2012. évi LXXIV. törvény
a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról1
2012.07.01.
[E törvény alkalmazásában:]
„q) pufferzóna: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott biztonsági távolság, amely bármely irányú fizikai keveredés, pollenszennyezés, árvakelésből származó idegen beporzás, elsodródás és egyéb szennyezés megakadályozására szolgál, és amely elválasztja a géntechnológiával módosított szervezetekkel hasznosított területeket a hagyományos termesztéssel, az ökológiai gazdálkodással hasznosított területektől, továbbá a védett, fokozottan védett és érzékeny természeti területektől, a Natura 2000 területektől, valamint a génbanki területektől;
r) menedékzóna: az adott géntechnológiával módosított növényfajtával azonos növényfajba tartozó, nem géntechnológiával módosított növénnyel bevetett terület a géntechnológiával módosított növénnyel hasznosított terület körül;
s) géntechnológiával módosított növényfajtáktól mentes övezet: az a mezőgazdasági művelés alatt álló terület, amelyen az ott gazdálkodók önkéntesen nem termesztenek géntechnológiával módosított növényfajtákat.”
2. § A Gtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Géntechnológiai tevékenység végzését a Kormány által határozatban létrehozott testület (a továbbiakban: géntechnológiai testület) 8. § szerint kialakított véleménye alapján a) humán-egészségügyi, humán gyógyszergyártási célú, valamint az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagokkal kapcsolatos géntechnológiai tevékenység esetén az egészségügyi géntechnológiai hatóság,
b) a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén történő (beleértve az élelmiszer-előállításban alkalmazott technológiai segédanyagokat is), illetve zárt rendszerű, valamint egyéb ipari célú géntechnológiai tevékenység esetén a környezetvédelmi és mezőgazdasági vonatkozású szempontok figyelembevételével a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság
(a továbbiakban az egészségügyi géntechnológiai hatóság, valamint a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság együtt: géntechnológiai hatóság) engedélyezi, amennyiben az engedélyezés nemzeti hatáskörbe tartozik.
(2) Az uniós hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokban a nemzeti hatósági feladatokat a géntechnológiai hatóság látja el, mely a feladatának ellátása során – az adminisztratív feladatokat kivéve – egyeztet a géntechnológiai testülettel. A környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság az uniós hatáskörbe tartozó, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó engedélyezési eljárások során egyeztet az egészségügyi géntechnológiai hatósággal. Az egészségügyi géntechnológiai hatóság az uniós hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárások során egyeztet a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatósággal.
(3) Az egészségügyi géntechnológiai hatóság az (1) bekezdés b) pontjában, a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakterületeken történő engedélyezés során szakhatóságként jár el. (4) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokban való szakhatósági közreműködés szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály határozza meg.” 3. § A Gtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg az azt megelőző alcím helyébe következő alcím lép:
„A géntechnológiai testület
„5. § (1) A géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelmet a géntechnológiai testület véleményére figyelemmel bírálja el. A géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelmet a géntechnológiai testület véleménye ellenére is elutasíthatja vagy az engedélyt megadhatja. (2) A géntechnológiai testület tagjai a minisztériumokkal kormányzati szolgálati jogviszonyban lévő személyek nem lehetnek. A géntechnológiai testület tagjai munkájukért díjazásban részesülnek.”
„(2) A géntechnológiai hatóság a 3. § (1) bekezdése szerinti engedélyeket – amennyiben az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik – a géntechnológiai tevékenység jellegére és céljára tekintettel az engedélyben meghatározott jogosultsági időre, de legfeljebb 10 évre adja ki az adott tevékenységen belül azonos szempontok alapján.” „(1) Amennyiben a hasznosító az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejárta után is folytatni kívánja a géntechnológiai tevékenységet,
a) nem forgalomba hozatali célú kibocsátásra vonatkozó engedély esetében az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejárta előtt legkésőbb 120 nappal,
b) forgalomba hozatalra vonatkozó engedély esetében az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejárta előtt legkésőbb 270 nappal
kérelmet köteles benyújtani a géntechnológiai hatósághoz az engedély megújítása iránt.”
„(1) A géntechnológiai tevékenység engedélyezése iránti kérelmet – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott dokumentációval együtt – a géntechnológiai hatósághoz kell benyújtani. A géntechnológiai hatóság
a) a kérelem beérkezéséről értesíti az ügyfelet a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyfél kérelmére történő értesítésére vonatkozó szabályai szerint,
b) 8 napon belül megvizsgálja, hogy a kérelem formailag és tartalmilag eleget tesz-e e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásainak; amennyiben a kérelem nem tesz eleget a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, hiánypótlásra visszaküldi azt, megjelölve a kérelem elbírálásához szükséges további információkat és benyújtásuk szükségességének okát,
c) a kérelmet – a 13. § (2) bekezdése szerinti behozatali és kiviteli engedély, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti szállítási engedély iránti kérelem kivételével – megküldi a géntechnológiai testületnek, ha a kérelem eleget tesz a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.” „(5) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrző kísérletek és vizsgálatok elvégzésének költségeit a hasznosító viseli. A (3) bekezdésben meghatározott szakértők közreműködésének költségeit a szakterületüknek megfelelően a természetvédelemért, a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért, az egészségügyért, valamint az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési előirányzataiban kell biztosítani.” „(1) Természetes szervezet géntechnológiával való módosítására, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználására vonatkozó engedély iránti eljárásban – amennyiben jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa rövidebb határidőt nem állapít meg – az ügyintézési határidő 90 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az ellenőrző kísérletek és vizsgálatok elvégzésének időtartama.”
„(6) A természetes szervezet géntechnológiai módosítására, illetve géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználására vonatkozó engedélyt – az üzleti titok, a szerzői jog, a szabadalom és a növényfajta-oltalom körébe eső adatok kivételével – a géntechnológiai hatóság, illetve az azt irányító miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni a géntechnológiai módosítást végző, illetve a felhasználó nevének, az engedély számának, a géntechnológiai módosítás, valamint a felhasználás tárgyának, a géntechnológiai módosításnál alkalmazott gének és a géntechnológiai módosítás eredményének a társadalom számára való haszna és a lehetséges kockázatok megjelölésével.”
„10/A. § (1) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek nem forgalomba hozatali célú kibocsátására vonatkozó engedély tárgyában a kérelem megérkezésétől számított 90 napon belül a géntechnológiai hatóság a 9. § (4) és (5) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását követően dönt. (2) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek nem forgalomba hozatali célú kibocsátására vonatkozó engedélyt – az üzleti titok, a szerzői jog, a szabadalom és a növényfajta-oltalom körébe eső adatok kivételével – a géntechnológiai hatóság, illetve az azt irányító miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni a kibocsátó nevének és a géntechnológiával módosított tulajdonság megjelölésével együtt.
(3) A hasznosító kizárólag a 3. § (1) bekezdése szerinti engedély birtokában, az abban meghatározott jogosultsági ideig végezhet nem forgalomba hozatali célú kibocsátást. Az érintett területre kifejtett környezeti hatások megítélése érdekében – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti esetben – a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság az engedélyben az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti kiegészítő, ellenőrző vizsgálatok lefolytatását írhatja elő, meghatározva azok részletes feltételeit, illetve ilyen vizsgálatokat folytathat le. (4) A (3) bekezdés szerinti, a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság által elvégzendő vizsgálatok lefolytatásához a hasznosító az engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül köteles a géntechnológiával módosított növény szaporítóanyagából, valamint a növény géntechnológiával nem módosított, a vizsgálatokban kontrollként alkalmazható változatának szaporítóanyagából a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóságnál az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott módon az engedélyben előírt mennyiségű mintát elhelyezni. Amennyiben a hasznosító ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság a kiadott engedélyt visszavonja. (5) A (4) bekezdés szerint átadott mintákat – a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartása mellett – a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság kizárólag az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kiegészítő, ellenőrző vizsgálatok céljára használhatja fel, illetve bocsáthatja harmadik személy rendelkezésére. Az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejártát vagy az engedély visszavonását követő 30 napon belül a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság a minta fel nem használt részét visszaszolgáltatja a hasznosítónak. (6) A nem forgalomba hozatali célú kibocsátás engedélyezésére vonatkozó kérelemhez a kérelmezőnek a kibocsátás végrehajtásának módjára vonatkozó, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott részletes kísérleti tervet is csatolnia kell.”
„(1) A hasznosítónak a nem forgalomba hozatali célú kibocsátási engedélyben meghatározott jogosultsági idő alatt minden évben, legkésőbb a kibocsátás befejezését – géntechnológiával módosított magasabb rendű növények esetén a betakarítást – követő 30. napig az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában, és a nem forgalomba hozatali célú kibocsátási engedélyben meghatározott formában és tartalommal jelentést (a továbbiakban: éves jelentés) kell benyújtania a géntechnológiai hatósághoz. Amennyiben a hasznosító az engedélyezett tevékenységet a következő évben nem kívánja folytatni, az éves jelentéséhez mellékelnie kell az erről szóló nyilatkozatát, azzal kiegészítve, hogy az engedélyezett tevékenységgel véglegesen felhagy, vagy az engedélyben meghatározott jogosultsági időn belül egy későbbi időpontban kívánja azt folytatni. Ez utóbbi esetben a hasznosítónak a kibocsátás folytatásáról annak megkezdése előtt 30 nappal tájékoztatnia kell a géntechnológiai hatóságot.”
„(3) A géntechnológiai hatóság az éves jelentést, illetve az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot véleményezés céljából megküldi a géntechnológiai testületnek és a szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából az engedélyezési eljárásban az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti esetben közreműködő szakhatóságnak. A géntechnológiai testület a jelentéssel kapcsolatos véleményét, valamint az engedély esetleges módosítására vagy visszavonására vonatkozó véleményét a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül a géntechnológiai hatóságnak megküldi.” „(3) Az élelmiszerként vagy takarmányként felhasználható géntechnológiával módosított szervezetek, a géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó vagy abból álló, illetve abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának engedélyezésére az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A géntechnológiai, illetve az ellenőrzésre jogosult hatóság az (1) bekezdés szerinti forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező géntechnológiával módosított szervezetek tekintetében ellenőrzi az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglalt nyomon követhetőségre vonatkozó előírásoknak a forgalomba hozatal során történő betartását.” „11/B. § (1) Ha a géntechnológiai hatóságnak egy forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező és termékként vagy termékekben megjelenő géntechnológiával módosított szervezet vonatkozásában olyan, a forgalomba hozatali engedély megadása óta ismertté vált új vagy további tudományos ismeret jut a tudomására, amely a környezeti kockázatértékelés vagy ismételt vizsgálat révén rendelkezésre álló információt befolyásolja, megvizsgálja, hogy a termékként vagy termékekben megjelenő géntechnológiával módosított szervezet jelenthet-e az emberi egészségre vagy a környezetre az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti kockázatot (a továbbiakban: kockázat). (2) Amennyiben a géntechnológiai hatóság megállapítja, hogy a termékként vagy termékekben megjelenő géntechnológiával módosított szervezet az emberi egészségre vagy a környezetre feltételezhetően kockázatot jelent, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kapcsolattartón keresztül haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot
a) a Magyarországon történő forgalmazás, illetve felhasználás védzáradéki eljárás időtartamára szóló korlátozásáról vagy tilalmáról,
b) az új vagy további tudományos ismeretről, amelyre az a) pont szerinti intézkedését alapozza,
c) a feltételezett kockázatokról és azok indokairól, mellékelve a környezeti kockázatértékelés felülvizsgálatát, valamint
d) az engedély módosítására vagy visszavonására vonatkozó javaslatáról.
(3) Az agrárpolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg rendeletben a) megállapítja a védzáradéki eljárás alá vont termékként vagy termékekben megjelenő géntechnológiával módosított szervezetek listáját, és
b) meghatározza a védzáradéki eljárás időtartamára szükséges biztonsági intézkedéseket, így különösen a termékként vagy termékekben megjelenő géntechnológiával módosított szervezetek behozatalának, kivitelének, tárolásának, szállításának, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának korlátozását vagy tilalmát, forgalomból történő kivonását, a termékek tárolás során való elkülönítését, illetve a növényállomány megsemmisítését.
(4) A (3) bekezdés szerinti rendelet alapján védzáradéki eljárás alá vont géntechnológiával módosított növényfajta vonatkozásában a) termesztési engedély nem adható ki,
b) a már kiadott termesztési engedélyeket vissza kell vonni.”
„(2) A géntechnológiával módosított növényfajták esetén az állami elismeréshez szükséges kísérleti vizsgálatok csak a géntechnológiai hatóság nem forgalomba hozatali célú kibocsátási engedélyének jogerőre emelkedését követően kezdhetők meg.”
„(2) A forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított szervezetek, valamint azok bármely része (beleértve a génállományának újratermelésére, illetve örökítésére nem képes részeket is) harmadik országból történő behozatala, illetve oda történő kivitele engedélyköteles. Az engedély iránti kérelmet a géntechnológiai hatósághoz a küldemény magyarországi címzettjének vagy feladójának kell benyújtania. A géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelemről a kérelem megérkezésétől számított 90 napon belül dönt. Az engedélyben a géntechnológiai hatóság meghatározza a behozatal és a kivitel feltételeit, a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek esetében e jogszabályokkal összhangban.”
„(4) A veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak a hatályuk alá tartozó géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek behozatalára és kivitelére.”
„(3) A géntechnológiai hatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti általános ügyintézési határidőn belül dönt az engedély iránti kérelemről. Az engedélyben a géntechnológiai hatóság a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek esetében – e jogszabályokkal összhangban – meghatározza a szállítás feltételeit. A szállítási engedély másolatának kísérnie kell a szállítmányt.”
„(5) A veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak a hatályuk alá tartozó géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek szállítására.”
„(2) A géntechnológiai testület tagja a géntechnológiai testület működés során tudomására jutott adatokat köteles bizalmasan kezelni, és azokról csak a kérelmező hozzájárulása esetén adhat harmadik személynek tájékoztatást. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a hasznosító a benyújtott kérelmét visszavonja.”
„(1) Az ellenőrzésre jogosult hatóság évente tájékoztatót készít a géntechnológiai hatóságnak a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználásának és kibocsátásának ellenőrzéséről, amelyet tájékoztatásul megküld a géntechnológiai testület részére is.”
„(6) A termesztési hatóság a kérelem megérkezését követő 40 napon belül előzetes állásfoglalást bocsát ki a géntechnológiával módosított növények termesztése során biztosítandó pufferzóna méretéről és a termesztés egyéb feltételeiről. Az előzetes állásfoglalás nem jogosít a termesztés megkezdésére.
(7) A géntechnológiával módosított növények és a hagyományos módon, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények közötti pufferzóna e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális méreténél a termesztési hatóság speciális esetben nagyobb távolságot is megállapíthat, a helyi természeti, földrajzi és egyéb, a termesztést befolyásoló adottságok alapján. A termesztési hatóság a pufferzóna e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális méreténél nagyobb távolságot megállapíthat továbbá akkor is, ha a védett, fokozottan védett és érzékeny természeti területek, a NATURA 2000 területek, valamint a génbanki területek és a géntechnológiával módosított növények termőterületének határvonala között a távolság kisebb, mint a pufferzóna minimális méretének kétszerese. A termesztési hatóság által meghatározott pufferzóna mérete nem haladhatja meg a minimális méret kétszeresét.
(8) A termesztési hatóság a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, továbbá a vadon élő madarak védelméről szóló uniós jogi aktusoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések, illetve a védetté nyilvánító és az érzékeny természeti területekről szóló jogszabályokban foglalt előírások teljesítése érdekében speciális termesztési feltételeket állapíthat meg. Amennyiben ezen előírások ilyen módon sem teljesíthetők, a termesztés nem engedélyezhető.
(9) A pufferzónában a géntechnológiával módosított növénnyel ivarilag kompatibilis növény nem termeszthető. A pufferzónában a keresztbeporzásra alkalmas gyomokat a helyes gazdálkodási gyakorlatnak megfelelően irtani kell.
(10) Géntechnológiával módosított rovarrezisztens növény termesztése esetén a rezisztens rovarok megjelenésének elkerülése érdekében a termesztési hatóság az előzetes állásfoglalásban meghatározza a géntechnológiával módosított növénnyel hasznosított terület körül létrehozandó menedékzóna nagyságát, amelynek mérete – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt körülményektől függően – a kérelemben a géntechnológiával módosított növénnyel bevetettként jelzett terület 10–20%-a lehet. A menedékzónát a kérelemben géntechnológiával módosított növénnyel bevetettként jelzett területen belül kell létrehozni. A menedékzóna nem része a pufferzónának. A menedékzónában termett terményt géntechnológiával módosított terményként kell címkézni, kivéve, ha a termelő által akkreditált laboratóriumban elvégeztetett egyedi laboratóriumi vizsgálat alapján a menedékzónában termett terményre az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint nem kell alkalmazni a géntechnológiával módosított szervezetek jelölésére vonatkozó előírásokat.
(11) A kérelmezőnek az előzetes állásfoglalás megadását követően az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti táblát kell kihelyeznie arról, hogy géntechnológiával módosított növények termesztésének engedélyezése van folyamatban, a kérelemben szereplő terület vonatkozásában.
(12) Az egymás melletti termesztésre vonatkozó oktatásért, a vizsgáztatásért, valamint a bizonyítvány kiállításáért az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.”
„(3) Az írásos hozzájárulással egyidejűleg – annak elválaszthatatlan részeként – a pufferzónán belüli földtulajdonos, illetve földhasználó köteles nyilatkozni arról, hogy tudomással bír azon kötelezettségéről, amely szerint a termesztési engedélyben meghatározott jogosultsági idő alatt a pufferzóna területén nem termeszthet a géntechnológiával módosított növénnyel ivarilag kompatibilis növényt. A hozzájárulás bíróság által nem pótolható. A hozzájárulások hiányában a termesztési engedély nem adható meg. A géntechnológiával módosított növények termesztéséhez való írásos hozzájárulás formáját és adattartalmát az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály tartalmazza.
(4) A kérelmezőnek legkésőbb a vetés tervezett időpontját megelőző 20. napig kell a hozzájárulásokat benyújtania a termesztési hatóságnak. A termesztési hatóság a hozzájárulások benyújtását követő 15 napon belül dönt a termesztési engedély iránti kérelemről.”
„(6) A termesztési engedély megadását követően a termesztési hatóság a kérelemben szereplő és a termesztésre vonatkozó adatokat nyilvántartja és bárki számára korlátozás nélkül, kereshető módon országos adatbázisban a honlapján, valamint a kormányzati portálon közzéteszi. A termesztési hatóság a határozatot megküldi az ellenőrzésre jogosult hatóság részére. A kérelmező, illetve az engedély jogosultja a kérelem benyújtását követően bekövetkezett változásokat 5 napon belül, írásban köteles bejelenteni a termesztési hatóságnak.”
„(3) A 22. § (1), (2) és (3a)–(6) bekezdését, a géntechnológiai testületre és a szakhatóságokra vonatkozó előírás kivételével a 23. §-t, 24/A. §-t, valamint a 25. § (1) bekezdés első mondatát az egymás melletti termesztésre is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az ott nevesített géntechnológiai tevékenység helyett egymás melletti termesztést, géntechnológiai hatóság helyett termesztési hatóságot, a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóság helyett az egymás melletti termesztés ellenőrzésére jogosult hatóságot, hasznosító helyett pedig termesztésre jogosultat kell érteni. (4) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a pufferzónán belüli földtulajdonos, illetve földhasználó megszegi a 21/B. § (9) bekezdésében foglalt tilalmat, az egymás melletti termesztés ellenőrzésére jogosult hatóság értesítése alapján a termesztési hatóság kötelezi a jogsértőt a tilalom ellenére termesztett növények megsemmisítésére.” „(1) A géntechnológiával módosított növény szaporítóanyagának forgalmazója legkésőbb 60 nappal az adott géntechnológiával módosított szaporítóanyag-tétel forgalmazását megelőzően – a név vagy cégnév és cím vagy székhelycím feltüntetésével – köteles adatot szolgáltatni a termesztési hatóság számára a forgalmazni kívánt géntechnológiával módosított szaporítóanyag mennyiségéről, a növényfaj és a fajta megjelölésével.”
„(3) A forgalmazó – az (1) bekezdés szerinti adatok megadásával – az őszi vetésű növények esetén minden év január 31-ig, tavaszi vetésű növények esetén minden év augusztus 31-ig köteles adatot szolgáltatni a termesztési hatóságnak a géntechnológiával módosított növény szaporítóanyagának a tárgyévben ténylegesen forgalmazott mennyiségéről. (3a) A termesztési hatóság az (1) és (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a forgalmazó nevét vagy cégnevét, valamint lakcímét vagy székhelyét is. A nyilvántartás adatkörét a termesztési hatóság honlapján, valamint a kormányzati portálon – a személyes adatok kivételével – bárki számára korlátozás nélkül, kereshető módon hozzáférhetővé kell tenni.” „(5) Az e §-ban foglaltakat alkalmazni kell a géntechnológiával módosított növény szaporítóanyagának a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő forgalmazása esetén is.”
„21/F. § Amennyiben természetes vagy jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli jogalanyok megállapodás keretében géntechnológiával módosított növényfajtáktól mentes övezetet hoznak létre, a termesztési hatóság az övezetben gazdálkodók kérelmére és önkéntes adatszolgáltatása alapján az övezetnek a kérelemben megjelölt adatait és a kérelmező gazdálkodók adatait a honlapján, valamint a kormányzati portálon közzéteszi.” „(2) Az ellenőrzésre jogosult hatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja: a) az engedéllyel nem rendelkező, védzáradéki eljárás alá vont vagy az előírásoknak meg nem felelő géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét megtilthatja;
b) elrendelheti az engedéllyel nem rendelkező, védzáradéki eljárás alá vont vagy az előírásoknak meg nem felelő géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított termék forgalomból való kivonását, megsemmisítését;
c) az engedéllyel nem rendelkező, védzáradéki eljárás alá vont vagy az előírásoknak meg nem felelő géntechnológiával módosított szervezetből álló vagy ezt tartalmazó növényfajta vonatkozásában termelési, betakarítási tilalmat rendelhet el,
d) elrendelheti az engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított állat vizsgálatát, elkülönítését vagy leölését;
e) a határállomásokon végzett ellenőrzése során elrendelheti az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglalt intézkedéseket.
(3) Az ellenőrzésre jogosult hatóság géntechnológiai bírság megfizetését írja elő
(3a) A hatóság a bírság mértékének megállapítása során köteles mérlegelni a jogellenes magatartás súlyát, következményeinek a környezetre és az emberi egészségre való veszélyességét, továbbá első ízben történő vagy ismételt megállapítását, illetve véletlenszerű bekövetkezését. Ismételt alkalommal történő jogszabálysértés alatt a korábbi jogszabálysértés megállapításától számított 5 éven belül elkövetett újabb jogszabálysértést kell érteni. A bírság mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.”
„(4) Az ellenőrzésre jogosult hatóság a jogsértés esetén alkalmazott intézkedésről a határozat megküldésével értesíti a géntechnológiai hatóságot a határozat meghozatalától számított 3 napon belül és javaslatot tesz a géntechnológiai tevékenységre vonatkozó, nemzeti hatáskörben megadott engedély feltételhez kötésére, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására, illetve uniós hatáskörbe tartozó engedély esetén az engedély módosításának vagy visszavonásának kezdeményezésére.”
„(3) A géntechnológiai hatóság a nemzeti hatáskörbe tartozó engedély feltételhez kötéséről, módosításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról szóló határozatát közli a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően a nyilvántartó szervvel is.”
„26. § (1) A géntechnológiai tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak a lakosság széles körét érintő, az emberek életét, egészségét veszélyeztető, továbbá a nagy nemzetgazdasági, illetve környezeti kárral fenyegető, valamint a gazdasági haszonállat-állomány széles körét érintő, az állatok egészségét veszélyeztető megsértése (a továbbiakban: rendkívüli GM-esemény) esetén a) a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság hatáskörébe tartozó GM-eseménynél az agrárpolitikáért,
b) az egészségügyi géntechnológiai hatóság hatáskörébe tartozó GM-eseménynél az egészségügyért
felelős miniszter közérdekű közleményben tájékoztatást ad a lakosság számára a veszély elhárítása érdekében szükséges információkról.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatkörében az agrárpolitikáért, illetve az egészségügyért felelős miniszter a rendkívüli GM-esemény bekövetkeztekor a) adatszolgáltatásra – így a személyes adatok körében név, cím, elérhetőség megadására – kötelező,
b) termék vagy termékcsoport felhasználását, forgalmazását felfüggesztő, illetve megtiltó
határozatot hoz, amelyet a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, honlapján, valamint a nemzeti hírügynökségen keresztül kell közzétenni. Az így közzétett határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.
(3) A határozat a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény által előírt jogosult vagy kötelezett ügyfél személyazonosító adatai helyett a döntéssel érintett termékkört, illetve személyi kört tartalmazza.”
„31/A. § A környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság az egymás melletti termesztéssel kapcsolatos iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű – a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos általános tudnivalókra, a magyar termesztési viszonyokra, jogi ismeretekre, a speciális termesztés-technológiai, valamint környezetvédelmi szempontokra kiterjedő – képzést tart és vizsgáztatást folytat.” „34. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a) a géntechnológiával nem módosítható természetes szervezetek körét,
b) a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjét, valamint az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal való kapcsolattartás rendjét,
c) a közvetlen feldolgozásra szánt termékek esetében az engedélyezett géntechnológiával módosított szervezettel történő technológiailag elkerülhetetlen szennyeződés mértékének meghatározását, amely alatt a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó forgalomba hozatali, jelölési és csomagolási előírásokat nem kell alkalmazni,
d) a közvetlenül élelmiszerként vagy takarmányként történő felhasználásra, vagy feldolgozásra szánt termékek esetében a kedvező eredményű kockázatértékeléssel rendelkező géntechnológiával módosított szervezetek véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen előfordulására vonatkozó átmeneti intézkedéseket,
e) a nem forgalomba hozatali célú kibocsátás engedélyezésével kapcsolatban a környezeti hatások megítéléséhez szükséges vizsgálatok elvégzésének eseteit, körét és szabályait, valamint a minta szolgáltatásának szabályait,
f) a géntechnológiai bírság mértékét és kiszabásának részletes szabályait,
g) a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átvitelének szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a) a géntechnológiai hatóságot, és a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságot,
b) a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságot vagy hatóságokat,
c) a termesztési hatóságot,
d) az egymás melletti termesztés ellenőrzésére jogosult hatóságot vagy hatóságokat,
e) a nyilvántartó szervet vagy szerveket,
f) a nemzeti tájékoztató központot vagy központokat, a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi CIX. törvénnyel kihirdetett Cartagena Jegyzőkönyvben meghatározott feladatokat ellátó hatóságot vagy hatóságokat, valamint az ellenőrzést végző hatóságot vagy hatóságokat. (3) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a humán-egészségügyi, humán gyógyszergyártási célú, valamint az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagokkal kapcsolatos géntechnológiai tevékenység különös szakmai szabályait és műszaki, technológiai, környezetvédelmi és természetvédelmi feltételeit.
(4) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az egészségügyi géntechnológiai hatóság hatáskörébe tartozó
a) géntechnológiai tevékenységre vonatkozó nyilvántartás, illetve adatszolgáltatás szabályait, valamint a géntechnológiai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentáció tartalmát,
b) géntechnológiai tevékenységgel összefüggő hatósági ellenőrzés szabályait, valamint a törvény alapján alkalmazható intézkedések részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza
a) a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari (beleértve az élelmiszer-előállításban alkalmazott technológiai segédanyagokat is), illetve zárt rendszerű, valamint egyéb ipari területeken a géntechnológiai tevékenység szakmai szabályait, és az azok folytatásához szükséges műszaki, technológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi és egészségügyi feltételeket
b) a géntechnológiai módosításnak tekinthető, illetve annak nem minősülő eljárásokat.
(6) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a géntechnológiai hatósági és a termesztési hatósági eljárás során alkalmazandó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és megfizetésének szabályait.
(7) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az egymás melletti termesztésre vonatkozó hatósági jellegű képzés és vizsga díjának mértékét és megfizetésének szabályait.
(8) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság hatáskörébe tartozó géntechnológiai tevékenységre vonatkozó nyilvántartás, illetve adatszolgáltatás szabályait, valamint a géntechnológiai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentáció tartalmát,
b) a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság hatáskörébe tartozó géntechnológiai tevékenységgel összefüggő hatósági ellenőrzés szabályait, valamint a törvény alapján alkalmazható intézkedések részletes szabályait,
c) az egymás melletti termesztés szakmai szabályait és feltételeit, a pufferzóna minimális méretét, valamint az egymás melletti termesztés ellenőrzésének szabályait,
d) az egymás melletti termesztésre vonatkozó képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó előírásokat.
(9) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a védzáradéki eljárás alá vont termékként vagy termékekben megjelenő géntechnológiával módosított szervezetek listáját és meghatározza a védzáradéki eljárás időtartamára szükséges biztonsági intézkedéseket.”
„36. § Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló 2012. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor folyamatban lévő védzáradéki eljárással érintett termékként vagy termékekben megjelenő géntechnológiával módosított szervezetek listáját és az ezekkel kapcsolatban elrendelt, a Módtv. által megállapított 11/B. § (3) bekezdés b) pontja szerinti biztonsági intézkedéseket rendeletben megállapítsa.” való megfelelést szolgálja.”
1. 2. § g) pontjában az „olyan külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „olyan, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban”,
3. 2. § o) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában”,
4. 3. § (3) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa”,
5. 7. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban előírt díj” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj”,
14. 9. § (4) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül”, továbbá a „véleménye alapján a vélemény beérkezésétől számított 5 napon belül” szövegrész helyébe a „véleményének beérkezését követően”,
15. 11/C. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályok” szövegrész helyébe a „növényfajták állami elismeréséről és az állatfajták fajtaelismeréséről szóló jogszabályok”,
16. 12. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabály szerint” szövegrész helyébe az „az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa szerinti”,
18. 12. § (2) bekezdésében az „a külön jogszabály” szövegrész helyébe az „az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa”,
19. 13. § (3) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának”,
20. 15. § (4) bekezdésben a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa”,
21. 16. § (1) bekezdésében az „engedély iránti kérelemről annak beérkezésétől számított 45 napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz” szövegrész helyébe az „engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 45 nap”,
22. 17. § (1) bekezdésében az „a szakhatóságok véleménye” szövegrész helyébe az „az eljárásban – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti esetben – közreműködő szakhatóság állásfoglalása”,
23. 17. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „élelmiszerek megsemmisítésének feltételeiről és módjáról szóló jogszabályban, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában”,
24. 17. § (3) bekezdésében a „külön jogszabály értelmében” szövegrész helyébe a „veszélyes hulladékokról szóló jogszabály értelmében”, a „külön jogszabály rendelkezései” szövegrész helyébe a „veszélyes hulladékok kezeléséről, szállításáról és ártalmatlanításáról szóló jogszabály rendelkezései”,
26. 19. § (1) bekezdésében a „földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány”, a „honlapján” szövegrész helyébe a „honlapján bárki számára korlátozás nélkül, kereshető módon”,
27. 19. § (4) bekezdésében a „Géntechnológiai Bizottságtól” szövegrész helyébe a „géntechnológiai testülettől”,
28. 19. § (5) bekezdésében az „engedély érvényességi idejének” szövegrész helyébe az „engedélyben meghatározott jogosultsági idő”,
29. 21. § (2) bekezdésében az „a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a”,
31. 21/B. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott hatóság (a továbbiakban: termesztési hatóság)” szövegrész helyébe az „a termesztési hatóság”,
32. 21/B. § (2) bekezdésében a „a külön jogszabályban meghatározott díjat” szöveg helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjat”,
33. 21/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „termelőnek a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló jogszabály”,
34. 21/C. § (9) bekezdésében az „a földhivatalok és a Földmérési és Távérzékelési Intézet” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóság és a földmérési és térinformatikai közigazgatási szerv”, a „szolgáltatnak” szövegrész helyébe a „szolgáltat”,
35. 21/D. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott”, valamint az „az ellenőrzést végző” szövegrész helyébe az „az ellenőrzésre jogosult”,
37. 22. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályban kijelölt hatóság (a továbbiakban: ellenőrzésre jogosult hatóság)” szövegrész helyébe az „az ellenőrzésre jogosult hatóság”,
38. 23. §-át megelőző alcímben a „módosítása” szövegrész helyébe a „feltételhez kötése, módosítása, felfüggesztése”,
39. 23. § (1) bekezdésében a „közreműködött szakhatóságok” szövegrész helyébe az „e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti esetben közreműködött szakhatóság”,
42. 25. § (1) bekezdésében a „módosításáról” szövegrész helyébe a „feltételhez kötéséről, módosításáról, felfüggesztéséről”, a „Géntechnológiai Bizottságot” szövegrész helyébe a „géntechnológiai testületet”,
30. § Hatályát veszti a Gtv.
31. § E törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
33. § A törvény tervezetének
szerinti bejelentése megtörtént.
