BÜ BH 2012/61
BÜ BH 2012/61
2012.03.01.
A Be. azon rendelkezése, mely szerint a tárgyalást a szabályszerű idézésre meg nem jelent, szabadlábon levő vádlott távollétében is meg lehet tartani, nemcsak a folytatólagos tárgyaláson, hanem akkor is alkalmazható, ha a vádlott bíróság általi kihallgatására korábban még nem került sor [Be. 281. § (5) bek., 286. § (1) bek.].
A kerületi bíróság a 2009. szeptember 21. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [Btk. 282. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pontja]. Ezért őt – mint visszaesőt – 5 év 2 hónapi fegyházbüntetésre és 6 évi közügyektől eltiltásra ítélte.
A fellebbezések folytán másodfokon eljárt F.-i Bíróság a 2010. március 1-jén jogerős ítéletével I. r. terhelt tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős határozat ellen az I. r. terhelt meghatalmazott védője a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt felülvizsgálati okot megjelölve nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Álláspontja szerint a bíróság 2008. november 10. napján – a megidézett vádlott nélkül – olyan személy távollétében tartotta meg a tárgyalást, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező [Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja]. Ennek ellenére a Be. 281. § (5) bekezdésére hivatkozással a megjelent tanúkat meghallgatta. Ám ezt követően, csak 2009. január 12-i tárgyaláson került sor a vád ismertetésére, a vádmódosításra és a vádlott meghallgatására.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. Érvei szerint a 2008. november 10-i tárgyalás idején az I. r. terhelt szabadlábon védekezett, idézése szabályszerű volt, így a bíróság eljárási szabálysértés nélkül, a Be. 281. § (5) bekezdésében adott felhatalmazással élve jogszerűen tartotta meg a tárgyalást és hallgatta meg a tanúkat. A terhelt távollétében kihallgatott tanúk vallomását a bíróság ismertette – erre az I. r. terhelt a tárgyalási jegyzőkönyv szerint észrevételt tett –, így nem sérült a védekezéshez való joga, ugyanakkor mód nyílt a kihallgatott tanúk vallomásának bizonyítékként történő értékelésére. Ezért a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértés hiányában a megtámadott határozat hatályában tartására tett indítványt.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A Be. XIII. Fejezet I. Címében a tárgyalás menetét szabályozó rendelkezések között a 281. § (1) bekezdése szerint a tárgyalás megnyitása után a tanács elnöke (bíró) a megjelentek számbavételét követően megállapítja, hogy az idézettek és értesítettek jelen vannak-e, és ettől függően megvizsgálja, hogy a tárgyalást meg lehet-e tartani.
A szabályszerű idézés ellenére meg nem jelentek esetében – amennyiben a törvényben felsorolt intézkedések eredménytelenek, vagy ha az intézkedés nem lehetséges – a tárgyalást a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent, szabadlábon lévő vádlott távollétében is meg lehet tartani, a bizonyítási eljárást azonban – a felmentés vagy a büntetőeljárás megszüntetése kivételével – nem lehet befejezni [281. § (5) bekezdés].
Az iratokból megállapíthatóan az eljárt bíróság alappal élt a fentiekben idézett felhatalmazással, amikor a tárgyalásra szabályszerűen megidézett és szabadlábon védekező vádlott távollétében a tárgyalást megtartotta és a megjelent tanúkat kihallgatta.
A védő álláspontja szerint – mivel a Be. 286. §-a (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik, és mivel a tanúk kihallgatása stb. bizonyítási eljárás – erre csupán a vádlott kihallgatása után kerülhet sor. A Be. 286. §-a (1) bekezdése és a Be. 281. §-a (5) bekezdése együttes értelmezésének felfogása szerint az felel meg, hogy a Be. 281. §-ának (5) bekezdése csupán folytatólagos tárgyaláson alkalmazható, akkor tehát, ha már korábbi tárgyaláson sor került a vádlott kihallgatására.
A Legfelsőbb Bíróság ezzel az értelmezéssel nem értett egyet.
A Be. 281. §-a a „tárgyalás megnyitása” címet viseli – amelynek homlokterében a tárgyalás megtarthatósága áll –, ezt követi a tárgyalás megkezdése (Be. 284. §), majd a bizonyítás felvételének sorrendje (285-286. §). A tárgyalás megnyitása szabályozásánál a főszabály a vádlott jelenléte, kivételesen kerül sor a vádlott távolléte esetén felvett bizonyításra. A „speciális szabály lerontja az általánost” elvnek megfelelően az a szabály, mely szerint a bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik [Be. 286. § (1) bek.] értelemszerűen csak arra az esetre vonatkozik, ha a vádlott jelen van, ellenkező esetben szükségképpen nem a vádlott kihallgatásával kezdődik a bizonyítási eljárás.
Ezt az értelmezést támasztja alá a Be. 281. §-ának (9) bekezdése is, mely szerint „a bíróság a vádlottat távollétében felmentheti vagy vele szemben az eljárást megszüntetheti”. Ez esetben pedig teljesen nyilvánvaló, hogy nemcsak a bizonyítási eljárás megkezdésére, hanem a befejezésére is szükségképpen a vádlott távollétében – tehát a meghallgatása nélkül – kerül sor, ezzel függ össze, hogy ebben az esetben a felmentő rendelkező részt a vádlottnak kézbesítés útján kell közölni [Be. 291. § (9) bek.].
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 426. §-a alapján a sérelmezett határozatot hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. II. 235/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás