GÜ BH 2012/97
GÜ BH 2012/97
2012.04.01.
A Vbt. 8. § (1) bekezdése alapján hozott permegszüntető jogerős végzés ellen nincs helye felülvizsgálati kérelemnek [1994. évi LXXI. tv. 8. §, Pp. 270. § (3) bek.].
A jogerős végzésben megállapított, a Legfelsőbb Bíróság által az alábbiak szerint pontosított tényállás a következő:
P. R. egyéni vállalkozóként és az alperes kft. 2000. január 15-én ügyfélszolgálati tanácsadói szerződést kötöttek. A szerződés „MBI Ügyfélszolgálati Tanácsadó jogállása” megnevezésű II. pontja b) alpontjában meghatározták, hogy a Tanácsadó tevékenységét gazdaságilag teljesen független formában egyéni vállalkozóként végzi. Megállapodtak abban, hogy a felek közötti jogviták elbírálására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság rendelkezik illetékességgel. A bírósági eljárás nyelve magyar és német, az alkalmazandó jog a magyar jog. A tanácsadó jogosult a magyar jog szerint betéti társaságot alapítani, „amennyiben az ide vonatkozó külön feltételeket aláírásával elfogadva az MBI részére azt visszajuttatja.”
2000. október 1-jén P. P.-né egyéni vállalkozóként és az alperes kft. kötöttek biztosítási és befektetési tanácsadói szerződést. A szerződés 2.1. pontjában az „MBI Tanácsadó jogállása” b) pontjában meghatározták, hogy a Tanácsadó tevékenységét gazdaságilag teljesen független formában egyéni vállalkozóként végzi. A szerződés 6. pontjában a közöttük felmerülő viták elbírálására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot jelölték meg, az eljárás nyelvének a magyart és a németet, míg alkalmazandó jognak a magyart határozták meg. A szerződés 6. pontjának második bekezdése szintén megengedte betéti társaság alapítását az MBI Tanácsadó P. P.-né számára, ugyanolyan feltétellel, mint P. R. esetén.
2002. március 29-én kelt társasági szerződéssel P. R. és P. P.-né beltagok egy kültaggal létrehozták a felperes P. Bróker Szolgáltató Betéti Társaságot. A beltagok vállalkozói igazolványukat visszaadták és a társaság megalapítását az alperesnek bejelentették, a P. R.-val, illetve P. P.-néval kötött Ügyfélszolgálati Tanácsadói, illetve MBI Tanácsadói szerződéseket írásban nem módosították, és az alperes a felperessel írásban nem kötött új szerződést. P. R. és P. P.-né továbbfolytatták a 2000. január 15-én illetve október 1-jén kötött szerződésekben meghatározott tevékenységüket azzal, hogy a jutalékot közvetítői tevékenységük alapján az alperes a felperes részére fizette meg.
Az alperes 2003. április 30-án azonnali hatállyal felmondta P. R.-nak címezve a 2000. január 15-én, illetve P. P.-nénak címezve a 2000. október 1-jén létrejött szerződéseket.
A felperes keresetében 6 702 643 Ft tőke, ennek kamatai és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Követelését a 2000. január 15-én és 2000. október 1-jén kötött szerződésekre alapította arra hivatkozva, hogy 2002. április 1-jétől 2003. április 30-ig terjedő időben az alperes a felperesnek járó jutalékot nem fizette meg.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Azzal védekezett elsődlegesen, hogy a 2000. január 15-én és 2000. október 1-jén kötött szerződésből eredő igények – az alávetési nyilatkozatok alapján – csak a választottbíróság előtt érvényesíthetők. A szerződéseket P. R.-val és P. P.-néval kötötte, a felperessel szerződéskötésre nem került sor. Vitatta, hogy egyáltalán jogviszonyban állna vele. Az alperes gyakorlatában szokásos megoldás volt, ha ügynökei gazdasági társaságot hoztak létre, a számlázások és a kifizetések a társaságon keresztül történtek. Ez azonban nem érintette az ügynöki szerződéseket, így a választottbírósági kikötést sem.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 6 521 210 Ft tőkét és ennek 2002. október 20-tól a kifizetési járó törvényes mértékű kamatát, valamint 808 509 Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azzal, hogy P. R. és P. P.-né a vállalkozói igazolványát visszaadta, az általuk 2000. január 15-én és október 1-jén kötött szerződések megszűntek, s a felperes és az alperes között ráutaló magatartással jött létre szerződés a megszűnt szerződésekben kikötött tevékenységre. Ennek a szerződésnek azonban már nem vált részévé a választottbírósági kikötés a jogszabályban megkívánt írásbeli alak hiánya miatt. Ebből következően a megbízási szerződés megszűnése miatt a felek között az elszámolást lefolytatta, s ennek eredményeként kötelezte az alperest fizetésre.
Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést. A peres bíróság hatáskörének megállapítását nem sérelmezte, az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben vitatta. Megismételt eljárás keretében új szakértő kirendelését kérte.
A másodfokú bíróság az ítéletet teljes terjedelmében hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Arra a következtetésre jutott, hogy a 2000. január 15-én és október 1-jén kötött szerződések érvényességére nem hatott ki az, hogy P. R. és P. P.-né a vállalkozói igazolványát 2002 márciusában visszaadta. Ezt követően ugyanazt a tevékenységet ugyanazok a személyek egy betéti társaság beltagjaiként folytatták tovább, amely szervezeti keretek között annak vállalkozói engedély hiányában sem volt jogi akadálya. Ezért a felek között fennmaradt, és a későbbi jogviták elbírálása során is irányadónak kell tekinteni a 2000. január 15-én és október 1-jén kötött szerződésekben rögzített választottbírósági alávetési nyilatkozatot.
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 5. § (1) és (3) bekezdései értelmében a választottbírósági szerződés a felek olyan megállapodása, amely szerint meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választottbíróság elé terjesztik, s amelyet írásba kell foglalniuk. Az alperes mind ellenkérelmében, mind a fellebbezésében hivatkozott az alávetési nyilatkozatra, ezért a perben való részvétele nem értékelhető a Vbt. 6. §-ában található választottbírósági kifogásról való lemondásnak. Minderre tekintettel a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással a Pp. 157. § a) pontja értelmében a pert megszüntette.
A jogerős végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a másodfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megfelelő ítélet hozatalát. Állította, hogy a másodfokú bíróság megsértette a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 2. § (3) bekezdését, az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. § (1) bekezdését, valamint 4. § (1) bekezdését, a Ptk. 481. § b) pontját.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását.
A felperes felülvizsgálati kérelme érdemben nem bírálható el.
A Vbt. 8. § (1) bekezdés értelmében az a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben keresetet indítottak – kivéve az 54. § szerinti keresetet – a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy bármelyik fél kérelmére a pert megszünteti, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan, vagy betarthatatlan.
E jogszabályi rendelkezések szerint tehát a pert megszüntető jogerős végzés tartalmilag a Vbt. 8. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésen és nem a Polgári perrendtartás rendelkezésein alapul.
A Pp. 270. § (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelemnek a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító és a pert a 157. § a) és g) pontja szerint megszüntető jogerős végzés ellen.
Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben hozott jogerős permegszüntető végzés nem tartozik az ügy érdemében hozott jogerős végzések körébe és a pert a Pp. 157. § a) és g) pontja szerint megszüntető jogerős végzésnek sem minősül – mert az ténylegesen a Vbt. 8. § (1) bekezdés alapján meghozott végzés – ellene, ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság már a Gvf. X. 30.340/2009/6. számú végzésében is kifejtette, felülvizsgálatnak nincs helye. A Legfelsőbb Bíróság ezért a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.263/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás