között fennálló dinamikus kapcsolat megértése. A saját fizikai, szellemi-kognitív képességek, jellemzők és személyiségvonások megismerése és ezek hozzákapcsolása a pályák jellemző dimenzióihoz.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:

Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ. Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi. Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:

Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

3. Modul

Hogyan tájékozód-jam az emberek és az intézmények világában?

18 óra

 

 

3/1. részmodul

Mit tudsz magadról, mit tudsz másokról?

6 óra

Ez a részmodul egyrészt az érzelmek felismerésével és megnevezésével, s annak felismertetésével foglalkozik, hogy ugyanazon helyzetben a különböző embereknek más-más érzelmei lehetnek, azaz az önismeret és az empátia alapvetése történik meg. Másrészt a modul az alapvető munkavállalói ismeretek körében a munkahelyek típusaival és jellemzőivel foglalkozó egység bevezetéséül szolgál.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

3/2. részmodul

Emberek, helyek, intézmények

6 óra

A részmodul a helyek, terek és tevékenységek összefüggéseire mutat rá, illetve annak tudatosítása, hogy a tanuló milyen tereket, helyeket kedvel.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

3/3. részmodul

Képzeld el! Tervezd meg! Alakítsd! Kockáztass!

6 óra

A változtatás, a saját arculatra formálás lehetőségének megélése, annak tudatosítása, hogy nem feltétlenül csak pénz kérdése, hogy milyen a környezetünk. A tervkészítés alapjainak bevezetése.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

4. Modul

Segítőtárs-kereső

18 óra

 

 

4/1. részmodul

Egy csónakban evezünk

6 óra

A részmodulban a tanulók megismerkedhetnek a munkaügyi központok regionális kirendeltségeinek feladataival, valamint a Regionális Munkaügyi Központok által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatásokkal. A Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) öninformációra épülő, komplex szolgáltatást nyújtó hely, amely elsősorban a pályaválasztás, pályakorrekció előtt álló személyek széles körű tájékoztatását, helyes döntését segíti elő. A Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) a megváltozott munkaképességű, egészségügyi problémával rendelkező személyek számára széleskörű információt nyújtó hely. A tanulók tapasztalatot szerezhetnek arról, milyen mértékben birtokolják a szociális kompetenciák elemei közül a kezdeményezést és az együttműködést.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:

Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.

4/2. részmodul

ÉN-mérleg

6 óra

A részmodul célja a Családsegítő Központ által nyújtott szolgáltatások bemutatása, amelynek feladata az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása. További cél a tanulók számára elérhető könyvtárak információs szolgáltatásainak megismerése, és a szolgáltatások igénybevételi lehetőségének megismerése. - Itt találkoznak a diákok a szociális kompetenciák egyik központi elemével, a pozitív önértékeléssel. A pozitív önértékelés több más kompetenciára is hatást gyakorol, ilyenek: asszertivitás, együttműködés, felelősségvállalás, döntéshozatal, tervezés, célkitűzés.

C 1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:

Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.

4/3. részmodul

Hogyan jutok az ötről a hatra?

6 óra

A részmodul az ifjúsági irodák által nyújtott szolgáltatásokat mutatja be. Az ifjúsági irodák célja, hogy a fiatalok és a fiatal felnőttek számára segítséget nyújtsanak az életük során felmerülő gondjaik, problémáik és konfliktusaik megoldásában, információs igényeik kielégítésében. Feladatuk a közérdekű információs és tanácsadó szolgáltatások megszervezése, időszaki kiadványok szerkesztése és közösségi adatbázisok kialakítása; iskolai szabadidős tevékenységek segítése, valamint kezdeményezések támogatása. A részmodul további célja a magán munkaerő-közvetítő-, munkaerő kölcsönző irodák által nyújtott szolgáltatások bemutatása, valamint foglalkozik a diákmunka főbb szabályaival is. Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló szolgáltatásokat hatékonyan igénybe is tudják venni a diákok, a szolgáltatások ismeretén túl szükséges előre látniuk saját igényeiket, tudatos tervet felállítaniuk arról, hogy milyen információk megszerzését tűzik ki célul. A kapott válaszok függvényében pedig tudni kell módosítaniuk terveiket, alkalmazkodniuk kell a kialakult új helyzethez.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:

Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.

D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:

Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát. Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

5. Modul

Emelem a tétet

18 óra

 

 

5/1.

részmodul

Váll Alfréd

6 óra

A vállalkozói lét és vállalkozói magatartás jellemzőinek tisztázása, a vállalkozói és az alkalmazotti lét különbségeinek körüljárása, az asszertív kommunikáció alapelemeinek megismerése és gyakorlása.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

5/2. részmodul

Egyedül vagy társakkal?

6 óra

A vállalkozások típusai: egyéni és társas vállalkozás; a vállalkozói lét előnyei a részmodul témái. Továbbá a konfliktusok keletkezése, a konfliktusmegoldás lehetséges stratégiái, a nyertes-vesztes és nyertes-nyertes stratégia kerül szóba. Az egyes stratégiák előnyeivel és hátrányaival is megismerkednek a tanulók.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenysége során a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

5/3. részmodul

Vállalkoznék, de mire?

6 óra

Vállalkozásban tipikus tevékenységek, vállalkozás indítása szerepelnek a részmodulban. Konfliktusok problémaként történő kezelése és megoldásuk a szociális kompetencia terület témája.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:

Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

6. Modul

Megnézem, mit írok alá

18 óra

 

 

6/1. részmodul

Munkába lépek

6 óra

E részmodulban a cél, mint az emberi viselkedés egyik alapvető motiváló forrása kerül a figyelem középpontjába, a rövidebb és hosszabb távú célok megfogalmazásával ismerkednek a tanulók. Az egyik fontos cél az egyén életében a munkavállalás, így a munkaviszony létesítésének és megszűnésének alapvető szabályaival való megismerkedésre is sor kerül. A munkaszerződés kötelező elemeinek ismerete segít abban, hogy a fiatalok pályakezdő munkavállalóként meggyőződhessenek a szerződés érvényességéről, tisztában legyenek azokkal a szabályokkal, amelyekre figyelniük kell a munkaviszony létesítésekor, és arról is legyenek ismereteik, melyek a munkaviszony megszűnésének lehetséges módjai. A részmodul igyekszik a tanulóktól általában távol álló jogi ismereteket közelebb hozni, konkrét gyakorlati példákon keresztül szemléltetve a sokak számára nehezebben olvasható jogszabályokat.

B4. Tanulási források keresése:

A tanuló felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:

Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

6/2. részmodul

Az adó ad

6 óra

A részmodul keretében sor kerül a társadalombiztosítás és az adózás fogalmának tisztázására, a munkáltató által kiadott bérjegyzék tartalmával való ismerkedésre. Az adózással kapcsolatban e részmodul célja a munkavállalók személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségének bemutatása valamint, hogy milyen segítséget vehetünk igénybe az adóbevallási kötelezettségünk teljesítése érdekében. A pályakezdő fiatalok a társadalombiztosítási és adózási szabályok ismerete nélkül könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a munkaerőpiacon. Az adózás és a nyugdíj a fiataloktól általában nagyon távol álló fogalmak, de fontos, hogy alapvető ismereteik legyenek eben a témában, hiszen munkavállalóként ezekkel kapcsolatban is döntéseket kell hozniuk. Ehhez kapcsolódóan jelennek meg a döntéshozatal és az előrelátás kompetenciáit fejlesztő és tudatosító feladatok is.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:

Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

6/3. részmodul

Munkahelyi „jogoskodó”

6 óra

A részmodul segítségével a tanulók számára körvonalazódik, hogy munkavállalóként milyen szabályokat kell majd betartaniuk, és milyen jogok illetik meg őket, azaz mit várhatnak el munkáltatójuktól. Ezeknek a szabályoknak egy része általánosan ismert, vannak azonban olyan szabályok, amelyekkel csak a munkába állást követően szembesülnek a pályakezdő fiatalok. E részmodul rávilágít, hogy melyek a legfontosabb, általánosan betartandó szabályok a fiatalok leendő munkahelyén. A munkavállalói jogok és kötelezettségek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény egyes fejezetiben találhatók meg, ezek közül a legfontosabbakat mutatja be a részmodul, gyakorlati példákon keresztül. A szabályok betartásához nélkülözhetetlen előrelátás és felelősségvállalás kompetenciái egyéni- és csoportfeladatok révén kerülnek tudatosításra és fejlesztésre.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:

Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és - szerzés módjait, hiányzó információt azonosít. Munkavállalói érdekeit a törvénynek megfelelően asszertívan képviseli.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:

Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ. Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi. Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

7. Modul

Az egyik ajtón ki, a másikon be

18 óra

 

 

7/1. részmodul

Elkészülni…

6 óra

Ez a részmodul az álláskeresési technikákkal foglalkozik, élményszerű tapasztalati tanulás révén segít végigjárni azt az utat, amelynek során a diákok meg tudják határozni, hogy milyen állás betöltését érdemes célként kijelölni reálisan (=célállás), figyelembe véve saját jellemzőiket és a környezet adottságait (lakóhely típusa, munkahelyek száma, típusa stb.). A diákok megismerkednek a hagyományos és internet-alapú állásinformációs szolgáltatásokkal, a szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalmi és formai követelményeivel. Amikor valaki állást keres, bizonytalan helyzetben van. Ahhoz, hogy ne adja fel, szüksége lehet ismerősei, barátai segítségére, de még az ismeretlen emberektől kapott támaszra is. A segítség elfogadásának szociális kompetenciája nyitottabbá teszi a fiatalt az új tapasztalatokra, segíti az álláskereséssel együtt járó információk elrendezését. Ha valaki képes arra, hogy ilyen irányú tapasztalatait megossza másokkal, ő maga segítségnyújtóvá válik mások számára.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

C3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás:

Ismeri és értelmezi a fejlődés és változás fogalmait saját életére nézve és ki tudja fejezni az általuk keltett érzéseket és érzelmeket, felismeri, mikor van szüksége segítségre és szükség esetén segítséget kér és tudja hova fordulhat segítségért.

D4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése:

Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz. Az eltérő szerepek eltérő elvárásait kritikai gondolkodással szemléli és a szokásostól eltérő szerepeket betöltő személyeket előítélet-mentesen kezeli.

7/2. részmodul

Vigyázz… Kész?

6 óra

A részmodul az alapvető munkavállalói kompetenciák közül az álláskereséssel kapcsolatos tevékenységek folyamatában a szakmai önéletrajz megírásával, a hirdetésekre történő jelentkezéssel, a telefonon történő jelentkezéssel és a személyes találkozásra történő felkészüléssel foglalkozik. Az életpálya-építést támogató kompetenciákon és ismereteken belül a segítség-kérés és nyújtás folyamatában az utóbbira helyezi a hangsúlyt és a segítségnyújtással kapcsolatos kommunikáció kerül az előtérbe. A diák e részmodul során arra is támpontot kap, hogyan lehet eltérő véleményét úgy kifejteni, hogy az ne képezze újabb konfliktus forrását.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

C3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás:

Ismeri és értelmezi a fejlődés és változás fogalmait saját életére nézve és ki tudja fejezni az általuk keltett érzéseket és érzelmeket, felismeri mikor van szüksége segítségre és szükség esetén segítséget kér és tudja hova fordulhat segítségért.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:

Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát.

7/3. részmodul

Rajt!

6 óra

Ez a részmodul az alapvető munkavállalói lét során olyan sorsfordító pontokat helyez előtérbe, mint a felvételi beszélgetés, az állásinterjú, a béralku kérdése, valamint a munkahelyi beilleszkedés és a munkahely megőrzése. Minden változás, úgy ahogyan a növekvő elvárások is egyben stressz forrásai is. A fenti élethelyzetek önmagukban is jellegzetes módon megnövekedett stressz élménnyel járnak együtt. Az egészség és a jóllét megtartásához nélkülözhetetlen a stresszel történő hatékony megküzdési módok ismerete és alkalmazása. E részmodulban, a fentieken túl, a stressz fogalmáról, a stresszel történő hatékony és kevésbé hatékony megküzdési módokról van szó.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése:

A tanulás menedzselése; a diák tanulási tevékenységét egészben, folyamatként szemléli, megtervezi annak szakaszait, körülményeit, és azokat oly módon szervezi meg, hogy tanulása sikeres és hatékony legyen.

D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:

Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát. Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.

8. Modul

Most elindulok, Te add magad nekem, Jövőm!

21 óra

 

 

8/1. részmodul

Útvonalter-vező

6 óra

A részmodulban áttekintésre kerülnek az életpálya-építés és tervezés során a portfolióba gyűjtött anyagok. A döntéshozatal folyamata általános alapelveinek azonosítása után, a döntéshozatali folyamatot egy saját portfólió összeállítása kapcsán gyakorolják is a tanulók, miután az életpálya-építésben szerepet játszó mozzanatok összefoglalására sor kerül. Az áttekintés során a továbbtanulást vagy a munkába állást alátámasztó bizonyítékok újra mérlegelésre kerülnek és a megfogalmazott célhoz vezető alternatív útvonalak azonosítása, és kiválasztása történik meg. A célt leginkább szolgáló portfolió elemeit is azonosítják a diákok csoportos majd egyéni feladat keretében.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:

Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ. Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi. Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

D4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése:

Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

8/2. részmodul

Így dobban-tottunk

5 óra

A részmodul feladatai a tanév során a portfólióba gyűjtött anyagok áttekintésére, rendezésére, a személyes fejlődés szempontjából fontosabb portfólióelemek kiválasztására, és ez által a tanév munkájának elemzésére és reflektálására irányulnak. A csoport közösen eleveníti fel és különböző szempontok szerint értékeli a tanév fontos, modulokhoz (is) köthető eseményeit, a tanulók egyénileg és a kapott visszajelzések alapján értékelik saját fejlődésüket.

B8. A tanulási folyamat értékelése:

A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.

C3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás:

Ismeri és értelmezi a fejlődés és változás fogalmait saját életére nézve és ki tudja fejezni az általuk keltett érzéseket és érzelmeket, felismeri mikor van szüksége segítségre és szükség esetén segítséget kér és tudja hova fordulhat segítségért.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

8/3. részmodul

A mi sztorink

5 óra

Itt a második részmodulban áttekintett produktumok és a hozzájuk kapcsolódó élmények alapján megalkotják az iskolaújság különkiadását az osztályújságot (reklámkampányt vagy más terméket, amiben a csoport megállapodik), amely egyrészt rögzíti az osztály életében megélt főbb fordulópontokat, másrészt összegyűjti a közös élményeket írott és képi formában. A nap folyamán előkészítik az utolsó nap eseményeit. A részmodul a csoport jellemzőihez való igazodás elősegítése érdekében két különböző forgatókönyvet is kínál a napra.

B8. A tanulási folyamat értékelése:

A diák a tanulására folyamatosan reflektál, konkrét tanulási teljesítményét reálisan és árnyaltan értékeli, a tanulást pedig fejlődésként értelmezi.

C3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás:

Ismeri és értelmezi a fejlődés és változás fogalmait saját életére nézve és ki tudja fejezni az általuk keltett érzéseket és érzelmeket, felismeri mikor van szüksége segítségre és szükség esetén segítséget kér és tudja hova fordulhat segítségért.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

8/4. részmodul

Zár-óra

5 óra

A részmodulban történik meg a tényleges búcsúzás, amelynek egyik középponti eleme, hogy a diákok elolvashatják a diáktársaik által nekik küldött üzenetet és reflektálhatnak rá. A részmodulban ajánlott játékok és tevékenységek inkább csak egy kínálatot jelentenek, de szabadon válogathatunk azok közül a tevékenységek közül is, amit a diákok leginkább élveztek. Alapvetően a nap programját a diákok tervezhetik meg, a pedagógus szükség esetén tanácsadói szerepet tölt be.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.



2.7. Szakmaismeret (22 modul – kerettanterv szerint tanévi 200 óra)
A munka világa modulok a sikeres életpálya-tervezéshez és -építéshez nélkülözhetetlen tájékozottságot nyújtják a szakmacsoportok világában, és alapvető ismereteket biztosítanak annak érdekében, hogy megalapozott legyen a tervezés, a további célok felállítása. A szakmacsoportokkal való ismerkedés a hét egy napján közvetlen és valós munkahelyi tapasztalatszerzést jelent. A munka világával való közvetlen személyes találkozás két formában valósul meg: strukturált szempontok mentén történő munkahelyi megfigyelés (job-shadowing) útján, valamint az utolsó nyolc héten át azonos munkahelyen „folyamatos” munkavégzés, ún. munkahelyi tapasztalatszerzés formájában. A programban elvárás, hogy a tanulók számára biztosítva legyen legalább hat, maximum kilenc szakmacsoporttal való megismerkedés. A modulok feldolgozása nem igényel az adott szakmacsoportban képzett oktatót, nyitott, érdeklődő és vállalkozó szellemű pedagógus a modul részletes útmutatásai alapján képes a foglalkozások levezetésére. A legalább hat szakmacsoport feldolgozása azért indokolt, mert így nagyobb az esély arra, hogy a tanuló az érdeklődésének megfelelő területtel ismerkedhet meg, és nem csupán az adott oktatási intézmény által kínált képzési palettából választhat. A tartalmi terület összesen 22 modulból áll. Az 1–21. modulok mindegyike egy-egy szakmacsoportot mutat be. A 22. modul felépítése és tartalma eltér a többitől, mert funkciója a folyamatos munkatapasztalatra történő felkészítés, illetve az ott szerzett élményekre történő reflektálás elősegítése.
6K13474_12

Száma

Címe

Óraszám

Tartalom

Kiemelten fejlesztendő kompetenciák

1. Modul

Egészségügy

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

1/1. részmodul

Segíts, ha tudsz!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az egészségügy szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés keretében a szakmacsoportba tartozó szakmák és a hozzájuk kapcsolható jellemzők összegyűjtése. A szakmák iránti érdeklődés felmérése kérdőív segítségével, és az egyéni érdeklődés alapján egy-egy szakma követelményeinek részletesebb megismerése. A feladatok révén az ebbe a szakmacsoportba tartozó szakmákról és követelményeikről kialakuló általános kép alapján attitűdök megfogalmazása egyéni és csoportos helyzetben.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:

Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas problémamegoldási folyamatokban vesz részt.

1/2. részmodul

Fő az egészség!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi látogatás)

Az egészségügy szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés folytatása, melynek során a tanulók a segítő tagmondatok alapján fogalmazzák meg az érzéseiket a szakmacsoporttal kapcsolatban. A szakmákkal kapcsolatos ismeretek bővítését segíti a megtekintett filmrészletek feladatlapokkal támogatott feldolgozása, és a munkaeszközök és tárgyak azonosítása csoportmunka keretében.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:

Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

1/3. részmodul

Mi fáj, gyere, mesélj!

7 óra

Az egészségügy szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, eközben a tanulók megismerkedhetnek az egészséges táplálkozás fontosságával és példát kapnak az egészséges ételek elkészítésére. Ezen kívül megtanulhatják a kisebb balesetek következményeinek ellátásával járó feladatokat, de szó esik a fertőző betegségekről és a védőoltások jelentőségéről is. Kézműves foglalkozás keretében ismerkedhetnek a salátakészítéssel, a montázskészítéssel, a gipszöntéssel.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:

Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát.

E 2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

1/4. részmodul

Mielőbbi jobbulást!

7 óra

Az egészségügy szakmacsoportba tartozó szakmákkal kapcsolatos ismeretek rögzítésén túl (Akasztófa és Memory játék) a részmodul új ismereteket nyújt a mindennapi veszélyforrások és az egészségügy részterületeinek azonosítása, az egészségügyben jellemző hierarchiában történő eligazodás terén. Több feladat is a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek felismerését támogatja (Magánrendelőm lesz! És Várom kedves leendő pácienseimet c. feladatok).

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C 2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E 3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

2. Modul

Egyéb szolgáltatá-sok

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

2/1. részmodul

Egyéb történetek

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Ebben a szakmacsoportban tevékenykedőknek nincsen két egyforma napjuk, hiszen még egy szakmán belül is nagyon összetett feladatokat kell végezni. Ráadásul ebben a szakmacsoportban egymástól homlokegyenest különböző képesítések között lehet választani és válogatni. Ezért nagyon fontos, hogy az egyéb szakmacsoportba tartozó szakmákkal történő ismerekedés, hiszen nem is gondoljuk, hogy ezek a szakmák mind ebben a szakmacsoportban találhatók. A részmodul részben egy első áttekintő ismerkedést kíván biztosítani a szakmák ezen igen vegyes tárházáról és három történetével – honvédelem-fodrászat és tűzoltóság – részletesebben is megismerkedhetnek a diákok.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

2/2. részmodul

Szolgálunk és…!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az egyéb szakmacsoportba tartozó szakmákkal való ismerekedés. Információk és jellemzők keresése, tudatosítása a feladatokkal és a szakmákat bemutató filmrészletekkel. A szakmacsoporton belül a személyi szolgáltatások közül is a szépségipar kerül a figyelem középpontjába. A diák fogalmazza meg saját korábbi tapasztalatai és a film-élmények alapján önmaga számára, hogy a szakmacsoport milyen elemei vonzóak számára és melyek nem.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál.

2/3. részmodul

Védünk?

7 óra

Tájékozódás a szakmacsoporton belül a védelmi szakterülethez tartozó szakmákról – elsősorban a rendőrség és tűzoltóság feladataival ismerkednek a diákok. Ezen kívül a szolgáltatások közül a takarítással kapcsolatos fortélyok felfedezése történik. A tisztasággal kapcsolatos tippek és tudnivalók közé tartoznak a személyes higiénével kapcsolatos ismeretek is.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál.

E 2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

2/4. részmodul

Három az egyben!

7 óra

Az előző részmodulok alkalmával megismert szakmák és jellemzőik ismeretében a tanulók választásának segítése olyan játékos feladatok révén, amelyekkel átismételhetők és összefoglalhatók a megszerzett ismeretek. A feladatok támogatják a saját viszonyulás végiggondolását és megfogalmazását. A részmodul nagyobbik részében a kutyákkal, a kutyák képzésével kapcsolatos ismeretszerzés kerül előtérbe két olyan szakmával, amelyek az állampolgárok biztonságát hivatottak biztosítani: a közterület-felügyelő és a vagyonvédelmi rendszerszerelő munkájának megismerése filmek segítségével.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

3. Modul

Elektro-technika - elektronika

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

3/1. részmodul

Villámcsapás

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport első részmoduljában a diákok a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében ráhangolódnak a témára. Foglalkoznak a természetben előforduló, közismerten elektromos jelenséggel: a villámlással. Megtörténik a szakmacsoport iránt mutatott érdeklődés felmérése.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B 6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

3/2. részmodul

Ráz vagy nem ráz?

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport második részmoduljában a szakmacsoporttal történő mélyebb ismeretek megszerzése, a kapcsolódó szakképesítések beazonosítása és a szakmák tartalmának megismerése történik.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B2 A tanulásról alkotott elképzelések:

A diák a tanulást egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket rejt magában, és amelyben ő, tehát a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet tölt be.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

3/3. részmodul

Felvillanyo-zódva

7 óra

Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport harmadik részmoduljában a kísérletezve tanulás, cselekedtetés döntő súlyban szerepel. Szakkifejezések tisztázása, illetve szakterületek elhatárolása történik a részmodulban. Az elektromosság hatásai és a biztonságos munkavégzés és balesetvédelem kerülnek középpontba.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

3/4. részmodul

Csináld magad ezermester!

7 óra

Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport negyedik részmoduljában a kapcsolódó szakképesítésekhez nélkülözhetetlen kézügyesség, finommotorika felmérésére, erősítésére szolgáló gyakorlatok szerepelnek. Ezen túl egy interaktív és komplex számítógépes játék keretében szerezhetnek információt a diákok az energiával kapcsolatban több vonatkozásban.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

(Kiemelten fejleszthető továbbá a kézügyesség, valamint szem-kéz koordináció a részmodulban található gyakorlatok, feladatok révén.)

4. Modul

Élelmiszer-ipar

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

4/1. részmodul

Mit eszünk?

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az élelmiszer szakmacsoportba tartozó szakmákkal való ismerkedés. A feladatok elvégzése közben a diákok az ismert élelmiszerekkel kapcsolatban ismerjék meg az élelmiszerek nagyobb csoportjait, azok feldolgozásának alapjait, és ezzel összefüggésben ismerkedjenek a szakmacsoportba tartozó szakmákkal.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál.

D 3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:

Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát.

4/2. részmodul

Konzervál-junk!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az élelmiszeripar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerekedés keretében a tartósítóipari szakmák kerülnek az előtérbe, film vetítése révén ismerik meg a jellemző tevékenységeket, követelményeket, ezáltal könnyebben tudnak választani az érdeklődésüknek megfelelően. Saját véleményt formálnak a diákok a szakmacsoporthoz tartozó számukra legvonzóbb és legkevésbé vonzó szakmával kapcsolatban.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

4/3. részmodul

Feldolgoz-zuk!

7 óra

A részmodul középpontjában a szakmacsoport két jellegzetes szakmáját ismerhetik meg közelebbről filmekhez kapcsolódó feladatlapok segítségével a diákok: a borász és a pék-cukrász szakmákról. Ez utóbbi esetében ehhez kapcsolódó gyakorlati feladatvégzés is megvalósul (pogácsa-, vagy linzersütés [esetleg mindkettő], kókuszgolyó készítése stb.) és ennek összekapcsolása gyakorlatiasabb tevékenységgel. A diákok a feladatok elvégzése közben megismerkednek a szakmacsoportba tartozó alapanyagok tulajdonságaival, jellemzőivel, a gyakorlatban is megtapasztalhatják a munkahelyi balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok betartásának fontosságát.

E 2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

(A részmodulban szereplő feladatok alkalmasak a figyelem, valamint a lényegkiemelés fejlesztésére is.)

4/4. részmodul

Őröljünk!

7 óra

A szakmacsoporton belül a pék és a tejtermékgyártó szakmák jellemző tevékenységei és munkafolyamatai kerülnek a figyelem középpontjába. A dohány és feldolgozása kapcsán kerül szóba a dohányzás és az ehhez kapcsolható, az egészséges életmódhoz kapcsolódó közművelődési ismeretek, amelyek ismételten megjelennek a tej egészségességével kapcsolatos hiedelmek tárgyalásakor. A foglalkozások segítenek a szakmák jellemzőinek és felhasznált jellemző alapanyagainak megismerésében. A gyakorlatban, saját élményen keresztül megismert munkafolyamatok segítenek megismerni saját képességeit, azok összeillését a szakmacsoport jellemző elvárásaival.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

5. Modul

Építészet

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

5/1. részmodul

Alapozás

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az építészet szakmacsoport első részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében az épületek általános jellemzőiről, a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekről és az építészet szakmacsoport iránti érdeklődésről beszélgetnek a diákok.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

5/2. részmodul

Az én házam, az én váram

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az építészet szakmacsoport második részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében az épületek általános funkcióiról, a régi és mai kor építészetének jellegzetességeiről, építési technológiákról és az egyes építőipari tevékenységeket végző szakmunkákról beszélgetnek a diákok.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

5/3. részmodul

Egy kis malter, egy kis mész

7 óra

Az építészet szakmacsoport harmadik részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében a diákok az építészethez, az építőipari tevékenységhez kapcsolódó saját tapasztalatból indulnak ki, majd részletes információkat gyűjtenek, dolgoznak fel és adnak át társaknak a szakmacsoport legismertebb, legnépszerűbb szakképesítéseiről.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

5/4. részmodul

Látható a világ

7 óra

Az építészet szakmacsoport negyedik részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében a diákok az építészethez, az építőipari tevékenységhez kapcsolódó, alkalmazást elősegítő feladatokkal dolgoznak. Ennek keretében komplex gyakorlatot végeznek a festő, mázoló és tapétázó szakképesítéshez kapcsolódóan, miközben az informatikai tudásuk is fejlődik. A részmodulban csoporton belüli és kívüli együttműködés kompetenciája, illetve az egymásra figyelés is erősödik. Végül a modul zárása és értékelése következik.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

6. Modul

Faipar

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

6/1. részmodul

A sokoldalú faipar

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A részmodul elsődleges célja az, hogy alakuljon ki elképzelés a diákokban arról, hogy milyen szakmák tartoznak a szakmacsoportba és a szakmacsoport legjellemzőbb szakmáján – az asztalos szakma tevékenységein keresztül ismerkednek meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmák egy részével és tájékozódnak a szakmára jellemző munkaeszközökről. A diákok megfogalmazzák meg saját maguk számára, hogy a szakma mely elemei vonzóak számukra és melyek nem.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

6/2. részmodul

Kerék, hordó, hegedű, játék vagy asztal?

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A faipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerekedés a szakmacsoportban használt jellemző gépek, eszközök megismerésével folytatódik. A cél, hogy alakuljon ki elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt és fogalmazzák meg saját maguk számára, hogy ez mennyire illeszkedik saját jellemzőnek vélt tulajdonságaikhoz.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

6/3. részmodul

Poháralátétet, kulcstartót, szalvétatartót tessék!

7 óra

Az asztalos szakma munkatevékenységeinek részletesebb megismerése és a szakmacsoport jellegzetes munkaanyagával, a fa jellemzőivel történő ismerkedés történik e részmodulban. A szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez kapcsolódó anyagokkal történő feladatvégzés és ennek összekapcsolása kreatív kézműves tevékenység áll e részmodul középpontjában, elősegítve a személyes tapasztalatszerzést és a megalapozottabb véleményalkotást.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

6/4. részmodul

Ez gyerekjáték?

7 óra

Az általános műveltség növelése a fához kapcsolható szólás-mondásokon keresztül. A faipari szakmacsoporthoz tartozó ismeretek ismétlése (szakmák, tevékenységek, termékek, szerszámok és munkaeszközök) rejtvények és feladatlapok formájában. A kádár szakma részletes megismerése. A termékgyártás alapmozzanatait és a vállalkozás ismereteit mozgósító szimulációs játék is szerepel a részmodulban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D 5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.

E 2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

7. Modul

Gépészet

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

7/1. részmodul

A gép az ember segítője

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A gépészet szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés első részmoduljaként feladata az általános tájékozódás biztosítása. Cél, hogy kialakuljon egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Megtörténik a szakmacsoporttal kapcsolatos érdeklődés vizsgálata. Mint minden modul első részmodulja, öt óra munkahelyi megfigyelést tartalmaz.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

E 2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.

7/2. részmodul

A technika fejlődése

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A gépészet szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerekedés során egy szerteágazó szakma – a lakatos kerül a figyelem középpontjába, valamint egy keresett szakma: a víz- és központi fűtés szerelő. A részmodul célja, hogy alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

7/3. részmodul

Fent és lent

7 óra

A felvonószerelő szakma megismerése, és álláskeresés is szerepel a részmodulban. A szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez kapcsolódó anyagokkal történő feladatvégzés és ennek összekapcsolása. A kreatív kézműves tevékenység áll a középpontban, elősegítve a személyes tapasztalatszerzést és a megalapozottabb véleményalkotást. A diákok szélforgót és gyertyatartót készítenek. A tevékenységek segítik annak tudatosítását, hogy e szakmacsoporton belül, mely szakmák keltik fel érdeklődésüket. A részmodul támogatja a gazdaság és társadalom összefüggéseinek megértését is.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

7/4. részmodul

Tour de France

7 óra

A szakmacsoporton belül a kerékpárszerelő szakma kerül a figyelem középpontjába és az ehhez kapcsolható, közművelődési ismeretek: a Tour de France története és jellemzői. A feladat során a célzott információkeresés és lényegkiemelés kompetenciája került előtérbe az IKT alkalmazásával. A gyakorlatban, saját élményen keresztül megismert munkafolyamatok segítenek megismerni saját képességeket és azok összeillését a szakmacsoport jellemző elvárásaival.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben.

8. Modul

Informatika

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

8/1. részmodul

Letöltés indul!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az informatika szakmacsoport első részmoduljának célja, hogy a diákok általános ismerete bővüljön az informatika területhez tartozó szakmákról, az azokhoz kapcsolódó elvárásokról, illetve saját jellemzőik és preferenciáik tudatosítása is megtörténik.

B 6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C 1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C 2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

8/2. részmodul

Kattints rá!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az informatika szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, a számítógépkezelő, operátor szakma munkatevékenységeinek, munkakörülményeinek, illetve pályakövetelményeinek feltérképezése szakmabemutató film megtekintése és a hozzá kapcsolódó feladatlap segítségével. A diákok megismerkednek továbbá a szakmacsoport jellemző szakszavaival és számítástechnikai eszközök elnevezéseivel. Mint a legtöbb modulban, itt is számos feladat járul hozzá az IKT fejlesztéséhez is.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

8/3. részmodul

Szörfölj a világhálón!

7 óra

Az informatika szakmacsoport szakmáihoz kapcsolódó elvárások tisztázása és a jellemző munkakörülményekkel, feladatokkal, tevékenységekkel való ismerkedés kerül a részmodul fókuszába, mint az információszerzés és - keresés, adatbevitel, szövegszerkesztés, tervezőmunka. A diákok megismerkednek a számítógép és a világháló történetével is.

D4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése:

Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz. Az eltérő szerepek eltérő elvárásait kritikai gondolkodással szemléli és a szokásostól eltérő szerepeket betöltő személyeket előítéletmentesen kezeli.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

8/4. részmodul

Mentés másként

7 óra

A negyedik részmodul célja az informatika szakmacsoportról szerzett ismeretek és gyakorlati tapasztalatok bővítése. Ennek során kialakul egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzőkkel szemben, és személyesen megtapasztalják a számítógéppel végzett tevékenységeket (adatok és információk gyűjtése, kiemelése és feldolgozása).

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

9. Modul

Kereske-delem-marketing, üzleti adminisztrá-ció

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

9/1. részmodul

Segíthetek valamiben?

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A kereskedelmi szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerekedés kezdődik ebben a részmodulban. Cél, hogy alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül a diák fogalmazza meg saját maga számára, hogy a szakmacsoport mely elemei vonzóak számára és melyek nem. Az információkeresés, információszerzés tevékenységei kiemelt szerepet kapnak a részmodulban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik.

9/2. részmodul

Reklamációt nem fogadunk el!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A kereskedelem-marketing szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerekedés. Alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül a diák fogalmazza meg saját maga számára, hogy milyen elemei vonzóak számára és melyek nem. A kereskedő szakma körüljárása népszerű filmrészletek segítségével.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C 2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

9/3. részmodul

Aki a virágot szereti…

7 óra

A szakmacsoport művelőivel szemben támasztott követelmények körüljárása és a saját viszonyulás megfogalmazása. A szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez kapcsolódó anyagokkal történő feladatvégzés és ennek összekapcsolása. A kreatív kézműves tevékenység áll e részmodul középpontjában (díszcsomagolás készítése, szárazvirág kompozíció készítése, decoupage technika alkalmazása, papírvirág készítése) elősegítve a személyes tapasztalatszerzést és a megalapozottabb véleményalkotást.

C 2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E 2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

9/4. részmodul

Állok rendelkezé-sére!

7 óra

A szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez kapcsolódó ismeretek állnak a középpontjában e részmodulnak és az ehhez kapcsolható jellemző pszichológiai folyamatok (kategorizálás, sztereotipizálás). A jellemző vevőtípusok azonosítása és annak alapján szerepjáték. A valóság és látszat elkülönítésének gyakorlása is cél a részmodulban. Szimulációs játék: papírpohárgyártás és értékesítés.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:

Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

10. Modul

Könnyűipar

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

10/1. részmodul

Foltozd meg!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A könnyűipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés. A részmodul célja, hogy kialakuljon egy kép a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Saját érdeklődés azonosítása a szakmacsoportba tartozó szakmák iránt. Az ötórányi munkahelyi megfigyelés során alkalom nyílik közvetlen tapasztalatok szerzésére a szakmacsoporttal kapcsolatban.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

10/2. részmodul

Rongyos zsák

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A könnyűipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés (varrónő). Alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül a diák fogalmazza meg saját maga számára, hogy milyen elemei vonzóak számára és melyek nem. A részmodulban lehetőség van az öltözködésre vonatkozó illemszabályok megismerésére, illetve a divat történetébe való rövid bepillantásra is. Az ötórányi munkahelyi megfigyelés során alkalom nyílik közvetlen tapasztalatok szerzésére a szakmacsoporttal kapcsolatban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik

10/3. részmodul

Bőrbarát

7 óra

A szakmacsoportból két konkrét szakma (bőrtárgykészítő, kelmefestő) és a jellegzetes anyagok megismerése IKT bevonásával, illetve a szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez kapcsolódó anyagokkal történő kreatív kézműves tevékenység áll a középpontjában (batikolás, bőrzacskó, bőrkarkötő, szövés, nemezlabda készítés) e részmodulnak, elősegítve a személyes tapasztalatszerzést és a megalapozottabb véleményalkotást.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:

Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

10/4. részmodul

Színezd újra!

7 óra

Szakmajellemzők internetes keresése és a saját tapasztalatok tudatosítása alapján alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül a diákok fogalmazzák meg saját maguk számára, hogy a szakmacsoport mely elemei vonzóak számukra és melyek nem. Szerepjáték keretében az élethelyzet és a személyes jellemzők szerepének tudatosítása is történik ebben a részmodulban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése:

Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz. Az eltérő szerepek eltérő elvárásait kritikai gondolkodással szemléli és a szokásostól eltérő szerepeket betöltő személyeket előítéletmentesen kezeli.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

11. Modul

Környezet-védelem-vízgazdálko-dás

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

11/1. részmodul

Csökkenő erőforrásaink

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport első részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében ráhangolódás történik a környezetvédelmi alapproblémákra és –kérdésekre. Megtörténik a szakmacsoport iránt mutatott érdeklődés felmérése; a diákok foglalkoznak a környezeti erőforrások meghatározásával, az erőforrásokkal való gazdálkodás fontosságával. Az ötórányi munkahelyi megfigyelés során alkalom nyílik közvetlen tapasztalatok szerzésére a szakmacsoporttal kapcsolatban.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:

Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

11/2. részmodul

Környezet-véd-ő?

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport második részmoduljában a szakmacsoporttal történő mélyebb ismeretek megszerzése, a kapcsolódó szakképesítések beazonosítása és a szakmák tartalmának megismerése történik. Az ötórányi munkahelyi megfigyelés során alkalom nyílik közvetlen tapasztalatok szerzésére a szakmacsoporttal kapcsolatban.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

11/3. részmodul

Szemét vagy hulladék?

7 óra

A környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport harmadik részmoduljában hulladéktani alapismereteinek elsajátítása, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának felismerése, a helyes hulladékgyűjtés lépései, a hulladékgyűjtés különféle módjai és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó szakképesítésekről való tájékozódás kerül feldolgozásra.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

11/4. részmodul

Csak egy

Földünk van!

7 óra

A környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport negyedik részmoduljában a környezet védelmére helyeződik a hangsúly. A részmodulban az eddig elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására is sor kerül a diákok által választott tevékenység keretében.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

12. Modul

Közgazdaság

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

12/1. részmodul

Gazdálkodj okosan!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A közgazdaságtan szakmacsoport első részmoduljának célja, hogy a diákok általános ismerete bővüljön a területhez tartozó szakmákról, az azokhoz kapcsolódó elvárásokról, illetve a résztvevők ráhangolása a gazdasági, piaci gondolkodásra.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák:

Ismeri és alkalmazza álláskeresési technikákat, melynek során a munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzését és kezelését adekvátan megvalósítja. Ismeri az információkeresés és- szerzés módjait, hiányzó információt azonosít.

12/2. részmodul

Egyik zsebből a másikba

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A közgazdaságtan szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, négy szakma munkatevékenységeinek, munkakörülményeinek, illetve pályakövetelményeinek feltérképezése. A számokkal, az adatokkal való munka és az adminisztrációs tevékenység megtapasztaltatása. A részmodulban a diákok megismerkednek továbbá különböző pénznemekkel.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

12/3. részmodul

A pénz beszél

7 óra

A szakmacsoport jellegzetes munkaeszközeivel történő ismerkedést szolgálja ez a részmodul. A kreatív, kézműves tevékenység, a saját használati eszközök készítése segíti a közgazdaságtan szakmacsoportba tartózó szakmákról szerzett ismeretek bővítését, mélyítését. A részmodul lehetőséget ad továbbá az általános ügyintézés elemeinek gyakorlására is, így például sor kerül postai nyomtatványok kitöltésére is.

A1. A kommunikáció, mint társadalmi érintkezési forma:

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

12/4. részmodul

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!

7 óra

A közgazdaságtan szakmacsoportról szerzett ismeretek, tapasztalatok bővítése. Alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzőkkel szemben és fogalmazza meg saját maga számára, hogy milyen elemei vonzóak számára és melyek nem. A részmodul a közgazdaság területéhez kapcsolódó szakmákról való információnyújtáson túl életviteli ismeretek átadására is törekszik, a felnőtt lét szerepeire való felkészüléshez is támpontot kíván adni a tanulóknak, mint leendő családfenntartóknak.

Szituációs játék keretében a diákok megtapasztalják az ügyintézői munka sajátosságait.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját.

13. Modul

Közlekedés

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

13/1. részmodul

Földön, vízen, levegőben…

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A közlekedés szakmacsoport első részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében a jármű és közlekedési eszköz különbségéről, a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekről és a közlekedés szakmacsoport iránti érdeklődés felmérésével foglalkoznak a diákok. A részmodulhoz tartozik ebben az esetben is az öt óra munkahelyi megfigyelés.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

A különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

B 6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

13/2. részmodul

Törnek az autók? Megjavítjuk!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A közlekedés szakmacsoport második részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében az autótípusokról, a közlekedés szakmacsoportba tartozó szerelő jellegű szakképesítésekről és részletesebben az autószerelő szakmáról beszélgetnek a diákok.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

13/3. részmodul

Közlekedj baleset-mentesen!

7 óra

A közlekedés szakmacsoport harmadik részmoduljában a biztonságos közlekedés, a közúti szabályok témakörökön keresztül kerülnek közelebb a diákok a szakmacsoporthoz. Feldolgozásra kerül a forgalomirányítás, a légi közlekedés, a KRESZ. A diákok megismerkednek az online vasúti és autóbusz menetrendek használatával, és gyakorolják is azt.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

13/4. részmodul

Verseny van!

7 óra

A közlekedés szakmacsoportot feldolgozó modul negyedik részmoduljában a diákok az internetes útvonaltervezés funkcióival és működésével ismerkednek. Emellett egy közlekedési eszközökkel kapcsolatos játékot készítenek, ahol alkalmazni kell előzetes ismereteiket, illetve információt kell gyűjteni.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

14. Modul

Mező-gazdaság

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

14/1. részmodul

Mitől szép?

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A mezőgazdasági szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés. A részmodul fő célja, hogy alakuljon ki egy kép a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Megtörténik az érdeklődés vizsgálata a szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal kapcsolatban. Szó esik a szakmacsoportra jellemző munkaeszközökről, a lehetséges baleseti forrásokról.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

14/2. részmodul

Miből lesz?

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A mezőgazdasági szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés a munkahelyi megfigyelés tevékenység során. Cél, hogy alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Tartalmazza a részmodul a növények szaporításáról készült szakmai film megtekintését hang nélkül és a lényeges fordulatok azonosítását, valamint a zöldségek, gyümölcsök és gyógynövények előnyös tulajdonságainak azonosítását, mellyel hozzájárul az egészséges életvitelhez.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

14/3. részmodul

Ujjé a…!

7 óra

Reflektálás egy parkban szerzett élményekre és benyomásokra, virágágyak típusainak azonosítása valamint az állattartási módok megismerése szerepel a részmodul feladatai között. A szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez kapcsolódó anyagokkal történő feladatvégzés és ennek összekapcsolása kreatív kézműves tevékenységgel (cserépdíszítés, magvetés) segítik elő a személyes tapasztalatszerzést és a megalapozottabb véleményalkotást.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

14/4. részmodul

Tervezz!

7 óra

Grafitti módszerével reflektálás a megismert kertészeti munkákra, képzelt riport keretében reflektálás arra, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül a diákok fogalmazzák meg saját maguk számára, hogy a szakmacsoport milyen elemei vonzóak számárukra és melyek nem. Kreatív tevékenység keretében egy gazdaság megtervezésének folyamatát viszik végig a diákok többféle szempont figyelembe vételével.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:

Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ. Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi. Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

15. Modul

Művészet, közműve-lődés, kommunikáció

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

15/1. részmodul

A művészbejáró nyitva

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A művészetek, közművelődés, kommunikáció szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, az általános tájékozódás biztosítása az első részmodul feladata. Saját élmények alapján alakuljon ki elképzelés a diákokban arról, hogy milyen tevékenységeket végeznek a szakmacsoporthoz tartozó foglalkozások végzői, fogalmazzák meg saját viszonyulásukat e szakmacsoportra jellemző tevékenységek iránt megtörténik az érdeklődés felmérése a szakmacsoporttal kapcsolatban.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

15/2. részmodul

A színfalak mögött

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A szakmacsoportról szerzett ismeretek, tapasztalatok bővítése. Alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzőkkel szemben és fogalmazza meg saját maga számára, hogy milyen elemei vonzóak számára és melyek nem. A szimbólumokkal történő önkifejezés segítése címerpajzs rajzolásával. Párkereső játék révén általános műveltség bővítése is szerepel a részmodulban.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:

Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

15/3. részmodul

Mesterségem címere

7 óra

A kézműves szakmákban alkalmazott eljárásokkal, tevékenységekkel, anyagokkal való ismerkedés kerül a részmodul fókuszába, a gipsszel, rafiával, textillel végzett munka. A kreatív, kézműves tevékenység végzése támogatja a kézműves szakmákhoz kapcsolódó feladatkörök mélyebb, alaposabb megismerését. Olyan szakmáknál, amelyeknél az ilyen személyes jellegű, tevékenységközpontú megközelítés nem lehetséges, filmek megtekintése és feldolgozása révén törekszünk a szakma megismertetésére.

E1. Az életpálya-építést és munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás:

Felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza és összhangban a felismert munkaerő-piaci változásokkal folyamatos önfejlesztésre törekszik saját személyes céljaihoz illesztve, felismerve az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát. A célok elérése útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat talál.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

15/4. részmodul

Fejezd ki magad!

7 óra

A művészetek, közművelődés, kommunikáció szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, a közlő és a befogadó szerepkörének megtapasztaltatása valósul meg a gyakorlatok során. A szituációs gyakorlatok, a kommunikációs teszt kitöltése, a szóbeli megnyilvánulásokat támogató feladatok a saját kommunikációs stílus és a szereplés okozta stresszel történő megküzdés megtapasztalását teszi lehetővé.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:

Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát. Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.

16. Modul

Nyomdaipar

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

16/1. részmodul

A szó elszáll, az írás megmarad

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A nyomdaipar szakmacsoport első részmoduljában a szakmacsoporttal történő ismerkedés keretében a nyomdaipar jellegzetes termékeivel, a szakmacsoportban használt jellegzetes gépekkel és a használt szakkifejezésekkel ismerkednek a diákok tárgyak, fényképek és kártyapárosítás révén. Megtörténik a szakmacsoporttal kapcsolatos érdeklődés felmérése is a részmodulban.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

16/2. részmodul

Lapozzunk tovább!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A nyomdaipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, a kötészet szakma munkatevékenységeinek megismerése saját élmény révén a csoportmunka keretében. A könyvkötő munkakörülményeinek, illetve pályakövetelményeinek feltérképezése szakmabemutató film megtekintése és a hozzá kapcsolódó feladatlap révén.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

16/3. részmodul

Tedd színesebbé a világot!

7 óra

A nyomdaipar területén alkalmazott eljárásokkal, tevékenységekkel, anyagokkal való ismerkedés kerül a részmodul fókuszába, mint a színkeverés, a nyomdaipari papírtermékek (telefonregiszter és térbeli képeslap) elkészítése. A kreatív, kézműves tevékenység végzése támogatja a nyomdaipari szakmákhoz kapcsolódó feladatkörök mélyebb, alaposabb megismerését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

16/4. részmodul

Betűvetők nyomában

7 óra

A nyomdaipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, a nyomdai betűszedő, szövegszerkesztő, kiadványszerkesztő szakma munkatevékenységeinek, munkakörülményeinek, illetve pályakövetelményeinek feltérképezése. A gyakorlati tapasztalatszerzés keretében a diákok csoportja által választott műfajban újság szerkesztése.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

17. Modul

Oktatás

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

17/1. részmodul

Vigyázz rám!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A részmodulban az oktatás szakmacsoporthoz tartozó szakmák számbavétele, az oktatási rendszer megismerése történik, a saját pozitív élmények felidézése révén pozitív attitűd kialakítására történő törekvés valósul meg. Az érdeklődési kérdőív kitöltése révén alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető viszonyulásaik vannak a szakmacsoporthoz és a szakmacsoporthoz tartozó egyes szakmákhoz.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

17/2. részmodul

A sorsom a kezedben van

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az oktatás szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés folytatása tágabb körben. Cél, hogy kialakuljon egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt és fogalmazzák meg saját maguk számára, hogy szakmacsoport milyen elemei vonzóak számukra és melyek nem. A tájékozódást a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat bemutatató filmrészletek feldolgozása segíti.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése:

Az életpálya során betöltött szerepek változó voltát felismerve képes rugalmasan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz. Az eltérő szerepek eltérő elvárásait kritikai gondolkodással szemléli és a szokásostól eltérő szerepeket betöltő személyeket előítélet-mentesen kezeli.

17/3. részmodul

Számíthatok rád?

7 óra

A részmodulban folytatódik az oktatás szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, és sor kerül olyan manuális tevékenységekre, melyek gyakran előfordulnak ebben a szakmacsoportban, hiszen az intézmények díszítése, dekorálása is hozzá tartozik ezekhez a munkakörökhöz. Szükséges ezért a gyakorlati készségek megismerése, fejlesztése, kialakítása. Ebben a részmodulban megismerkedhetnek a diákok pl. a só-liszt gyurma tárgyak készítésével, papírhajtogatással és puzzle készítéssel többek között.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

17/4. részmodul

A segítő kéz

7 óra

Az oktatás szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerekedés. Alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárásokkal fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. „Óvoda/bölcsőde-alapítás”, illetve egy képzeletbeli állásinterjú keretében történik az eddig elsajátítottak átismétlése. Az egyes életkorok jellemzőinek tudatosítása és ehhez illeszkedő nyári tábori programok kialakítása különböző életkorúak számára, előadássorozat témáinak meghatározása.

B6. Tanulási források felhasználása:

A diák a megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket a tanulás céljának megfelelően, a tanulás konkrét kontextusában, illetve attól eltérő tanulási és hétköznapi helyzetekben kipróbálja, alkalmazza, gyakorolja, a tanulás eredményeit nézetei alapján értelmezi.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal:

Alternatív utakat azonosít céljai eléréséhez, melyek közül azok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésével választ. Az életpálya-építést a választások sorozataként értelmezi. Választásainak következményeit önmagára és másokra figyelembe veszi a döntéshozatali folyamatban és saját értékeit tiszteletben tartó, és saját céljait támogató döntéseket hoz.

18. Modul

Szociális szolgálta-tások

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

18/1. részmodul

Segítő gondoskodás

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A szociális szolgáltatások szakmacsoport első részmoduljának célja, hogy a diákok általános ismerete bővüljön a területhez tartozó szakmákról, az azokhoz kapcsolódó elvárásokról, illetve saját jellemzőik és preferenciáik tudatosítása is megtörténik. A diákok összegyűjtik az ebben a szakmacsoportban tevékenykedő személyek legfontosabb jellemzőit.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

18/2. részmodul

Kezeskedem érted

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A szociális szolgáltatások szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, a jelnyelvi tolmács szakma saját élményű megtapasztaltatása. Az információk egyszerűsített, könnyített formában való átadásának gyakoroltatása kerül a részmodul fókuszába, illetve lehetőségük van a diákoknak piktogram készítésére.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

A5. Vizuális, képi kommunikáció:

Széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táblázatokat értelmez, az általa írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészíti ki.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

18/3. részmodul

A játék öröme

7 óra

A szociális szolgáltatások szakmacsoport gyermekekkel foglakozó szakmáihoz kapcsolódó munkakörülményekkel, feladatokkal, tevékenységekkel ismerkedés kerül a részmodul fókuszába, mint a gyermekgondozás, a gyermekek testi-lelki ápolása (etetés, tisztába tevés, játékvezetés, testnevelés). A kreatív, kézműves tevékenység végzése támogatja a gyermekgondozó szakmához kapcsolódó feladatkörök mélyebb, alaposabb megismerését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

18/4. részmodul

Egyedül nem megy

7 óra

A szociális szolgáltatások szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, a segítő és segített, a vezető és vezettet szerepkörének megtapasztaltatása. A szociális területen dolgozók lehetséges munkahelyeinek feltérképezése, illetve a tevékenységük fókuszában álló, segített célcsoportok jellemző problémáinak megismerése.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

19. Modul

Ügyvitel

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

19/1. részmodul

Ügyet intézünk

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az ügyvitel szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés. Saját élmények felidézése az ügyviteli folyamatokkal és tevékenységekkel kapcsolatban – az empátiát és toleranciát is igénybe vevő módon, az ügyintéző nézőpontjából is szemlélve az ügyintézési folyamatot. A különböző képzettségi szintek tudatosítása a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések áttekintése során hozzásegít annak feltérképezéséhez, hogy milyen szakképesítések lehetnek vonzóak a diákok számára, amelyet ezt követően az érdeklődési kérdőív kitöltése révén szerzett információkkal tovább árnyalhatnak, megfogalmazva saját viszonyulásaikat.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

19/2. részmodul

Az iroda

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az ügyvitel szakmacsoport szakmáival való ismerkedés. A szakmák által igényelt jellemző tulajdonságok tudatosítása, a saját tulajdonságokkal való összeillés mérlegelése. A munkahelyi környezettel kapcsolatos saját preferenciák megfogalmazása, és a környezettudatos irodai tevékenység ismérveinek azonosítása történik e részmodulban a munkahelyi megfigyelésen túl.

A1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma:

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

19/3. részmodul

Kérem, jegyzeteljen!

7 óra

A szakmacsoport jellegzetes munkakörnyezetében, a hivatalban elvárt általános illemszabályok tudatosítása történik e részmodulban. Így például a telefonálással, az öltözködéssel, a köszönéssel és bemutatkozással, a meghívókkal és ajándékozással kapcsolatos illemszabályok. A diákok megismerhetik az ügyfélszolgálati munkát és választható módon a minőségügyi munkatárs tevékenységeit is – szakmabemutató film segítségével. A diákoknak lehetőségük van végiggondolni egy iroda berendezését is, megtervezni egy hivatalos meghívót, hibákat keresni és kijavítani egy szövegben.

A3 Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

19/4. részmodul

Gépeljünk!

7 óra

A részmodulban a szakmacsoport jellemző „munkaeszköze”: az iratok és ügyiratok fajtáinak, formai és tartalmi követelményeinek és kezelésüknek szabályai kerülnek előtérbe. Elsősorban olyan iratfajtákról van részletesebben szó, amelyek a hétköznapi életben is szerepet kapnak: pl. nyugta, elismervény, meghatalmazás, de a diákok reklamáló levelet is fogalmazhatnak, a névjegyhasználat szabályaival, a névjegyen közölt adatokkal is megismerkednek. Ezen kívül a hivatalos ügyintézés elemei közül az alapvető okiratok (személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ-kártya) beszerzéséről, pótlásuk mikéntjéről is tájékozódhatnak.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A4. Írás, szövegalkotás:

Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

20. Modul

Vegyipar

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

20/1. részmodul

Alkimisták utódai

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A vegyipar szakmacsoport első részmoduljának célja, hogy a diákok általános ismerete bővüljön a vegyipar területéhez tartozó szakmákról, az azokhoz kapcsolódó elvárásokról, illetve saját jellemzőik és preferenciáik tudatosítása is megtörténik.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

20/2. részmodul

Vegyülj el benne!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A vegyipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, az egyes szakmák jellemző munkatevékenységeinek, munkakörülményeinek, munkaeszközeinek, illetve pályakövetelményeinek feltérképezése.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

20/3. részmodul

Fűben, fában orvosság

7 óra

A vegyipar egyes területein (gyógyszeripar, élelmiszeripar, kozmetikaipar) alkalmazott eljárásokkal, tevékenységekkel, anyagokkal való ismerkedés kerül a részmodul fókuszába. A kreatív, manuális tevékenység végzése támogatja a vegyipari szakmákhoz kapcsolódó feladatkörök mélyebb, alaposabb megismerését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

20/4. részmodul

Vegy-ésszel

7 óra

A vegyipar szakmacsoporthoz tartozó szakmákkal történő ismerkedés, a gumi- és műanyagipari technikus szakma munkatevékenységeinek, munkakörülményeinek, illetve pályakövetelményeinek feltérképezése. Ismeretbővítés a gombákról játékos feladat, teszt és diasor megtekintése során.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

21. Modul

Vendéglátás és idegenfor-galom

28 óra (18 óra tantermi, 10 óra iskolán kívüli)

 

 

21/1. részmodul

Mivel kínálhatom?

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

Az asztalterítő és az elvárások fája módszerének alkalmazásával annak feltérképezése, hogy a diákok mit gondolnak, milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül cél, hogy a diákok fogalmazzák meg saját maguk számára, hogy a szakmacsoport milyen elemei vonzóak számukra és melyek nem. Érdeklődésvizsgálat a szakmacsoporthoz tatozó szakmákkal kapcsolatban. Egészséges életmóddal kapcsolatos kérdések is szóba kerülnek a részmodulban.

A1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma:

A mindennapi élethelyzetekben felismeri a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazza.

E2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása:

A munkafolyamatban utasításokat értelmez, követ, másokat végighallgat és a betöltött szerepnek megfelelő kommunikációs formákat alkalmazza. Tevékenységében a minőség érdekében felelősséget vállal, hatékonyan és körültekintően szervezi a munkáját, melynek során másokkal együttműködik, esetlegesen eltérő érzelmeiket, szándékaikat észleli, és ennek tudatában cselekszik. A munkatevékenység során felmerülő új helyzeteket problémaként értelmezi, azok megoldásában a tanult algoritmusokat hatékonyan alkalmazza, egyéni és társas probléma-megoldási folyamatokban vesz részt.

21/2. részmodul

Terítve!

7 óra, ebből 2 óra tantermi, 5 óra iskolán kívüli (munkahelyi megfigyelés)

A vendéglátás és idegenforgalom szakmacsoporthoz tartozó szakács szakmával történő ismerkedés filmrészletek feldolgozása révén. A részmodul célja, hogy alakuljon ki egy elképzelés a diákokban arról, hogy milyen alapvető elvárások fogalmazódnak meg a szakmacsoporthoz tartozó szakmákat végzők iránt. Ezen kívül a diákok fogalmazzák meg önmaguk számára, hogy a szakmacsoport milyen elemei vonzóak számukra és melyek nem. A szakmacsoport jellemző tevékenységeinek azonosítása Activity játék keretében.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

B4. Tanulási források keresése:

A diák felkutatja a tanulási céljai eléréséhez szükséges és lehetséges forrásokat, azok között tudatosan válogat, a számára lényeges forrásokat kiemeli, elemzi és értékeli.

D5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

21/3. részmodul

Édes élet

7 óra

A szakmacsoport jellegzetes munkatevékenységeihez kapcsolódó eszközök megismerése (pohárfajták, evőeszköz típusok). A szakmacsoporthoz kötődő anyagokkal történő feladatvégzés és ennek összekapcsolása kreatív kézműves tevékenységgel (koktél keverés, zöldségszobrászat, marcipán rózsa készítése, egy egyszerűbb saláta elkészítése) áll a középpontjában e részmodulnak, elősegítve a személyes tapasztalatszerzést és a megalapozottabb véleményalkotást.

D3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása:

Az egészséges életvitel szempontjait érvényesítve tart egyensúlyt a magánélet és a munkahelyi szerepek között, felismerve ezen szerepek egymást kiegészítő voltát. Az életpálya során dinamikusan változó szerepek rugalmas alkalmazkodást igényelnek, s ha e szerepek mégis ütköznek, hatékony megoldásokat, stresszkezelési technikákat alkalmaz.

E3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése:

Saját tevékenységei és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatot, párhuzamokat észlelve fogalmazza meg saját értékrendszerében az etikus magatartás, a csapatban végzett, minőségi munka valamint az egyéni és társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket.

21/4. részmodul

 

7 óra

A részmodul a szakmacsoporthoz köthető tevékenységeket tartalmaz: menü összeállítása, iskolai büfé működtetése - szimulációs játék. A szakmacsoporthoz erősen kötődő nemi sztereotípiák feltárása és megvitatása a disputa módszerével.

A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása:

Ismeri a verbális és nem verbális kommunikáció alapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmondásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabályok mentén, a beszédpartnerrel együttműködve oldja fel.

C 2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

D 5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése:

A célok megfogalmazása során felismeri saját késztetéseinek és vágyainak szerepét, a cél-állítás folyamatának jelentőségét az életpálya-építésben. Az életpályát, mint a változások folyamatát értelmezi, melynek során a célokat és a megvalósításukhoz vezető utakat a tapasztalat hatására módosítja, előrelátással és a tervezés folyamatainak tudatos alkalmazásával kezdeményezi a változásokat.

22. Modul

Támasz

19 óra tantermi foglalkozás, 20-30 óra munkahelyi tapasztalatszerzés

 

 

22/1. részmodul

Házon kívül

7 óra

Az első részmodulban a folyamatos munkahelyi tapasztalatszerzés előkészítése áll a középpontban a legfontosabb általános munkavállalói kompetenciák és a foglalkoztathatóságot befolyásoló attitűdök formálásával. A beilleszkedést támogató szociális kompetenciák szituációs gyakorlatai is k előtérbe kerülnek, mint pl. a helyzethez illeszkedő köszönés, az udvarias kérés, a tisztázást kérő kérdések megfogalmazása. Egyben a munkahellyel kapcsolatos alapvető tudnivalók megtárgyalása történik. Az első munkanapot követően a tapasztalatok dokumentálását sajátítják el, lehetőséget adva az első benyomások megosztására.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése:

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

22/2. részmodul

Ki mint veti…

8 óra tantermi foglalkozás, 6-szor 4-6 óra iskolán kívüli (munkahelyi)

A részmodul a viselkedés következményeinek tudatosítását segíti elő kulcskompetenciákat tükröző történetek feldolgozása révén, amely feladatok egyben a szövegértést is fejlesztik. Szituációs játékok és helyzetgyakorlatok során a munkahelyi környezetben előforduló nehéz helyzetek megoldásának gyakorlása a korábban elsajátított szociális kompetenciák bevonásával. A munkagyakorlat eseményeire történő reflektálás, az események tudatosítása. A munkagyakorlat naplójának vezetése.

A3. Olvasás, írott szöveg megértése

Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören, saját szavaival összefoglalja az olvasottak lényegét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A4. Írás, szövegalkotás:

Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.

22/3. részmodul

Már dolgoztam!

4 óra

A harmadik részmodulra az utolsó munkanap előtt és után kerül sorra. E részmodulban a munkatársaktól történő elköszönés előkészítése és a szerzett tapasztalatok összegzése történik feladatlapok és szituációs játékok segítségével.

A4. Írás, szövegalkotás:

Nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.

C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása:

Azonosítja erősségeit és fejlesztendő területeit, érdeklődési köreit és a kedvelt, számára motiváló tevékenységeket, s ezek alapján pozitív énképet és önértékelést alakít ki és tart fenn, amely támogatja szakmai kiteljesedését, magabiztos fellépését.

C2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció:

Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikál, másokat meghallgat, kezdeményez, segítséget nyújt, konfliktust old meg, együttműködik, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesz részt.



2.8. Testnevelés és sport (tanévi 180 óra)

A testnevelés és sport műveltségterületre módszertani ajánlás készül, nem kötöttebb szerkezetű modulok. A napi időtervben szerepel 1-1 óra mozgásra, melyet az iskola lehetőségeinek megfelelően vagy más csoporttal közös testnevelésórák keretében, vagy egyéb szabadidős sport rendszeres művelésével lehet kitölteni (labdajátékok, asztalitenisz, sakk, aerobic, kerékpározás, futás, mozgásos egyéb játékok stb.).

3. ÉRTÉKELÉS A KÖZNEVELÉSI HÍD PROGRAMBAN
A tanulók értékelése
A Köznevelési Hídprogramban fejlesztő értékelés vagy tanulást támogató értékelés alkalmazása történik. A tanulás támogatására szolgáló fejlesztő értékelés központi gondolata az egyéni fejlődés támogatásában fejezhető ki a leginkább. Vagyis elsődleges célja az adott diák továbblépésének a támogatása. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek célok, elérendő követelmények, de mint ahogy a diákok is mind-mind mások, így a fejlődésük üteme, tartalma is sajátos. Vagy épp más úton érnek el ugyanazon célhoz, mint társaik.
A Köznevelési Hídprogramot elvégző tanulók a vonatkozó jogszabálynak megfelelően a tanév végén bizonyítvánnyal egyenértékű tanúsítványt kapnak (vagyis nem vizsgáznak). A diákok a személyes portfóliójukkal tudják igazolni, hogy az adott tanévben az egyéni fejlődési tervükben meghatározott követelményeket teljesítették.
Az értékelés elemei:
a) Egyéni fejlődési terv (EFT):
A Köznevelési Hídprogramba járó tanulók esetében a személyre szabott nevelés, a rugalmasan alakítható egyéni utak érdekében egyéni fejlődési tervek készülnek. Ennek a tervnek az elkészítését információgyűjtés előzi meg. Idetartoznak a tanulóval folytatott megbeszélések, a diákok megértésében, megismerésében fontos szerepet játszó tanulói életút megismerése és az esetenként megkerülhetetlen, de csak a szükséges mértékben alkalmazott diagnosztikus mérések. Ezt követően kerül sor az EFT elkészítésére, melynek célja, hogy egy-egy periódusra konkrét célokat, kis fejlődési lépéseket határozzanak meg, melyet írásban is rögzítenek. A terv részeként szükséges esetben az egyéni tanulási utak kialakítására, menedzselésére egyéni tanulási szerződések megkötésére is sor kerülhet.
b) Portfólió
A fejlesztő értékelésben fontos szerepe van a diákok számára is könnyen kezelhető, értelmezhető portfóliónak, amely a diákok munkáiból, feljegyzéseiből, önreflexióiból és a pedagógusok reflexióiból, visszajelzéseiből áll. Készítése során a tanuló aktív, dokumentálja saját tanulási folyamatát, megadott szempontok szerint értékeli önmaga és társai produktumait és a tanári reflexiók tükrében saját célokat fogalmaz meg. A diákok egyéni portfóliójában lehet nyomon követni a fejlődést, a lefűzött „bizonyítékokkal” lehet igazolni az aktuális fejlődési lépcsőfokot vagy a kitűzött fejlődési cél elérését. Egy tanulási szakasz lezárása előtt a diákok rendezik a portfóliójukat az EFT alapján. E rendezés és összegzés segítséget adhat az életpálya tervezésében is.
c) Egyénizés
Minden diáknak van egy segítő párja, az a személy, akiben a teamtagok közül a leginkább megbízik, akivel meg tudja osztani gondjait. E segítő kapcsolat formális megjelenése a heti rendben / órarendben az „egyénizés”, segítő és diákpárja heti rendszerességű beszélgetése. Ez lehet a hét „rituális” lezárása, de betervezhető bármely napra, a lényeg a rendszeresség és az állandó időpont. E beszélgetés tartalmazza a diák heti munkájának értékelését, a portfólió kialakítását, és persze bármely sikerről, nehézségről, problémáról is lehet őszintén, négyszemközt beszélgetni. A párbeszéd konklúziójának rövid összefoglalása tudatosító hatású, segíti a későbbi visszaemlékezést, értelmezést, az EFT időszakos újraértékelését.
d) Modulértékelő lapok
A Köznevelési Hídprogram tanulásértelmezésében fontos szerepe van a tanulók kompetenciaalapú fejlesztésének. Ennek értelmében az EFT-ben is kompetenciákhoz kötve fogalmazódnak meg fejlesztési feladatok. Annak érdekében, hogy a diák és a pedagógus számára követhető legyen a diákok fejlődése, az értékelésben is döntő szerepet kapnak a kompetenciaalapú fejlesztő értékelések, melyek részben kapcsolhatók az elvégzett feladatsorokhoz, modulokhoz. Nagyon sok modul lezárásánál találhatók a visszacsatolást elősegítő önértékelő és társértékelő lapok, melyek segítik a diákot abban, hogy önmaga is értékelni tudja a saját fejlődését. Ezt az önértékelő folyamatot, az értékelések értelmezését a diákok számára érthető formában elérhető kompetencialisták segítik.
e) Nyitó és záró kör
A diákok közösen, együtt tanulnak, annak ellenére, hogy sok esetben egyénileg vagy párban dolgoznak különböző nehézségű, eltérő típusú feladatokon. A közösség élményének megélésén túl, a napi vagy heti rendszerességgel tartott nyitó és záró körök lehetőséget adnak a csoport, a társak visszajelzéseire, és ebben a helyzetben a tanár is kérhet és kaphat visszajelzést a diákoktól.

14. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez66


Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

Célok, feladatok
A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

A szakgimnáziumnak négy középiskolai és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. A 9–12. évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó közismereti, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. A tanulók az érettségi bizonyítvány, valamint a középfokú szakképesítés megszerzése mellett felkészülnek a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra vagy a szakirányú munkába állásra. A közismereti képzés alapvetően egységes kerettanterv alapján történik, de a szakképzési irányok alapján egyes tantárgyak óraszáma eltérő, ezért az ágazatok összevonásával hat csoportothatároztak meg.

Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazható tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával.

A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. A nevelő-oktató munka megtervezésekor figyelembe veszi a kulturális intézményrendszer által kínált nem formális, informális tanulási lehetőségeket.



Fejlesztési területek – nevelési célok

Erkölcsi nevelés
A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon alapuló és vallási gyökerű éves ünnepkört, van tapasztalata az ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, amelyben az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához szükséges ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

Családi életre nevelés
A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.

Testi és lelki egészségre nevelés
A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, ezektől tudatosan tartózkodik. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

Fenntarthatóság, környezettudatosság
A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban.

Pályaorientáció
Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud.

Gazdasági és pénzügyi nevelés
A tanuló rendelkezik ismeretekkel az euróövezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexekről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életére. Törekszik rá, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitellel elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja.

Médiatudatosságra nevelés
A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nemkívánatos tartalmak elhárítására.

A tanulás tanítása
A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz azt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.


Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció
A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció
A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

Matematikai kompetencia
A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezeket alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is.

Természettudományos és technikai kompetencia
Az a tanuló, aki az ágazathoz kapcsolódó tantárgyként tanul valamilyen természettudományos tantárgyat, képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően kísérleteket végrehajtani és azok eredményeiből következtetéseket levonni. Képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a választott szakma elsajátítása során, és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések regionális és globális következményeit.

Digitális kompetencia
A szakgimnáziumban a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, amelyeket a digitális tartalmak felhasználása során figyelembe vesz.
Szociális és állampolgári kompetencia
A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, mások véleményét meghallgatni és elfogadni. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve konfliktushelyzetekben segítséget elfogadni. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve Európához való kötődése.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására, és ezt igényli is. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.

Hatékony, önálló tanulás
A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.


Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást.
Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.
A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését.
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőttélet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg, és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.
A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.
A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.


Tantárgyi struktúra és óraszámok

A tantárgyi struktúrát a kerettanterv egységesen határozza meg. Az eltérő szakképzési irányoknak megfelelő sajátosságokat külön pont tartalmazza. A helyi tantervben a tantárgyak kötelező óraszámát a szakmabesorolásnak megfelelő változat alapján kell meghatározni. A tantárgyak kerettantervében megjelölésre kerültek a tantárgyak összekapcsolásának lehetséges pontjai, amelyeket részletesen az intézmények helyi tantervei szabályoznak.

I. A szakgimnáziumok tantárgyi struktúrája és óraszámai
8K29404M_0

 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

 

1.

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9–12. évf. óraszám összesen

13. évf.

13. évf. óraszám összesen

 

2.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

556

 

3.

Idegen nyelv

4

4

4

4

556

 

4.

Matematika

3

3

3

3

417

 

5.

Történelem

2

2

3

3

345

 

6.

Etika

1

31

 

7.

Informatika

2

2

144

 

8.

Művészetek

1

36

 

9.

Testnevelés

5

5

5

5

695

 

10.

Osztályfőnöki

1

1

1

1

139

 

11.

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3

108

 

12.

Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy*

2

2

2

216

 

13.

Kötelezően választható tantárgy**

2

2

134

 

14.

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

1

36

 

15.

Szakmai tárgyak órakerete

8

12

11

12

1488

31

961

 

16.

Szabadon tervezhető órakeret

4

124

 

17.

Rendelkezésre álló órakeret/hét

35

36

35

35

35

 

18.

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

31

 

19.

Éves összes óraszám

1260

1296

1260

1085

4901

1085

1085

* A szakgimmnáziumok helyi tanterveibe beépítendő, az egyes ágazatokhoz kapcsolódó természettudományos tantárgyak című táblázat szerint
** Érettségi tantárgy, Idegen nyelv, Természettudományos tantárgy, Informatika, Szakmai tantárgy vagy Honvédelmi alapismeretek

II. A szakgimnáziumok helyi tanterveibe beépítendő, az egyes ágazatokhoz kapcsolódó természettudományos tantárgyak

A

B

C

1.

Ágazatok

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy

Kötelezően választható természettudományos tantárgy

2.

Erdészet és vadgazdálkodás XXXII., Mezőgazdaság XXXIII., Kertészet és parképítés XXXIV., Sport XXXVII.

Biológia

Fizika vagy Kémia

3.

Egészségügy I., Környezetvédelem XXIII., Szépészet XXX., Élelmiszeripar XXXVI.

Biológia

Kémia vagy Fizika

4.

Egészségügyi technika II., Képző- és iparművészet V., Hang-, film és színháztechnika VI., Épületgépészet VIII., Gépészet IX., Villamosipar és elektronika XI., Távközlés XII., Informatika XIII., Építőipar XVI., Könnyűipar XVII., Faipar XVIII., Közlekedésgépész XXII., Agrár gépész XXXI., Közlekedés, szállítmányozás és logisztika XL., Vízügy XLI.

Fizika

Kémia

5.

Kohászat X., Vegyipar XIV., Vegyész XV., Nyomdaipar XIX.

Kémia

Fizika

6.

Bányászat VII., Közgazdaság XXIV., Ügyvitel XXV., Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII., Turisztika XXVIII., Optika XXIX., Földmérés XXXV.

Földrajz

Fizika

7.

Szociális III., Pedagógia IV., Rendészet és közszolgálat XXXVIII., Közművelődés XXXIX.

Biológia

Földrajz

8.

Előadóművészet XLII.

Komplex természettudomány vagy egy Természettudományos tantárgy


III. Két tanítási nyelvű szakgimnáziumi képzés óraterve
8K29404M_2

 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

 

1.

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9–12. évf. óraszám összesen

13. évf.

13. évf. óraszám összesen

 

2.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

556

 

3.

Idegen nyelv, Célnyelv

6

6

5

5

767

 

4.

Matematika

3

3

3

3

417

 

5.

Történelem

2

2

3

3

345

 

6.

Informatika

2

72

 

7.

Testnevelés

5

5

5

5

695

 

8.

Osztályfőnöki

1

1

1

1

139

 

9.

Célnyelvi civilizáció

2

1

1

144

 

10.

Választható természettudományos tantárgy, vagy komplex természettudomány

2

2

144

 

11.

Kötelezően választható tantárgy*

2

2

134

 

12.

Szakmai tárgyak órakerete

8

12

11

12

1488

31

961

 

13.

Szabadon tervezhető órakeret

4

124

 

14.

Rendelkezésre álló órakeret/hét

35

36

35

35

35

 

15.

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

31

 

16.

Éves összes óraszám

1260

1296

1260

1085

4901

1085

1085

* Érettségi tantárgy, célnyelv, Természettudományos tantárgy, Informatika, Szakmai tantárgy vagy Honvédelmi alapismeretek tantárgy

IV. Nyelvi előkészítő évfolyam óraszámai a szakgimnáziumban
8K29404M_3

 

 

A

B

 

1.

Tantárgyak

óraszám/hét

 

2.

Idegen nyelv

18

 

3.

Testnevelés és sport

5

 

4.

Informatika

3

 

5.

Képességfejlesztés, a helyi tantervben meghatározottak szerint

3

 

6.

Osztályfőnöki

1

 

7.

Összesen

30


V. Kötelező tantárgyak:

V.1. Magyar nyelv és irodalom
V.2. Idegen nyelv
V.3. Idegen nyelv – Függelék: angol és német nyelvi specifikáció
V.4. Matematika
V.5. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
V.6. Etika
V.7. Pénzügyi és vállalkozási ismeretek*
V.8. Komplex természettudomány*
V.8.1. 108 órás, egy évfolyamos változat
V.8.2. 144 órás, két évfolyamos változat
V.8.3. 278 órás, négy évfolyamos változat
V.9. Biológia–egészségtan*
V.9.1. 216 órás, három évfolyamos A változat
V.9.2. 216 órás, három évfolyamos B változat
V.9.3. 144 órás, két évfolyamos változat
V.10. Fizika*
V.10.1. 216 órás, három évfolyamos A változat
V.10.2. 216 órás, három évfolyamos B változat
V.10.3. 144 órás, két évfolyamos változat
V.11. Kémia*
V.11.1. 216 órás, három évfolyamos változat
V.11.2. 144 órás, két évfolyamos A változat
V.11.3. 144 órás, két évfolyamos B változat
V.12. Földrajz*
V.12.1. 216 órás, három évfolyamos változat
V.12.2. 144 órás, két évfolyamos változat
V.13. Művészetek**
V.13.1. Ének-zene
V.13.2. Dráma és tánc
V.13.3. Vizuális kultúra
V.13.4. Mozgóképkultúra és médiaismeret
V.14. Informatika*
V.14.1. 144 órás, két évfolyamos változat
V.14.2. 72 órás, két évfolyamos változat
V.15. Testnevelés és sport

* Képzéstől függően alkalmazandó.
** A Művészetek órakerete az Ének-zene, a Vizuális kultúra, a Dráma és tánc, valamint a Mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyak kerettanterveiből szabadon választhatóan feltölthető


MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM


Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakgimnáziumok számára készült.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai és erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését.
Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására, így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. A tanuló folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak.
Az anyanyelvi nevelés további feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem értelmezhető a beszélőtől független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos működése során jön létre. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E szerepe különösen fontos annak megértésében, hogy a Kárpát-medencében együtt élő különböző népek, népcsoportok miként gazdagították a magyar kultúrát, és kölcsönösen miként járultak hozzá egymás és saját kultúrájuk sokszínűségéhez, fennmaradásához. Az egymás kultúráját megbecsülő és megismerni kész magatartáshoz elengedhetetlen annak belátása, hogy az etnikai, nemzetiségi alapú üldözések, kitelepítések így a zsidóüldözés, a német lakosság kitelepítése és más történések milyen nagyságrendű kulturális veszteséget is okoztak. Feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt.
A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.
A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Az irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. Átélhetnek, megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. (Ahogyan e kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a magyar nyelv és irodalom műveltségterület, tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével – felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét.) A fogalomrendszer lehetővé teszi, illetve alapul szolgál a nyelvi, irodalmi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A fogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője.
A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-érzelmi nevelődéshez. Ez pedig, különösen a pszichoszomatikus problémákra érzékeny serdülőkorban, támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. Az irodalmi olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet, összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgyunk tehát nem a konkrét egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén megismert különféle alkatok, magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés, az értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése módot ad az empátia, az önismeret és az erkölcsi tudatosság elmélyítéséhez. A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé válnak annak bemutatására, másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a magyar és a világirodalom alkotói különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. Mindezzel hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális identitásuk alakulását, megerősödését. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve a diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját életükkel, további tanulmányaikkal, pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket.
A magyar nyelv és irodalomtanítás sajátos célja természetesen az is, hogy a tanulók éljenek meg, szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban, anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában, csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag – elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása útján –, jó lehetőséget ad a fenntarthatóságra és környezettudatosságra neveléshez. Érdemes tehát e szövegtípusok közül a környezeti hatásokkal, az ökológiával, a környezet és a társadalom viszonyával foglalkozókat előnyben részesíteni. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. Mindebben számítani lehet a tanulók önálló anyaggyűjtésére, kiselőadásaira, prezentációira. A magyar nyelv és irodalom tantárgy alkalmas arra, hogy a kulturális fogyasztás területén is igényt teremtsen.
A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása.
A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy rendelkezésére álló óraszám 90%-át a kerettanterv a következőképpen kezeli: 9. évfolyamon heti két nyelvtan és két irodalomórával, 10–12. évfolyamokon pedig heti 1 nyelvtan és 3 irodalomórával számol. Így a jelzett 90%-os aránnyal a kerettanterv a 9–10. évfolyamon összesen 260 órát, a 11–12. évfolyamon pedig összesen 242 órát fed le.


910. évfolyam

A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (például szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban.
A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása.
Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismeretek önállóan alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására.
A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (például szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére, szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére.
Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (például a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása.
A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása.
Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (például tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése). A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban.
A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (például a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempontok szerint.


Magyar nyelv

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kommunikáció, tömegkommunikáció

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése.
A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció.
A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban.
A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése.
A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával.
A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció.
A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái.
Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése.
Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: médiaműfajok és jellemzőik; médiatudatosság. a média társadalmi hatása.

Dráma és tánc: beszédhelyzetek, dramatikus játékok.

Vizuális kultúra:
A vizuális kommunikáció különböző formái; megkülönböztetés, értelmezés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).
Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció.
Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú).
Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a nyelvi tudatosság fejlesztése.
A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése.
A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői.
A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése.
A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás.
Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik.
A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése.
A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok.
A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében.
A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban.
A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével.
A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése.

Idegen nyelvek:
a tanult idegen nyelv hangtana, alaktani szerkezete, szóalkotási módjai, mondatszerkezete.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag.
Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó.
Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma.
Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat.
Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Szövegértés, szövegalkotás

Órakeret 13 óra

Előzetes tudás

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása.
A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése.
A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek alkotásának képessége.
Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor.
A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával.
A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége.

Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés.
Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával,
az idézés szabályai.
Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információk feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés.

Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata.
A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai.

Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája.
Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
különböző típusú források feldolgozása; esszéírás.

Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés.

Informatika: információkezelés, forrásfelhasználás, hivatkozás, szöveges adatbázis, az internethasználat jogi, etikai kérdései.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Helyesírási ismeretek

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás

Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.
A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése.
A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei.
A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója.
Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására.
Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb.
Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása.
Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban.
Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója.
A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

Minden tantárgy: helyesírás.

Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Helyesírási alapelv, nyelvi norma.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A szöveg

Órakeret 22 óra

Előzetes tudás

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.
A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szövegtípusokon.
A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése.
A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése.
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe.

A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek.
A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje.
Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek.
Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői.
Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése.
Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései.
A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása.
Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás.
A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
a forrásszövegek típusai.

Idegen nyelvek:
az idegen nyelvi szöveg/ek kultúrafüggő felépítése.

Biológia-egészségtan; Fizika; Kémia; Földrajz:
a természettudományos ismeretterjesztő, illetve szakszövegek témahálózata, szókincse, felépítése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.
Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.
Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím).
Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv).
Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés).
Intertextualitás.
Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett).
Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő).
Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).
Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Stilisztikai alapismeretek

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja.
A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban.
A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata.
A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése.
A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban.
A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel.
A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk.
A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok).
A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban.
A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
különböző forrásszövegek stílusjellemzői.

Idegen nyelvek: beszélt nyelvi stílusregiszterek.

Biológia-egészségtan; Fizika; Kémia; Földrajz:
metaforák a természettudományos szövegekben.

Dráma és tánc: drámajáték; társalgási stílusárnyalatok megjelenítése.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei.

Informatika, könyvtár: kézikönyvek, egynyelvű szótárak használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.).
Stílusérték (alkalmi és állandó).
Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi).
Stílushatás.
Szókép (metafora, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum).
Alakzat (ellipszis, hasonlat, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron).
Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat).
Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Jelentéstan

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret.
Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima).

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése.
A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal.
Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek.
A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.
Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata.
A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre.
A mondat és szövegjelentés.
A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése.
A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.

Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Etika; Filozófia:
kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés.
Metaforikus jelentés.
Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó.
Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.



Irodalom

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra

Órakeret
10 óra

Előzetes tudás

Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás.
Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet.
A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése.
Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög, a zsidó, a zsidó–keresztény és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok.
Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek).
Egy szemelvény a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és
prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból).
A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok.
Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen.

A tanuló
− felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban;
− megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat;
− elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét;
− felismeri a görög kultúra máig tartó hatását: pl. archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs.

Vizuális kultúra:
az antik-görög művészet néhány alkotása; illusztrációk és irodalmi művek párhuzamai, későbbi korok témafeldolgozásai.

Földrajz:
topológiai tájékozódás.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
az antik világ nagy szónokai, történetírói.

Matematika; fizika: tudománytörténet; az antik világ tudományosságának öröksége.

Filozófia:
antik filozófusok, filozófiai irányzatok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Órakeret
6 óra

Előzetes tudás

Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az antik görög színház jellemzői.
Drámai előadások (tragédia és komédia), versenyjátékok.
Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete).
Az antik dráma hatása a drámatörténetre.

A tanuló
− képes dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet előadására;
− felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke;
− pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak;
− képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására.

Vizuális kultúra; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
görög és római színházépítészet.

Földrajz:
egy-két fennmaradt antik színház topológiája.

Etika; filozófia: Arisztotelész Poétikájának néhány alapvetése.

Dráma és tánc: színházművészet, színháztörténet.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Világirodalom – antik római irodalom

Órakeret
4 óra

Előzetes tudás

Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége, azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel.
Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Szemelvények a római lírából és epikából, Horatius és Vergilius egy műve, továbbá például Catullus, Ovidius, Phaedrus – művek vagy részletek.

A római irodalom műfajainak, témáinak, motívumainak hatása, továbbélése.

A tanuló
− azonosít, értékel emberi magatartásformákat a művek, illetve a szerzők portréi alapján; véleményezi a horatiusi életelvek érvényességét;
− megismer irodalmi műfajokat, versformákat;
− értelmezi a görög és római kultúra viszonyát;
− felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Földrajz:
az antik római kultúra topológiája.

Vizuális kultúra: korabeli művek és későbbi feldolgozások.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozás-történet.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Világirodalom – Biblia

Órakeret
10 óra

Előzetes tudás

Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Szemelvények az Ószövetségből (a héber Bibliából)
(pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok).

Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete).

A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban).

A tanuló
− megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat;
− tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését;
− ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát;
− tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában;
− ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre (zene, képzőművészet, film; dramatikus hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból).

Vizuális kultúra; Ének-zene:
a Biblia hatása más művészeti ágakra; különböző korok bibliai témafeldolgozásai, különféle művészeti ágak példáival.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Világirodalom – az európai irodalom a 4-15. században (középkor)

Órakeret
6 óra

Előzetes tudás

Himnusz, verses epika, rím, középkor.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Szemelvények a 4-14. századi európai irodalomból, példák, jellemző rövid részletek a különféle irodalomtípusokra,
pl. himnuszköltészet,
vallomás, legendák; hősi ének,
trubadúr- és lovagi költészet, vágánsdalok.

Dante: Isteni színjáték (részlet/ek a Pokolból).
Villon művei (pl. egy-két részlet a Nagy testamentumból, 15. század).

A tanuló
− megérti a történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáit (ókor, középkor, reneszánsz fogalmak koordinátái);
− megismerkedik a középkori irodalom jellegével az ókeresztény és középkori szakaszban; a vallásos és világi irodalom együtthatásával;
− felismeri az antikvitás hatását a középkorra (pl. Vergilius-Dante);
− néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét.

Vizuális kultúra; Ének-zene:
a középkori építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása.

Informatika, könyvtár: tájékozódás a Villon-fordításokról.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Világirodalom – az európai irodalom a 14-16. században (reneszánsz)

Órakeret
5 óra

Előzetes tudás

Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése.
Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus).

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból.

Az itáliai kora reneszánsz irodalomból:
Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett),
Boccaccio: Dekameron (egy novella).

A tanuló
− tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat;
− Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka);
− pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát.

Vizuális kultúra; Ének-zene:
a reneszánsz építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel

Órakeret
4 óra

Előzetes tudás

Dramatikus megjelenítés, előadási formák.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, váratlan helyzetek kezelése.
A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése.
Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Néhány sajátos színjátéktípus a 10–16. században (a középkor és reneszánsz vallásos és világi előadási formái). Rögtönzés cselekményváz alapján.

A tanuló
− részt vesz a témakörhöz kapcsolódó drámajáték előkészítésében és előadásában;
− képes rögtönzésre (cselekményváz és adott állandó típusok alapján);
− megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból;
− felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban.

Dráma és tánc:
dráma és színháztörténet, játéktípusok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, állandó típusok, színpadformák.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Középkori nyelvemlékek

Órakeret
3 óra

Előzetes tudás

Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda, himnusz.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése.
Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok


Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek.

Halotti beszéd és könyörgés;
Ómagyar Mária-siralom.

A tanuló
− értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelező művek: Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom);
− megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait;
− tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét és továbbélésüket későbbi korokban (pl. „Halotti beszéd”-ek).

Történelem és állampolgári ismeretek:
a könyvnyomtatás történetéről; könyvtártörténet.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Janus Pannonius portréja

Órakeret
6 óra

Előzetes tudás

Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica.
Humanizmus, humanista. Pannónia dicsérete

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei.
A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség).
Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez).

A tanuló
− megismeri egy humanista alkotó portréját, költői és emberi szerepvállalását; személyes élményanyagának költészetformáló szerepét;
− tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek);
− megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma);
− elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
a 15. század kulturális élete Magyarországon.

Vizuális kultúra; Ének-zene:
a reneszánsz kultúra Magyarországon.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Balassi Bálint portréja

Órakeret
8 óra

Előzetes tudás

Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései: végvári élet, költő lét.
Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció, tematika, dallamvers, szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője.

Egy katonaének (kompozíció, értékrend).
Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers / Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet).
Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció).

A tanuló
− megismeri az alkotó költői portréját és magatartását (az életmű 3-4 darabja nyomán);
− tudatosítja az életmű megközelítési problémáit (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció, tematika);
− megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát;
− tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát;
− elemzési minimuma: Egy katonaének és még egy-két mű.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
a 16. század kulturális élete Magyarországon.

Vizuális kultúra:
a reneszánsz kultúra Magyarországon; az aranymetszés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Világirodalom késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16-17. század)

Órakeret
3 óra

Előzetes tudás

Reneszánsz, humanizmus, reformáció.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai.
A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A reneszánsz kései szakasza (manierizmus).
Szemelvény a korszakból: Cervantes: Don Quijote (részlet).

Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek).
Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről.

A tanuló
− ismeri a fogalomhasználati problémákat (művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat);
− tisztában van irányzatok egymás mellett élésével;
− meg tudja különböztetni a reneszánsz, barokk, klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét;
− műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet).

Vizuális kultúra; Ének-zene:
az irányzatokhoz kapcsolódó, jellemző alkotások formajegyei (minden művészeti ágból).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16-17. században és Shakespeare

Órakeret
6 óra

Előzetes tudás

A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai.
Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája.
A szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének módjai.
A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése.
A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása, a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének, művészetének mai hatására.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az angol színház a 16-17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása).

Shakespeare egy drámája (Hamlet / esetleg Rómeó és Júlia vagy más, választott mű).

A tanuló
− ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét;
− képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére;
− megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését;
− részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában;
− felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét;
− lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét);
− műismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete;
− alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Vizuális kultúra; Ének-zene; Mozgóképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, zenei és filmes feldolgozások Shakespeare-művekből.

Dráma és tánc: színháztörténet, színházművészet, színpadi hatás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Színház- és drámatörténet a francia klasszicista színház (17. század)

Órakeret
6 óra

Előzetes tudás

Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica.
Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum.
Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.
A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia.
A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása).
Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái.

A tanuló
− felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését;
− megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum);
− képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére;
− részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában;
− lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét);
− műismereti minimuma: egy Molière-mű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet;
− alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Dráma és tánc: színháztörténet, a színpadi kísérő zene, a koreográfia.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Látásmód Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Órakeret
6 óra

Előzetes tudás

Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek).

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása.
Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Magyar barokk irodalom.
Szemelvény: Pázmány Péter értekező prózájából (hitvita, prédikáció).

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény/a főhős mint Krisztus katonája; értékrend).

A tanuló
− felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal;
− megismeri világkép és műfajok, poétikai / retorikai megoldások összefüggését;
− tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény);
− műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlete).

Vizuális kultúra; Ének-zene:
a barokk formajegyei a festészetben, építészetben, a zenében.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
Schulhof Izsák beszámolója Buda visszavívásáról (Budai krónika).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Világirodalom az európai irodalom a 18. században

Órakeret
8 óra

Előzetes tudás

Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése.
A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák.
A szabadság eszményének különböző megközelítései. Összehasonlítás és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó.

Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból,
pl. Defoe, Swift, Jane Austen; Voltaire, Rousseau; Goethe, Schiller különféle műfajú alkotásaiból.
A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

A tanuló
− megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáit;
− megismeri a bölcseleti háttér és a stílusirányzat, műfaj, tematika néhány összefüggését, az egyes irányzatok jellemző tendenciáit, irodalmi műfajait, máig ható kérdésfeltevéseit az európai irodalmakból vett egyes szemelvények alapján;
− választható beszámolót készíthet olvasmányélménye vagy látott színházi élménye alapján (pl. Defoe, Jane Austen, Schiller művei);
− műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének/ műve részletének ismerete.

Vizuális kultúra; Ének-zene:
klasszicizmus, rokokó más művészeti ágakban; megzenésített irodalmi művek (pl. Goethe, Schiller alkotásai).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Filozófia; Etika:
a felvilágosodás korának bölcselete; értekezések a kor szerzőitől.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem).

Tematikai egység/
Fejlesztési cél

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

Órakeret
20 óra

Előzetes tudás

Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság.
Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése.
A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása.
Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt
(a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete).

A felvilágosodás korának irodalma.
Művelődési programok. Bessenyei György értekező prózai művének részlete (pl. Magyarság).
Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak (pl. Batsányi János, Kármán József).
Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája).

Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján.

Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése.
Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben.

A tanuló
− ismeri a magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatait; Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát;
− tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét;
− tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat;
− műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű;
− Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább három-négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Vizuális kultúra; ének-zene: stílusirányzatok egymásmellettisége a 18. században.

Földrajz:
a témakörhöz, az alkotókhoz kapcsolódó topológia.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus.

1

A rendeletet az 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte 2020. február 8. napjával.

2

Az 1. § c) pontja a 45/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 2. § (1a) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

4

A 2. § (1b) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

5

A 2. § (1c) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

6

A 2. § (1d) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

7

A 2. § (1e) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

8

A 2. § (1f) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

9

A 2. § (1g) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

10

A 2. § (1h) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

11

A 2. § (1i) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

12

A 2. § (1j) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

13

A 2. § (1k) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

14

A 2. § (1l) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

15

A 2. § (1m) bekezdését a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

16

A 2. § (1n) bekezdését a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

17

A 2. § (1o) bekezdését a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

18

A 2. § (5) bekezdése a 23/2016. (VIII. 30.) EMMI rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

19

A 2. § (7a) bekezdését a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 8. §-a iktatta be.

20

A 2. § (7b) bekezdését a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 8. §-a iktatta be.

21

A 2. § (8) bekezdése a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

23

A 2/B. §-t a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

24

A 2/B. § (1) bekezdése a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 2/B. § (2) bekezdése a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 2/B. § (4) bekezdése a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.

27

A 2/C. §-t a 23/2016. (VIII. 30.) EMMI rendelet 2. §-a iktatta be.

29

A 3. § (2) bekezdés d) pontja a 23/2016. (VIII. 30.) EMMI rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

30

A 4. § (2) bekezdés c) pontja a 23/2016. (VIII. 30.) EMMI rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

31

A 4. § (3) bekezdését a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 2. §-a iktatta be, szövege az 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

32

Az 5. § (5) bekezdése a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

33

A 6. § (3) bekezdés b) pontja a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

34

A 6. § (5) bekezdése a 12/2018. (III. 27.) EMMI rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

35

A 8. § (1) bekezdését a 12/2018. (III. 27.) EMMI rendelet 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

36

A 8. § (2) bekezdése a 45/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 45/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.

38

A 8. § (4)–(9) bekezdését a 12/2018. (III. 27.) EMMI rendelet 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

39

A 9. § (2) bekezdése a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 4. §-ával megállapított, a 45/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 10. § (3) bekezdése a 45/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 6. § d) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 11. § a) pontja a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

42

A 12. §-t a 12/2018. (III. 27.) EMMI rendelet 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

43

A 13–14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

44

A 13–14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

45

A 15. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

46

A 16. § a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

47

A 17. §-t a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 10. §-a iktatta be.

59

A 7. melléklet a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 7. §-a és 9. §-a, a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 19. §-a, a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 18. §-a, a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 6. § g) pontja, a 40/2015. (VIII. 28.) EMMI rendelet 1. §-a, a 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet 2. §-a, a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet 4. § (5) bekezdése, a 7/2017. (V. 5.) EMMI rendelet 1. §-a, a 24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet 22. § 5. pontja és 23. §-a, a 30/2018. (VIII. 30.) EMMI rendelet 2. §-a, a 13/2019. (VII. 12.) EMMI rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg. [A 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelet 27. §-ával elrendelt módosítás, amely szerint a 7. melléklet 7.4. pont Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam, sportiskola fejezet, SPORTERKÖLCSTAN cím, 7–8. évfolyam alcímében a „magántanulóként” szövegrész helyébe az „egyéni munkarend keretében” szöveg lép, nem vezethető át.]

62

A 10. mellékletet a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 6. § c) pontja iktatta be, szövege a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 12. §-a szerint módosított szöveg.

65

A 13. mellékletet a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 7. §-a iktatta be.

67

A második idegen nyelv tanítása helyi tantervének kidolgozásához az iskolák felhasználhatják a gimnáziumok számára készült második idegen nyelvi kerettantervet.

68

A 15. mellékletet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 7/2017. (V. 5.) EMMI rendelet 2. § f) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére