• Tartalom

1/2013. (III. 8.) KüM KÁT utasítás

1/2013. (III. 8.) KüM KÁT utasítás

a Külügyminisztérium választható béren kívüli juttatási rendszeréről1

2014.03.14.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontja alapján – figyelemmel a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (3) bekezdésére – a Külügyminisztérium választható béren kívüli juttatási rendszerét (a továbbiakban: cafetéria rendszer) a következők szerint szabályozom:

1. A cafetéria rendszer célja
A cafetéria rendszer célja a Külügyminisztérium (a továbbiakban: KÜM) által foglalkoztatottak részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó jóléti juttatások biztosítása.

2. Az utasítás hatálya
2.1. Az utasítás személyi hatálya kiterjed:
a) a KÜM állományába tartozó állami vezetőkre,
b) a KÜM-mel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre,
c) a KÜM-mel munkaviszonyban álló munkavállalókra,
d) a prémiumévek programban résztvevőkre (a továbbiakban együtt: jogosult).
2.2. Az utasítás hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 151. § (2) bekezdése értelmében nem terjed ki:
a) a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet alapján tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselőkre,
b) a külképviseleteken foglalkoztatott munkavállalókra,
c) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól szóló 34/2012. (III. 9.) Korm. rendelet alapján nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkre,
d) arra az időtartamra, amelyre a jogosult illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama a 30 napot meghaladja (így különösen bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévőkre, a szülési szabadságon, a terhességi gyermekágyi segélyben, a gyermekgondozási díjban, valamint a gyermekgondozási segélyben részesülőkre, a keresőképtelen betegség időtartamára).
2.3. A kormánytisztviselő a cafetéria rendszer keretében választása szerint az alábbi juttatásokra jogosult:
a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás,
b) önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás,
c) helyi közlekedés biztosítása,
d)2 iskolakezdési támogatás – iskolai Erzsébet-utalvány formájában,
e)3 étkezési Erzsébet-utalvány,
f) munkahelyi meleg étkeztetés,
g) Széchenyi Pihenő Kártya:
ga) szálláshely alszámla,
gb) vendéglátás alszámla,
gc) szabadidő alszámla.
2.4. A KÜM a cafetéria rendszeren kívül továbbra is biztosítja a 2.5. pontban meghatározott, a jogszabályok alapján járó juttatásokat, valamint a rászorultság alapján adható szociális és kegyeleti juttatásokat, továbbá a munkáltató döntése alapján biztosított támogatásokat, melyek a továbbiakban is a jogszabályokban, illetve a külügyminiszteri utasításokban rögzítetteknek megfelelően kerülnek folyósításra.
2.5. A cafetéria rendszeren kívül biztosított juttatások különösen:
a) Budapest közigazgatási határán kívülről történő munkába járás, illetve hétvégi hazautazás költségeinek megtérítése,
b) védőszemüveg,
c) illetményelőleg,
d) szociális segély,
e) temetkezési, kegyeleti ellátás,
f) iskolarendszerű képzés támogatása,
g) akkreditált nyelvi képzés támogatása.
2.6. A cafetéria rendszer keretében választható juttatások részletes szabályait az utasítás 1. melléklete tartalmazza.

3. Az éves keretösszeg megállapítása, a juttatások kiválasztásának folyamata
3.1. A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: keretösszeg) – az irányadó jogszabályok figyelembevételével – évente kerül megállapításra. Ez a keretösszeg bruttó értékű, mely az egyes juttatások esetleges járulék- és adóvonzatát is tartalmazza.
3.2.4 A keretösszeg a 2014. évben:
a) az állami vezetők, kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, valamint a munkavállalók esetében bruttó 200 000 forint,
b) a prémium évek programban résztvevők esetében bruttó 60 000 forint.
3.3. A cafetéria rendszer keretében minden jogosult az azonos szabályok szerint megállapított, évente az őt megillető keretösszeg erejéig szabadon választhat a 2.3. pontban meghatározott juttatások köréből.
3.4. A jogosult a Gazdálkodási és Pénzügyi Főosztály Bérgazdálkodási Osztálya (a továbbiakban: BGO) által közzétett időpontig, de legkésőbb március 1-ig az intraneten elérhető cafetéria-programban megjelöli, hogy a juttatások közül melyiket, milyen összegben kívánja igénybe venni. A cafetéria-programban történő véglegesítést követően a kinyomtatott és aláírt nyilatkozatot (a továbbiakban: nyilatkozat), valamint a kapcsolódó mellékleteket a felhívásban meghatározott időpontig a szervezeti egységek titkárságai juttatják el a BGO-ra. Amennyiben a cafetéria-programban rögzített igény és a papír alapon rögzített igény egymástól eltér, a BGO a programban rögzített igényt veszi figyelembe.
3.5. A 3.4. pont szerinti nyilatkozat évente legfeljebb egy alkalommal – figyelemmel a módosítás időpontjában még választható juttatásokra – a Gazdálkodási és Pénzügyi Főosztály vezetőjének engedélyével módosítható.
3.6. Amennyiben a jogosult nyilatkozattételi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, kizárólag azokra a juttatásokra jogosult, amelyek az utólagos nyilatkozattétel időpontjában – az 1. melléklet szerint – még választhatóak.
3.7. Amennyiben a jogosult a tárgyév november 30-ig nyilatkozattételi kötelezettségének egyáltalán nem tesz eleget – ideértve a fel nem használt keretösszegre vonatkozó nyilatkozattételt is – a 3.8.1. és 3.8.2. pontokban felsorolt juttatásokra jogosult az ott meghatározott sorrendben.
3.8.1. Amennyiben a jogosult önkéntes kölcsönös egészségpénztárral és/vagy nyugdíjpénztárral rendelkezik – a 3.7. pontra figyelemmel – a jogosultat megillető keretösszeg mértékéig
a) önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulásra a minimálbér 30%-ig (kedvezményes adózású);
b) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásra a minimálbér 50%-ig (kedvezményes adózású)
jogosult.
3.8.2. Amennyiben a jogosult egészségpénztárral vagy önkéntes nyugdíjpénztárral nem rendelkezik, a keretösszeg Erzsébet-utalvány formájában kerül kifizetésre. A BGO az Erzsébet-utalvány átvételére elektronikus úton vagy levélben hívja fel a jogosultat.

4. Eljárás az év közben keletkező jogosultság esetén
4.1. A cafetéria rendszer igénybevételére év közben jogosultságot szerző személy az első munkában töltött naptól számított 5 munkanapon belül jelentkezik a BGO erre kijelölt munkatársánál, aki megállapítja a jogosultat megillető időarányos keretösszeg mértékét és tájékoztatja a választható juttatásokról.
4.2. A jogosult az időarányos keretösszeg felhasználásáról, annak megállapításától számított 5 munkanapon belül a nyilatkozat, valamint a kapcsolódó mellékletek kitöltésével és aláírásával, valamint annak a BGO-ra történő személyes leadásával rendelkezik.
4.3. A jogosult csak az adott időpontban még választható juttatásokra nyújthat be igényt.
4.4. A nyilatkozat módosítására és a nyilatkozattételre rendelkezésre álló határidő elmulasztására a 3.5–3.8. pontokban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

5. Eljárás az év közben megszűnt jogosultság esetén
5.1. A jogosult a keretösszeg időarányos részét veheti igénybe, amennyiben
a) a KÜM-mel fennálló jogviszonya év közben megszűnik, vagy
b) jogosultsága a 2.2. pontban foglalt valamely rendelkezés alapján év közben szűnik meg.
5.2.1. A jogosult a részére nyújtott keretösszeggel – a keresőképtelen betegség esetét kivéve – az utolsó munkában töltött héten köteles elszámolni a BGO kijelölt munkatársnál.
5.2.2. A 2.2. pontban meghatározott harminc napot meghaladó távollét esetében a kormánytisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.
5.2.3. Az elszámolási kötelezettség – az 5.2.1. ponttól eltérően – keresőképtelen betegség esetén a távollét vége utáni első munkában töltött napon terheli a jogosultat. A harminc napot meghaladó, de még a tárgyévben befejezésre kerülő fizetés nélküli szabadság esetén az elszámolási kötelezettségének a jogosult az utolsó munkában töltött héten köteles eleget tenni.
5.3.5 Amennyiben a jogosult a tárgyévben a keretösszeg időarányos mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözetet vissza kell fizetnie.
5.4. A különbözet visszafizetése
a) a jogosult írásbeli hozzájárulása esetén az utolsó havi illetményéből történő levonással, vagy
b) az elszámolás napjától számított 15 napon belül a KÜM által megjelölt számlaszámra utalással történik.
5.5. Amennyiben a jogosult a tárgyévben a keretösszeg időarányos mértékénél kevesebbet vett igénybe a 3.7–3.8. pontban foglaltak megfelelően irányadóak.
5.6. Amennyiben a jogosult elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a BGO az elszámolást hivatalból készíti el és intézkedik az esetleges túlfizetés rendezéséről.
5.7. Amennyiben a kormánytisztviselőt a tárgyév közben áthelyezik, visszafizetési kötelezettség nem terheli, amennyiben az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe. Az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatás összegéről a BGO igazolást állít ki. Az igazolás iránti kérelmet a jogosultnak az áthelyezést megelőző 5 munkanappal korábban kell jeleznie a BGO munkatársának.

6. A juttatások kifizetésének szabályozása
6.1. Az önkéntes kölcsönös pénztári befizetések a tárgyhót követő hónap 15-éig kerülnek átvezetésre a jogosult pénztári számlájára.
6.2. Az utalványokat és az átvételt igazoló íveket, az 1. mellékletben az adott juttatásnál meghatározott időpontban az egyes szervezeti egységek átvételre kijelölt munkatársai veszik át, akiket erre a feladatra a közvetlen felettesük jelöl ki. Az átvételre kijelölt személyt, az átvett utalványok tekintetében – az átvételtől számított 5 munkanapon belül – elszámolási kötelezettség terheli.
6.3. Az átvételre kijelölt személy az átvételi lehetőségről, annak határidejéről a jogosultat tájékoztatni köteles. A jogosult – tartós akadályoztatása esetén – az utalvány átvételére írásbeli meghatalmazást is adhat.
6.4. Amennyiben az átvételre meghatározott időtartam alatt a jogosult objektív okok miatt nem tudja átvenni az utalványt, és annak átvételére írásbeli meghatalmazást sem adott, úgy az utalványt a BGO kijelölt munkatársánál, az átvételi határidőtől számított 50 napon belül veheti át.
6.5. A számlával történő elszámolási kötelezettség terhe melletti juttatások kifizetésének részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

7. Záró rendelkezések
Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

1. melléklet az 1/2013. (III. 8.) KüM KÁT utasításhoz6

A cafetéria-rendszer keretében választható juttatások köre


Az alábbiakban összefoglalásra kerül, hogy mely juttatási elemek választhatóak 2014-ben és mely juttatásokat milyen mértékű adóteher terheli 2014. január 1-jétől.

Ssz.

Juttatás megnevezése

Adó és járulék mértéke összesen

Igényelhető maximális összeg

Gyakoriság

1.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás

35,7%

Minimálbér 50%-a

havonta

2.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás

35,7%

Minimálbér 30%-a

havonta

3.

Helyi közlekedés biztosítása

35,7%

Közlekedési társaság tarifája szerint

havonta, évente

4.

Iskolakezdési támogatás – Iskolai Erzsébet-utalvány formájában

35,7%

Minimálbér 30%-a

évente/gyermekenként

5.

Étkezési Erzsébet-utalvány

35,7%

8 000 Ft/hó

3 havonta

6.

Munkahelyi meleg étkezés

35,7%

12 500 Ft/hó

havonta

7.

Széchenyi Pihenő Kártya
– Szálláshely alszámla
– Vendéglátás alszámla
– Szabadidő alszámla

35,7%

200 000 Ft
150 000 Ft
75 000 Ft

évente

1. Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás


A juttatás rövid ismertetése

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár lehetőséget ad a nyugdíj-előtakarékosság megvalósításához. Az önkéntes nyugdíjpénztár természetes személyek által létrehozott, a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezet, melynek működését az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: 1993. évi XCVI. törvény), illetve a rendeleti előírások mellett a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

A nyugdíjpénztár a tag egyéni számláján összegyűjtött összeget (annak hozammal növelt értékét) a pénztártag nyugállományba vonulásakor vagy az alapszabályában meghatározott futamidő leteltét követően részére egy összegben kifizeti vagy járadékként havonta folyósítja.

A munkáltató számára a törvény ennél a juttatásnál lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató munkáltatói hozzájárulás jogcímen kötelezettséget vállaljon.

A juttatás mértéke

A választható maximális juttatás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) értelmében a mindenkori minimálbér 50%-a havonta.


E juttatás választásakor a havi munkáltatói hozzájárulás mértékét mind a 12 hónapra azonos összegben kell meghatározni 100 forintra kerekítve, és el kell érnie a pénztár által meghatározott minimum befizetési összeget.


A juttatás igénybevételének módja

Amennyiben a jogosult még nem tagja önkéntes nyugdíjpénztárnak, de tagsági jogviszonyt kíván létesíteni, ezt megteheti a pénztári szabályzatba foglalt jogosultsági és korlátozó feltételek betartásának figyelembevételével.

A belépést követően, illetve már meglévő tagsági viszony esetén a záradékolt önkéntes nyugdíjpénztári belépési nyilatkozat másolatát a választott juttatásokról szóló nyilatkozat mellékleteként kell leadni. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben az adott pénztári számlára történt átutalás, úgy a tagsági okirat ismételt leadása nem szükséges.

A jogosultság keletkezését követően a munkáltatói hozzájárulás havonta, utólag kerül átutalásra a jogosult egyéni számlájára.

Abban az esetben, ha a jogosult a rendelkezésre álló maximális havi keretösszegnél kevesebbet kíván igénybe venni e juttatás esetében, úgy lemondó nyilatkozat kitöltése szükséges.

E juttatás igénybevétele esetén a jogosult nyilatkozatot tesz arra vonatkozólag, hogy e jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nincs.


A juttatás igénybevételének feltétele

A jogosult önkéntes nyugdíjpénztári tagságának igazolása a pénztár által záradékolt belépési nyilatkozat másolatával. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben az adott pénztári számlára történt átutalás, úgy a tagsági okirat ismételt leadása nem szükséges.

2. Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás


A juttatás rövid ismertetése

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, az egészség védelmét elősegítő juttatásokat szervező és finanszírozó intézmény, mely a magánszemély tag részére tagdíjbefizetés ellenében az egészségügyi juttatások kedvezményes igénybevételét teszi lehetővé, továbbá egészségügyi célú önsegélyező juttatásokat is nyújthat.

Az egészségpénztárak által nyújtott szolgáltatásokat az 1993. évi XCVI. törvény 51. §-a, illetve a pénztárak alapszabályai tartalmazzák, melyek az elszámolhatóságukat tekintve lehetnek

kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, melyek az igénybe vevő pénztártagnál adómentesek:

– gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ártámogatása,

– keresőképtelenség esetén kiesett jövedelem pótlása, táppénz kiegészítése,

– fogászati gyógyító-megelőző kezelések,

– egyéb társadalombiztosítás által nem vagy részben finanszírozott egészségügyi szolgáltatások,

– gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása,

– pénztártag halála esetén hátramaradottak támogatása;

életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások, melyek az igénybevevő pénztártagnál adókötelesek:

– természetgyógyászati szolgáltatások,

– sporteszköz vásárlásának támogatása,

– gyógyteák, fog- és szájápolók.


A juttatás mértéke

A választható maximális juttatás az Szja tv. értelmében a mindenkori minimálbér 30%-a havonta.

E juttatás választásakor a havi munkáltatói hozzájárulás mértékét mind a 12 hónapra azonos összegben kell meghatározni 100 forintra kerekítve, és el kell érnie a pénztár által meghatározott minimum befizetési összeget.


A juttatás igénybevételének módja

Amennyiben a jogosult még nem tagja önkéntes egészségpénztárnak, de tagsági jogviszonyt kíván létesíteni, ezt megteheti a pénztári szabályzatba foglalt jogosultsági és korlátozó feltételek betartásának figyelembevételével.

A belépést követően, illetve már meglévő tagsági viszony esetén a záradékolt önkéntes egészségpénztári belépési nyilatkozat másolatát a választott juttatásokról szóló nyilatkozat mellékleteként kell leadni. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben az adott pénztári számlára történt átutalás, úgy a tagsági okirat ismételt leadása nem szükséges.

A jogosultság keletkezését követően a munkáltatói hozzájárulás havonta, utólag kerül átutalásra a jogosult egyéni számlájára.

Abban az esetben, ha a jogosult a rendelkezésre álló maximális havi keretösszegnél kevesebbet kíván igénybe venni e juttatás esetében, úgy lemondó nyilatkozat kitöltése szükséges.

E juttatás igénybevétele esetén a jogosult nyilatkozatot tesz arra vonatkozólag, hogy e jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nincs.


A juttatás igénybevételének feltétele

A jogosult egészségpénztári tagságának igazolása a pénztár által záradékolt belépési nyilatkozat másolatával. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben az adott pénztári számlára történt átutalás, úgy a tagsági okirat ismételt leadása nem szükséges.

3. Helyi közlekedés biztosítása


A jogosult választhat az éves BKV bérlet, a teljes árú 30 napos és kétheti bérlet között.


A juttatás rövid ismertetése

A munkáltató, a jogosult béren kívüli juttatási keretének terhére történő választása esetén, a tárgyévre érvényes BKV bérletet bocsát rendelkezésére a munkába járáshoz.

Amennyiben a jogosult év közben szerez jogosultságot a cafetéria-rendszer igénybevételére, úgy az alábbi két lehetőség áll fenn:

– Ha a nyilatkozattétel időpontjában a BGO rendelkezik felhasználható éves bérlettel, és a jogosult igényt tart a helyi utazási költségeinek megtérítésére, úgy a jogosult az éves bérletet köteles igénybe venni. Ebben az esetben az éves bérlet értéke az adott hónaptól időarányosan kerül beszámításra az egyéni keretösszegbe.

–    Amennyiben a BGO a nyilatkozattétel időpontjában nem rendelkezik felhasználható éves bérlettel, úgy a jogosult kétheti, illetve 30 napos bérlet költségeinek megtérítésére – a bérletszelvény és a Külügyminisztérium nevére és címére kiállított áfás számla együttes leadásával – jogosult. A keret maximális kihasználása érdekében a bérletek érvényessége kétheti bérlet esetében az adott hónap 15-e és 30-a, 30 napos bérlet esetében néhány napos eltéréssel az adott hónap 1-je és 30-a között javasolt.


A juttatás mértéke

A tárgyév január 1-jén érvényes éves, illetve a kétheti és a 30 napos bérletszelvény ára. Amennyiben a bérletszelvény ára év közben emelkedik, úgy a juttatás maximálisa mértéke továbbra is a január 1-jén megállapított árlista alapján számítódik.


A juttatás igénybevételének módja

Az éves bérletszelvények beszerzését egységesen a KüM végzi. Az éves bérletszelvények az illetékes szervezeti egységek titkárságán keresztül kerülnek kiosztásra az előző bérletszelvény lejárta előtt minimum 1 nappal.


Jogviszony, illetve a jogosultság megszűnésekor a jogosult a megszűnés dátumát követő hónapokra vonatkozó fel nem használt havi bontású bérletszelvényeket az utolsó munkában töltött héten leadhatja, így a bérletszelvény ára időarányosan kerül beszámításra a cafetéria-keretbe.

A tárgyévben jogviszonyt létesítő új belépő, valamint jogosultságot szerző munkavállaló esetén a helyi utazás megtérítése időarányosan jár. Az éves bérletek esetében a szelvény értékének időarányos része kerül beszámításra az egyéni keretbe.

A kétheti, illetve 30 napos bérlet költségének megtérítése a bérletszelvény és a számla alapján utólag történik. A tárgyhónap 5-e után leadott számla és bérletszelvény a tárgyhót követő hónapban kerül átutalásra.

A bérletszelvényt, a számlát és az erre rendszeresített (intraneten megtalálható) nyomtatványt a BGO kijelölt munkatársának kell leadni.

A saját gépjárműhasználat után költségtérítésben részesülő munkatársak nem jogosultak BKV bérlet igénybevételére.

4. Iskolakezdési támogatás – iskolai Erzsébet-utalvány formájában


A juttatás rövid ismertetése

A munkáltató iskolakezdési támogatást adhat a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján. A támogatás célja a munkáltató hozzájárulása az oktatásban részt vevő gyermeket nevelő jogosultak tanévkezdési költségeihez.


A juttatás mértéke

Az iskolakezdési támogatás mértéke tanévenként és gyermekenként a tárgyév január elsején érvényes minimálbér 30%-ig terjedhet.

A cafetéria-rendszer keretében e juttatási formából lehetőség van 100 forintra kerekítve, a maximált összegnél kevesebbet is igénybe venni.


A juttatás igénybevételének módja

Az iskolakezdési támogatás utalvány formájában kerül kiosztásra július 1-je és július 15-e között. Pótigénylés esetén a csekkek szeptember 1-je és szeptember 15-e között vehetők át. Az utalvány kizárólag a tanév első napját megelőző és azt követő 60 napon belül vehető igénybe taneszköz, iskolatáska, ruházat vásárlására. Utólagos elszámolás nem szükséges.

E juttatási formában a jogosult akkor részesülhet, ha nyilatkozik az Szja tv.-ben meghatározott, ide vonatkozó adatokról.

A cafetéria rendszer juttatásaira év közben jogosultságot szerző e juttatási formát a fenti feltételekkel június 15-éig igényelheti. Amennyiben június 16-a és augusztus 15-e között nyilatkozik iskolakezdési támogatás igényéről, úgy tudomásul veszi, hogy igénye szeptember első felében kerül teljesítésre. Augusztus 15-e után az iskolakezdési támogatás nem választható juttatási elemként.

5. Étkezési Erzsébet-utalvány


A juttatás rövid ismertetése

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására, illetve melegkonyhás vendéglátóhelyeken, munkahelyeken étkezési szolgáltatásra igényelhető étkezési utalvány.


A juttatás mértéke

Az Szja tv. szerinti kedvezményes adózással adható maximális mértéke 2014. január 1-jén 8000 forint/hó.

Amennyiben a jogosult a maximum értéktől kevesebbet kíván igénybe venni, a Cafeteria Palettéria Programban megjelölt címletezéssel kell megállapítani az összeget.


A juttatás igénybevételének módja

A cafetéria-rendszer juttatásaira év közben jogosultságot szerző e juttatási formát az adott hónapra 15-éig igényelheti. Ezt követően a juttatási formára csak a következő hónaptól jogosult.

Az étkezési utalványt a kormánytisztviselő az illetménykifizetés esedékessége napján veheti át a szervezeti egység titkárságán. Az étkezési utalvány háromhavonta kerül kiosztásra: minden évben április 5-én, július 5-én, október 5-én, illetve január 5-én.

6. Munkahelyi – üzemi – étkeztetés


A juttatás rövid ismertetése

A munkáltató által kizárólag saját munkavállalói számára, telephelyén működő étkezőhelyen biztosított étkeztetés. A szolgáltatás igényelhető a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott utalvány vagy elektronikus adathordózó formájában.


A juttatás mértéke

Az Szja tv. szerinti kedvezményes adózással adható maximális értéke 2014. január 1-jén 12 500 forint/hó.


A juttatás igénybevételének módja

A cafetéria rendszer juttatásaira év közben jogosultságot szerző e juttatási formát az adott hónapra 20-áig igényelheti. Ezt követően a juttatási formára csak a következő hónaptól jogosult.

A munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kiadott utalványt, illetve elektronikus adathordózót a kormánytisztviselő az illetménykifizetés esedékessége napján veheti át a szervezeti egység titkárságán.

7. Széchenyi Pihenő Kártya


A juttatás rövid ismertetése

A munkáltató 2012. évtől kezdődően Széchenyi Pihenő Kártyán, annak három alszámláján munkavállalói számára biztosíthat szálláshelyhez, vendéglátáshoz és a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó juttatást elektronikus utalványok formájában.

Az igénybevételnek és a juttatásnak módja – a kibocsátásra jogosult pénzintézetek meghatározása – a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően történik.


Tárgyévben a jogszabályok által meghatározott három alszámla:

Szálláshely alszámla: belföldi szálláshely-szolgáltatás, belföldi utazásszervezés (belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése).

Vendéglátás alszámla: éttermi és mozgó vendéglátás, egyéb vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás.

Szabadidő alszámla:

– humán-egészségügyi ellátásra,

– előadó-művészetre,


– múzeumi tevékenységre,

– növény-, állatkert és természetvédelmi terület látogatására,

– vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység igénybevételére,

– máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység,

– testedzési szolgáltatás.


A juttatás mértéke

Az Szja tv. szerinti kedvezményes adózással – több juttatótól származóan együttvéve – az egyes alszámlák tekintetében adható maximális értékek 2014. évben:

– szálláshely alszámla: 225 000 forint,

– vendéglátás alszámla: 150 000 forint,

– szabadidő alszámla: 75 000 forint.


Az alszámlák közötti átcsoportosítás nem lehetséges.


A juttatás igénybevételének módja

A Széchenyi Pihenő Kártya jogcímen igényelt összegek évente két alkalommal – a jogszabályi előírásoknak megfelelő alszámlákra –, június és október hónapban kerülnek utalásra.

Az év május 15-éig rögzített igénylés esetén június hónapban, az év szeptember 15-éig rögzített igénylés esetén október hónapban vehető át a Széchenyi Pihenő Kártya.

Szeptember 15-e után a Széchenyi Pihenő Kártya nem választható juttatásként.

A cafetéria-keret terhére igényelt, a munkáltató által utalt összeg felhasználására a befizetést követő év végéig van lehetőség.

A munkavállaló közeli hozzátartozója részére kártyát igényelhet – saját költségére – a kártyát kibocsátó pénzintézet ügyfélszolgálatán.


A szabályzatban megnevezett határidőktől a KüM hivatalból eltérhet, amennyiben az a KüM és a jogosult érdekeit is szolgálja.

1

Az utasítást az 1/2021. (XII. 10.) KKM KÁT utasítás 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2022. január 1. napjával.

2

A 2. pont 2.3. alpont d) pontja az 1/2014. (III. 13.) KÜM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.

3

A 2. pont 2.3. alpont e) pontja az 1/2014. (III. 13.) KÜM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.

4

A 3. pont 3.2. alpont nyitó szövegrésze az 1/2014. (III. 13.) KÜM KÁT utasítás 3. pontja szerint módosított szöveg.

5

Az 5. pont 5.3. alpontja az 1/2014. (III. 13.) KÜM KÁT utasítás 2. pontjával megállapított szöveg.

6

Az 1. melléklet az 1/2014. (III. 13.) KÜM KÁT utasítás 4. pontjával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére