6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasítás
6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasítás
a Miniszterelnökség gazdálkodásának egyes kérdéseiről1
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjára a Miniszterelnökségen a gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével – kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, a megrendelések és a szerződéskötés rendjét az alábbiak szerint szabályozom.
Általános rendelkezések
1. Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed minden, a Miniszterelnökségen a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény alapján, továbbá kormánytisztviselői jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott személyre (a továbbiakban: munkatársak) és a Miniszterelnökség szervezeti egységeire.
(2) Az utasítás hatálya nem terjed ki azokra a feladatokra, amelyeket a Miniszterelnökség számára a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 53/2011. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-n (a továbbiakban: NISZ) keresztül lát el.
(3) A Miniszterelnökség költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási kérdésekről külön miniszterelnökségi utasítás rendelkezik. A külön utasításban nem szabályozott kérdésekre a jelen utasítás rendelkezései megfelelően irányadók.
(4) Az utasítás hatálya nem terjed ki
a) a Miniszterelnökséggel kormánytisztviselői jogviszony vagy munkaviszony létesítésére;
b) a belföldi és a külföldi ideiglenes kiküldetésekre;
c) a támogatási szerződésekre és az előirányzat-átadására, -átvételére vonatkozó megállapodásokra.
(5) Az utasítás szabályait minden, a hatálya alá tartozó személy köteles betartani. Az utasításban foglaltak megsértése fegyelmi, kártérítési vagy büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.
(6) Az utasítás hatálya alá nem tartozó személyek a Miniszterelnökség gazdálkodásában nem vehetnek részt.
(7) A közbeszerzések, valamint a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet szerinti beszerzési eljárások lebonyolításának, továbbá az ilyen eljárások eredményeképpen kötött szerződések módosításának és teljesítésének részletes szabályairól külön utasítás rendelkezik.
2. Értelmező rendelkezések
2. § Az utasítás alkalmazásában
1. gazdasági vezető: a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár;
2. államtitkár: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár;
3. kötelezettségvállalás: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés o) pontjában foglalt jognyilatkozat;
4. feltételes kötelezettségvállalás: az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 45. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti jognyilatkozat;
5. kezdeményezés: a kötelezettségvállalás indokoltságáért, szakmai megalapozottságért, szükségességéért való felelősségvállalás a jogi vizsgálatot és a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően;
6. kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése: az Áht. 37. §-a szerint az Ávr. 54. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzése és igazolása;
7. teljesítés igazolása: az Ávr. 57. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzése és igazolása;
8. utalvány érvényesítése: az Ávr. 58. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzése és igazolása;
9. utalványozás: az Ávr. 59. §-ában foglaltak elvégzése;
10. akadályoztatás: minden olyan körülmény, amely – az érintett önhibáján kívül – gátolja, megszakítja vagy meghiúsítja az adott cselekmény megtételét;
11. alapfeladat: a Miniszterelnökség jogszabályban, alapító okiratban, szervezeti és működési szabályzatban meghatározott valamely szakmai alapfeladata;
12. szerzői jogi alkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ában meghatározott alkotás;
13. kapcsolattartó: a kezdeményező szervezeti egység részéről eljáró felelős szakmai ügyintéző.
A kötelezettségvállalás és a kifizetés rendje
3. Kötelezettségvállalás
3. § (1) Az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontjában foglalt jognyilatkozat csak akkor szabályszerű, és a kötelezettségvállalás csak akkor jön létre, ha az arra jogosult írásban, a kifizetést megelőzően és a pénzügyi ellenjegyzést követően teszi meg.
(2) A Miniszterelnökség képviseletében kötelezettségvállalásra jogosult
a) az államtitkár értékhatár nélkül;
b) a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: helyettes államtitkár) értékhatár nélkül;
c) az államtitkár által az 1. mellékletben meghatározott felhatalmazással írásban kijelölt, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy.
(3) A kötelezettségvállalás dokumentumán minden esetben fel kell tüntetni nyomtatottan a kötelezettségvállaló személy nevét, beosztását. A kötelezettségvállalás dokumentumának a kötelezettségvállaló a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály (a továbbiakban: GHJ) által vezetett nyilvántartásban szereplő aláírását kell tartalmaznia.
4. Kezdeményezés
4. § (1) A kezdeményező felelős
a) a kötelezettségvállalás szükségességéért, indokoltságáért;
b) a kötelezettségvállalás határidőben történő kezdeményezéséért;
c) a kezdeményezés szakmai tartalmáért;
d) a kötelezettségvállalás előkészítése során, az azt megelőző eljárásban a Miniszterelnökség szakmai érdekeinek érvényesítéséért;
e) a színlelt szerződés tilalmának [11. § (3) bekezdés] betartásáért;
f) azért, hogy az általa javasolt szerződő fél jogosult a szerződés tárgyát képező feladat ellátására, illetve szolgáltatás nyújtására.
(2) A kezdeményező az adott gazdasági esemény tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult lehet.
(3) A kezdeményezés a 12. §-ban és a 14. §-ban foglalt rendben, a kezdeményező dokumentum aláírásával történik. Kezdeményező dokumentum hiányában a kötelezettségvállaló a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírásával vállal felelősséget az (1) bekezdésben foglaltakért.
5. A kötelezettségvállalás jogi és közbeszerzési szempontú vizsgálata
5. § (1) A szerződés (megállapodás) megkötése előtt meg kell vizsgálni azt, hogy nem ütközik-e hatályos jogszabályba. A szerződések és megállapodások jogi szempontú vizsgálata kiterjed a Miniszterelnökség érdekeinek jogi szempontú védelmére irányuló, valamint a jogtechnikai javaslatok megtételére is.
(2) A kötelezettségvállalás létrejöttét megelőzően vizsgálni kell azt is, hogy
a) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 18. § (2) bekezdésében foglalt egybeszámítási szabály alkalmazásával sem éri el vagy haladja meg az irányadó közbeszerzési értékhatárt és – amennyiben igen – fennállnak-e a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei;
b) nem tartozik-e a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt kiemelt termékek közé.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, a kötelezettségvállalás nem jöhet létre és kezdeményezni kell a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A (2) bekezdés b) pontja esetén ellenőrizni kell, hogy van-e a termékre hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás. Ha van, a terméket a központosított közbeszerzési rendszerből kell beszerezni. Ha nincs, a termék saját hatáskörben – adott esetben közbeszerzési eljárás lefolytatását követően – beszerezhető.
(4) Az általa vagy közreműködésével készített szerződést a Miniszterelnökség államtitkár által kijelölt jogtanácsosa jogi ellenjegyzéssel látja el, ha a szerződés a jogszabályoknak megfelel.
(5) A szerződő fél által használt általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződéseket – amennyiben azok nem ellentétesek a magyar jogszabályokkal – a Miniszterelnökség államtitkár által kijelölt jogtanácsosa szignálja.
6. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése
6. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése akkor szabályszerű, ha az arra jogosult, a kötelezettségvállalást megelőzően, írásban teszi azt meg.
(2) A Miniszterelnökségen kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére jogosult:
a) a gazdasági vezető;
b) a gazdasági vezető akadályoztatása, vagy összeférhetetlensége esetén a GHJ vezetője;
c) a gazdasági vezető által a 2. mellékletben meghatározott felhatalmazással írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy.
(3) A pénzügyi ellenjegyzés a szerződés, megrendelés aláírásával történik a pénzügyi ellenjegyző nevének, beosztásának, továbbá a pénzügyi ellenjegyzés tényének és dátumának feltüntetése mellett. A kötelezettségvállalás dokumentumának a pénzügyi ellenjegyző GHJ által vezetett nyilvántartásban szereplő aláírását kell tartalmaznia.
(4) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az Ávr. 54. § (1) bekezdésében előírtaknak, az ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, az államtitkárt és a gazdasági vezetőt. Ha az államtitkár a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni.
7. A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele, közzététel
7. § (1) A kötelezettségvállalást követően a GHJ gondoskodik annak az Ávr. 56. §-a szerinti nyilvántartásba vételéről. Amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentuma idegen nyelvű, legalább az Ávr. 56. § (1) bekezdésében felsorolt, a gazdasági esemény alátámasztásához szükséges adatokat le kell fordítani, és nyilvántartásba kell venni.
(2) A szerződésekről a GHJ nyilvántartást vezet és kezdeményezi azok közzétételét a közérdekű adatok közzétételének rendjéről szóló miniszterelnökségi utasításnak megfelelően.
8. A teljesítés igazolása
8. § (1) A teljesítés igazolása akkor szabályszerű, ha az arra jogosult az utalvány érvényesítését megelőzően, írásban, az Ávr. 57. § (3) bekezdése szerint teszi azt meg.
(2) A Miniszterelnökségen teljesítés igazolására jogosult
a) a 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt személy;
b) a kötelezettségvállaló által a 3. mellékletben meghatározott felhatalmazással írásban kijelölt, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy.
(3) A teljesítésigazolásnak írásban kell történnie és egyértelműen tartalmaznia kell azt, hogy a teljesítés szerződésszerűen megtörtént, a szerződésszerű teljesítés mértékét, – adott esetben – a szerződésszerű teljesítés hiányának rövid indokolását, valamint a kifizethető összeget. A teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell a teljesítést igazoló GHJ által vezetett nyilvántartásban szereplő aláírását és az igazolás dátumát is.
(4) A teljesítésigazolásnak írásbeli dokumentumon kell alapulnia (beszámoló, kimutatás, jelentés, összefoglaló, átadás-átvételi jegyzőkönyv stb.).
(5) A teljesítésigazoló felelős
a) a teljesítésigazolás határidőben történő kiállításáért;
b) a teljesítés megfelelő ellenőrzéséért, a hiányosság feltárásáért;
c) a teljesítésigazolásban foglalt megállapításokért.
(6) A teljesítés elfogadását megalapozó okmányok, bizonylatok és egyéb dokumentumok megőrzése a teljesítés igazolására jogosult személy feladata.
9. Érvényesítés
9. § (1) A Miniszterelnökségen érvényesítésre jogosult
a) a gazdasági vezető;
b) a gazdasági vezető akadályoztatása vagy összeférhetetlensége esetén a GHJ vezetője;
c) a gazdasági vezető által 2. mellékletben meghatározott felhatalmazással írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy.
(2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő GHJ által vezetett nyilvántartásban szereplő aláírását.
(3) Amennyiben az érvényesítő az Ávr. 58. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat során az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Miniszterelnökség belső szabályzatainak megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ha az utalványozó a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az érvényesítésre, az érvényesítő köteles az utasításnak eleget tenni.
10. Utalványozás és az utalvány ellenőrzése
10. § (1) A Miniszterelnökség képviseletében utalványozásra jogosult
a) az államtitkár értékhatár nélkül;
b) a helyettes államtitkár értékhatár nélkül;
c) az államtitkár által az 1. mellékletben meghatározott felhatalmazással írásban kijelölt, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy.
(2) Az utalványozás feltétele az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a GHJ vezetője által írásban kijelölt ellenőr egyetértése, melyet az utalványon kézjegyével igazol.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőr feladata annak vizsgálata, hogy
a) a megfelelő előirányzat rendelkezésre áll,
b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,
c) a kifizetés nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat,
d) a teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e.
(4) Az ellenőr a (3) bekezdés c) pontban foglaltak eldöntésére javasolhatja szakértő igénybevételét.
(5) Amennyiben az utalványban foglaltak nem felelnek meg a (3) bekezdésben foglalt előírásoknak vagy egyéb okból az ellenőr nem ért egyet az utalvánnyal, köteles ezt jelezni az utalványozónak.
(6) Az utalványozó és az ellenőr nem lehet ugyanaz a személy.
Szerződéskötés, megrendelés
11. A szerződéskötés, megrendelés általános szabályai
11. § (1) Szerződést kell kötni abban az esetben, ha
a) nemzetbiztonsági szempontból vagy minősített adatok védelme érdekében szükséges;
b) a szerződés tárgya az Szjt. rendelkezései értelmében szerzői jogi védelem alatt áll;
c) a szerződés értékére vagy rendszerességére tekintettel szükséges.
(2) A szellemi tevékenységek igénybevételére kötött megbízási szerződésekhez kapcsolódó kifizetéseknél a teljesítést igazoló kiemelt felelőssége az, hogy a feladatok megbízott általi elvégzését bizonyító okmányok, dokumentumok alapján igazolja a teljesítést, a dokumentumok rendelkezésre álljanak, és hitelt érdemlően igazolják, hogy a kifizetések mögött a szerződés tárgyának megfelelő volt a teljesítés.
(3) Tilos kormánytisztviselői jogviszonyt vagy munkaviszonyt leplező szerződést kötni.
(4) A Miniszterelnökség alapfeladatainak ellátására polgári jogi szerződés nem köthető, de az alapfeladat ellátásához feltétlenül szükséges feladatra, az alapfeladat ellátásának biztosítására igen.
(5) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben foglaltak szerint „Bizalmas!” vagy magasabb minősítésű adat megismerése szükséges, le kell folytatni a teljesítésben résztvevő személy nemzetbiztonsági ellenőrzését. Ebben az esetben az ellenőrzés típusát, szintjét a biztonsági vezető határozza meg.
(6) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak miatt vagyonnyilatkozat tétele szükséges, ennek hiányában a szerződés nem köthető meg, vagy a teljesítésben nem vehet részt a vagyonnyilatkozat tételét megtagadó, vagy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget nem tevő személy.
12. Szerződéskötés kezdeményezése
12. § (1) A kezdeményező a szerződéskötést a 4. melléklet szerinti, teljes körűen kitöltött és aláírt formanyomtatványon, az 5–10. mellékletben foglalt, megfelelő nyilatkozatok csatolásával vagy egyéb módon (e-mail, telefon, fax) a GHJ-nál kezdeményezi.
(2) A formanyomtatványon – ha a terjedelme miatt célszerű, külön mellékletben – az ellátandó ügyet, feladatot részletesen, a konkrét tevékenységek felsorolásával és megjelölésével, a teljesítést ellenőrizhető módon kell meghatározni. A formanyomtatványok, mellékletek kitöltése, csatolása a kapcsolattartó, annak hiányában a kezdeményező kötelezettsége és felelőssége.
(3) Ha a szerződés kezdeményezésére egyéb módon kerül sor, abban az esetben a kezdeményező a szerződés aláírásával vállal felelősséget azért, hogy:
a) a szerződés megkötése jogszabályban, az alapító okiratában, illetve a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alap- és kiegészítő feladatai ellátásához feltétlenül szükséges;
b) az általa irányított szakterületen a szerződésben meghatározott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a Minisztérelnökség nem foglalkoztat, vagy az alaptevékenység részeként felmerülő, a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat;
c) a feladat ellátása a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi. CXXV. törvény 68. § (4) bekezdés f) pontját nem érinti, vagy amennyiben érinti, a biztonsági ellenőrzés megtörtént.
(4) Amennyiben szükséges az, hogy a Miniszterelnökség elhelyezését biztosító ingatlanba a szerződő fél beléphessen, a kezdeményező a biztonsági vezetőnél belépésre jogosító adatlapon igényelhet belépésre jogosító okmányt.
(5) Természetes személy szerződő fél esetén a kezdeményező, vagy a szerződő fél a GHJ-nál igényelheti a kifizetőtől származó adóelőleg megállapításához szükséges, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett adatlapot, amennyiben nem rendelkezik ilyennel.
(6) A szerződés megkötését a szerződéskötés tervezett időpontja előtt legalább 7 munkanappal kell kezdeményezni. Sürgős esetben a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár a szerződés-előkészítésre nyitva álló időtartamot lerövidítheti.
(7) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben foglaltak szerint „Bizalmas!” vagy magasabb minősítésű adat megismerése szükséges, a kezdeményező vagy a kapcsolattartó köteles megkeresni a biztonsági vezetőt, aki meghatározza, és a formanyomtatványon vagy külön nyilatkozatban rögzíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségességét, típusát, szintjét, és tájékoztatja arról a kezdeményezőt vagy a kapcsolattartót. Az ellenőrzés szükségességéről a kezdeményező vagy a kapcsolattartó értesíti a szerződő felet, és tájékoztatást ad a biztonsági vezető elérhetőségéről.
(8) Amennyiben a szállító kiválasztásához, a piaci árnak való megfelelés biztosításához szükséges, legalább három, azonos tárgyú, összehasonlítható, összegében egyértelmű, írásos ajánlatot kell bekérni. A három közül az összességében legkedvezőbb ajánlat alapján kell a szállítót kiválasztani. Az alátámasztó dokumentumok (árajánlatok, kimutatások) nem lehetnek a megrendelés időpontjához képest 6 hónapnál régebbiek. A bérszint és a szakértői díjak egységárának megalapozására alkalmas még független statisztika, kimutatás csatolása (különös tekintettel hivatalos központi adatokra, kamarai díjszabásokra). A piaci ár az Internetről letöltött és kinyomtatott árlistákkal is igazolható. A piaci ár bizonyítása a kezdeményezőt terheli.
13. Intézkedések a szerződéskötésre irányuló kezdeményezés alapján
13. § (1) A GHJ a szerződéskötésre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követően
a) megvizsgálja a kezdeményezés jogszerűségét és javaslatot tesz a kezdeményező részére a jogszabályoknak és belső normáknak megfelelő szerződés elkészítésére;
b) tájékoztatja a kezdeményezőt arról, ha a szerződés megkötését jogszabály kizárja;
c) tájékoztatja a kezdeményezőt arról, ha a szerződéskötés feltétele közbeszerzési vagy beszerzési eljárás lefolytatása;
d) amennyiben a kezdeményezés elkésett, erről, valamint a szerződés elkészültének várható időpontjáról tájékoztatja a kezdeményezőt;
e) amennyiben a kezdeményezés hiányos, hiánypótlásra szólítja fel a kezdeményezőt;
f) megvizsgálja a fedezet rendelkezésre állását;
g) a GHJ vezetője nyilatkozik a fedezet rendelkezésre állásáról, annak hiányában tájékoztatja a kezdeményezőt arról, hogy a pénzügyi fedezet nem áll rendelkezésre;
h) teljes körű és jogszerű kezdeményezés esetén elkészíti, és a kezdeményezővel, valamint a szerződő partnerrel egyezteti a szerződéstervezetet;
i) a cégjegyzékbe bejegyzett szolgáltató esetén annak azonosítói alapján (cégnév, székhely, képviselő, cégjegyzékszám, adószám, számlavezető pénzintézet neve, számlaszáma) az elektronikus céginformációs rendszeren keresztül, egyéni vállalkozó esetén a kezdeményező által megküldött egyéni vállalkozói igazolvány, illetőleg más hatósági, bírósági, egyéb szervezet által kiadott, nyilvántartásba vételt igazoló irat hitelesített fénymásolat alapján ellenőrzi az igénybe venni kívánt szolgáltatóra vonatkozó adatokat.
(2) Azon szerződések esetében, amelyek értéke a Kbt. 18. § (2) bekezdése szerint eléri a nettó ötvenmillió forintot, de megkötésükre nem közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, le kell folytatni a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ában foglalt eljárást. Az eljárás megindítását a helyettes államtitkárnál a GHJ kezdeményezi az R. 2. számú melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével. A formanyomtatvány kitöltéséhez a kezdeményező vagy a kapcsolattartó a GHJ felhívására az általa meghatározott határidőn belül adatot köteles szolgáltatni.
(3) A szerződéstervezetet a szakmai, jogi, pénzügyi ellenjegyzést követően a GHJ felterjeszti a kötelezettségvállalónak aláírásra.
(4) A szerződést a kapcsolattartó vagy a kezdeményező írattatja alá a szerződő féllel. Ennek során felelős:
a) a szerződő fél képviselője személyazonosságának és aláírási jogosultságának ellenőrzéséért;
b) az aláírás dátumának feltüntetéséért.
(5) A szerződés aláírását követően a kezdeményező vagy a kapcsolattartó a megkötött szerződések eredeti példányaiból legalább kettőt köteles a GHJ-nak megküldeni. A GHJ nyilvántartást vezet a megkötött szerződésekről.
14. Megrendelés kezdeményezése
14. § (1) A 11. § (1) bekezdésében nem szereplő esetekben a beszerzést a kezdeményező a 10. mellékletben foglalt formanyomtatványon kezdeményezi a GHJ-nál. A formanyomtatvány kitöltése a kapcsolattartó, annak hiányában a kezdeményező kötelezettsége és felelőssége.
(2) A GHJ a kezdeményezés kézhezvételét követően
a) megvizsgálja a kezdeményezés jogszerűségét;
b) megvizsgálja, hogy nem kell-e a beszerzésre szerződést kötni, vagy közbeszerzési, illetve beszerzési eljárást lefolytatni;
c) szükség esetén hiánypótlást kér;
d) megvizsgálja a fedezet rendelkezésre állását és nyilatkozik a fedezet rendelkezésre állásáról;
e) ha pénzügyi-jogi szempontból megfelelő a kezdeményezés, intézkedik a kötelezettségvállalás dokumentumának ellenőrzése és ellenjegyzése iránt, ellenkező esetben a kezdeményezést hiánypótlásra visszaküldi a kezdeményezőnek.
(3) A megrendelés kizárólag akkor minősül kötelezettségvállalásnak, ha azt a megrendelés címzettje írásban visszaigazolta. A visszaigazolást a kezdeményező vagy a kapcsolattartó szerzi be. A kezdeményező vagy a kapcsolattartó köteles a visszaigazolás egy eredeti példányát a GHJ-nak átadni.
15. A szerződés, megrendelés teljesítése, módosítása, megszüntetése
15. § (1) A szerződésben, megrendelésben foglaltak teljesítését a kezdeményező követi nyomon, és nem-teljesítés vagy hibás teljesítés esetén írásban értesíti a GHJ-t a szerződési biztosítékok érvényesítése, a szerződés megszüntetése vagy módosítása érdekében.
(2) A szerződés módosítását a kezdeményező a GHJ-nál a 12. melléklet szerinti formanyomtatványon vagy egyéb módon (e-mail, telefon, fax) köteles kezdeményezni. Egyebekben a szerződésmódosításra a 12. és 13. §-ban foglaltak az irányadók.
(3) A szerződés megszüntetését a GHJ-nál kell kezdeményezni, amely megvizsgálja a szerződés megszüntetésének megfelelő jogi megoldást és elkészíti a megszüntető okiratot. A megszüntető okiratot a kötelezettségvállaló írja alá – amennyiben az pénzügyi teljesítési kötelezettséget is tartalmaz – a pénzügyi ellenjegyzést követően.
(4) Ha a megkötött szerződést bármely okból a másik szerződő fél felmondja, vagy eláll a szerződéstől, vagy annak megszüntetését, felbontását kezdeményezi, az erre vonatkozó dokumentumot legkésőbb a kézhezvételt követő napon meg kell küldeni a GHJ részére, amely elkészíti a szükséges iratokat.
(5) Kizárólag a szerződésnek megfelelő teljesítés igazolható. A teljesítés ellenőrzését a szolgáltatást nyújtó erre vonatkozó bejelentése, írásbeli megkeresése alapján legkésőbb 3 munkanapon belül el kell kezdeni és a lehető legrövidebb időn belül, illetőleg a szerződésben meghatározott határidőn belül be kell fejezni. Ha azt a szerződés tartalmazza, a teljesítés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatot – ez utóbbiban meg kell jelölni a kijavítandókat, pótolandókat stb. és az annak teljesítésére meghatározott póthatáridőt – a szolgáltatást nyújtó képviselőjének dokumentáltan át kell adni.
(6) Ha a teljesítés nem megfelelő és a kijavításra nincs mód, a póthatáridő eredménytelenül telt el vagy az a szolgáltatás jellege miatt kizárt, a teljesítés ellenőrzésével megbízott ügyintézőnek a szerződő felek képviselői által aláírt teljesítési jegyzőkönyv eljuttatásával kell kezdeményeznie a GHJ-nál a szerződésben kikötött díj csökkentését, illetőleg az ellenérték meg nem fizetését, megjelölve azok okát és konkrét mértékét, vagy a szerződés teljes meghiúsulását.
(7) A kifizetés a GHJ részéről abban az esetben teljesíthető, ha a teljesítésigazolásra jogosult
a) a természetes személlyel kötött megbízási szerződés, illetőleg a szerzővel kötött felhasználási szerződés esetében a szerződésben foglaltak hiánytalan és hibátlan teljesítését vagy részteljesítését igazolta, és a kifizetéshez – adóügyi, társadalombiztosítási szempontból – szükséges okiratokat a jogosult a GHJ-nak benyújtotta;
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó szerződések esetében a szabályszerűen kiállított, a szolgáltató által aláírt számlát és a teljesítésigazolást a GHJ-nak megküldte;
c) felhasználási szerződés esetén a szellemi terméket a teljesítést igazolónak megküldte.
Záró rendelkezések
16. Hatálybalépés, átmeneti rendelkezés
16. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2)2
1. melléklet a 6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasításhoz
………………………………… Ft (azaz ………………………………… forint) egyedi / összesített értékhatárig2
2. melléklet a 6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasításhoz
gazdasági vezető
3. melléklet a 6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasításhoz
………………………………… Ft (azaz ………………………………… forint) egyedi / összesített értékhatárig1
kötelezettségvállaló
4. melléklet a 6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasításhoz
|
A kezdeményező |
szervezeti egysége: |
|
|||
|
ügyintézője, annak telefonszáma: |
|
||||
|
szerződésben megjelölendő kapcsolattartója: |
|
||||
|
A szerződő fél |
jogállása: |
természetes személy / egyéni vállalkozó / adószámmal rendelkező magánszemély / jogi személy / jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet1 (egyéb: …………………………………………….) |
|||
|
neve: |
|
||||
|
székhelye / lakcíme: |
|
||||
|
adószáma / adóazonosító jele: |
|
||||
|
a szerződést aláíró képviselőjének neve, képviselői minősége: |
|
||||
|
számláját vezető pénzintézet neve és számlaszáma, ahova a kifizetést kéri: |
|
||||
|
kapcsolattartójának neve, ha nem azonos a képviselővel: |
|
||||
|
teljesítése során igényelt személyes közreműködő / szerző neve, a megjelölt szolgáltatóhoz való viszonya2: |
|
||||
|
A szerződés tárgya, az igényelt szolgáltatás, az ellátandó feladat pontos leírása; a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi, minőségi jellemzői; a teljesítés határideje: |
Szerzői jogi védelem alatt álló műveknél: |
||||
|
|
A felhasználás céljából megvásárolni kívánt szerzői jogi védelem alá eső mű (pl. tanulmány) vagy előadás címe és terjedelme (oldalszámban, órában): |
||||
|
A szerződés időtartama:5 |
|
||||
|
A kikötött ellenérték, díj (szolgáltató esetén nettó összeg + %-os ÁFA bontásban, természetes személy esetén bruttó összegben)6: |
|
||||
|
A kezdeményezéshez csatolt iratok: |
⬜ Adatlap polgári jogi szerződések vizsgálatához (minden esetben kötelező!) |
||||
|
A kezdeményezést jóváhagyom, ezen kívül nyilatkozom, hogy |
|||||
|
Budapest, 20…………………………………… |
|
||||
|
A feladat ellátása a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 68. § (4) bekezdés f) pontját érinti / nem érinti.1 |
|||
|
Biztonsági ellenőrzés szükséges, típusa: …… |
|||
|
Biztonsági ellenőrzés nem szükséges, mert |
Biztonsági ellenőrzés megtörtént, száma: ……………… |
Az igényelt szolgáltatás nem érint olyan feladatot, amelyhez biztonsági ellenőrzés lefolytatása szükséges. |
|
|
Egyéb biztonsági szempontú ellenőrzés (pl. iparbiztonsági ellenőrzés) szükséges / nem szükséges. |
|||
|
Budapest, 20……………………………………… |
Aláírás: |
||
|
A szerződés alapján elvégzendő feladat az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi |
|
|
A kötelezettségvállalásra jogosult neve: |
A szerződéskötés a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 18. §-ában foglalt egybeszámítási rendelkezésekre tekintettel közbeszerzési eljárás lefolytatását nem igényli / igényli. |
|
A kezdeményezés a hatályos jogszabályokkal, belső normákkal nem ellentétes / ellentétes. |
Budapest, 20……………………………………… |
|
A szerződés pénzügyi fedezete: |
biztosított / nem biztosított |
||
|
Az igényelt szolgáltatás pénzügyi fedezete:1 |
Hivatali költségvetés |
Fejezeti kezelésű előirányzat száma, megnevezése: |
|
|
Budapest, 20………………………………………… |
Aláírás: |
||
|
Ezúton nyilatkozom, hogy a kötelezettségvállalást engedélyezem. |
5. melléklet a 6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasításhoz
|
A szerződés adatai |
|||||
|
Kezdeményező szervezeti egység: |
|
||||
|
A szerződés tárgya: |
|
||||
|
A szerződés időtartama: |
|
||||
|
Szerződő fél: |
|
||||
|
A szerződés jellemzői |
|||||
|
|
Igaz |
Többségében igaz |
Többségében hamis |
Hamis |
|
|
1. A szerződés szerinti tevékenység a Miniszterelnökség alapfeladatai körébe tartozik |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. A szerződő felek között alá-fölérendeltségi viszony áll fenn |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. A Miniszterelnökség képviseletében eljáró személy vagy munkatársa általános utasításadási joggal rendelkezik |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. A szerződés szerinti feladatot a Miniszterelnökség által meghatározott helyen és időben kell ellátni |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. A szerződő felek között szoros, mindennapi kapcsolat áll fenn |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6. A szerződő fél vagy képviselője a feladatot csak személyesen teljesítheti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7. A feladat ellátása a Miniszterelnökség helyiségében és munkaeszközeivel történik |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. A feladatellátás rendszeres, a Miniszterelnökség részére történő rendelkezésre állás folyamatos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9. A díjazás havi rendszerességgel történik |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10. A Miniszterelnökség éves szinten meghatározott idejű távollétet biztosít a szerződő fél részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
11. A megbízott a Miniszterelnökség más megbízottja vagy munkatársa vonatkozásában irányítási, utasításadási jogkörrel rendelkezik |
|
|
|
|
|
|
A kezdeményező nyilatkozata |
|||||
|
Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásom van arról, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a Miniszterelnökség közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladatok ellátására kormányzati szolgálati jogviszony létesíthető. Tisztában vagyok azokkal a jogszabályi és a belső normákban rögzített előírásokkal, amelyek a munkaviszonynak, illetve közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonynak minősülő foglalkoztatás polgári jogi szerződéssel történő leplezését tilalmazzák, valamint azzal, hogy az ilyen szerződés létrehozása során eljáró személyt fegyelmi és anyagi felelősség, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 310/A. §-a alapján büntetőjogi felelősség is terheli. |
|||||
|
Budapest, 20……………………………………………. Aláírás: |
|||||
6. melléklet a 6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasításhoz
közreműködő aláírása
7. melléklet a 6/2012. (III. 22.) miniszterelnökségi utasításhoz
A szervezeti egység neve: |
|
A szerződés teljesítése során közreműködő személy neve: |
|
A szerződés időtartama: |
|
A szerződéses feladat teljesítése a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) Ennek alapján az ellenőrzés szintjét meghatározó jogszabály helye:…………………… [Nbtv. 71. § (3) bekezdés |
|
Az Nbtv. 68. § (6) bekezdésében2 foglaltak fennállása esetén a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését: Javaslom / Nem javaslom |
|
Budapest, 20....................………………………. |
|
|
Az Nbtv. vagy a vonatkozó rendeletek alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés nem szükséges/szükséges, típusa: ……………………………… |
|
|
Budapest, 20………………………………………… |
Aláírás: |
|
Az Nbtv. 68. § (6) bekezdése2 alapján az ellenőrzés lefolytatását: kezdeményezem / nem kezdeményezem |
|
|
Budapest, 20………………………………………… |
Aláírás: |
8. melléklet a 6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasításhoz
képviselő
9. melléklet a 6/2012. (III. 22.) miniszterelnökségi utasításhoz
|
1. |
a személyes közreműködésemmel járó biztosítási jogviszony alá tartozó tevékenység ellenértéke |
%-ot |
|
2. |
a mű átadásának vagyoni ellenértéke |
%-ot |
10. melléklet a 6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasításhoz
Nyilvántartási adatlap |
Nyilatkozat biztosítotti jogviszony esetén a magánnyugdíjpénztári tagságról |
aláírás
11. melléklet a 6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasításhoz
|
Az áru/szolgáltatás megnevezése: |
Vámtarifaszám, SZJ-szám, CPV-kód: |
Mennyiség- |
Mennyiség: |
Nettó egységára forintban: |
ÁFA %-ban vagy forintban: |
Teljes nettó ellenérték forintban: |
Teljes bruttó ellenérték forintban: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Igazolom, hogy a megrendelés ellenértékének teljesítéséhez a pénzügyi fedezet az igazgatási költségvetés terhére rendelkezésre áll. |
|
Igazolom, hogy a megrendelés ellenértékének teljesítéséhez a pénzügyi fedezet a ……………………………………………… fejezeti előirányzat terhére rendelkezésre áll. |
|
Budapest, 20…………………………….. |
|
Budapest, 20…………………………….. |
|
…………………………………………………… |
|
……………………………………………………… |
12. melléklet a 6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasításhoz
Kezdeményező |
szervezeti egysége: |
|
ügyintézője, annak telefonszáma: |
|
|
szerződésben megjelölendő kapcsolattartója: |
|
|
A módosítandó szerződés azonosító adatai |
A szerződés iktatószáma: |
|
A szerződő fél neve: |
|
|
A szerződés tárgya: |
|
|
A szerződés aláírásának napja: |
|
|
A szerződés az alábbiak szerint módosul: |
Tárgya: |
|
Időtartama, ütemezése: |
|
|
Ellenértéke: |
|
|
A szerződő fél részére biztosított juttatás, eszköz: |
|
|
A szerződést kiegészítő új rendelkezés(ek): |
|
|
A szerződésmódosítás hatálya: |
|
|
A szerződésmódosításhoz pénzügyi többletforrás biztosítása szükséges / nem szükséges3. |
||
A módosítás indokolása, szükségességének leírása: |
||
3 A megfelelő forrást kivastagítással, aláhúzással kell jelölni.
A feladat ellátása a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 68. § (4) bekezdés f) pontját érinti / nem érinti.4 |
|||
Biztonsági ellenőrzés szükséges, típusa: …… |
|||
Biztonsági ellenőrzés nem szükséges, mert |
Biztonsági ellenőrzés megtörtént, |
Az igényelt szolgáltatás nem érint olyan feladatot, amelyhez biztonsági ellenőrzés lefolytatása szükséges. |
|
Egyéb biztonsági szempontú ellenőrzés (pl. iparbiztonsági ellenőrzés) szükséges / nem szükséges. |
|||
Budapest, 20……………………………………… |
Aláírás: |
||
4 A megfelelő aláhúzandó!
|
A szerződés alapján elvégzendő feladat az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló |
|
|
A kötelezettségvállalásra jogosult neve: |
A szerződéskötés a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 18. §-ában foglalt egybeszámítási rendelkezésekre tekintettel közbeszerzési eljárás lefolytatását nem igényli / igényli. |
|
A kezdeményezés a hatályos jogszabályokkal, belső normákkal nem ellentétes / ellentétes. |
Budapest, 20……………………………………… |
A szerződésmódosítás pénzügyi fedezete: |
biztosított / nem biztosított / a szerződésmódosítás többletforrást nem igényel |
||
Az igényelt szolgáltatás pénzügyi fedezete:5 |
Hivatali költségvetés |
Fejezeti kezelésű előirányzat száma, megnevezése: |
|
Budapest, 20…………………………………… |
Aláírás: |
||
5 A megfelelő forrást kivastagítással, aláhúzással kell jelölni, a fejezeti forrásnál az előirányzat nevének és számának feltüntetésével. Abban az esetben kell kitölteni, ha a szerződésmódosítás pénzügyi többletforrást igényel.
|
Ezúton nyilatkozom, hogy a kötelezettségvállalás módosítását engedélyezem. |
Az utasítást az 5/2016. (III. 10.) MvM utasítás 28. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2016. március 11. napjával.
A 16. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Nyomtatott betűvel kérjük kitölteni!
A vonatkozó állítást aláhúzással kell jelezni, illetve a második állítás választása esetén az adatokat időrendbeli sorrendben megadni, az ellenőrzés típusának, az ellenőrzést lefolytató szervezetnek és az ellenőrzés évének megjelölésével.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás