85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában

2. § (1) A hatóság köteles az elektronikus ügyintézést biztosító informatikai rendszerét olyan módon kialakítani, hogy az ügyfélszolgálatán intézhető ügyek tekintetében az egyablakos ügyintézés lehetősége biztosított legyen.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási ponton az elektronikus ügyintézés feltételeit biztosítani kell.

(3) Az elektronikus iratok és az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó egyéb, jogszabályban meghatározott adatok megőrzéséről a hatóság jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik. A megőrzést a hatóság jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltató igénybevételével is megvalósíthatja.

3. § (1) Az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét biztosító hatóság az elektronikus kapcsolattartás és elektronikus ügyintézés lehetőségét az elektronikus ügyintézési felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) által kiadott ajánlásban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő informatikai rendszer útján biztosítja.

(2) A hatóság felel azért, hogy az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét biztosító informatikai rendszer a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfeleljen, függetlenül attól, hogy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást (a továbbiakban: SZEÜSZ) vesz igénybe, vagy az üzemeltetést részben vagy egészben harmadik személy végzi.

(3) A hatóság – ha azzal rendelkezik vagy azt használja – közzétehet olyan nyilvános kulcsú infrastruktúrára épülő nyilvános kulcsot vagy az ilyen kulcsot tartalmazó tanúsítványa nyilvántartásának elérhetőségére történő hivatkozást, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője (a továbbiakban: ügyfél) a hatóság részére küldendő beadványait a felügyelet által kiadott ajánlásban meghatározott formátumban titkosítva beküldje.

(4)³ Az ügyfél elektronikus kapcsolattartás keretében a hatóság által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus utat alkalmazhatja.

(5) A hatóság elektronikus ügyintézése során alkalmazott elektronikus út keretében szükség szerint

4. § (1) A Ket. 169/A. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, elektronikus kapcsolattartási rendszeréhez történő hozzáférés-biztosítás keretében a kormányablak és a kihelyezett ügyintézési pont

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beadvány előterjesztettnek tekintendő a kormányablak vagy a kihelyezett ügyintézési pont részére történő átadással.

5. § (1) Ha a hatóság a Ket. 78. § (4) bekezdése alapján az elektronikus döntést hiteles papír alapú másolatként kézbesíti, és a másolatkészítésre szolgáltatót vesz igénybe, akkor

(2) Az (1) bekezdés előírásait a döntést nem tartalmazó iratokra is alkalmazni kell.

6. § Ahol az elektronikus kapcsolattartás lehetősége biztosított, a hatóság köteles az elektronikus kapcsolattartás keretében benyújtandó iratok fogadására elektronikus levelezési postafiókot fenntartani.

7. §⁴ (1) Ahol az elektronikus kapcsolattartás lehetősége biztosított és az adott kapcsolattartási mód alkalmazását a hatóság biztosítja, az ügyfél eltérő tartalmú ügyintézési rendelkezése hiányában elektronikus kapcsolattartás keretében beadványát benyújthatja

(2) Elektronikus levélben az ügyfél a beadványát a hatóság által az erre a célra megadott elektronikus levélcímre nyújthatja be, feltéve, hogy az ügyintézési rendelkezésében a kapcsolattartás e módját nem zárta ki. A hatóság köteles 1 munkanapon belül visszaigazolni az ügyfél által benyújtott beadvány kézhezvételét. A beadvány akkor minősül előterjesztettnek, ha a hatóság a benyújtás tényét visszaigazolta.

(3) Ahol az elektronikus kapcsolattartás lehetősége biztosított, a hatóság eltérő tartalmú ügyintézési rendelkezése hiányában elektronikus kapcsolattartás keretében az iratok ügyfél részére történő kézbesítése történhet

(4) Elektronikus levelezés útján az irat akkor kézbesíthető az ügyfél részére, ha ahhoz az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében hozzájárult. Az ügyfél a hozzájárulását 2014. december 31-ig beadványában is megadhatja. Elektronikus levelezés útján nem kézbesíthető olyan irat, amivel szemben önálló jogorvoslatnak van helye. Az ügyfél köteles visszaigazolni a hatóság által kézbesített irat kézhezvételét. Az irat akkor minősül kézbesítettnek, ha az ügyfél a kézbesítés tényét visszaigazolta.

(5) A (4) bekezdés szerinti kapcsolattartás esetén a Ket. 78. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell döntésnek nem minősülő üzenetekre, valamint a 78. § (1) és (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó személyekre és szervekre is.

(6) Biztonságos kézbesítési szolgáltatás hatóság általi igénybevétele esetén a hatóság által kézbesítendő irat kézbesítési szolgáltató részére történő átadása az ÁBT részét képező BEDSZ keretében elérhető hivatali tárhelyéről, illetve a hatóság részére történő kézbesítés a hatóságnak az ÁBT részét képező BEDSZ keretében elérhető hivatali tárhelyére történhet. Ilyen esetben az irat átvételére, illetve az üzenet fogadására vonatkozó igazolást a hivatali kapu szolgáltatója is hitelesítheti.

(7) Jogszabály egyes hivatalos iratok benyújtását, így különösen az adó- és járulék bevallásokkal kapcsolatos bevallások megküldését biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus kézbesítési szolgáltatás alkalmazása esetén is lehetővé teheti, az átvétel tényének és idejének külön szabályozott módon történő igazolásával.

8. § (1) A hatóság az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét a következő módon biztosíthatja:

(2) Párbeszédre épülő elektronikus ügyintézést biztosíthat a hatóság

(3) A párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés alkalmazhatóságának feltétele, hogy

(4) Nem párbeszédre épülő elektronikus ügyintézésnél elektronikus dokumentumot a hatóság fogadhat, illetve továbbíthat jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő módon

9. § (1) A hatósághoz érkezett telefaxüzenetre,

(2) Ha az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében megadta a beadványok előterjesztése céljára használt telefaxszámát, úgy a hatóság kizárólag ezen telefaxszámról az adott ügyfél nevében telefaxon érkezett beadványt fogadja el és tekinti további azonosítás nélkül az ügyféltől származó beadványnak.

10. § (1) Telefon és más hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton azonosított ügyféllel történő kapcsolattartás a jelen §-ban előírt feltételekkel alkalmazható.

(2) Ha a hatóság rögzíti a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton folytatott beszélgetést, úgy a hangfelvétel a hangfelvételre vonatkozó általános selejtezési határidőt megelőzően akkor selejtezhető, ha a hatóság a nyilatkozatokról jegyzőkönyvet vagy hivatalos feljegyzést készített, és azt az ügyfél jóváhagyta. A hivatalos feljegyzés jóváhagyottnak tekintendő abban az esetben is, amennyiben annak tartalmát az ügy valamely későbbi irata tartalmazza, feltéve hogy ezt az iratot az ügyfél annak megismerését követő 8 napon belül nem kifogásolja, erre az ügyfél figyelmét hitelt érdemlő módon fel kell hívni.

(3) Ha a hatóság nem rögzíti a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton folytatott beszélgetést, úgy a hatóság hivatalos feljegyzést készít, vagy annak tartalmát egyéb hitelesített módon rögzíti, és azt az ügyfél részére megküldi. A feljegyzés vagy a más módon történt rögzítés – vagy ha annak tartalmát az ügy valamely későbbi irata tartalmazza, úgy ez az irat – tartalma az ügyfél által jóváhagyottnak tekintendő, ha azt az ügyfél annak megismerését követő 8 napon belül nem kifogásolja, erre az ügyfél figyelmét hitelt érdemlő módon fel kell hívni.

(4) A hatóság az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tett nyilatkozatot az ügyfél kérésére a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával hitelesített módon rögzíti és azt a (3) bekezdés alkalmazásával az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

11. § (1) A hangkapcsolatot biztosító elektronikus út több ügyfél egyidejű részvételével akkor alkalmazható, ha a hangkapcsolat során egyértelműen elkülöníthetőek és azonosíthatóak az ügyfelek és az általuk tett jog- és egyéb nyilatkozatok, valamint minden ügyfél tekintetében teljesülnek a jelen §-ban és az egyébként jogszabályban előírt tájékoztatási és egyéb követelmények.

(2) A hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton lefolytatott eljárási cselekmények tényét az ügyfél elektronikus ügyintézési cselekményekre vonatkozó időszaki értesítése az ügyfél ilyen irányú kérése esetén tartalmazza.

12. § Ahol jogszabály valamely nyilvántartásból való adatigénylést ír elő, az – a megkeresésre irányadó szabályok alkalmazása helyett – teljesíthető a hatóságok informatikai rendszereinek szolgáltatásaira alapozva úgy, hogy az adatigénylő hatóság által az erre szolgáló, az adatigénylést lebonyolító ügyintéző vagy az adatigénylő hatóság informatikai rendszere által elérhető informatikai felületen leadott adatigénylés alapján az adatot a nyilvántartást kezelő hatóság az erre szolgáló, az ügyintéző vagy az adatigénylő hatóság informatikai rendszere számára elérhető informatikai felületen – az adatigénylő hatóságnak az adatok elérhetőségét tartalmazó egyidejű értesítése mellett – elérhetővé teszi vagy megküldi az adatigénylő hatóság részére.

13. § (1) Valamely elektronikus úton elérhető nyilvántartásból elektronikus úton történő lekérdezés esetén a nyilvántartást kezelő hatóság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – köteles naplózni a lekérdező azonosító adatait, a lekérdezés idejét, valamint a lekérdezett adatok körét. A nyilvántartást vezető hatóság köteles továbbá biztosítani a lekérdezésre adott válasz dokumentálását vagy egyéb úton való visszakereshetőségét.

(2) Ha az elektronikus úton elérhető nyilvántartásból elektronikus úton hatóság végez lekérdezést, úgy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a lekérdezést végző hatóság is köteles biztosítani a lekérdezésre adott válasz dokumentálását vagy egyéb úton való visszakereshetőségét.

13/A. §⁵ (1) A hatóságok egymás közötti kapcsolattartása történhet

(2) A hatóságok egymás részére az erre a célra megadott elektronikus levélcímeikre küldött elektronikus levéllel tarthatnak kapcsolatot. A hatóság köteles 1 munkanapon belül visszaigazolni a másik hatóság által elküldött irat kézhezvételét. Az irat akkor minősül előterjesztettnek, ha a címzett hatóság a kézhezvételt visszaigazolta.

(3) Biztonságos kézbesítési szolgáltatás hatóság általi igénybevétele esetén a hatóság által kézbesítendő irat kézbesítési szolgáltató részére történő átadása az ÁBT részét képező BEDSZ keretében elérhető hivatali tárhelyéről, illetve a hatóság részére történő kézbesítés a hatóságnak az ÁBT részét képező BEDSZ keretében elérhető hivatali tárhelyére történhet. Ilyen esetben az irat átvételére, illetve az üzenet fogadására vonatkozó igazolást a hivatali kapu szolgáltatója is hitelesítheti.

14. § (1) A hatóság a hatósági eljárás során az ügyféllel történő első elektronikus kapcsolatfelvételt vagy az ügyfél elektronikus beadványának befogadását megelőzően köteles elektronikus úton lekérdezni az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásából az ügyfél ügyintézési rendelkezését.

(2) Ha az ügyfél módosítja az ügyintézési rendelkezése tartalmát, a folyamatban lévő ügyek esetén a hatóság akkor köteles figyelembe venni a módosított rendelkezés tartalmát, ha a módosulásról az ügyfél értesítette, vagy az ügyintézési rendelkezés változásáról egyébként értesült.

15. §⁶ (1) Az ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazást a hatóság köteles elfogadni akkor is, ha egyébként az adott eljárástípusban a meghatalmazásra jogszabály űrlap alkalmazását írja elő, feltéve, hogy az űrlap által megkövetelt adatokat az ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazás tartalmazza.

(2) Meghatalmazott eljárása esetén az eljárás ügyintézési rendelkezésben meghatározott feltételeire a meghatalmazott ügyintézési rendelkezése irányadó.

16. § (1) Ha az adott eljárástípusban az elektronikus kapcsolattartás lehetősége biztosított, a hatóság az eljárástípus eljárási cselekményeit, valamint a tájékoztatást és egyéb ügyintézési mozzanatokat (ezen alcím alkalmazásában együtt: eljárási cselekmények) elektronikus úton az e § szerinti azonosítási biztonsági szintek szerint köteles biztosítani.

(2) Ha az eljárási cselekmény nem elektronikus ügyintézés esetén azonosítás nélkül elvégezhető, úgy az eljárási cselekmény elektronikus úton az ügyfél azonosítása nélkül végrehajtható (a továbbiakban: anonim ügyintézés).

(3) A hatóság a (2) bekezdés alá tartozó eljárási cselekmények tekintetében indokolt esetben megkövetelheti, hogy az azonosítás korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra legyen visszavezethető, és az azonosításhoz szükséges adatok az azonosítási szolgáltatónál rendelkezésre álljanak (a továbbiakban: pszeudonim azonosítás).

(4) Ha az eljárási cselekmény nem elektronikus ügyintézés esetén az ügyfél aláírásával, írásbeli dokumentum vagy teljes bizonyító erejű magánokirat útján végezhető, úgy az eljárási cselekmény elektronikus úton történő végzésének feltétele, hogy az azonosítás korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra legyen visszavezethető, igazolt adatként a hatóság rendelkezésére álljon az ügyfél neve, és az azonosításhoz szükséges további adatok az azonosítási szolgáltatónál rendelkezésre álljanak (a továbbiakban: névhez kötött azonosítás).

(5) Ha az eljárási cselekmény nem elektronikus ügyintézés esetén személyes megjelenéssel végezhető, úgy az eljárási cselekmény elektronikus úton történő végzésének feltétele, hogy az azonosítás korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra legyen visszavezethető, és a (6) bekezdésben foglaltak szerint személye valamely személlyel egyértelműen megfeleltethető legyen.

(6) Az ügyfél személye valamely személlyel akkor feleltethető meg egyértelműen, ha az azonosítás keretében igazolt adatok alapján egyértelműen megállapítható a személy azonossága, és az igazolt adatok egyeznek az ügyfélre vonatkozó,

(7)⁷ A hatóság a párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés során indokolt esetben, különösen biztonsági szempontból kiemelt eljárási cselekmények elvégzését megelőzően köteles gondoskodni az azonosság ismételt ellenőrzéséről.

17. § Elektronikus aláírás alapján valamely adat akkor tekinthető igazoltnak, ha az aláírás legalább fokozott biztonságú – az ügyfélnek az ügyintézési rendelkezésben tett ilyen korlátozása esetén minősített – elektronikus aláírás, amely megfelel a jogszabályban meghatározott követelményeknek, feltéve hogy

18. § A hatóság köteles elfogadni az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatással történő azonosítást, feltéve, hogy azt az ügyfél az ügyintézési rendelkezésben nem zárta ki. A hatóság az általa elfogadott további azonosítási szolgáltatásokat köteles az elektronikus ügytájékoztatóban közzétenni.

19. § A Ket. 163. § (4) bekezdése alkalmazásában az azonosítási szolgáltató azonosítással kapcsolatos eljárásrendjét beazonosító irata akkor tekinthető a hatóság számára elérhetőnek, ha az azonosítási szolgáltató az azonosítási szolgáltatás iránti engedélyezési eljárásban kérte a szolgáltató által biztosított azonosítási szintek közzétételét, és ez alapján a biztosított azonosítási szintek a felügyelet által közzétett nyilvántartásban szerepelnek.

20. § Az elektronikus ügyintézést biztosító hatóság köteles a jogszabályban kijelölt szervezet által nyújtott azonosítási szolgáltatás központi azonosítási ügynök rész-szolgáltatásán keresztül történő azonosíthatóságot ügyfelei számára lehetővé tenni.

21. §⁸

22. § (1) Elektronikus kapcsolattartás keretében – a telefax kivételével – a jelen cím szerint hitelesített elektronikus dokumentum használható.

(2) Az elektronikus dokumentum hitelesítése történhet:

23. § (1) Ha a dokumentum hitelesítésére elektronikus aláírással került sor, úgy az elektronikus dokumentum hitelesnek tekinthető, ha a dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás az aláírás időpontjában – ha pedig ez hiteles módon nem állapítható meg, úgy az aláírás ellenőrzésének időpontjában – érvényes.

(2)¹² Ha a dokumentum az iratérvényességi nyilvántartásban szerepel, úgy a másolat és az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentum egyezése akkor állapítható meg, ha

(3) Amennyiben az elektronikus dokumentum egy olyan elektronikus űrlap, amely az ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével került hitelesítésre, úgy a szolgáltatás által elhelyezett időbélyegző érvényessége esetén hitelesnek tekinthető a jogszabályban meghatározott felhasználási körben. A dokumentum hitelességére vonatkozó rendelkezések nem érintik az okiratok bizonyító erejére vonatkozó rendelkezéseket.

(4) Zárt rendszerben, azonosítás alapján feljegyzett hitelesítési adat vagy hozzárendelés alapján az elektronikus dokumentum akkor tekinthető hitelesnek, ha az informatikai biztonságra vonatkozó előírásoknak megfelelően auditálással igazolt

(5) A (4) bekezdés szerinti zárt rendszerben hitelesnek tekintett dokumentumok zárt rendszeren kívüli felhasználását a hatóság a hiteles másolat készítés szabályai szerint készített másolattal teszi lehetővé.

24. § A hatóság köteles biztosítani a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással aláírt elektronikus dokumentumok elfogadását.

25. § (1) A hatóság a 23. § szerinti követelmények teljesülése hiányában is elfogadhatja az ügyfél más hatóság előtt tett nyilatkozatát vagy más hatóság által tárolt adatot, ha a másik hatóság igazolja, hogy

(2) A hatóságok közötti adatkapcsolat és az annak keretében továbbított adat vagy dokumentum a 23. § szerinti követelmények teljesülése hiányában is hitelesnek fogadható el, ha

26. § Ha a hatósághoz beérkezett iraton nem szerepel legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás, a hatóság az irat beérkezését követően haladéktalanul köteles biztosítani az irat megváltoztathatatlanságát. A hatóság ezt biztosíthatja

27. § (1) Elektronikusan aláírt dokumentum esetén a hatóság köteles az aláírás, valamint szükség esetén az időbélyegző, valamint az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány érvényességének ellenőrzését elvégezni, és ennek eredményét – ha a dokumentum nem tartalmaz érvényes időbélyegzőt, az időpont hiteles igazolása mellett – rögzíteni. Az ellenőrzést a hatóság

(2) Az elektronikusan aláírt dokumentumon az aláírás, valamint szükség esetén az időbélyegző, valamint az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány érvényességének (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzését és annak igazolását a kijelölt szervezet SZEÜSZ-ként nyújtja. Az ellenőrzés eredményéről a szolgáltató legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel hitelesített igazolást állít ki, amely tartalmazza az ellenőrzött elektronikus dokumentumot vagy annak lenyomatát is.

28. § Ha a hatóság valamely elektronikus dokumentumot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesít, köteles a hitelesített dokumentumot

29. § (1) A hatóság az e fejezetben foglalt rendelkezések és a felügyelet által kiadott ajánlásban meghatározott követelmények, továbbá az adott hatóságra irányadó különös szabályok alapján határozza meg, hogy az elektronikus kapcsolattartás keretében milyen formátumú elektronikus dokumentumokat fogad el.

(2) A hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint elektronikus úton közzéteszi az (1) bekezdés szerinti dokumentumformátumokat.

(3) A hatóság a (2) bekezdés szerint közzétett formátumoktól eltérő dokumentumformátumot is elfogadhat az ügyféllel kötött megállapodása alapján, az abban meghatározott feltételekkel. A hatóság a megállapodásban igényelheti a megállapodás szerinti egyedi formátum elfogadásával járó költségek megtérítését.

30. § (1) Az irat a 29. § hatálya alá nem tartozó formátumban benyújtható, ha a formátumra vonatkozó követelményeket

(2) A felügyelet által közzétett listán szereplő szabványoknak, műszaki előírásoknak és ajánlásoknak (a továbbiakban együtt: szabványoknak) megfelelő formátumot úgy kell tekinteni, hogy az teljesíti az (1) bekezdés szerinti feltételeket.

(3) Ha a felügyelet által közzétett listán nem szereplő formátumok (1) bekezdés hatálya alá tartozása vitatott, úgy az ügyfél jogosult a felügyelethez fordulni, amelynek döntése kötelező erejű.

(4) A (2) bekezdés kivételével az e § szerinti esetben a hatóság megtagadhatja az elektronikus dokumentum elfogadását; ilyen esetben a beadvány benyújtásához fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Amennyiben a hatóság nem tagadja meg az elektronikus dokumentum befogadását, úgy igényelheti az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése költségeinek megtérítését. Ilyen esetben az ügyintézési határidő a megfelelő formátumú beadvány hatósághoz érkezésének napján kezdődik.

31. § A hatóság megtagadhatja az olyan elektronikus dokumentum elfogadását, amely aktív vagy változó adattartalmat tartalmaz. A hatóság az ilyen dokumentumot akkor fogadhatja el, ha

32. § (1) A hatóság az általa készített és az ügyfél vagy más szerv számára továbbított elektronikus dokumentumoknál a felügyelet által a hatóság által alkalmazható dokumentumformátumokról közzétett formátumlistán szereplő formátumok közül a hatóságra irányadó jogszabályok figyelembevételével bármelyiket alkalmazhatja.

(2) Az ügyfél és a címzett hatóság kérheti az irat (1) bekezdésben szereplő listán nem szereplő más elektronikus formátumban történő megküldését. Ez esetben a hatóság jogosult az ügyfél vagy a címzett hatóság költségére az ügyfél által igényelt eltérő formátumú elektronikus másolatot készíteni vagy készíttetni.

33. § (1) Egyedi adatszerkezetet alkalmazó űrlap alkalmazása csak akkor írható elő, ha

(2) A hatóság az egyedi adatszerkezetet tartalmazó űrlapon érkezett beadványnak az űrlap elfogadására nem kötelezett más hatóság számára történő továbbítását – az érintett hatóságok eltérő megállapodása hiányában – az űrlapról készített hiteles másolat készítésével biztosítja.

34. § (1) A hatóság egyedi adatszerkezetet alkalmazó űrlapot csak akkor továbbíthat, ha

(2) Amennyiben az űrlap továbbításának (1) bekezdésben megadott feltételei nem teljesülnek, a hatóság az irat megküldését az űrlapról készített, annak elektronikus képi formáját, vagy egyéb, teljes tartalmi egyezését biztosító elektronikus formáját tartalmazó, az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésének szabályai szerint készített hitelesített másolattal teljesíti. Ez esetben a másolatkészítés költségeinek megtérítésére nem jogosult.

34/A. §¹³ (1) Az elektronikus űrlapot úgy kell kialakítani, hogy valamennyi, hasonló feladatot ellátó vagy egyébként hasonló elektronikus űrlapot használó hatóság azonos elektronikus űrlapot használhasson.

(2) A hatóság az elektronikus űrlap adatszerkezetét köteles úgy kialakítani, hogy az a kitöltéskor megadott adatokon túl az egyes adatok értelmezéséhez szükséges információt, mezőnevet tartalmazza, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet e feltételt nem kielégítő elektronikus űrlap vagy elektronikus űrlapkezelő rendszer alkalmazását írja elő.

(3) Az adatok értelmezéséhez szükséges információ adatszerkezetben történő szerepeltetésétől a hatóság eltekinthet, ha

(4) A hatóság köteles az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzétenni, valamint a felügyelet részére bejelenteni az elektronikus űrlap adatszerkezetét és kitöltés-ellenőrzési szabályait.

34/B. §¹⁴ (1) A hatóság köteles biztosítani az elektronikus űrlapról képi formátumú elektronikus, valamint papír alapú hiteles vagy nem hiteles másolat készíthetőségét. A másolaton minden olyan, az elektronikus űrlapon feltüntetett adatelemek értelmezéséhez szükséges információt fel kell tüntetni, amely a kitöltéskor is megjelenítésre került. Nem kell a másolat részeként feltüntetni a kitöltést segítő segédinformációkat, amelynél külön dokumentumban történő képi formátumú elektronikus vagy papír alapú másolat létrehozhatóságát kell biztosítani.

(2) A papír alapú másolat készítése esetén a hatóság az elektronikus űrlapon megadott információ elektronikus leolvasását egyszerűsítő kódnyomtatás lehetőségét is biztosíthatja; ha az elektronikus űrlap papír alapú másolata automatikusan kerül feldolgozásra, akkor a hatóság az elektronikus leolvasást egyszerűsítő kódnyomtatást biztosítani köteles.

35. § (1) Elektronikus úton meghatalmazás kizárólag jogszabály által meghatározott adattartalommal rendszeresített űrlapon adható, és kizárólag a jogszabályban meghatározott formátumban nyújtható be elektronikusan. A jogszabály által előírt űrlapon adott, jogszabályban meghatározott módon hitelesített meghatalmazás írásbelinek minősül.

(2) Meghatalmazás akkor adható a hatóság telefonos ügyfélszolgálatán keresztül, ha

(3) A telefonon adott meghatalmazásról az ügyintézési rendelkezésben megadott elektronikus értesítési címen – ha az ügyfél ilyet megadott – a meghatalmazó, illetve – ha elektronikus elérhetősége az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásából megállapítható – a meghatalmazott soron kívül értesítést kap.

(4) Elektronikus kapcsolattartás esetén, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban szerepel, úgy a meghatalmazott az első eljárási cselekménynél az ügyintézési rendelkezésre hivatkozó nyilatkozatát csatolja vagy a beadványába foglalja a meghatalmazást, annak csatolása helyett.

(5)¹⁵ Az ügyintézési rendelkezésben tett, a rendelkezési nyilvántartásban elérhető meghatalmazásra az ügyfél és meghatalmazottja papír alapú ügyintézés esetén is hivatkozhat, a meghatalmazás nyilvántartási azonosítójának közlésével vagy a meghatalmazás képi formátumú elektronikus, valamint papír alapú hiteles vagy nem hiteles másolatának bemutatásával. Az eljáró hatóság a rendelkezési nyilvántartásra irányadó szabályok szerint a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi a meghatalmazás érvényességét.

36. § (1) A papír alapú és elektronikus ügyintézés összekapcsolását biztosító eljárások:

(2) A jelen fejezet előírásai szerint készített másolat joghatása megegyezik az eredeti dokumentuméval.

37. § (1) Ha az elektronikus ügyintézés során egyes eljárási cselekmények teljesítéséhez elektronikus iratot az ügyfél rendelkezése vagy jogszabály alapján nem lehet felhasználni, és az adott elektronikus irat információtartalma papír alapon megjeleníthető, az ügyintézést biztosító szerv az eljárási cselekmény teljesítéséhez az elektronikus iratról jogszabályban meghatározottak szerint papír alapú kiadmányt vagy másolatot készíthet vagy készíttethet.

(2) A másolatkészítő aláírása és bélyegzőlenyomata nélkül is az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az elektronikus okiratról jogszabályban kijelölt szervezet által, jogszabályban meghatározott módon kibocsátott papír alapú másolatnak, feltéve, hogy

38. § (1) A papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítását jogszabályban meghatározott módon a hatóság maga végezheti el, vagy arra papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítását biztosító SZEÜSZ szolgáltató szolgáltatását veheti igénybe.

(2) A papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítását a SZEÜSZ szolgáltató úgy is nyújthatja, hogy egyúttal vállalja a hatóság részére benyújtandó irat átvételét, majd az erről készített elektronikus másolatnak a hatóság részére történő továbbítását. A szolgáltató köteles rögzíteni és a papír alapú irat átvételekor igazolni az átvétel időpontját.

(3) Ha a papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítását a SZEÜSZ szolgáltató úgy nyújtja, hogy egyúttal vállalja az elektronikus másolatnak a hatóság részére történő továbbítását, úgy a beadvány az ilyen szolgáltató részére történő átadással előterjesztettnek minősül. Az elektronikus másolat elkészítését követően a SZEÜSZ szolgáltató az eredeti papír alapú iratot

(4)¹⁶ A hatóság az (1) bekezdés szerinti hiteles elektronikus irattá alakítás során az elektronikus dokumentumot

(5)¹⁷ A hatósági eljárás során – ideértve a hatósági határozat bírósági felülvizsgálatát – (4) bekezdés szerint hitelesített elektronikus irat bizonyító ereje az eredeti irat bizonyító erejével azonos.

39. § Amennyiben az elektronikus irat példányszámának, a másolatok számának jelentősége van vagy egyébként indokolt, a hatóság az elektronikus iratról készített hiteles elektronikus másolatot elkülönült iratként kezeli.

40. § Az elektronikus dokumentumról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése esetén a másolat készítésére jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő számítástechnikai eszközzel kerülhet sor.

41. § (1) Ha a hatóság elektronikus adathordozón benyújtott beadványt is fogad, az ügyfél által szabályszerűen benyújtott beadványról vagy a hatóság által szabályszerűen megküldött iratról a benyújtással egyidejűleg, a beadványt benyújtó személy jelenlétében olyan elektronikus másolatot készít, amelyben az adathordozón rögzített elektronikus beadványon túl a hatóság

(2) A felügyelet által kiadott ajánlás határozza meg azokat a számítógépes programokat, amelyek másolatkészítésre külön tanúsítás nélkül alkalmazhatók.

(3) A (2) bekezdésbe nem tartozó eszközök csak a hatóság által beszerzett tanúsítás alapján alkalmazhatók, amelyben külön jogszabály alapján feljogosított tanúsító szervezet igazolja, hogy a másolatkészítésre használt számítógépes program az előírás szerinti használat esetén információtorzulás nélkül, teljeskörűen azonos másolatot készít.

42. § Ha jogszabály valamely irat bemutatását írja elő, az elektronikus ügyintézés esetén kiváltható

43. § Ha jogszabály az ügyfél vagy más személy személyes megjelenését írja elő, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a személyes megjelenés követelménye kiváltható elektronikus ügyintézés keretében, ha

44. § (1) Hivatalos feljegyzés kizárólag elektronikus formátumban is elkészíthető. Ilyen esetben a feljegyzés hitelesítője a feljegyzést az elektronikus dokumentumok hitelesítésére vonatkozó rendelkezések szerint az egész dokumentumra, annak minden oldalára kiterjedően, egységesen hitelesíti.

(2) Hivatalos feljegyzésnek a Ket. 39. § (10) bekezdés szerinti esetekben kizárólag elektronikus formában, számítógépes programmal, automatikusan történő készítése esetén a feljegyzés hitelesítése történhet

(3) Jegyzőkönyv kizárólag elektronikus formátumban, elektronikus dokumentumként is elkészíthető, amennyiben a Ket. 39. § (3) bekezdés g) pontjában megadott személyek rendelkeznek elektronikus dokumentum hitelesítéséhez szükséges feltételekkel, és – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az elektronikus hitelesítést vállalják. Nem szükséges az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető hozzájárulása, amennyiben a hatóság az adott eljárásban elektronikus ügyintézést alkalmaz. A kizárólag elektronikus formában felvett jegyzőkönyv hitelesítését az elektronikus dokumentumok hitelesítésére vonatkozó rendelkezések szerint az egész dokumentumra, annak minden oldalára kiterjedően egységesen hitelesíti az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető, majd az így hitelesített elektronikus dokumentumot az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, valamint – alkalmazása esetén – a hatósági tanú az elektronikus dokumentumok hitelesítésére vonatkozó rendelkezések szerint.

45. § Ha törvény vagy kormányrendelet a tényállás tisztázása és az ügyfél jogának, jogos érdekének védelme és előmozdítása érdekében az eljárás és a hatósági ellenőrzés során együttműködési kötelezettséget ír elő a feladat- és hatáskörükben érintett hatóságok részére, úgy a hatóságok az együttműködés során elektronikus úton kötelesek az adatcsere érdekében együttműködni, azzal, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok megismerhetősége esetén a közvetlen lekérdezhetőség biztosítása helyett a hatóság csak abban az esetben választhat más kapcsolattartási formát, ha az technikailag, jogszabályi rendelkezés alapján kizárt, vagy egyébként aránytalan nehézséggel járna.

46. § Ha jogszabály a kiadmányozó aláírását, illetve bélyegzőlenyomatát követeli meg, úgy elektronikus formátumban történő kiadmányozás esetében ez az alábbiak szerint teljesíthető:

47. § Hatósági bizonyítvány ügyfél ilyen irányú kérése esetén, jogszabályban meghatározott formai követelményeknek megfelelően állítható ki elektronikus iratként.

48. § (1) A hatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzés elektronikus ügyintézés esetén automatizáltan is elvégezhető.

(2) A Ket. 162. § (4) bekezdése szerint az ügyfél adatainak a nyilvántartó szerv értesítése alapján történő adatmódosítás esetén, valamint a jogszabály szerinti hatóságok közötti rendszeres adatszolgáltatás alapján a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést nem kell határozatnak tekinteni.

49. § Ahol jogszabály valamely jognak, döntésnek, ténynek vagy más adatnak iratra történő feljegyzését vagy rávezetését rendeli el, illetve valamely irat záradékolásáról vagy kijavításáról rendelkezik, úgy az elektronikus dokumentum esetében történhet

50. § (1) A tanú személyazonosító adatainak zárt kezelése esetén az ügy iratai között elkülönített, zárt kezeléssel egyenértékű megoldásnak kell tekinteni az olyan informatikai megoldást, amely csak a törvényben meghatározott személyek részére teszi megismerhetővé a zárt kezelésű adatokat, és ezen személyek köre, illetve a megismerés ténye naplózva van.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megoldásnak minősül különösen a külön jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő titkosítás és titkosított formában történő tárolás, amely biztosítja, hogy a titkosított elektronikus dokumentumból az eredeti elektronikus dokumentumot kizárólag a megismerésre jogosult részére lehet visszaállítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti titkosítást a hatósághoz mint szervezethez és nem meghatározott természetes személyhez rendelt titkosító kulcs útján kell elvégezni. A titkosításra és a titkosító kulcs biztosítására csak külön jogszabály szerinti titkosítás SZEÜSZ vehető igénybe.

51. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

52. § Az e rendelet hatálybalépésekor az elektronikus kapcsolattartás, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségét biztosító hatóságok 2012. december 31-ig kötelesek

53. §²¹

54. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6–8. cikkeinek való megfelelést szolgálja.