95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet
95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet
a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről1
A Kormány
az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,
az 1. § a) és b) pontja, az 1. § c) pont cd) alpontja tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (2) bekezdésében,
az 1. § c) pont ca) és cb) alpontja tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés f) pontjában,
az 1. § c) pont cc) alpontja tekintetében a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdés a) pontjában,
az 1. § d) pontja tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában,
az 1. § e) pontja tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés o) pontjában,
az 1. § f) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 26. § tekintetében a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 28. § a) pontjában,
a 27. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában,
a 29. § tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 30. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés e) pontjában,
a 31. § tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 34. § tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában,
a 35. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 36. § tekintetében a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 11. pontjában,
a 38. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 34. pontjában,
a 39. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés q) pontjában,
a 40. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés r) pontjában,
a 41. § tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 26. pontjában,
a 42. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és b) pontjában,
a 43. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés f) és o) pontjában, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés b) pontjában és 28. § (2) bekezdésében,
a 45. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében,
a 46. § tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és 28. § (2) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, valamint a rehabilitációs szakigazgatási szervek kijelölése
1. § A Kormány
a) az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként, orvosszakértői, valamint rehabilitációs szakértői szervként a rehabilitációs szakigazgatási szervet;
b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként, orvosszakértői, valamint rehabilitációs szakértői szervként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal);
c)2 a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként
ca) az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékkel,
cb) az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel,
cc) a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékével,
cd) a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékkel,
ce) a Rehabilitációs Orvosszakértői Névjegyzékkel és
cf) a foglalkozási rehabilitációs szakértők, valamint a rehabilitációs orvosszakértők továbbképzésével
összefüggő feladatok ellátása során a Hivatalt;
d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20/C. §-a szerinti, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartást vezető szociális hatóságként a Hivatalt;
e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 139. § (2) bekezdése szerinti, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartást vezető hatóságként a Hivatalt;
f)3 az Szt. 58/A. § (2), (2a) és (2e) bekezdése, valamint a Gyvt. 145. § (2), (2a) és (2c) bekezdése szerinti, a szociális és a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadási eljárásban (a továbbiakban: befogadás) első fokon szakhatóságként a Hivatalt
jelöli ki.
2. A Hivatal jogállása
2. §4 A Hivatal a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.
2/A. §5 (1) A Hivatalt főigazgató vezeti.
(2) A Hivatal főigazgató-helyettesét a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
3. § A Hivatal főigazgatója
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal alkalmazottai felett,
b) gondoskodik az egységes hatósági, szakhatósági, szakértői tevékenység kialakításáról, irányítja és ellenőrzi a Hivatal szakmai tevékenységét,
c) irányítja a tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok ellátását,
d) meghatározza a Hivatal feladatellátása során követendő belső eljárási, ügyviteli rendet,
e) gondoskodik a folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzési rendszer, a belső ellenőrzési rendszer működtetéséről, ennek keretében felülvizsgálatot rendelhet el, szükség esetén az ellátást megállapító szervnél kezdeményezi az ellátás megszüntetését, a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését,
f) gondoskodik az alkalmazottak képzéséről, továbbképzéséről,
g) a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának kezdeményezésére javaslatot tesz a miniszternek, közreműködik azok előkészítésében, véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit,
h) a Hivatal tevékenységéről évente beszámolót készít a miniszternek, és gondoskodik a beszámolónak a Hivatal honlapján történő közzétételéről.
3. A Hivatal feladat- és hatásköre, illetékessége
4. § A Hivatal – a nyilvántartások vezetésére vonatkozó feladatkörében – ellátja
a) a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek nyilvántartásával,
b) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójával és országos nyilvántartásával,
c) a szociális szolgáltatások országos jelentési rendszerével,
d) a szociális szolgáltatások, a gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartással,
e) az akkreditált munkáltatók nyilvántartásával,
f) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal érintett munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó központi nyilvántartással,
g) a védett műhelyek nyilvántartásával,
h) az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel,
i) az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékkel,
j) a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékével,
k) a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékkel
l)6 a Rehabilitációs Orvosszakértői Névjegyzékkel
kapcsolatos feladatokat.
5. § (1) A Hivatal – szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatkörében – ellátja
a) szociális szolgáltatók, intézmények esetén a működés engedélyezésével, a működés és a hatósági tevékenység ellenőrzésével,
b) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények esetén a működés engedélyezésével,
c) a szociális intézményi foglalkoztatással, a szociális foglalkoztatási támogatás pályáztatásával és finanszírozásával,
d) a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az utcai szociális munka és a krízisközpontok finanszírozásával,
e) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények működését engedélyező szervek munkájának segítése céljából létrehozott iratmintáknak a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos nyilvántartási rendszerén keresztül történő elektronikus kiadásával,
f) a központi szociális információs rendszerek fejlesztésével és működtetésével
kapcsolatos feladatokat.
(2) A Hivatal a jogszabályban meghatározottak szerint az első fokú eljárásban szakhatósági állásfoglalást ad a befogadás megállapításához.
(3) A Hivatal a jogszabályban meghatározott esetekben szakértői feladatokat lát el, e feladatkörében szakvéleményt ad
a) a súlyos fokozatú demens megbetegedésről,
b) a fogyatékos személyek alapvizsgálatához, a rehabilitációs és szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálathoz, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatához.
6. § (1) A Hivatal – foglalkozási rehabilitációs feladatkörében – ellátja
a) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjával és az akkreditált munkáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági ügyekkel,
b) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal,
c) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával, az azt elősegítő támogatásokra, szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatással, információnyújtással,
d) a költségvetési forrásból, vagy az Európai Unió pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatokkal összefüggő, a pályázatok kiírásával, bonyolításával és ellenőrzésével
kapcsolatos feladatokat.
(2) A Hivatal a foglalkozási rehabilitációval összefüggő oktatási, innovációs, tárolási, logisztikai, nyilvántartási és informatikai feladatokat lát el.
(3)7 A Hivatal első fokú hatóságként eljár a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, azok visszakövetelésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben.
7. § A Hivatal – módszertani feladatkörében – kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja
a) a rehabilitációs, valamint a szociális ellátások és szolgáltatások iránti szükségletek felmérésének és értékelésének a szempontjait,
b) a feladat- és hatáskörébe tartozó vizsgálatok szakmai szabályait.
8. §8
9. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Hivatal a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a rehabilitációs szakigazgatási szervek hatósági ügyeiben. Ha a rehabilitációs szakigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásban szakhatóságként vagy szakértői szervként jár el, a másodfokú eljárásban a Hivatal jár el.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Hivatal a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a szociális és gyámhivatalok hatósági ügyeiben.
(3) A Hivatal a hatáskörébe tartozó feladatokat Magyarország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.
(4)9 A Hivatal eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezésétől eltérően a központi államigazgatási szerv vezetőjének első fokú döntése ellen – a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzés kivételével – van helye fellebbezésnek. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a miniszter.
4. A rehabilitációs szakigazgatási szervek jogállása
10. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve.
(2)10 A rehabilitációs szakigazgatási szerv tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. § (4) bekezdésében, valamint 7. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott hatáskörök – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a Hivatal főigazgatója.
(3) A Khtv. 7. § (1) bekezdése szerinti egyetértési jogkört a miniszter gyakorolja.
11. § A Hivatal főigazgatója a rehabilitációs szakigazgatási szerv irányításával összefüggő feladatai körében
a) megállapítja a rehabilitációs szakigazgatási szervek kötelező belső szakmai szabályzatainak elveit és főbb tartalmi követelményeit,
b) eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével segíti a hatósági és szolgáltató tevékenységet,
c) meghatározza és kidolgozza a hatósági és szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges informatikai és számítógépes rendszerek szakmai követelményeit, javaslatot tesz a rehabilitációs szakigazgatási szervek informatikai rendszerének és ingatlanállományának fejlesztésére,
d) meghatározza a rehabilitációs szakigazgatási szervek hatósági és szolgáltató tevékenységére vonatkozó adatgyűjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez, melyekhez kapcsolódóan prognózisokat, elemzéseket, statisztikai összesítéseket, nyilvántartásokat készít,
e) ellátja a rehabilitációs szakigazgatási szervek munkatársainak rehabilitációs szakmai humánerőforrás fejlesztéséhez és belső szakmai képzéséhez kapcsolódó feladatokat,
f) koordinálja a rehabilitációs szakigazgatási szerveknek a személyek szabad áramlásához kapcsolódó feladatai végrehajtását,
g) ellátja az Európai Unió pénzügyi alapjaiból, vagy más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, foglalkozási rehabilitációs, képzési és informatikai programok megvalósításának szervezési, lebonyolítási és koordinációs feladatait,
h) koordinálja a rehabilitációs szakigazgatási szerveknek az Európai Unió pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatásokkal megvalósuló tevékenységét.
12. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szervek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. A rehabilitációs szakigazgatási szervek székhelye megegyezik a fővárosi és megyei kormányhivatalok székhelyével.
(2) A rehabilitációs szakigazgatási szerv élén igazgató áll. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. A rehabilitációs szakigazgatási szerv igazgatója vagy igazgatóhelyettese orvosszakértő.
5. A rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköre, illetékessége
13. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv végzi a rehabilitációs hatóság részére jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági feladatokat, ellátja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeletei által a rehabilitációs hatóság részére meghatározott feladatokat.
(2) A rehabilitációs szakigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban szakhatóságként vesz részt, e feladatkörében szakhatósági állásfoglalást ad
a) a hozzátartozói nyugellátás,
b) a baleseti járadék,
c) a rokkantsági járadék,
d) a fogyatékossági támogatás,
e) az aktív korúak ellátása,
f) a magasabb összegű családi pótlék,
g) a bányászok egészségkárosodási járadéka,
h) a bányászati dolgozók keresetkiegészítése,
i) a hadi rokkantsági ellátások
megállapításához.
(3) A rehabilitációs szakigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben szakértői feladatokat lát el, e feladatkörében szakvéleményt ad
a) a keresőképesség vagy keresőképtelenség elbírálásához,
b) a táppénzes időszak alatt megállapítható egészségkárosodásról,
c) a baleseti táppénz idejének meghosszabbításához,
d) a közúti járművezetők egészségi alkalmasságáról,
e) a közlekedőképességről,
f) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékéről,
g) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről,
h) a nemzeti gondozási díj megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről,
i) az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek juttatásainak megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről,
j) a kárpótlási jegy ellenében járó életjáradék megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről,
k) a felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságáról.
(4) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal jogszabályban meghatározott esetben komplex minősítést végez. A rehabilitációs szakigazgatási szerv a komplex minősítést jogszabályban meghatározott esetben az érintett személy kérelmére végzi el, és hatósági bizonyítványt állít ki annak eredményéről.
(5) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal erre irányuló kérelem esetén a komplex minősítés keretében szakvéleményt ad a közlekedőképességről is.
(6)11 A rehabilitációs szakigazgatási szerv a (3) bekezdés e) pontja szerinti vizsgálatot
a) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó-mentességre való jogosultság igazolásához a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjének,
b) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítési támogatásra való jogosultság igazolásához a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának
megkeresésére végzi el azzal, hogy a megkeresésre a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.
14. § A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá nem tartozó ellátás esetén a rehabilitációs szakigazgatási szerv – az illetékes társadalombiztosítási szerv külön megkeresésére és térítési díj fizetése ellenében – szakvéleményt ad a Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező,
a) az Európai Unió tagállamában,
b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, vagy abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,
c) kétoldalú szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban
biztosítottnak minősülő személy rehabilitálhatóságáról, valamint javaslatot tesz az orvosi rehabilitációhoz szükséges egészségügyi szolgáltatásokra.
15. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv illetékességi területe – Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve illetékességének kivételével – megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére is kiterjed.
(2) Ha a hatósági, szakhatósági vagy szakértői eljárásba vont személy (a továbbiakban: érintett személy) nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve jár el.
(3) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a fegyveres rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás mértékének meghatározásában Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve jár el.
(4) A felsőoktatásban részt vevő hallgatók diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve jár el.
6. A rehabilitációs szakigazgatási szervek, valamint a Hivatal eljárására vonatkozó szabályok
16. § (1)12 A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal a 13. és 14. § szerinti eljárásokban bizottsági állásfoglalás alapján hozza meg döntését, szakhatósági állásfoglalását, szakvéleményét. A szakértői bizottság tagjait és elnökét az eljáró szerv vezetője jelöli ki. A szakértői bizottság elnökének csak kormányzati szolgálati jogviszonyban álló orvosszakértő jelölhető ki. A szakértői bizottság elnöke legalább az osztályvezetővel azonos illetményben és juttatásokban részesül.
(2) A szakértői bizottság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legalább két tagból áll. A szakértői bizottság komplex minősítés során legalább négy tagból áll.
(3) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a szakértői bizottságban a nem orvosszakértő tagok száma nem haladhatja meg az orvosszakértő tagok számát.
(4) A komplex minősítés során a szakértői bizottság
a) legalább két tagja orvosszakértő,
b) legalább egy tagja foglalkozási rehabilitációs szakértő,
c) legalább egy tagja szociális szakértő.
(5) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal a szakértői bizottság elnöke kivételével nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakértőt is igénybe vehet. Ebben az esetben – ha jogszabály kivételt nem tesz –
a) szociális szakértőként az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben,
b) foglalkozási rehabilitációs szakértőként a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékben
c)13 orvosszakértőként a Rehabilitációs Orvosszakértői Névjegyzékben
szereplő szakértőt lehet igénybe venni.
(6)14 A szakértői bizottságnak nem lehet tagja, aki részt vett vagy részt vesz az érintett személy gyógykezelésében, szociális gondozásában.
17. § A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal eljárására irányadó ügyintézési határidő – ha jogszabály másként nem rendelkezik – 30 nap. Komplex minősítés esetén az eljárásra irányadó ügyintézési határidő 60 nap.
18. § (1) A 13. § (2) bekezdése szerinti szakhatósági eljárás esetén a megkereső hatóság a rehabilitációs szakigazgatási szerv rendelkezésére bocsátja a minősítés elvégzéséhez szükséges iratokat, így
a) az érintett személy egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt,
b) az a) pont szerinti véleményben feltüntetett körülményekkel összefüggő egészségügyi dokumentációt,
c) ha az érintett személy foglalkoztatott és a megalapozott szakhatósági állásfoglalás kiadásához szükséges, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e,
d) a jogszabály vagy az eljáró hatóság által rendszeresített formanyomtatványt vagy nyilatkozatot.
(2) A komplex minősítés során a rehabilitációs szakigazgatási szerv – belföldi jogsegély keretében –
a) a települési önkormányzat jegyzőjétől tájékoztatást kérhet az érintett személy szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára vonatkozó adatokról, körülményekről,
b)15 a járási hivatal munkaügyi kirendeltségétől tájékoztatást kérhet az érintett személy vonatkozásában az adott térség munkaerő-piaci helyzetéről.
19. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal 13. és 14. § szerinti eljárásában személyes vizsgálatot kell végezni, ha
a) jogszabály azt kötelezővé teszi,
b) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan nem ítélhető meg az érintett személy állapota, vagy
c) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az ellátásra való jogosultságnak a szakértői bizottság által vizsgált feltételei nem állnak fenn.
(2) A személyes vizsgálatot – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a rehabilitációs szakigazgatási szerv, illetve a Hivatal székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni.
(3) A személyes vizsgálat az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhető, ha a döntés, szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény kiadásához az érintett személy lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges.
(4) A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha az érintett személy háziorvos által igazolt egészségi állapota nem teszi lehetővé a rehabilitációs szakigazgatási szerv, illetve a Hivatal székhelyén vagy telephelyén való megjelenését.
(5) A kiegészítő egészségügyi, képességfelmérő vizsgálat elvégzésére a rehabilitációs szakigazgatási szerv vagy a Hivatal együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval.
20. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal által kiadott szakvélemény tartalmazza:
a) az érintett személy azonosítására szolgáló, törvény alapján kezelhető azonosító adatokat,
b) az érintett személy egészségi állapotára vonatkozó, törvény alapján kezelhető egészségügyi adatokat,
c) a szakvélemény kiállításának helyét, időpontját,
d) a szakvéleményt kérő szerv megnevezését,
e) a kért vizsgálat típusát, a feltett kérdéseket, az azokra adott válaszokat,
f) a szakértői vizsgálat során felhasznált dokumentumok és az elvégzett vizsgálatok megjelölését, személyes vizsgálat és meghallgatás esetén annak időpontját és helyszínét, valamint
g) a felülvizsgálat szükségességét, időpontját, a szakvélemény időbeli hatályát.
(2) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal által kiadott szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza
a) az érintett személy azonosítására szolgáló, törvény alapján kezelhető azonosító adatokat,
b) az érintett személy egészségi állapotára vonatkozó, törvény alapján kezelhető egészségügyi adatokat,
c) komplex minősítés esetén az érintett személy szociális helyzetére és rehabilitálhatóságára vonatkozó, törvény alapján kezelhető adatokat,
d) a felülvizsgálat szükségességét, időpontját, a szakhatósági állásfoglalás időbeli hatályát.
21. § (1)16 A befogadási eljárás során a Hivatal a szakhatósági állásfoglalását, előzetes szakhatósági hozzájárulását
b) az adott területre szolgáltatási típusonként, a költségvetési források és a területi lefedettség figyelembevételével meghatározott befogadható kapacitások (a továbbiakban: kapacitás), vagy
c) a miniszternek az Szt. 58/A. § (2f) bekezdésében vagy a Gyvt. 145. § (2f) bekezdésében biztosított jogkörében hozott döntése
alapján adja ki.
(2)17 A miniszter minden év január 15-éig közleményben teszi közzé a naptári évre vonatkozó kapacitást. A miniszter a kapacitásokban év közben szükség szerint bekövetkező változást soron kívül, közleményben teszi közzé.
(3)18 Az adott évre még rendelkezésre álló kapacitást a Hivatal január kivételével minden hónap 5-éig közzéteszi a honlapján. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befogadásra a szakhatósági eljárások megindulásának sorrendjében a kapacitás erejéig van lehetőség. A működést engedélyező szerv a kérelmek benyújtásának sorrendjében keresi meg a szakhatóságot, ha a kérelemhez előzetes szakhatósági hozzájárulást nem csatoltak.
(4)19 A Hivatal a hozzájárulását megtagadja, ha a kérelmező nem állami fenntartó a szervezeti formája alapján, a tárgyévi költségvetésről szóló törvény szerint nem jogosult költségvetési támogatásra.
(5) A Hivatal által a befogadás során kiadott szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza a befogadott
a) szolgáltató, intézmény, hálózat megnevezését és ellátási területét,
b) ellátotti számot, illetve férőhelyszámot.
7. Záró rendelkezések
22. § Ez a rendelet 2012. július 1-jén lép hatályba.
23. § (1)20 A szakértői bizottság orvosszakértői tagjainak az egészségbiztosítási szakvizsgát 2015. december 31-ig kell megszerezniük. 2015. december 31-ét követően egészségbiztosítási szakvizsgával nem rendelkező személy a szakértői bizottságnak orvosszakértőként nem lehet a tagja.
(1a)21 A szakértői bizottság szociális szakértő tagjainak a szociális szakvizsgát 2013. december 31-ig kell megszerezniük. 2013. december 31-ét követően szociális szakvizsgával nem rendelkező személy a szakértői bizottságnak szociális szakértőként nem lehet a tagja.
(2) A 2010. augusztus 16-án folyamatban lévő, gondozási szükséglet megállapítására irányuló eljárásokat, valamint azok felülvizsgálatát az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 2010. augusztus 16-án hatályos szabályai alapján kell lefolytatni. A 2010. augusztus 17-ét megelőzően az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által a gondozási szükséglet tekintetében kiadott szakvélemények továbbra is felhasználhatók a gondozási szükséglet újabb vizsgálata nélkül.
(3) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, illetve jogelődjei által 2009. október 1-je előtt kiadott szakvéleményt szakhatósági állásfoglalásnak kell tekinteni.
(4) A Hivatal, illetve jogelődjei által kiadott szakvélemények, szakhatósági állásfoglalások – időbeli hatályuk alatt – e rendelet hatálybalépését követően is felhasználhatók.
(5) A Hivatalt az e rendeletben meghatározott, 2011. január 1-jét megelőzően a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által ellátott hatáskörök és feladatok tekintetében jogutódnak kell tekintetni. Az 5. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feladat ellátása érdekében a TÁMOP 5.4.2. „Központi szociális információs fejlesztések” kiemelt projekt tekintetében a Hivatalt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal jogutódjának kell tekinteni.
(6) 2011. január 1-jétől a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványnak
a) a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről szóló rendeletben meghatározott feladatai, és azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok, a képviselők foglalkoztatása tekintetében, valamint
b) a 8. §-ban foglalt feladatai ellátása érdekében a TÁMOP 5.5.7. „Betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése” kiemelt projekt tekintetében
a Hivatalt jogutódnak kell tekinteni.
(7) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben e rendelet hatálybalépését követően az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a közigazgatási hatósági ügy ellátása, vagy a fellebbezés elbírálása jogszabály rendelkezése szerint kerül.
(8) A 2012. január 1-jét megelőzően meghozott közigazgatási hatósági döntés bírósági felülvizsgálata során alperesként és a megismételt eljárásban az a közigazgatási szerv jár el, amelynek hatáskörébe a közigazgatási ügy 2012. január 1-jét megelőzően tartozott. Ha a közigazgatási döntés meghozatalára a Hivatal szakhatósági állásfoglalása alapulvételével került sor, az alperes a Hivatalt hívhatja perbe. Az alperes megismételt eljárásra utasítása esetén a bírósági ítélet végrehajtásához szükséges szakhatósági állásfoglalást az alperesként eljárt közigazgatási szerv megkeresésére a rehabilitációs szakigazgatási szerv készíti el.
(9)22 A fővárosi és megyei kormányhivatalokat a rehabilitációs szakigazgatási szervek számára e rendeletben meghatározott, 2012. július 1-jét megelőzően a Hivatal regionális igazgatóságainak kirendeltségei által ellátott feladat- és hatáskörök, valamint azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében jogutódnak kell tekinteni.
(10)23 Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervét a számára a 15. § (2) bekezdésében meghatározott, 2012. július 1-jét megelőzően a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által ellátott feladat- és hatáskörök, valamint azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében jogutódnak kell tekinteni.
(11)24 Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervét a számára e rendeletben meghatározott, 2012. július 1-jét megelőzően a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által ellátott feladat- és hatáskörök, valamint azok ellátásához kapcsolódó kormányzati szolgálati jogviszonyok tekintetében jogutódnak kell tekinteni.
(12)25 A Hivatalt a számára az 1. § b) pontjában meghatározott, 2012. július 1-jét megelőzően az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által ellátott feladat- és hatáskörök, valamint azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében jogutódnak kell tekinteni.
(13)26 Az 1. § a) és b) pontjában kijelölt rehabilitációs hatóságnál orvosszakértői munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselők munkaköri pótléka megállapításánál a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
24. § A 46. § a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
8. Kapcsolódó jogszabályok módosítása, hatályon kívül helyezése
25–46. §27
1. melléklet a 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelethez
A rendeletet a 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte 2015. április 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 16. §-át.
Az 1. § c) pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 43. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § f) pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 43. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 669. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A. §-t a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 670. §-a iktatta be.
A 4. § l) pontját a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 44. §-a iktatta be.
A 6. § (3) bekezdését a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 45. §-a iktatta be.
A 8. §-t a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 24. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9. § (4) bekezdése a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 46. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 75. §-a szerint módosított szöveg.
A 13. § (6) bekezdését az 509/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.
A 16. § (1) bekezdése 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (5) bekezdés c) pontját a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 47. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16. § (6) bekezdése a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 49. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdés b) pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 49. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 61. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 61. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 61. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (4) bekezdését a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 50. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 61. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23. § (1) bekezdése az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-a szerint módosított szöveg.
A 23. § (1a) bekezdését a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 48. §-a iktatta be.
A 23. § (9) bekezdését a 132/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 23. § (10) bekezdését a 132/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 23. § (11) bekezdését a 132/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 23. § (12) bekezdését a 132/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 23. § (13) bekezdését a 237/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 25–46. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás