90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet
az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról1
2013.01.01.
„1. § (1) Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad. (3) E rendeletet a külön jogszabály alapján védett területre, építményre, valamint a sajátos építményfajtákra a rájuk vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett és az azokban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.”
2. § Az OTÉK 2. §-át megelőző alcíme és 2. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Településkép, települési környezet
2. § A telek alakítása, valamint az építmény tervezése, elhelyezése, építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása, továbbá az építmény rendeltetésének megváltoztatása során gondoskodni kell a) a település és a táj szerves kapcsolatáról, az építmény környezetbe illeszkedő elhelyezéséről, a település ökológiai rendszerének védelméről,
b) a település, a településrész értéket képviselő építészeti arculatának megőrzéséről,
c) a település építészeti értékeinek megóvásáról, és az építészeti minőség emeléséről, és
d) a településrendezési eszközökben meghatározottak szerint az építészeti és régészeti örökség, a tájrészletek látványának (rálátás), valamint a telekről feltáruló kilátás védelméről annak mértékéig, hogy az érintett telek szabályos beépítését ne akadályozza.”
(Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területeit)
„3. erdő
3.1. védelmi erdő-,
3.2. gazdasági erdő-,
3.3. közjóléti erdő-,”
[területként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni.]
„(5) A (3) bekezdésben foglalt egyes területfelhasználási egységek a helyi sajátosságoknak megfelelően tovább bonthatók. (6) Egy területen egymás felett többszintes területfelhasználás is meghatározható.”
„(1) A 6. § (3) bekezdése szerinti területfelhasználási egységek területeit közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre kell tagolni. A beépítésre szánt területeket építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe kell sorolni. (2) Az építési övezeteket, övezeteket a meglévő vagy tervezett rendeltetésük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján úgy kell besorolni, hogy az egy övezetbe tartozó, azonos adottságú telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg. Az építési övezeten belül zártsorú beépítés esetén a saroktelekre vonatkozóan eltérő építési jog is megállapítható.”
(Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább:)
„7. az építési övezet használati céljával összefüggő rendeltetést, és – a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – az ezen kívül elhelyezhető egyéb rendeltetést, valamint azt a rendeltetést, amely nem helyezhető el, 8. a terepszint alatti építés mértékét és helyét.”
„(4) A helyi építési szabályzat a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében további előírásokat, különösen az épület legmagasabb pontjának magasságát, az építészeti karakter jellemzőit meghatározó rendelkezést írhat elő.
(5) Az épületmagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati felületek magasságát az adott felületi síknak (vagy íves felületnek)
aa) a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő épületkontúrt kitöltő legfelső építményszintje záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala, és
ab) a rendezett tereppel való metszésvonala
közötti magassággal kell meghatározni;
b) az egyes homlokzatfelületek magasságához hozzá kell számítani
ba) mindazoknak az épületrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész, reklámhordozó vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
bb) íves homlokzatfelületek esetén a számítási eljárás azonos a ba) alpontban leírttal, de a visszavetítés a kiterített felület érintővonalára merőlegesen, pontonként történik;
c) figyelmen kívül kell hagyni:
ca) a kéményeket,
cb) a tetőszerelvényeket,
cc) a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablakokat,
cd) a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozókat,
ce) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar homlokzatfelületeit,
cf) a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait,
cg) a tűzfalat,
ch) a pincelejáró, a gépkocsilehajtó, az angolakna térszint alatti homlokzati felületeit;
d) az egy telken álló épületek épületmagasságát külön-külön kell meghatározni.”
5. § Az OTÉK 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A közműellátás építési övezetenkénti mértékét és módját a helyi építési szabályzatban kell megállapítani. (2) A közművesítettség szempontjából az építési övezet
a) teljesen közművesített, ha
aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
ab) az ivóvíz,
ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés
együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;
b) részlegesen közművesített, ha
ba) a villamos energia,
bb) az ivóvíz,
bc) a közterületi csapadékvíz-elvezetés
közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban
történik;
c) hiányosan közművesített, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn;
d) közművesítetlen, ha nincs közüzemi vagy közcélú szolgáltatás.”
„10. § (1) A területfelhasználási egység telkén – helyi építési szabályzat eltérő szabályozása hiányában – elhelyezhető építmény rendeltetését a 11–24. § és a 26–30/B. § határozza meg. Az elhelyezhető építmény – a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában – egy vagy több rendeltetést tartalmazhat. (2) Az egyes építési övezetekben vagy övezetekben az övezet sajátos használatának megfelelő, e rendelet szerinti rendeltetéseken kívül csak olyan más rendeltetés engedhető meg, amely használata során a terület sajátos használatát nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.
(3) Minden területen elhelyezhető az előírások szerinti gépjárművek elhelyezését biztosító építmény. A lakóterületen – a falusias lakóterület kivételével –, a vegyes területen és az üdülőterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A nagyvárosias lakó-, településközpont- és az intézményi területen új önálló üzemanyagtöltő nem helyezhető el.”
„(2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda és
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.”
„(2) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda és
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.”
„(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató és
g) sport
rendeltetést is tartalmazhat.”
„Településközpont terület
16. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. (2) A településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.”
„Intézmény terület
17. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az intézmény területen elhelyezhető épület – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – : a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A (2) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, továbbá más lakás a helyi építési szabályzatban meghatározott számban és módon (önálló lakó vagy más rendeltetésű épületben meghatározott szintszám felett) alakítható ki.”
„(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.”
„22. § (1) Az üdülőházas területen olyan – általában – kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. (2) Az üdülőházas területen állattartó épület – a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.”
„24. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek célját és fajtáját a településszerkezeti tervben, a beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni. (2) Különleges terület
a) a nagy bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület,
b) a nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület,
c) a vásár, kiállítás és kongresszus területe,
d) az oktatási központok területe,
e) az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
f) a nagykiterjedésű sportolási célú terület,
g) a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
h) az állat- és növénykert területe,
i) a nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,
j) a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület,
k) a hulladékkezelő, -lerakó területe,
l) a közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület, ha az nem a közlekedési területen belül kerül elhelyezésre, valamint a repülőtér területe,
m) a temető területe,
n) a mezőgazdasági üzemi terület,
o) az egyéb, a 10–23. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület.”
„25. § (1) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) A telekre előírt legkisebb zöldfelületbe a tetőkert és a vízfelület az 5. számú melléklet szerint számítható be.”
„26. § (1) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál. (2) A közút, a vasút elhelyezése céljára – más jogszabályi előírás hiányában – legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani a vonalvezetési jellemzők figyelembe vételével:
a) gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) esetén 60 m,
b) főút esetén 40 m,
c) országos mellékút esetén 30 m,
d) helyi gyűjtőút esetén 22 m,
e) kiszolgáló út esetén 12 m,
f) kerékpárút esetén 3 m,
g) gyalogút esetén 3 m,
h) kétvágányú vasút esetén 20 m,
i) egyvágányú vasút esetén 10 m.
(3) A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.”
„27. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. (2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(3) A zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület.
(4) A zöldterület telkén épület legfeljebb 7,50 m beépítési magassággal helyezhető el.
(5) Az egyes zöldterületek legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint a következő:
a) közkert esetében
aa) a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%,
ab) a legkisebb zöldfelület: 60%,
b) közpark esetében
ba) a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%,
bb) a legkisebb zöldfelület: 70%.”
„(2) Az erdő területfelhasználási célja szerint:
a) védelmi,
b) gazdasági,
c) közjóléti
lehet.
(3) A védelmi erdőben – a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai építmények kivételével – épületet elhelyezni nem lehet.”
„(5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
(6) A birtokközpont telkén az (1) és a (4) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület elhelyezhető.”
„30/B. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület
a) az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
b) a nagy kiterjedésű sportolási célú terület,
c) a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület,
d) a vadaspark, arborétum területe,
e) a temető területe,
f) a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület,
g) a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági terület,
h) burkolt vagy fásított köztér, sétány,
i) az egyéb, a 26–30/A. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület. (3) A (2) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el. (4) A különleges beépítésre nem szánt területen épület – legfeljebb 5%-ig – a helyi építési szabályzatban megengedett beépítettséggel helyezhető el.
(5) A (2) bekezdés h) pontjában meghatározott burkolt köztér, fásított köztér és sétány legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint a következő: a) burkolt köztér esetében a megengedett legnagyobb beépítettség: 5%,
b) fásított köztér, sétány esetében
ba) a megengedett legnagyobb beépítettség: 5%,
bb) a legkisebb zöldfelület: 20%.”
(Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben – ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik – elhelyezhetők:)
„6. a megújuló energiaforrás műtárgya, amely használata során az építési övezetben, övezetben az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet.”
„33. § (1) Épület csak olyan telken vagy építési telken helyezhető el, a) amelynek megközelíthetősége – beépítésre nem szánt területen a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével – gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított,
b) ahol a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz, technológiai víz biztosított,
c) ahol a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése biztosított,
d) ahol a használat során keletkező hulladék elszállításának, ártalommentes elhelyezésének vagy házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint
e) amelyhez a gépjárművek elhelyezése a 42. §-ban előírtak szerinti biztosítható. (2) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon teljesíthetők az övezetre előírt teljes közművesítettség esetében is.”
„(8) Az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületet csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől.
(9) Építési határvonalon kívülre eső épületrész
a) az előkertbe a legalább 5,0 m-es előkertméret,
b) a telek közterületi homlokvonalára helyezett épületeken a közterület fölé – a 39. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – a legalább 12 m szélességgel szabályozott közterület, c) az oldalkertbe – legfeljebb 1,0 m-es benyúlással – a legalább 4,0 m-es oldalkert méret
esetében létesíthető.”
„(1) A védőterület a káros hatások elleni védelmet vagy biztonságot szolgáló terület, amely lehet
a) védőterület (biztonsági terület), vagy
b) nyomvonal jellegű építmény esetén védősáv (biztonsági övezet).”
„(8) Az országos közút és vasútvonal mellett nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület – a gazdasági területek és a 24. § (2) bekezdés i), k) és n) pontja szerinti területek kivételével – a) gyorsforgalmi út esetében az út tengelyétől számított – amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik – 250-250 m széles területen,
b) főút és a gyorsforgalmi úthoz tartozó csomóponti ág esetében az út tengelyétől számított 50-50 m széles területen,
c) környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti pálya esetében a vasút szélső vágányától számított 100 m széles területen.
(9) Az országos közút mellett nem sorolható közjóléti erdő területfelhasználási egységbe az út tengelyétől számított
a) gyorsforgalmi út esetében 100-100 m széles terület,
b) főút esetében 50-50 m széles terület.
(10) Országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el.
(11) Katasztrófaveszélynek, katasztrófa kockázatnak kitett területen beépítésre szánt területet kijelölni, illetve épületet elhelyezni csak a település katasztrófavédelmi besorolásának és a veszélyeztető hatásnak a figyelembevételével lehet.
(12) A (8)–(10) bekezdés előírásait a meglévő és a tervezett közút és vasút esetében egyaránt alkalmazni kell.”
„(7) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást – helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában – minden megkezdett 6 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 termőföldterület biztosításával, amelyek 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.”
„(11) Ha az adottságok szükségessé teszik, a (2) bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.”
31. § Hatályát veszti az OTÉK
8. 15. §-a, és az azt megelőző alcím,
9. 18. §-a, és az azt megelőző alcím,
11. 21. §-a, és az azt megelőző alcím,
12. 23. § (2) bekezdésében a „ , szabályozási tervben” és a „vagy csak kivételesen csoportos formában” szövegrész,
25. 42. § (4) bekezdés a) pontjában a „[pl. szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület (színház, múzeum, cirkusz, szabadidőközpont, állatkert, arborétum stb.), kereskedelmi bevásárlóközpont, sportépítmény (sportcsarnok, stadion, strand, uszoda stb.), emlékhely stb.]” szövegrész,
6. 9. §-ában az „egységes” szövegrész helyébe az „egységes és összefüggő”,
10. 23. § (1) bekezdésében a „legfeljebb” szövegrész helyébe az „elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb” szöveg, az „üdülőegységes” szövegrész helyébe az „üdülőegységet magába foglaló” szöveg,
12. 28. § (4) bekezdés 2. pontjában az „egészségügyi-szociális, turisztikai” szövegrész helyébe a „közjóléti” szöveg, az „5%-os” szövegrész helyébe „legfeljebb 5%-os” szöveg,
13. 29. § (1) bekezdésében a „termékfeldolgozás és -tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei” szövegrész helyébe az „ , a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények” szöveg,
18. 31. § (1) bekezdésében a „településrendezési,” szövegrész helyébe a „településrendezési, településképi, illeszkedési,” szöveg,
20. 34. § (1) bekezdés b) pontjában az „oldalhatára legyen” szövegrész helyébe az „oldalhatára, szemközti építési határvonala és a telek másik oldalhatára között beépítetlen telekrész legyen” szöveg,
21. 34. § (3) bekezdésében az „a megengedett építménymagasság legalább 2/3-a, de minimum” szövegrész helyébe a „legalább” szöveg,
25. 35. § (6) bekezdésében a „szennyvízszikkasztó (talaj – abszorpciós csatornapótló)” szövegrész helyébe a „tisztítómezővel ellátott oldómedencés” szöveg,
33. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(4) Ez a rendelet 2013. január 2-án hatályát veszti.
1. melléklet a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelethez
A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
1. |
A területfelhasználási egységekre meghatározandó |
Az építési telekre meghatározandó |
2. |
Általános használat szerinti terület |
Sajátos használat szerinti terület |
Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség
(m2/m2) |
Megengedett legnagyobb beépítettség
(%) |
Megengedett legnagyobb beépítési magasság
(m) |
Legkisebb zöldfelület
(%) |
3. |
lakó |
nagyvárosias |
3,0 |
80 |
12,5< |
10 |
4. |
kisvárosias |
1,5 |
60 |
<12,5 |
20 |
5. |
kertvárosias |
0,6 |
30 |
<7,5 |
50 |
6. |
falusias |
0,5 |
30 |
|
40 |
7. |
vegyes |
település-
központ |
2,4 |
80 |
|
10 |
8. |
intézményi |
3,5 |
a település legnagyobb mértékű lakóterületi beépítettségnél legfeljebb 25%-kal megnövelt érték |
|
a be nem épített terület 50%-a |
9. |
gazdasági |
kereskedelemi, szolgáltató |
2,0 |
60 |
|
20 |
10. |
jelentős mértékű zavaró hatású ipari |
1,5 |
30 |
|
40 |
11. |
egyéb ipari |
1,5 |
50 |
|
25 |
12. |
üdülő |
üdülőházas |
1,0 |
30 |
6,0< |
40 |
13. |
hétvégiházas |
0,2 |
20 |
|
60 |
14. |
különleges |
|
2,0 |
40 |
<6,0 |
40 |
”
2. melléklet a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelethez14
Az elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása
Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani:
1. minden lakás, és üdülő önálló rendeltetési egysége után,
2. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének 0–100 m2-ig minden megkezdett 10 m2, e fölött minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,
3. szállás jellegű – kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon – önálló rendeltetési egység minden vendégszoba után,
4. vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztóterének minden megkezdett 5 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is),
5. bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden foglalkoztatója és/vagy tanterme nettó alapterületének minden megkezdett 20 m2-e után,
6. felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,
7. kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység (színház, bábszínház, filmszínház, operaház, koncert-, hangversenyterem, művelődési központ, disco, vigadó, kaszinó, variete, cirkusz stb.) minden megkezdett 5 férőhelye után, valamint ahol a férőhely száma nem állapítható meg (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után,
8. sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 5 férőhelye után, lelátóval rendelkező, fedetlen vagy részben fedett sportlétesítmény minden megkezdett 15 férőhelye után,
9. igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után,
10. fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden megkezdett 4 betegágya után,
11. ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység gyártó, szerelő helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után,
12. raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségeinek minden megkezdett 1500 m2-e után,
13. közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek
13.1. vasúti állomásegységhez:
13.1.1. normál nagy- és helyközi vasútállomás esetén (egy településen több állomás esetében arányosan elosztva)
13.1.1.1. 30000 fő lakosig vagy középállomásnál minden 1000 lakos,
13.1.1.2. 30000–100000 fő lakosig vagy agglomerációs, kiemelt üdülőterületi, gyógyhelyi középállomásnál minden 1500 lakos,
13.1.1.3. 100000 fő lakos fölött vagy vasúti csomóponti állomásnál minden 2500 lakos
után,
13.1.2. kisvasúti állomás esetén egyedi vizsgálat alapján;
13.2. távolsági és helyközi autóbusz állomás és megállóhely egységhez (egy településen több állomás esetében arányosan elosztva):
13.2.1. 30000 fő lakosig minden 1000 lakos,
13.2.2. 30000–100000 fő lakosig vagy agglomerációs, kiemelt üdülőterületi, gyógyhelyi állomásnál, megállóhelynél minden 1500 lakos,
13.2.3. 100 000 fő lakos fölött vagy csomóponti állomásnál, megállóhelynél minden 2500 lakos
után;
13.3. hajóállomás esetén:
13.3.1. 30 000 fő lakosig 5–10 db,
13.3.2. 30 000–100 000 fő lakosig 10–20 db,
13.3.3. 100 000 fő lakos fölött 20–30 db;
13.4. helyi tömegközlekedési eszköz végállomása esetén egyedi vizsgálat alapján (P+R);
13.5. repülőtér esetén egyedi vizsgálat alapján,
14. iroda, és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,
15. jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység (állatkert, növénykert, temető stb.) és közhasználatú park területének minden megkezdett 500 m2-e után,
16. kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona esetében minden 10 férőhely után,
17. hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység huzamos tartózkodás céljára szolgáló irodai helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után.
”
3. melléklet a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelethez
A tetőkertek és a vízfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelületbe
1. Az egybefüggő, legalább 10 m2-t elérő területű tetőkertek beszámítása a zöldfelületbe
|
Az épített szerkezet feletti termőföld rétegvastagsága |
A telepíthető növényállomány szerkezete, zöldtető jellege |
A tetőkert összterületéből zöldfelületként számítható rész |
|
8–20 cm termőréteg vagy könnyített szerkezetű talaj (szubsztrát) |
egyszintes növényállományú, extenzív zöldtető |
15% |
|
21–40 cm termőréteg |
egyszintes növényállományú félintenzív zöldtető |
25% |
|
41–80 cm termőréteg |
kétszintes növényállományú intenzív zöldtető |
40% |
|
81 cm termőréteg felett |
háromszintes növényállományú intenzív zöldtető (pl. mélygarázs felett, járószinten) |
75% |
2. A vízfelület beszámítása a zöldfelületbe
|
A vízfelület jellege |
A vízfelület összterületéből zöldfelületként számítható rész |
|
Természetes vízfelület állandó vízborítottsággal (patak, tó), illetve mesterséges vízfelület állandó vízborítottsággal és szigetelés nélküli mederrel, állandó vízi élővilággal |
100% |
|
Mesterséges vízfelület szigetelt mederrel, állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal |
75% |
”
