KÜ BH 2012/52
KÜ BH 2012/52
2012.02.01.
Termőföld tulajdonjogának megszerzése esetén a szerző félnek a törvényi tartalomnak megfelelő konkrét és határozott nyilatkozatot kell tennie a szerzési korlátozást illetően [1994. évi LV. tv. 5. §, 9. §].
A felperes 2010. május 22. napján kelt adásvételi szerződéssel megszerezte az eladók 1/6-1/6 tulajdoni hányadára tartozói zártkertben lévő, 605 hrsz.-ú, 440 m2 térmértékű, 1,76 AK-értékű, szőlő megnevezésű, valamint a zártkertben lévő 628/2 hrsz.-ú, 310 m2 térmértékű, 0,20, AK-értékű, legelő és gazdasági épület megnevezésű ingatlanrészeket.
A felek az adásvételi szerződés 8. pontjában rögzítették, hogy a felperes magyar állampolgár, és ingatlanszerzési képessége mentes minden korlátozástól.
A felperes ingatlan-nyilvántartási kérelmében a fenti ingatlanokra tulajdonjogának bejegyzését kérte.
Az I. rendű alperes a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére hívta fel a felperest, melyre a felperes közölte, hogy az adásvételi szerződés 8. pontjában foglaltak megfelelnek a Tft. 5. § (1), (2) bekezdésében és 9. § (3) bekezdésében foglaltaknak.
Az I. rendű alperes a 2010. július 23. napján kelt határozatával a bejegyzés iránti kérelmet elutasította.
A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során a II. rendű alperes a 2010. szeptember 10. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.
Arra hivatkozott, hogy olyan nyilatkozat megtételét kérte tőle a földhivatal, amely az adásvételi szerződés 8. pontjában már rögzítve lett, és megfelel a törvényi előírásoknak.
Álláspontja szerint az alperes a Ptk. 5. § (1) bekezdésében foglalt, joggal való visszaélést valósítja meg, és utalt arra, hogy az alperes a Tft. 9. § (1) bekezdése értelmében nyilatkozatának valóságtartalmát az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti.
A bíróság felhívására terjesztette ki a felperes az I. rendű alperes ellen megindított pert a II. rendű alperesre is.
A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte, és a II. rendű alperes 2010. szeptember 14. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezte, az alperest új eljárásra kötelezte; az I. rendű alperes tekintetében a felperes keresetét elutasította.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a perbeli jogvita tárgya kizárólag a Tft. 9. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozat tartalmára vonatkozott, vagyis az adásvételi szerződés 8. pontjában megfogalmazott nyilatkozat ennek való megfelelőségére.
A Tft. 5. § (1) és (2) bekezdése a belföldi magánszemélyek tulajdonszerzését szabályozza, és e tekintetben a termőföld tulajdonjogának megszerzése vonatkozásában egy korlátot állít fel.
A törvény szerint a tulajdonszerzés ellenőrzése az ingatlan-nyilvántartási hatóság feladatát képezi, ennek megkönnyítése érdekében a 9. § (3) bekezdése előírja, hogy a szerző félnek nyilatkoznia kell, hogy a tulajdonszerzése nem ütközik törvényi korlátozásba.
A nyilatkozat valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti.
A megyei bíróság álláspontja szerint helytállóan utalt a felperes arra, hogy a Tft. 9. § (3) bekezdése nem határozza meg, hogy a nyilatkozatnak milyen tartalommal kell megfogalmazódnia, mit kell tartalmaznia ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóság azt elfogadja.
A törvény csak azt rögzíti, hogy arról kell nyilatkozni, hogy a tulajdonszerzés nem ütközik szerzési korlátozásba.
A törvényi megszövegezésből kifolyólag a megyei bíróság osztotta a felperes álláspontját és megállapította, hogy az adásvételi szerződés 8. pontjában megfogalmazottak megfelelnek a Tft. 9. § (3) bekezdésében írt feltételeknek.
Az alperes a hozzá benyújtott minden nyilatkozatot tartalma szerint köteles elbírálni, így a felperes amikor arról nyilatkozik, hogy „ingatlanszerzési képessége mentes minden korlátozástól”, ez azt is jelenti, hogy nem esik a Tft. 5. § (1), illetőleg (2) bekezdésében megfogalmazott szerzési korlátozás alá; ennél többet jelentő nyilatkozat megtételére a Tft. a feleket nem kötelezi.
Rámutatott a megyei bíróság arra, hogy a 9. § (3) bekezdése alapján a földhivatal – amennyiben a nyilatkozat tartalmát illetően kétségei vannak – az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján ellenőrizheti azt.
A megyei bíróság azon álláspontra helyezkedett, hogy az alperesi határozat tehát jogszabálysértő, az alperes a jogszabály téves értelmezése folytán utasította el a felperes bejegyzés iránti kérelmét.
A II. rendű alperes határozatát ennek megfelelően hatályon kívül helyezte, és a II. rendű alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Előírta, hogy az új eljárásban az adásvételi szerződésben rögzített nyilatkozatot el kell fogadni, és az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak lehetősége van – az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján – a felperesi nyilatkozat valóságtartalmáról meggyőződni; ezt követően a tulajdonjog-átvezetést megtagadni jogszerűen nem lehet.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Tft. 5. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 9. § (3) bekezdésében foglaltakat.
Álláspontja szerint az adásvételi szerződés 8. pontjában megfogalmazottak nem felelnek meg a törvényi feltételeknek, mivel a felperesnek nem a bejegyzés alapját képező okiratban, hanem az ingatlan-nyilvántartási kérelemben kell nyilatkozatot tennie, valamint a felperesnek nem az ingatlanszerzésre, hanem a termőföld szerzésére vonatkozóan kell nyilatkoznia, a szerződés hivatkozott 8. pontja pedig ellentétes a Tft. rendelkezéseivel, hiszen a szerzési képesség nem mentes a korlátozástól; a felperes nem nyilatkozott arról, hogy a termőföld fekvése szerinti településen sem ő, sem közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld mennyisége nem haladja meg a megszerezni kívánt ingatlannal a Tft. 5. § (2) bekezdésében megjelölt mennyiséget.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-ára hivatkozással kifejtette a II. rendű alperes, hogy – álláspontja szerint – a tulajdonszerzési nyilatkozatnak egyértelműnek, konkrétnak, egzakt módon meghatározottnak kell lennie.
Mivel a földhivatali eljárásban bizonyítás felvételére nincs lehetőség, a földhivatal elsősorban a hozzá benyújtott iratok alapján dönt.
Az ingatlan-nyilvántartás alapján teljes körűen nem követhető nyomon, hogy a szerző fél által megszerzett termőföld nagysága vagy AK-értéke a törvényi korlátot meghaladja-e, így a tulajdonjog-bejegyzési kérelemben nyilatkozattételi kötelezettség terheli a szerző felet arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba.
A II. rendű alperes megítélése szerint jogszabálysértőnek tekinthető a jogerős ítéletben megjelölt eljárási cselekmény végzése, ugyanis az okirati elv alapján az okirat nem helyettesíthető az ingatlanügyi hatóság ellenőrzési cselekményével, nevezetesen, hogy az adatbázisból ellenőrizze a földhivatal, hogy a szerző fél tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, az ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket azonban tévesen értelmezte.
A Tft. 5. § (1) bekezdése értelmében belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú, vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen.
A (2) bekezdés szerint a belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő, és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában levő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld-területének 1/4-ét, vagy az 1000 hektárt.
A Tft. 9. § (3) bekezdése előírja, hogy a szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti.
Tft. fenti rendelkezéseiből következően egyértelműen szétválasztást igényel az ingatlanügyi hatóság felé bejegyzési kérelmet előterjesztő fél kötelezettsége a kérelem teljesíthetősége érdekében teendő nyilatkozatok tekintetében, valamint a földhivatal ellenőrzési lehetősége.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy ez utóbbi – tehát a földhivatal ellenőrzési lehetősége, amely az ingatlan-nyilvántartás alapján történhet – nem helyettesítheti, nem pótolhatja a szerző fél nyilatkozattételi kötelezettségét, és annak tartalmát sem.
A perbeli ügyben a felperes a szerződés 8. pontjában nyilatkozott akként, hogy az ingatlanszerzési képessége mentes minden korlátozástól.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint ezen szerződéses nyilatkozat nem azonos a Tft. 9. § (3) bekezdésében megkövetelt nyilatkozattal, sem annak tartalmát, sem formáját illetően.
Helytállóan hivatkozott arra az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a törvényi szabályozás szövegezéséből következően a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben kell a szerző félnek nyilatkozatot tennie, nem pedig magában a szerződésben.
Az I. rendű alperes hiánypótlási felhívására történt felperesi közlés sem felelt meg a Tft. 9. § (3) bekezdésében foglalat követelménynek.
Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Tft. 5. § (1) és (2) bekezdése olyan termőföldszerzési korlátozást szabályoz, amelynek meglétével a szerző fél lehet tisztában. Különösen igaz ez az 5. § (2) bekezdése esetében, amikor is nem csak a saját szerzésétől, hanem a termőföld fekvése szerinti településen a közeli hozzátartozója tulajdonában álló termőföldeket is számításba kell venni.
Az ingatlanügyi hatóság nem kötelezhető arra, hogy a felperesnek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozói körét feltárja, és a tulajdonukban álló termőföldek mennyiségére tekintettel számításokat végezzen arra vonatkozóan, hogy a felperes – mint termőföldet szerző fél – valóban szerzési korlátozás alá esik-e, vagy sem.
Tévesen értékelte tehát a megyei bíróság úgy jogerős ítéletében, hogy a felperesnek az adásvételi szerződés 8. pontjában tett nyilatkozata megfelel a Tft. 5. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá 9. § (3) bekezdésében foglaltaknak, és hárította – a nyilatkozat valóságtartalmát illetően – annak ellenőrzési feladatát az ingatlanügyi hatóságra.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az alperes azon álláspontjával, hogy a Tft. rendelkezéseinek megfelelően a felperesnek – mint termőföldet szerző félnek – kell a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia arról, hogy sem a Tft. 5. § (1) bekezdésében, sem pedig (2) bekezdésében szabályozott korlátozás alá nem esik. Ennek megfelelő tartalmú pontos, határozott nyilatkozat hiányában az ingatlanszerzési képesség korlátozástól mentességére való szerződési hivatkozás nem meríti ki a törvény által a 9. § (3) bekezdésében megkövetelt nyilatkozatot, hiánypótlási felhívást alapoz meg, és megfelelő pótlás hiányában a felperes bejegyzési kérelme nem teljesíthető.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat megsértette, a II. rendű alperes határozata jogszerű és megalapozott volt, ezért – a jogerős ítéletnek a Pp. 275. § (4) bekezdése szerinti hatályon kívül helyezése mellett – a felperes megalapozatlan keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése szerint elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.235/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás