9/2012. (III. 9.) NFM utasítás

1. § Jelen utasítás hatálya kiterjed a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetésének tervezésére, teljesítésére valamint gazdálkodására.

2. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetési cím (a továbbiakban: Igazgatás), mint központi költségvetési szerv költségvetése két részegységre tagozódik. Tartalmazza az intézmény működéséhez kötődő kiadásokat és bevételeket, mint az NFM Szervezeti és Működési költségvetését (a továbbiakban: Szervezeti és Működési költségvetés) és az NFM közfeladatai ellátásával kapcsolatos kiadásoknak és bevételeknek az Igazgatás költségvetésében megtervezett előirányzatait. (a továbbiakban: Szakmai Programok költségvetése).

(2) Az előirányzatok tervezése, finanszírozása, felhasználása, illetve a beszámolás, az (1) bekezdés szerinti tagozódásnak megfelelőn két államháztartási egyedi azonosító számon, s két előirányzat-felhasználási keretszámlán történik.

3. § (1)² A költségvetési tervezési irányelvekkel, valamint a szakmai követelményekkel összhangban – az érintett szervezeti egységek bevonásával – az Igazgatás kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát az Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: GF) állítja össze, amelyhez a Szakmai Programok költségvetésére vonatkozó javaslatot a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KF) készíti el és küldi meg a GF részére.

(2)³ A központi költségvetésről szóló törvény alapján – a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF javaslata alapján – a GF készíti el az Igazgatás kincstári költségvetését.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: gazdasági helyettes államtitkár) javaslatot terjeszt elő a miniszter részére az Igazgatás költségvetésének a 2. § (1) bekezdése – azon belül egyes jogcímek, felhasználási célok, feladatok – szerinti felosztására.

(4)⁴ A (2) bekezdés szerinti javaslatra vonatkozó döntésében a miniszter meghatározza – a GF javaslatára a Szervezeti és Működési költségvetés, a KF javaslatára a Szakmai Programok költségvetése – részletes, felhasználási célok szerinti felosztását.

(5)⁵ A (2) bekezdés szerinti felosztásra alapozott és a 2. § (1) bekezdésében foglalt szerkezeti tagolás figyelembe vételével az Igazgatás elemi költségvetését – a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF javaslata alapján – a GF készíti el, melyet a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.

4. § (1) A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a kiemelt előirányzatokon belül felhasználási célokra felosztott és jóváhagyott előirányzati keretek közül az Ávr. 53. § (1) bekezdésben szabályozott felhasználások esetében a keret felett a gazdasági helyettes államtitkár, minden egyéb esetben – kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat – a közigazgatási államtitkár rendelkezik.

(2)⁶ Az (1) bekezdéstől eltérően, a következőkben felsorolt előirányzatok kezelését egy-egy szervezeti egység mint általános keretgazda látja el a következő megoszlásban

5. § (1) A kötelezettségvállalás eljárási rendje az általános előírásoktól eltérően alakul minden olyan előirányzat felhasználása, kezelése esetében, ahol külön miniszteri utasítás, jelen utasítás rendelkezéseitől eltérően rendelkezik. Különös eljárási szabályokat tartalmaz:

(2)⁷ A minisztérium létszámának és a rendszeres személyi juttatások, valamint a külső személyi juttatások kötelezettségvállalásának analitikus nyilvántartását a Személyügyi és Igazgatási Főosztály közszolgálati nyilvántartási rendszere biztosítja.

(3)⁸ Az egyes szervezeti egységeknél a minisztérium éves személyi juttatás költségvetése terhére szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok foglalkoztatását, megbízási szerződés megkötését a közvetlen szakmai vezető kezdeményezi, és a Személyügyi és Igazgatási Főosztály előterjesztése alapján – a felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár egyetértésével – a GF ellenjegyzését követően a közigazgatási államtitkár engedélyezi. A szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok szerződését és a megbízási szerződéseket a közigazgatási államtitkár írja alá.

(4)⁹ Kiadást igénylő belföldi rendezvényekre (konferencia, szeminárium, képzés) jelentkezni csak az e célra előirányzattal rendelkező Személyügyi és Igazgatási Főosztály vezetőjének írásos állásfoglalása és kötelezettségvállalása után lehetséges.

(5) A belföldi kiküldetést – az utazás módját is figyelembe véve – a szervezeti egység vezetője mint kiküldő rendeli el a „Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolásáról szóló nyomtatvány” aláírásával. A kiküldetést elrendelő egyidejűleg a kiküldetési költség kötelezettségvállalója is.

(6) A kiküldött munkáltatói jogokat gyakorló vezetője engedélyezheti a saját személygépkocsi igénybevételét hivatalos külföldi és belföldi út esetén, abban az esetben, ha a személygépkocsi érvényes CASCO biztosítással rendelkezik. Ezzel egyidejűleg az 1. sz. Mellékletben foglalt formanyomtatványt kell kitölteni és aláírni, valamint a gépkocsira és az útra vonatkozó adatokat megadni. Saját személygépkocsi igénybevételét utólagosan nem lehet engedélyezni.

(7) Saját személygépkocsi hivatalos célra csak abban az esetben vehető igénybe, ha a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) hivatali gépkocsit nem tud biztosítani. Hivatali gépkocsi a Főigazgatóság Ellátási Portálon elérhető „Gépjármű üzemeltetés > Kulcsos személygépkocsi használat” oldalról letölthető, megfelelő formanyomtatvány kitöltésével igényelhető, melyet a Főigazgatósághoz faxon kell eljuttatni.

(8)¹⁰ Belföldi kiküldetés esetén – az 1. sz. Mellékletben foglalt formanyomtatványnak a kiküldött általi kitöltését és aláírását követően – az Igazgatási Pénzügyi Osztály végzi el az üzemanyagköltség kiszámítását. A költségtérítés folyósítása – a kiküldetéssel járó egyéb költségekkel együtt – a kiküldött egyéni számlájára átutalással történik.

6. § (1) A Szakmai Programok költségvetése tartalmazza a Szakmai Programok előirányzatait – amelyek felett a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkárok és a miniszter (a továbbiakban: felügyeletet gyakorló felső vezető) rendelkezik – valamint a Szakmai Programok Miniszteri Keret előirányzatát és a Szakmai Programok Évközi Tartalékát. A Szakmai Programok Évközi Tartalékának felhasználásáról a 7. § (3) bekezdés szerinti eljárási rendben a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár dönt.

(2) A 3. § (3) bekezdése szerinti döntéshez a gazdasági helyettes államtitkár bemutatja az egyes feladatoknak a keretgazdák által elkészített és a felügyeletet gyakorló felső vezetők által jóváhagyott felhasználási tervét.

(3) A felhasználási terv tartalmazza a Szakmai Programok előirányzataihoz kapcsolódó feladatok részletes ismertetését, az előirányzatok felhasználási céljait, a feladatok megvalósítása forrásigényének számszaki alátámasztását, levezetését.

(4) A felügyeletet gyakorló felső vezető a részére megállapított Szakmai programok előirányzatai között év közben – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértése esetén – átcsoportosítást hajthat végre feladatváltozás esetén, vagy ha az adott Szakmai Program előirányzatain megtakarítás keletkezik. Az átcsoportosítás iránti javaslatot a gazdasági helyettes államtitkár részére előzetes, pénzügyi szempontú véleményezésre kell megküldeni. A felügyeletet gyakorló felső vezető a gazdasági helyettes államtitkár egyetértése esetén dönt az átcsoportosításról és tájékoztatja a gazdasági helyettes államtitkárt. Az átcsoportosításhoz a miniszter engedélye szükséges, amennyiben az átcsoportosítás során az addig átcsoportosított előirányzatainak együttes összege meghaladja, vagy az átcsoportosítás végrehajtásával meghaladná a felügyeletet gyakorló felső vezető részére megállapított támogatási előirányzatok együttes összegének 30%-át.

(5) Az átcsoportosításokról a KF nyilvántartást vezet.

(6) A Szakmai Programok költségvetésén belül új előirányzat létrehozását a szakmailag illetékes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár – a gazdasági helyettes államtitkár véleményének ismeretében – engedélyezi.

7. § (1) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatainak szabályszerű felhasználásáért, azok kezelésének jelen utasításban részére meghatározott feladatai ellátásáért az előirányzat szakmai keretgazdája (a továbbiakban: szakmai keretgazda) felel. A szakmai keretgazdák és a felügyeletet gyakorló vezetők kijelölését a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatának cél szerinti felhasználásáért az adott előirányzat felett szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár, kabinetfőnök felel.

(3) A Szakmai Programok Évközi Tartaléka előirányzat felhasználására irányuló forrásigényt (a továbbiakban: forrásigény) a felügyeletet gyakorló felső vezető a KF részére küldi meg. A forrásigényt részletesen indokolni és ahhoz a vonatkozó dokumentációt és a 3. számú melléklet szerinti igénylőlapot csatolni kell.

(4) A megküldött forrásigények alapján a KF – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével – az Ávr. 41. § (4) bekezdése szerinti esetben, az Áht. 37. § szerinti ellenjegyzést követően a közigazgatási államtitkár elé terjeszti döntésre.

(5) A közigazgatási államtitkár döntését követően a KF értesíti az igénylőt a döntésről, és gondoskodik annak végrehajtásáról.

8. § (1)¹¹ Az éves költségvetési törvényben az Igazgatás részére megállapított támogatás Magyar Államkincstár által rendelkezésre bocsátott összegből a 3.§ (2) bekezdése szerinti miniszteri döntés arányában a Szakmai Programok költségvetésére jutó támogatás összegét a jóváírást követő 5 munkanapon belül a GF átutalja az NFM Szakmai programok előirányzat felhasználási keretszámlájára (a továbbiakban: Szakmai Programok keretszámla).

(2)¹² A Működési Költségvetés előirányzat felhasználási keretszámlájára érkező, a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendeletben (a továbbiakban: GKM rendelet) meghatározott bevételt a GF 5 munkanapon belül továbbutalja a Szakmai Programok keretszámlára.

(3)¹³

(4) A Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti akcióprogram és éves intézkedési terv megvalósításában a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek közül a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) vesz részt.

(5)¹⁴ A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételi előirányzatból az éves intézkedési tervben meghatározott forrás NKH-t illető részének átutalásáról a tárgyhót követő hónap 15. napjáig a KF intézkedik. Amennyiben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti forrásból többletbevétel képződik, annak az NKH részére történő átutalásáról a tárgyévben befolyt többletbevétel tényleges összegének megállapítását követő 20. napig a KF intézkedik.

(6) A (2) bekezdés szerinti bevétel a GKM rendeletben és a Korm. rendeletben meghatározott célokra használható fel.

(7) „Az e-Call témájú 'HeERO' projekthez való kapcsolódás előkészítése”, valamint a „Közlekedésbiztonsági, forgalomtechnikai beavatkozások” Szakmai Programját a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ valósítja meg.

9. § A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerződései megkötéséről és nyilvántartásának szabályairól szóló utasítás (a továbbiakban: szerződéskötési utasítás) 2. sz. Mellékletét képező Kötelezettségvállalási adatlap „Egyetért” rovatában szereplő közigazgatási államtitkári egyetértő aláírás, egyben a forrás engedélyezését is jelenti.

10. § (1) A kötelezettségvállalás szabályait az Ávr. 50. § és 52. § állapítja meg.

(2) Az előzetes kötelezettségvállalás fogalmát az Ávr. 45. § (1) bekezdése állapítja meg.

(3) A minisztérium nevében kötelezettséget vállalni a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, kizárólag a 11. § szerinti költségvetési ellenjegyzést követően és írásban lehet.

(4) Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges az Ávr. 53. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján kell nyilvántartásba venni a (12) bekezdés szerint.

(5) Az Igazgatás tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult:

(6) Az (5) bekezdés ab)–ae) pontjaiban rögzített értékhatárhoz kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik, és nem tartalmazza az általános forgalmi adót, ugyanakkor az összességében nem haladhatja meg az éves költségvetésben a keretgazda, illetve az adott vezető részére jóváhagyott előirányzatot.

(7) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére az Ávr. 46. § alapján vállalható kötelezettség.

(8) Az Igazgatás terhére kötendő szerződéseknek, megrendeléseknek tartalmazniuk kell az Ávr. 50. §-ában foglaltakat.

(9) A kötelezettségvállaló felel a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben, a kapcsolódó jogszabályokban, a minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló utasításban, valamint a minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló utasításban (a továbbiakban: szerződéskötési utasítás) foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért.

(10) A kötelezettségvállalás ügyviteli folyamatát, továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza.

(11) Tárgyévi fizetési kötelezettség az adott célra, az adott szakmai keretgazda részére jóváhagyott kiadási előirányzatok összegéig – a saját bevételek teljesülési ütemére is figyelemmel – vállalható.

(12)¹⁵ Több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra a költségvetési évet követő három évben az Áht. 36. § (4) bekezdése szerinti kiadási tervszámokkal, az azt követő években a kiadási tervszámok utolsó évére megállapított kiadási tervszámmal megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell. Éven túli kötelezettségvállalást a kötelezettségvállalásra jogosult vezető kezdeményezésére – az Ávr. 48. § (2) bekezdésében foglalt kivételek figyelembe vétele mellett – a szakmai felügyeletet gyakorló vezető, valamint a gazdasági helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár egyetértésével a miniszter engedélyezhet.

(13)¹⁶ A kötelezettségvállalást, illetve a követelés-előírást tartalmazó aláírt érvényes okmányok egy példányát – szerződések esetében a szerződésnek a minisztériumot illető eredeti példányát a szerződéskötési utasításban foglaltaknak megfelelően – nyilvántartásba vételre a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF Igazgatási Pénzügyi Osztálya, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF Fejezeti Pénzügyi Osztálya részére öt munkanapon belül meg kell küldeni.

(14)¹⁷ A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF Igazgatási Pénzügyi Osztályának, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF Fejezeti Osztályának vezetője integrált gazdálkodási rendszer keretében naprakészen gondoskodik a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának vezetéséről. Az analitikus kötelezettségvállalási nyilvántartásnak tartalmaznia kell évenkénti bontásban, szakfeladatonként a kötelezettségvállalások kiadási jogcímek szerinti felsorolását, az előirányzat összegét, a kötelezettségvállalások halmozott összegét, a szabad keretet, a pénzügyileg teljesített, illetőleg még nem teljesített kötelezettségvállalások állományát, a kötelezettségvállalás azonosítóját, jogcímét, forint összegét, bejegyzésének dátumát, a keretgazda megnevezését, a kötelezettségvállaló nevét, a fizetési kötelezettség várható időpontját, a kötelezettség teljesítésének időpontját.

(15)¹⁸ A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását havonta egyeztetni kell a főkönyvi nyilvántartással valamint a Magyar Államkincstár által készített havi adatszolgáltatással. A GF Igazgatási Pénzügyi Osztály, valamint a KF Fejezeti Pénzügyi Osztály vezetői kijelölik az egyeztetésért felelős pénzügyi keretgazdákat név szerint, valamint meghatározzák az egyeztetés dokumentálásának módját. Az előzőekben foglaltakat (felelősség, dokumentálás módja) az érintettek munkaköri leírása tartalmazza.

11. § (1)¹⁹ A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére az Ávr. 55. § (1) bekezdése alapján a gazdasági helyettes államtitkár vagy az általa a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF vezetőjének javaslatára, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF vezetőjének javaslatára – az Ávr. 10. § (7) bekezdése, valamint a 60. §-ra figyelemmel – írásban kijelölt személy jogosult.

(2) Írásbeli ellenjegyzés nélkül – az Ávr. 53. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – az Igazgatás költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem teljesíthető.

(3) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére feljogosított személynek az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti iskolai végzettséggel és képesítéssel kell rendelkeznie.

(4) Az éves költségvetési előirányzatok jelen utasítás 3. § (1) bekezdésében, valamint a 4. §-ban foglaltak szerinti felosztásának jóváhagyását megelőzően, a gazdasági helyettes államtitkár egyedi engedélyével jegyezhető ellen kötelezettségvállalás.

(5) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőző kötelezettségeit az Ávr. 54. § (1) bekezdése állapítja meg.

(6)²⁰ A Szervezeti és Működés tekintetében a GF, a Szakmai Programok tekintetében a KF köteles gondoskodni a dologi, felhalmozási kiadásokat, valamint az államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő kötelezettségvállalásoknak a Magyar Államkincstárhoz történő egyedi bejelentéséről.

(7) A tárgyévben vállalt, de a következő évek előirányzatait terhelő, bruttó 5 millió forintot elérő összegeket 5 napon belül kell a Kincstárhoz bejelenteni.

12. § (1) Pénzforgalmat csak a szakmai teljesítés igazolása alapján lehet érvényesíteni. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt – a kötelezettségvállalás dokumentumában – a kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A szakmai teljesítést írásban kell igazolni.

(2) A teljesítésigazolás folyamatát, részletes eljárási rendjét – tekintettel az Ávr. 57-58. §-aiban foglalt előírásokra –, továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza.

13. § (1)²¹ Az érvényesítésre jogosult személyek kijelölése a 11. § (1) bekezdése szerint történik.

(2) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek le kell folytatnia az Ávr. 58. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést.

(3) Az érvényesítés banki átutalás esetében az integrált gazdálkodási rendszer által előállított ún. „Kiadási utalványrendelet”-en, pénztár útján teljesített kiadások és bevételek esetében a kiadási és bevételi pénztárbizonylaton történik.

(4)²² Az Igazgatás pénzforgalmát érintő bevételek, kiadások érvényesítésére a felhasználási keretszámla kezelője által – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével – írásban meghatalmazott, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel vagy képesítéssel rendelkező személyek jogosultak.

14. § (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor.

(2) Nem kell külön utalványozni – az Ávr. 59. § (5) bekezdése alapján – a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, továbbá a pénzügyi szolgáltatások kiadásait és bevételeit.

(3) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az integrált pénzügyi-számviteli rendszer szerinti utalványlap a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e.

(4) Utalványozásra a gazdasági helyettes államtitkár által írásban meghatalmazott személyek jogosultak.

15. § (1) Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél figyelembe kell venni az Ávr. 60. § (1) bekezdésében foglalt, összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.

(2)²³ A kötelezettségvállalásra, az ellenjegyzésre, a szakmai teljesítés igazolására, az érvényesítésre és az utalványozásra jogosult, kijelölt személyekről a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF által rendelkezésre bocsátott aláírás-minta nyomtatványt kell kitölteni, és annak 1 kitöltött példányát kell megőrizni, 1 példányát pedig a nyomtatványt rendelkezésre bocsátó Főosztály részére kell megküldeni.

16. § (1) A bizonylatok nyilvántartásba vétele, a pénzforgalom számbavétele (azaz a könyvelés), majd a könyvelésen alapuló külső-belső adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése – az Szvt.-ben, illetve a vonatkozó kormányrendeletekben előírtak, továbbá a minisztérium számviteli politikája, számlarendje, számlatükre szerint – ellenőrzött bizonylatok alapján végezhető.

(2)²⁴ Könyvelés után az okmányok, bizonylatok az iratkezelési rend szerint az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: ISZFO) Számviteli Osztályán rendezetten – bank, pénztár, vegyes bizonylatok szerinti csoportosításban – az adott éven belül keletkezésük sorrendjében, külön jogszabályban előírt megőrzési ideig tárolandók.

(3) Az Igazgatás költségvetési előirányzatairól, azok felhasználásáról a féléves és éves beszámolót, valamint a negyedéves mérlegjelentéseket – szerkezeti részegységenként, ÁHT-azonosító számonként külön-külön, s összesítve is – a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárságon működő, a számviteli feladatokért felelős szervezeti egység készíti el.

(4)²⁵ A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti egység által elkészített éves elemi költségvetési beszámolóját az ISZFO Számviteli Osztályának vezetője írja alá. Az ISZFO vezetője aláírásával igazolja az irányítószervi ellenőrzést. Az elemi költségvetési beszámolót a gazdasági helyettes államtitkár, mint a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy, aláírását követően, az Ávr. 173. § (1) bekezdése szerint a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

17. § (1)²⁶ A számviteli politikát (Sztv. 14. §), ennek keretében az eszközök és források értékelési szabályzatát, a leltározási szabályzatot és a pénzkezelési szabályzatot, valamint a számlarendet és a bizonylati szabályzatot (Sztv. 161. §) a KF vezetője, a GF vezetője, valamint az ISZFO vezetője együttes előterjesztése alapján a gazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(2)²⁷ A számviteli politika részét képező értékelési szabályzat szerint behajthatatlan, valamint a kisösszegű (értékhatár a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés összege) követelések hitelezési veszteségként történő leírását [az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Sztv. Vhr.) 34. § (10) bekezdés] az ISZFO vezetőjének egyetértésével – a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF vezetőjének javaslatára a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi.

(3)²⁸ A terven felüli értékcsökkenések, értékvesztéseket és ezek visszaírását – az ISZFO vezetőjének egyetértésével – a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF vezetőjének javaslatára a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi.

(4) A bankszámlák felett rendelkezésre jogosultak körét a pénzkezelési szabályzat tartalmazza.

(5) Az Igazgatás eseti bevételével összefüggő tényleges költségek és a térítés megállapításának rendjét a számviteli politika tartalmazza.

18. § (1)²⁹ Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba,

(2) Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az Áht., az Sztv., az Ávr., az Sztv. Vhr., valamint egyéb jogszabályok, a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata, továbbá a vonatkozó miniszteri utasítások és belső szabályzatok előírásait kell alkalmazni.