Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet

86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet

a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról

2017.08.18.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés c)–f) pontjában, valamint a 16. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (13) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a 16. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet 94. §-ának a) pontjában és k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverék forgalmazásával összefüggő, e rendeletben nem szabályozott forgalmazási kérdésekre a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet (a továbbiakban: vetőmagrendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tájfajták állami elismeréséről, valamint vetőmagvaik előállítási és forgalmazási feltételeiről szóló 104/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet előírásait is alkalmazni kell, ha a megőrzést biztosító keverék tájfajtákat is tartalmaz.

2. Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazásában:

a) forrásterület:

aa) Magyarországon az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó területek (a továbbiakban: Natura 2000 terület), vagy

ab)1 Magyarországon a növénygenetikai erőforrások megőrzéséhez hozzájáruló egyéb olyan terület, amelyet az egyedi begyűjtési engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet szerinti területi természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság) a begyűjtés helye szerint érintett nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) véleménye alapján erre a célra kijelölt,

b) begyűjtési helyszín: a forrásterület része, amelyen a vetőmagot begyűjtötték,

c) megőrzést biztosító keverék: olyan egy vagy több növényfajból álló magkeverék, amelyet a genetikai erőforrások fenntartását figyelembe véve a természetes környezet megőrzésére szánnak,

d) közvetlenül begyűjtött keverék: a begyűjtési helyszínről származó, tisztítva vagy tisztítatlanul forgalmazott megőrzést biztosító keverék,

e) termesztett keverék: a begyűjtési helyszínen gyűjtött egyes fajok vetőmagjának, a begyűjtési helyszínen kívüli területen fajonkénti továbbszaporításával, majd ezen fajok vetőmagjainak összekeverésével létrehozott olyan megőrzést biztosító keverék, amely tartalmazza azokat a növényi nemzetségeket, fajokat és alfajokat, amelyek jellemzőek a begyűjtési helyszín gyeptípusára, termőhelyére.

3. Megőrzést biztosító keverék

3. § A megőrzést biztosító keverék a vetőmagrendelet 3. számú mellékletében felsorolt takarmánynövénynek nem minősülő növények vetőmagjait is tartalmazhatja.

4. Származási régió

4. § (1) A megőrzést biztosító keverék forgalmazása tekintetében származási régió az a terület, ahol a megőrzést biztosító keveréket alkotó növényfajok természetes módon előfordulnak. A származási régió

a) a közvetlenül begyűjtött megőrzést biztosító keverék esetében, az 1. melléklet szerinti területi lefedettség szerint:

aa) Észak-Alföld,

ab) Dél-Alföld,

ac) Észak-Magyarország,

ad) Közép-Magyarország,

ae) Közép-Dunántúl,

af) Dél-Dunántúl,

ag) Nyugat-Dunántúl,

b) a termesztett keverék esetében Magyarország egész területe.

(2) A származási régión belül az alábbi megőrzést biztosító keverék típusok különíthetőek el:

a) domb- és hegyvidéki gyep,

b) löszgyep,

c) szikes gyep,

d) savanyú homoki gyep,

e) meszes homoki gyep,

f) láprét,

g) mocsárrét.

(3) A megőrzést biztosító keverék begyűjtését és forgalmazását kizárólag a származási régión belüli területre lehet engedélyezni. A megőrzést biztosító keveréket a származási régión belül kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt gyeptípusnak megfelelő termőhelyen lehet alkalmazni.

(4) Az érintett tagállammal közös megegyezéssel kell lehatárolni a származási régiót, ha egy származási régió több tagállam területén helyezkedik el, illetve ha egy tagállam közös származási régiót kíván kialakítani Magyarországgal.

5. A megőrzést biztosító keverék természetből való begyűjtésének engedélyezése

5. § (1)2 A megőrzést biztosító keverék természetből való begyűjtéséhez a területi természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A begyűjtés iránti kérelmet a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a területi természetvédelmi hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell a terület tulajdonosának, vagyonkezelőjének, illetve használójának a begyűjtésre vonatkozó hat hónapnál nem régebbi hozzájárulását.

(2)3 A területi természetvédelmi hatóság tájékoztatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) és az igazgatóságot a begyűjtési engedélyezési eljárás megindulásáról.

(3)4 A területi természetvédelmi hatóság a NÉBIH és az igazgatóság bevonásával a begyűjtési helyszínen, a vegetációs időszakban, megfelelő időközönként a kérelmezett fajok tekintetében szemlét végez annak biztosítására, hogy a megőrzést biztosító keverék megfeleljen a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 10. § (3) bekezdésében előírt engedélyezési követelményeknek.

(4) A begyűjtésre irányuló tevékenység akkor engedélyezhető, ha

a) a természetvédelmi érdekkel összeegyeztethető,

b) nem jár a forrásterületen található más fajok és élőhely típusok természetes állományának tartós sérelmével, illetve a fajok életmenetét nem befolyásolja hátrányosan,

c) nem veszélyezteti a növényfajok természetes állományainak fennmaradását, a természetes magutánpótlását,

d) nem eredményezi a forrásterületen található gyep homogenizációját, degradációját,

e) nem okoz talajkárosodást,

f) a begyűjtés helyszínén, a begyűjtés időpontjában legfeljebb 0,1 százalékos borításban fordulnak elő a 3. mellékletben szereplő fajok,

g) a begyűjtési helyszínt a kérelem benyújtását megelőzően, a terület fajkompozíciója alapján valószínűsíthetően 40 évig nem vetették be.

(5) A megőrzést biztosító keverékek természetből való begyűjtését engedélyező határozatban rendelkezni kell:

a) a forrásterületen belül a begyűjtési helyszínről (geokoordináta, földrészlet szintű lehatárolás, illetve térképmelléklet),

b) a begyűjtési helyszín gyeptípusáról a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban,

c) a begyűjtendő megőrzést biztosító keverék fajösszetételéről, megnevezve azokat a fajokat, alfajokat, amelyek a helyszín gyeptípusára jellemzőek és jelentős szerepük van a természetes környezet megőrzésében,

d) a begyűjtés módszeréről,

e) a begyűjtésre irányuló tevékenység végzésének időpontjáról, időtartamáról,

f) az engedély időbeli hatályáról,

g) a begyűjtés feltételeiről,

h) a begyűjtést végző személyekről (név, cím),

i) a begyűjthető magmennyiség felső határáról,

j) az ellenőrzés feltételeinek biztosításáról,

k) az engedélyezett tevékenység végrehajtásának eredményéről szóló jelentéstételi kötelezettségről (tartalmi követelményeiről, határidőkről, módosításáról),

l) a keverék begyűjtésének céljáról (közvetlen forgalmazás, továbbszaporítás),

m) a védett növényfajok gyűjtésére, tartására, termesztésbe vonására vonatkozó feltételekről.

(6)5 A területi természetvédelmi hatóság határozatát megküldi a NÉBIH és az igazgatóság számára.

(7)6 A területi természetvédelmi hatóság a begyűjtési engedélyt visszavonja, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn,

b) az engedély jogosultja nem tesz eleget a jogszabályban vagy az engedélyben előírt jelentéstételi kötelezettségének,

c) az engedély jogosultja megakadályozza a hatósági ellenőrzést,

d) az engedély jogosultja a tevékenységével más védett vagy közösségi jelentőségű faj egyedét vagy élőhelyét veszélyezteti.

6. §7 A begyűjtés tervezett időpontját a begyűjtésre irányuló tevékenység megkezdése előtt az engedélyesnek legalább tíz munkanappal írásban be kell jelentenie az igazgatóságnak. Az igazgatóság a begyűjtésre irányuló tevékenység megkezdése előtt kezdeményezheti az engedély módosítását vagy visszavonását a területi természetvédelmi hatóságnál, amennyiben az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn.

6. A megőrzést biztosító keverék forgalomba hozatalának engedélyezése

7. § (1) A megőrzést biztosító keverékek forgalmazását a NÉBIH engedélyezi. A megőrzést biztosító keverék forgalmazásának engedélyezése iránti kérelmet a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani adott év február 1-től a NÉBIH-nek. A kérelemnek tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyek a közvetlenül begyűjtött keverék esetén a 8. § és a 10. § előírásainak, illetve a termesztett keverék esetén a 9. § és a 10. § előírásainak való megfelelés ellenőrzéséhez szükségesek.

(2) A kérelmek elbírálása során a NÉBIH laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzi, hogy a megőrzést biztosító keverék megfelel-e a közvetlenül begyűjtött keverék esetében legalább a 8. §-ban, valamint a 10. § (3) bekezdésében, a termesztett keverék esetében a 9. §-ban, valamint a 10. § (3) bekezdésében előírt engedélyezési követelményeknek.

(3) A laboratóriumi vizsgálatokat a nemzetközi módszerekkel összhangban kell elvégezni. A vizsgálatok elvégzése céljából a mintáknak homogén tételekből kell származniuk. A vetőmagrendelet 3. számú mellékletének „C” részében szereplő, a tételek és minták súlyára vonatkozó előírásokat a vetőmag-előállítónak biztosítania kell.

8. § (1) A közvetlenül begyűjtött keverékben található vetőmagok csírázási arányának megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy a begyűjtési helyszín gyeptípusa kialakítható legyen.

(2) A közvetlenül begyűjtött keverékben

a) a gyeptípusnak nem megfelelő fajokból és alfajokból származó maximális idegenmagtartalom nem haladhatja meg az egy tömegszázalékot,

b) a sóska fajok (Rumex spp.) vetőmagjának maximális tömegszázalékos aránya – a juhsóska (Rumex acetosella) és a tengerparti lórom (Rumex maritimus) kivételével – nem haladhatja meg a 0,05 tömegszázalékot.

(3) A héla zab (Avena fatua), a magas zab (Avena ludoviciana [Avena sterilis ssp. ludoviciana]) és az aranka fajok (Cuscuta spp.) magjait a közvetlenül begyűjtött keverék nem tartalmazhatja.

9. § (1) A termesztett keveréknek a vetőmagrendelet 3. számú mellékletében felsorolt takarmánynövény-fajok vetőmagjaiból álló összetevői csak akkor adhatóak hozzá a keverékhez, ha megfelelnek a vetőmagrendelet 3. számú melléklete „C”. részében megállapított, kereskedelmi vetőmagokra vonatkozó feltételeknek a következők szerint:

a) tisztaság tekintetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet „C”. részének kereskedelmi vetőmagra vonatkozó, II. „Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek” pontja alatt található táblázat 4–11. oszlopának megfelelően,

b) a maximális idegenmag-tartalom tekintetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet „C”. részének I. „Mintavétel” pontja alatt található táblázat 7. oszlopában meghatározott tömegű mintában (oszloponként összesen), és a II. pont alatt található táblázatok 12., 13. és 14. oszlopának megfelelően úgy, hogy az idegenmagtartalom a 0,05 tömegszázalékot nem éri el,

c) a csillagfürt (Lupinus spp.) vetőmagjára vonatkozó feltételek tekintetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet „C”. részének II. pontja alatt található táblázat 15. oszlopának megfelelően.

(2) A szaporítás a szaporítóanyag módosítása nélkül öt nemzedéken át engedélyezett.

10. § (1) A forgalmazási tevékenység akkor engedélyezhető, amennyiben a megőrzést biztosító keverék eleget tesz a közvetlenül begyűjtött keverékre vonatkozó 8. §-ban, illetve a termesztett keverékre vonatkozó 9. §-ban meghatározott követelményeknek.

(2) A megőrzést biztosító keverék forgalmazását engedélyező határozatban rendelkezni kell:

a) a termelő (szaporítási eljárást végző, illetve forgalmazó) nevéről és címéről,

b) az összetevők tömegének százalékos arányáról fajokra és alfajokra bontva,

c) a termesztett keverék esetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet „A” részéhez tartozó vetőmagkeverékek összetevőinek csírázási arányáról, amennyiben ez nem felel meg a vetőmagrendelet 3. számú melléklet „C” részében meghatározott csírázási követelményeknek,

d) az engedélyezendő megőrzést biztosító keverék mennyiségéről,

e) a származási régióról,

f) a származási régióban való forgalmazásra irányuló korlátozásról,

g) a forrásterületről,

h) a begyűjtési helyszínről, illetve a termesztett keverék esetében a szaporítási helyszínről is,

i) a begyűjtési helyszín gyeptípusáról a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban, és

j) a begyűjtés évéről.

(3) Az (2) bekezdés b) pontja esetében a megőrzést biztosító genetikai erőforrások fenntartását figyelembe véve a természetes környezet megőrzésében jelentős szerepet játszó összetevőknek olyan százalékarányban kell előfordulniuk, amely megfelel a begyűjtési helyszínre jellemző gyeptípus kialakítási céljának, figyelembe véve az 5. § (4) bekezdésének b) és c) pontját.

7. A megőrzést biztosító keverékek forgalmazására vonatkozó mennyiségi korlátozások

11. § A megőrzést biztosító keverékekben felhasznált vetőmagok évente forgalmazott mennyisége nem haladhatja meg az adott évben Magyarországon forgalmazott, a vetőmagrendelet 3. számú melléklete „A” részében szereplő valamennyi takarmánynövény-vetőmag össztömegének 5%-át.

12. § (1) Adott naptári évben megőrzést biztosító keverék forgalmazása iránti kérelmet benyújtónak január 31-ig be kell jelentenie a NÉBIH-nek

a) azoknak a keverékeknek a mennyiségét, amelyeknek az engedélyezését kérelmezni kívánja,

b) a kiválasztott begyűjtési helyszín méretét és földrajzi elhelyezkedését, valamint

c) termesztett keverék esetében a kiválasztott szaporítási helyszín(ek) méretét és földrajzi elhelyezkedését.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bejelentések arra utalnak, hogy a kérelmezett mennyiségek várhatóan meg fogják haladni a 11. §-ban megállapított mértéket, a NÉBIH a leadott igények szerint arányosan felosztja az érintett kérelmezők között az adott naptári évben forgalmazható mennyiséget (kvótát).

8. A csomagok és tárolóedények lezárása, címkézése

13. § (1) A megőrzést biztosító keverékek zárt csomagokban, illetve fémzárral lezárt tárolóedényekben kerülhetnek forgalomba. A csomagokat és tárolóedényeket oly módon kell lezárni, hogy azokat ne lehessen kinyitni a zárórendszer megrongálása nélkül, illetve anélkül, hogy az illetéktelen beavatkozás a termelő címkéjén, a csomagoláson vagy a tárolóedényen nyomot ne hagyna. A megfelelő lezárás biztosítása érdekében a zárórendszernek legalább egy címkéből vagy a csomagolásra erősített fémzárból kell állnia.

(2) A vetőmag előállítójának, illetve forgalmazójának a megőrzést biztosító keverékek csomagolásán és tárolóedényein a beszállító címkén vagy nyomtatott, illetve bélyegzett feliraton az 5. mellékletében felsorolt adatokat kell feltüntetnie.

9. Jelentéstétel

14. § (1) A megőrzést biztosító keverék forgalmazására vonatkozó engedéllyel rendelkezőnek minden év december 31-ig jelentenie kell a forgalomba hozott megőrzést biztosító keverékek mennyiségét a NÉBIH-nek.

(2) A NÉBIH jelenti a Bizottságnak és a többi tagállamnak a Magyarországon forgalomba hozott megőrzést biztosító keverékek mennyiségét.

10. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A 16. § a rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

16. § A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklete e rendelet 6. melléklete szerint módosul.

17. § Ez a rendelet a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek forgalmazása tekintetében bizonyos eltérések biztosításáról szóló, 2010. augusztus 30-i 2010/60/EU irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelethez

2. melléklet a 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelethez

Begyűjtési kérelem tartalmi követelményei

1. Kérelmező neve:

2. Címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely, szervezet esetében székhely):

3. Szervezet esetén a tevékenység végzéséért felelős személy neve:

4. Szervezet esetén a tevékenység végzéséért felelős személy címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely):

5. A kérelem tárgyát képező megőrzést biztosító keverékre vonatkozó adatok:

5.1. A begyűjteni kívánt keverék fajösszetétele (elegendő azokat a fajokat, alfajokat megnevezni, amelyek a helyszín gyeptípusára jellemzőek és jelentős szerepük van):

5.2. A begyűjteni kívánt keverék mennyisége:

6. A kérelmezett tevékenység leírása:

6.1. A tevékenység helye, forrásterület és begyűjtési helyszín (geokoordináta, és/vagy földrészlet szintű lehatárolás és/vagy térképmelléklet):

6.2 A begyűjtési helyszín gyeptípusa [a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban]:

6.3. A tevékenység időpontja, időtartama:

6.4. A tevékenység módszere (technológia részletesebb ismertetése):

7. A begyűjtött mag felhasználásának célja (közvetlen forgalmazás, tovább szaporítás):

Dátum:

Aláírás:

3. melléklet a 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelethez

A természetvédelmi szempontból veszélyt jelentő, inváziós- (*) és egyéb gyom jellegű növényfajok listája

Tudományos név

Magyar elnevezés

Agropyron elongatum var Szarvas1 *

szarvasi energiafű *

Amaranthus blitoides

labodás disznóparéj

Amaranthus powellii (A. chlorostachys)

karcsú disznóparéj

Amaranthus retroflexus

szőrös disznóparéj

Ambrosia artemisiifolia

ürömlevelű parlagfű

Artemisia annua

egynyári üröm

Asclepias syriaca *

közönséges selyemkóró *

Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii),
A. novi-belgii, A. × salignus és az egyéb hazánkban nem őshonos Aster fajokat) *

észak-amerikai őszirózsák *

Bidens frondosa

feketéllő farkasfog

Calamagrostis epigeios

siskanádtippan (őshonos)

Cenchrus incertus *

átoktüske *

Chenopodium aristatum

szálkás libatop

Chenopodium strictum

csíkos libatop

Conyza canadensis

betyárkóró

Cyperus difformis

rizspalka

Cyperus esculentus var. leptostachyus

mandulapalka

Echinochloa oryzoides

nagyszemű kakaslábfű

Echinochloa phyllopogon

szakállas kakaslábfű

Echinocystis lobata *

süntök *

Eleusine indica

indiai aszályfű

Epilobium ciliatum

jövevény füzike

Erechtites hieraciifolia

amerikai keresztlapu

Erigeron annuus ssp.annuus

egynyári seprence

Erigeron annuus ssp.strigosus

ligeti seprence

Fallopia japonica *

japán óriáskeserűfű *

Fallopia sachalinensis *

szahalini óriáskeserűfű *

Fallopia × bohemica *

cseh óriáskeserűfű *

Galinsoga parviflora

kicsiny gombvirág

Helianthus tuberosus s. l. (H. decapetalus auct.) *

vadcsicsóka *

Heracleum mantegazzianum *

kaukázusi medvetalp *

Heracleum sosnowskyi *

Sosnowsky-medvetalp *

Hordeum jubatum *

díszárpa *

Impatiens glandulifera *

bíbor nebáncsvirág *

Impatiens parviflora *

kisvirágú nebáncsvirág *

Iva xanthiifolia

parlagi rézgyom

Juncus tenuis *

vékony szittyó *

Oenothera biennis

parlagi ligetszépe

Oxalis corniculata

szürke madársóska

Oxalis dillenii

parlagi madársóska

Oxalis stricta

sárga madársóska

Oxybaphus nyctagineus

kisvirágú csodatölcsér

Panicum capillare

hajszálágú köles

Panicum miliaceum ssp. ruderale

gyomköles

Phytolacca americana *

amerikai alkörmös *

Phytolacca esculenta *

kínai alkörmös *

Phragmites australis

nád (őshonos)

Rudbeckia laciniata *

magas kúpvirág *

Senecio vernalis

tavaszi aggófű

Solidago canadensis *

kanadai aranyvessző *

Solidago gigantea *

magas aranyvessző *

Sorghum halepense

fenyércirok

Tragus racemosus

tövisperje

Typha laxmannii

olasz gyékény (rizsgyékény)

Veronica persica

perzsa veronika

Xanthium italicum

olasz szerbtövis

Xanthium spinosum

szúrós szerbtövis

Xanthium x saccharatum

nagytermésű szerbtövis

4. melléklet a 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelethez

Forgalmazási kérelem tartalmi követelményei

A)    Közvetlenül begyűjtött keverék esetében:

1.    Kérelmező neve:
2.    Címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely, szervezet esetében székhely):
3.    Szervezet esetén a tevékenység végzéséért felelős személy neve:
4.    Szervezet esetén a tevékenység végzéséért felelős személy címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely):
5.    A kérelem tárgyát képező keverékre vonatkozó adatok:
5.1.    A forgalmazni kívánt megőrzést biztosító keverék fajösszetétele (elegendő azokat a fajokat, alfajokat megnevezni, amelyek a helyszín gyeptípusára jellemzőek és jelentős szerepük van):
5.2.    A forgalmazni kívánt megőrzést biztosító keverék, milyen e rendelet 4. § (2) bekezdésben foglalt gyeptípus kialakítására alkalmas:
5.3.    A forgalmazni kívánt megőrzést biztosító keverék mennyisége:
6.    Jogerős begyűjtési engedély száma:
Dátum:
Aláírás:
B)    Termesztett keverék esetében:
1.    Kérelmező neve:
2.    Címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely, szervezet esetében székhely):
3.    Szervezet esetén a tevékenység végzéséért felelős személy neve:
4.    Szervezet esetén a tevékenység végzéséért felelős személy címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely):
5.    A kérelem tárgyát képező megőrzést biztosító keverékre vonatkozó adatok:
5.1.    A forgalmazni kívánt megőrzést biztosító keverék fajösszetétele (elegendő azokat a fajokat, alfajokat megnevezni, amelyek a helyszín gyeptípusára jellemzőek és jelentős szerepük van):
5.2.    A forgalmazni kívánt megőrzést biztosító keverék, e rendelet 4. § (2) bekezdésben foglalt milyen gyeptípus kialakítására alkalmas:
5.3.    A forgalmazni kívánt megőrzést biztosító keverék mennyisége:
6.    A megőrzést biztosító keverék szaporítási helyszíne:
7. Jogerős begyűjtési engedély száma:
Dátum:
Aláírás:

5. melléklet a 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelethez

A megőrzést biztosító keverékek csomagolásán és tárolóedényein a következő adatokat kell feltüntetni
Feltüntetendő információk:
a) az „EU-szabályok és -szabványok” kifejezés;
b) a címkézésért felelős személy neve és címe vagy azonosító jele;
c) a betakarítási eljárás elnevezése: közvetlen begyűjtés vagy termesztett vetőmag betakarítása;
d) a lezárás éve a következőképpen kifejezve: „lezárva …” (év);
e) származási régió;
f) forrásterület;
g) begyűjtési helyszín (a település neve);
h) a begyűjtési helyszín gyeptípusa [a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban];
i) a következő szöveg: „megőrzést biztosító takarmánynövény-vetőmagkeverék olyan a származási régión belüli területen való felhasználásra, amelyre – eltekintve a biotikus tényezőktől – a begyűjtési helyszínnel azonos termőhely jellemző”;
j) a címkézésért felelős személy által a tételhez rendelt referenciaszám;
k) az összetevők tömegének százalékos aránya fajokra és alfajokra lebontva; a közvetlenül begyűjtött keverékek összetevőit a 10. § (3) bekezdésében előírt követelményeknek megfelelően kell megnevezni;
l) bejelentett nettó vagy bruttó tömeg;
m) szemcsézett növényvédő szerek, drazsírozó anyagok vagy egyéb szilárd adalékanyagok használata esetén az adalékanyag jellege, valamint a termésfürtök, illetve a tiszta vetőmag tömege és az össztömeg közötti hozzávetőleges arány, valamint
n) a termesztett keverékek esetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet „A” részében szereplő vetőmagkeverékek összetevőinek sajátos csírázási aránya, amennyiben ez nem felel meg az a 3. sz. melléklet „C” részében meghatározott csírázási követelményeknek. (Amennyiben az előírt sajátos csírázási arányok száma meghaladja az ötöt, elegendő megnevezni ezeknek az előírt sajátos csírázási arányoknak az átlagértékét.)

6. melléklet a 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelethez

A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. mellékletében az I. Egyes igazgatási szolgáltatási díjköteles környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások díjának mértéke című fejezete a következő 58. ponttal egészül ki:

„Sorszám”

 

Az igazgatási szolgáltatási díjköteles környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások megnevezése

Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft)

(fő)

alszám

 

 

58.


A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtésére vonatkozó engedélyezési eljárás.
[86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról]

10000”
1

A 2. § a) pont ab) alpontja a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 185. § a) pontja szerint módosított szöveg.

2

Az 5. § (1) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 185. § b)–c) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 5. § (2) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 185. § b) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 5. § (3) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 185. § b) pontja szerint módosított szöveg.

5

Az 5. § (6) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 185. § b) pontja szerint módosított szöveg.

6

Az 5. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 185. § b) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 6. § a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 185. § d) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére