9/2012. (X. 27.) SZTNH utasítás

1. § (1) Az utasítás személyi hatálya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) kormánytisztviselőire (a továbbiakban: kormánytisztviselő), és munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalóira – ideértve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 107. §-ának (1) bekezdése szerinti átalakult jogviszonyban foglalkoztatottakat is – (a továbbiakban: munkavállaló, a továbbiakban együtt: dolgozók) terjed ki.

(2) Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a hivatali kormánytisztviselői jogviszonyok és munkaviszonyok (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) legalapvetőbb szabályaira, így a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjére, illetve ezen belül az egyes munkáltatói jogok átruházására, a foglalkoztatási jogviszony létesítésére, az ezzel kapcsolatos pályázati eljárásokra, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggő szabályokra, a képzés elveire, a készenlét és a rendkívüli munkavégzés szabályaira, a kiadmányozási és aláírási jogosultságra, valamint a munkakör átadásával összefüggő egyes szabályokra.

2. § (1) A Hivatal valamennyi dolgozója tekintetében az elnök gyakorolja a következő munkáltatói jogokat:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az elnökhelyettesek tekintetében az elnök gyakorolja a (3) bekezdésben felsorolt munkáltatói jogokat azzal, hogy a Kormány nevében a Hivatal felett felügyeleti jogokat gyakorló miniszter az elnök javaslatára nevezi ki, és menti fel az elnökhelyetteseket.

(3) Az elnök gyakorolja a gazdasági vezető (a továbbiakban: gazdasági főigazgató), a főosztályvezetők, a vezetői munkakört betöltő szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói, közigazgatási főtanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselők, az Elnökségi Kabinet kormánytisztviselői, továbbá a közvetlenül az elnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek osztályvezetői, valamint az elnöki titkárság kormánytisztviselői tekintetében a következő munkáltatói jogokat, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:

(4) Az elnök gyakorolja a főosztályvezető-helyettesi és az osztályvezetői munkakört betöltő kormánytisztviselők tekintetében a következő munkáltatói jogokat, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:

(5) Az elnök gyakorolja a nem vezetői munkakört betöltő szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói, közigazgatási főtanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselők tekintetében a következő munkáltatói jogokat, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:

(6) A Hivatal elnökhelyettesei és a gazdasági főigazgató – átruházott hatáskörben – gyakorolják az általuk közvetlenül irányított szervezeti egységek dolgozói és vezetői tekintetében – ideértve a szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói, közigazgatási főtanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselőket is – a jelen 2. § (7)–(8) bekezdéseiben felsorolt munkáltatói jogok vonatkozásában a kezdeményezési és javaslattételi jogokat. Ezen kívül a Hivatal elnökhelyettesei és a gazdasági főigazgató a felügyeletük alá tartozó főosztályok tekintetében munkáltatói jogokat gyakorolhatnak, ha a (7) bekezdés szerinti munkáltatói jogok tekintetében a döntési jogot maguknak fenntartották.

(7) A főosztályvezetői munkakört betöltő vezetők – átruházott hatáskörben – gyakorolják az általuk irányított főosztályok dolgozói tekintetében – a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a következő munkáltatói jogokat:

(8) A főosztályvezetői munkakört betöltő vezetők kezdeményezési és javaslattételi joggal rendelkeznek az (1), (4) és (5) bekezdés szerinti munkáltatói jogok tekintetében.

(9) Az osztályvezetői munkakört betöltő vezetők saját közvetlen beosztottjaik vonatkozásában főosztályvezetőjük részére kezdeményezési és javaslattételi joggal rendelkeznek a (7) bekezdés szerinti munkáltatói jogok tekintetében.

(10) Az elnök a (7)–(8) bekezdések szerinti átruházott munkáltatói jogok gyakorlására nem főosztályvezetői munkakört betöltő vezetőnek külön okiratban felhatalmazást adhat, vagy e munkáltatói jogok gyakorlását esetenként, vagy részben magához vonhatja.

(11) Az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az (1)–(5) bekezdések szerinti munkáltatói jogokat a helyettesítésre kijelölt vezető gyakorolja.

(12) A jelen 2. § szerinti átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

(13) A hivatali kormánytisztviselői és munkavállalói teljesítményértékelés és jutalmazás tekintetében a célok meghatározásával, a kormánytisztviselő és munkavállaló teljesítményének értékelésével kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a mindenkori jogszabályoknak megfelelő külön elnöki utasítás tartalmazza.

(14)² A hivatali kormánytisztviselő további jogviszony engedélyezésére irányuló előzetes kérelmének elbírálása során a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 85. §-a szerinti engedély megadása előtt köteles vizsgálni, hogy a további jogviszony keretében ellátandó tevékenység kapcsolódik-e a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltakhoz. Nem adható engedély a további jogviszony létesítésére, ha az érintett tevékenység ilyen jogviszony keretében történő ellátása az Szt. szabályaival ellentétes.

3. § (1) A Hivatalban kormánytisztviselőként az alkalmazható, aki rendelkezik a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) kormánytisztviselői jogviszony létesítésére meghatározott feltételeivel.

(2) A Hivatal alaptevékenységének minősülő feladatkörökben felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő kormánytisztviselő akkor alkalmazható, ha angol, vagy francia, vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Ha a betöltendő munkakör ellátásához az előbbiekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből meglévő, államilag elismert nyelvvizsga az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételként elfogadható.

(3) A Hivatalban a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyban, beosztásban, munka- vagy feladatkörben kormánytisztviselő akkor alkalmazható, ha a 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot tett. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Hivatal az SZMSZ külön függelékében határozza meg.

(4) A Hivatalban az a kormánytisztviselő alkalmazható, aki az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott alkalmazási feltételeken túl rendelkezik a munkakör ellátásához szükséges, a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. mellékletében a feladatkörre meghatározott szakképesítések valamelyikével.

(5) A Hivatal alaptevékenységeibe tartozó, az SZMSZ külön függelékében is meghatározott munkakörök képesítési követelményeit az utasítás 1. melléklete tartalmazza.

(6) Munkavállaló alkalmazása esetén a munkakör ellátásához szükséges szakképesítés megállapításához az R. 3. mellékletében foglaltakat kell alapul venni.

(7) Az (5) bekezdés szerinti képesítési követelményeket az utasítás hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyokra az alábbiak szerint kell alkalmazni:

(8) A 2. melléklet tartalmazza azon munkakörök megnevezését, amelyekben a kormánytisztviselő, ha a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél a 2. melléklet szerinti magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, alkalmazása esetén képzettségi pótlékra jogosult.

4. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Hivatal állományába kormánytisztviselőt kinevezni, illetve a kinevezéssel együtt vezetői munkakör betöltésére vonatkozó kinevezést adni meghívásos, vagy pályázati eljárás alapján lehet. Az üres és megüresedő álláshely (a továbbiakban együtt: álláshely) betöltésének módját a kiválasztási eljárás megindítását megelőzően – az adott álláshely felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslatát is figyelembe véve – a Hivatal elnöke határozza meg.

(2) Ha jogszabály pályázat lefolytatását nem teszi kötelezővé, munkavállalót munkaszerződéssel alkalmazni pályázati eljárás lefolytatása nélkül is lehet. Ha a munkavállaló kiválasztása pályázati eljárás keretében történik, annak hivatali lebonyolítására az 5. § szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a pályázati felhívást nem kell a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: Szolgáltató Központ) hivatalos honlapján közzétenni.

(3) Meghívásos eljárás esetén az álláshelyek betöltésére az álláshely felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető által javasolt személyeket – a Hivatal elnökének előzetes jóváhagyása után – a Humánpolitikai Önálló Osztály (a továbbiakban: HÖO) közvetlenül keresi meg. Az álláshely betöltésére a továbbiakban az 5. § (9)–(12) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A Hivatalban – a pályázati eljárások jogszabályok szerinti lefolytatásának biztosítására – Pályázati Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik. A Bizottság munkája felett a Hivatal elnöke gyakorol felügyeletet.

(5) A Bizottságot az elnök és legalább két tag alkotja. A Bizottság elnöke a HÖO vezetője, egyik tagja az álláshely felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető. A Bizottság munkájában – megkeresése esetén – a Hivatalban működő érdek-képviseleti szerv képviselője is részt vehet.

5. § (1) A pályázati eljárás előkészítése és lefolytatása a HÖO feladata a (2)–(12) bekezdések szabályai szerint, ha a Hivatal elnöke az eljárási részletszabályok tekintetében eltérően nem rendelkezik.

(2) A pályázati felhívás elkészítéséhez szükséges adatokat a pályázati eljárást kezdeményező munkáltatói jogkört gyakorló vezető a 2. melléklet szerinti adatlap kitöltésével adja meg. A pályázati felhívást az adatlapban foglaltaknak megfelelően a HÖO készíti el. A pályázati felhívásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

(3) A pályázati felhívást a Hivatal honlapján, valamint két országos napi vagy hetilapban, és/vagy internetes álláskereső portálon kell közzétenni. A pályázati felhívás megjelentetéséről a HÖO gondoskodik.

(4) A pályázati felhívást a Szolgáltató Központ hivatalos honlapján is közzé kell tenni. A HÖO a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetenciavizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti adatlapot a kért közzététel időpontja előtt 3 munkanappal elektronikusan küldi meg a Szolgáltató Központ részére.

(5) A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívás közzétételétől számított 10 napnál nem lehet rövidebb. A pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a Szolgáltató Központ honlapján történő közzétételtől kell számítani.

(6) A pályázatokat személyesen vagy postai úton lehet benyújtani. A pályázatot a pályázati felhívásban szereplő, a pályázat benyújtására előírt határidőben érkezettnek kell tekinteni, ha:

(7) A HÖO a beérkezett pályázatokat rögzíti az általa kezelt pályázati adatbázisban. A pályázati határidő leteltét követően előszűrést végez a pályázók között. Az előszűrés keretében érvénytelennek nyilvánítja a pályázatot, ha:

(8) A Bizottság elnöke a (7) bekezdés szerinti előszűrés alapján összeállítja az érvényes pályázatot benyújtott pályázók jegyzékét. A jegyzékből kiválasztott pályázókkal a Bizottság elnöke és tagjai vagy az általuk erre a feladatra kijelölt személyek felvételi beszélgetést folytatnak, szakmai múltjukat a szükséges mértékben megvizsgálják, majd több, a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő pályázat esetében a pályázók között rangsort állítanak fel. Az értékelés eredményeként kialakított sorrendről a Bizottság indokolt írásbeli véleményt készít. A véleményhez az alapul szolgáló iratokat (pályázati anyag, felvételi beszélgetés iratai, beszerzett szakmai információk stb.) mellékelni kell.

(9) A (8) bekezdés szerint kiválasztott pályázókat a Bizottság újabb felvételi beszélgetésre hívja be és kiválasztja azt a legalább három pályázót, akik közül várhatóan a harmadik felvételi beszélgetés eredményeként a pályázat nyertese kiválasztásra kerül.

(10) A Bizottság dönt a nyertes pályázó kiválasztására vonatkozó javaslatáról vagy a pályázat eredménytelenné nyilvánításáról, és megindokolt döntési javaslatát – a döntéshozatal alapjául szolgáló iratokkal együtt – bemutatja a Hivatal elnökének. A pályázati eljárás eredményeként a Hivatal elnöke által jóváhagyott döntést lehet kihirdetni.

(11) A pályázat eredményéről a HÖO valamennyi pályázót írásban értesíti, egyidejűleg azon eredménytelenül pályázók részére, akik ezt a pályázati anyaghoz csatolt nyilatkozatban kérték, a teljes pályázati anyag személyes átvételét a pályázati felhívásban közölt időpontban lehetővé teszi. Ezzel egyidejűleg kell gondoskodni az esetleg elektronikusan kezelt adatok végleges törléséről. Az érvénytelenné nyilvánított pályázatok esetében az értesítésnek az érvénytelenné nyilvánítás okát is tartalmaznia kell.

(12) A Bizottság a pályázat benyújtásának tényéről, illetve a benyújtott pályázat tartalmáról csak a pályázó előzetes, írásbeli beleegyezésével közölhet adatokat a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a Kttv. 180. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívüli harmadik személlyel.

(13) Ha az álláshely betöltésére jogszabály kötelező pályázatot ír elő, akkor a pályázati eljárást a jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel kell lefolytatni.

6. § (1) A Vtv. értelmében vagyonnyilatkozat-tételre köteles:

(2) Az (1) bekezdés szerinti kormánytisztviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének

(3) Az (1) bekezdés c)–e) pontjai alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SZMSZ külön függeléke tartalmazza.

(4) Nem kell vagyonnyilatkozatot tenni a kormánytisztviselő beosztásának, munka- vagy feladatkörének megváltozásakor, ha a régi és az új beosztás, munka- vagy feladatkör is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel jár.

(5) Nem kell vagyonnyilatkozatot tenni a kormánytisztviselői jogviszony áthelyezéssel történő létesítésekor, ha az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörből, feladatkörből történik.

(6) A kormánytisztviselőt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza:

(7) A kormánytisztviselő a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét kizárólag az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(8) Ha a kormánytisztviselő a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók vagyoni helyzetére vonatkozóan fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítését megtagadja, a kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig kormánytisztviselői jogviszonyt nem létesíthet, valamint a kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.

(9) Ha a kormánytisztviselő az esedékesség közölt időpontjában nem tesz vagyonnyilatkozatot, és ezt a kötelezettségét az erre történő írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül sem teljesíti, a határidő eredménytelen elteltét a kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni.

(10) A kormánytisztviselő csak akkor hivatkozhat arra, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni, ha a kötelezettség teljesítésében egészségi állapota, vagy más, a személyével összefüggő, de rajta kívül álló körülmény akadályozta. Ez utóbbi esetben sem hivatkozhat azonban arra, hogy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója nem tette lehetővé a vagyoni helyzetére vonatkozó adatok közlését.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott esetben a kormánytisztviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni. Ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat- tétel megtagadásának kell tekinteni.

(12) A Hivatal elnöke ellenőrzési eljárást folytathat le

(13) A (12) bekezdés b) pontja szerinti ok miatti ellenőrzési eljárás során a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt meghallgatja. A meghallgatáson a Hivatalban működő érdek-képviseleti szerv képviselője is részt vesz, a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Nincs helye meghallgatásnak, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója már korábbi meghallgatás során tisztázott.

(14) A Hivatal elnöke az állami adóhatóságnál a kormánytisztviselő és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha

(15) A vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményező irathoz a kormánytisztviselő vagyonnyilatkozatát tartalmazó, a Hivatalban őrzött lezárt borítékot mellékelni kell.

(16) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (14) és (15) bekezdés megfelelő alkalmazásával a kormánytisztviselő és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti, ha a kormánytisztviselő vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.

(17) Az állami adóhatóság a (14) vagy (16) bekezdés szerinti kezdeményezésre a vagyongyarapodási vizsgálatot soron kívül folytatja le és annak eredményéről a jogerős határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozat visszaküldésével tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(18) Ha a kormánytisztviselő jogviszonya a vagyongyarapodási vizsgálatot lezáró határozat alapján szűnik meg, három évig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.

(19) A vagyonnyilatkozatot a kormánytisztviselő két példányban készíti el úgy, hogy a nyilvántartási számot a nyomtatvány minden oldalán feltünteti és a nyomtatvány valamennyi oldalát aláírásával látja el.

(20) A vagyonnyilatkozat példányait külön-külön lezárt borítékban kell elhelyezni. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékok lezárására szolgáló felületet a kormánytisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlója is aláírja, ezzel igazolva, hogy a vagyonnyilatkozat átadására lezárt borítékban került sor. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási számát a zárt borítékon is fel kell tüntetni.

(21) A vagyonnyilatkozat egyik példánya a kitöltés és a nyilvántartásba vétel után a kormánytisztviselőnél, a másik példány a Hivatalnál marad. A vagyonnyilatkozatok hivatali példányait a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolható módon adja át őrzésre a HÖO részére, amely gondoskodik a vagyonnyilatkozatok elkülönült, biztonságos, és a jogszabályi előírásoknak megfelelő őrzéséről, illetve kezeléséről.

(22) Ha a kormánytisztviselő új vagyonnyilatkozatot tett, a vagyonnyilatkozat hivatali példányát a (23) és (24) bekezdésben foglalt kivételekkel 8 napon belül részére vissza kell adni.

(23) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnt, a HÖO a vagyonnyilatkozat hivatali példányát a megszűnés napjától számított három évig őrzi.

(24) Ha a kormánytisztviselő jogviszonya megszűnik, a HÖO a vagyonnyilatkozat általa őrzött hivatali példányát valamint a 6. § (2) bekezdés c) pontja szerint tett vagyonnyilatkozat hivatali példányát a megszűnés napjától számított három évig őrzi.

(25) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett kormánytisztviselőkről a HÖO naprakész nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettség jogszabály szerinti teljesítésének előkészítése, megszervezése és a végrehajtás ellenőrzése a HÖO feladata.

(26) A jelen 6. § szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni a többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai vonatkozásában is, ha a gazdálkodó szervezet tekintetében a tulajdonosi jogokat a Hivatal gyakorolja az állam nevében. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlóját megillető jogokat a HÖO vezetője, vagy erre kijelölt kormánytisztviselője látja el.

7. § (1) A kormánytisztviselők képzésének, továbbképzésének (a továbbiakban: képzés) célja:

(2) A Hivatal a célok elérése érdekében az alábbi képzési formákat támogatja:

(3) A kormánytisztviselőnek joga és kötelezettsége az előmeneteléhez előírt képzésben részt venni, továbbá szakmai ismereteit folyamatosan bővíteni. A kormánytisztviselő kötelezettsége a képzés ideje alatt a megjelenés, az aktív közreműködés, a tananyag megfelelő szintű elsajátítása és a vizsgakötelezettség teljesítése.

(4) A Hivatal – a képzés jellegétől és a konkrét egyedi vezetői döntéstől függően – biztosítja a pénzügyi, személyi és tárgyi-technikai feltételeket, ennek keretében:

(5) Képzésben a kormánytisztviselő kötelezés vagy egyéni jelentkezés alapján vehet részt. A Hivatal egyidejűleg a kormánytisztviselő egy képzési formában való részvételét támogatja; a támogatás szempontjából a közigazgatási képzés, az iparjogvédelmi szakképzés megelőzi az egyéb szakmai képzést.

(6) A Hivatal éves oktatási tervet készít, amely tartalmazza a kormánytisztviselők kötelező képzési formákra történő kijelölését, illetőleg az egyéb szakmai képzésben való részvételük engedélyezését. Az oktatási terv összeállításánál figyelembe kell venni a Kttv. rendelkezéseit, a betöltött munkakört, a végzett munka mennyiségét és minőségét. Az oktatási tervet – a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők javaslatai alapján – a Hivatal elnöke hagyja jóvá.

(7) A kormánytisztviselő részére a képzés időtartama alatt – a képzési formára vonatkozó szabályokkal összhangban – legfeljebb két alkalommal adható halasztás; a képzés befejezésére meghatározott idő a halasztás idejével meghosszabbodik.

(8) A Hivatal alaptevékenységéhez tartozó ügydöntő munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselőnek a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés megszerzése kötelező. Az alaptevékenység körébe tartozó munkaköröket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Az alaptevékenység körén kívül foglalkoztatott kormánytisztviselő a középfokú iparjogvédelmi szakképesítés megszerzésére kötelezhető, ha az általa betöltött munkakör ezt indokolttá teszi.

(9) A kormánytisztviselő egyéb szakmai képzésére – ideértve a jogi szakvizsga letételét, a munkakörhöz kapcsolódó szakképzést, szaktanfolyam (pl. pénzügyi, adó-, társadalombiztosítási, számítástechnikai tanfolyam) elvégzését, az első, második vagy további diploma megszerzését, valamint a szakosító képzést – hivatali kijelölés vagy egyéni kezdeményezés alapján kerül sor.

(10) Az egyéb szakmai képzésre akkor lehet a kormánytisztviselőt kijelölni, ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára a Hivatal elnöke az adott képzettség megszerzését a hivatali érdekek szempontjából szükségesnek tartja.

(11) Az egyéni kezdeményezés alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével képzésben résztvevő kormánytisztviselővel tanulmányi szerződést köt. A szerződés részletesen tartalmazza a kormánytisztviselővel szemben támasztott követelményeket, valamint a Hivatal által nyújtott támogatásokat és a támogatás visszatérítésére vonatkozó szabályokat.

(12) Szerződés hiányában a kormánytisztviselő saját költségére és szabadsága terhére folytathatja a tanulmányokat, de az iskolarendszerű oktatásban való részvételt – a Kttv. szerinti szabadidő biztosításával – a Hivatal lehetővé teszi.

8. § (1) A dolgozó részére – ideértve a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt is – készenlét, továbbá rendkívüli munkaidő rendelhető el.

(2) Rendkívüli munkaidő a dolgozó munkaidő-beosztásától eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés, ide nem értve, ha a kormánytisztviselő az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

(3) Rendkívüli munkaidőt a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a közvetlen vezető javaslatára vagy saját hatáskörben eljárva rendelhet el. Rendkívüli munkaidő elrendelésére a Hivatal elnöke és a felügyeletet gyakorló elnökhelyettes, gazdasági főigazgató is jogosult.

(4) A rendkívüli munkaidőt annak megkezdése előtt legalább két munkanappal korábban, a 3. melléklet szerinti nyomtatvány felhasználásával kell elrendelni. A dolgozóval a rendkívüli munkaidő elrendelését a kitöltött nyomtatvány egy példányának átadásával kell közölni.

(5) A rendkívüli munkaidő azonnal, szóban is elrendelhető, ha azt vészhelyzet (elemi csapás, baleset, rendkívüli kár, egyéb súlyos ok) indokolja. A (4) bekezdés szerinti előírásokat a vészhelyzet megszűnése után haladéktalanul teljesíteni kell.

(6) A rendkívüli munkaidő elrendelése nem veszélyeztetheti a dolgozó testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.

(7) A teljesített rendkívüli munkaidő elszámolását a dolgozók tekintetében a 4., a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselők esetében az 5. melléklet szerinti nyomtatvány alapján a Pénzügyi és Számviteli Osztály végzi.

(8) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli munkaidőt a dolgozóra irányadó munkarend alapján lehet elrendelni, a munkarendre vonatkozó hivatali szabályozást külön elnöki utasítás tartalmazza.

(9) A készenlét elrendelésére a jelen § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy annak elrendelését – az (5) bekezdés kivételével – a megkezdés előtt legalább öt munkanappal korábban kell közölni.

9. § (1) A dolgozót rendkívüli munkaidő, készenlét teljesítése esetén a Kttv. vagy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti mértékű szabadidő illeti meg.

(2) A rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő dolgozó számára legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalány állapítható meg.

(3) A szabadidőt a rendkívüli munkaidő teljesítését követő harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A szabadidő megváltására a 30 napot megelőző időpontban akkor kerülhet sor, ha a szabadidő kiadását akadályozó – a Hivatal oldalán felmerülő – körülmény már a 8. § (7) bekezdés szerinti elszámolás elkészítésének időpontjában ismertté válik. A megváltás összegének alapja a dolgozó kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

(4) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő részére a (2) bekezdés szerinti szabadidő-átalány nem állapítható meg.

(5) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt rendkívüli munkaidő, készenlét teljesítése esetén a Kttv. szerinti mértékű szabadidő illeti meg.

(6) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő részére a rendkívüli munkaidő teljesítése esetén járó szabadidő kiadásáról a Hivatal elnöke dönt. Ha a szabadidő kiadását a Hivatal elnöke nem engedélyezi vagy az engedélyezett szabadidő a Hivatal oldalán felmerülő okból mégsem adható ki, a teljesített rendkívüli munka ellenértékét pénzben kell megváltani. A megváltás mértéke a vezető kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

10. § (1) A Hivatal elnöke a kinevezésben, vezetői munkakörre történő kinevezést adó munkáltatói intézkedést tartalmazó iratban, munkaköri leírásban, vagy külön okiratban hatalmazza fel a szervezeti egységek vezetőit vagy azok helyetteseit kiadmányozási joggal, illetve az általuk vezetett hivatali szervezeti egység írásbeli képviseletével, továbbá – a kinevezésüknél fogva szóbeli és írásbeli képviselettel rendelkező elnökhelyettesek és a gazdasági vezető kivételével – külön okiratban hatalmazhatja fel a Hivatal bármely vezetőjét vagy kormánytisztviselőjét a Hivatal írásbeli képviseletére vagy valamely ügyben történő hivatali képviseletre.

(2) Ezen utasítás alkalmazásában

11. § (1) Az elnök vagy az elnökhelyettesek kiadmányozzák azoknak az ügyeknek az iratait, amelyekben saját hatáskörben járnak el, vagy amelyeket saját hatáskörbe vonnak.

(2) A főosztályvezetők gyakorolják a kiadmányozás jogát a hatáskörükbe tartozó minden olyan hatósági ügyben, amelyben az elnök, vagy valamely elnökhelyettes a kiadmányozás jogát nem tartotta fenn, illetőleg annak gyakorlását nem vonta magához.

(3) Az osztályvezetők és a kormánytisztviselők feladatkörükben eljárva a kiadmányozási jogot azokban a hatósági ügyekben gyakorolják, amelyekben erre felhatalmazást kaptak. A kiadmányozási jog gyakorlásának feltételeit a munkaköri leírás, vagy külön okiratban adott kiadmányozásra szóló felhatalmazás határozza meg.

(4) A kiadmányok tartalmáért, törvényességéért – az ügyiratot előkészítő kormánytisztviselő felelősségének fenntartása mellett – a kiadmányozó felel.

(5) Kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Az irat akkor hiteles kiadmány, ha

(6) Az iratkezelés és a bélyegző használat részletes szabályait külön elnöki utasítás tartalmazza.

12. § (1) Az SZMSZ, vagy a 10. § (1) bekezdésében említett valamely, a Hivatal elnöke által külön okiratba foglalt felhatalmazás alapján képviseleti joggal rendelkező kormánytisztviselő nem hatósági jogkörbe tartozó ügyben jogosult a Hivatal nevében aláírási jogot gyakorolni.

(2) Az aláírási jog gyakorlása a feladat ellátása során hozott döntések, a megtett intézkedések és egyéb, a Hivatalon belüli vagy kívüli címzetteknek szóló iratok (levelek, jelentések, beszámolók, szakanyagok stb.) aláírását jelenti.

(3) A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés és utalványozás részletes szabályait külön elnöki utasítás tartalmazza.

13. § (1) Más munkakörbe történő áthelyezés, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vezetői munkakörre történő kinevezés visszavonása, valamint a foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a dolgozó a munkaköri feladatait, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat a munkáltatói jogkört gyakorló vezető által kijelölt átvevőnek köteles átadni.

(2) A munkakör átadás-átvételt a 6. melléklet szerinti jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó, az átvevő, valamint az átadás-átvétel megtörténtének igazolása érdekében a munkakört betöltő személy felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető ír alá.

(3) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell különösen:

(4) A jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példányt az átadó, az átvevő, valamint a munkáltatói jogkört gyakorló vezető részére, egy példányt pedig a HÖO vezetője részére kell átadni.

(5) Ha a munkakör átadás-átvételre más munkakörbe történő áthelyezés, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevétele vagy a vezetői munkakörre történő kinevezés visszavonása miatt kerül sor, a munkakör ellátására tekintettel a dolgozó által használatra átvett hivatali felszerelési tárgyakat (mobiltelefon, számológép, diktafon, pendrive stb.), a munkáltatói jogkört gyakorló vezető által erre kijelölt személy részére, kijelölés hiányában a munkáltatói jogkört gyakorló vezető részére át kell adni.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkakör átadás-átvételével egyidejűleg gondoskodik a részére átadott hivatali felszerelési tárgyaknak az azok kezelésével megbízott szervezeti egységek részére történő átadásáról.

(7) Ha a munkakör átadás-átvételre foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése miatt kerül sor, a dolgozó a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói intézkedés szerinti határidőig, az annak mellékletét képező elszámoló-lap felhasználásával számol el a használatra átvett hivatali felszerelési tárgyakkal.

(8) Ha a munkakör átadás-átvételre a jogviszony megszűnése miatt kerül sor, a munkáltatói jogkört gyakorló vezető dönt a dolgozó a hivatali informatikai rendszerbe történő belépési jogosultsága és elektronikus levelezési címe törléséről és annak időpontjáról és döntéséről írásban tájékoztatja a Gazdálkodási és Informatikai Főosztály vezetőjét.

14. § A kormánytisztviselői adatok nyilvántartására és adatvédelmére vonatkozó hivatali szabályokat külön elnöki utasítás tartalmazza.

15. § A dolgozók cafetéria-juttatásaira, lakáscélú támogatására, valamint jutalmazására és juttatásaira vonatkozó hivatali szabályokat külön elnöki utasítások tartalmazzák.

16. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2)³