82/2012. (XII. 28.) NFM rendelet
a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet és a hites bányamérőről szóló 12/2010. (III. 4.) KHEM rendelet módosításáról1
2013.01.05.
„2. § (1) Bányatérkép a bányászati környezet változásait tartalmazó, digitális mérőműszerekkel megállapított térbeli térképi adatbázis. (2) A bányatérképet digitális formában kell elkészíteni az erre alkalmas térképező vagy térinformatikai számítástechnikai program segítségével.
(3) A térképező vagy térinformatikai számítástechnikai program akkor minősül alkalmasnak, ha a térképi alapelemeket – mint pont, vonal, vonallánc és szöveg – térbeli helyzetüknek megfelelően le tudja képezni más számítástechnikai rendszerek által értelmezhető formátumba.
(4) A vektorosan elkészített bányatérképek archiválására, valamint más számítástechnikai rendszerek részére történő adatátadás és adatcsere céljára rajzcsere fájlt kell használni. Az adatmentést az alkalmazott szoftver eredeti adatformátumában is el kell végezni.
(5) A bányatérképet kinyomtatható formátumban is meg kell szerkeszteni és papír alapon meg kell jeleníteni, valamint a kinyomtatott formátum számítógépen történő képi megjelenítését – nem módosítható formátumban – biztosítani kell.
(6) A bányavállalkozó vagy a hites bányamérő a bányatérképek elkészítéséhez és kiegészítéséhez az állami térképi adatbázis adatait köteles felhasználni. A bányatérképek továbbvezetésekor az állami térképi adatbázisban bekövetkezett változásokat ellenőrizni kell, és a változásokat a bányatérképen is át kell vezetni.
(7) A bányafelügyelet a bányatérkép helyességének ellenőrzésére méréseket végezhet vagy végeztethet. A bányafelügyelet – az ellenőrzés eredménye szerint – kötelezheti a bányavállalkozót
a) a bányatérkép felülvizsgálatára, szükség szerinti kijavítására,
b) további ellenőrző mérések elvégzésére,
c) a bányatérkép készítéséhez felhasznált mérési és számítási dokumentációk átadására vagy
d) új bányatérkép, illetve műszaki-biztonsági szempontból szükséges más térképek vagy térképmellékletek készítésére.”
„(3) A (2) bekezdésben nem szereplő bányatérkép az alaptérkép állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerinti állományának felhasználásával készített, rendeltetés szerinti tartalommal kiegészített térkép.”
„(5) A bányatérképet és térképmellékleteit lehetőség szerint egy térképlapon kell kinyomtatni. Ha a kinyomtatott bányatérkép több lapon készül, akkor az összetartozást valamennyi lapon egyértelműen meg kell jelölni vagy áttekintő térképet kell készíteni. A hites bányamérőnek minden térképet hitelesítenie kell.”
3. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A bányatérképet az Egységes Országos Vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV rendszer) kell készíteni. A kinyomtatott bányatérképen fel kell tüntetni az EOV rendszer keretjeleit is oly módon, hogy abból szükség esetén az EOV rendszer koordináta-hálózata megrajzolható legyen. (2) A bányatérképeken ábrázoltakat mérethelyesen, jelkulcsokkal és azok magyarázatával kell feltüntetni. Ha a bányatérképen feltüntetett jelkulcsok megfelelnek az 1. mellékletben foglalt, az állami földmérési alaptérképi adatbázis egyes jelkulcsaihoz kapcsolódó jogszabályoknak vagy szabványoknak, akkor a jelkulcsok magyarázatát nem szükséges feltüntetni, meg kell adni azonban az 1. mellékletben felsorolt jelkulcsokhoz kapcsolódó jogszabályok vagy szabványok megnevezését. (3) A kinyomtatott bányatérkép méretarányát – az egyes bányatérképekre vonatkozó előírásokra is figyelemmel – úgy kell megválasztani, hogy a bányatérképen ábrázoltak egyértelműen azonosíthatóak legyenek. A bányatérkép digitális állományát a 2. mellékletben szereplő rétegkiosztással kell elkészíteni. (4) Az alaptérképet a bányaműveletek biztonságos végzésének, illetve a földalatti bánya esetében a külszínről vagy a bányából történő mentési munka irányításának figyelembevételével kell elkészíteni és kiegészíteni.”
„(1) A bányamérési tevékenységhez a földmérési és térképészeti állami alapadatokat kell felhasználni, vagy annak adataiból vízszintes és magassági ponthálózatot kell létrehozni. Globális műholdas helymeghatározó rendszerekkel (GNSS) végzett mérés esetében a hálózat alappontjait az Országos GPS Hálózat (OGPSH) alappontjait vagy a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv GNSS szolgáltatását kell használni. A műholdas helymeghatározással végzett alappont meghatározás esetében a globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározások végrehajtásáról, dokumentálásáról, ellenőrzéséről, vizsgálatáról és átvételéről szóló miniszteri rendelet szabályait megfelelően kell alkalmazni.”
(A mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell)
„e) a számított koordinátákat és
f) a felmért terület helyszínrajzát.”
„(1) Minden bányatérképen fel kell tüntetni
a) a bányatérkép megnevezését,
b) a bányavállalkozó nevét, székhelyét,
c) a kutatási terület megnevezését, ha a bányatérképen feltüntetett bányászati tevékenység ahhoz kapcsolódik,
d) a bányatelek védnevét, a létesítmény vagy terület nevét,
e) a bányatérkép vetületi rendszerét, magassági alapszintjét, a felhasznált vízszintes és magassági alappontok azonosító számát és magasságát vagy a felhasznált műholdas korrekciós szolgáltatás megnevezését,
f) a koordináta-hálózatot értékeivel, a méretarányt, az EOV rendszer keretjeleit koordináta értékükkel,
g) a közigazgatási határokat a települések nevének feltüntetésével,
h) a bányatérkép készítésének idejét, forrásait és módját, valamint utolsó kiegészítésének időpontját,
i) a nyilvántartási sorszámot,
j) a bánya veszélyességi minősítését a minősítési fokozattal együtt,
k) telepenként vagy telep-szeletenként készített bányatérkép esetében a telepek vagy telep-szeletek megnevezését,
l) a bányatérkép helyességéért felelős hites bányamérő nevét, nyilvántartási sorszámát,
m) nyomtatott formátum esetében a hites bányamérő eredeti aláírását, valamint a bányavállalkozó eredeti cégszerű aláírását.”
6. § (1) Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A bányatérképet – a 2. §-ban foglaltaknak megfelelően – digitális formában kell létrehozni. A bányatérkép papír alapon, nyomtatott formátumban történő adatszolgáltatása esetén az adatszolgáltatáskor meglévő állapotot nem módosítható elektronikus formátumban is el kell menteni. (2) A bányatérkép teljes adatállományát adatbázisba szervezve az 5. § (3) bekezdése szerinti mérési jegyzőkönyvvel együtt legalább két adathordozón, egymástól különálló épületben kell tárolni.”
(2) Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A bányatérkép megőrzéséről, biztonságos tárolásáról és nyilvántartásáról, a (2) bekezdésben és a 8. § (1) és (2) bekezdésében előírtak betartásáról a bányavállalkozó köteles gondoskodni. A bányavállalkozó a bányatérkép digitális állományainak őrzésével megbízhat vele szerződésben lévő hites bányamérőt is. A bányatérkép legutolsó változatának kinyomtatott példányát a bányaüzemben is meg kell őrizni. (2) A 8. § (1)–(2) bekezdésében szereplő dokumentumokat, valamint a külszíni és a földalatti alaphálózati mérések és számítások jegyzőkönyveit, állományait nem selejtezhető iratként, digitális technológia esetében adathordozón, meg nem változtatható módon is meg kell őrizni a bánya megszüntetését vagy a mező felhagyását követő 5 évig.”
„(1) Ha a bányában a bányaművelés megszűnt, a bányatérképeket a legutolsó állapotnak megfelelően ki kell egészíteni, és azok hites bányamérő által hitelesített és kinyomtatott változatát egy-egy példányban – a szükséges mérési és számítási jegyzőkönyvekkel és a digitális rajzi állományokkal együtt – a bányafelügyeletnek megőrzésre át kell adni.”
(A kutatási térképen fel kell tüntetni)
„c) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát,”
(A kutatási térképen fel kell tüntetni az adott kutatás szempontjából fontos)
„ed) korábban telepített kutató létesítményeket,”
(A kutatási térképen fel kell tüntetni)
„g) az állami topográfiai térképi adatbázis tartalmát,”
(A kutatási térképen fel kell tüntetni)
„i) a megvalósult kutatási létesítményeket, a kutatás során végzett kitermelés helyét.”
„(1) A bányatelek térkép a kutatási zárójelentés adatainak és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis hiteles másolata teljes tartalmának felhasználásával készül. A kőolaj- és földgázbányászat, valamint a földtani szerkezetben történő szénhidrogén-tárolás bányatelek térképe az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatállományából létrehozva, csökkentett tartalmú térképi állományban is készíthető.”
(A bányatelek térképen fel kell tüntetni)
„g) a mélyfúrásokat mélységük megjelölésével, és az ásványi nyersanyaggá minősített telep vastagságát,”
(A bányatelek térképen fel kell tüntetni)
„k) a bányatelek domborzatát – a szénhidrogénekre vonatkozó bányatelek kivételével – a geodéziai felmérés, az állami topográfiai térképi adatbázis vagy digitális domborzatmodell alapján és”
„(2) A bányaművelési térkép digitális és papír alapú, nyomtatott formátumán fel kell tüntetni:
a) a bányatelek határvonalát töréspontjaival és azok sorszámaival, a határpilléreket, a bányatelket érintő, részben vagy egészben fedő és a bányatelek nyilvántartásból nem törölt bányatelek határvonalát, a bányavállalkozó tulajdonában, illetve használatában lévő területek határvonalát,
b) a védendő külszíni területeket, a bányászatról szóló törvényben meghatározott kivett helyeket, a barlangokat, a külszíni létesítményeket, az álló- és folyóvizek védőpilléreit, továbbá áradáskor vagy esőzéskor víz alá kerülő területeket az ismert legmagasabb árvízszint megadásával,
c) a bánya külszíni nyílásait és fő vágatait,
d) a bányatelek határain és annak 100 méteres körzetén belül lévő lefejtett területeket, az ismert főbb vetőket,
f) a kapcsolódást a nyomvonalas létesítményekhez,
g) az alappontoknak és a bánya jellemző pontjainak magassági adatait olyan gyakorisággal, hogy azokból a fő szintviszonyok megállapíthatóak legyenek,
h) a védő- és a biztonsági pilléreket,
i) minden mélyfúrást és bányabeli kutatófúrást,
j) a visszahagyott ásványvagyon (pillér) határvonalát,
k) minden nyitott bányatérséget és felhagyott bányatérséget, fejtéseket a lefejtett terület jellemző pontjainak magassági adataival és a lefejtés évszámával,
l) a 0,5 m-t meghaladó elvetési magasságú vetőt,
m) a teleptűz, a 0,5 m3/min.-nál nagyobb hozamú víz-, úszóhomok- és iszapbetörés helyét,
n) a gázkitörés és a gázkitöréses jelenség helyét,
o) a tűzvédelmi és a vízvédelmi gátakat,
p) tömedékes művelést alkalmazó sújtóléges szénbánya esetében a 20 m2-nél nagyobb alapterületű omlást,
q) többszeletes művelés vagy több telep esetében a visszamaradt kőzet-, illetve ásványi nyersanyagpillér határvonalát,
r) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb bányászati létesítményeket,
s) a bánya minősítését a fő bányaveszélyek szempontjából a vonatkozó minősítési fokozattal (osztállyal) együtt,
t) a felhasznált vízszintes és magassági alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal együtt, és
u) a bányászati célú igénybevétellel érintett földrészletek (ingatlanok) határvonalát és helyrajzi számát, melyeket – szükség esetén külön lapon – a műszaki üzemi terv engedélyezési eljárása során 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján kell ábrázolni.”
„(5) A bányaművelési térképet legalább havonta frissíteni kell az alkalmazott számítástechnikai program saját formátumában, rendszer-független rajzcsere-fájlban és képi, nem módosítható formátumban, valamint el kell menteni és papír alapú, nyomtatott formátumban a bányaüzemben kell tartani.”
„(1) A tervtérkép a bányaművelési térkép adatállományának felhasználásával készített térkép. A jóváhagyott tervtérkép egy kinyomtatott példányát a bányaüzemben kell őrizni.”
„(1) A légvezetési térképet a bányaművelési térkép állományának felhasználásával kell készíteni és 1:2000 vagy nagyobb méretarányban kell kinyomtatni, és a bányaüzemben a műszaki felügyelet által hozzáférhetően kell őrizni. A légvezetési térkép egy példányát a szellőztetési megbízott irodájában ki kell függeszteni.”
13. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A külfejtéses bányák bányaművelési térképei terepi mérések alapján készített vektoros formátumú digitális adatbázisok, amelyek a térképi megjelenítésen túl alkalmasak a bánya háromdimenziós térmodelljének előállítására is. (2) Az (1) bekezdés szerinti digitális állományból összevonás (generalizálás) útján nyomtatásra alkalmas példányt is elő kell állítani. A papír vagy képi megjelenítésű bányaművelési térképet 1:1000, nagy kiterjedésű bánya esetében 1:2000 méretarányban kell készíteni. Az előírtnál nagyobb méretarány is megengedett. a) a 2 m-t meghaladó mélységű kutatóaknákat, tárókat és kutatófúrásokat,
b) az üzemben lévő és a felhagyott bányaterületek elhelyezkedését magassági adataikkal együtt, valamint megkülönböztető színjelzéssel a meddőanyag, a haszonanyag, a meddőhányók és a készletek alakzatait,
c) a bánya vízelvezetésére szolgáló árkokat, bevágásokat, vízelvezető csatornákat,
d) a bányatelken és annak közvetlen környezetében lévő természetes föld-felszín domborzati viszonyait, geodéziai felmérés vagy az állami topográfiai térképi adatbázis, vagy digitális domborzatmodell alapján,
e) az állandó jellegű (egy évnél hosszabb ideig ugyanazon a helyen használni tervezett) bányaüzemi műszaki és egyéb üzemi létesítményeket,
f) olyan bányánál, ahol a bánya alatt ismert, nyomás alatti vizet tároló réteg van, fel kell tüntetni
fa) a feküoldali védőréteg abszolút és fajlagos értékét,
fb) a víztároló rétegek vízszint- és nyomásadatait a változásokkal együtt,
fc) a csapoló, valamint a vízszintellenőrző létesítmények helyét, főbb adatait,
g) a felhasznált mérési alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal együtt,
h) a védő- és a biztonsági pilléreket,
i) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázistartalmát,
j) a digitális állományt, ezen belül
ja) minden megmért részletpontot pont objektum formájában, a valóságos magasságra beillesztve,
jb) a mérés során felvett terepalakulatok és objektumok vonalkapcsolatait,
k) az eredeti terepfelszín helyszíni mérésből származó magassági adatait a következő tárgyévre tervezett kitermelési területekre vonatkozóan.
(4) A bányaművelési térkép előállításához szükséges geodéziai méréseket olyan pontossággal és részletességgel kell elvégezni, hogy az előállított digitális terepmodell alapján elvégezhető térfogatszámítás hibája ne haladja meg az 5%-ot az ellenőrző méréshez képest, ezért a terepi geodéziai mérések során:
a) a mérést olyan pontsűrűséggel kell elvégezni, hogy a belőle készíthető digitális terepmodell felület és a valódi terepfelszín különbsége ne haladja meg az 1 métert a terepfelszín bármely pontjára állítható merőleges egyenesen mérve,
aa) ezért a közel vízszintesnek tekinthető felületeken is szükséges minimálisan 20 méteres közelítő rácshálóban történő felületi pont bemérése,
ab) a nagyobb meredekségű vagy gyalogosan nem járható bányafalaknál a pontsűrűségnek legalább 10 méterenkénti rácshálóban szükséges a felmérése,
ac) a terep jellemző idomvonalait, törésvonalait olyan mértékben kell felmérni, hogy az a) pontban előírt pontosság teljesíthető legyen,
ad) a vízzel borított bányaművelési szintek mérésekor úgy kell eljárni, hogy a pontsűrűség megfeleljen az aa) alpontban leírt feltételnek,
b) a méréseket olyan alapadatokkal, eszközökkel és módszerekkel kell elvégezni, amelyekkel minden esetben teljesíthető a bemért részletpont 10 cm-nél kisebb abszolút hibával rendelkező helymeghatározása.
(5) Az aktuális bányatérkép előállításához felhasznált alap- és részletpontokról digitális állományban koordinátajegyzéket kell készíteni. A koordinátajegyzéknek esetlegesen alkalmazott, a pontjellegre vonatkozó kódokat is tartalmaznia kell.
(6) A bányaművelési térkép alapjául szolgáló digitális állományt, valamint a nyomtatási célra készített állományt, hordozható vektoros rajzcsere formátumban is el kell menteni. A két változat készíthető egy állományban is. Papír alapú, nyomtatott formátumban történő adatszolgáltatás esetében a nyomtatási térképet nem módosítható formátumban is el kell menteni.
(7) A digitális állományt nem újraírható adathordozón kell tárolni.
(8) A bányaművelési térképet és az (5)–(7) bekezdés szerinti munkarészeket a bányatelek átruházása esetén, illetve szükség szerint, de legalább a tárgyév január 1. napja és április 1. napja között ki kell egészíteni és minden év április 20-ig a bányafelügyeletnek digitálisan és papír alapon, nyomtatott formátumban meg kell küldeni a helyszíni mérések időpontjának megjelölésével. Az éves leadások között eltelt időszak 12 hónapnál hosszabb nem lehet. (9) A bányaművelési térkép egy kinyomtatott példányát a bányaüzemben kell tartani. Ha a bányaüzemben nincs állandó tárolásra alkalmas hely, akkor a bányaművelési térkép egy példányát a műszaki felügyeleti személy által hozzáférhető helyen kell tartani.”
„(5) A tervtérkép nyomtatott munkarészein kívül a bányafelügyeletnek meg kell küldeni a 22. § (5)–(7) bekezdésében meghatározottak szerint a vonatkozó digitális állományokat is.”
(2) Ha a bányavállalkozó az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése határidejének meghosszabbítása iránt a bányafelügyelet részére 2014. május 31-ig kérelmet nyújt be, a bányafelügyelet köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének határidejét 2015. december 31-ig meghosszabbítani.
b) 13. § (3) bekezdésében a „rétegsor átlagos (jellemző) földtani szelvényét” szövegrész helyébe az „átlagos (jellemző) rétegsort és a bányatelek jellemző földtani szelvényét” szöveg,
c) 16. § (1) bekezdésében a „bányaművelési térképet 1:500–1:2000 méretarányban” szövegrész helyébe a „bányaművelési térképet nyomtatott formában és 1:500–1:2000 méretarányban” szöveg,
d) 23. § (1) bekezdésében a „térkép másolatán” szövegrész helyébe a „térkép digitális állományának másolatán” szöveg,
e) 23. § (4) bekezdésében az „egy példányát” szövegrész helyébe az „egy papír alapú, kinyomtatott példányát” szöveg
„(1) Engedély iránti kérelmet szénhidrogén, külszíni, vagy külszíni és mélyműveléses bányászati tevékenység szakterületre (a továbbiakban: szakterület) az MBFH-hoz kell benyújtani. A szénhidrogén szakterületbe tartozik – a földgáz szállítás kivételével – a szénhidrogén csővezetékes szállítás.”
„(2) A szakmai minősítő vizsgáztatást – az MBFH elnöke által kijelölt – elnökből és két tagból álló vizsgabizottság végzi.
(3) A minősítő vizsga elméleti írásbeli (vizsgateszt) és szóbeli, valamint gyakorlati részből áll.”
„(5) A szóbeli és gyakorlati vizsgán csak az vehet részt, aki az írásbeli vizsgán megfelelt. A szóbeli és a gyakorlati vizsga sikeres, ha azt a vizsgabizottságból legalább két fő sikeresnek minősíti.”
„(7) A hites bányamérői tevékenységvégzéshez szükséges szakmai minősítő vizsga alapján kiadott engedély 5 évig hatályos. Az engedély hatálya ismételten letett sikeres szakmai minősítő vizsga esetén további 5 évre meghosszabbítható. A szakmai vizsga megújítása hiányában az engedély hatályát veszti, és a hites bányamérőt az MBFH törli a nyilvántartásból.”
(A nyilvántartásból törölni kell a hites bányamérőt, ha)
„f) a hites bányamérő az engedély 5 éves hatályát nem hosszabbította meg az ismételten letett sikeres szakmai minősítő vizsgával.”
„(4) A bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet és a hites bányamérőről szóló 12/2010. (III. 4.) KHEM rendelet módosításáról szóló 82/2012. (XII. 28.) NFM rendelet hatálybalépésének napját megelőzően kiadott engedélyek – a 4. § (7) bekezdése szerinti szakmai minősítő vizsga sikeres letétele hiányában – 2017. december 31. napján hatályukat vesztik.”
26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
1. melléklet a 82/2012. (XII. 28.) NFM rendelethez
A bányászati térképezés egyes jelkulcsaihoz kapcsolódó szabványok
1. MSZ–09 10.0134–4:1990 Bányászati térképezés. Szénhidrogén mélyfúrások, termelő kutak egyezményes jelei.
2. MSZ–09 10.0134–5:1990 Bányászati térképezés. Geofizikai létesítmények, mérések egyezményes jelei.
3. MSZ–09 10.0134–6:1990 Bányászati térképezés. Régi szén- és uránbányáknál alkalmazható térképjelek.
4. MSZ–09 10.0134–7:1990 Bányászati térképezés. Régi bauxitbányáknál alkalmazható térképjelek.
5. OKGT 1976-ban kiadott Gázipari térképjelkulcsa.”
2. melléklet a 82/2012. (XII. 28.) NFM rendelethez
A bányatérkép rétegkiosztása
A.
Táblázat sorszáma |
B.
Rétegkiosztás |
1. |
01 Földmérési alaptérkép átvett rétegei |
2. |
(Csak a szükséges rétegeket kell átvenni. A megmaradó rétegneveket 01 előtaggal kell ellátni.) |
3. |
02 Bányatérkép rétegei |
4. |
02_1 Bányászati tevékenységhez meghatározott alappontok |
5. |
02_11 vízszintes alappontok |
6. |
02_12 magassági alappontok |
7. |
02_13 3D alappontok |
8. |
02_2 Határvonalak és határpontok |
9. |
02_21 kutatási terület határvonalai és határpontjai |
10. |
02_22 kutatási létesítmények és földtani alakzatok határvonalai és határpontjai |
11. |
02_23 megkutatott ásványi nyersanyag, készletszámítási blokkok határvonalai és határpontjai |
12. |
02_24 bányatelek határvonalai és határpontjai |
13. |
02_25 biztonsági-, védő-, határpillérek, valamint védősáv határvonalai és határpontjai |
14. |
02_26 biztonsági övezetek határvonalai és határpontjai |
15. |
02_27 egyéb területek határvonala és határpontjai (szabadon bontható alrétegekre) |
16. |
02_3 Építmények |
17. |
02_31 épületek |
18. |
02_32 bányaműveléssel kapcsolatos műtárgyak |
19. |
02_33 támfalak, kerítések |
20. |
02_34 egyéb építmény (szabadon bontható alrétegekre) |
21. |
02_4 Utak, vasutak |
22. |
02_41 aszfalt út |
23. |
02_42 makadám út |
24. |
02_43 föld út |
25. |
02_44 vasút |
26. |
02_45 egyéb út, vagy tartozéka (szabadon bontható alrétegekre) |
27. |
02_5 Vizek |
28. |
02_51 tó partvonala |
29. |
02_52 folyó partvonala |
30. |
02_53 kutak, vízmérő helyek |
31. |
02_54 vízelvezető árkok |
32. |
02_55 áradáskor víz alá kerülő terület határa |
33. |
02_56 vízmentesítéssel kapcsolatos bányászati létesítmények |
34. |
02_57 csapoló és vízszintellenőrző létesítmények |
35. |
02_58 egyéb vízügyi létesítmények (szabadon bontható alrétegekre) |
36. |
02_6 Eredeti (bányaművelés előtti) terepfelszín |
37. |
02_61 bemért pontok |
38. |
02_611 pontszám |
39. |
02_612 pont magasság
02_613 pontjellemző |
40. |
02_62 terepfelszín törésvonalak |
41. |
02_63 szintvonalak |
42. |
02_631 alapszintvonal |
43. |
02_632 főszintvonal |
44. |
02_633 segéd szintvonal |
45. |
02_64 kótált pont |
46. |
02_641 kótált pont megírása |
47. |
02_7 Bányászati műveléssel érintett terepfelszín |
48. |
02_71 bemért pontok |
49. |
02_711 pontszám |
50. |
02_712 pont magasság
02_713 pontjellemző |
51. |
02_73 rézsűvonalak |
52. |
02_731 bevágás rézsűvonalak |
53. |
02_732 humusz és meddő rézsűvonalak |
54. |
02_733 hasznos ásvány rézsűvonalak |
55. |
02_734 meddőhányó, védőtöltés rézsűvonalak |
56. |
02_735 készletek rézsűvonalai |
57. |
02_74 szintvonalak |
58. |
02_641 alapszintvonal |
59. |
02_642 főszintvonal |
60. |
02_643 segéd szintvonal |
61. |
02_75 kótált pont |
62. |
02_751 kótált pont megírása |
63. |
02_75 egyéb terepfelszín alkotó elemek (szabadon bontható alrétegekre) |
64. |
02_8 Mélyművelés speciális jelei |
65. |
02_81 főfeltáró vágatok |
66. |
02_82 fejtés előkészítő vágatok |
67. |
02_83 fejtések |
68. |
02_84 bányaműveléssel kapcsolatos műszaki létesítmények |
69. |
02_85 vetők |
70. |
02_86 légvezetési térkép jelei (szabadon bontható alrétegekre) |
71. |
02_87 villamos hálózati térkép jelei (szabadon bontható alrétegekre) |
72. |
02_9 Gépészeti berendezések (szabadon bontható alrétegekre) |
73. |
|
74. |
02_A Mélyfúrások, kutató fúrások, egyéb (szabadon bontható alrétegekre) |
75. |
02_B Metszetrajzok rétegei. (Szabadon bontható alrétegekre) |
76. |
02_C Műszaki üzemi terv, tervezett állapotot ábrázoló rétegei. (szabadon bontható alrétegekre) |
77. |
03 Bányatelken elhelyezkedő idegen tulajdonú közművek |
78. |
04_01 elektromos |
|
04_02 gáz |
79. |
04_03 víz |
80. |
04_04 szennyvíz |
81. |
04_05 csapadékvíz |
82. |
04_06 távközlés |
83. |
04_07 egyéb közmű (szükség szerint folytatható a 04_08 rétegtől kezdődően) |
84. |
04 Növényzet és határvonalai. (szabadon bontható alrétegekre) |
85. |
05 Rajzkeret, őrkereszt, hálózat, szelvény hálózat, koordináta megírás, fejléc rétegei (szabadon bontható alrétegekre) |
”
3. melléklet a 82/2012. (XII. 28.) NFM rendelethez
1. A hites bányamérő szakmai minősítő vizsga elméleti követelményei
1.8. A globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározások végrehajtásáról, dokumentálásáról, ellenőrzéséről, vizsgálatáról és átvételéről szóló 47/2010. (IV. 27.) FVM rendelet. 2. A hites bányamérő szakmai minősítő vizsga gyakorlati követelményei
2.1. Műszer és méréstechnikai ismeretek.
2.2. Az elméleti követelmények konkrét példákon való alkalmazása.
2.3. Saját készítésű, a minősítési kérelem szerinti bányatérképek vizsgán való bemutatása.”
4. melléklet a 82/2012. (XII. 28.) NFM rendelethez
(A hites bányamérő engedély adattartalma:)
„h) a nyilvántartásba vétel időpontja, az engedély hatályának kezdő és záró napja.”
