BÜ BH 2012/60
BÜ BH 2012/60
2012.03.01.
Különleges szakértelmet igénylő és a cselekmény minősítését befolyásoló kérdésnek a bíróság által alkalmazott szakértő véleményétől eltérően más szakértő alkalmazása nélküli elbírálása, a cselekmény minősítése tekintetében az indokolási kötelezettségnek az ítélet felülbírálatra alkalmatlanságát eredményező megsértését jelentheti [Be. 99. § (1) bek., 111. § (1) bek., 373. § (1) bek. III. a) pont, 416. § (1) bek. c) pont, 428. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 2010. március 11-én kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki ittas járművezetés bűntettében [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Ezért őt 1 év börtönre, 1 év közügyektől eltiltásra és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás szerint a terhelt 2009. augusztus 15-ről 16-ra virradó éjjel szeszes italt (legalább 2,5 dl vodkát) fogyasztott el. Találkozott R. M.-val és B. Á.-val, akik szintén ittas állapotban voltak és megkérték, hogy szállítsa őket a lakásukra.
A terhelt 2009. augusztus 16-án 7 óra 55 perc körül, derült, napos, száraz időben, nappali, természetes fényviszonyok közepette közlekedett a 6 m pályaszélességű, kétirányú forgalomra alkalmas, közepes minőségű, aszfaltbeton burkolatú úton pontosan meg nem határozható sebességgel a jobboldali forgalmi sávban az általa vezetett személygépkocsival ittas állapotban. A gépkocsiban a jobboldali első ülésen foglalt helyet B. Á., míg R. M. a hátsó ülésre feküdt.
A terhelt ittassága és relatív gyorshajtása miatt az út vonalvezetését követni nem tudta. A gépkocsi sodródva lehaladt a jobboldali füves útpadkára, majd onnan 45,8 m-t megtéve áttért a menetiránya szerinti baloldalra, az út baloldalán lévő árokba, ahol egy fának ütközött. A gépkocsi a tetejére borulva került nyugvóhelyzetbe.
A baleset következtében R. M. 8 napon túl gyógyuló, a koponya jobboldali falcsonti tájékán nagy kiterjedésű nyílt, benyomatos törést, a keményburok feletti vérömlenyt és a koponyaűrben egyéb sérülést szenvedett. E sérülések tényleges gyógytartama 4-5 hónap. A baleset következtében 10 cm átmérőjű csonthiány alakult ki, amely maradandó fogyatékosságot eredményezett. B. Á. a koponya zúzódását, a váll és a felkar felületi sérülését szenvedte el, amelyek gyógytartama 8 napon túli. A terhelt is 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett el.
A terhelt vérében a cselekmény elkövetésekor 1,6 ezrelék alkoholkoncentráció volt, ami közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett.
A baleset azért következett be, mert a terhelt megszegte a KRESZ 4. § (1) bekezdésének c) pontjában és a 25. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezést.
A másodfokon eljárt bíróság a 2010. november 4-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés tartamát 3 évre súlyosította.
A másodfokú bíróság az általa felvett bizonyítás alapján a tényállást – egyebek mellett – a következőkkel egészítette ki:
– R. M. sértettnek a baleset során elszenvedett csonthiányát 2010. január 12. napján plasztikai műtét során pótolták. A műtét helye látható, hajas fejbőrrel nem fedett.
– B. Á. sértett sérülései 8 napon belül gyógyultak.
– A terhelt a baleset során 8 napon belül gyógyuló koponyazúzódást, agyrázkódást és könyökzúzódásos sérülést szenvedett.
– A terhelt, valamint R. M. és B. Á. sértettek magatartásukkal megszegték a KRESZ 48. §-ának (4) bekezdésében írt rendelkezést, mert biztonsági öv használatával az üléshez nem rögzítették magukat.
A másodfokú bíróság jogi indokolásában kiemelte: dr. F. P. igazságügyi orvosszakértő a nyomozás során adott szakértői véleményében helyesen fejtette ki, hogy a csonthiány maradandó fogyatékosságot eredményezett, mivel a csonthiány következtében csontdefektus alakult ki. Az a körülmény, hogy R. M. sértett csonthiányát időközben plasztikai műtét során pótolták, az igazságügyi orvosszakértő ezzel ellentétes véleménye ellenére nem teszi kétségessé, hogy a sérülés maradandó fogyatékossággal gyógyult. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 18. számú módszertani levelének 1.5. pontja szerint ugyanis a koponyán végzett bármely csontműtét után (látható) maradandó csontdefektus, amely sem izommal, sem hajas fejbőrrel nem fedett, a nagyságától függetlenül maradandó károsodás. R. M. sértett kb. 10 cm átmérőjű csonthiányát pótolták plasztikai műtéttel. A károsodás megléte azonban funkcionális és kozmetikai következmények alapján is megállapítható, hiszen a sértetten elvégzett plasztikai műtét helye látható, az hajas fejbőrrel nem fedett.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a védője útján – a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján – arra hivatkozással, hogy a terhelt terhére megállapított ittas járművezetés bűntettének minősítése törvénysértő.
Az indítvány szerint a másodfokú bíróság tárgyalásán dr. F. P. igazságügyi orvosszakértő – R. M. sértett orvosi dokumentumai, a sértett beszámolójának meghallgatása és a sértett fejének a megtekintése alapján – úgy nyilatkozott, hogy a sértett sérülései maradandó károsodás hátrahagyása nélkül meggyógyultak. A szakértő nyilatkozata ellenére a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a jogi minősítés vonatkozásában helybenhagyta. Az egyértelmű igazságügyi orvosszakértői megállapítás ellenére, téves következtetéssel állapította meg, hogy R. M. sérülése maradandó fogyatékossággal gyógyult.
A 2009. augusztus 16-án elvégzett műtét jegyzőkönyve szerint a sérülés helyén hajas fejbőr helyreállításra került. Ez is kizárja a maradandóság megállapítását.
A védő ezért a minősítés megváltoztatását, a Btk. 188. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő és büntetendő (súlyos testi sértést okozó) ittas járművezetés bűntettének a megállapítását és a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a próbaidőre történő felfüggesztését indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség szerint a felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben pedig alaptalan.
A másodfokú bíróság által kiegészített tényállás szerint R. M. sértettnek a baleset során elszenvedett csonthiányát 2010. január 12-én plasztikai műtét során pótolták. A műtét helye látható, hajas fejbőrrel nem fedett. Emellett a másodfokú bíróság a bizonyítékok értékelése körében a 18-as számú módszertani levélben foglalt iránymutatásra hivatkozva rögzítette tényként, hogy a koponyán végzett bármely csontműtét után a maradandó csontdefektus, ha látható, mert sem izommal, sem hajas fejbőrrel nem fedett, nagyságától függetlenül is maradandó károsodás.
Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvány az ittas járművezetés minősített esetére vont jogi következtetést eltérő tényállás alapján kifogásolta, amely a felülvizsgálati eljárásban érdemben nem vizsgálható.
Az eljárt bíróságok a büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül minősítették a terhelt cselekményét, ezért a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt – az alább kifejtendők szerint – alaposnak, a legfőbb ügyész nyilatkozatát alaptalannak találta.
A Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A védő helyesen hivatkozott erre a felülvizsgálati okra, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ügydöntő határozat érdemi felülvizsgálatát elvégezte. A Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból eljárva mindemellett megállapította, hogy a felülvizsgálatot megalapozó és az anyagi jogi felülvizsgálati ok érdemi megvizsgálásának gátját képező ún. abszolút eljárási szabálysértés valósult meg.
A Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha annak meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Legfelsőbb Bíróság ennek kapcsán azt állapította meg, hogy az alapügyben másodfokon eljárt bíróság az indokolási kötelezettségét a terhelt cselekményének minősítését érintően nem teljesítette.
A Be. 373. §-a (1) bekezdésének III. a) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
A rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálat lényege akként foglalható össze, hogy abban kizárólag jogkérdések vizsgálhatóak, a tényállás revíziójára ebben az eljárásban általában nincs lehetőség.
A felülvizsgálati eljárásban azonban a határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértésként értékelendő, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan hiányos, vagy olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdések egyértelműen nem ítélhetők meg (BH 2010/117., BH 2010/241/II.).
A terhelt bűnügyében a másodfokú bíróság az igazságügyi orvosszakértő határozott, egyértelmű, más, az eljárásban feltárt és értékelt bizonyítékokkal ellentétben nem álló véleményét tudatosan mellőzve maga döntötte el a különleges szakértelmet igénylő kérdést. A bíróság ekként maga szolgáltatott bizonyítékot. A vonatkozó szakirodalom alapján maga állapította meg, hogy R. M. fejsérülése maradandó fogyatékossággal gyógyult, és erre a „bizonyítékra” alapozta a tényállását.
A testi sérülések és egészségkárosodások mértéke, gyógytartama stb. olyan szakkérdés, amelyet a bíróság maga, szakértő közreműködése nélkül még akkor sem állapíthat meg, ha történetesen rendelkezik az ehhez szükséges speciális szakmai ismeretekkel. A másodfokú bíróság által hivatkozott orvosszakértői módszertani levél az igazságügyi szakértői tevékenység egységesítését szolgáló szakmai összefoglalás, amely a bírói értékelésben sem bizonyítékként, sem jogforrásként nem használható.
A másodfokú bíróság eljárása és erre alapozott indokolása ekként a büntetőeljárási jog alapvető szabályait sérti.
A Be. 99. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. A különleges szakértelmet igénylő kérdés bíróság általi elbírálása, illetőleg megítélése a büntetőeljárás alapelveit – így az eljárási feladatok megoszlásának elvét (Be. 1. §) vagy a védelem jogát (Be. 5. §) sérti. Önkényes az a jogalkalmazás, amely során a bíró az ítéletét a saját maga által szolgáltatott bizonyítékra alapítja. Nem tekinthető az indokolási kötelezettség teljesítésének a büntetőeljárási jog alapvető szabályainak megsértésére alapozott indokolás, függetlenül attól, hogy az a tényállás megállapítására, a bűnösségre, a jogi minősítésre, avagy a büntető jogkövetkezményekre vonatkozik.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokon eljárt bíróság másodfokú ügydöntő határozatának indokolása körében a Be. 373. §-a (1) bekezdésének III/a) pontja szerinti eljárási szabálysértés valósult meg. Ezért azt – a Be. 428. §-ának (2) bekezdése alapján – hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új másodfokú eljárás lefolytatására utasította.
A hatályon kívül helyezést követően megismételt másodfokú eljárásban a másodfokú bíróság az igazságügyi orvosszakértő kifejezett megállapításával kapcsolatos kételyeit, érveit a szakértő elé tárhatja. S ha a szakértő megállapításait nem tartja elfogadhatónak, dönthet más szakértő kirendeléséről a Be. 111. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával. Azt azonban nem teheti meg, hogy a különleges szakértelmet igénylő kérdést a szakértő véleményétől eltérően eldöntse.
Tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság e határozata meghozatalnak időpontjában a terhelt a felülvizsgálat alapjául szolgáló ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztés-büntetését tölti, ezért a Legfelsőbb Bíróság – a Be. 428. §-ának (5) bekezdése alapján – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg rendelkezett a terhelt azonnali szabadlábra helyezéséről is.
(Legf. Bír. Bfv. II. 1336/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás