52/2012. (XII. 29.) NGM rendelet
az egyes közvetett adózási tárgyú PM rendeletek módosításáról1
2013.01.01.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés b) pontjában,
a 2. alcím tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés f) és u) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés a), c)–d), f)–h), l) és w)–z) pontjában,
a 4. alcím tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (3) bekezdésében,
az 5. alcím tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 6. alcím tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés f) és u) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 4. alcím tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § j) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
„(4) A vegyipari, gyógyszeripari és élelmiszeripari felhasználás során szennyezetté vált adózatlan jövedéki termék regenerálásánál a figyelembe vehető veszteségnorma mértékét a regenerálás helye szerinti alsó fokú vámszerv az adómentes felhasználó kérelmére, szakértői véleménnyel és próbagyártással alátámasztva, a regeneráláshoz használt berendezés műszaki jellemzőinek és a jövedéki termék szennyezettségének figyelembevételével esetenként határozza meg.”
„(6) A Jöt. 50. § (3) bekezdésének f) pontja szerinti ásványolaj föld feletti tartályban, hordóban és tankban való tárolása esetén raktározási veszteségre a téli időszakban 0,015%, a nyári időszakban 0,04% veszteségnorma, a szállításra közúti tankautós szállítás esetén 0,5%, vasúti tartálykocsis és vízi uszályos szállítás esetén 1% veszteségnorma vehető figyelembe az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával. A termékek kiszerelésénél figyelembe vehető veszteségnorma a kiszerelt mennyiség 1%-a.”
„(1) A jövedéki engedélyes vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén vagy üzemanyagtöltő állomásán, kiskereskedelmi tárolótelepén a vámhatóság által az üzemanyagkészlet ellenőrzése során megállapított tényleges készlet és a nyilvántartott készlet mennyiségének pozitív különbségéből (a továbbiakban: többlet) elszámolható többletnek a tényleges többlet, legfeljebb azonban a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatában rögzített mérési bizonytalanság alapján a tényleges készletre számított mennyiség és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül az előző készletfelvételt követően forgalmazott mennyiség 0,5%-a minősül.”
„(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti, a Jöt. 7. § 43. pontjában meghatározott pénzügyi biztosítékban nyújtott jövedéki biztosítéknak olyan eredeti, meghatározott határnapig érvényes, visszavonhatatlan vagy a Jöt. 38. § (11) bekezdése szerint visszavonható pénzügyi biztosítéknak kell lennie, amelynek összegén belül a pénzügyi biztosítékot nyújtó pénzügyi intézmény vagy biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a fizetési kötelezettségre adott halasztás lejártát követően fennálló tartozás esetén, a KAVIG igénybejelentése alapján – a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül – teljesít. A pénzügyi biztosítékban a KAVIG-ot kizárólagos kedvezményezettként kell megjelölni. A pénzügyi biztosíték érvényességi idejének legalább 30 nappal meg kell haladnia a fizetési kötelezettségre adott halasztás lejárta időpontját.”
„(9) Ha az adójegy kiadásának – a Jöt.-ben és e rendeletben előírt – feltételei hiányoznak, vagy az adójegy-felhasználónak az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett végrehajtható adótartozása van – nem értve ide, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek –, a KAVIG a kiadás elutasításáról dönt.”
„(4) A szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmány adójegyének
a) a Jöt. 99. § (7) bekezdés b) pontja szerinti eltávolítása és a bejegyzett kereskedő vagy az importáló által a dohánygyártmány új adójeggyel történő ellátása kizárólag a vámszerv előzetes értesítését követően végezhető; az adójegy eltávolítását és a bejegyzett kereskedő vagy az importáló által a dohánygyártmány új adójeggyel történő ellátását követően, a dohánygyártmányokról levett, gyűjtőívre felhelyezett korábbi adómértéknek megfelelő adójegyek megsemmisítése kizárólag a vámszerv jelenlétében végezhető; b) a Jöt. 108. § (1) bekezdése szerinti felülragasztása kizárólag a vámszerv jelenlétében, annak előzetes értesítését követően végezhető. (4a) A (4) bekezdés szerinti értesítést legalább 3 munkanappal az eltávolítás, illetve felülragasztás tervezett időpontját megelőzően, írásban kell a vámszervhez benyújtani.”
3. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása
(A Jöt. szerinti engedélyek iránti kérelmek közül)
[szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vámszervhez (a továbbiakban: vámszerv) kell benyújtani.]
„c) a szőlőbor, pezsgő előállítására, az előállításukhoz szükséges anyagok és az előállított, betárolt szőlőbor és pezsgő raktározására, tárolására szolgáló, adóraktárként működtetni kívánt helyiség(ek) (a továbbiakban: egyszerűsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;”
a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) vagy a vállalkozói, illetve őstermelői igazolványt;
b) a tiszta növényi olaj előállítás technológiai folyamatának leírását;
c) az adóraktárban használt tárolótartályok (hordók) listáját, azok anyagának, azonosításra alkalmas jelének, űrtartalmának, helyének feltüntetésével;
d) a felajánlott jövedéki biztosíték vagy a jövedéki biztosíték nyújtása alóli mentesülés számításának levezetését;
e) az e rendeletben előírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását.”
„(1) A vámszerv az adóraktári engedély iránti kérelmet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – elutasítja, ha a kérelmező: a) a jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minősége megállapításának feltételeit (műszerek, berendezések, hitelesített mérőeszközök – a Jöt.-ben foglalt kivétellel –, hitelesített tartályok stb.) nem biztosította; b) az üzemi berendezéseket, csőcsatlakozásokat úgy alakította ki, hogy azokon – a vámhatóság által a helyszíni szemlén történt egyeztetés alapján szükségesnek tartott – hivatalos zárak nem alkalmazhatók;
c) a jövedéki termékek, a zárjegyek, az adójegyek biztonságos raktározásának, tárolásának feltételeit nem alakította ki, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek;
d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtette meg;
e) a tevékenység folytatására és a jövedéki termékek előállítására jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;
f) a vámhatóság által elfogadott vagy meghatározott jogtiszta számítógépes rendszert a Jöt. és e rendelet rendelkezései szerint nem alakította ki;
„(3) A vámszerv a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében az adóraktári engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező az 5/B. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.”
„(2) A bejelentési kötelezettséggel járó változást a vámszervhez a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül, illetve a Jöt. 48/C. §-a szerinti jogutódlás esetén legkésőbb a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásának napját követő 5. munkanapig – a borkísérő okmány aláírására jogosultak személyének változása esetén legkésőbb a következő munkanapon – be kell jelenteni. A bejelentés az 1. számú melléklet, 1/A. számú melléklet vagy az 1/B. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által az engedélykérelemre rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatványon teljesíthető. A Jöt. 37. § (8) bekezdése szerinti bejelentés engedély módosítása iránti kérelemnek, minden egyéb bejelentés változásbejelentésnek minősül függetlenül attól, hogy a bejelentés nyomán szükséges-e az engedélyt módosítani.”
„(3) A változásbejelentéshez és az adóraktári engedély (egyszerűsített adóraktári engedély) módosítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a változással érintett eredeti adóraktári engedélyt [betétlapo(ka)t];
b) az adóraktári engedélyben nem szereplő jövedéki termék előállítása vagy új tevékenység végzése esetén, illetve a tevékenységek további telephelyen (adóraktárban) történő végzése esetén a vonatkozó jogszabályban előírt engedélyeket, kivéve, ha az adóraktárban korábban engedélyezett másik jövedéki termék, tevékenység kapcsán azt már bemutatták;
c) jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli szervezetek jogutódlása esetén annak bejelentésekor a cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelemnek a cégbírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, a jogutód(ok) társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát), valamint a 2–3/A. §-ban meghatározott azon nyilatkozatokat, okmányokat és igazolásokat, melyek az adóraktár működtetéséhez kapcsolódó – a jogutódlásból eredő változásokkal érintett – jogszabályi feltételeknek a teljesítését igazolják; d) a Jöt. 39. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az adóraktár engedélyesének örököse, illetve özvegye az adóraktár-engedélyes halotti anyakönyvi kivonatát, az adóraktár (egyszerűsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot, az örökös vagy özvegy vállalkozói vagy őstermelői igazolványát, a 2. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt dokumentumot, valamint a Jöt. 38. §-a szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását.”
„(6) A vámszerv az engedély módosítása iránti kérelemben vagy a változásbejelentésben foglaltak alapján az adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélyt vagy a betétlapot – szükség esetén mindkettőt – bevonja, és új adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélyt vagy betétlapot ad ki.”
„(3) A kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”
„16. § A felhasználói engedély kiadására a 11. § (1)–(3) bekezdése, a felhasználói engedély iránti kérelem elutasítására a 12. §, a felhasználói engedély iránti kérelemben vagy a felhasználói engedélyben szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felhasználói engedélyt a 13. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, a felhasználói engedély módosítása iránti kérelmet és a változásbejelentést pedig a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani.”
„(3) A bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemben vagy a bejegyzett kereskedő engedélyében szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az engedély módosítása iránti kérelmet és a változásbejelentést a 4. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani.”
„23. § A bejegyzett feladói engedély iránti kérelemben vagy a bejegyzett feladó engedélyében szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell – értelemszerűen – alkalmazni. A vámszerv a bejegyzett feladói engedélyt a 17. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A bejegyzett feladói engedély módosítása iránti kérelmet és a változásbejelentést az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani.”
„(1) A más tagállamban csomagküldő kereskedelmet folytató belföldi székhelyű személynek a Jöt. 32. § (1) bekezdés a) pontjában előírt nyilvántartásba vételéhez a kérelmet a 6. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatványon kell benyújtania a vámszervhez.”
„(3) A csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételére a 11. § (1)–(3) bekezdése, a kérelemben megadott és nyilvántartásba vett adatok változása esetén követendő eljárásra a 8. § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartásba vételről, illetve a változásokról a 19. számú melléklet szerinti adattartalmú határozatot kell hozni, a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vett adatainak módosítását pedig a 6. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni, mely kérelem változásbejelentésnek minősül.”
„(1) Más tagállamban nyilvántartásba vett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének a Jöt. 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételéhez a kérelmet a 7. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatványon kell benyújtania a kijelölt vámszervhez.”
„(5) Más tagállamban nyilvántartásba vett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője vámhatóság általi nyilvántartásba vételére a 11. § (1)–(3) bekezdése, a kérelemben megadott és nyilvántartásba vett adatok változása, valamint a nyilvántartásba vétel módosítása esetén követendő eljárásra a 8. § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartásba vételről a 21. számú melléklet szerinti adattartalmú határozatot kell hozni, az adóügyi képviselő nyilvántartásba vett adatainak módosítását pedig a 7. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni, mely kérelem változásbejelentésnek minősül.”
„(2) A jövedéki engedélyben szereplő bármely adat változását be kell jelenteni vagy az engedély módosítását kell kérni. A változásbejelentést és az engedély módosítása iránti kérelmet a 8. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon a vámszervhez – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell benyújtani.”
„(3) Az engedély módosítása iránti kérelemhez csatolni kell:
b) az engedélyezett tevékenység mellett más engedélyköteles tevékenység megkezdése esetén az új tevékenység folytatására a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyeket tartalmazó listát (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);
c) új jövedéki termék(ek) forgalmazása esetén, ha a jövedéki biztosíték összege változik, a felajánlott jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását, letétbe helyezését, átutalását igazoló okmányokat, iratokat, bizonylatokat;
d) jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli szervezetek jogutódlása esetén annak bejelentésekor a cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelemnek a cégbírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, a jogutód(ok) társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát), valamint a 26. §-ban meghatározott azon nyilatkozatokat, okmányokat és igazolásokat, melyek a jövedéki engedélyes tevékenység folytatásához kapcsolódó – a jogutódlásból eredő változásokkal érintett – jogszabályi feltételeknek a teljesítését igazolják.”
„(4) A kérelem benyújtásának határideje:
a) új telephely nyitása, az engedélyezett jövedéki termékek mellett más újabb jövedéki termékek forgalmazása vagy az engedélyezett tevékenységnek a bővítése esetén ezek bekövetkezésének napját megelőző 30. nap;
b) jogutódlás esetén a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásának napját követő 5. munkanap;
c) a vezető személyében bekövetkezett változás esetén az új vezető kinevezése napját követő 8 napon belül.”
20. § A PM3 rendelet „Egyéb bejelentési kötelezettség” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egyéb bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettség
31/A. § (1) A Jöt. 62/A. § (1) bekezdés szerinti, ömlesztetten szállított ásványolajat beszerző, szállító személy bejelentését a 29. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban köteles a) magyarországi felhasználási céllal történő beszerzés esetén a felhasználás,
b) más tagállamból más tagállamba vagy harmadik országba történő, belföldön áthaladó szállítás esetén a belföldre történő belépés
helye szerint illetékes vámszervhez írásban benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a bejelentés – a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon – a bejelentő választása szerint angol, német és francia nyelven is megtehető. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti bejelentésben megadott adatok változását legkésőbb a változás napján, a szállítóeszközre vonatkozó adatok változását annak elindulását megelőzően be kell jelenteni az illetékes vámszervhez a (1)–(2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával. (4) A Jöt. 62/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző gazdálkodónak a karbantartási céllal eltávolított repülőgép üzemanyagról (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: üzemanyag) a tevékenység végzésének helye szerint illetékes vámszerv által hitelesített nyilvántartást vagy előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás naprakészen tartalmazza: a) a légi járműből eltávolított üzemanyag mennyiségi adatait, a lefejtés időpontját, a légi jármű üzemben tartójának (a továbbiakban: légitársaság) megnevezését és a légi jármű lajstromjelét;
b) az eltávolított üzemanyag repülőgépbe történő visszatöltése esetén az üzemanyag mennyiségi adatait, a visszatöltés időpontját, a légitársaság megnevezését és a légi jármű lajstromjelét;
c) az eltávolított üzemanyag elszállítása esetén az üzemanyagot fogadó megnevezését, a szállítási bizonylat sorszámát, az üzemanyag mennyiségi adatait és az elszállítás időpontját.
(5) A Jöt. 62/A. § (3) bekezdése szerinti bejelentést a rekultivációt végző gazdálkodó legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg köteles a tevékenység végzésének helye szerint illetékes vámszervhez írásban benyújtani. A bejelentésben meg kell adni: a) a rekultivációt végző gazdálkodó nevét, székhelyét és elérhetőségét;
b) a rekultivációval érintett terület pontos helyét (cím vagy helyrajzi szám megadásával);
c) az ásványolaj kinyerését eredményező tevékenység rövid műszaki leírását;
d) a kinyert ásványolaj elszállítási körülményeit;
e) a tevékenység befejezésének tervezett időpontját.
(6) Az (5) bekezdés szerinti bejelentésben megadott adatok változását és a rekultivációs tevékenység befejezését legkésőbb a változás, illetve a befejezés napján be kell jelenteni az illetékes vámszervhez.”
„(2) Az egyszerűsített adóraktárban, a kísérleti előállítást végző üzemben és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban folytatott tevékenység kivételével a jövedéki termékek termelésének, tárolásának befejezését, szüneteltetését és újbóli megkezdését – annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően – a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez írásban be kell jelenteni. Szüneteltetésnek kell tekinteni, ha az adóraktárban 30 napot meghaladóan nem folytatnak termék-előállítást, illetve tárolást.”
„(1) Az ásványolaj adóraktár – a kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár kivételével – az ásványolaj gyártásához és tárolásához csak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) által hitelesített tárolótartályt használhat.
(2) Az adóraktár-engedélyesnek – a kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyesének kivételével – az előállított és tárolt termékek mennyiségi mérésére engedélyezett típusú, az MKEH által hitelesített mérőberendezést kell alkalmaznia.”
„(3) Az ásványolajok kitárolása – a kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár kivételével –
a) tartállyal történő (közúti, vasúti) szállítás esetén az MKEH által hitelesített mérőberendezés,
b) csővezeték-szállítás esetén (ideértve az uszálytöltést is) az MKEH által hitelesített átfolyásmérő vagy – annak hiányában – tartályszintmérés,
c) a hajó üzemanyagtartályába történő kiszolgálása esetén MKEH által hitelesített átfolyásmérő
alkalmazásával történhet.”
„(9) Nem kell az alkoholterméket megsemmisíteni, ha azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Borászati Igazgatósága (a továbbiakban: NÉBIH Borászati Igazgatóság) által minősített alapanyagból állították elő, és az előállított mennyiség nem haladja meg a minősítés alapján számítható mennyiséget, kivéve, ha akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredmény szerint az alkoholtermékben lévő etilalkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.”
„(5) A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzött párlat mennyiségével a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv felé évente egyszer, a hatósági felügyeletet ellátó vámszervvel előzetesen egyeztetett időpontban kell elszámolnia. A hatósági felügyeletet ellátó vámszerv az adóraktár engedélyesével egyeztetett időpontban résztermelés költségmentes megállapítását végezheti el az elszámolási időszaktól eltérően.”
„(11) A bérfőzető által lefőzetett, át nem vett párlat az (5) bekezdés szerinti elszámolás alkalmával vámhatósági felügyelet mellett megsemmisíthető vagy adóraktárnak értékesíthető.”
„(2) A bérfőzési naplót bérfőzetőnként és bérfőzésenként 3 példányban kell vezetni, melynek második példányát a szeszfőzde engedélyese a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig köteles megküldeni a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv részére, a harmadik példány a szeszfőzde engedélyesének bizonylata.
(2a) A bérfőzési napló (2) bekezdés szerinti megküldése a vámszerv részére teljesíthető: a) postai úton történő elküldéssel vagy a vámszervhez történő személyes bevitellel,
b) a vámhatóság által rendelkezésre bocsátott elektronikus nyomtatványon az ügyfélkapun keresztül vagy
c) a 37/A. § szerinti bizonylat-kiállító programmal előállított bérfőzési napló elektronikus adathordozón – a vámhatóság által meghatározott formátumban – történő benyújtásával.”
„Utasellátó adóraktár
70/A. § (1) A nemzetközi közforgalmú repülőtér területén működő utasellátó adóraktár raktára(i) és a légi járművek ellátását végző gépjármű(vek) (a továbbiakban: ellátó-gépjármű) együttese egy technológiai egységként értendő. (2) Az ellátó-gépjármű a repülőtér belső, zárt területén a légi jármű ellátása céljából közlekedhet kivéve, ha az eltávozást a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv előzetesen engedélyezte.
(3) Az utasellátó adóraktár engedélyese az adóraktárból kitárolt jövedéki termékekről szigorú számadású bizonylatot állít ki. A bizonylat tartalmazza a kitárolás időpontját és a kitárolt jövedéki termékek kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, a Jöt. 3. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti esetben alkoholtartalmát, darabszámát. (4) Az utasellátó adóraktár engedélyesének a (3) bekezdés szerinti jövedéki termékekről, valamint a repülőgép fedélzetéről utántöltési céllal ideiglenesen levett, tárolt és repülőgép fedélzetére felvitt jövedéki termékekről az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített nyilvántartást vagy a vámszerv által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás tartalmazza az adóraktárból kitárolt, a repülőgép fedélzetéről levett és repülőgép fedélzetére felvitt jövedéki termékek megnevezését, mennyiségi adatait a (3) bekezdés szerinti bontásban, a (3) bekezdés szerinti bizonylat sorszámát, a légi jármú lajstromjelét és a légitársaság megnevezését. A nyilvántartást az utasellátó adóraktár engedélyesének naprakészen kell vezetnie és havonta le kell zárnia.”
„(1) Az adóraktár engedélyesének – a sörfőzde adóraktár engedélyes és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyes kivételével – adóraktáranként és összesítve az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített, termékmérleg-nyilvántartást kell vezetnie. Az adóraktár engedélyesnek a 28. számú melléklet szerinti adattartalmú – a kísérleti előállítást végző üzem esetében a 28/A. számú melléklet szerinti adattartalmú – termékmérleg-nyilvántartásokat – figyelemmel a 61/A. § (1) bekezdésének rendelkezésére is – a Jöt. 40. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, az adó alapjául meghatározott mértékegységben, az ásványolajoknál három tizedes jegy, az alkoholterméknél négy tizedes jegy, a sör, az egyéb bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetében két tizedes jegy pontossággal kell folyamatosan vezetnie. A nyilvántartások vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által előzetesen jóváhagyott számítógépes termékmérleg-nyilvántartás is alkalmazható.”
„(8) A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyese az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható:
a) a tiszta növényi olaj előállításhoz felhasznált alapanyag(ok) fajtája, mennyisége tonnában;
b) a földterület fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma és területe (hektárban), amelyen az alapanyago(ka)t termelték;
c) az előállított tiszta növényi olaj mennyisége literben;
d) a mezőgazdasági földművelési munkákhoz, a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz, az erdőfelújítási munkákhoz és a halgazdálkodáshoz felhasznált tiszta növényi olaj mennyisége literben;
e) megművelt földterület, erdő, halastó terület fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma és területe (hektárban) vagy erdészeti azonosítója.
(9) A nyilvántartás vezetésére a vámszerv által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(11) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) bizonylati elvre és bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásainak. Az alapbizonylatokon rögzített termelési, készletezési és felhasználási műveletek során bekövetkező változásokat, eseményeket a nyilvántartásba folyamatosan, az események sorrendiségének megfelelően rögzíteni kell. A vezetett nyilvántartást havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészlet mennyiségét. A vámhatóság kérésére a nyilvántartás adatait rendelkezésre kell bocsátani. (12) A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyese az általa előállított tiszta növényi olaj saját célú felhasználásakor a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerinti belső bizonylatot köteles kiállítani. A bizonylaton fel kell tüntetni az adóraktárból történő kitárolás időpontját és a kitárolt mennyiséget.”
„(1) Az adóraktár engedélyesének – kivéve az egyszerűsített adóraktár, a dohánygyártmány adóraktár, valamint a pincekönyv vezetésére kötelezett más adóraktár engedélyesét a pincekönyvben vezetett jövedéki termékkel kapcsolatban – a jövedéki termékek előállításához felhasznált jövedéki és nem jövedéki termékekről és azok felhasználásával előállított jövedéki termékekről a 33. számú melléklet szerinti adattartalommal az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített termelési naplót, illetve a jövedéki termék regenerálással, tisztítással történő előállítása esetén a 34. számú melléklet szerinti adattartalmú regenerálási naplót kell – az adott jövedéki termék adóalapjának megfelelő mértékegységben [a 71. § (1) bekezdése szerinti tizedesjegy pontossággal] – vezetnie. A termelési (regenerálási) napló vezetése alól az engedélyt kiadó vámszervtől felmentést kaphat az, aki az abban előírt elszámolást más nyilvántartásai alapján teljesíteni tudja. A termelési (regenerálási) napló vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Kísérleti előállítást végző üzem esetében a mérési eredményeket tartalmazó bizonylat, a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében a 71. § (8) bekezdés szerinti nyilvántartás minősül termelési naplónak. (2) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék előállításához beszerzett és felhasznált anyagok származását, eredetét számlával vagy egyéb bizonylattal, import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított belső okmánnyal köteles a helyszínen igazolni.”
„(6) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a szőlő, a szőlőbor, a sűrített must, a töményített must, a tartósított must, a borászati melléktermék és a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő készletének alakulásáról, a szőlőbor palackozását végző más adóraktár engedélyesének pedig kizárólag a hordós szőlőbor készletének alakulásáról a 35. számú melléklet szerinti adattartalommal elszámolást kell készítenie. Az elszámolást a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez a Jöt. szerinti tárgyidőszakot követő hó 15. napjáig kell benyújtani.”
„(5) Az adóraktár-engedélyes a Jöt. 41. §-ában meghatározott vevőnyilvántartásából a vámhatóság kérésére köteles a 46. számú melléklet szerinti adattartalommal, az ER. rendelkezéseinek alkalmazásával, a NAV hivatalos honlapján közzétett formátumban elektronikus úton adatszolgáltatást teljesíteni.”
„93. § (1) A szemledíj összege a Jöt. 48. § (19) bekezdése alapján végzett eljárás esetén kiszállásonként 5000 forint. A szemledíjat a helyszínen, készpénzben kell megfizetni, melyről a vámhatóság nyugtát állít ki.”
„(6) A Szakértői Intézet által vagy annak megbízása alapján elvégzett vizsgálatért fizetendő költségtérítés összegét a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 13. számú mellékletében foglalt díjjegyzék alapján állapítja meg a Szakértői Intézet. A költségeket az érintettnek a Szakértői Intézet végzése alapján kell megfizetnie.”
„(1) A csomagküldő kereskedőnek a jövedéki termék más tagállamba történő szállításairól a (2) bekezdés szerinti adattartalmú, a vámszerv által előzetesen jóváhagyott és hitelesített nyilvántartást kell naprakészen vezetnie. A nyilvántartás vezetésére a vámszerv által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.”
„(3) A csomagküldő kereskedő a Jöt. 32. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a más tagállamba szállított jövedéki termék után megfizetett adó visszaigénylése iránti kérelmet a tárgyhót követő hó 20-ától nyújthatja be.”
„(2) A Jöt. 28. §-a szerinti adó-visszaigénylés esetében az adó-visszaigényléshez az adóbevallást az egyszerűsített kísérő okmánynak a termék címzett tagállamban történt átvételét igazoló példányával és a) e példányon az adónak a címzett tagállamban történt megfizetését vagy az adó megfizetésének biztosítását tanúsító igazolással vagy
b) az ahhoz csatolt, a címzett tagállam illetékes hatósága által kiállított, az adónak a címzett tagállamban történt megfizetését vagy az adó megfizetésének biztosítását igazoló bizonylatával
kell benyújtani. Az a) pont szerinti igazolásként a címzett tagállam illetékes hatósága nevének, címének (pecsétlenyomatának) és hivatkozási számának az okmányon történő feltüntetése is elfogadható.”
„(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerint benyújtott kérelem esetében a vámhatóság az adóbevallás beérkezésétől számított 5 munkanapon belül – a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló tanácsi rendelet szerint eljárva – megkereséssel él a címzett tagállam illetékes hatósága felé az adó címzett tagállamban történt megfizetésének vagy az adó megfizetése biztosításának ellenőrzése iránt.”
a) a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, az adóraktár nevére kiállított számla, vagy az adóraktár engedélyese által a jövedéki engedéllyel rendelkező saját telephelyére történt kitárolást igazoló egyszerűsített kísérő okmány és az onnan az adóraktárba való visszaszállításról kiállított bizonylat, vagy – a jövedéki terméknek a jövedéki engedélyes kereskedőtől, a nem jövedéki engedélyes kereskedőtől, illetve a végfelhasználótól az adóraktárba való visszaszállítása esetén – a jövedéki engedélyes kereskedőhöz, nem jövedéki engedélyes kereskedőhöz, illetve végfelhasználóhoz történt kitárolást igazoló egyszerűsített kísérő okmány és a visszaszállításról az adóraktár nevére kiállított bizonylat;
b) az adóraktárnak értékesített jövedéki terméknek az eladó által adóraktárból vagy importálótól való beszerzését igazoló számla és – adóraktárból történt beszerzés esetén – egyszerűsített kísérő okmány;
c) az adózottan beszerzett jövedéki termék adóraktárba történt betárolását igazoló okmány;
d) az adózott jövedéki termék felhasználását igazoló, a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított okmány; e) az adójeggyel ellátott dohánygyártmány beszerzése esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott, a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.”
a) a jövedéki termék belföldi forgalom számára történő vámkezelését igazoló vámokmány, a mellékleteivel együtt;
b) a jövedéki adó megfizetését igazoló bizonylat;
c) a harmadik országba kiléptetést igazoló vámhatóság által záradékolt vámokmány;
d) zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki termék esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott, a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.”
a) az exportáló nevére kiállított, a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló számla, vagy a jövedéki termék adózott voltát igazoló egyéb bizonylat, továbbá – az adóraktárból történt beszerzés esetén – egyszerűsített kísérő okmány;
b) a vámhatóság által záradékolt, végleges rendeltetéssel harmadik országba történő kiléptetést igazoló vámokmány;
c) a repülőgép üzemanyag esetében a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és magyar lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába történő betöltést és a repülőgép külföldre távozását igazoló, a 43. számú melléklet szerinti adattartalmú bizonylat, amelyet szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni; d) a zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki termék esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott, a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv, illetve a zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki terméknek a külföldön szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére történő kiszállítás esetén a külön jogszabályban meghatározott NATO Vámokmány vagy – a nem NATO tagállamokba történő kiszállítás esetében – az Egységes Vámokmány, amelyben exportőrként a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség kijelölt szerve, címzettként a külföldön szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség egysége, alegysége, köteléke szerepel.”
a) a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, a Jöt. 106. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazó, a jövedéki engedélyes importáló, a bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedő, illetve az adómentes felhasználó által kiállított számla; b) az adóraktár engedélyese által kiállított, a szabadforgalomba bocsátást igazoló számla és egyszerűsített kísérő okmány;
c) az adómentes célra beszerzett ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor és nem habzó köztes alkoholtermék felhasználásának elszámolását igazoló, a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által felvett jegyzőkönyv.”
a) az adóraktár-engedélyes nevére kiállított, a jövedéki termék adóraktár-engedélyes által történt adózott beszerzését igazoló számla, vagy az adóraktár-engedélyes által a jövedéki termék adózottan történt értékesítéséről eredetileg kiállított számla és a szabadforgalomba bocsátást igazoló egyszerűsített kísérő okmány, valamint az adóraktár-engedélyes által kiállított helyesbítő számla, illetve – a 78. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve – stornó számla, vagy az adóraktár engedélyesének jövedéki engedélyes telephelyére a jövedéki termék adóraktárból történt kitárolását igazoló egyszerűsített kísérő okmány és a jövedéki engedélyes telephelyről történt visszaszállításról kiállított bizonylat; b) a minőségi kifogás, illetve a lejárt szavatosság tényét és körülményeit tartalmazó, a visszaszállítást kezdeményező által készített jegyzőkönyv;
c) a jövedéki termék megsemmisítéséről a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv; d) a bor újrafeldolgozása esetében a bor újrafeldolgozását igazoló termelési napló.”
„(2) A Jöt. 99. § (7) bekezdése szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető: a) az adó-visszaigénylésre jogosult nevére kiállított, a dohánygyártmánynak az adó-visszaigénylésre jogosult által történt adózott beszerzését igazoló számla, vagy az adó-visszaigénylésre jogosult által a dohánygyártmány adózottan történt értékesítéséről eredetileg kiállított számla és – az adó-visszaigénylésre jogosult adóraktár-engedélyes esetében – a szabadforgalomba bocsátást igazoló egyszerűsített kísérő okmány, valamint az adó-visszaigénylésre jogosult által kiállított helyesbítő számla, illetve – a 78. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve – stornó számla, vagy az adó-visszaigénylésre jogosult adóraktár engedélyesének jövedéki engedélyes telephelyére a dohánygyártmány adóraktárból történt kitárolását igazoló egyszerűsített kísérő okmány és a jövedéki engedélyes telephelyről történt visszaszállításról kiállított bizonylat, vagy az adó-visszaigénylésre jogosult, a Jöt. 24. § (1) bekezdése szerinti bejegyzett kereskedő, illetve importáló jövedéki engedélyes telephelyére történt szállítást igazoló okmány és a jövedéki engedélyes telephelyről történt visszaszállításról kiállított bizonylat; b) a dohánygyártmány megsemmisítése esetében a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv; c) a dohánygyártmány újrafeldolgozása esetében a legkisebb fogyasztói csomagolás visszabontásáról a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.”
a) a gázolaj jövedéki adóval növelt áron történt beszerzését igazoló olyan számla, amelyen a jövedéki adót külön feltüntették;
b) a szállítási tevékenységhez használt szállítóeszközök megnevezése és azonosításának módja, jele;
c) olyan nyilvántartás, amely folyamatosan tartalmazza – szállítójárművenként és összesítve – a felhasznált gázolaj mennyiségét;
d) a tényleges vagy átlagfogyasztás, továbbá a megtett és felszámításra jogosító idő vagy távolság megállapítására alkalmas dokumentum;
e) a felhasználásra kiadott, és az ebből ténylegesen visszaigénylésre is jogosító gázolaj mennyiségről szóló belső bizonylatok.”
„(2) A Jöt. 55. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető: a) a repülőgép üzemanyag jövedéki adóval növelt áron történt beszerzését igazoló olyan számla, amely tartalmazza a felszámított jövedéki adót;
b) a légi jármű típusa és lajstromjele;
c) a repülés adatait, időtartamát és célját tartalmazó, jogszabályban vagy légiközlekedési hatóság által előírt formátumú dokumentum másolata;
d) – a Jöt. 55. § (3) bekezdés a) pontja szerinti repülés kivételével – a repülés teljesítésének a megrendelő, illetve – állami légi járművel állami feladatellátás keretében végzett repülés esetében – a repülést elrendelő általi igazolása.”
a) a biodízel adózott beszerzését igazoló, biodízeladóraktár-engedélyes által kiállított számla, illetve – ha a jogosult a Jöt. 55. § (5) bekezdése szerinti gépi bérmunka-szolgáltatást igénybe vevő bányavállalkozó – a gépi bérmunka-szolgáltatás nyújtója által a jogosult nevére kiállított számla, amelyhez mellékletként csatolják a b) pont szerinti adatok részletezését, valamint a biodízel adózott beszerzéséről a biodízeladóraktár-engedélyes által a gépi bérmunka-szolgáltatás nyújtója nevére kiállított számlák másolatát; b) olyan nyilvántartás, amely tartalmazza a használt gép, mechanikus berendezés megnevezését, azonosítási számát, jelét, névleges és tényleges fajlagos fogyasztását és az annak alátámasztására szolgáló dokumentum, módszer megjelölését, a gép üzemidejét, valamint a felhasznált biodízel mennyiségét eseménysorosan és havonkénti összesítésben;
c) a felhasznált és ebből ténylegesen visszaigénylésre jogosító biodízel mennyiségéről szóló belső bizonylatot;
d) a fenntartható bioüzemanyag termelés követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendelet szerinti fenntarthatósági bizonyítvány.”
„(2) A Jöt. 57/A. § szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető: a) a Jöt. 52. § (1) bekezdés a), d) és f) pont szerinti ásványolajok, az E85, az egyéb bioetanol tartalmú üzemanyagok és a biodízel (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: üzemanyag) jövedéki adóval növelt áron történő beszerzését igazoló olyan számla, amelyen a jövedéki adót külön feltüntették, b) a motorfejlesztéshez a tárgyidőszakban történt üzemanyag-felhasználást igazoló belső bizonylatok,
c) olyan nyilvántartás, amely folyamatosan tartalmazza – motoronként és összesítve – a felhasznált üzemanyag mennyiségét és
d) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 31. cikkének (5) bekezdése szerinti, a kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó tárgyévi vagy tárgynegyedévi támogatható költségekről és támogatásokról vezetett – belső bizonylatokkal alátámasztott – nyilvántartás.”
„(1) A Jöt. 57/C. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételhez a kérelmet a 24/A. számú melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani a vámhatósághoz. A belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező kérelmező a kérelmet angol, német vagy francia nyelven is benyújthatja.”
„d) a közúti árufuvarozási, illetve személyszállítási tevékenység folytatására jogosító engedélyt, saját számlás szállítás esetén a közúti áruszállítási vagy közúti személyszállítási igazolványt.”
„(3) A kérelmezőnek – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a (2) bekezdésben foglalt okiratokat, bizonylatokat elegendő másolatban a kérelemhez csatolni. A belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező, kereskedelmi járművet üzemeltető személynek a (2) bekezdésben foglalt okiratok hiteles fordítását vagy azok rövid magyar nyelvű kivonatát is csatolni kell a kérelemhez, kivéve, ha az okiratok angol, német vagy francia nyelvűek.”
„(7) A Jöt. 57/C. §-ában meghatározott esetekben az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető: a) a Jöt. 57/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gázolaj adózottan történt beszerzését a beszerzés helye és időpontja szerint is részletező, az üzemanyagkártya kibocsátója által kiállított számla másolati példánya,
„(5) Amennyiben a NÉBIH Borászati Igazgatóság a tevékenysége során bevizsgált borról megállapítja, hogy az a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően került előállításra vagy kezelésre, és minőségvédelmi bírság kiszabásának nincs helye, erről köteles a vámhatóságot értesíteni és részére a minőségvizsgálat eredményét átadni.”
„(3) A Jöt. 120. § (8) bekezdésében foglalt elszámolás módját a NAV elnöke egyedileg határozza meg, illetve a NAV szerveinek történő átadás esetére normatív utasításban szabályozza.”
„132/A. § (1) A Jöt. szerinti légiutas-ellátási tevékenység a jövedéki engedélyes kereskedő írásban tett bejelentése alapján végezhető. A bejelentéshez csatolni kell a jövedéki engedélyes kereskedő és a légitársaság légi járművek ellátásáról szóló megállapodását. (2) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a légiutas-ellátási tevékenység során a jövedéki készletéből kiszállított jövedéki termékekről, valamint a repülőgép fedélzetéről utántöltési céllal ideiglenesen levett, tárolt és repülőgép fedélzetére felvitt jövedéki termékekről a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás tartalmazza a jövedéki termékek kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, a Jöt. 3. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti esetben alkoholtartalmát, darabszámát, valamint a légi jármú lajstromjelét és a légitársaság megnevezését. A nyilvántartást naprakészen kell vezetni és havonta le kell zárni. (3) A légiutas-ellátási tevékenység során feleslegessé vált jövedéki termék előzetes bejelentést követően, vámhatósági felügyelet mellett megsemmisíthető.”
„(11) A 2013. január 1-jét megelőzően a Jöt. 57/C. § (2) bekezdés szerint nyilvántartásba vett gazdálkodók tekintetében a közúti áruszállítási igazolvány és a közúti személyszállítási igazolvány megszerzését a kérelemben megadott adatok változásának kell tekinteni.”
5. A belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet módosítása
53. § A belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: PM5 rendelet) 12. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a rendelet – az Áfa tv.-nyel és az Art.-tal együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„d) a Bizottság 79/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. január 31.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról.”
„(3) Az adóraktári zárjegyfelhasználó a negyedéves termeléséhez szükségesnél nagyobb zárjegykészletet nem tarthat.
(4) Az eseti bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő beszerzésenként, az importőr zárjegyfelhasználó importügyletenként nyújthatja be a zárjegy megrendelését.”
„(3) Ha a zárjegyek kiadásának – a Jöt.-ben és e rendeletben előírt – feltételei hiányoznak vagy a zárjegyfelhasználónak az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett végrehajtható adótartozása van – nem értve ide, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek –, a KAVIG a kiadás elutasításáról dönt.”
„(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala a zárjegyek érvényesíthető előállítási költségének kialakításába – a zárjegy előállítójával a zárjegyfajtánkénti egységnyi előállítási költségekben történő megállapodását megelőzően – köteles a zárjegyfelhasználók szakmai szövetségét, terméktanácsát bevonni. A kialakuló egységnyi fizetendő előállítási költségnek a hamisítás elleni megfelelő szintű védelmet a legkisebb költségterhelés mellett kell biztosítania.”
„(3) A forgalmazás során a zárjegy sorszámának és vonalkódjának bármely módon történő eltakarása (kivéve a díszdoboz csomagolású alkoholterméket, illetve a KAVIG által engedélyezett egyéb csomagolást, valamint az olyan biztonsági eszköz alkalmazását, melynek eltávolítása nem jár a zárjegy sérülésével, olvashatatlanná tételével), felülragasztása, a zárjegyen felirat alkalmazása tilos.
(3a) A gyűjtőcsomagolás felbontásakor talált zárjegy nélküli vagy a hamis zárjegyű alkoholterméket a forgalomból véglegesen, a levált vagy megsérült zárjegyű alkoholterméket ideiglenesen ki kell vonni és elkülönítve kell tárolni. A zárjegy nélküli vagy hamis zárjegyű, valamint a levált vagy megsérült zárjegyű alkoholtermékről a termék kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, alkoholtartalmát, darabszámát is tartalmazó leltárjegyzéket kell két példányban készíteni és legkésőbb a következő munkanapon a vámszerv részére benyújtani.
(3b) A (3a) bekezdés szerinti leltárjegyzéknek a vámszerv részére történő benyújtása sérült vagy levált zárjegyű alkoholtermékek esetén forgalmazói zárjegy-megrendelésnek minősül.”
„(5) A más tagállamból behozott zárjegy nélküli alkoholterméket a jövedéki adóügynek nem minősülő jövedéki üggyel, továbbá a jövedéki adóügyek közül a hatósági felügyelet keretében végzendő adóztatási feladat ellátására külön jogszabályban hatáskörrel és illetékességgel felruházott vámszervnek (a továbbiakban: hatósági felügyeletet ellátó vámszerv) a termék átvételével egyidejűleg be kell jelenteni. A bejelentésben meg kell adni a termék megnevezését, vámtarifaszámát, mennyiségét (kiszerelési egység szerinti darabszám) és alkoholtartalmát. A más tagállamból behozott zárjegy nélküli alkoholterméket a zárjeggyel ellátott alkoholtermékektől elkülönítve, külön helyen kell tárolni.”
„(1) Az alkoholtermék palackba történő kiszerelése esetén a zárjegyet a zárókupak tetejétől a palack nyakáig húzódva – nyitószalaggal ellátott kapszulák esetén a kapszulára – úgy kell felragasztani, hogy az a palack nyitásakor eltépődjön.”
„(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
a) az elszámolási időszak kezdő napján készleten lévő zárjegy mennyiségét (nyitókészlet);
b) az elszámolási időszakban átvett zárjegy mennyiségét, az átvétel keltét;
c) az elszámolási időszakban felhasznált, bizonylattal igazolt zárjegy darabszámát;
d) csökkentő tételként
da) a KAVIG által visszavett feleslegessé vált vagy minőséghibás zárjegy darabszámát,
db) a gyártás közben megsérült és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv felügyelete mellett megsemmisített zárjegy darabszámát,
dc) a zárjegy igénylőjének érdekkörébe nem tartozó okból – ide nem értve a lopás esetét – használhatatlanná vált, megsemmisült zárjegy darabszámát, ha az biztonsággal megállapítható,
dd) a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv felügyelete mellett megsemmisített feleslegessé vált zárjegy darabszámát;
e) a jegyzőkönyv keltének napján
ea) telephelyen készleten lévő,
eb) tagállamba kiszállított,
ec) bérmunkára átadott
fel nem használt zárjegy mennyiségét (zárókészlet);
f) az elszámolási időszakban keletkezett zárjegyhiányt.”
„13/A. § (1) Azokra a tagállamba kiszállított zárjegyekre, amelyeket a zárjegyfelhasználó az átvételtől számított 90 napon belül napi adatszolgáltatásában a 3. melléklet IV. 1.1, 1.2 vagy 7–10. pontjai szerint készletcsökkenésként nem jelent be, a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv – a vámszerv hivatalos helyén történő – bemutatási kötelezettséget írhat elő. (2) Ha az (1) és (3) bekezdés szerint a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által megküldött felszólítás ellenére a zárjegyfelhasználó a felszólításban megjelölt zárjegyeket a felszólítás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem mutatja be, a zárjegymennyiség zárjegyhiánynak minősül. (3) Amennyiben a zárjegyek az (1) bekezdés szerinti bemutatást követő 90 napon belül sem kerülnek felhasználásra, a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv 90 naponként az (1) bekezdés szerinti bemutatási kötelezettséget írhat elő.”
„(4) Ha a Jöt. rendelkezései alapján az elszámolás (3) bekezdés szerinti időpontban való teljesítésére halasztás adható, a halasztásra külön kérelmet kell benyújtani a KAVIG-hoz, mely a kérelem alapján dönt az elszámolás új időpontjáról, és ezt végzésben közli az importőr zárjegyfelhasználóval.
„(1) A KAVIG az átadás-átvételre kerülő párlat zárjegyekről számlát állít ki, amelyet a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv az átadás-átvétellel egyidőben köteles az eseti zárjegyfelhasználónak átadni.”
„A forgalmazás során megsérült vagy levált zárjegyek pótlása
16/E. § A szabadforgalomba bocsátott megsérült vagy levált zárjegyű alkoholtermék zárjegyének pótlásakor az 1–9. § rendelkezéseit a 16/F–16/G. § szerinti eltéréssel kell alkalmazni. 16/F. § (1) A szabadforgalomba bocsátott megsérült– vagy levált zárjegyű alkoholterméket továbbforgalmazni kívánó jövedéki engedélyes vagy nem jövedéki engedélyes kereskedő (a továbbiakban: forgalmazói zárjegyfelhasználó) által igényelt zárjegyet a KAVIG vámszerv útján bocsátja rendelkezésre. (2) A forgalmazói zárjegyfelhasználó kizárólag a birtokában lévő alkoholtermékről levált vagy megsérült zárjegy típusával megegyező zárjegy megrendelésére jogosult.
(3) A forgalmazói zárjegyfelhasználó által igényelhető zárjegy megrendelésére irányuló, 7. § (3a) bekezdése szerinti bejelentés egyik példányát a vámszervhez kell benyújtani, melyben meg kell adni: a) az igényelt zárjegy mennyiségét és típusát;
b) a leltárba vett alkoholtermékek származását igazoló okmány típusát, számát;
c) a forgalmazói zárjegyfelhasználó adószámát és jövedéki vagy működési engedélyének számát, vagy kereskedelmi tevékenység bejelentéséről szóló igazolásának számát és telephelyének címét;
d) a forgalmazói zárjegyfelhasználó elérhetőségeit.
(4) A vámszerv a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállásának vizsgálatát követően a forgalmazói zárjegyfelhasználó zárjegy megrendelésre irányuló bejelentését legkésőbb a következő munkanapon továbbítja a KAVIG részére. (5) A 7. § (3a) bekezdés szerinti zárjegymegrendelésre irányuló bejelentés KAVIG részére történő továbbítását követően a vámszerv a forgalmazói zárjegyfelhasználót tájékoztatja a megrendelt zárjegyek rendelkezésre bocsátásának – a forgalmazói zárjegyfelhasználóval előre egyeztetett – időpontjáról és helyszínéről. 16/G. § (1) Az igényelt zárjegyeket a vámszerv helyezi fel – a megsérült zárjegy eltávolítását követően – az e rendeletben meghatározott követelmények alkalmazásával. A felhelyezett zárjegyekről a vámszerv jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az új zárjeggyel ellátott alkoholtermék kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, alkoholtartalmát, valamint a felhelyezett zárjegy sorszámát, továbbá a levált vagy sérült zárjegyű alkoholtermék egyedi azonosításra alkalmas sérült vagy levált zárjegyének sorszámát is. A levált vagy megsérült zárjegyű alkoholtermék egyedi azonosításra alkalmas sérült vagy levált zárjegyét a vámszerv a zárjegyfelhelyezéssel egyidejűleg megsemmisíti, vagy amennyiben a megsemmisítés feltételei nem állnak fenn, úgy azt megsemmisítés céljából bevonja. (2) A forgalmazói zárjegyfelhasználónak nem kell megfizetnie a zárjegy előállítási költségét.
Értelmező rendelkezések
1. levált zárjegyű alkoholtermék: az az alkoholtermék, amelynél a zárjegy részben vagy teljesen elvált a palacktól és zárókupaktól, de a termék egyéb jellemzői alapján feltételezhető, hogy az korábban zárjeggyel ellátott volt és a levált zárjegy a forgalmazás, tárolás, szállítás helyén megtalálható és minden kétséget kizáróan a termékkel vagy annak forgalmazójával, gyártójával összefüggésbe hozható,
2. megsérült zárjegyű alkoholtermék: az az alkoholtermék, amelyen a zárjegy képe és formátuma felismerhető, egyedileg azonosítható, de funkcióját nem tölti be, valamint az az alkoholtermék, amelyen a zárjegy anyagában folytonossági hiány következett be.”
„18. § A 2012. december 31-ig hatályos előírások szerint legyártott zárjegykészlet a zárjegyfelhasználók részére a készlet erejéig kiadható és az alkoholtermékeken időbeli korlátozás nélkül felhasználható.”
67. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
68. § E rendelet 57. §-a, 58 §-a, 63. §-a, 64. §-a, 65. § (1) bekezdése és 9. melléklete tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított –, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
1. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
„Az adójegyek leírása
1. Adójegy, a darabonként csomagolt szivar adójegye kivételével
1.1. Leírása: Az adójegy téglalap alakú. Az adójegy egy sorszámot (vonalkód formájában is), a fogyasztói csomagban levő dohánygyártmány mennyiségét (darab vagy gramm), kiskereskedelmi eladási árát, az adómérték kódját, valamint a dohánygyártmánynak a Jöt. 96. § (1) bekezdésben meghatározott megnevezését tartalmazza. 1.2. Mérete: 44 x 20 mm.
1.3. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott papír.
1.4. Sorszám: Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).
1.5. Ellenőrző kód: A sorszámot követő karakter.
1.6. Kiszerelési egység: A cigaretta esetében a méretre vágott adójegyek 500-anként szalagozott kötegekben, egyébként a méretre vágott adójegyek 100-anként vagy 500-anként szalagozott kötegekben.
1.7. Csomagolási egység: A 100-as kötegek 5000 darabonként, az 500-as kötegek 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy az adójegyek a dobozt teljes terjedelemben kitöltsék.
2. A darabonként csomagolt szivar adójegye
2.1. Leírása: Az adójegy két téglalap alakú füllel ellátott, fekvő ellipszis alakú, kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia. Az adójegyen a „Szivar” szöveg az ellipszis felső vonalán, az adómérték kódja az ellipszis alsó vonalán, míg az ellipszis közepén a sorszám és a kiskereskedelmi eladási ár található.
2.2. Mérete: Az adójegy teljes hossza 72 mm, az ellipszis hossza 42 mm, legnagyobb szélessége 18 mm, a fül szélessége 11 mm.
2.3. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott öntapadós hologramfólia.
2.4. Sorszám: Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).
2.5. Ellenőrző kód: A sorszámot követő karakter.
2.6. Csomagolási egység: 50 darab ív, ívenként 30 darab adójegy, dobozba rakva.”
2. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
„4. Nyilatkozatok
4.1. Egyéb köztartozásra:
4.2. Adótartozásra (kizárólag egyszerűsített adóraktári engedélyt kérelmező esetén):
4.3. Csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárásra:
4.4. Kettős könyvvezetésre:
4.5. Szja törvény szerinti nyilvántartás vezetésre:
4.6. Az éves beszámoló hitelesítésére:
4.7. Közvetlen számítógépes kapcsolatra:
4.8. Jövedéki biztosítékra (felajánlott összeg, teljesítési módja):
4.9. Utolsó három gazdasági év átlagában előállításra kerülő szőlőbor mennyiségére:
4.10. A szőlőbor kiszerelésére, termelői borkimérés keretében történő értékesítésére:
4.11. A szőlő értékesítésére, felhasználására:
4.12. Jövedéki termék, megfigyelt termék közösségen belüli beszerzésére, kiszállítására:
4.13. Egyszerűsített adóraktárban történő pezsgő előállításra:”
„5.Tároló adóraktár, tranzitadóraktár, utasellátó adóraktár esetén
5.1. Tárolt jövedéki termék megnevezése:
5.2. Tárolt jövedéki termék vámtarifaszáma:
5.3. Tárolt jövedéki termék fajtakódja:”
3. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
„3. Készletcsökkenés
a) belföldre értékesített:
b) saját kiskereskedelmi eladóhely részére kiszállított:
c) tagállamba értékesített:
d) exportra kiszállított:
e) légiutas-ellátási tevékenységhez kiszállított:”
4. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
„f) kitárolás végleges mentesüléssel
külföldi vagy belföldi lajstromjelű, áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajónak:
légi közlekedési tevékenységet végző légi járműnek:
5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj:
felhasználói engedélyesnek:
nyilvántartásba vett felhasználónak:
exportálónak:
közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedőnek:
egyéb ellenőrzött ásványolaj 5 liternél/5 kilogrammnál kisebb kiszerelésben történő forgalomba hozatala:
5. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
„Bérfőzési napló
(bérfőzetőnként és bérfőzésenként)”
(Gyümölcscefre átvétele)
„2. Bérfőzető nyilatkozata az 55. § (2) bekezdésben foglalt feltételekről, valamint a 18. életév betöltéséről:” (Bérfőzött párlat származási igazolvány)
„2. Bérfőzető neve, adóazonosító jele, lakóhelye:”
6. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
A szőlő, szőlőbor, sűrített must, töményített must, tartósított must, borászati melléktermék
és a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő elszámolása (adóraktáranként) A Melléklet 2.2.3., 2.2.4., 2.3.1., 2.3.9. és 4. pontjai a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerint előállított pezsgőre nem vonatkoznak. 1. Szőlőkészlet alakulása (mázsában)
1.1. Megtermelt szőlőtermés mennyisége:
1.2. Értékesített szőlő mennyisége (bizonylat száma, vevő neve, vevő adószáma vagy adóazonosító jele):
1.3. Vásárolt szőlő mennyisége (bizonylat száma, eladó neve, eladó adószáma vagy adóazonosító jele):
1.4. Feldolgozott szőlő mennyisége (erjesztéssel, erjesztés nélkül):
1.5. Feldolgoztatott szőlő mennyisége (bérfeldolgozó neve, bérfeldolgozó adószáma vagy adóazonosító jele, feldolgozás erjesztéssel, feldolgozás erjesztés nélkül):
2. Termékkészlet (szőlőmust, szőlőbor, sűrített must, töményített must, tartósított must, a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő) alakulása (hektoliterben) 2.1. Nyitókészlet:
2. 2. Növekedés
2.2.1. Saját előállításban:
2.2.2. Másik adóraktárból/Mustelőállító üzemből betárolt:
2.2.3. Harmadik országból betárolt:
2.2.4. Tagállamból betárolt:
2.2.5. Egyéb növekedés:
2.3. Csökkenés
2.3.1. Adómentes fogyasztás:
2.3.2. Adóköteles fogyasztás:
2.3.3. Másik adóraktárba/Mustelőállító üzembe áttárolt:
2.3.4. Harmadik országba kitárolt:
2.3.5. Tagállamba adófelfüggesztéssel kitárolt:
2.3.6. Tagállamba adózottan kitárolt:
2.3.7. Kereskedőnek kitárolt:
2.3.8. Pincéből végső fogyasztónak értékesített:
2.3.9. Szőlőtermelőnek adózottan átadott (szőlőtermelő neve, adóazonosító jele):
2.3.10. Igazoltan megsemmisített:
2.3.11. Igazoltan megsemmisült:
2.3.12. Mintaként vett:
2.3.13. Pezsgő előállítására felhasznált:
2.3.14. Egyéb csökkenés:
2.4. Tényleges veszteség:
2.5. Keletkezett melléktermék:
2.6. Zárókészlet:
3. Veszteségek elszámolása (veszteség típusonként literben)
3.1. Tényleges veszteség:
3.2. Elszámolható veszteség:
3.3. Adóköteles hiány:
4. Melléktermék készletek alakulása (melléktermékenként, hektoliterben vagy mázsában)
4.1. Nyitókészlet:
4.2. Növekedés:
4.2.1. Keletkezett:
4.2.2. Saját adóraktárból betárolt:
4.3. Csökkenés:
4.3.1. Kötelező lepárlásra átadott:
4.3.2. Ellenőrzés mellett kivont:
4.3.3. Saját adóraktárba kitárolt:
4.3.3. Belföldről kiszállított:
4.4 Igazoltan megsemmisült:
4.5. Mintaként vett:
4.6. Zárókészlet:
4.7. Tényleges készlet:
4.8. Készlethiány:
4.9. Készlettöbblet:”
7. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
Kérelem benyújtásának időpontja:
Kérelmet átvevő vámszerv megnevezése, aláírása:
KÉRELEM
a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktári tevékenysége folytatásának engedélyezésére
1. Személyi adatok
1.1. Egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő esetében
1.1.1. Neve:
1.1.2. Születési helye, ideje:
1.1.3. Anyja neve:
1.1.4. Állampolgársága:
1.1.5. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye):
1.1.6. Székhelye (ennek hiányában levelezési címe):
1.1.7. Személyazonosító igazolvány (útlevél) száma:
1.1.8. Vállalkozói vagy őstermelői igazolvány száma, kelte, kiadó hatóság megnevezése:
1.1.9. Adószáma/közösségi adószáma:
1.1.10. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:
1.2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében
1.2.1. Neve (elnevezése):
1.2.2. Rövidített neve:
1.2.3. Cégbírósági bejegyzés száma, kelte:
1.2.4. Székhelye (ennek hiányában telephelye vagy fióktelepe):
1.2.5. Adószáma/közösségi adószáma:
1.2.6. Egységes statisztikai jelzőszáma:
1.2.7. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:
1.2.8. Levelezési címe:
1.2.9. AEO tanúsítvány száma:
1.2.10. A képviseletre jogosult neve:
1.2.11. Születési helye, ideje:
1.2.12. Anyja neve:
1.2.13. Állampolgársága:
1.2.14. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye):
1.2.15. Személyazonosító igazolvány (útlevél) száma:
2. Nyilatkozatok
2.1. Egyéb köztartozásra:
2.2. Jövedéki biztosítékra (felajánlott összeg, teljesítési módja):
3. Adóraktári adatok
3.1. Adóraktár címe:
3.2. Adóraktár helyrajzi száma:
3.3. Adóraktár használati jogcíme:
3.3.1. Bérleti szerződés határozott időtartamra (tól-ig):
3.3.2. Bérleti szerződés határozatlan időtartamra:
3.3.3. Saját tulajdon esetén a tulajdoni hányad:
4. Adóraktári tevékenység adatai
4.1. Az alapanyag előállításának helye [település, helyrajzi szám, terület hektárban]:
4.2. A tiszta növényi olaj előállításához felhasznált alapanyag megnevezése:
4.3. Az adóraktár tároló tartályainak adatai (azonosítószám, űrtartalom):
5. Az előállított tiszta növényi olaj felhasználására vonatkozó adatok
5.1. A felhasználás helye [település, helyrajzi szám vagy erdészeti azonosító, terület hektárban]:
5.2. A felhasználás célja [mezőgazdasági földművelési munkákhoz, betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz, erdőfelújítási munkákhoz, halgazdálkodáshoz]:
6. Felelős üzemvezető
6.1. Neve:
6.2. Munkaköre:
6.3. Beosztása:
7. A csatolt okiratok db száma és megnevezése:
Kelt: .........................
.....................................
a kérelmező aláírása (bélyegzője)”
8 . melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
A PM4 rendelet mellékletének elnevezése helyébe a következő szöveg lép:
9 . melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
Elektronikus számlakibocsátás esetén az adóhatóság által elfogadott formátumok
1. Adóhatósági ellenőrzés céljából az adóalanyok a 2012. december 31-éig kibocsátott elektronikus számláik esetében a számla kibocsátáskor érvényben levő – az állami adóhatóság által közleményben közzétett – formátumnak megfelelő adatok átadásával tesznek eleget számlabemutatási kötelezettségüknek.
2. Adóhatósági ellenőrzés céljából az adóalanyok a 2013. január 1-jén vagy azt követően kibocsátott, az Áfa tv. 175. § (2) bekezdése szerinti elektronikus számla esetében az alábbi formátumnak megfelelő adatok átadásával tesznek eleget számlabemutatási kötelezettségüknek: a) .txt formátum (text fájl),
b) bármilyen más, úgynevezett print fájl formátum, mely nem formázott szöveget, illetve karaktereket tartalmaz, továbbá nem találhatóak a fájlban – a soremelés és az oldalkezdet jelzésen kívül – utasítások, és a fájl tartalma (a fájlban szereplő szöveg, illetve karakterek) egyértelműen megfeleltethető a kinyomtatott adatoknak (a fájlban szereplő karakterek sorozata, tulajdonsága a papírra történő kinyomtatással sem változik),
c) .csv fájlformátum,
d) .dbf formátum,
e) .mdb formátum,
f) .xls fájlformátum,
g) .xml fájlformátum.
3. Az 1. és 2. pontok alá nem tartozó elektronikus számláikat, valamint erre vonatkozó választás esetén, a 2. pontban foglaltaktól eltérően az Áfa tv. 175. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus számláikat az adóalanyok adóhatósági ellenőrzés céljából az alábbi formátumban bocsáthatják az adóhatóság rendelkezésére: a) .pdf formátum és .xml fájl a számla kibocsátója által elektronikus úton létrehozott, és elektronikus számlaként kibocsátott számlák esetében,
b) .pdf állomány, amely felbontása legalább 300 dpi és 256 szürkeárnyalatú módban készült, a papír alapon létrehozott, és elektronikus számlaként kibocsátott számlák esetében, mely számlák adatait a személyi számítógépeken elterjedt operációs rendszerek gyártó által alapértelmezésként szállított betűkészletek valamelyikével kell feltüntetni.”
10. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
A zárjegyek leírása
1. Alkoholtermék zárjegy
1.1. Leírása:
A zárjegy fekvő téglalap alakú, színe kékeszöld összhatású, kék és zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne ugyanezen színek használatával Merkúr embléma. A zárjegyen a „Szeszes ital” felirat sötétkék, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található.
1.2. Méret (választék) és alkalmazhatóság:
45 x 12 mm: 0,02–0,5 liter között
80 x 16 mm: 0,2–1,00 liter között
100 x 16 mm: 1,5 litertől
1.3. Technológia:
Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló.
1.4. Anyaga:
Speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel van ellátva.
1.5. Sorszám:
Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).
1.6. Ellenőrző kód:
A sorszámot követő karakter.
1.7. Kiszerelési egység:
A méretre vágott zárjegyek 500-anként szalagozott kötege.
1.8. Csomagolási egység:
A 80 x 16 mm és a 100 x 16 mm méretű zárjegy esetén 20 000 darabonként, a 45 x 12 mm méretű zárjegy esetén 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy a zárjegyek a dobozt teljes terjedelmében kitöltsék.
2. Pálinka zárjegy
2.1. Leírása:
A zárjegy fekvő téglalap alakú, színe vöröses-narancs összhatású, rózsaszín és narancs biztonsági (guilloche) nyomattal, benne Merkúr embléma. A zárjegyen a „Pálinka” felirat és a Merkúr embléma sötétbarna, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található.
2.2. Méret (választék) és alkalmazhatóság:
45x12 mm: 0,02–0,5 liter között
80x16 mm: 0,2–1,00 liter között
100x16 mm: 1,5 litertől
2.3. Technológia:
Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló.
2.4. Anyaga:
Speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel van ellátva.
2.5. Sorszám:
Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).
2.6. Ellenőrző kód:
A sorszámot követő karakter.
2.7. Kiszerelési egység:
A méretre vágott zárjegyek 500-anként szalagozott kötege.
2.8. Csomagolási egység:
A 80Ű16 mm és a 100Ű16 mm méretű zárjegy esetén 20 000 darabonként, a 45Ű12 mm méretű zárjegy esetén 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy a zárjegyek a dobozt teljes terjedelmében kitöltsék.
3. Párlat zárjegy
3.1. Leírása:
A zárjegy fekvő téglalap alakú, színe zöldes összhatású, zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne ugyanezen szín használatával Merkúr embléma. A zárjegyen a „Párlat” felirat sötétzöld, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található.
3.2. Méret (választék):
80x16 mm
3.3. Technológia:
Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló.
3.4. Anyaga:
Speciális, csak erre a célra legyártott, öntapadós felületű, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel van ellátva.
3.5. Sorszám:
Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).
3.6. Ellenőrző kód:
A sorszámot követő karakter.”
11. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
„IV. Zárjegykészlet-csökkenés
1. Zárjegyfelhelyezés alkoholtermékre
[GTIN számmal / VP termékazonosító-számmal beazonosított alkoholtermékenként, azon belül tételazonosítónként]
1.1. Belföldön felhelyezett zárjegyek
a) alkoholtermék GTIN száma / VP termékazonosító-száma:
b) tételazonosító száma(i) / sorszámtartománya(i):
c) felhasznált zárjegyek sorszámtartománya(i)
ca) kezdete (legkisebb számérték):
cb) vége (legnagyobb számérték):
d) palackozott (kiszerelt) alkoholtermék mennyisége
da) literben:
db) a fogyasztói csomagolás szerinti mennyiségi egységben (palack stb.):
dc) az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben:
1.2. Tagállamban felhelyezett zárjegyek
a) alkoholtermék GTIN száma / VP termékazonosító-száma:
b) tételazonosító száma(i) / sorszámtartománya(i):
c) felhasznált zárjegyek sorszámtartománya(i):
ca) kezdete (legkisebb számérték):
cb) vége (legnagyobb számérték):
d) palackozott (kiszerelt) alkoholtermék mennyisége
da) literben:
db) a fogyasztói csomagolás szerinti mennyiségi egységben (palack stb.):
dc) az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben:
1.3. Harmadik országban felhelyezett zárjegyek
a) alkoholtermék GTIN száma / VP termékazonosító-száma:
b) tételazonosító száma(i) / sorszámtartománya(i):
c) felhasznált zárjegyek sorszámtartománya(i)
ca) kezdete (legkisebb számérték):
cb) vége (legnagyobb számérték):
d) palackozott (kiszerelt) alkoholtermék mennyisége
da) literben:
db) a fogyasztói csomagolás szerinti mennyiségi egységben (palack stb.):
dc) az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben:
2. Másik saját telephelyre átadás
a) átadott zárjegy darabszáma: ............ és sorszáma (sorszámtartománya):
b) fogadó telephely jövedéki száma: .............
c) szállítólevél száma:
3. Másik adóraktár-engedélyesnek bérmunkára átadás
a) átadott zárjegy darabszáma: ........... és sorszáma (sorszámtartománya):
b) fogadó telephely jövedéki száma:
c) szállítólevél száma:
4. Másik adóraktár-engedélyestől bérmunkára átvett zárjegy visszaadása
a) visszaadott zárjegy darabszáma: .............. és sorszáma (sorszámtartománya):
b) fogadó telephely jövedéki száma:
c) szállítólevél száma:
5. Külföldön történő zárjegyfelhelyezés céljából harmadik országba kiszállítás
a) kiszállított zárjegy darabszáma: ................... és sorszáma (sorszámtartománya):
b) vámokmány száma:
6. Másik tagállamban történő zárjegyfelhelyezés céljából másik tagállamba kiszállítás
a) kiszállított zárjegy darabszáma: ............. és sorszáma (sorszámtartománya):
b) szállítólevél száma:
7. Telephelyen megsemmisítés
a) feleslegessé vált megsemmisített zárjegy darabszáma: .............. és sorszáma (sorszámtartománya):
b) a 14. § (2) bekezdés szerinti, gyártás közben megsérült zárjegy darabszáma: ........... és sorszáma (sorszámtartománya): c) a megsemmisítésről felvett vámhatósági jegyzőkönyv száma:
8. KAVIG általi visszavétel
a) visszavett zárjegy darabszáma: ............. és sorszáma (sorszámtartománya):
b) KAVIG visszavételt igazoló bizonylatának száma:
9. Gyártás közben megsérült, a 14. § (2) bekezdés szerinti elszámolásra nem kerülő zárjegyek darabszáma 10. A zárjegy igénylőjének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan okból történt – ide nem értve a lopás esetét – használhatatlanná válás, megsemmisülés
a) a használhatatlanná vált vagy megsemmisült zárjegy darabszáma:
b) a használhatatlanná válásról vagy megsemmisítésről felvett vámhatósági jegyzőkönyv száma:”