2012. évi LXX. törvény
2012. évi LXX. törvény
a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról1
2012.06.20.
1. § A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A keretszerződés tartalmazza különösen a hiteladós, illetve a zálogkötelezett által e törvény alapján benyújtandó igazolásoknak és nyilatkozatoknak a Nemzeti Eszközkezelő részére történő megküldése módját és a lakóingatlanok megvásárlásának kezdeményezésére szolgáló formanyomtatvány formai és tartalmi követelményeit.”
2. § A NET tv. 7. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„7. § (1) A Nemzeti Eszközkezelőt a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú lakóingatlanok után vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség és visszapótlási kötelezettség nem terheli. A Nemzeti Eszközkezelő a vagyonkezelésében lévő eszközök számviteli jogszabályok szerinti értékcsökkenését a költségek és ráfordítások helyett a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatos hosszúlejáratú kötelezettségekkel szemben számolja el.”
3. § A NET tv. 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A lakóingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. abban az esetben kezdeményezi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél, ha a települési önkormányzat a közigazgatási területén levő összes, a Nemzeti Eszközkezelő által az állam nevében megvásárolt lakóingatlant átveszi.
(2) Ha a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat nem veszi át a lakóingatlanokat, a lakóingatlanok (1) bekezdés szerinti tulajdonba adását más települési önkormányzat is kérheti, ha a saját közigazgatási területén él az átvétel lehetőségével.
(3) A lakóingatlanokat átvevő települési önkormányzat a lakóingatlan önkormányzati tulajdonba kerülését követő két éven belül a bérlő számára a Nemzeti Eszközkezelő által kötött bérleti szerződésben meghatározottaknál hátrányosabb feltételeket nem határozhat meg.
(4) A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő lakóingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adása esetén a települési önkormányzat az átadott vagyont elsősorban bérleti szerződés alapján, bérbeadással hasznosítja.
(5) A települési önkormányzat által megkötött lakásbérleti szerződésre a IV. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.”
4. § (1) A NET tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen – megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg, ha)
„a) a hiteladós, illetve a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa a Kormány rendeletében foglaltak szerint szociálisan rászorult személy,”
(2) A NET tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen – megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg, ha)
„h) a rangsorban legelőrébb álló pénzügyi intézmény megkötötte a Nemzeti Eszközkezelővel az 5. § (1) bekezdése szerinti keretszerződést,”
(3) A NET tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerint felajánlott lakóingatlant – az (1) bekezdés szerinti feltételekkel – abban az esetben is megvásárolja, ha a szociális rászorultság feltételei a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa tekintetében és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel a zálogkötelezett tekintetében fennáll.”
5. § A NET tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A lakóingatlan állam javára történő eladásának lehetőségéről a jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény írásban értesíti a hiteladóst – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett egyidejű értesítése mellett –, ha a rendelkezésére álló információk alapján valószínűsíthető, hogy az érintett lakóingatlan megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, és a 12. § (2) bekezdése szerinti elvi hozzájárulását az értékesítéshez a pénzügyi intézmény megadja. Ha a lakóingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzáloghitel-szerződés alapján több pénzügyi intézmény javára is jelzálogjogot jegyeztek be, csak a rangsorban legelőrébb álló pénzügyi intézmény tehet javaslatot a hiteladósnak a lakóingatlan megvételre való felajánlására.
(2) A hiteladós – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen – a lakóingatlanon jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény útján írásban, szándéknyilatkozat benyújtásával kezdeményezheti a lakóingatlan állam által történő megvásárlását. Ha a lakóingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzáloghitel-szerződés alapján több pénzügyi intézmény javára is jelzálogjogot jegyeztek be, a rangsorban előrébb álló pénzügyi intézménynél lehet a lakóingatlan megvásárlását kezdeményezni.
(3) A szándéknyilatkozathoz mellékelni kell
a) a szociális rászorultság feltételeinek fennállására vonatkozóan jogszabályban meghatározott igazolásokat,
b) a hiteladós nyilatkozatát a 8. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről,
c) a hiteladós, vagy – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van – a zálogkötelezett nyilatkozatát arról, hogy
ca) a lakóingatlant – ha annak tulajdoni lapjából az nem állapítható meg – végrehajtás alá vonták-e,
cb) a lakóingatlan tulajdonjogának az államra történő átruházása feltételeit és annak jogkövetkezményeit tudomásul veszi.”
6. § A NET tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A pénzügyi intézmény minden hónap 15. napjáig írásban bejelenti a Nemzeti Eszközkezelőnek azon lakóingatlanok címét, helyrajzi számát, az ingatlan tulajdonosának nevét, születési helyét és idejét, amely lakóingatlanok átruházása szabályszerűen, az előző havi bejelentés óta kezdeményezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez
a) mellékelni kell
aa) a 11. § (2) bekezdése szerinti szándéknyilatkozatot,
ab) a 11. § (3) bekezdésében meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat,
ac) a bejelentő hitelező 12. § (2) bekezdése szerinti elvi hozzájárulását, és
b) meg kell jelölni
ba) a pénzügyi intézmény saját követelésének összegét forintban,
bb) a szándéknyilatkozattal érintett lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi értékét vagy annak hiányában a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értékét,
bc) a jelzáloghitel-szerződésben meghatározott hitelösszeget forintban, deviza vagy devizaalapú hitel esetében a szerződéskötés napján érvényes MNB árfolyam alapján, valamint
bd) a hiteladós által a jelzáloghitel-szerződés alapján teljesített tőketörlesztések összegét forintban.
(3) Ha a megvételre felajánlott lakóingatlanok száma az adott hónapban – figyelembe véve azokat a lakóingatlanokat is, amelyek esetében a vásárlásról a Nemzeti Eszközkezelő még nem döntött – meghaladja a Kormány rendeletében meghatározott darabszámot, a Nemzeti Eszközkezelő a megvásárolandó lakóingatlanok kiválasztása során a kormányrendeletben foglaltak szerint jár el.
(4) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 15 napon belül értesíti az adásvétel kezdeményezését bejelentő hitelezőn kívül érintett valamennyi, az adott lakóingatlanon jelzálogjoggal érintett hitelezőt a szándéknyilatkozat beérkezéséről, annak dátumáról, valamint a rangsorban legelőrébb álló hitelező elvi hozzájárulásáról, és felhívja a további hitelezőket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelentsék be a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat. A hitelezőknek a jelzálogjoggal biztosított követelésük összegét,valamint a teljesített tőketörlesztést azzal a nappal, mint fordulónappal kell megjelölniük, amely napon a hiteladós szándéknyilatkozatát a pénzügyi intézménynél benyújtotta. Deviza és devizaalapú hitel esetében az e napon érvényes MNB-árfolyamon kell a forintösszeget meghatározni.
(5) Ha ugyanazon hitelező javára a szándéknyilatkozattal érintett lakóingatlan vonatkozásában több jelzálogjogot is bejegyeztek az ingatlan-nyilvántartásba, e hitelezőt a követelés bejelentése és a vételár 20. § szerinti felosztása során minden bejegyzett jelzálogjog tekintetében önálló hitelezőnek kell tekinteni, kivéve, ha a jelzálogjogok az ingatlan-nyilvántartásban közvetlenül egymást követő ranghelyen állnak, vagy a hitelezők összevont alapú felügyelet hatálya alá tartoznak.
(6) Ha a jelzálogjogosultnak egymást követően van az ingatlanon bejegyzett jelzálogjoga, a követelést egy összegben jelentheti be, és a vételárfelosztásnál is egy követelésként kell figyelembe venni, a legelőrébb álló jelzálogjoghoz tartozó, az 1. mellékletben meghatározott kielégítési mértéknek megfelelően.”
7. § A NET tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Nem akadálya a lakóingatlan átruházásának, ha a lakóingatlanon bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező, pénzügyi intézménynek nem minősülő hitelező a jelzálogjoggal biztosított követelésének összegéről nem nyilatkozik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Nemzeti Eszközkezelő a hitelező javára e törvény alapján megállapítható vételárhányadot bírósági letétbe helyezéssel teljesíti, és erről tájékoztatja a pénzügyi intézménynek nem minősülő hitelezőt, a hiteladóst és – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van – a zálogkötelezettet.
(3) Ha az érintett ingatlan tulajdoni lapja alapján a jelzálogjoggal biztosított követelés tőkeösszege és járulékai nem határozhatók meg pontosan, a vételárhányad számításának alapját az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog által biztosított követelés tulajdoni lapon szereplő összege képezi.”
8. § A NET tv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénzügyi intézmény a hozzájáruló nyilatkozatához kötve van mindaddig, ameddig a Nemzeti Eszközkezelő az adásvételi szerződést a hiteladóssal, vagy – ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van – a zálogkötelezettel meg nem köti, de legfeljebb a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatának kiállításától számított 90. napig.”
9. § A NET tv. 8. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § A Nemzeti Eszközkezelő eljárása során az ügyintézési határidőbe nem számít be
a) az adatszolgáltatásra kötelezett hiánypótlásra, illetve a törvényi feltételek tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívásától az annak teljesítéséig terjedő idő, és
b) a szakértői vélemény elkészítésének 30 napnál nem hosszabb időtartama.”
10. § A NET tv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 8. § (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, és a lakóingatlant bírósági vagy közigazgatási végrehajtás alá vonták, a 11. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi intézmény 15 napon belül kezdeményezi a végrehajtónál a végrehajtás szünetelését. A pénzügyi intézmény nyilatkozata alapján a megvételre felajánlott lakóingatlanra bejegyzett valamennyi végrehajtási jog vonatkozásában a végrehajtás a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 52. § g) pontja alapján szünetel.”
11. § A NET tv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adásvételi szerződés mellékletként tartalmazza
a) a vételár-felosztási tervet, amelyet a hiteladósnak, több hiteladós esetén minden hiteladósnak, vagy – ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van – a zálogkötelezettnek írásban jóvá kell hagynia,
b) a lakóingatlanon jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézménynek a vételárhányad kifizetésének feltételétől függő tartozáselengedő nyilatkozatát a 14. § (2) bekezdése szerint.”
12. § A NET tv. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő megkeresi a lakóingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot, és hatósági bizonyítvány kiállítását kezdeményezi, ha a lakóingatlan műszaki átadás-átvétele során megállapítja, hogy
a) a lakóingatlan állapota az állékonyságot vagy az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy
b) az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakóingatlan teljes mértékben vagy jelentős részben elbontásra került.
(2) Ha az építésügyi hatóság az (1) bekezdésben foglalt valamely feltétel fennálltát megállapítja, a Nemzeti Eszközkezelő az adásvételi szerződést nem köti meg. Erről a Nemzeti Eszközkezelő – a hatósági bizonyítvány másolatának csatolásával – írásban értesíti a hiteladóst és ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettet, továbbá a jelzálogjoggal rendelkező hitelezőket.
(3) Ha az (1) bekezdés a) pontja esetében a lakóingatlant helyreállítják, a lakóingatlan állam általi megvásárlása újból kezdeményezhető.
(4) A Nemzeti Eszközkezelő az építésügyi hatóság eljárásában ügyfélnek minősül.”
13. § A NET tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A Nemzeti Eszközkezelő a vételár kifizetése során a hitelezők követelését – a 21. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a jelzálogjogok ranghelyének sorrendjében elégíti ki, a hitelező által a Nemzeti Eszközkezelőhöz írásban bejelentett követelés 1. mellékletben meghatározott mértékében.”
14. § A NET tv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a lakóingatlan értékesítése miatt a hiteladósnak, vagy – ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van – a zálogkötelezettnek korábbi lakásépítési vagy lakásfelújítási kedvezményből eredően, illetve bármely más korábbi állami támogatásra tekintettel az állammal szemben fizetési kötelezettsége keletkezne vagy az államnak az ingatlanra e jogcímekre tekintettel jelzálogjog van bejegyezve, a Nemzeti Eszközkezelő a vételárat a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező egyéb hitelezők követelésének az e törvényben meghatározott mértékű kielégítését követően elsősorban az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítésére fordítja.”
15. § A NET tv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladóssal vagy – a 8. § (3) bekezdése szerinti esetben – a zálogkötelezettel (a továbbiakban együtt: bérlő) az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a megvásárolt lakóingatlan tekintetében határozatlan időtartamra lakásbérleti szerződést köt. Ha a megvásárolt lakóingatlannak több tulajdonosa volt, a Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződést a lakóingatlan valamennyi, a Nemzeti Eszközkezelő általi megvásárlása időpontjában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosával mint bérlőtársakkal köti meg.”
16. § (1) A NET tv. 23. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)
„b) a lakóingatlanra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni – a 22. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével – nem lehet,”
(2) A NET tv. 23. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)
„d) a bérlő halála esetén a bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a bérlő, illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a bérlővel még életében együtt lakó gyermeke, továbbá a zálogkötelezett, illetve a hiteladós a lakásbérleti jogot folytathatják,”
(3) A NET tv. 23. §-a a következő g)–l) ponttal egészül ki:
(A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)
„g) a bérlő szavatol azért, hogy a lakóingatlan a Nemzeti Eszközkezelőnek történő átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen,
h) a bérlőt terhelik a lakóingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint társasházi lakás esetében a közös költség fizetése,
i) a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani, ha a bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a lakbért, az ingatlannal kapcsolatos közüzemi díjakat vagy társasházi lakás esetében a közös költséget,
j) a bérbeadó az ingatlan állapotát és rendeltetésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, amit a bérlő tűrni köteles,
k) a lakásbérleti szerződésben a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a közüzemi szolgáltatótól a bérlő közüzemi díjhátralékának mértékéről vagy annak hiányáról adatszolgáltatást kérjen.
l) bérlőtársi jogviszony esetén, ha a bérbeadó a bérleti szerződést olyan okból mondja fel, amely felmondási ok valamennyi bérlőtárssal szemben fennáll, a felmondást elég, ha a bérbeadó az egyik bérlőtárssal közli.”
17. § A NET tv. 12. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § A Nemzeti Eszközkezelő kötelezheti a bérlőt a bérleti szerződésben előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelésének kérelmezésére a közüzemi szolgáltatótól, abban az esetben, ha törvény alapján a bérlőt ezért külön díjfizetési kötelezettség nem terheli.”
18. § A NET tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a szociálisan rászorult személyek körét és a szociális rászorultság igazolásának módját,
b) a Nemzeti Eszközkezelő és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékét,
c) a bérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó részletes, a hiteladós szociális helyzetét is figyelembe vevő feltételeket és szabályokat,
d) az e törvény hatálya alá tartozó lakóingatlanok bérlők közötti cseréjéhez való hozzájárulás feltételeit,
e) a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolandó lakóingatlanok maximális számát, valamint ezen lakóingatlanok kiválasztásának módját, ha a megvételre felajánlott lakóingatlanok száma a jogszabályban meghatározott maximális havi darabszámot az adott hónapban meghaladja,
f) a Nemzeti Eszközkezelő 4. § (2) bekezdésében megjelölt feladatainak ellátását kizárólagos jog alapján végző költségvetési szervek és gazdasági társaságok körét, valamint e feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségeiket.”
19. § A NET tv. a következő 17. alcímmel egészül ki:
„17. Átmeneti rendelkezések
30. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXX. törvény kihirdetésétől számított 60. napig felajánlott ingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Eszközkezelőre a 13. § (4) bekezdésében meghatározott határidő számításánál kezdőnapként a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXX. törvény kihirdetésétől számított 60. napot kell tekinteni, figyelembe véve a Kormány rendeletében meghatározott havi maximális ingatlanmennyiséget.
(2) Az (1) bekezdés a végrehajtási jog szünetelésére vonatkozóan, a 15. §-ban meghatározott rendelkezés alkalmazását nem érinti.”
20. § A NET tv.
a) 9. §-ában a „jelzáloghitel-szerződésben” szövegrész helyébe a „jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték, vagy annak hiányában a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor” szöveg,
b) 1. mellékletében szereplő táblázat B:1 mezőjében az „a hitelező által megjelölt vagy a jelzálogjog bejegyzésének részeként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett követelés százalékában” szövegrész helyébe az „a hitelező által megjelölt követelés százalékában” szöveg
lép.
21. § Hatályát veszti a NET tv. 1. § e) és h) pontja és 8. § (1) bekezdés c) pontja.
22. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
„o) Nemzeti Eszközkezelő Zrt.”
23. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 183/C. §-sal egészül ki:
„183/C. § (1) A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megkötött bérleti szerződés megszűnését követő 60 napon belül a bérbeadó kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezéseknek a bérbe adott lakóingatlanra vonatkozó alkalmazását.
(2) A 182/A. §-t az (1) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell azzal, hogy a bérbe adott lakóingatlan a kiürítés elhalasztása szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak.”
24. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:
(A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek)
„14. a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.”
25. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. § g) pont ga) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„ga) lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt lakóingatlan bérlője;”
(2) A Tszt. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhő-szolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért – a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján az állam vagy a települési önkormányzat tulajdonában lévő lakóingatlanok kivételével – a tulajdonos egyszerű (sortartó) kezesként felel. A 37. § (6) bekezdésében foglaltak erre az esetre is vonatkoznak.”
26. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelező minden tárgynegyedév első napján megyei, fővárosi szinten megállapítja az összes fedezeti ingatlanának a számát, és a 7. §-ban foglaltak szerint kijelöli azokat, amelyek tekintetében kényszerértékesítést kezdeményez. Nem lehet kényszerértékesítésre kijelölni azt a fedezeti ingatlant, amely tulajdonjogának a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerinti átruházásához a hitelező hozzájárult, és erről szóló elvi hozzájáruló nyilatkozatát a Nemzet Eszközkezelőnek megküldte.”
27. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2012. június 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. június 19. A törvény a 27. § alapján hatályát vesztette 2012. június 21. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás