Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet

53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományát érintő egyes NGM rendeletek módosításáról1

2013.01.01.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § f) pontjában,

az 5. §–9. § tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82/A. § (1) bekezdés d)–e) pontjában,

a 10. § tekintetében Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82/A. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 11. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 72/B. § (3) bekezdésében,

a 12. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kormánytisztviselői jogviszony létesítését megelőző pszichikai alkalmassági vizsgálatok rendjéről szóló 13/2011. (III. 25.) NGM rendelet módosítása

1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kormánytisztviselői jogviszony létesítését megelőző pszichikai alkalmassági vizsgálatok rendjéről szóló 13/2011. (III. 25.) NGM rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgált személyt a pszichikai alkalmassági vizsgálat megkezdése előtt írásban – a 4. melléklet szerinti nyomtatványon – tájékoztatni kell)

„c) arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét követően a 4. § (1) bekezdése szerint elkészült szöveges értékelés a személyi anyagához nem csatolható és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 32/Y. §-a szerinti minősítéséhez nem használható fel;”

(2) Az R1. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kijelölt szervezeti egység az alkalmassági minősítést írásban közli az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló vezetővel. A munkáltatói jogkört gyakorló vezető az alkalmassági minősítésben foglaltak figyelembevételétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében eltekinthet, ha a vizsgált személy nem felel meg az adott munkakörben, beosztásban és munkahelyen végzett tevékenység pszichológiai alkalmassági követelményeinek, vagy nem alkalmas a munkaköri követelményekből adódó fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére.”

2. § Az R1. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

3. § (1) Az R1. 3. § (7) bekezdés a) pontjában, a 7. § (4) bekezdésében, a 4. mellékletben a „vizsgálatot végző személyt” szövegrész helyébe a „vizsgálatot végző pszichológust, valamint a vizsgálat lefolytatásában résztvevő asszisztenst” szöveg lép.

(2) Az R1. 7. § (2) bekezdésében a „Ktv. 34/A. §” szövegrész helyébe a „NAV tv. 32/Y. §” szöveg lép.

(3) Az R1. 4. mellékletében az „amennyiben az alkalmassági minősítés felülvizsgálatának kezdeményezésére nem került sor, a pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett dokumentációt a KEK – az alkalmassági minősítés kivételével – az alkalmassági minősítés közlésének napjától számított tizenötödik napon megsemmisíti” szövegrész helyébe az „a pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adatok az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott ideig kezelhetők” szöveg lép.

(4) Az R1. 4. mellékletében az „a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 34/A. §-a” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 32/Y. §-a” szöveg lép.

4. § Hatályát veszti az R1.

1. 3. § (10) bekezdésében a „vagy az alkalmassági vizsgálatot véleményező pszichológus döntése alapján a megjelölt munkakörre „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg”,” szövegrész,

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet módosítása

5. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 27/2011. (VII. 26.) NGM (a továbbiakban: R2.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E rendelet hatálya Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) hivatásos állományú tagjaira, valamint a 49. § tekintetében a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekre terjed ki.”

(2) Az R2. 2. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„c) szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset: a munkavédelemről szóló törvény szerinti munkabaleset, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti üzemi baleset.”

(3) Az R2. 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Alkalmassági vizsgálatot kell végezni)

„c) új hivatásos munkakörbe történő kinevezést megelőzően, a 22. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően,”

(4) Az R2. 30. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:)

„i) baleset, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset esetén a minősítő határozat és baleset esetén a baleseti jegyzőkönyv,”

(5) Az R2. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A minősítő határozattal rendelkező személyeknél, ha a FÜV Bizottság „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést hoz, a határozat rendelkező részében nyilatkozik az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről.”

6. § Az R2. 47–49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárásra a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
48. § (1) A baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel való összefüggését a munkáltatói jogkört gyakorló vezető kezdeményezésére az alapellátó orvos véleményezi. Az alapellátó orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát és állást foglal abban a kérdésben, hogy a beteg sérülése vagy betegsége a balesettel, illetve a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. Az orvosi véleményt a baleset, betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(2) Ha a hivatásos állomány tagját a baleset során nem az alapellátó orvos részesítette ellátásban, a szolgálati elöljárónak intézkednie kell arra, hogy a sérült a keresőképtelenségéről, szolgálatképtelenségéről szóló igazolást, valamint a sérülése ellátásával kapcsolatos egészségügyi dokumentációt az illetékes alapellátó orvos részére megküldje a baleset munkavégzéssel, szolgálati kötelmek teljesítésével való összefüggésének megállapítása céljából.
(3) A kivizsgálás során feltárt adatok alapján és az orvosi vélemény figyelembevételével a bekövetkezett balesetet (betegséget) a munkáltatói jogkör gyakorlója a baleseti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül határozatban minősíti szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek, míg a betegséget foglalkozási vagy nem foglalkozási megbetegedésnek. A határozat másolati példányát megküldi az alapellátást végző orvosnak.
(4) A határozat rendelkező része a sérült személyére és szolgálati helyére, a baleset helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlójának a baleset minősítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is tartalmazza. Az indokolásban meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést és – ha a szolgálattal összefüggő jelleg megállapítható – a sérült közrehatását.
(5) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós esetek szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi vagy büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett szerv munkavédelmi feladatait ellátó szervezeti egységét is.
(6) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, az alapellátást végző orvos köteles a balesetet szenvedett személyt az BFKH RSZSZ elé rendelni az egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében.
(7) A foglalkozási (szolgálati kötelmekkel összefüggő) betegség és fokozott expozíció szolgálattal/munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez minden esetben a munka higiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleménye, valamint az illetékes Elsőfokú FÜV Bizottság véleménye szükséges.
(8) Az alapellátó orvos által elkészített és összeállított megbetegedési dokumentáció, valamint a munka higiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv és a FÜV Bizottság véleménye alapján, a foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós esetek szolgálattal, illetve munkavégzéssel összefüggő minősítését (határozatot) a munkáltatói jogkör gyakorlója végzi el. A minősítő határozatot másolatban megküldi az egészségügyi szolgáltató számára is.
49. § (1) A hivatásos állomány FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, amennyiben a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérelmezheti az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.
(2) A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálai hely vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a minősítő határozatot.
(3) Az illetékes szerv vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei FÜV Bizottsághoz történő továbbítására.
(4) A FÜV Bizottság a megküldött, és a rendelkezésére álló dokumentáció alapján a következő döntéseket hozhatja:
a) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő”,
b) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő”.
(5) A FÜV Bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén 60 napon belül meghozza a határozatot.
(6) A FÜV határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek és a küldő szerv vezetőjének.
(7) Az Elsőfokú FÜV Bizottság véleménye ellen a kérelmet benyújtó személy a 37. § (1) bekezdés szerinti fellebbezéssel élhet.
(8) A Másodfokú FÜV Bizottság az Elsőfokú FÜV Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A Másodfokú FÜV Bizottság véleménye ellen nincs helye fellebbezésnek.”

7. § Az R2. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

8. § (1) Az R2. 4. § (1) bekezdés g) pontjában, 7. § (8) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés a) pontjában, (3) és (6) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg lép.

(2) Az R2. 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „beosztásban” szövegrész helyébe a „munkakörben” szöveg lép.

(3) Az R2. 7. § (2) bekezdés b) pontjában, (5) bekezdésében a „beosztásában” szövegrész helyébe a „munkakörében” szöveg lép.

(4) Az R2. 7. § (8) bekezdésében a „beosztásra” szövegrész helyébe a „munkakörre” szöveg, a „beosztás” szövegrész helyébe a „munkakör” szöveg lép.

(5) Az R2. 7. § (9) bekezdésében a „szolgálati beosztását (munkakörét)” szövegrész helyébe a „munkakörét” szöveg lép.

(6) Az R2. 7. § (10) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében a „szervezeti egység” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg lép.

(7) Az R2. 14. § (3) bekezdésében a „szervezeti egységnek” szövegrész helyébe a „szervnek” szöveg lép.

(8) Az R2. 15. § (4) bekezdésében az „az állományilletékes parancsnoka” szövegrész helyébe az „a munkáltatói jogkör gyakorlójának a” szöveg lép.

(9) Az R2. 18. § (1) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdés c) pontjában, 44. § (5) bekezdésében, 46. § (2) bekezdésében az „az állományilletékes parancsnok” szövegrész helyébe az „a munkáltatói jogkör gyakorlója” szöveg lép.

(10) Az R2. 20. § c) pontjában a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH)” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve (a továbbiakban: BFKH RSZSZ)” szöveg lép.

(11) Az R2. 29. § (3) bekezdésében az „az állományilletékes parancsnoknak” szövegrész helyébe az „a munkáltatói jogkör gyakorlójának” szöveg lép.

(12) Az R2. 30. § (1) bekezdés d) pontjában az „állományilletékes parancsnok” szövegrész helyébe a „munkáltatói jogkör gyakorlója” szöveg lép.

(13) Az R2. 31. § (1) bekezdésében a „beosztásával” szövegrész helyébe a „munkakörével” szöveg lép.

(14) Az R2. 37. § (3) bekezdésében a „hivatásos állomány tagja állományilletékes parancsnokát” szövegrész helyébe a „hivatásos állomány tagjának munkáltatói jogkör gyakorlóját” szöveg lép.

(15) Az R2. 39. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében az „az NRSZH” szövegrész helyébe az „a BFKH RSZSZ” szöveg lép.

(16) Az R2. 44. § (5) bekezdésében az „Az állományilletékes parancsnok” szövegrész helyébe az „A munkáltatói jogkör gyakorlója” szöveg lép.

(17) Az R2. 4. mellékletben a „parancsnok, vezető aláírása” szövegrész helyébe a „munkáltatói jogkör gyakorlója/szolgálati elöljáró aláírása” szöveg lép.

(18) Az R2. 10. mellékletben a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság” szövegrész helyébe „Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve” szöveg, a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervéhez” szöveg lép.

(19) Az R2. 10. mellékletben foglalt táblázat 18. sorában az „NRSZH” szövegrész helyébe a „BFKH RSZSZ” szöveg, a 19. sorában az „az NRSZH” szövegrész helyébe az „a BFKH RSZSZ” szöveg lép.

(20) Az R2. 11. mellékletben foglalt táblázat 15. sorában a „parancsnok/vezető” szövegrész helyébe a „ munkáltatói jogkör gyakorlója/szolgálati elöljáró” szöveg lép.

(21) Az R2. 11. melléklet a 17., 24., 28. és 30. pontjában az „NRSZH” szövegrész helyébe a „BFKH RSZSZ” szöveg lép.

(22) Az R2. 11. melléklet 19. pontjában az „az NRSZH” szövegrész helyébe az „a BFKH RSZSZ” szöveg lép.

9. § Hatályát veszti az R2.

2. 4. § (1) bekezdés i) pontjában a „beosztásba,” szövegrész,

3. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „beosztása vagy” szövegrész,

4. 5. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati beosztásából,” szövegrész,

5. 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, (6)–(7) bekezdésében, a „szolgálati beosztásra,” szövegrész,

6. 7. § (2) bekezdés g) pontjában, (10) bekezdésében a „beosztásában/” szövegrész,

7. 7. § (6) bekezdésében a „beosztás,” szövegrész,

8. 7. § (7) bekezdésében a „szolgálati beosztással,” szövegrész,

9. 7. § (10) bekezdésében a „beosztáson,” a „beosztásban,” és a „beosztást,” szövegrész,

10. 8. § (2) bekezdésében a „szolgálati beosztások,” szövegrész,

11. 9. § (3) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, a 41. § (1) bekezdésében a „szolgálati beosztásának,” szövegrész,

12. 14. § (3) bekezdésében, 31. § (3) bekezdés e) pontjában a „szolgálati beosztásba,” szövegrész,

13. 22. § (3) bekezdésében a „szolgálati beosztásokat,” szövegrész,

14. 31. § (3) bekezdés b) pontjában a „szolgálati beosztásában,” szövegrész.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos munkakörei és egyes illetmény-pótlékok megállapításáról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet módosításáról szóló
53/2011. (XII. 29.) NGM rendelet módosítása

10. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos munkakörei és egyes illetmény-pótlékok megállapításáról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet módosításáról szóló 53/2011. (XII. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 17/A. § (1a) bekezdése alkalmazásában az alapfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni
a) a vámigazgatási szakon, illetve szakirányon, vagy a jövedék- és vámigazgatási szakirányon, vagy a vám- és jövedéki szakirányon, vagy
b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményei bűnügyi igazgatási szak bármely szakirányán vagy a rendészeti igazgatási szak bármely szakirányán, vagy
c) a pénzügyi nyomozók esetében az a)–b) pontban foglaltakon túl a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogi szakokleveles adó- és vámnyomozó szakirányú továbbképzési tanácsadó szakán
megszerzett szakképzettséget.
(2) A NAV tv. 17/A. § (1a) bekezdése alkalmazásában a középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni
a) a vámigazgatási szakon, illetve szakirányon, vagy a jövedék- és vámigazgatási szakirányon, vagy a vám- és jövedéki szakirányon, vagy
b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményei pénzügynyomozói szakirányán,
c) a pénzügyi nyomozók esetében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményei bűnügyi igazgatási szak bármely szakirányán vagy a rendészeti igazgatási szak bármely szakirányán (kivéve biztonsági és katasztrófavédelmi szakirány), vagy a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogi szakokleveles adó- és vámnyomozó szakirányú továbbképzési tanácsadó szakán
megszerzett szakképzettséget.”

11. § Az R3. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 72/B. § szerinti rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti szakvizsga követelményét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.”

12. § Hatályát veszti az R3.

1. 1. § (1) bekezdésében a „valamint a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségi (végzettségi) feltételeket” szövegrész,

3. 3. §-a,

4. 1. melléklet C) oszlopa.

4. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez

Pszichikai alkalmassági vizsgálathoz kötött munkakörök:
1. adóellenőr I.
2. adóellenőr II.
3. adóügyi koordinátor
4. adóügyi szakkoordinátor
5. adóügyi szakreferens
6. adóügyi ügyintéző I.
7. adóügyi ügyintéző II.
8. analitikai referens
9. analitikai szakreferens
10. belső ellenőr
11. biztonsági főreferens
12. biztonsági referens
13. biztonsági vezető
14. bűnügyi szakreferens
15. civil pénzügyi nyomozó I.
16. civil pénzügyi nyomozó II.
17. egészségügyi asszisztens
18. egészségügyi szakasszisztens
19. elemző
20. ellenőrzési koordinátor
21. ellenőrzési szakkoordinátor
22. ellenőrzési szakreferens
23. ellenőrzési ügyintéző I.
24. ellenőrzési ügyintéző II.
25. hatósági ügyintéző
26. humánigazgatási főreferens
27. humánigazgatási referens
28. informatikai főreferens
29. informatikai koordinátor
30. informatikai referens
31. informatikai szakkoordinátor
32. informatikai szakreferens
33. jogi szakreferens
34. kockázatkezelési koordinátor
35. kockázatkezelési szakkoordinátor
36. kockázatkezelési szakreferens
37. kommunikációs főreferens
38. kommunikációs referens
39. kontroller
40. közbeszerzési főreferens
41. oktató
42. pénzügyi információs referens
43. pénzügyi információs szakreferens
44. pszichológus
45. rendszerfejlesztő referens
46. rendszergazda
47. rendszerszervező
48. rendszer-üzemeltető
49. szabálytalansági szakreferens
50. szakorvos
51. személyi titkár
52. szoftverfejlesztő
53. szóvivő
54. tájékoztatási szakreferens
55. tájékoztatási ügyintéző I.
56. tájékoztatási ügyintéző II.
57. ügyfélszolgálati ügyintéző I.
58. ügyfélszolgálati ügyintéző II.
59. vám- és pénzügyőri szakreferens
60. végrehajtási koordinátor
61. végrehajtási szakkoordinátor
62. végrehajtási szakreferens
63. végrehajtási ügyintéző I.
64. végrehajtási ügyintéző II.
65. végrehajtó I.
66. végrehajtó II.
67. vezető elemző
68. vezető kontroller”

2. melléklet az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez

1. Az R2. 1. melléklet 1. függeléke helyébe a következő rendelkezés lép:
Az alkalmassági kategóriák meghatározása
I. Kategória:
Az I. alkalmassági kategóriába tartozik az a pénzügyőr, aki munkakörének ellátása során közterületen, külső helyszínen, objektumokban közvetlenül biztonsági, biztosítási, határforgalmi, illetve felügyeleti tevékenységet végez, így közvetlen, állandó kapcsolata van az állampolgárokkal. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt nagy/magas.
Ide tartoznak az alsó és középfokú vámszervek.
Az I. alkalmassági kategóriába tartozik továbbá az a személy, aki a Hszt. 44. § (1) bekezdés d)–e) pontja alapján rendelkezési állományban van.
II. Kategória:
A II. alkalmassági kategóriába tartozik az a pénzügyőr, aki munkakörének ellátása során az I. kategóriába tartozó személyek közvetlen irányítását végzi, illetve munkafeladatai jellegét tekintve csak közvetve vagy alkalmanként végez az I. kategóriába sorolt munkatevékenységet. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt magas.
Ide tartoznak az alsó és középfokú vámszervek.
III. Kategória:
A III. alkalmassági kategóriába tartozik az a pénzügyőr, aki munkakörének ellátása során adminisztratív feladatok ellátása folytán áll kapcsolatban az állampolgárokkal, illetve irányítói, vezetői feladatokat lát el, amelyek csak közvetve kapcsolódnak az operatív munkafeladatokhoz. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt közepes.
IV. Kategória:
A IV. alkalmassági kategóriába tartozik az a személy, aki munkakörét a hivatásos állomány tagjaként látja el, és képzettségének, szakmájának megfelelő, illetve nagyrészt adminisztratív, irodai munkát lát el. Ebbe a kategóriába sorolandók többek között azok, akik a Hszt. 3. § (3) bekezdése szerinti, nem a szolgálati jogviszony jellegét meghatározó tevékenységet végeznek, illetve azok, akiket szakmai területen, de nem hivatásos munkakörben (pl. adatrögzítő, ügykezelő, informatikus stb.) foglalkoztatnak.
A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt közepes.
A IV. alkalmassági kategóriába tartozik továbbá az a pénzügyőr, aki a Hszt. 44. § (1) bekezdése alapján rendelkezési állományban van [kivéve a Hszt. 44. § (1) bekezdés d)–e) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozók].
„S” Kategória:
Az „S” alkalmassági kategóriába tartozik az a személy, aki a munkaköre ellátása során fokozott és tartós egészségi, fizikai és pszichológiai terheléseknek van kitéve. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt extrém magas.
„K” Kategória:
A „K” alkalmassági kategóriába tartozik az a személy, akit külföldi szolgálatra terveznek vezényelni, aki munkavégzése során fokozott és tartós klimatikus egészségi, fizikai és pszichológiai terheléseknek van kitéve. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt magas.”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. január 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére