2012. évi LXXV. törvény

1. § E törvény hatálya

2. § A beruházással érintett állami tulajdonú ingatlanon annak vagyonkezelője beruházást és felújítási tevékenységet végezhet.

4. § (1)⁴ A magyar építészetről szóló törvény településrendezési tervre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A beruházás területére vonatkozó településrendezési szabályok a következők:

(3) A beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban az épületek közötti tűztávolságra vonatkozó jogszabályi előírások alól más, legalább azonos biztonsági szintet szavatoló műszaki megoldás esetén eltérési engedély adható.

(4)⁵ Az építési engedély iránti kérelem a gépjárművek parkolására előírt feltételek hiánya miatt nem utasítható el, ha az építtető az építési engedély iránti kérelemhez mellékelt nyilatkozatában vállalja, hogy a végleges használatbavételi engedélyben meghatározott időpontig az előírt gépkocsi-parkolóhelyeket biztosítja.

(5) A használatbavételi engedély feltételeinek fennállásáról a jogszabályban meghatározott szervek és szervezetek az építésügyi hatóság által meghatározott helyszíni szemlén, de legkésőbb az azt követő öt napon belül nyilatkoznak.

5. § A beruházás érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a tulajdonjog ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet.

6. § (1)⁶ A beruházás tekintetében az építtetői feladatokat a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el. Az építtető a Magyar Állam nevében és javára jár el.

(1a)⁷ Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően a Nemzeti Korcsolyázó Központ építtetője az állami beruházásokért felelős miniszter által vezetett minisztérium, amely ebben a minőségében a magyar állam nevében és javára eljár.

(2)⁸ Az építtető a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. Az építtető ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, a saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, továbbá elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését. Az építtető gondoskodik a közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződések megkötéséről, az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt.

(3)⁹ A beruházás megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység. A beruházás megvalósításához szükséges ingatlant a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény szerinti adásvétel útján vagy más, jogszabályban meghatározott jogcímen kell megszerezni.

(4)¹⁰ Ha az ingatlan a (3) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A beruházás megvalósításához szükséges ingatlan megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. A kisajátítási eljárást az építtető vagy a Magyar Állam nevében szerzésre jogosult személy kérelmére kell lefolytatni.

(5)¹¹ A beruházás megvalósításához szükséges, (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint megszerzett ingatlan az állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelői jog kiterjed az ingatlanon megvalósított beruházással létrejövő eszközökre is. Az állam javára a beruházás megvalósítása céljából a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint megszerzett ingatlan vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

(6)¹²

7. §¹³ Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. § A 2. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.