• Tartalom

8/2012. (X. 18.) SZTNH utasítás

8/2012. (X. 18.) SZTNH utasítás

a tűzvédelmi szabályzatról1

2012.10.20.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény., a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény., a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet, a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet és a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet rendelkezéseit figyelembe véve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Tűzvédelmi Szabályzatát a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja szerinti felhatalmazás és a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) bekezdése alapján az alábbiak szerint adom ki:

I. Az utasítás hatálya

1. § (1) Az utasítás személyi hatálya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) kormánytisztviselőire és munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalóira, a HIPAvilon Nonprofit Kft. munkavállalóira, valamint az egyéb szerződések keretében egyes hivatali feladatokat átmenetileg ellátó személyekre (a továbbiakban együtt: munkavállalók) terjed ki.

(2) Az utasítás személyi hatálya kiterjed továbbá a Hivatal területén bármilyen jogcímen tartózkodó személyekre is.

2. § Az utasítás területi és tárgyi hatálya kiterjed a Hivatal vagyonkezelésében, ingyenes használatában, illetve bérletében lévő helyiségre, szabad térre, az ott elhelyezett vagy tárolt anyagra és egyéb vagyontárgyra, beleértve a gépeket, berendezéseket és gépkocsikat is.

II. Feladat- és hatáskörök

3. § (1) A tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályokban és jelen utasításban meghatározott rendelkezések érvényre juttatása a Hivatal elnökének feladata.

(2) A Hivatal elnöke a tűzvédelemmel összefüggő feladatokat a Hivatal tűzvédelmi szervezete útján látja el. A tűzvédelmi szervezetet az elnök irányítja, munkáját a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetőjén keresztül a tűzvédelmi felelős és a Hivatal műszaki referense segíti.

(3) Tűzvédelmi felelősnek csak olyan személy nevezhető ki, aki rendelkezik ezen feladatkör ellátására jogszabályokban meghatározott végzettséggel.

4. § (1) A Hivatal elnöke:

a) meghatározza a tűzvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatásköröket,

b) biztosítja a tűz elleni védekezés szervezeti, személyi és anyagi feltételeit, a pénzügyi körülmények figyelembevételével intézkedik a tűz elleni védekezés feltételeinek fejlesztéséről,

c) intézkedik a tűzvédelmi szabályzat kiadásáról, felülvizsgálatáról és szükség esetén a módosításáról, valamint a tűzvédelmi felelős megbízásáról,

d) személyesen vagy az általa kijelölt személy(ek) útján kapcsolatot tart az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjével,

e) a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetője útján irányítja és felügyeli a tűzvédelmi tevékenységét,

f) beszámoltatja a közvetlen irányítása alá tartozó vezetőket a tűzvédelmi tevékenységükről,

g) a tűzvédelmi jogszabályok előírásai végrehajtásának ellenőrzése érdekében elrendelheti a tűzriadó esetén végrehajtandó gyakorlatot vagy tűzvédelmi szemlét tarthat.

(2) A Létesítménygazdálkodási Osztály vezetője:

a) irányítja és ellenőrzi a Hivatal tűzvédelmi tevékenységét, a műszaki referens és a tűzvédelmi felelős munkáját, biztosítja a munkájukhoz szükséges feltételeket,

b) intézkedik a tűzbiztonsági ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetéséről,

c) tűz esetén értesíti a Hivatal elnökét vagy más kijelölt vezetőjét,

d) gondoskodik a tűzveszélyes helyzetek, tűzesetek kivizsgálásáról, a vizsgálat eredményeként szükségessé váló intézkedések megtételéről,

e) elősegíti a tűzvizsgálat lefolytatását,

f) gondoskodik az épületek, gépek, berendezések és a gépjárművek fenntartásáról, megszervezi azok felújítását, műszaki állapotának vizsgálatát, esetleges javítását, továbbá biztosítja, hogy a tűzbiztonság követelményei a kivitelezés, javítás ideje alatt is érvényesüljenek,

g) intézkedik az előírt biztonságtechnikai felülvizsgálatok végrehajtásáról, kialakítja azok jogszabályoknak megfelelő dokumentálási rendjét,

h) betartja és betartatja a Hivatalban működő gépek, berendezések elhelyezésével, kezelésével és karbantartásával kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat,

i) intézkedik a tűzveszélyessé vált gépek, berendezése használatának megszüntetéséről, a veszély elhárításáról.

(3) A műszaki referens:

a) rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi előírások betartását, szükség esetén intézkedik a hiányosságok megszüntetéséről,

b) ellenőrzi a Hivatal tűzvédelmi szabályzatát, tűzriadó és kiürítési tervét, szükség esetén kezdeményezi annak módosítását,

c) gondoskodik a Hivatal tűzvédelmét segítő tűzvédelmi felelős foglalkoztatásáról,

d) megszervezi a tűzvédelmi oktatásokat és gondoskodik az azokon készült jegyzőkönyvek egy példányának őrzéséről,

e) részt vesz a műszaki átadás-átvételi-, üzembe-helyezési- és használatba vételi eljárásokon,

f) gondoskodik a tűzvédelmi nyilvántartásra kötelezett iratok megőrzéséről,

g) nagyobb kárt okozó tűz esetén értesíti a rendőrséget a szükséges vizsgálat lefolytatása érdekében,

h) kapcsolatot tart – a tűzvédelmi felelős bevonásával – a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség munkatársaival,

i) a Hivatal tűzvédelmi ellenőrzését végző szervek részére szükség szerint adatot szolgáltat, felkérésre részt vesz munkájukban,

j) az ellenőrzés alkalmával tapasztalt hiányosságokról jelentést készít, szükség esetén javaslatot tesz a felelős személyek felelősségre vonására,

k) gondoskodik a tűzvédelmi helyzetre, valamint a tűzoltás feltételeire kiható változásoknak – változások megtörténte előtt legalább 15 nappal – az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség részére történő jelentéséről,

l) elősegíti a tűzvizsgálat lefolytatását,

m) gondoskodik a Hivatal biztonságos működéséhez szükséges mennyiségű és minőségű tűzvédelmi eszköz, felszerelés folyamatos meglétéről, intézkedik azok előírt időszakos ellenőriztetéséről.

(4) A tűzvédelmi felelős köteles a tűz elleni védekezés feltételeinek biztosítására. Tevékenységét a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetőjének irányítása alatt végezi, amelynek keretében:

a) szakmailag előkészíti a Hivatal tűzvédelmi szabályzatát, elvégzi annak évenkénti felülvizsgálatát és szükség szerint kezdeményezi annak módosítását,

b) rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi előírások betartását, a heti bejáráson tapasztaltakat jegyzőkönyvben rögzíti, a tapasztalt hiányosságok megszüntetéséről intézkedik,

c) a Hivatal épületeinek területén legalább évenként egy alkalommal tűzvédelmi ellenőrzést tart, tapasztalatait jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet átad a Létesítménygazdálkodási Osztály, valamint az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének,

d) megtartja az újonnan alkalmazott munkavállalók tűzvédelmi oktatását,

e) megtartja az időszakos és a soron kívüli tűzvédelmi oktatásokat,

f) ellenőrzi a használatbavételi vagy üzembe-helyezési engedélyhez kötött épületek, gépek, berendezések tűzvédelmi engedélyezésének megtörténtét,

g) részt vesz a műszaki átadás-átvételi-, üzembe-helyezési- és használatba-vételi eljárásokon,

h) kezdeményezi és ellenőrzi az előírt tűzbiztonsági felülvizsgálatok elvégzését,

i) kezdeményezi és ellenőrzi a felülvizsgálatok által feltárt hiányosságok megszüntetését,

j) az ellenőrzés alkalmával tapasztalt hiányosságokról jelentést készít, szükség esetén javaslatot tesz a felelős személyek felelősségre vonására,

k) részt vesz a tudomására jutott tűzesetek kivizsgálásában,

l) kapcsolatot tart az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjével és munkatársaival,

m) szükség szerint adatot szolgáltat a Hivatal tűzvédelmi ellenőrzését végző szervek részére, felkérésre részt vesz munkájukban,

n) engedélyezi a Hivatal területén szükséges tűzveszélyes munkálatok elvégzését, azok biztonságos lebonyolításához külön biztonsági szabályokat írhat elő, kijelöli a munkákat felügyelő személyt, és ellenőrzi a munkálatok elvégzését,

o) megszervezi a tűzriadó gyakorlat végrehajtását.

(5) A Humánpolitikai Önálló Osztály vezetője:

a) ellenőrzi az újonnan belépő munkavállalók munkába állásához szükséges tűzvédelmi oktatásának megtörténtét,

b) a munkavállalók személyi anyaga mellett tárolja a tűzvédelmi oktatásról készült jegyzőkönyv második példányát.

(6) Az elnökhelyettesek, a gazdasági főigazgató és a főosztályvezetők:

a) biztosítják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a tűz elleni védekezés feltételeit, javaslatot tehetnek azok fejlesztésére,

b) biztosítják a tűzvédelmi előírások betartását, valamint értékelik a tűzvédelmi tevékenységet,

c) gondoskodnak arról, hogy az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkavállalói a munkaköri kötelezettségük teljesítésével összefüggő tűzvédelmi ismereteket elsajátítsák,

d) ellenőrizhetik, hogy a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a munkakörülmények megfelelnek-e a tűzbiztonsági követelményeknek, és a munkavállalók betartják-e a tűzvédelmi előírásokat,

e) intézkednek az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a tudomásukra jutott hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében,

f) gondoskodnak a hatósági határozatok, a tűzvédelmi felelős észrevételeinek végrehajtásáról,

g) a tűzvédelmi jogszabályok előírásai végrehajtásának ellenőrzése érdekében tűzvédelmi szemle megtartását kezdeményezhetik.

(7) Az osztályvezetők, illetve a munkavállalók közvetlen felettesei:

a) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységben biztosítják a tűz elleni védekezés feltételeit, és javaslatot tehetnek azok fejlesztésére,

b) betartják és betartatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységben a tűzvédelmi előírásokat,

c) intézkednek a hatósági határozatok, a tűzvédelmi felelős észrevételeinek végrehajtásáról,

d) biztosítják, hogy az irányításuk alatt álló szervezeti egység munkavállalói részt vegyenek a tűzvédelmi oktatásokon,

e) az irányításuk alatt álló szervezeti egységet fenyegető tűz esetén annak elhárítása érdekében intézkednek, közvetlen tűzveszély esetén utasítást adnak a munkavégzés abbahagyására,

f) amennyiben tűzjelzés hiányában a biztonsági és portaszolgálat nem jelentette, intézkednek az irányításuk alatt álló szervezeti egységnél bekövetkezett tűzeseteknek a tűzoltóság részére történő bejelentéséről, egyidejűleg értesítik a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőt, valamint a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetőjét is,

g) kezdeményezhetik a tűzvédelmi szemléken, tűzvédelmi hatósági ellenőrzéseken feltárt hiányosságok megszüntetését,

h) a tűzvédelmi jogszabályok előírásai végrehajtásának ellenőrzése érdekében tűzvédelmi szemle megtartását kezdeményezhetik.

(8) Az épületüzemeltető:

a) intézi a jogszabályoknak megfelelő táblák, feliratok beszerzését és elhelyezését,

b) gondoskodik a tűzvédelmi jegyzőkönyvekben foglalt hiányosságok megszüntetéséről, az azokban foglalt feladatok végrehajtásáról,

c) gondoskodik az elektromos és vészvilágítási hálózat karbantartásáról,

d) megszervezi a kötelező vizsgálatok és ellenőrzések elvégzését,

e) a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetőjével együtt intézkedik a hatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok felszámolása érdekében,

f) kezeli a kazánházzal kapcsolatos iratokat,

g) gondoskodik a kémények rendszeres ellenőrzéséről.

(9) A munkavállalók kötelesek a munkakörükkel kapcsolatos szakmai, technológiai és tűzvédelmi ismereteket elsajátítani, ismereteiket a foglalkoztatási jogviszony ideje alatt alkalmazni, így különösen

a) a tűzvédelmi oktatásokon részt venni,

b) megismerni a tűz munkaterületen való keletkezésének lehetséges okait, a tűz elleni védekezés, valamint a tűzjelzés módjait,

c) a munkaeszközöket munkakezdés előtt megvizsgálni és azokat a munkavégzés során rendeltetésszerűen használni,

d) a munkaeszközök meghibásodását vagy a működtetésüket zavaró rendellenességet a szervezeti egység vezetőjének késedelem nélkül jelezni, és a munkaeszközök használatát haladéktalanul abbahagyni,

e) a munkavégzés során, valamint annak befejezésekor a munkaterületet ellenőrizni és a tűz keletkezéséhez vezető okokat megszüntetni,

f) rendkívüli helyzet, tűzveszély észlelése esetén a munkát haladéktalanul abbahagyni és azt a szervezeti egység vezetője és a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetője részére jelenteni, szükség esetén közreműködni a vészhelyzetet megszüntetésében vagy csökkentésében,

g) tűz esetén a tűz jelzésében, az oltásban és a mentésben közreműködni.

(10) A biztonsági és portaszolgálatot ellátók:

a) kötelesek a szükséges tűzvédelmi előírásokat elsajátítani, a tűzriadó és kiürítési tervben foglaltakat megismerni,

b) szükség esetén kezelik az épületek tűzvédelmét biztosító berendezéseket, különösen a gyengeáramú tűzjelző rendszert és az automatikus oltóberendezést,

c) tűz esetén részt vesznek a személyek mentésében, a tűz oltásában,

d) végrehajtják a tűzoltás vezetőjének utasításait,

e) minden tűzesetet késedelem nélkül a tűzoltóság tudomására hoznak a 105 vagy a 112-es hívószámon.

(11) A Hivatalban tartósan vagy időszakosan munkát végző gazdálkodó szervezetek munkavállalói

a) kötelesek a feladataikat a tűzvédelemre vonatkozó jogszabályok és a Hivatal tűzvédelmi szabályzatának betartásával, a munkáltatóik utasításainak megfelelően ellátni,

b) egyidejű munkavégzés esetén kötelesek a tevékenységüket tűzvédelmi szempontból a tűzvédelmi felelős bevonásával összehangolni,

c) felelősek az általuk okozott tűzkárért,

d) a beépített oltórendszerrel ellátott területen kizárólag a rendszer kezelésében jártas személy felügyelete mellett dolgozhatnak,

e) rendkívüli helyzet, tűzveszély esetén csak a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetőjének írásbeli engedélye alapján, a tűzvédelmi felelős felügyelete mellett dolgozhatnak, amennyiben:

– megfelelő szakmai és tűzvédelmi felkészültségű munkairányítót és munkát végző személyt jelölnek ki,

– meghatározzák a veszélyes tér elhelyezkedését, és megakadályozzák az oda való bejutást és

– biztosítják a menekülési útvonalat és mentőfelszerelést, illetve védőeszközöket használnak.

III. A tűzvédelmi oktatás rendje

5. § (1) A belépő munkavállalókat munkába állásuk előtt tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni.

(2) A tűzvédelmi oktatás témakörei:

a) a munkahely, illetve a tevékenység végzése során jelentkező esetleges tűzveszélyek és azok elhárítási módjai,

b) a megelőzést szolgáló általános rendelkezések,

c) a Tűzvédelmi Szabályzatban elrendelt feladatok,

d) a tűz esetén követendő magatartás, a tűzjelzés, a riasztás, a mentés, az oltás és a kiürítés szabályai,

e) a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések használatára, működtetésére, kezelésére vonatkozó előírások,

f) a dohányzás és nyílt láng használatának szabályai,

g) a tűzvédelmi szabályok megszegésének jogkövetkezményei,

h) a tűzvédelmi szabályzat esetleges egyéb rendelkezései.

(3) A tűzvédelmi oktatást a tűzvédelmi felelős munkaidőben végzi el. Az oktatás megtörténtét a munkavállaló jegyzőkönyvben aláírásával ismeri el. A jegyzőkönyvet az utasítás 1. melléklete tartalmazza.

(4) A munkavállalókat munkahelyük és végzett tevékenységük tűzveszélyességének osztályától függően ismétlődő oktatásban kell részesíteni. A munkavállalók közül

a) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó munkahelyen, beépített oltórendszerrel védett területen, valamint hegesztéssel, nyílt láng használatával és a tüzelő-, fűtő-, szárító berendezésekkel dolgozó munkavállalókat évente,

b) a „D” és az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó munkahelyen foglalkoztatott munkavállalókat 3 évente

kell ismétlődő oktatásban részesíteni.

(5) A Hivatal egyes helyiségeinek tűzveszélyességi osztályba sorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(6) Soron kívüli oktatásban kell részesíteni azt a munkavállalót,

a) aki hat hónapnál hosszabb távollét után áll ismét munkába,

b) akit a tűzvédelmi ismeretek hiányában a tűzvédelmi hatóság eltiltott a munkavégzéstől,

c) aki tűzveszélyes tevékenység végzéséhez felügyeleti szolgálatra lett beosztva,

d) akinek a munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős változás történt,

e) akinek a képzését a Hivatal elnöke, a tűzvédelmi felelős vagy a tűzvédelmi hatóság elrendelte.

(7) Az ismétlődő oktatásra és a soron kívüli oktatásra a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az oktatás idejéről a munkavállalót időben, legalább 2 munkanappal korábban írásban kell értesíteni.

(8) Vállalkozó munkavállalója a Hivatal területén csak akkor végezhet munkát, amennyiben a tűzvédelmi szabályzatból megfelelő oktatást kapott. Az ilyen jellegű oktatásra a (2) és a (3) bekezdés szabályait alkalmazni kell.

IV. A Hivatal és helyiségeinek használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályok

Általános, minden helyiségre kiterjedő használati szabályok

6. § (1) A Hivatal épületeit csak a használatba vételi engedélynek megfelelő célra, a tűzvédelmi szabályok betartásával szabad használni.

(2) A villamos energiával működő gépeket, berendezéseket és egyéb készülékeket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról az áramforrás kikapcsolásával vagy más módon le kell választani.

(3) A napi munka befejezését követően nem szükséges áramtalanítani a számítógépeket.

(4) Tilos áramtalanítani a szünet nélkül működő gépeket és berendezéseket (hűtők, folyamatos működésre kijelölt egyéb gépek, berendezések stb.).

A dohányzás szabályai

7. § (1) A Hivatal területén dohányozni csak az erre kijelölt helyeken szabad.

(2) A dohányzásra vonatkozó részletes szabályokról külön belső utasítás rendelkezik.

Az irattárakra, a raktárakra, az öltözőkre, a könyvtárakra, az olvasótermekre,
a nyomdára, a padlásterekre, az elektromos főkapcsoló helyiségre és a szinti elosztószekrényekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok

8. § (1) A helyiségek a „C” – tűzveszélyes – tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

(2) A helyiségek berendezés tárgyait úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedésre elegendő szélességű út maradjon állandóan szabadon.

(3) A helyiségek területén a dohányzás és nyílt láng használata tilos. A tilalmat a bejárati ajtóra kívülről és a helyiségben jól látható helyen elhelyezett tábla jelzi.

(4) A helyiségekben oda nem való éghető anyagokat, illetve éghető folyadékokat nem szabad tárolni. Az iratokat, könyveket rendezett körülmények között polcokon, állványokon elhelyezve kell tárolni.

(5) Kávéfőző, teafőző, vízmelegítő vagy rezsó kizárólag kijelölt helyen és hőszigetelő alátét alkalmazásával használható.

(6) Ideiglenes villanyvezeték, sérült villanykapcsoló, dugaszoló aljzat, biztosíték alkalmazása tilos.

A raktárakra, az irattárakra vonatkozó további, speciális rendelkezések

9. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet csak külön írásbeli engedéllyel szabad végezni.

(2) Raktárban éghető folyadékot, éghető vagy égést tápláló gázt tartalmazó palackot tárolni nem szabad.

(3) Az anyagokat csak a talajszinten vagy megfelelő rögzített polcokon szabad tárolni.

(4) Az állványos tárolásnál legalább 80 cm szélességű közlekedő utat kell kialakítani.

(5) Elektromos berendezést és kapcsolóját, tűzoltó készüléket, ajtót, valamint azokhoz vezető közlekedési utat nem szabad eltorlaszolni.

Az öltözőkre vonatkozó további, speciális rendelkezések

10. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet csak külön írásbeli engedéllyel szabad végezni.

(2) Zsíros, olajos munkaruha csak fém öltözőszekrényben helyezhető el.

(3) Nem használható bennük hőt sugárzó vagy hőt termelő elektromos berendezés.

(4) Az elhagyásukkor a világítást le kell kapcsolni és meg kell szüntetni minden olyan rendellenességet, amely tüzet okozhat.

A nyomdára vonatkozó további, speciális rendelkezések

11. § (1) A papírtárolókban csak bontatlan egységcsomagokban szabad a papírt tárolni. A hulladékpapírt napjában többször – a keletkezett mennyiségtől függő gyakorisággal – a helyiségből el kell távolítani.

(2) Elektromos berendezést és kapcsolóját, tűzoltó készüléket, valamint az azokhoz vezető közlekedési utat eltorlaszolni nem szabad.

(3) A gépek javítását, karbantartását csak szakember végezheti. A gépek tisztításához csak a gyártó cég által előírt anyagokat (vegyszereket) szabad használni.

(4) A helyiség szellőzését biztosítani kell.

(5) Tűzoltásra 2 db, többféle tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell a helyiségben tartani.

(6) Munkaidő után a helyiséget áramtalanítani kell, az ajtókat le kell zárni.

A padlásterekre vonatkozó további, speciális rendelkezések

12. § (1) A helyiségek területén a dohányzás és nyílt láng használata tilos. A tilalmat a bejárati ajtóra kívülről és a helyiségben jól látható helyen elhelyezett tábla jelzi.

(2) A padlástereken elektromos világítást kell alkalmazni.

(3) A padlástér bejárati ajtaját állandóan szabadon kell tartani. Elektromos berendezést és kapcsolóját, tűzoltó készüléket, ajtót, valamint az azokhoz vezető közlekedési utat eltorlaszolni nem szabad.

(4) A padlástérben és a bejárati ajtók közelében tűzoltó készüléket kell tartani.

(5) A padlástereket raktározási célra használni tilos.

Az elektromos főkapcsoló helyiségre és a szinti elosztószekrényekre vonatkozó további,
speciális rendelkezések

13. § (1) A főkapcsoló helyét tartós felirattal kell megjelölni. A kapcsolószekrények ajtaján a rendeltetésre utaló feliratot kell elhelyezni. A főkapcsoló helyiséget állandóan zárva kell tartani.

(2) A beépített anyagok, biztosítók, betétek csak szabványos anyagból készülhetnek.

(3) A főkapcsoló helyiségben és az elosztószekrényekben egyéb eszközök, anyagok tárolása tilos.

(4) A szekrények 1 m-es körzetében éghető anyagot nem szabad elhelyezni.

(5) Villamos berendezéseket vízzel oltani tilos, a főkapcsoló helyiségben 1 db CO2 tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

Az irodákra, az iroda jellegű helyiségekre, a tárgyalókra, a tanácstermekre, a számítógéptermekre, a stúdióra, a telefonközpontra, az előterekre, a folyosókra, az étteremre, az ételmelegítő konyhára, a garázsra, a gázfogadóra, a kazánházra és a felvonókra vonatkozó tűzvédelmi szabályok

14. § (1) A helyiségek a „D” – mérsékelten tűzveszélyes – tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

(2) Elektromos berendezést és kapcsolóját, ajtót, valamint az azokhoz vezető közlekedési utakat nem szabad eltorlaszolni. A helyiség berendezési tárgyait úgy kell elhelyezni, hogy közlekedésre elegendő szélességű út állandóan szabadon maradjon.

(3) A berendezésen karbantartást, javítást csak szakképzett személy végezhet el.

(4) A helyiségekben csak a tevékenységhez feltétlenül szükséges éghető anyag tartható (papír, irodaszer stb.), azokban oda nem való éghető anyagokat, illetve éghető folyadékokat (festék, hígító, olaj stb.) nem szabad tárolni.

(5) Kávéfőző, teafőző, vízmelegítő vagy rezsó csak nem éghető anyagú asztallapon vagy hőszigetelő alátét alkalmazásával használhatók.

(6) Hőfejlesztő berendezés, készülék kizárólag abban az esetben használható, amennyiben az üzemeltetés nem jelent gyúlási veszélyt.

A számítógéptermekre alkalmazandó további, speciális rendelkezések

15. § (1) A gázzal védett géptermekben csak kifelé nyíló, önműködően záródó, nem éghető anyagú ajtót szabad alkalmazni.

(2) A számítógéptermek tűzoltására szolgáló automata gázzal oltórendszerek meglétét, az oltógáz megjelölésével a bejárati ajtókon fel kell tüntetni. A géptermekben munkát végző munkatársakat a gázzal oltórendszerre vonatkozó oktatásban kell részesíteni.

Az előterekre és folyosókra vonatkozó további, speciális rendelkezések

16. § (1) A közlekedő tereket leszűkíteni és a biztonságos közlekedést akadályozni nem szabad.

(2) A folyosókon lévő elosztószekrényeket tilos bármilyen eszközzel vagy anyaggal eltorlaszolni, azok ajtajának nyithatóságát gátolni.

Az étteremre és az ételmelegítő konyhára vonatkozó további, speciális rendelkezések

17. § (1) Az étteremben az asztalokat és a székeket úgy kell elhelyezni, hogy a helyiség elhagyása biztosítható legyen.

(2) A konyhai berendezések előtt egy irányból (kezelési irány) legalább 80 cm közlekedési utat kell biztosítani.

A garázsra vonatkozó további, speciális rendelkezések

18. § (1) A garázsban a gépkocsikat úgy kell elhelyezni, hogy azokat tűz esetén könnyen és gyorsan biztonságos helyre lehessen vinni.

(2) A jármű és a fal között olyan távolságot kell biztosítani, hogy az egyik oldalon az ajtók teljes szélességben nyithatók legyenek.

(3) Üzemképtelen járművet úgy kell tárolni, hogy az a többi jármű mozgását ne akadályozza.

(4) A gépjárművek éghető folyadékkal tisztítása tilos.

(5) A garázsban éghető folyadékot vagy gázt tárolni csak a gépkocsik üzemanyagtartályában szabad. Üzemanyagot, éghető folyadékot lefejteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet végezni tilos.

A gázfogadóra vonatkozó tovább, speciális rendelkezések

19. § (1) A helyiség területén a dohányzás és nyílt láng használata tilos. A tilalom betartása érdekében az ajtóra kívülről tiltó táblát kell elhelyezni.

(2) Tűzveszélyes tevékenységet csak a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetője által kiállított írásbeli engedéllyel szabad végezni.

(3) A gázfogadó szelepének nyitó-záró szerkezetén fel kell tüntetni a nyitási-zárási irányt, a felirattal jelezni kell a szelep rendeltetésének megnevezését is.

(4) A gázfogadó főelzáró szelepének kulcsát helyben kell tárolni.

A kazánházra vonatkozó további, speciális rendelkezések

20. § (1) A helyiség területén a dohányzás és nyílt láng használata tilos. A dohányzási tilalom betartása érdekében a bejárati ajtóra kívülről és a helyiségben jól látható helyen tiltó táblát kell elhelyezni.

(2) A helyiségben az üzemeltetéshez nem szükséges éghető anyagot, valamint „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot nem szabad tárolni.

(3) Tűzveszélyes tevékenységet csak a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetője által kiállított írásbeli engedéllyel szabad végezni.

(4) A kazánok működési időszakában a kezelését végző osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodnia. A felügyeletet csak szakképzett és a tűzvédelmi előírásokra kioktatott személy láthatja el.

(5) Minden begyújtás vagy újragyújtás előtt a tüzelőberendezés belső terét át kell szellőztetni, hogy abban robbanóképes gáz-levegő elegy ne legyen. Az üzemelés közben a szellőzésről gondoskodni kell.

(6) A kazánok üzemen kívül helyezésekor a villamos berendezéseket és egyéb készülékeket ki kell kapcsolni.

A felvonókra vonatkozó tovább, speciális rendelkezések

21. § (1) A felvonókban dohányozni tilos.

(2) A felvonó gépház ajtaját zárva kell tartani. Az ajtók közelében tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

(3) Elektromos berendezést és kapcsolóját, tűzoltó készüléket, ajtót, valamint az azokhoz vezető közlekedési utakat eltorlaszolni nem szabad.

(4) A felvonó gépi berendezéseit csak szakképzett szerelő javíthatja.

A pincékre vonatkozó speciális rendelkezések

22. § (1) Az üres pinceterek az „E” – nem tűzveszélyes – tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

(2) A pincék folyosóin legalább 120 cm széles akadálymentes közlekedési folyosót kell biztosítani.

(3) A pincék területén csak központi áramtalanító berendezéssel ellátott elektromos világítást szabad használni.

(4) A pincékben savak, robbanóanyagok, „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nem tárolhatók.

(5) Amennyiben a pincékben villanymotor üzemel, vagy azokban írásbeli engedéllyel „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolnak, a pince folyosóin tűzoltó készüléke(ke)t kell elhelyezni.

Az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségekre vonatkozó különleges rendelkezések

23. § (1) A Hivatal épületében két db 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség található: a földszinten lévő összenyitható, a 2. mellékletben „Tanácsterem A” és „Tanácsterem B” (a Hivatal alaprajzán együttesen 802. számmal jelölt), valamint a II. emeleten lévő „Tanácsterem” (a Hivatal alaprajzán 210. számmal jelölt) helyiségek.

(2) Mindkét terem a „D” – mérsékelten tűzveszélyes – tűzveszélyességi osztályba tartozik.

(3) A termek tárgyalóként, tanácsteremként, konferenciateremként vagy előadóhelyiségként használhatók.

(4) A termek használatára elsősorban az utasítás 6. §-ában és 14. §-ában írt rendelkezések az irányadók azzal, hogy a helyiségek berendezési tárgyait és egyéb anyagait úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedésre elegendő szélességű út állandóan szabadon maradjon.

(5) A termek előírásszerű használata szabályainak betartásáért és betartatásáért a Hivatal Létesítménygazdálkodási Osztályának vezetője a felelős.

24. § (1) A földszinti tanácsterem maximális befogadóképessége, amennyiben a mellette található étteremrésszel össze van nyitva, 120 fő. A II, emeleti tanácsterem maximális befogadóképessége 60 fő.

(2) A termek (1) bekezdésben írt befogadóképességének alapját képező kiürítési számításokat a 7. melléklet tartalmazza.

V. A tűzvédelmi szervezetre vonatkozó rendelkezések

25. § (1) Jelen fejezet rendelkezései a Hivatal tűzvédelmi szervezetére vonatkozó kötelezettségeket állapítanak meg.

(2) Amennyiben a rendelkezések más személyek vagy szervezeti egységek részére is állapítanak meg kötelezettségeket, a tűzvédelmi szervezet kötelessége, hogy e személyek vagy szervezetek figyelmét felhívja a szabályokra, és azok betartását ellenőrizze.

Tűzvédelmi dokumentáció

26. § (1) A Hivatalnak tűzvédelmi dokumentációval kell rendelkeznie, amelyet a Létesítménygazdálkodási Osztály köteles őrizni.

(2) Az iratokat a „Tűzvédelmi dokumentumok” feliratú iratgyűjtőben kell őrizni. Az iratgyűjtőbe csak a 3. mellékletben szereplő tűzvédelmi tárgyú iratokat lehet elhelyezni.

(3) Szervezeti és személyi változások esetén az átadás-átvételnél a tűzvédelmi iratokat tételesen kell átadni, illetve átvenni. Az átadás-átvételről mindkét fél által aláírt jegyzőkönyvet kell készíteni.

Az épületekre vonatkozó tűzvédelmi dokumentáció

27. § (1) A tűzvédelmi dokumentációt azon a helyen kell tartani, amelyre a dokumentáció vonatkozik. Több telephely esetén a dokumentációt az egyes telephelyeken kell elhelyezni.

(2) Az épületeket csak a használatba vételi és esetlegesen az egyéb engedélyekben megállapított rendeltetésre vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni.

(3) A helyiségekben csak a folyamatosan folytatott tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. A tevékenység során keletkezett éghető anyagot és hulladékot folyamatosan, de legalább naponta egyszer, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani.

A használatra vonatkozó általános rendelkezések

28. § (1) A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása érdekében az anyagokat, a tevékenységeket, az épületeket, a helyiségeket, valamint a szabad tereket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.

(2) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a jogszabályokban foglalt előírásokat kell figyelembe venni.

(3) A Létesítménygazdálkodási Osztály munkavállalói, illetve a tűzvédelmi felelős rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a munkavállalók a napi tevékenységük végzése közben, illetve annak befejezésekor megtartják-e a tűzvédelmi szabályokat, illetve az esetleges szabálytalanságokat megszüntetik.

(4) A helyiségek bejáratánál jól látható helyen kell az előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó állami szabványnak megfelelő táblákat elhelyezni.

(5) A közmű nyitó- és zárószerkezetet, a tűzvédelmi berendezés helyét jól láthatóan meg kell jelölni.

(6) Az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, csak kivételes esetben szabad bezárni. Ha a munka jellege vagy egyéb körülmény az ajtók zárva tartását szükségessé teszi, veszély esetére az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell.

Beruházások, létesítések, építmény-átalakítások, bérbeadások tűzvédelme

29. § (1) A Hivatal területén végzett beruházások, átalakítások során a tűzvédelmi előírásokat már a tervezés időszakában meg kell vizsgálni, és biztosítani kell az érvényre jutásukat. A Létesítménygazdálkodási Osztály vezetője köteles biztosítani a tervezők részére a Hivatal által meghatározott tűzvédelmi előírásokat, melyeket a tervdokumentáció elkészítésénél a tervező köteles figyelembe venni.

(2) A Hivatal által bérbe adott területen a tűzvédelmi használati szabályok betartásáért a bérlőt terheli a felelősség.

Tűzveszélyes tevékenység

30. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

(2) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen meghatározott feltételek alapján, írásbeli engedéllyel lehet végezni. A feltételek megállapítása a Létesítménygazdálkodási Osztály feladata.

(3) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkát végző személy nevét és tűzvédelmi szakvizsgához kötött munka esetében a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Az engedélyt az utasítás 4. melléklete tartalmazza.

(4) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység végzésének helye szerint illetékes vezetővel vagy megbízottjával is egyeztetni kell, aki a tűzvédelmi feltételeket szükség esetén egyéb előírásokkal egészítheti ki.

Tűzvédelmi ellenőrzés

31. § (1) A tűzvédelmi előírások, szabályok betartását rendszeresen ellenőrizni kell.

(2) Évente egy alkalommal a tűzvédelmi felelős részvételével tételes tűzvédelmi ellenőrzést kell tartani a Hivatal által használt valamennyi épületben. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni a hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekkel, a felelős személyek meghatározásával és megszüntetésre adott határidővel.

(3) A karbantartási, javítási vagy egyébként tűzveszélyes tevékenység befejezése után minden esetben ellenőrizni kell a tűzvédelmi szabályok betartását, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni.

(4) A (3) bekezdésben írt munkavégzés befejezése előtt naponta ellenőrzést kell végezni, amelynek ki kell terjednie

a) az elektromos berendezések lekapcsolására, leválasztására,

b) az éghető hulladék eltávolítására,

c) a közlekedési utak, tűzoltó felszerelések, közművek kapcsolóinak szabadon tartására,

d) a nyílászárók bezárására,

e) a közművek elzárására,

f) továbbá minden egyéb, a tűz keletkezését elősegítő vagy a tűz oltását nehezítő körülmény megszüntetésére.

Tűzoltási út, terület és egyéb utak

32. § (1) A Hivatal közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmassá teszi a tűzoltó gépjárművek közlekedésére.

(2) A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket, kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat, amíg a helyiségekben tartózkodnak, bezárni nem szabad.

(3) A villamos berendezések kapcsolóját, a közművek nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelzés kézi jelzés adóját, a hő- és füstelvezetők kezelőszerkezetét és nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést vagy készüléket eltorlaszolni nem szabad.

Tűzjelző és oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés

33. § (1) A Hivatal helyiségeinek kulcsait tartalmazó szekrény elérhetőségének, illetve zárhatóságának állandó biztosítása, valamint a felülvizsgálatának és a karbantartásának elvégeztetése a Létesítménygazdálkodási Osztály kötelessége.

(2) A tűzjelző készüléket, a beépített tűzjelzőt, valamint a tűzjelző berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását a tűzoltóságnak be kell jelenteni.

(3) Az épületekben legalább 1 db, az ott esetlegesen keletkező tűz oltására alkalmas és a műszaki követelményeknek megfelelő tűzoltó készüléket kell elhelyezni:

a) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek, tűzszakaszok és szabad terek minden megkezdett 200 mŘ után, de legalább szintenként,

b) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek, tűzszakaszok és szabad terek minden megkezdett 600 mŘ után, de legalább szintenként,

c) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek, tűzszakaszok és szabad terek esetében szükség szerint, de legalább szintenként.

(4) A tűzoltó készülékekről a jogszabályoknak megfelelő nyilvántartási naplót kell vezetni.

(5) A tűzoltó készülékek karbantartását csak az erre a tevékenységre érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti.

(6) A Hivatal műszaki referense vagy az általa megbízott tűzvédelmi felelős rendszeresen, de legalább negyedévente köteles ellenőrizni, hogy a készülékek:

a) a telepítés helyén vannak-e,

b) láthatók-e,

c) használatuk nem ütközik-e akadályba,

d) rajtuk a magyar nyelvű használati utasítás olvasható-e,

e) a készülékek sértetlenek és épek, hiánytalan szerelvényekkel ellátottak-e,

f) ellenőrzésük, felülvizsgálatuk esedékes-e.

(7) A Hivatal műszaki referense vagy az általa megbízott tűzvédelmi felelős szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok megszüntetéséről.

Beépített tűzoltó berendezés

34. § (1) A beépített tűzoltó berendezés kezelését csak az oltóberendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. A berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni, és ellenőrzéskor át kell adni.

(2) A Létesítménygazdálkodási Osztály kijelölt és ilyen oktatáson részt vett munkavállalója vagy megbízottja:

a) hetente ellenőrzi az oltóanyag mennyiségét és az üzemképességgel összefüggő jelzőeszközök értékeit, a megengedettnél nagyobb oltóanyag-hiány esetén a kezelési utasítás szerint jár el,

b) havonta megvizsgálja a fúvókák, a csővezeték és az oltóközpont állapotát, és ellenőrzi az oltóberendezéssel kapcsolatba kerülő munkavállalók képzettségét,

c) szükség esetén megtisztítja az oltóberendezés csővezetékeit és szerelvényeit,

d) ellenőrzi, hogy az oltóanyag kiömlő nyílása és a védendő anyag között a megfelelő távolság szabadon legyen.

(3) A berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról naplót kell vezetni, mely az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a berendezés főbb adatai,

b) a kezelő neve,

c) az ellenőrzések időpontjai és megállapításai,

d) az észlelt és kijavított hibák,

e) a meghibásodás időpontja,

f) a ki- és bekapcsolás időpontja,

g) a dátum, valamint az ellenőrzést, karbantartást végző neve és aláírása.

(4) A Létesítménygazdálkodási Osztály köteles legalább évenként a teljes beépített berendezést felülvizsgáltatni és a karbantartását elvégeztetni.

A gyengeáramú tűzjelző hálózat

35. § (1) A tűzjelző berendezést állandóan üzemképes, a jelzések fogadására alkalmas állapotban kell tartani.

(2) Az ellenőrzést, felülvizsgálatot és karbantartást az előírt időszakonként el kell végezni.

(3) A tűzjelző központ felügyeletét csak olyan személy láthatja el, aki részt vett a tűzjelző központ kezelésére, az általa elvégzendő ellenőrzésekre, a tűzjelzésre és a tűz- vagy meghibásodás esetén szükséges további intézkedésre vonatkozó oktatáson.

(4) Az oktatásra első alkalommal a munkába állás előtt, ezt követően az ismétlődő oktatásra évente kerül sor.

(5) A beépített tűzjelző berendezés központjának felügyeletével és kezelésével megbízott személy a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi, hogy:

a) az üzemelési naplót vezetik-e,

b) a tűzjelző központ megfelelően működik-e,

c) a berendezés nyugalmi helyzetben van-e,

d) a berendezés jelez-e hibát, és amennyiben igen,

e) a hiba szakképzett beavatkozást igényel-e,

f) a naplóba bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, amennyiben nem, ennek érdekében köteles intézkedni.

(6) Rendkívüli felülvizsgálatot kell végezni:

a) tűzeset után,

b) hosszabb üzemszünet után,

c) téves, hamis riasztás esetén,

d) a rendszer meghibásodása esetén,

e) a rendszer változtatása esetén,

f) új karbantartóval kötött szerződés esetén.

(7) A beépített tűzjelző berendezés tűz- és hibajelzésének fogadására, a jelzések értékelésére és a jelzésnek a tűzoltóság felé történő továbbítására szolgáló központjának a helyén vagy az épületen belül elhelyezett kijelző egységnél személyes felügyeletről kell gondoskodni.

(8) A tűzjelző berendezés napi, havi, negyedéves, féléves, éves, rendkívüli és tűz utáni ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról gondoskodni kell.

(9) A napi felülvizsgálat során ellenőrizni kell

a) valamennyi jelző áramkörének hang és fényjelzését, működését,

b) hibajelzés esetén azt, hogy a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és értesítették-e a karbantartót, illetve az előző nap bejegyzett hibára történt-e intézkedés.

(10) A havi felülvizsgálat során ellenőrizni kell:

a) a napi ellenőrzések megtörténtét,

b) az üzemeltetési napló folyamatos vezetését,

c) a felügyeletet ellátók oktatáson való részvételét,

d) a berendezés nyomtatóinak működéséhez szükséges anyagok rendelkezésre állását.

(11) A negyedéves felülvizsgálat során a (10) bekezdésben foglaltakon túl ellenőrizni kell:

a) havi ellenőrzések megtörténtét,

b) a tűzjelző berendezés működését befolyásoló körülmények esetleges változását,

c) a kimutatások, rajzok rendelkezésre állását.

(12) A féléves felülvizsgálat során ellenőrizni kell:

a) negyedéves ellenőrzések megtörténtét,

b) az üzemelési naplóban található bejegyzéseket,

c) minden zónában legalább egy érzékelő és kézi jelzésadó segítségével azt, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi-e ki az eseményeket,

d) a központ hibajelzési funkcióinak működését,

e) az elsődleges és másodlagos tápforrások működését,

f) a telepítő vagy a forgalmazó által előírtakat.

(13) Az éves felülvizsgálat során a (12) bekezdésben foglaltakon túl ellenőrizni kell:

a) a féléves ellenőrzés megtörténtét,

b) az összes érzékelő helyes működését,

c) a tűzjelző berendezés működését befolyásoló körülmények esetleges változását,

d) az esetleges hiányosságok megszüntetését.

A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata

36. § (1) Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a berendezés használatbavételét követően a Létesítménygazdálkodási Osztály a „C” „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben vagy szabad téren legalább 6 évenként elvégezteti a berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát, és a tapasztalt hiányosságokat az ezeket rögzítő okiratban meghatározott határnapig megszünteti, és a munka elvégzését munkalappal igazolja.

(2) A tűzvédelmi felülvizsgálat rendjét az utasítás 5. melléklete tartalmazza.

Biztonsági világítás és jelek

37. § (1) A Hivatalban biztonsági világítást és menekülési útirány jelző rendszert kell létesíteni, továbbá a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő megoldást kell alkalmazni.

(2) A menekülési útirányt jelző biztonsági jelek működőképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával kell ellenőrizni, melynek megtörténtéről ellenőrzési naplót kell vezetni. Az esetlegesen meghibásodott elemeket haladéktalanul ki kell cserélni.

Villám elleni védelem

38. § A nem norma szerinti villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból

a) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületben és szabad téren legalább 6 évenként,

b) egyéb épületben és szabad téren legalább 3 évenként,

c) sérülés, erős korrózió, villámcsapás, valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, haladéktalanul

felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat az ezeket rögzítő jegyzőkönyvben meghatározott határnapig meg kell szüntetni, bérelt ingatlan esetében a bérbeadónak a jegyzőkönyv megküldésével kell jelezni.

Tüzelő-, fűtőberendezések

39. § (1) A Hivatalban kizárólag olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működés során nem okoz tüzet vagy robbanást.

(2) Az éghető gázzal és a tűzveszélyes folyadékkal üzemeltetett fűtőberendezés, készülék működtetése alatt megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.

(3) A fűtőberendezés felügyeletét és karbantartását csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személy végezheti.

(4) A fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelentsen gyúlási veszélyt.

Szellőztetés, hő- és füstelvezetés

40. § (1) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos.

(2) Az épületüzemeltető a hő- és füstelvezető rendszernek és a füstmentesítés eszközeinek az ellenőrzéséről és a karbantartásáról félévente köteles gondoskodni.

(3) A rendszer működéséről és az ellenőrzéséről, karbantartásáról naplót kell vezetni, amelyben minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést, eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni.

(4) A túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőház ellenőrző mérését 5 évente kell elvégezni. Amennyiben a lépcsőházi füstmentesítés hatékonyságát befolyásoló változásra, átalakításra kerül sor, az ellenőrző mérést soron kívül is el kell végezni.

(5) A füstgátló ajtókat „Füstszakasz határ! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell” felirattal kell ellátni. A feliratnak tartósnak, jól észlelhetőnek és olvasható méretűnek kell lennie.

(6) A füstgátló ajtók önműködő csukódását havonta kell ellenőrizni. Az ellenőrzés megtörténtét, és annak eredményét írásban kell rögzíteni.

(7) Az ellenőrzés, a karbantartás vagy a mérés során tapasztalt hibákat soron kívül ki kell javítani, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. A javítás és a pótlás megtörténtét a naplóban dokumentálni kell.

(8) A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, a nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón kell elhelyezni.

Raktározás és tárolás

41. § (1) Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni tilos.

(2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében a tárolás tilos.

(3) Padlástérben éghető anyag csak úgy és olyan mennyiségben helyezhető el, hogy az a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelíthetőségét ne akadályozza, szükség esetén eltávolítható legyen a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább egy méter távolságra helyezkedjen el.

(4) A 200 mŘ feletti tároló helyiség födém- és tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább egy méter távolságot kell biztosítani.

(5) A helyiségben a tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a kötényfal alsó síkjának vonalát. A tárolt anyag és a kötényfal között egy méter távolságot kell tartani.

Kiürítés

42. § (1) Az építményt úgy kell kialakítani, hogy tűz- vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak, illetve menthetők legyenek.

(2) Azokat a helyiségeket, amelyekben emberek tartózkodnak, lezárni nem szabad.

(3) A vészkijáratokat munkaidő alatt, vagy amíg az épületben emberek tartózkodnak, tilos bezárni.

(4) Amennyiben biztonsági okokból az ajtókat zárva kell tartani, a kulcsot a kijárat közelében feltűnő helyen kell elhelyezni, és jól láthatóan meg kell jelölni.

(5) A vészkijárat felé vezető utat feltűnő felirattal, irányt jelző nyíllal, indokolt esetben világítással kell ellátni.

(6) A vészkijárat nem lehet tolóajtó.

(7) A vészkijáratot nem szabad leszűkíteni.

(8) A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó, toló, billenő és emelkedő zsalus rendszerű ajtót alkalmazni nem szabad.

(9) A Hivatal tűzriadó és kiürítési tervét az utasítás 6. melléklete tartalmazza.

VI. Hatályba léptető és vegyes rendelkezések

43. § (1) Ez az elnöki utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2)2

(3) Jelen utasítás tartalmi felülvizsgálatáról, aktualizálásáról és karbantartásáról az Létesítménygazdálkodási Osztály vezetője köteles gondoskodni. A felülvizsgálatot legalább 3 évente el kell végezni, amelynek eredményeként (szükség esetén) kezdeményezni kell az utasítás módosításának vagy új utasításnak a kiadását.

1. melléket a 8/2012. (X. 18.) SZTNH utasításhoz


A tűzvédelmi oktatás jegyzőkönyve

Az oktatás helye:

Az oktatás időpontja:

Az oktatás jellege1:     – ismétlődő oktatás
– soron kívüli oktatás
– belépő munkavállaló oktatása

Az oktató neve:

Az oktató beosztása:

Az oktató aláírása:

Az oktatás tárgya:
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet, továbbá az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet előírásai közül:
1.    a tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó előírások (OTSZ 567–569. §);
2.    a dohányzásra vonatkozó előírások (OTSZ 570. §);
3.    a raktározásra és tárolásra vonatkozó előírások (OTSZ 573–574. §);
4.    a villamos berendezésekre vonatkozó előírások (OTSZ 588. §, 212–215. §);
5.    a tűzoltó berendezés, készülék felszerelésére vonatkozó előírások (OTSZ 589–591. §);
6.    a tüzelő-, fűtő-, szárítóberendezésekre vonatkozó előírások (OTSZ 578–582. §);
7.    a gépi berendezésekre vonatkozó előírások (OTSZ 587. §);
8.    a Tűzvédelmi Szabályzat szabályainak ismertetése, különösen
–    a tűzriadó terv ismertetése és gyakoroltatása,
–    a tűzjelzés szerepe, teendők a jelzés észlelésekor,
–    a tűzvédelmi szabályok megszegésének szankciói.

Melléklet: Jelenléti ív

Jelenléti ív

……………………………………… tartott
tűzvédelmi oktatáson részt vevőkről


Az aláírásommal elismerem, hogy tűzvédelmi oktatásban részesültem,
Az elhangzottakat tudomásul vettem, és azokat magamra nézve kötelezőnek ismerem el.

Oktatásban részesülők

Sor-
szám

Név

Beosztás

Aláírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. melléklet a 8/2012. (X. 18.) SZTNH utasításhoz


Tűzveszélyességi osztályba sorolás

Ö S S Z E S Í T Ő

Létesítmény megnevezése

Tv-i o.

Alapterület (m2)

 

C

D

E

Összes

Garibaldi u. 2.

D

1054,4

31,63,6

1948,0

6166,0

Akadémia u. 21.–Zoltán u. 6.

D

774,9

923,1

281,5

1979,5

Garibaldi u. 1

D

24,0

118,8

3,2

146,0

Garibaldi u. 5.

C

55,0

0,0

0,0

55.0

Garibaldi köz

C

626.5

50,7

116,8

794,0

Percze Mór u. 2–4.

C

196,0

146,1

67,9

410,0

Nádor u. 34.

C

307,0

0,0

0,0

307,0

Hentes u. 10.

C

233,0

14,0

68.0

315,0

Üdülők

D

0,0

540,0

0,0

540,0

 

 

 

 

 

 

Létesítményi összes

D

3270,8

4956,3

2485,4

10712,5

 

%

30,5

46,3

23,2

100,0


Az Országos Tűzvédelmi szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 560–562. §-ai alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
10 712,5 m2

összesített alapterülettel a „D” – mérsékelten tűzveszélyes – tűzveszélyességi osztályba tartozik.

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

–1 szint

Hátsó lépcsőház

 

 

 

 

26,6

26,6

Takarító öltöző

 

 

22,5

 

 

22,5

Kézi raktár

 

 

7,8

 

 

7,8

Mélypince

 

 

40,86

 

 

40,86

Közlekedő

 

 

 

 

22,1

2,1

Női öltöző

 

 

10,2

 

 

10,2

Irattár

 

 

25,4

 

 

25,4

Férfi öltöző

 

 

11,2

 

 

11,2

Inverter

 

 

 

17,4

 

17,4

Gépház

 

 

 

34,4

 

34,4

Csőfolyosó

 

 

 

 

109,1

109,1

Szellőző gépház

 

 

 

136,0

 

136,0

Pince

 

 

 

 

18,7

18,7

Liftakna, hátsó

 

 

 

 

4,8

4,8

 

 

 

 

 

 

 

Összesen:

 

 

118,2

187,8

181,3

528,16

%

 

 

24,3

38,5

37,2

100,0



Földszint

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Porta

 

 

3,0

 

 

3,0

Előcsarnok

 

 

 

57,5

 

57,5

Előtér

 

 

 

48,7

 

48,7

Iroda 1

 

 

 

6,8

 

6,8

Iroda – iktató 2

 

 

 

13,5

 

13,5

Ügyfélváró

 

 

 

28,5

 

28,5

Iroda 003

 

 

 

31,2

 

32

Folyosó

 

 

 

 

51,2

51,2

Iroda 004

 

 

 

15,2

 

15,2

Iroda 005

 

 

 

14,6

 

14,6

Iroda 006

 

 

 

19,7

 

19,7

Iroda 007

 

 

 

15,8

 

15,8

Iroda 008

 

 

 

22,1

 

22,1

Iroda 009

 

 

 

22,9

 

22,9

Iroda 10

 

 

 

35,3

 

35,3

Iroda 26

 

 

 

10,4

 

10,4

Telefonközpont

 

 

 

9,0

 

9,0

Férfi WC

 

 

 

 

5,5

5,5

Női mosdó

 

 

 

 

5,4

5,4

Teakonyha

 

 

 

9,3

 

9,3

Mosdó blokk

 

 

 

 

23,1

23,1

Ruhatár előtér

 

 

 

 

6,1

6,1

Ruhatár

 

 

9,6

 

 

9,6

Lift előtér

 

 

 

 

20,6

20,6

Központi lift

 

 

 

1,8

 

1,8

Mozgássérült mosdó

 

 

 

 

5,9

5,9

Postázó előtér

 

 

 

 

7,6

7,6

Irattár

 

 

1,4

 

 

1,4

Raktár

 

 

2,1

 

 

2,1

Folyosó

 

 

 

 

23,4

23,4

Iroda 20

 

 

 

12,5

 

12,5

Iroda 21

 

 

 

27,8

 

27,8

Iroda 22

 

 

 

35,6

 

35,6

Iroda 23

 

 

 

35,3

 

35,3

Elektromos főkapcsoló

 

 

7,4

 

 

7,4

Gazdasági bejárat

 

 

 

27,3

 

27,3

Folyosó

 

 

 

 

24,9

24,9

Mosdó

 

 

 

 

8,9

8,9

Kerékpár tároló

 

 

11,1

 

 

11,1

Teakonyha

 

 

 

2,1

 

2,1

Öltöző

 

 

6,7

 

 

6,7

Stúdió

 

 

 

9,9

 

9.9

Diszpécser szoba

 

 

17,5

 

 

17,5

Irattár

 

 

72,3

 

 

72,3

Hátsó lépcsőház

 

 

 

 

27,9

27,9

Hátsó lift

 

 

 

4,8

 

4,8

Tanácsterem A

 

 

 

44,0

 

44,0

Tanácsterem B

 

 

 

67,0

 

67,0

Étterem-büfé

 

 

 

68,2

 

68,2

Udvar

 

 

 

 

42,5

42,5

Konyha

 

 

 

14,4

 

14,4

Konyha-raktár

 

 

12,1

 

 

12,1

Összesen:

 

 

143,2

711,2

253,0

1107,4

%

 

12,9

12,9

64,2

22,9

100%



I. emelet

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Főlépcsőház

 

 

 

 

68,9

68,9

Raktár

 

 

2,9

 

 

2,9

Előtér

 

 

 

 

43,0

43,0

Oktatóterem

 

 

 

60,2

 

60,2

Tárgyaló

 

 

 

31,5

 

31,5

Férfi mosdó

 

 

 

 

6,9

6,9

Női mosdó

 

 

 

 

7,6

7,6

Előtér

 

 

 

 

9,0

9,0

Iroda

 

 

 

12,3

 

12,3

Iroda

 

 

 

15,7

 

17,7

Iroda

 

 

 

16,7

 

16,7

Iroda

 

 

 

20,2

 

20,2

SzTO folyosó

 

 

 

 

28,8

28,8

Iroda

 

 

 

14,9

 

14,9

Iroda

 

 

 

26,2

 

26,2

Iroda

 

 

 

26,2

 

26,2

Szerver terem

 

 

 

36,6

 

36,6

Iroda

 

 

 

33,6

 

33,6

Teakonyha

 

 

 

4,1

 

4,1

Irattár

 

 

6,6

 

 

6,6

Iroda

 

 

 

24,8

 

24,8

Közlekedő

 

 

 

 

26,7

26,7

Közlekedő

 

 

 

 

19,5

19,5

Gazdasági Iroda

 

 

 

85,3

 

85,3

Hátsó lépcsőház

 

 

 

 

37,1

37,1

Iroda

 

 

 

12,5

 

12,5

Iroda

 

 

 

11,4

 

11,4

Iroda

 

 

 

11,2

 

11,2

Iroda

 

 

 

12,8

 

12,8

Iroda

 

 

 

13,5

 

13,5

Iroda

 

 

 

13,6

 

13,6

Iroda

 

 

 

21,9

 

21,9

Iroda

 

 

 

12,5

 

12,5

Iroda

 

 

 

13,8

 

13,8

Iroda

 

 

 

13,4

 

13,4

Iroda

 

 

 

16,3

 

16,3

Liftaknák

 

 

 

 

6,5

6,5

Női mosdó

 

 

 

 

10,1

1,9

Teakonyha

 

 

 

1,9

 

1,9

Férfi mosdó

 

 

 

 

9,3

9,3

Összesen

 

 

94,8

477,8

273,4

846,0

%

 

 

11,2

56,5

32,3

100%



II. emelet

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Főlépcsőház

 

 

 

 

68, 5

68, 5

Előtér

 

 

 

 

45,1

45,1

Függőfolyosó

 

 

 

 

78,4

78,4

Folyosó

 

 

 

 

19,9

19,9

Iroda 201

 

 

 

11,0

 

11,0

Iroda 202

 

 

 

10,2

 

10,2

Iroda 203

 

 

 

10,9

 

10,9

Női mosdó

 

 

 

 

8,8

8,8

Teakonyha

 

 

 

3,0

 

3,0

Férfi mosdó

 

 

 

 

12,4

12,4

Folyosó

 

 

 

 

21,8

21,8

Iroda 204

 

 

 

12,3

 

12,3

Iroda 235

 

 

 

13,6

 

13,6

Iroda 205

 

 

 

18,4

 

18,4

Iroda 206

 

 

 

11,3

 

11,3

Iroda 207

 

 

 

13,2

 

13,2

Iroda 208

 

 

 

21,0

 

21,0

Iroda 209

 

 

 

25,6

 

25,6

Tanácsterem

 

 

 

70,2

 

70,2

Férfi mosdó

 

 

 

 

7,5

7,5

Női mosdó

 

 

 

 

7,0

7,0

Folyosó

 

 

 

 

14,6

14,6

Iroda 211

 

 

 

13,7

 

13,7

Iroda 212

 

 

 

13,7

 

13,7

Iroda 213

 

 

 

13,7

 

13,74

Iroda 214

 

 

 

18,4

 

18,4

Iroda 215

 

 

 

31,8

 

31,8

Folyosó

 

 

 

 

31,1

31,1

Iroda 216

 

 

 

10,2

 

10,2

Iroda 217

 

 

 

25,3

 

25,3

Iroda 218

 

 

 

25,8

 

25,8

Iroda 219

 

 

 

20,1

 

20,1

Iroda 220

 

 

 

25,9

 

25,9

Irattár 221

 

 

4,7

 

 

4,7

Iroda 222

 

 

 

13,9

 

13,9

Iroda 223

 

 

 

14,8

 

14,8

Iroda 224

 

 

 

27,0

 

27,0

Iroda 225

 

 

 

7,8

 

7,8

Iroda 226

 

 

 

35,1

 

35,1

Női mosdó

 

 

 

 

5,2

5,2

Teakonyha

 

 

 

4,4

 

4,4

Folyosó

 

 

 

 

40,7

40,7

Iroda 227-228

 

 

 

19,4

 

19,4

Iroda 229

 

 

 

8,1

 

8,1

Iroda 230

 

 

 

9,4

 

9,4

Iroda 231

 

 

 

9,2

 

9,2

Iroda 232

 

 

 

8,2

 

8,2

Iroda 233

 

 

 

9, 5

 

9, 5

Iroda 234

 

 

 

9,8

 

9,8

Dohányzó

 

 

3,2

 

 

3,2

Liftaknák

 

 

 

 

6,5

6,5

Hátsó lépcsőház

 

 

 

 

441,7

41,7

Összesen

 

 

7,9

595,9

409,2

1013,0

%

 

 

0,8

58,8

40,4

100%



III. emelet

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Főlépcsőház

 

 

 

 

68,1

68,1

Előtér

 

 

 

 

51,07

51,07

Függőfolyosó

 

 

 

 

78,4

78,4

Elnöki Tanácsterem

 

 

 

60,2

 

60,2

Férfi mosdó

 

 

 

 

5,0

5,0

Női mosdó

 

 

 

 

5,9

5,9

Iroda 317

 

 

 

33,2

 

33,2

Iroda 318

 

 

 

49,1

 

49,1

Iroda 319

 

 

 

35,3

 

35,3

Közlekedő

 

 

 

 

29,6

29,6

Iroda 320

 

 

 

17,6

 

17,6

Iroda 321

 

 

 

14,5

 

14,5

Iroda 322

 

 

 

12,0

 

12,0

Iroda 323

 

 

 

8,3

 

8,3

Iroda 324

 

 

 

22,3

 

22,3

Iroda 325

 

 

 

44,0

 

44,0

Irattár 327

 

 

4,4

 

 

4,4

Női mosdó

 

 

 

 

7,7

7,7

Férfi mosdó

 

 

 

 

4,3

4,3

Közlekedő

 

 

 

 

28,7

28,7

Iroda 328

 

 

 

10,3

 

10,3

Iroda 329

 

 

 

15,6

 

15,6

Iroda 330

 

 

 

10,1

 

10,1

Iroda 331

 

 

 

8,5

 

8,5

Iroda 332

 

 

 

10,65

 

10,65

Iroda 333

 

 

 

9,1

 

9,1

Iroda 334

 

 

 

9,3

 

9,3

Liftaknák

 

 

 

 

6,5

6,5

Hátsó lépcsőház

 

 

 

 

52,0

52,0

Közlekedő

 

 

 

 

20,6

20,6

Iroda 301

 

 

 

10,9

 

10,9

Iroda 302

 

 

 

14,2

 

14,2

Iroda 303

 

 

 

7,4

 

7,4

Női mosdó

 

 

 

 

8,3

8,3

Teakonyha

 

 

 

2,3

 

2,3

Férfi mosdó

 

 

 

 

11,6

11,6

Közlekedő

 

 

 

 

45,0

45,0

Iroda 304

 

 

 

17,4

 

17,4

Iroda 305

 

 

 

12,8

 

12,8

Iroda 306

 

 

 

12,3

 

12,3

Iroda 307

 

 

 

10,6

 

10,6

Iroda 308

 

 

 

16,4

 

16,4

Iroda 309

 

 

 

24,8

 

24,8

Iroda 310

 

 

 

16,3

 

16,3

Iroda 311

 

 

 

17,6

 

17,6

Iroda 312

 

 

 

14,2

 

14,2

Iroda 313

 

 

 

14,9

 

14,9

Iroda 314

 

 

 

16,2

 

16,2

Iroda 315

 

 

 

16,2

 

16,24

Összesen:

 

 

4,4

594,5

422,8

1021,7

%

 

 

0,4

58,2

41,4

100%



IV. emelet

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Főlépcsőház

 

 

 

 

63,7

63,7

Közlekedő

 

 

 

 

81,2

81,2

Iroda 404

 

 

 

14,1

 

14,71

Iroda 405

 

 

 

12,7

 

12,7

Iroda 406

 

 

 

12,9

 

12,9

Iroda 407

 

 

 

22,9

 

22,9

Iroda 408

 

 

 

12,8

 

12,8

Iroda 409

 

 

 

16,3

 

16,3

Iroda 410

 

 

 

12,8

 

12,8

Iroda 411

 

 

 

13,0

 

13,0

Iroda 412

 

 

 

17,2

 

17,2

Iroda 413

 

 

 

16,9

 

16,9

Iroda 414

 

 

 

14, 9

 

14, 9

Előtér

 

 

 

 

1,6

1,6

Iroda 415

 

 

 

14,7

 

14,7

Iroda 416

 

 

 

13,7

 

13,7

Iroda 417

 

 

 

13,0

 

13,0

Iroda 418

 

 

 

12,5

 

12,5

Iroda 419

 

 

 

14,0

 

14,0

Iroda 420/a

 

 

 

14,6

 

14,6

Iroda 420/b

 

 

 

21,20

 

21,20

Közlekedő

 

 

 

 

57,1

57,1

Iroda 421

 

 

 

15,0

 

15,0

Iroda 422

 

 

 

16,1

 

16,1

Iroda 423

 

 

 

14, 7

 

14, 7

Iroda 424

 

 

 

14,5

 

14,5

Iroda 425

 

 

 

14,1

 

14,1

Iroda 426

 

 

 

28,5

 

28,5

Közlekedő

 

 

 

 

16,8

16,8

Irattár

 

 

12,3

 

 

12,3

Irattár

 

 

11,9

 

 

11,9

Iroda

 

 

 

10,1

 

10,1

Irattár

 

 

5,1

 

 

5,1

Iroda

 

 

 

10,3

 

10,3

Férfi mosdó

 

 

 

 

6,9

6,9

Teakonyha

 

 

 

3,6

 

3,6

Női mosdó

 

 

 

 

6,5

6,5

Szerver szoba

 

 

 

5,0

 

5,0

Iroda 433

 

 

 

18,0

 

18,0

Iroda 434

 

 

 

15,6

 

15,6

Női mosdó

 

 

 

 

8,6

8,6

Férfi mosdó

 

 

 

 

8,8

8,8

Közlekedő

 

 

 

 

33,6

33,6

Iroda 435

 

 

 

9,4

 

9,4

Iroda 436

 

 

 

9,5

 

9,5

Iroda 437

 

 

 

9,4

 

9,4

Iroda 438

 

 

 

9,6

 

9,6

Iroda 439

 

 

 

9,4

 

9,4

Iroda 440

 

 

 

9,4

 

9,4

Iroda 442

 

 

 

9,5

 

9,5

Liftaknák

 

 

 

 

6,5

6,5

Hátsó lépcsőház

 

 

 

50,6

50,6

 

Közlekedő

 

 

 

 

25,5

25,5

Iroda 401

 

 

 

11,1

 

11,1

Iroda 402

 

 

 

11,1

 

11,1

Iroda 403

 

 

 

10,0

 

10,0

Női mosdó

 

 

 

9,9

 

9,9

Teakonyha

 

 

 

3,1

 

3,1

Férfi mosdó

 

 

 

 

11,8

11,8

Összesen:

 

 

29,3

546,7

389,1

965,1

%

 

 

3,0

56,7

40,3

100%



Padlástér

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Lépcsőház

 

 

 

 

19,2

19,2

Liftgépház

 

 

 

13,1

 

13,1

Ventilátor Gépház

 

 

 

6,3

 

6,3

Kazánház

 

 

 

23,0

 

23,0

Liftgépház

 

 

 

7,3

 

7,3

Padlástér

 

 

656,6

 

 

656,6

Összesen:

 

 

656,6

49,7

19,2

725,5

%

 

 

90,5

6,9

2,6

100%



Ö S S Z E S Í T Ő

Helyiségek

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Pince – mélypince

 

 

118,2

187,8

181,3

487,3

Földszint

 

 

143,2

711,2

23,0

1107,4

I. emelet

 

 

94,8

477,8

273,4

846,0

II. emelet

 

 

7,9

595,9

409,2

1013,0

III. emelet

 

 

4,4

594,5

422,8

1020,7

IV. emelet

 

 

29,3

546,7

389,1

965,1

Tetőtér

 

 

656,6

49,7

19,2

725,5

Összesen

 

 

10504,4

3163,6

1948,0

6166,0

%

 

 

17,1

51,3

31,6

100%


A fenti számítások alapján a létesítmény „D” – mérsékelten tűzveszélyes – tűzveszélyességi osztályba tartozik.


Akadémia u. 21.–Zoltán u. 6.

Pince

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Előtér, TP 12

 

 

 

 

21,5

21,5

Liftakna

 

 

 

 

1,8

1,8

Irattár, TP 11

 

 

28,4

 

 

28,4

Közlekedő, TP 19

 

 

 

 

17,2

17,2

Gépház, TP 18

 

 

 

37,4

 

37,4

Gördülőpolcos raktár, TP 13

 

 

38,5

 

 

38,5

Közlekedő, TP 14

 

 

 

 

8,3

8,3

Közlekedő, TP 15

 

 

 

 

4,5

4,5

Gördülőpolcos raktár, TP 16

 

 

56,8

 

 

56,8

Gördülőpolcos raktár, TP 17

 

 

40,3

 

 

40,3

Közlekedő, TP 28

 

 

 

 

4,4

4,4

Közlekedő, TP 27

 

 

 

 

6,3

6,3

Raktár, TP 26

 

 

5,0

 

 

5,0

Gördülőpolcos raktár, TP 25

 

 

32,7

 

 

32,7

Raktár, TP 24

 

 

35,0

 

 

35,0

Gépház, TP 23

 

 

 

14,6

 

14,6

Gördülőpolcos raktár, TP 21

 

 

73,2

 

 

73,2

Irattár, TP 20

 

 

146,1

 

 

146,1

Lépcsőház, TP 22

 

 

 

 

7,3

7,3

Összesen:

 

 

456,0

52,0

71,3

579,3

%

 

 

78,7

9,0

12,3

100%



Földszint (Akadémia u.)

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Recepció, 1

 

 

 

32,4

 

32,4

Folyosó, 2

 

 

 

 

22,0

24,0

Iroda, 3

 

 

 

8,8

 

8,8

Iroda, 4

 

 

 

10,8

 

10,8

Iroda, 5

 

 

 

12,5

 

12,5

Iroda, 6

 

 

 

9,3

 

9,3

Iroda, 7

 

 

 

9,3

 

9,3

Iroda, 8

 

 

 

13,5

 

13,5

Iroda, 9

 

 

 

22,8

 

22,8

Iroda, 10

 

 

 

10,6

 

10,6

Iroda, 11

 

 

 

10,9

 

10,9

Iroda, 12

 

 

 

13,3

 

13,3

Közlekedő, 13

 

 

 

 

11,5

11,5

Teakonyha, 14

 

 

 

2,3

 

2,3

Raktár, 15

 

 

7,9

 

 

7,9

Raktár, 16

 

 

6,0

 

 

6,0

Mosdó, 17

 

 

 

 

2,6

2,6

Tárgyaló, 18

 

 

 

17,0

 

17,0

Ügyfélváró, 21

 

 

 

29,4

 

29,4

Iroda, 20

 

 

 

6,3

 

6,3

Iroda, 22

 

 

 

8,4

 

8,4

Mozgássérült mosdó, 23

 

 

 

 

3,2

3,2

Előtér, 24

 

 

 

 

5,9

5,9

Teakonyha, 25

 

 

 

4,3

 

4,3

Női mosdó, 26

 

 

 

 

4,1

4,1

Takarítószer raktár, 27

 

 

1,1

 

 

1,1

Férfi mosdó, 28

 

 

 

 

4,9

4,9

Felvonó

 

 

2,0

 

 

2,0

Olvasóterem, 29

 

 

 

159,4

 

159,4

Iroda, 30

 

 

 

16,2

 

16,2

Közlekedő, 31

 

 

 

 

12,7

12,7

Iroda, 32

 

 

 

16,2

 

16,2

Iroda, 33

 

 

 

12,8

 

12,8

Iroda, 34

 

 

 

19,4

 

19,4

Közlekedő, 35

 

 

 

20,9

 

20,9

Előtér, 36

 

 

 

 

5,3

5,3

Női mosdó, 37

 

 

 

 

3,8

3,8

Férfi mosdó, 38

 

 

 

 

4,9

4,9

Előtér, 39

 

 

 

 

3,7

3,7

Mosdó, 41

 

 

 

 

3,5

3,5

Zuhanyzó, 42

 

 

 

 

3,3

3,3

Teakonyha, 40

 

 

 

5,0

 

5,0

Gördülőpolcos raktár, 43

 

 

44,3

 

 

44,3

Gördülőpolcos raktár, 44

 

 

38,1

 

 

38,1

Mikrofilmtár, 45

 

 

13,5

 

 

13,5

Gördülőpolcos raktár, 46

 

 

35,5

 

 

35,5

Gördülőpolcos raktár, 47

 

 

48,7

 

 

48,7

Közlekedő

 

 

 

 

12,6

12,6

Raktár, 48

 

 

60,1

 

 

60,1

Készáru raktár, 49

 

 

18,1

 

 

18,1

Iroda, 17

 

 

 

16,3

 

16,3

Iroda, 18

 

 

 

15,2

 

15,2

Tisztítószer raktár, 19

 

 

2,8

 

 

2,8

Eszközraktár, 20

 

 

13,0

 

 

13,0

Teakonyha, 21

 

 

 

7,4

 

7,4

Dohányzó, 22

 

 

8,8

 

 

8,8

Irattár, 23

 

 

8,2

 

 

8,2

Raktár, 24

 

 

4,7

 

 

4,7

Összesen:

 

 

43,6

312,9

72,2

428,7

%

 

 

13,2

70,0

16,8

100%



Összesítés

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Pince

 

 

456,0

52,0

71,3

579,3

Földszint (Akadémia u.)

 

 

275,3

471,8

106,0

853,1

Földszint (Zoltán u.)

 

 

0,0

86,4

32,0

118,4

Magasföldszint

 

 

43,6

312,9

72,2

728,7

Összesen:

 

 

774,9

923,1

281,5

1979,5

%

 

 

39,2

46,6

14,3

100%


A fenti számítások alapján a létesítmény „D” (mérsékelten tűveszélyes) tűzveszélyességi osztályba tartozik.



Garibaldi u. 1. (Gépkocsitároló)

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Garázs 1.

 

 

 

74,4

 

74,4

Garázs 2.

 

 

 

22,4

 

22,4

Tartózkodó 3.

 

 

 

22,0

 

22,0

Raktár 4.

 

 

24,0

 

 

24,0

Mosdó 5.

 

 

 

 

3,2

3,2

Összesen

 

 

24,0

118,8

3,2

146,0

%

 

 

16,4

81,4

2,2

100%


A fenti számítások alapján a létesítmény „D” – mérsékelten tűzveszélyes – tűzveszélyességi osztályba tartozik.



Garibaldi u. 5.

Pince

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Irattár, 560

 

 

55,0

 

 

55,0

Összesen:

 

 

55,0

 

 

55,0

%

 

 

100,0

 

 

100%


A fenti számítások alapján a létesítmény „C” (tűzveszélyes) tűzveszélyességi osztályba tartozik.



Nádor u. 34.

Pince

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Irattár, 560

 

 

133,0

 

 

133,0

Raktár,561

 

 

174,0

 

 

174,0

Összesen:

 

 

307,0

 

 

307,0

%

 

 

100,0

 

 

100%


A fenti számítások alapján a létesítmény „C” (tűzveszélyes) tűzveszélyességi osztályba tartozik



Hentes u. 10.

Alagsor

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Közlekedő, 82

 

 

 

 

21,0

21,0

Raktár, 571

 

 

52,0

 

 

52,0

Mosdó

 

 

 

 

6,0

6,0

Raktár, 572

 

 

9,0

 

 

9,0

Raktár, 573

 

 

39,5

 

 

39,5

Kazánház, 801

 

 

11,0

 

 

11,0

Tároló

 

 

37,5

 

 

37,5



Magasföldszint

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Előszoba-lépcső, 580

 

 

 

 

19,0

19,0

Előtér, 81

 

 

 

 

23,5

23,5

Raktár, 1

 

 

14,0

 

 

14,0

Raktár, 2

 

 

18,0

 

 

18,0

Raktár, 3

 

 

23,5

 

 

23,5

Raktár, 4

 

 

21,0

 

 

21,0

Tároló

 

 

4,5

 

 

4,5

Mosdó, zuhanyzó

 

 

 

 

7,0

7,0

Teakonyha, 52

 

 

 

5,5

 

5,5

Padlásfeljáró

 

 

 

3,0

 

3,0

Összesen:

 

 

230,0

8,5

76,5

315,0

%

 

 

73,0

2,7

24,3

100%


A fenti számítások alapján a létesítmény „C” (tűzveszélyes) tűzveszélyességi osztályba tartozik.



Perczel Mór u. 2–4.

Pince

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Irattár, 560

 

 

196,0

 

 

196,0

Zuhanyzó-WC

 

 

 

 

8,0

8,0



Földszint

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Előtér, közlekedő

 

 

 

 

37,5

37,5

Olvasó, 1

 

 

 

58,5

 

58,5

Gépterem, 2

 

 

 

27,0

 

27,0

Vizesblokk

 

 

 

 

7,0

7,0



Emelet

Helyiségek megnevezése

Helyiségek alapterülete négyzetméterben

A

B

C

D

E

Összesen

Lépcső-közlekedő,180

 

 

 

 

13,4

13,4

Iroda, 102

 

 

 

31,0

 

31,0

Iroda, 103

 

 

 

15,8

 

15,8

Szerver szoba, 104

 

 

 

5,8

 

5,8

Teakonyha, 150

 

 

 

4,0

 

4,0

Kazán helyiség

 

 

 

4,0

 

4,0

Liftakna

 

 

 

 

2,0

2,0

Összesen:

 

 

196,0

146,1

67,9

410,0

%

 

 

47,8

35,6

16,6

100%


A fenti számítások alapján a létesítmény „C” (tűzveszélyes) tűzveszélyességi osztályba tartozik.


Üdülők

Balatonfüred, Kosztolányi u. 2–4.

290,0 m2

„D”

Fertőhomok, Muskátli u. 33.

90,0 m2

„D”

3. melléklet a 8/2012. (X. 18.) SZTNH utasításhoz


A nyilvántartásra kötelezett, tűzvédelmet érintő iratok jegyzéke

1. Tűzvédelmi Szabályzat;
2. Tűzveszélyességi osztályba sorolás;
3. Tűzriadó és kiürítési terv;
4. A tűzvédelmi oktatásokról szóló jegyzőkönyvek, nyilvántartások;
5. A tűzvédelmi hatóság által kiadott határozatok, szignalizációk, állásfoglalások, ellenőrzési jegyzőkönyvek, és az azokra adott válaszok;
6. A tűzvédelmet érintő belső intézkedések, ellenőrzések anyagai;
7. A tűzveszélyes tevékenység végzésére kiadott engedélyek;
8. A tűzvédelmi szakvizsgák iratai;
9. A tűzoltó készülékek, tűzcsapok félévenkénti, évenkénti felülvizsgálatainak bizonylatai;
10. A beépített tűzjelző- és oltóberendezések kezelési, karbantartási utasítása és engedélyezési tervdokumentációja;
11. A villamos berendezésekre vonatkozó időszakos felülvizsgálatok vizsgálati jelentései, valamint az esetlegesen feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések dokumentumai;
12. Egyéb, jogszabályokban előírt felülvizsgálatokról készült bizonylatok.

4. melléklet a 8/2012. (X. 18.) SZTNH utasításhoz


Engedély tűzveszélyes munka végzéséhez


A 20… év ……………. hó …… napján megtartott helyszíni szemle alapján az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 567. és 568. §-ai értelmében

20 …… év ……………………… hó ……… napjától

20 …… év ……………………… hó ……… napjáig

az     

területén ….……………………………………………………………………… tűzveszélyes munkálatokat az alábbi tűzvédelmi előírások maradéktalan betartása mellett engedélyezem.

A munkát végző személy neve:     …………………………………….
Bizonyítványának száma:     …………………………………….

Tűzvédelmi előírások





A tűzveszélyes munkafolyamathoz a Hivatal részéről felügyeletet

– kell adni*    – nem kell adni*


Budapest, 20…… év …………………… hó …… nap
az engedélyt kiadó aláírása



Az engedélyben felsorolt előírásokat tudomásul veszem, és azok betartásáért a polgári jog, a munkajog és a büntetőjog szabályai szerint felelősséget vállalok.


Budapest, 20…… év …………………… hó …… nap

Munkát végeztető vezető

Munkát elvégző (munkavállaló)

aláírása

aláírása

5. melléklet a 8/2012. (X. 18.) SZTNH utasításhoz


A tűzvédelmi felülvizsgálatok rendje

1. Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálata, ha azt jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendeli:
a) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább három évenként,
b) „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hat évenként,
(az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011 (IX.6.) BM rendelet – a továbbiakban OTSZ – 213. §-a)
A Hivatal létesítményeinek területén „A”–„B” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiség nem található.

2. Villámvédelem:
a) „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben legalább hat évenként,
b) egyéb építményben legalább három évenként,

3. Tűzoltó készülékek:
a) A tűzoltó készülékeket legalább félévenként,
b) az EN-3 előírásai szerinti készülékeket évente kell ellenőriztetni.
(OTSZ 1. sz. melléklet 1. táblázat)
c) Soron kívül kell ellenőriztetni azt a készüléket,
– amelyikről a minőségi bizonyítvány, illetve az ellenőrzési jegy hiányzik, valamint,
– amelyiknek az ellenőrzését a tűzvédelmi hatóság vagy az illetékes jogkört gyakorló személy elrendelte.

4. Kémények, füstcsatorna:
Kémények esetében a tüzelőanyag minősége, a tüzelési mód, a kéményszerkezet, a geometria és egyéb körülmények figyelembevételével az időszakos felülvizsgálatok 2, 3 vagy 4 évente történnek meg. Az illetékes hatóság döntése alapján soron kívüli tisztítás rendelhető el.

5. Tűzjelző, valamint beépített tűzoltó-berendezések:
A készülékeket a kezelési, karbantartási utasításban foglaltaknak megfelelő rendszerességgel, de minimum félévente kell felülvizsgáltatni.

6. Hő- és füstelvezetők, szellőzők, klímaberendezések:
Felülvizsgálatukra a kezelési, karbantartási utasításban meghatározott gyakorisággal, legalább félévenként kerül sor.

6. melléklet a 8/2012. (X. 18.) SZTNH utasításhoz


A Hivatal székházára vonatkozó tűzriadó és kiürítési terv

A székház épülete
1.

(1) A Hivatal székháza 5 szintes építmény, a szinteken irodák vannak kialakítva. A pincében helyezkednek el a gépházak, valamint az egyéb, tárolásra kialakított helységek. A IV. emelet felett található a gázérzékelővel ellátott kazánház, valamint a tetőtér. Az építmény közvetlenül a mellette lévő házakhoz lett építve.
(2) A földszinten található a gazdasági bejárat, előterében a gázfogadó, a földszinti folyosón az elektromos főelosztó helyiség és a főbejárat.
(3) Az emeleti szinteket 2 lépcsőházon keresztül lehet elhagyni: az egyik a főbejárattal szemben, a másik az épület hátsó részén helyezkedik el. A hátsó lépcsőházban tűzjelzés esetén a túlnyomás biztosított, ezáltal a lépcsőház füstmentes menekülési útvonalként szolgál.
(4) Az épület területén a tűzoltóság engedélye alapján fali tűzcsap rendszer nincs kialakítva.
(5) A székház tűzoltógépjárművel a szilárd útburkolatú, megfelelő szélességű Garibaldi úton jól megközelíthető.
(6) A székháztól 100 m-en belül az alábbi, tűzoltásnál igénybe vehető tűzcsapok találhatók:

a)

Zoltán u 6. sz. előtt

föld feletti NA 150

b)

Garibaldi – Akadémia sarok

altalaji NA 125

c)

Garibaldi 2 sz. előtt

altalaji NA 125

d)

Garibaldi 6. sz. előtt

altalaji NA 125

e)

Garibaldi – Nádor u. sarok

altalaji NA 125

f)

Nádor – Zoltán u. sarok

föld feletti NA 150

g)

Zoltán u. 10 előtt

föld feletti NA 150


(7) A székház a mérsékelten tűzveszélyes (jelzése „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik.

A székház tűzvédelmi rendszere
2.

(1) A székház egész területén – érzékelőkkel és kézi jelzésadókkal ellátott – intelligens automatikus tűzjelző hálózat működik, amelynek a központja a hátsó lépcsőház felé vezető folyosóból nyílik (diszpécser szoba). A tűzvédelmi rendszerből érkezett jelzés esetén a diszpécser szobából történik az átjelzés a főbejáratnál lévő portára.
(2) Az épület I. emelet 118. számú szerver szobájában önműködő, beépített oltóberendezés van kialakítva.
(3) A tűzvédelmi célú berendezések kezelését a biztonsági és portaszolgálat végzi.
(4) A székház területén biztonsági és irányfény világítás üzemel.
(5) Az irányfény világítás az üzemi világítással együtt működik, de a hálózati feszültség kimaradása esetén is üzemben marad, és mutatja a menekülő útvonalak irányát. A lámpatestekbe beépített zselés akkumulátorok 1 órás üzemidőt biztosítanak. Az irányfény lámpatestek zöld, a menekülést segítő piktogrammal vannak ellátva.
(6) A biztonsági világítás az üzemi világítás része, üzemelésének feltétele az üzemi világítás kapcsolhatósága. A biztonsági világítás lámpatestei azonnal gyújtó, energiatakarékos és hosszú élettartamú fényforrásokat tartalmazó lámpatestek.
(7) A székház folyosóin és lépcsőházaiban a menekülési útirányt jelző táblák vannak elhelyezve.

A feltételezhető legnagyobb veszélyforrás
3.

(1) A székházban tüzet elsősorban a tűzvédelem szabályainak be nem tartása, így különösen emberi felelőtlenség, dohányzás, nyílt láng szabálytalan használata, valamint az elektromos berendezések meghibásodása okozhat.
(2) Veszélyforrás lehet még az 50 főnél nagyobb befogadó képességű helyiségek (konferenciaterem, tanácsterem) használata is.

A tűzjelzések lehetséges módjai
4.

(1) A tüzet elsősorban az automatikus tűzjelző hálózat jelzi a diszpécserszobában található központba.
(2) Amennyiben a tűzjelző hálózat még nem érzékelte a tűz keletkezését, az azt észlelő személy a kézi jelzésadó segítségével – a nyomógomb megnyomásával –, majd mobil vagy vezetékes telefonon köteles a biztonsági és portaszolgálatot, vagy a Hivatal tűzvédelmi szervezetének valamely tagját értesíteni. Az értesítésre szolgáló telefonszámok:
a) biztonsági és portaszolgálat hívószáma: 5928,
b) Oláh Zoltán (a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetője) hívószáma: 4513 vagy 06-20/319-2324,
c) Barczikai Albina (műszaki ügyintéző) hívószáma: 5515 vagy 06-30/488-4914,
d) Felföldi János (tűzvédelmi felelős) hívószáma: 06-30/423-7908.
(3) Az észlelt tűz jelzése minden munkavállaló kötelessége.
(4) A tüzet észlelő személy köteles a közvetlen környezetének riasztására is.
(5) A munkavállaló által értesített személy köteles a (2) bekezdés a-d) pontjában felsorolt többi érintettet haladéktalanul értesíteni.


A tűzjelzés esetén követendő eljárás
5.

(1) Biztonsági és portaszolgálatot teljesítő személyek a kapott jelzés, illetve a telefonon történt bejelentést követően haladéktalanul értesítik a tűzoltóságot a 105 vagy a 112 telefonszámokon, és szükség esetén jelzik a tűzesetet a rendőrség felé a 107 vagy a 112 telefonszámokon még abban az esetben is, ha a tüzet már eloltották.
(2) A hatóságnak tett bejelentésnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a tűzeset pontos címét (1054 Budapest, Garibaldi u. 2.),
b) mi ég, mit veszélyeztet, mekkora terjedelmű a tűz (egy vagy több helyiség, melyik szinten),
c) emberélet van-e veszélyben (hol és hány fő),
d) a tüzet jelző személy nevét, telefonszámát.
(3) A bejelentést nyugodt hangon, pontosan kell megtenni, és minden esetben meg kell várni annak nyugtázását. Az esetleges kérdésekre pontos választ kell adni.
(4) A tűzjelzéssel egyidejűleg a helyi hírközlő eszközök segítségével riasztani kell a székházban tartózkodó személyeket.
(5) Tűzjelzés esetén az épületet el kell hagyni.

Teendők a tűzoltóság kiérkezéséig
6.

(1) Elsődleges feladat a székházban tartózkodók kijárat felé irányítása, és a szabadban a tűzoltási tevékenységet nem akadályozó, biztonságos helyen (elsősorban a Garibaldi közben) történő elhelyezése.
(2) Haladéktalanul fel kell mérni, hogy az épületet minden bent tartózkodó személy el tudta-e hagyni, illetve át kell vizsgálni az irodákat, a mellékhelyiségeket és az egyéb helyiségeket az esetlegesen ott tartózkodók kimenekítése céljából.
(3) A kézi tűzoltó készülékekkel a testi épség veszélyeztetése nélkül, haladéktalanul meg kell kísérelni a tűz oltását. A tűzoltás megszervezéséért a tűzoltóság kiérkezéséig a vezetők közül a helyszínen jelen lévő vagy az elsőnek kiérkező legmagasabb szintű vezető a felelős. A tűzoltóság kiérkezése után a tűzoltás vezetője a tűzoltóság parancsnoka, akinek utasításait – beosztásra tekintet nélkül – mindenki köteles végrehajtani.
(4) Amennyiben a tüzet a tűzoltóság kiérkezése előtt sikerült eloltani, úgy a tűzeset helyszínét az eredményes tűzvizsgálat elvégzése érdekében változatlan állapotban kell megőrizni.

A székházban keletkező tűz oltása és a mentés során végrehajtandó feladatok
7.

(1) A tűz oltása során az alábbi feladatokat kell ellátni:
a) rendfenntartás,
b) tűzoltás,
c) műszaki mentés,
d) egészségügyi ellátás.
(2) A rendfenntartás során végrehajtandó feladatok:
a) a menekülési útvonalak, a ki- és bejáratok, a lépcsőházak lejáróinak biztosítása,
b) az épületben tartózkodó személyeknek a kijárat felé irányítása, illetve annak megállapítása, hogy egyes helyiségekben nem tartózkodik-e valaki,
c) a keletkezett tűz helyszínén és környezetében a rend fenntartása, a pánikhangulat kialakulásának megakadályozása,
d) a tűzoltás zavartalanságának biztosítása,
e) illetéktelen személyek belépésének, illetve a tűz helyszínén tartózkodásának megakadályozása,
f) segítségnyújtás a tűz helyszínének megőrzésében, változatlanul történő meghagyásában.
(3) A tűzoltás során végrehajtandó feladatok:
a) a tűz átterjedésnek megakadályozása,
b) a tűz eloltása,
c) a kárelhárításban való részvétel.
(4) A műszaki mentés során végrehajtandó feladatok:
a) a felvonó leállítása,
b) a székház területén a villamos berendezések feszültségmentesítése,
c) a gáz-főelzáró elzárása,
d) a tűz vagy robbanás következtében keletkező, a tűzoltást vagy a vagyonmentést akadályozó romok eltakarítása, személyek mentése,
e) a tűz keletkezésének helyéről a legfontosabb gépek, berendezések, iratanyagok biztonságos helyre szállítása,
f) a tűzoltási felvonulási út, terület biztosítása.
(5) Az egészségügyi ellátás során végrehajtandó feladatok:
a) a tűzeset során megsérült személyek biztonságos helyre történő kísérése, szállítása,
b) a sérültek ellátása,
c) a mentők értesítése és azok fogadása.

A tűzoltásban és a mentésben részt vevő munkavállalók feladatai
8.

(1) A tűzoltásban, illetve a mentésben részt vevő munkavállalók feladatait a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetője által riasztott vezetők hangolják össze. A riasztott vezetők a legrövidebb időn belül kötelesek megjelenni a székháznál, hogy minden lehetséges eszközzel segítsék a tűzoltást.
(2) A helyszínen jelen lévő vagy elsőnek kiérkező, legmagasabb szintű vezető feladatai:
a) a tűzeset tudomására jutása után meggyőződik annak valódiságáról, illetve arról, hogy a kötelezően riasztandó személyek és a hatóságok (tűzoltóság, esetlegesen rendőrség, mentők) értesítve lettek-e,
b) a tűzeset helyszínén a tűzoltóság kiérkezéséig gondoskodik a rá háruló feladatok ellátásáról, illetve irányítja a tűzoltást,
c) szükség szerint gondoskodik a közművek nyitó- és zárószerkezeteinek lezárásáról,
d) szükség esetén gondoskodik a villamos berendezések feszültségmentesítéséről, a felvonók leállításáról,
e) figyelemmel kíséri a tűzeset során megsérült személyek állapotát,
f) információt gyűjt a tűzesetről és körülményeiről, és azokról tájékoztatja a kiérkező tűzoltóság parancsnokát, vezetőit,
g) intézkedik a tűzoltóság (szükség esetén a rendőrség és a mentők) fogadásáról,
h) segíti a tűzoltást vezető munkáját,
i) intézkedik a tűzeset helyszínének változatlan állapotban történő megőrzése érdekében,
j) elősegíti a tűzvizsgálat lefolytatását.
(3) A munkavállalók feladatai:
a) a tüzet észlelő személy „tűz van” kiáltással riasztja munkatársait, és a kézi jelzésadó betörésével jelzi a tüzet,
b) meggyőződik a riasztás eredményességéről,
c) a tűz nagyságától függően megkezdi a tűz oltását,
d) a tűzoltást vezető utasításait végrehajtja a tűzoltóság kiérkezéséig,
e) a tűzoltóság parancsnokától kapott utasításokat végrehajtja,
f) részt vesz a rá rótt feladatok végrehajtásában.
(4) A biztonsági és a portaszolgálat a tűz észlelése, tudomására jutása után következő feladatokat teljesíti, az alábbi sorrendben:
a) a tűzoltóság riasztása,
b) a tűzriadó és kiürítési terv előkészítése,
c) a tűz helyszínéről történő tájékozódás,
d) a külön őrutasításban felsorolt vezetők riasztása,
e) a tartalék kulcsok előkészítése,
f) a bejárati ajtók kinyitása,
g) intézkedés a parkoló gépjárművek eltávolítása érdekében,
h) a hatóságok fogadása és útbaigazítása.

Egyéb rendelkezések
9.

(1) A székház kiürítését segítő szabályok:
a) a székház kiürítésére számításba vett útvonalakat állandóan szabadon kell tartani, azokat eltorlaszolni nem szabad,
b) az útvonalak szélességét lecsökkenteni nem szabad,
c) az útvonalakon különböző anyagokat, tárgyakat elhelyezni tilos,
d) a kiürítési útvonalba beépített nyílászáróknak egy mozdulattal nyithatóknak kell lenni, azokat állandóan nyitva kell tartani,
e) az önműködően csukódó szerkezettel ellátott ajtók csukódását akadályozni tilos,
f) a kiürítési útvonalakon a tűzvédelmi hatóság engedélye alapján csak az éghetőségi követelményeknek megfelelő – legalább nehezen éghető – szőnyeg használható,
g) a tartalék és vészvilágítás működőképességét, az e célt szolgáló szünetmentes áramforrást mindenkor biztosítani kell.
(2) A székház elhagyására vonatkozó szabályok:
a) a tűzjelző sziréna működésének kezdetén a liftek a földszintre mennek, azokat ezt követően használni nem szabad,
b) tűz esetén a liftet használni tilos,
c) menekülésre a főlépcsőházat és a túlnyomásos, füstmentes lépcsőházat lehet igénybe venni.
(3) Egyéb szabályok:
a) a tűzriadó és kiürítési tervben meghatározott feladatokat oktatással minden munkavállalóval ismertetni kell,
b) a portán el kell helyezni a tűz esetén riasztandó személyek nevét, címét és telefonszámát, illetve a tűzriadó és kiürítési terv 1 példányát, benne a székház léptékhelyes helyszínrajzát és az építmény szintenkénti alaprajzait,
c) a székház helyszínrajzán (szükség szerint az építmény egyes szintjeinek rajzán) fel kell tüntetni:
– a villamos leválasztó főkapcsoló és szakaszkapcsolók helyét,
– a gázkazán és gázmérőhelyiség helyét, elhelyezését,
– a közművek (gáz, víz) nyitó- és zárószerkezeteinek helyét,
– a tűzjelzés lehetőségét, a kézi tűzjelző berendezések helyét,
– a tűzoltó készülékek elhelyezését.

7. melléklet a 8/2012. (X. 18.) SZTNH utasításhoz


Kiürítési számítások

1.    A földszinten található, „Tanácsterem A” és „Tanácsterem B” elnevezésű (802. számú) helyiségre vonatkozó kiürítési számítás:

Figyelembe vett létszám: 120 fő

a)    A kiürítés időtartama az útszakaszok hossza alapján:

t 1 a meg = 2 perc

S 1 4,90 m
t 1 a = ———- = ————— = 0,24 perc 2 perc = t 1 meg
v 20 m/p

b)    A kiürítés időtartama az ajtók átbocsátóképessége alapján:

t 1 b meg = 2perc

N 1 120 fő
t 1 b = ——— = ———————— = 0,89 perc 2 perc = t 1 meg
k x 1 41,7 × 3,20 m

Fenti számítás alapján a rendezvények ideje alatt a résztvevők lehetséges maximális létszámát is figyelembe véve legalább 3 db ajtót kell nyitott állapotban biztosítani a helyiségben tartózkodók biztonságos távozása érdekében.


2.    A II. emeleten található, Tanácsterem elnevezésű (210. számú) helyiségre vonatkozó kiürítési számítás:

Figyelembe vett létszám: 60 fő

a)    A kiürítés időtartama az útszakaszok hossza alapján:

t 1 a meg = 2 perc

S 1 10,0 m
t 1 a = ——— = ————— = 0,5 perc 2 perc = t 1 meg
v 20 m/p

b)    A kiürítés időtartama az ajtó átbocsátóképessége alapján:

t 1 b meg = 2perc

N 1 160 fő
t 1 b = ———- = ——————— = 1,14 perc 2 perc = t 1 meg
k x 1 41,7 × 1,20 m

Fenti számítás alapján a rendezvények ideje alatt a résztvevők lehetséges maximális létszámát is figyelembe véve legalább 1 db ajtót kell nyitott állapotban biztosítani a helyiségben tartózkodók biztonságos távozása érdekében.
1

Az utasítást a 9/2016. (VII. 15.) SZTNH utasítás 4. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2016. július 16. napjával.

2

A 43. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

1:

Az oktatás típusa aláhúzandó.

*

Megfelelő aláhúzandó.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére