1/2013. (VII. 25.) MEKH utasítás
1/2013. (VII. 25.) MEKH utasítás
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2013.07.26.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § c) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára, a következő utasítást adom ki.
1. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
1. melléklet az 1/2013. (VII. 25.) MEKH utasításhoz
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
I. FEJEZET
A HIVATAL ÁLTALÁNOS ADATAI, JOGÁLLÁSA
A Hivatal jogállása és alapadatai
1. § (1) A Hivatalt az Országgyűlés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvénnyel hozta létre. A Hivatal alapító szerve az Országgyűlés, alapítási dátuma: 2013. április 4.
(2) A Hivatal a Magyar Energia Hivatal általános és egyetemes jogutódja.
2. § (1) A Hivatal önálló szabályozó szerv.
(2) A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv.
(3) A Hivatal költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
(4) A Hivatal az alaptevékenységen kívül rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási
tevékenységet nem végez.
(5) A Hivatal jogállását, feladatait és hatáskörét
a) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban: MEKH tv.),
b) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.),
c) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.),
d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.),
e) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.),
f) a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény,
g) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.),
h) a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.),
valamint az ezek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezései határozzák meg.
(6) A Hivatal vagyonkezelésébe, tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezet nincs.
(7) A Hivatalhoz az irányító szerv által rendelt más költségvetési szerv nincs.
3. § (1) A Hivatal alapadatai a következők
a) A Hivatal megnevezése: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
b) A Hivatal megnevezésének rövidítése: MEKH
c) Angol nyelvű megnevezés: Hungarian Energy and Public Utility Regulatory Authority
d) Német nyelvű megnevezés: Ungarische Regulierungsbehörde für Energie- und Versorgungswirtschaft
e) Francia nyelvű megnevezés: Autorité National de Régulation de l'Énergie et des Services Publics
f) Orosz nyelvű megnevezés: Управление по регулированию энергетики и коммунальных услуг Венгрии
g) A Hivatal székhelye: 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7.
h) Költségvetési szektor: 1051
i) Költségvetési szakág: 841312 Energia, üzemanyag-ellátás igazgatása
j) PIR törzsszám: 814164
k) Államháztartási egyedi azonosító: 341106
l) Adószám: 15814160-1-42
m) Statisztikai számjel: 15814160-8413-311-01
n) TB törzsszám: 96318
o) Kincstári számlaszám: 10032000-01714373-00000000
p) Letéti számlaszám: 10032000-01714373-20000002
q) Fejezeti befizetési számlaszám: 10032000-00333403-60000006
r) Fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számlaszám: 10032000-00333403-40000004
s) Fejezeti maradvány-elszámolási számlaszám: 10032000-00333403-10000001
(2) A Hivatal alapító okirata szerint a következő alaptevékenységeket látja el:
a) a földgáz- és villamosenergia-ellátással;
b) a földgáz- és villamosenergia-ellátás biztonságának és a földgáz- és villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével;
c) a földgáz biztonsági készletezésével;
d) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatait;
e) a törvényben meghatározott esetekben a távhőtermelő létesítmény létesítésének és a távhő termelésének engedélyezését, a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának jóváhagyásával és a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árra, valamint a lakossági felhasználónak és külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjára vonatkozó javaslat elkészítésével, továbbá a távhőszolgáltatási támogatások ellenőrzésével összefüggő feladatokat;
f) a földgáz és a villamos energia rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokra, a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjaira és a csatlakozási díjak elemeire, az egyetemes szolgáltatás, valamint a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira vonatkozó szabályok, a földgáz felajánlás és hazai termelés árára vonatkozó, a hazai termelésű földgáz termelő részére megállapítandó kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás, illetve kiegyenlítő hozzájárulás mértékének előkészítését, valamint a földgáz- és villamosenergia-ellátás, továbbá a víziközmű-szolgáltatás területén az ágazati jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi feladatokat;
g) törvényben meghatározott rendeletalkotási feladatokat;
h) a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat;
i) kiadja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítványt/származási garanciát;
j) az energiastatisztikai feladatok ellátása során
ja) az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjti és kezeli a külön jogszabályban meghatározott energetikai tárgyú adatokat;
jb) létrehozza és fenntartja a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló nemzeti energia- és közmű-statisztikai tájékoztatási rendszert;
jc) adatokat szolgáltat az Európai Uniónak, nemzetközi szervezeteknek, és a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerveknek a Vet., az Stt. és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján;
k) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos, jogszabályban előírt díjmegállapítási, díjelőkészítési, valamint díjfelügyeleti feladatokat.
(3) A Hivatal alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrendi besorolása: 841314 Energia és ásványi erőforrások központi igazgatása és szabályozása, 841216 Vízügy központi igazgatása és szabályozása, 841215 Környezetvédelem és természetvédelem központi igazgatása és szabályozása.
A Hivatal szervezeti felépítése
4. § (1) A Hivatalban önálló szervezeti egység az Elnöki Kabinet, az általános elnökhelyettes Titkársága, a főosztályok, a biztonsági vezető, az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős és a belső ellenőrzés.
(2) A Hivatalban nem önálló szervezeti egység az osztály és – az általános elnökhelyettes Titkársága kivételével – az elnökhelyettesi titkárságok.
(3) Az egységes hivatali működés kialakítása és biztosítása érdekében a főosztályokon – a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztály kivételével – legalább egy fő jogi előadó vagy jogtanácsos (a továbbiakban együtt: jogász) munkakör létesítendő.
(4) Minden önálló szervezeti egység – kivéve a belső ellenőrzés – köteles gondoskodni ellenőrzési nyomvonalának évente történő elkészítéséről, és minden év február 15-ig megküldeni azt az Elnöki Kabinet és a Jogi Főosztály részére.
(5) A Hivatal feladatainak ellátása érdekében az elnök saját hatáskörben rendelkezik a szervezeti egységek engedélyezett összlétszámon belüli létszámmegoszlásának a Hivatalon belüli kialakításáról és átcsoportosításáról, mely során a 3. függelékben meghatározott létszámkeretektől mind fölfelé, mind lefelé legfeljebb 5 fővel eltérhet.
(6) A Hivatal megalapította az Energetikai Állandó Választottbíróságot, mely a továbbiakban függetlenül működik.
5. § (1) A Hivatal szervezeti ábráját a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.
(2) A Hivatal szervezeti egységeinek feladatait a Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.
(3) A Hivatal szervezeti egységeinek létszámkeretét a Szabályzat 3. függeléke tartalmazza.
(4) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényre figyelemmel a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Szabályzat 4. függeléke tartalmazza.
(5) A Hivatal tevékenységét szabályozó legfontosabb jogszabályok jegyzékét a Szabályzat 5. függeléke tartalmazza.
(6) A munkaviszony keretében is betölthető munkaköröket a Szabályzat 6. függeléke tartalmazza.
A Hivatal tevékenységi köre
6. § (1) A Hivatal a villamosenergia-piac szabályozása körében jóváhagyja a villamosenergia-ipari engedélyeket és szabályzatokat, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, kiadja a megújuló energiaforrásból és a nagy hatékonyságú kapcsolt villamosenergia-termelés eredetét igazoló származási garanciát, megállapítja az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és az átvételi kötelezettség időtartamát, a villamos energia rendszerhasználati díjakat, a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait, előkészíti a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait, megállapítja a jogszabályban nem szabályozott speciális tarifák mértékét és alkalmazási szabályait, előkészíti az egyetemes szolgáltatás árait és árképzési szabályait, biztosítja a szétválasztási szabályok és a hálózathoz hozzáférés szabályainak érvényesülését, a jelentős piaci erő megállapítása és a nagykereskedelmi árak vizsgálata céljából piacelemzést végez, segíti a szabad kereskedőváltást, intézkedik ellátási zavarok esetén.
(2) A Hivatal a földgázpiac szabályozása körében kiadja a földgázipari engedélyeket és jóváhagyja a szabályzatokat, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, előkészíti a földgáz rendszerhasználati díjak és a csatlakozási díjak megállapítására vonatkozó keretszabályokat, megállapítja a földgáz rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk feltételeit, valamint a földgáz csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait, megállapítja a kiegyenlítő fizetések mértékét, előkészíti az egyetemes szolgáltatás árait és árképzési szabályait, előkészíti a vételre felajánlott forrás és a hazai termelésű földgáz árképzésére vonatkozó szabályokat és áralkalmazási feltételeket, ezek árát és mennyiségét, előkészíti a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait, elvégzi a jogszabályok által előírt eszköz- és költség-felülvizsgálatot, meghatározza a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra, a tartályos PB-gáz értékesítési tevékenységre, a 11,5 kg-os palackos PB-gáz értékesítési tevékenységre vonatkozó átlagárakat, ellenőrzi az alkalmazandó árak betartását, biztosítja a szétválasztási szabályok és a hálózathoz hozzáférés érvényesülését, a jelentős piaci erő megállapítása és a nagykereskedelmi árak vizsgálata céljából piacelemzést végez, segíti a szabad kereskedőváltást, intézkedik ellátási zavarok esetén, ellenőrzi a földgáz biztonsági készletezésére, a tárgyalásos tárolói hozzáférésre, valamint a hatósági árral érintett földgázforrás felhasználására vonatkozó szabályok érvényesülését.
(3) A Hivatal az egységes európai belső földgáz- és villamosenergia-piac kialakulását segítendő együttműködik az európai társhatóságokkal és az Európai Bizottsággal, valamint az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: ACER) a belső piaci uniós szabályozás kialakításában és a belső piaci működés ellenőrzésében.
(4) A Hivatal a távhőellátás területén kiadja a távhőtermelők távhőtermelői létesítésítési engedélyeit, távhőtermelői és távhő-szolgáltatói működési engedélyeket, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, előzetesen jóváhagyja és ellenőrzi a csatlakozási díj mértékét, javaslatot tesz a távhő-szolgáltatási célú távhőtermelés, a lakossági távhőszolgáltatás díjaira, valamint a távhő-szolgáltatási támogatás mértékére, ellenőrzi, hogy a távhőszolgáltatónak, a lakossági felhasználóknak, a külön kezelt intézménynek értékesített távhő ára megfelel-e a Tszt.-ben előírt követelményeknek, elvégzi a jogszabályok által előírt eszköz- és költség-felülvizsgálatot.
(5) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatás területén kiadja a víziközmű-szolgáltatói működési és más engedélyeket, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, jogszabálysértés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket; javaslatot tesz a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díjára, továbbá az ivóvíz átadási árára és az átvett szennyvíz kezelési díjára; díjfelügyeletet lát el a víziközmű-szolgáltatás díjaira vonatkozóan.
(6) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatás területén jóváhagyja az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázatok kiírását, az üzemeltetési szerződéseket és azok módosítását, a gördülő fejlesztési terveket, az üzletszabályzatokat; jogszabályban meghatározott esetben közérdekű üzemeltetőt jelöl ki; eltérést enged a víziközmű-szolgáltatás díjától addig nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás bevezetése esetén; a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos nyilvántartásokat vezet.
(7) A Hivatal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén javaslatot tesz a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjára, megállapítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a működését megkezdő közszolgáltató esetében, díjfelügyeletet lát el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjaira vonatkozóan.
(8) A Hivatal eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Vet., a Get., a Tszt., a Vksztv. és a vezetékes energetikai rendszerekre, illetve a víziközmű-szolgáltatás felügyeletére vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel. A közérdekű bejelentésekre az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-ai vonatkoznak.
(9) A Hivatal a fogyasztóvédelem területén a villamosenergia- és földgázellátás, továbbá a víziközmű-szolgáltatás tekintetében
a) dönt az elosztói, egyetemes szolgáltatói, kereskedői, víziközmű-szolgáltatói üzletszabályzatok jóváhagyásáról, és ellenőrzi az azokban foglaltak betartását;
b) kiadja – a víziközmű-szolgáltatás kivételével – az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, elvárt színvonalát, a szolgáltatás minőségét szabályozó határozatokat és ellenőrzi az azokban foglaltak betartását;
c) dönt a törvényekben meghatározott felhasználói panaszokban, eljár a víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő egyes panaszok ügyében;
d) ellátja az egyéb, jogszabályban meghatározott, a Hivatal hatáskörébe utalt fogyasztóvédelmi feladatokat.
(10) A Hivatal statisztikai feladatai körében, és mint a statisztikai szolgálathoz tartozó hivatalos statisztikai szerv eleget tesz a hazai és nemzetközi szervezetek, illetve egyéb szervezetek részére történő rendszeres és eseti adatszolgáltatási kötelezettségeinek.
II. FEJEZET
A HIVATAL VEZETÉSE
A Hivatal elnöke
7. § (1) A Hivatalt a jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében eljárva az elnök vezeti.
(2) A Hivatal elnöke
a) rendeletben megállapítja a villamos energia rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk szabályait; a villamos energiáról szóló törvény szerinti elosztók közötti kiegyenlítő fizetések mértékét, a villamos energia csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait,
b) rendeletben megállapítja a földgáz rendszerhasználati díjakat, a földgázellátásról szóló törvény szerinti rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a földgáz rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható földgáz rendszerhasználati díjakat, valamint a földgáz rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeit, a földgáz csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait,
c) kiadja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát és egyéb szabályzatait,
d) irányítja a Hivatal munkaszervezetét, meghatározza létszámkeretét és a kiadmányozás rendjét,
e) képviseli a Hivatalt belföldön és a nemzetközi kapcsolatokban, gondoskodik a Hivatal részvételéről nemzetközi szervezetekben,
f) a Hivatal nevében megállapodásokat köthet, kötelezettségeket vállalhat,
g) gyakorolja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket,
h) gyakorolja a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört,
i) a Hivatal költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,
j) törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki,
k) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hivatal tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről,
l) évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal munkájáról, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,
m) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel,
n) a Hivatal feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása esetén meghívásra részt vesz a Kormány ülésén,
o) kiadja a Hivatal feladat- és hatáskörének ellátására és a jogszabályok végrehajtásának biztosítására irányuló belső normatív utasításokat, valamint az egyedi elnöki utasításokat; a jogszabályi előírások figyelembevételével a normatív utasításban foglaltaktól egyedi ügyben eltérő eljárási rendet alkalmazhat, illetve egyedi döntést hozhat,
p) gondoskodik a Hivatal jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásáról, és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy jelen Szabályzat a hatáskörébe utal, illetve amelyeket saját hatáskörben megtart,
q) dönt, illetve intézkedik azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály kifejezetten az elnök személyes hatáskörébe utal, vagy amelyeket egyébként saját hatáskörébe von,
r) kiadmányozza azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát nem ruházta át, az átruházott kiadmányozási jogot az elnök bármikor, különösen annak kiemelt súlyára tekintettel magához visszavonhatja, vagy a Szabályzatban foglaltaktól eltérően határozhatja meg,
s) rendelkezik a mindenkori jogszabályok keretein belül a Hivatal költségvetésében jóváhagyott előirányzatok (létszám-, bér- és jutalom-, működési és felhalmozási kiadások) felett,
t) meghatározott feladat ellátására munkacsoportot hozhat létre és működtethet,
u) meghatározott ügy intézésére kijelölhet bármely köztisztviselőt és számára a jogszabályok keretei között az ügy intézésének módjára is utasítást adhat,
v) a jelen Szabályzatban foglalt általános helyettesítési rendtől szükség esetén eltérhet,
w) gondoskodik a szabálytalanságok kezelésének hivatali szabályozásáról és működtetéséről, valamint az ellenőrzési nyomvonal összeállításáról,
x) vezeti a földgázellátási válsághelyzet fennállása alatt teendő intézkedésekre vonatkozó döntésének előkészítése során a Kormányt tanácskozási jogkörrel segítő bizottságot, amelynek elnöke az energiapolitikáért felelős miniszter,
y) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a feladatkörébe utal.
(3) A Hivatal elnöke felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért. A Hivatal elnöke felelős továbbá a belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.
8. § Az elnök közvetlenül irányítja:
a) az elnökhelyettesek,
b) az Elnöki Kabinet vezetője (a továbbiakban: kabinetfőnök),
c) a belső ellenőrzés,
d) a biztonsági vezető, valamint
e) az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős munkáját.
9. § (1) Az elnök munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik (Elnöki Kabinet), melyet főosztályvezetői besorolású kabinetfőnök vezet.
(2) Az elnök közvetlenül irányítja a kabinetfőnök tevékenységét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
10. § Az elnököt – eltérő rendelkezés hiányában – az adott ügyben feladatköre szerint érintett elnökhelyettes, illetve tartós akadályozatása esetén az általános elnökhelyettes helyettesíti.
Elnökhelyettesek
11. § (1) Az elnökhelyettesek az elnök által átruházott jogkörben képviselik a Hivatalt és végzik a szakterületi feladatok végrehajtását az elnök irányításával, továbbá részt vesznek az elnök feladatait és felelősségi körét érintő témák hivatali szintű megvalósításában.
(2) Az elnökhelyettesek az elnök közvetlen irányítása mellett az elnöktől kapott utasítások, a jogszabályok és a Hivatal belső szabályzataiban foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítják az alárendelt önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, az elnök által átruházott jogkörben a szakterületüket érintően gondoskodnak a Hivatal szakmai álláspontjának kialakításról és képviselik azt. Az elnökhelyettesek szakterületüket érintően általánosan képviselik a Hivatalt.
(3) Az elnökhelyettesek biztosítják, hogy az általuk irányított szervezeti egységek egymással együttműködve és egymást kölcsönösen tájékoztatva egységes álláspontot képviselve vegyenek részt a közigazgatási és hatósági munkában, valamint a Hivatal egyéb feladatainak ellátásában.
(4) Az elnökhelyettesek jelen Szabályzatban foglalt szakosított feladatait, felelősségi körüket munkaköri leírásuk tartalmazza.
(5) Az elnökhelyettest az elnök írásbeli rendelkezése alapján – az abban megjelölt terjedelemben – más elnökhelyettes, vagy főosztályvezető helyettesíti.
(6) Az elnökhelyettesek kötelesek a saját szakterületükön
a) kialakítani és érvényesíteni a Hivatal stratégiai terveinek koncepcióját;
b) feladataikat a vonatkozó jogszabályok és az elnök utasításai alapján ellátni;
c) összeállítani és a kabinetfőnöknek határidőre megküldeni az irányításuk alá tarozó szervezeti egységekre vonatkozó, összesített éves munkatervet és az éves értékelő jelentést;
d) azon ügyekben, melyekben a kiadmányozás jogát az elnök magának fenntartotta vagy magához vonta, az irat előzetes szignózásával az elnököt szakmai egyetértésükről és a döntés jogszerűségéről biztosítani;
e) irányítani, koordinálni, összehangolni, ellenőrizni a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait, azok végrehajtását;
f) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozóan az ügyintézési határidők nyilvántartási és kontrollrendszerét kialakítani és működtetni, valamint az ügyintézési határidők betartását érvényesíteni;
g) gondoskodni a Hivatal feladatainak ellátása során a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és egyedi elnöki utasítások megfelelő betartásáról és érvényesüléséről;
h) tájékoztatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit a legfelsőbb vezetés szakmai álláspontjáról;
i) rendszeresen tájékoztatni az elnököt a Hivatal időarányos és rendkívüli feladatainak teljesítéséről, valamint javaslatot tenni az elnök hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatalára;
j) értékelni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, a vezetők munkáját, valamint ennek megfelelően kezdeményezni a szükséges intézkedéseket;
k) működtetni és ellenőrizni az általuk irányított szervezeti egységek belső kontrollrendszerét;
l) közreműködni a Hivatalt érintő jogszabályok előkészítésében, a jogszabályok tervezeteinek kialakításában, véleményezésében, a javaslattételben, a belső szabályozás előkészítésében;
m) részt venni az igazgatási és érdekegyeztetési feladatok ellátásában;
n) javaslatot tenni a nyilvánosság tájékoztatásának fő irányvonalára;
o) az elnök részére a kért összefoglaló szakmai anyagokat előkészíteni;
p) a saját hatáskörükbe tartozó és egymás ügykörét érintő kérdésekben egyetértésben intézkedni és dönteni, egyetértés hiányában az ügyet az elnök elé terjeszteni; valamint
q) eljárni mindazokban az ügyekben, amelyek ellátásával az elnök esetenként vagy állandó jelleggel megbízza őket.
(7) Az elnökhelyettesek jogosultak, illetve kötelesek
a) a feladatkörükbe tartozó ügyben az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíteni, azoknak a jogköröknek a kivételével, amelyekben az intézkedés jogát az elnök a saját részére kizárólagosan fenntartotta, illetve amelyekben jogszabály tiltja a helyettesítést;
b) szakterületi és hatásköri elhatárolásnak megfelelően elnökhelyettesi értekezlet szervezésére, megtartására;
c) részt venni az irányításuk alá tartozó szakterület munkáját érintő értekezleten, megbeszélésen, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkájával kapcsolatban véleményt nyilvánítatni, tájékoztatást kérni, illetve a hatáskörükbe utalt ügyekben dönteni a működést, a feladat-végrehajtást érintő kérdésekben, beszámoltatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit;
d) a feladatkörüket érintő kérdésekben a médiatartalom-szolgáltatók részére nyilatkozatot, tájékoztatást adni;
e) a Hivatal feladatkörébe tartozó és szakterületüket érintő bármely kérdésben elnöki döntés meghozatalát, intézkedés megtételét kezdeményezni;
f) hatáskörükben eljárva képviselni a Hivatalt belföldi és külföldi jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek előtt, helyi és központi államigazgatási szervek előtt;
g) ellátni a jogszabályalkotásra irányuló szakmai javaslatok államigazgatási képviseletét.
12. § (1) Az elnökhelyettesek munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárságok működnek.
(2) Az elnökhelyettesek közvetlenül vezetik és irányítják titkárságuk valamennyi munkatársának tevékenységét. Ez alól a Szabályzat kivételt tehet.
13. § Az elnökhelyettesek – a Szabályzat 41. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – jogosultak az irányításuk alá tartozó szervezeti egység bármely köztisztviselője személyére javaslatot tenni a munkaköri leírása alapján a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes részére a Hivatal európai uniós és nemzetközi szervezetekben vagy külföldi hivatalokban történő képviseletére vonatkozóan.
14. § Az energetikáért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) az elnökhelyettesi titkárság köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek,
b) a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály,
c) a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály,
d) a Villamosenergia Árszabályozási Főosztály,
e) a Földgáz Árszabályozási Főosztály,
f) a Távhő Árszabályozási Főosztály vezetőjének a tevékenységét.
15. § A közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) az elnökhelyettesi titkárság köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek,
b) a Víziközmű-engedélyezési és Ellenőrzési Főosztály,
c) a Szabályozási Főosztály vezetőjének a tevékenységét.
16. § A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja az elnökhelyettesi titkárság köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének tevékenységét.
17. § Az általános elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) az elnökhelyettesi Titkárság,
b) a Jogi Főosztály,
c) a Fogyasztóvédelmi Főosztály,
d) az Elemzési és Statisztikai Főosztály,
e) az Informatikai Főosztály,
f) a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztály,
g) a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének a tevékenységét.
III. FEJEZET
A HIVATAL SZERVEZETE
Az önálló szervezeti egységek vezetői
18. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és az elnöktől, valamint az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettestől kapott utasítások figyelembevételével vezeti, irányítja, ellenőrzi a vezetése alá tartozó szervezeti egységet.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője önálló felelősséggel irányítja a vezetése alatt álló szervezeti egységek vezetőinek (főosztályvezető-helyettes, osztályvezető) és ügyintézőinek, valamint közszolgálati ügykezelőinek és munkavállalóinak munkáját.
(3) A főosztályvezetők az elnök írásbeli kijelölése alapján, az abban meghatározott terjedelemben helyettesíthetik az elnökhelyetteseket.
(4) A főosztályvezetőt akadályoztatása esetén a főosztályvezető-helyettes, vagy szakterületét érintően a főosztályvezető által kijelölt beosztott osztályvezető helyettesíti. Az önálló osztály vezetőjének helyettesítésére az elnök köztisztviselőt jelölhet ki. Az elnök a főosztályvezetők helyettesítésének rendjét munkaköri leírásukban vagy más módon, írásban (eltérően) is meghatározhatja.
(5) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően
a) az elnök, és elnökhelyettesi irányítás esetén az elnökhelyettes iránymutatásainak megfelelően a munkavégzést koordinálni, biztosítani a beosztott munkatársak egyenlő munkaleterheltségét;
b) a beosztott munkatársak részére a munkavégzéshez szükséges naprakész információkat biztosítani, az elnöki vagy elnökhelyettesi értekezleten meghatározott stratégiai és operatív döntésekről a beosztott munkatársakat a megfelelő mértékben tájékoztatni, ennek érdekében szükség szerint a szervezeti egység munkatársai részére értekezletet tartani;
c) a beosztott munkatársak munkáját figyelemmel kísérni és a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok figyelembevételével értékelni (minősíteni), erről az elnököt és az érintett elnökhelyettest tájékoztatni;
d) a feladatkörét érintő előterjesztések, egyéb szabályzatok szakmai tervezeteit, valamint jogszabálytervezetek támogató anyagait elkészíteni, szükség esetén a hatályos jogszabályok, szabályzatok módosítását kezdeményezni az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettesen és az elnökön keresztül, továbbá a feladatkörét érintő belső szabályzatok hatályos jogszabályoknak való megfelelését rendszeresen vizsgálni és a felelősségi körébe utalt belső szabályzatok aktualizálását, felülvizsgálatát rendszeresen elvégezni, azokat elnöki aláírásra előkészíteni;
e) dönteni a feladatkörébe tartozó, valamint az elnök és az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes által a hatáskörébe utalt ügyekben;
f) főosztály esetén – kivéve a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztályt – a saját hatáskörbe tartozó, valamint a felettes vezető által történő kiadmányozás előtt beszerezni a főosztály legalább egy fő, jogász munkakörben dolgozó köztisztviselőjének jogi szakmai egyetértését biztosító szignóját;
g) a hatáskörébe tartozó feladatok során kezelt adatokat, információkat naprakészen tartani, és gondoskodni a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok maradéktalan érvényesüléséről;
h) gondoskodni a szakterületét érintően a közérdekű információknak a Hivatal honlapján vagy intranetjén történő naprakész megjelenítéséről, a lehető legszélesebb körű tájékoztatás nyújtásáról;
i) főosztály esetén a Szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével részt venni az elnöki, elnökhelyettesi irányítás esetén az elnöki, elnökhelyettesi értekezlet munkájában;
j) mindazon feladatokat ellátni, amelyeket felettesei a részére ellátandó feladatként meghatároznak.
(6) Az önálló szervezeti egység vezetője jogosult a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően
a) képviselni a szervezeti egységét a Hivatal más szervezeti egységei előtt a hatáskörébe tartozó ügyekben;
b) a vezetése alatt álló szervezeti egység köztisztviselőit, közszolgálati ügykezelőit, munkavállalóit érintően feletteseinek javaslatot tenni az oktatási, továbbképzési célkitűzésekre;
c) a hatáskörébe utalt ügyekben önállóan kapcsolatot tartani külső szervezetekkel, felettesei külön felhatalmazása alapján az azonos vezetői szintet meghaladóan is jogosult képviselni a Hivatalt;
d) államigazgatási szervek előtt azonos vezetői szinten képviselni a Hivatalt, valamint a szakterületét érintő kérdésekben kapcsolatot tartani más külső szervezetekkel, személyekkel, engedélyesekkel.
A nem önálló szervezeti egységek vezetői
19. § (1) A főosztályvezetők munkájának elősegítése céljából az elnök a mindenkori jogszabályi keretek alapján jogosult főosztályvezető-helyettesi munkakört létesíteni.
(2) A Hivatal elnöke a Szabályzat szerinti osztály vezetésére – különösen betöltetlen osztályvezetői álláshely esetén – közvetlenül az irányítási jogkört gyakorló főosztályvezetőt vagy főosztályvezető-helyettest is kijelölheti.
(3) A főosztályvezetőt akadályozatása esetén a főosztályvezető-helyettes, vagy a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető helyettesíti.
(4) A főosztályvezető-helyettest és az osztályvezetőt az elnök által kijelölt, vagy a munkaköri leírása szerinti köztisztviselő helyettesíti.
(5) A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető az elnöktől, a felettes elnökhelyettestől és a felettes főosztályvezetőtől kapott utasítások figyelembevételével – önálló felelősséggel – szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység tevékenységét.
(6) A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető a nem közvetlen felettesnek minősülő vezetőtől kapott utasításról köteles tájékoztatni közvetlen felettesét.
(7) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető felel a tevékenységi körébe tartozó feladatok megvalósításáért és végrehajtásáért. Munkavégzését kezdeményezően és oly módon köteles megvalósítani, hogy önálló szakmai és vezetői tevékenysége a napi feladatok ellátásán túlmutató, hosszabb távú koncepciót juttasson érvényre. Irányító munkája során köteles biztosítani, hogy az általa vezetett terület hatékonyan illeszkedjék a Hivatal egészének tevékenységébe.
(8) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően köteles
a) betartani és a vezetése alá tartozó szervezeti egység köztisztviselőivel, közszolgálati ügykezelőivel, munkavállalóival betartatni a jogszabályokat és a Hivatal szabályzatait;
b) gondoskodni
ba) az általa vezetett egység feladatainak határidőre történő teljesítéséről,
bb) a vezetése alatt álló szervezeti egység hatáskörébe tartozó feladatok maradéktalan ellátásáról;
c) rendszeresen tájékoztatással ellátni a közvetlen felettest a szervezeti egysége tevékenységét érintően;
d) főosztályvezetőjének (önálló szervezeti egység vezetőjének) beszámolni az (fő)osztály dolgozóinak munkameghatározásáról, rendszeres értékeléséről és a végrehajtás ellenőrzéséről;
e) rendszeres szakmai tájékoztatást nyújtani a vezetett szervezeti egység dolgozóinak;
f) biztosítani az ügyintézés egységes gyakorlatát, minőségének fejlesztését;
g) mindazon feladatokat ellátni, amelyeket felettesei a részére ellátandó feladatként meghatároznak;
h) elnökhelyettesi irányítás alá tartozó szervezeti egység esetében részt venni az elnökhelyettesi értekezleten.
(9) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően jogosult
a) főosztályvezetőnek javaslatot tenni a főosztályvezető döntési és intézkedési jogkörébe tartozó esetekben;
b) javaslatot tenni a beosztott munkatársak oktatási, továbbképzési célkitűzéseire;
c) elnökhelyettesi irányítás alá tartozó szervezeti egység esetében részt venni az elnökhelyettesi értekezlet munkájában;
d) a beosztott munkatársak részére szükség szerint értekezlet tartására;
e) államigazgatási szervek előtt azonos vezetői szinten képviselni a Hivatalt, valamint a szakterületét érintő kérdésekben kapcsolatot tartani más külső szervezetekkel, személyekkel, engedélyesekkel.
IV. FEJEZET
A HIVATAL TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐ FÓRUMAI
Elnöki értekezlet
20. § (1) Az elnöki értekezlet az elnök által vezetett stratégiai-irányító, döntés-előkészítő, koordináló testület, amely biztosítja a működéssel kapcsolatos információk megosztását, megalapozza a döntéshozatalt, meghatározza az elvégzendő feladatokat. Az elnöki értekezlet az elnök által meghatározott időpontban kerül összehívásra.
(2) Az elnöki értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása az Elnöki Kabinet feladata.
(3) Az elnöki értekezlet állandó tagjai: az elnök, az elnökhelyettesek, a kabinetfőnök, a kommunikációs vezető. Az elnöki értekezletre más személyeket az elnök hívhat meg.
(4) Az elnöki értekezleten a vezetőt akadályoztatása esetén a Szabályzat szerint helyettesítésre jogosult vezető helyettesítheti. Ezt a körülményt a távolmaradó vezető köteles az Elnöki Kabinetnek előzetesen bejelenteni. A helyettesítő köteles az elhangzottakról a helyettesítettet tájékoztatni.
(5) Az elnöki értekezlet általános feladata
a) a stratégiai döntések előkészítése az elnök részére;
b) a külső szervek részére készülő előterjesztések megvitatása, a Hivatal legfontosabb, felső szintű döntést igénylő ügyeinek megtárgyalása;
c) az információáramlás biztosítása, az egységes álláspont kialakítása, a heti programok egyeztetése;
d) a feladatok kiosztása és teljesített feladatokról történő beszámolás, a belső kontrollrendszer biztosítása.
(6) Az Elnöki Kabinet az értekezleten elhangzottakról 2 munkanapon belül emlékeztetőt készít, melyet megküld a résztvevőknek és azoknak a munkatársaknak, akikre nézve az feladatot állapít meg.
(7) Az elnöki értekezlet döntéseinek végrehajtását a kabinetfőnök figyelemmel kíséri, erről az elnököt rendszeresen tájékoztatja.
(8) Az elnöki értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az elnöki értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a köztisztviselők is ennek megfelelően végezzék munkájukat, és ennek érdekében az elnöki értekezleten elhangzottakról a résztvevők szükség szerint tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársait.
Eseti értekezlet
21. § Az elnök az elnöki értekezleten kívül egyéb szintű, eseti értekezletet is összehívhat, az általa meghatározott tárgyban és személyi körben.
Elnökhelyettesi értekezlet
22. § (1) Az elnökhelyettesi értekezlet az elnökhelyettes által vezetett vezetői fórum, mely az elnökhelyettes által meghatározott időpontban, de legalább havonta kerül összehívásra.
(2) Az elnökhelyettesi értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása az elnökhelyettesi titkárságok feladata.
(3) Az elnökhelyettesi értekezlet állandó tagjai: az elnökhelyettes, az elnökhelyettes irányítása alá tartozó főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők. Az elnökhelyettesi értekezletre más személyeket az elnökhelyettes hívhat meg. Az elnökhelyettesi értekezlet állandó, tanácskozási joggal meghívott tagja az általános elnökhelyettes, a kabinetfőnök és a Jogi Főosztály főosztályvezetője is.
(4) Az elnökhelyettesi értekezlet általános feladata az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában döntések meghozatala, döntések előkészítése az elnöki értekezletre, az információáramlás és a belső kontroll biztosítása, szakmai programok egyeztetése, feladatok kiosztása, számonkérése az elnöki értekezlet döntéseinek, iránymutatásainak megfelelően.
(5) Az emlékeztető, illetve az elnökhelyettesi értekezleten hozott döntések végrehajtása tekintetében az elnöki értekezletre vonatkozó szabályok irányadóak azzal, hogy az emlékeztető elkészítéséért, valamint a végrehajtás ellenőrzéséért az elnökhelyettes titkársága a felelős.
(6) Az elnökhelyettesi értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az elnökhelyettesi értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a köztisztviselők is ennek megfelelően végezzék munkájukat, és ennek érdekében az elnöki értekezleten elhangzottakról a résztvevők szükség szerint tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársait.
V. FEJEZET
A HIVATAL MŰKÖDÉSE
A Hivatal jogi irányítása
23. § (1) A Jogi Főosztály vezetője biztosítja a Hivatal egységes jogértelmezését és jogalkalmazási gyakorlatát, ennek érdekében – az Elnöki Kabinet és az elnökhelyettesi titkárságok kivételével –
a) jogi szakmai (eljárásjogi és anyagi jogi) szempontból kontrollálja a más szervezeti egységeknél jogász munkakörben dolgozó köztisztviselők munkáját, e körben jogosult a nem közvetlen irányítása alá tartozó jogász munkakörben dolgozó köztisztviselőknek iránymutatást adni;
b) rendszeresen (írásban, vagy szóban) eseti vagy összefoglaló jelentést kérhet – az érintett szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatásával – a más szervezeti egységeknél dolgozó jogi végzettséggel rendelkező köztisztviselőktől;
c) részt vesz az elnökhelyettesi értekezleteken.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egységeknél jogász munkakörben dolgozó köztisztviselők a kiemelkedő, egyedi jogi problémákról, ügyekről félévente összefoglaló jelentést kötelesek készíteni a Jogi Főosztály főosztályvezetője részére. A Jogi Főosztály vezetője az érintett szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett a szervezeti egységeknél dolgozó jogi végzettséggel rendelkező – de nem jogász munkakört betöltő – köztisztviselőktől is kérhet értékelést, javaslatot, összefoglalót, problémafelvetést azon jogi jellegű feladatokról, amelyeket a köztisztviselő a munkája során ellátott, vagy észlelt.
(3) A Jogi Főosztály főosztályvezetője az egyes szervezeti egységeknél, jogász munkakörben dolgozó köztisztviselők által elkészített, valamint az egyes szervezeti egységeknél dolgozó, nem jogász munkakörben foglalkoztatott, de jogi végzettségű köztisztviselőktől kapott összefoglaló munkajelentést értékeli, és ezeket tájékoztatásul átadja a kabinetfőnöknek.
(4) A Jogi Főosztály főosztályvezetője előzetes egyeztetés alapján (az érintett szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett) összehívhatja szakmai megbeszélésre a Hivatal szervezeti egységeinél dolgozó jogi végzettségű köztisztviselőket az egységes jogi álláspont és gyakorlat biztosítása végett. E szakmai megbeszéléseken a Hivatal szervezeti egységeinél dolgozó meghívott jogi végzettségű köztisztviselő köteles részt venni.
(5) Amennyiben a Hivatal valamely főosztályán (osztályán) a jogász munkakörben dolgozó köztisztviselő akadályoztatva van, és a főosztályon más, a helyettesítésükre jogosult jogi végzettségű köztisztviselő nem áll rendelkezésre, a Jogi Főosztály látja el az adott főosztály (osztály) feladatkörébe tartozó, kiadmányozásra kerülő iratok jogi szempontú véglegesítését.
Kiadmányozás
24. § (1) A kiadmányozási jog az adott ügyben az érdemi döntés meghozatalára, aláírására ad felhatalmazást. Ez a jog magában foglalja a döntés kialakításának, az érdemi döntésnek a jogosultságát is.
(2) Kiadmányt csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet kiadni. A kiadmányozott irat tartalmáért és formájáért az aláíró felelős.
(3) A kiadmányozási jog
a) az elnök hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,
b) – ha jelen Szabályzat így rendelkezik – az elnök hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és az elnök nevében történő aláírására, vagy
c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára, aláírására ad felhatalmazást.
(4) A Hivatal elnöke kiadmányozza mindazon iratokat, hatósági döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát nem ruházta át. Az átruházott kiadmányozási jogot az elnök bármikor, különösen annak kiemelt súlyára tekintettel magához visszavonhatja. Kiadmányozási jogot kizárólag az elnök jogosult átruházni. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható.
(5) Hatósági eljárásban az elnök kiadmányozza
a) a Jogi Főosztály – 2. függelék 6.2. szakasz 1/a) alpontja szerint – feladatkörébe tartozó határozatokat;
b) az árszabályozási feladatokat ellátó főosztályok által elkészített határozatokat;
c) a villamosenergia-ipari tevékenység szabályozása körében előkészített alábbi határozatokat:
ca) az 50 MW-ot elérő vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek esetében a villamosenergia-termelés megszüntetése,
cb) engedélyköteles tevékenység kiszervezése,
cc) jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása és arra vonatkozóan kötelezettség előírása,
cd) hálózatfejlesztési terv jóváhagyása,
ce) átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása,
cf) kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének és átvételi időtartamának meghatározása,
cg) végső menedékes kijelölése (Vet. 51. §),
ch) a folyamatos ellátás biztosítása érdekében más engedélyes kijelölése (Vet. 99. §),
ci) hátrányos jogkövetkezmény meghatározása,
cj) a kábelcsere-ütemezési terv felülvizsgálata és jóváhagyása;
d) a földgázipari tevékenység szabályozása körében előkészített alábbi határozatokat:
da) engedélyköteles tevékenység kiszervezése,
db) hálózatfejlesztési terv jóváhagyása,
dc) szállítói rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályoknak való megfelelést tanúsítása,
dd) a földgáz-kereskedői engedélyek (egyetemes szolgáltatói) visszavonása, tevékenység felfüggesztése,
de) a folyamatos ellátás biztosítása érdekében más engedélyes kijelölése (Get. 119. §),
df) végső menedékes kijelölése (Get. 41. §),
dg) új infrastruktúra mentesítése az együttműködő földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapítási és hozzáférési szabályok, valamint a szétválasztási követelmények teljesítése alól,
dh) hátrányos jogkövetkezmény meghatározása,
di) korlátozási besorolás megállapítása;
e) a távhőtermelés és -szolgáltatás szabályozása körében a távhőtermelői, valamint a távhő-szolgáltatói engedély visszavonása tárgyában elkészített határozatokat;
f) a víziközmű-szolgáltatás engedélyezése és felügyelete kapcsán előkészített alábbi határozatokat:
fa) víziközmű-szolgáltatási működési engedély kiadása vagy az engedély kiadásának megtagadása,
fb) közérdekű üzemeltető kijelölése és a kijelöléshez kapcsolódóan a közműhasználati díj megállapítása,
fc) közüzemi szerződésben a hatósági díjtól eltérő díj kikötésének előzetes jóváhagyása.
(6) Hatósági ügyben az elnökhelyettesek kiadmányozzák az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek feladatkörébe tartozó mindazon határozatokat és hatósági bizonyítványokat, melyeket nem az elnök kiadmányoz, valamint az eljárást megszüntető végzéseket. Az elnökhelyettes akadályoztatása vagy betöltetlen munkaköre esetén e kiadmányozási jogot az ügykörükben a főosztályvezetők jogosultak gyakorolni.
(7) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes kiadmányoz minden, feladatkörébe tartozó iratot.
(8) Hatósági ügyben a főosztályvezetők a feladatkörükbe tartozó ügyben kiadmányozzák a végzéseket (kivéve az eljárást megszüntető végzést), minden egyéb iratot és levelezést, mely nem tartozik az elnök (5) bekezdés szerinti, vagy az elnökhelyettesek (6) bekezdés szerinti kiadmányozási körébe.
(9) A helyszíni ellenőrzés során a helyszínen keletkező hatósági iratot, a panaszügyintézés során a tényállás tisztázásához szükséges leveleket az e feladat- és hatáskörében eljáró köztisztviselő jogosult kiadmányozni.
(10) A perképviseleti feladatokat ellátó köztisztviselők önállóan jogosultak a Hivatal és az elnök nevében peres és nemperes bírósági eljárásban kiadmányozni.
(11) Az (5)–(10) bekezdésekben meghatározott eljárásokon túlmenően külső szervek, szervezetek, személyek részére szóló iratok kiadmányozása/aláírása a Szabályzat 40. §-a szerinti kapcsolattartási és egyben képviseleti jogosultsági szintnek megfelelően történik.
(12) A Nemzetközi Főosztály ügyintézői a főosztályvezető által a munkaköri leírásaikban meghatározott kiadmányozási jogkörrel járnak el az elektronikus levelezéseik során.
(13) Az elnök az (5)–(12) bekezdésektől eltérően külön okiratban felhatalmazhatja a szervezeti egységek vezetőit vagy azok helyetteseit kiadmányozási jogkörrel, illetve az általuk vezetett szervezeti egység képviseletére vonatkozó joggal, továbbá – a kinevezésüknél fogva szóbeli és írásbeli képviselettel rendelkező elnökhelyettesek és a gazdasági vezető kivételével – külön okiratban hatalmazhatja meg a Hivatal bármely vezető vagy beosztott köztisztviselőjét a Hivatal vagy az elnök képviseletére.
(14) A kiadmányozásra előkészített iratokat a szolgálati út betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni. Különösen indokolt esetben a döntés előkészítője közvetlenül is fordulhat a kiadmányozóhoz, a közvetlen felettes egyidejű – ennek lehetetlensége esetén utólagos – tájékoztatása mellett.
Munkáltatói jogkör
25. § (1) A munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke gyakorolja.
(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 37. § (1) bekezdés alapján az elnök által átruházott munkáltatói jogköröket a Szabályzat 26–28. §-ai tartalmazzák. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább. Az elnök az átruházott munkáltatói jogköröket a munkáltatói jogkört gyakorló vezető egyidejű értesítésével bármikor magához vonhatja.
(3) Az elnök gyakorolja teljes körűen a munkáltatói jogkört az elnökhelyettesek, a kabinetfőnök, a biztonsági vezető, az informatikai biztonsági és a belső adatvédelmi felelős és a belső ellenőrzés vezetője felett.
(4) Az elnök dönt a Hivatal valamennyi köztisztviselőjének, munkavállalójának, közszolgálati ügykezelőjének
a) kinevezéséről (munkaviszony létesítéséről), kinevezés módosításáról (munkaviszony módosításáról), felmentéséről (munkaviszony megszüntetéséről), köztisztviselői (munka-) jogviszonyának megszűnéséről, díjazás megállapításáról;
b) vezetői munkakörökre történő kinevezéséről és visszavonásáról;
c) a szakmai (fő)tanácsadói, illetve közigazgatási (fő)tanácsadói cím adományozásáról, visszavonásáról;
d) a címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi cím adományozásáról;
e) alapilletményének eltérítéséről;
f) fegyelmi és kártérítési eljárás megindításáról, fegyelmi büntetés, kártérítés, összeférhetetlenség megállapításáról;
g) fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről;
h) átirányításról, kirendelésről, kiküldetésről, áthelyezésről;
i) tanulmányi szerződések megkötéséről, módosításáról, képzéseken való részvétel engedélyezéséről;
j) állami kitüntetésekre, dicséretekre, díjakra történő előterjesztésről;
k) jutalmazásról.
(5) A Kttv. 126. § (1) bekezdése és 127. § (1) bekezdése, valamint a Vet. 167. § (5) bekezdése alapján az elnök közigazgatási (fő)tanácsadói címet, és szakmai (fő)tanácsadói címet adományozhat a Hivatal köztisztviselői részére.
(6) Az elnök a Kttv. és egyéb jogszabályi rendelkezések előírásainak figyelembevételével kizárólagosan gyakorol valamennyi munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alá tartozó személyek és szervezeti egységek vezetői felett.
26. § A Hivatal elnökhelyettesei gyakorolják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek főosztályvezetői és – az általános elnökhelyettes Titkársága kivételével – az elnökhelyettesi titkárságok köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői és munkavállalói felett mindazon munkáltatói jogköröket, melyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a munkaköri leírások elkészítését és kiadását is –, és valamennyi, irányításuk alá tartozó szervezeti egység munkatársai tekintetében az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre javaslattételi joguk és kötelezettségük van.
27. § A Hivatal önálló szervezeti egységeinek vezetői gyakorolják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek – vezető és beosztott – köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői és munkavállalói felett mindazon munkáltatói jogköröket, melyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a munkaköri leírások elkészítését és kiadását is –, és ugyanezen személyi kör tekintetében az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes – ilyen hiányában közvetlenül az elnök – felé javaslattételi joguk és kötelezettségük van.
28. § (1) A Hivatal főosztályvezető-helyettesei és osztályvezetői a felettes főosztályvezetőjükkel egyeztetve jogosultak a közvetlen irányításuk alá tartozó köztisztviselők, közszolgálati ügykezelők és munkavállalók tekintetében gyakorolni az utasítással, irányítással, vezetéssel és ellenőrzéssel összefüggő munkáltatói jogokat, jogosultak továbbá a beosztott munkatársak beszámoltatására.
(2) A Hivatal főosztályvezető-helyetteseinek és osztályvezetőinek a főosztályvezető munkáltatói jogkörébe tartozó esetekben javaslattételi joguk van.
Éves munkatervek
29. § (1) A Hivatal szervezeti egységei az előre meghatározható tervezhető tevékenységeikről tárgyév február 15. napjáig éves munkatervet kötelesek készíteni, amely az éves munkára irányadó jellegű. A szervezeti egységek éves munkaterve alapján készül a Hivatal éves munkaterve, melyet a kabinetfőnök állít össze és készít elő az elnöknek, és amelyhez az elnökhelyettesek az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében adnak összesített részanyagot.
(2) A munkatervek kialakításánál a végrehajtásban részt vevő vezetők és ügyintézők véleményét is ki kell kérni, és azokat a lehetőségekhez mérten figyelembe kell venni.
Éves jelentések
30. § (1) A Hivatal szervezeti egységei a saját és a hivatali éves munkaterv végrehajtásáról éves jelentés formájában számolnak be az elnöknek.
(2) A Hivatal éves tevékenységéről szóló összesített jelentést a kabinetfőnök állítja össze és készíti elő az elnöknek a tárgyévet követő év február 15. napjáig, amelyhez az elnökhelyettesek az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében adnak összesített részanyagot.
A szervezeti egységek együttműködése
31. § (1) Az elnököt hivatali irányító és ellenőrző hatáskörének gyakorlásában az elnökhelyettesek, a kabinetfőnök, a Jogi Főosztály vezetője, a belső ellenőr és a gazdasági vezető támogatják.
(2) A szervezeti egységek a feladatok végrehajtásában kötelesek szorosan együttműködni, ennek keretében szakmai álláspontjukkal, véleményükkel kötelesek segíteni egymás munkáját.
(3) Az egyes főosztályok (önálló osztály), osztályok a feladatkörükbe tartozó, de más főosztályok (önálló osztály), osztályok feladatkörét is érintő ügyekben az érdekelt főosztályok (önálló osztály), osztályok bevonásával járnak el. Az ennek során felmerült vitás kérdésekben a közös álláspont kialakítását egyeztetés útján kell megkísérelni. Ha ez nem vezet eredményre, a vitás ügyet döntés végett, a szolgálati út figyelembevételével az illetékes főosztályvezető, elnökhelyettes, illetve az elnök elé kell terjeszteni.
(4) Az érintett főosztályok (önálló osztály) vezetőinek előzetes egyeztetése után az egyes főosztályok (önálló osztály) dolgozói másik főosztály, osztály feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésében is közreműködhetnek.
(5) A főosztályok (önálló osztály) és osztályok a tevékenységük során tudomásukra jutó olyan adatokról, információkról, amelyek más főosztály (önálló osztály) vagy osztály feladatkörét, tevékenységét érintik, haladéktalanul, szóban és írásban (feljegyzésben vagy elektronikus levélben) értesítik az érintett szervezeti egység vezetőjét.
32. § (1) A Hivatal hatáskörébe tartozó és a nemzetközi együttműködést érintő vagy nemzetközi hatással bíró ügyekben a Hivatal érintett szervezeti egységei tájékoztatni kötelesek a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályát.
(2) A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője nemzetközi ügyekben jogosult közvetlenül tájékoztatást kérni más szervezeti egységek vezetőitől.
33. § A Hivatal vezető és ügyintéző köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői és munkavállalói a munkaköri leírásukban meghatározott módon jogosultak és kötelesek belső kapcsolattartásra.
A koordinációért felelős vezető és ügyintéző kijelölése
34. § (1) Több szervezeti egységet érintő ügy vagy a szervezeti hatáskörök, illetve szakmai álláspontok ütközése esetében a közös irányítási jogkört gyakorló vezető, végső soron az elnök jelöli ki az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles, felelős vezetőt.
(2) A koordinációval megbízott vezető az egységes állásfoglalás kialakítása céljából köteles egyeztetni az ügy tartalma szerint érintett hivatali szervezeti egység vezetőjével.
Munkacsoport
35. § (1) Az elnök a több elnökhelyettes vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő eseti feladatok ellátására munkacsoportot hozhat létre és működtethet. A munkacsoport feladatát minden szervezeti egység köztisztviselője köteles támogatni, elősegíteni. A munkacsoport vezetője a megbízólevélben meghatározott feladat keretei között utasítási és irányítási joggal rendelkezik a munkacsoport minden tagja tekintetében.
(2) Az elnök a munkacsoport vezetésével elsősorban elnökhelyettest vagy főosztályvezetőt bízhat meg. A munkacsoport tagjait és vezetőjét megbízólevélben jelöli ki, amelyben rögzíti a munkacsoport vezetőjének és a tagoknak a feladat- és hatáskörét. A munkacsoport létrehozásáról szóló elnöki megbízólevélben meg kell határozni továbbá a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének idejét.
(3) A munkacsoport feladat- és hatáskörébe utalt ügyben a munkacsoport vezetője rendelkezik döntési jogosultsággal.
(4) Az elnök által meghatározott jogi tárgykörben létrehozott munkacsoport vezetője a Jogi Főosztály főosztályvezetője.
(5) A munkacsoport vezetője a munkájáról rendszeresen tájékoztatja az elnököt és a feladat szerint érintett elnökhelyettest.
(6) A munkacsoport vezetője a munkacsoport tagjának közvetlen felettesét a munkacsoport tevékenységének megkezdésekor, valamint a munkacsoport működése során rendszeresen, de legalább havonta tájékoztatja a munkacsoport tagsággal járó tevékenység várható mértékéről, ütemezéséről.
Előterjesztések elkészítése, külső előterjesztések véleményezése
36. § (1) A Hivatal feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyekben az előterjesztés, illetve jogszabály tervezetét, illetve a más szerv által előkészített előterjesztésre adott véleményt – az elnök és az elnökhelyettesek által megadott szempontok szerint – a szakmailag illetékes vagy kijelölt főosztályok készítik el, együttműködve a többi érintett szervezeti egységgel. Az elkészült tervezetet tájékoztatásul meg kell küldeni a Jogi Főosztálynak és az Elnöki Kabinetnek. Az elnöki kiadmányozást igénylő tervezetet az Elnöki Kabinet útján kell az elnök elé terjeszteni.
(2) Az előterjesztés, illetve jogszabálytervezet külső szervekkel történő egyeztetését minden szervezeti egység vezetője az illetékes elnökhelyettes jóváhagyása mellett azonos vezetői szint figyelembevételével jogosult elvégezni.
Vezetői felelősség
37. § (1) A Hivatal szervezeti egységeit minden vezetői munkakört betöltő köztisztviselő teljes jogi és erkölcsi felelősséggel köteles irányítani, vezetni és ellenőrizni, a hatás- és feladatkörét érintő mindenkori jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek és belső szabályzatoknak, valamint a felettes vezetők utasításainak megfelelően. Minden vezető a lehető legnagyobb gondossággal, felelősségteljesen köteles munkáját ellátni, és szaktudását, szakmai ismereteit köteles folyamatosan fejleszteni.
(2) Minden vezető felelősséggel tartozik a tevékenységi körébe tartozó feladatok megvalósításáért és végrehajtásáért. Munkavégzését kezdeményezően és oly módon köteles megvalósítani, hogy önálló szakmai és vezetői tevékenysége a napi feladatok ellátásán túlmutató, hosszabb távú koncepciót juttasson érvényre. Kreatív, önálló, újító jellegű megoldásokkal és megoldási javaslatokkal köteles folyamatosan biztosítani a Hivatal működésének, szervezeti egysége szakmai tevékenységének folyamatos megújulását és a változó környezeti hatásoknak való megfelelését. Irányító munkája során köteles biztosítani, hogy az általa vezetett terület hatékonyan illeszkedjék a Hivatal egészének tevékenységébe.
(3) A vezetők az általuk szignózott vagy saját hatáskörben történő döntés esetében általuk aláírt iratok esetében kézjegyükkel felelősséget vállalnak az irat tartalmának és formájának a szakszerűségéért, jogszerűségéért és a mindenkori jogszabályoknak és belső szabályzatoknak, valamint felettesük utasításainak való megfelelőségéért.
(4) A Hivatal valamennyi vezetője felel a vezetése alatt álló szervezeti egység
a) hatáskörébe utalt feladatok határidőben történő szakszerű és jogszerű, belső szabályzatoknak és a felettes utasításainak megfelelő teljesítéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért;
b) működéséért, oly módon, hogy annak tevékenységében a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a felettes vezetői utasítások érvényre jussanak.
38. § A vezető köteles az irányítása alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről és utasításokról, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és iránymutatásokról.
A munkavégzés elvei, felelősség az ügyintézésért
39. § (1) A vezető vagy ügyintéző köteles a munkaköri leírásában foglalt feladatok ellátására, valamint a feladatkörébe tartozó ügy elintézése érdekében a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a szakmai követelmények, valamint a Hivatal belső szabályzataiban meghatározott általános előírások betartásával és a felettesek utasításainak figyelembevételével, az érdekelt szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket az előírt határidőn belül megtenni.
(2) Amennyiben a belső határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az ügy intézésével megbízott köteles ezt a tényt az okok megjelölésével együtt felettesének írásban jelezni.
(3) Amennyiben a szervezeti egységek vezetői a munkafeltételeket tekintve az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről haladéktalanul tájékoztatni a közvetlen felettest.
(4) A szervezeti egységen belül a hatósági ügyintézést minden vezető úgy köteles megszervezni, hogy lehetőség szerint az ügyintézési határidő lejárta előtt legalább 15 nappal az irat elinduljon az (5)–(8) bekezdés szerinti, felelős személyek szakmai egyetértését biztosító aláírására (a továbbiakban: szignózásra) és kiadmányozásra.
(5) A főosztályvezetői kiadmányozás alá tartozó hatósági eljárásban kiadandó iratot köteles szignózni
a) az ügyintéző,
b) a felelős főosztály jogász munkakörben dolgozó, vagy jogi végzettségű köztisztviselője, és
c) az osztályvezető.
(6) Elnökhelyettesi kiadmányozás alá tartozó hatósági eljárásban kiadandó iratot a kiadmányozás előtt az (5) bekezdésben megjelölt személyeken túl köteles szignózni az előkészítésért felelős főosztályvezető is.
(7) Elnöki kiadmányozás esetén az (5)–(6) bekezdésben megjelölt személyeken túl köteles szignózni az előkészített iratot a Jogi Főosztály jogtanácsosa, a kabinetfőnök, továbbá az előkészítésért felelős szervezeti egység felett irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes is.
(8) A nem hatósági eljárásban kiadandó iratokat a Hivatal vonatkozó belső szabályzatában foglaltaknak megfelelően kell szignóval ellátni, azonban minden ilyen iratot legalább a felelős ügyintéző és a felelős szervezeti egység(ek) vezetői, humánpolitikai és gazdasági kihatású ügyben, valamint külső szerv, személy részére küldendő iratot a felelős szervezeti egység jogásza (jogi végzettségű köztisztviselője) is köteles szignózni.
(9) Feladat ellátására irányuló intézkedés szóban és írásban is tehető.
(10) Az elnök által meghatározott ügy intézésére kijelölt és az elnök által közvetlenül utasított köztisztviselőt e feladatkörében eljárva minden szervezeti egység vezetője és beosztott munkatársa köteles támogatni és munkáját elősegíteni. Az elnök által közvetlenül kapott utasításról a köztisztviselő köteles tájékoztatni közvetlen felettesét, kivéve, ha az elnök ettől eltérően rendelkezett.
(11) A munkatársak haladéktalanul kötelesek tájékoztatni vezetőjüket, amennyiben a munkájuk során szakmai szempontból releváns ügyben érkezik hozzájuk megkeresés, illetve ilyen ügyben intézkedést kell tenniük.
Kapcsolattartás külső szervezetekkel
40. § (1) A Hivatal a feladatai ellátása során kapcsolatot tart a Kormánnyal, a központi és a helyi államigazgatási szervekkel, a tudományos intézetekkel, a köztestületekkel, a társadalmi és az egyéb szervezetekkel.
(2) Az elnök és az elnökhelyettesek, valamint a gazdasági vezető az irányítási területükhöz tartozó ügyekben rendszeres munkakapcsolatban állnak a kormányzati szervek, a központi és a helyi államigazgatási szervek illetékes vezetőivel, képviselőivel, valamint a Hivatal hatás- és feladatkörébe tartozó személyekkel.
(3) Külső kapcsolattartás során – az elnök és az elnökhelyettesek kivételével – a Hivatal vezetői államigazgatási szervek előtt az azonos vezetői szintnek megfelelően képviselik a Hivatalt, más külső szervezetekkel, személyekkel, engedélyesekkel önállóan jogosultak kapcsolattartásra. Az önálló osztály vezetője főosztályvezetői szintnek megfelelő képviseleti, kapcsolattartási jogosultsággal rendelkezik.
(4) Az ügyintéző köztisztviselő a munkaköri leírása szerint, vagy a közvetlen felettese külön felhatalmazása alapján jogosult külső szervezetekkel, személyekkel kapcsolatot tartani. Az elnök, elnökhelyettes külön felhatalmazásban (esetileg, szóban vagy írásban) ettől eltérő képviseletet is megállapíthat.
(5) A Jogi Főosztály perképviseleti feladatokat ellátó jogászai önállóan jogosultak a Hivatal és az elnök nevében kapcsolatot tartani a bírósági szervezetekkel, illetve ellátni a jogi képviseletet. A Jogi Főosztály főosztályvezetőjének meghatalmazásával a Hivatal megbízott ügyvédei, valamint a Hivatal más szervezeti egységeinek jogi végzettségű köztisztviselői – a polgári perrendtartás szabályai szerint – is jogosultak a Hivatal és az elnök nevében kapcsolatot tartani a bírósági szervezetekkel, illetve jogi képviseletet ellátni.
41. § (1) A nemzetközi köz- és magánjog alanyaival az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője tartanak önállóan kapcsolatot.
(2) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes a nemzetközi kapcsolatokat és európai belső energiapiaci kérdéseket érintően általánosan képviseli a Hivatalt.
(3) Az elnök és a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes jogosult az irányítása alá tartozó szervezeti egység bármely köztisztviselőjét kijelölni európai uniós és nemzetközi szervezetekkel és külföldi hivatalokkal történő kapcsolattartásra.
(4) Az elnökhelyettesek jogosultak az irányításuk alá tartozó szervezeti egység bármely köztisztviselőjének személyére javaslatot tenni a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes részére a Hivatal európai uniós és nemzetközi szervezetekben vagy külföldi hivatalokban történő képviseletére vonatkozóan.
(5) A (3)–(4) bekezdés szerint kapcsolattartásra kijelölt vagy javasolt személy részére a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes jogosult megbízólevelet kiállítani. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes által kiállított megbízólevélben rendelkezni kell a köztisztviselőknek a nemzetközi szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos jogosultságairól.
(6) A képviseletre kijelölt vagy javasolt személy vonatkozásában felmerült vita esetén az elnök dönt.
(7) A Hivatal tevékenységével kapcsolatos általános jellegű megkereséseket, amelyek nem minősülnek nemzetközi kapcsolattartásnak, a megkeresés tartalmával érintett szervezeti egység válaszolja meg.
42. § (1) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes kötelessége:
a) az európai uniós belső energiapiaci koordinációs nemzetközi együttműködés területén
aa) az érintett főosztályok bevonásával és azok piacintegrációval kapcsolatos munkájának koordinálásával gondoskodni a Hivatal szakterületén folyó nemzetközi, illetve az európai belső piac kiépítésével járó feladatok teljesítéséről, különösen a piacintegrációs folyamatban a hazai érdekek képviseletéről, együttműködési megállapodások és szerződések előkészítéséről és végrehajtásáról, valamint az európai integrációs szervezetekkel való együttműködésről;
ab) ellátni – a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával és a Szabályzat 32. §-ában foglaltakra tekintettel – a Hivatal feladatkörébe tartozó európai uniós feladatokat;
ac) ellátni – a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával és a Szabályzat 32. §-ában foglaltakra tekintettel – a jogharmonizációs tervezetekkel és a kötelezettségszegési ügyekkel összefüggő feladatokat;
ad) koordinálni a Hivatal tevékenységét az európai földgáz- és villamos energia belső piacok kialakításával valamint a nemzetközi távhő, víziközmű és hulladékkal kapcsolatos hivatali feladatokban, előkészíteni a Hivatal álláspontját piacintegrációs kérdésekben a Hivatal más szervezeti egységeivel együttműködve;
ae) összehangolni a Hivatal nemzetközi tevékenységét az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Parlament szakmai szerveivel, szervezeti egységeivel, az európai parlamenti képviselőkkel;
af) gondoskodni az Európai Unió intézményeivel, az ACER-rel és a CEER-rel való együttműködéshez szükséges – a Hivatal hatáskörét érintő területen előirányzott – hazai intézkedések előkészítéséről és végrehajtásáról a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával;
ag) az európai integrációból és együttműködésből adódó feladatok ellátása során gondoskodni a nemzeti érdekek képviseletéről, vizsgálni a hatályos és a készülő európai uniós jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, és javaslatot kidolgozni a szükséges jogharmonizációra a szakterületért felelős elnökhelyettessel együttműködve;
b) a Hivatalt érintő két- vagy többoldalú nemzetközi kapcsolatok területén
ba) gondozni és fejleszteni a Hivatal nemzetközi kapcsolatrendszerét;
bb) felügyelni a két- és többoldalú megállapodásokban foglalt kötelezettségek hivatalon belüli végrehajtását;
bc) gondoskodni a Hivatal vezetői szintű nemzetközi tárgyalásainak, megbeszéléseinek – a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával történő – előkészítéséről és lebonyolításáról;
bd) összefogni a Hivatalhoz külföldi hatóságoktól, szabályozó hatóságoktól és nemzetközi szervezetektől beérkező megkeresésekkel kapcsolatos munkát;
be) előkészíttetni és elnöki jóváhagyásra felterjeszteni a Hivatal éves, árazott nemzetközi munkatervét;
bf) közvetlenül vezetni, irányítani, és rendszeresen értékelni a titkársága és a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya munkáját.
(2) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes a tevékenységéről az elnököt havonta tájékoztatni köteles. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, továbbá távolléte vagy akadályoztatása esetén a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője feladataik ellátása során szükséges esetben – különösen a magyar energiapiac működését jelentősen befolyásoló kérdésekben – előzetesen tájékoztatják az elnököt, vagy tőle előzetes döntést, illetve jóváhagyást kérnek.
(3) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes köteles gondoskodni arról, hogy a Hivatal szervezeti egységei a szakterületüket érintő valamennyi (a Hivatal nemzetközi együttműködése keretében szerzett) a Hivatal feladat- és hatáskörét érintő európai uniós és nemzetközi döntésről, intézkedésről, jogszabályváltozásról és egyéb információkról tájékoztatást kapjanak, és hogy szakmai álláspontjukat kifejthessék nemzetközi kérdésekben, valamint hogy a nemzetközi együttműködésbe a Hivatal szervezeti egységei a szükséges mértékig bevonásra kerüljenek.
Kapcsolattartás az érdek-képviseleti szervezetekkel
43. § (1) A fogyasztói érdekvédelem intézményes szervezete az Energetikai Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: EÉT).
(2) Az EÉT-ben a Hivatal, valamint a fogyasztók társadalmi érdek-képviseleti szervezetei és az engedélyesek által delegált tagok vesznek részt.
(3) Az EÉT rendszeresen ülésezik, megtárgyalja mindazokat a kérdéseket, amelyeket bármelyik tag előterjeszt.
(4) Az EÉT működtetéséről, üléseinek összehívásáról és lefolytatásáról a Hivatal elnöke vagy az általa megbízott személy gondoskodik.
(5) Az EÉT állásfoglalásait a Hivatal elnöke ajánlásként veszi figyelembe.
(6) Az EÉT működésének részletes szabályait az EÉT az érintettek bevonásával dolgozza ki.
Sajtóval való kapcsolattartás
44. § (1) A sajtóközlemények tartalmát – a kommunikációs vezetőnek a kabinetfőnök útján tett előterjesztése alapján – minden esetben a Hivatal elnöke hagyja jóvá.
(2) A sajtó részére nyilatkozat, tájékoztatás adására, kapcsolattartásra a Hivatal tevékenységével kapcsolatban az elnök és az elnökhelyettesek, a kabinetfőnök, a kommunikációs vezető, és a feladatkörüket érintő kérdésekben – külön elnöki felhatalmazással – a főosztályvezetők jogosultak. A médiával történő kapcsolattartásra jogosultak e köre köteles minden cselekményt, írásbeli vagy szóbeli közleményt, minden sajtóeseményt, ezek időpontját, formáját, tartalmát és módját előzetesen egyeztetni a kommunikációs vezetővel. A kommunikációs vezető a médiával való kapcsolattartáshoz köteles biztosítani minden szükséges szakmai segítséget a kapcsolattartásra jogosultak e körének.
(3) A sajtó részéről érkező megkeresésekről a köztisztviselők közvetlen felettesüket, azok pedig a kommunikációs vezetőt kötelesek tájékoztatni.
VI. FEJEZET
AZ ÜGYINTÉZŐ KÖZTISZTVISELŐK, KÖZSZOLGÁLATI ÜGYKEZELŐK ÉS MUNKAVÁLLALÓK
Ügyintéző köztisztviselő
45. § (1) Az ügyintéző a Hivatal feladat- és hatáskörében eljáró döntés-előkészítő, illetve érdemi feladatot ellátó köztisztviselő. Az ügyintéző a felettesei által feladatkörébe utalt, valamint a munkaköri leírásában meghatározott feladatok ellátásáért önálló felelősséggel tartozik.
(2) Az ügyintézőt távolléte vagy akadályoztatása esetében a munkáltatói jogkört gyakorló felettese által munkaköri leírásban, vagy attól eltérően esetileg kijelölt ügyintéző helyettesíti.
(3) Az ügyintéző köteles
a) felelősséggel és önállóan ellátni a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat;
b) elsajátítani az ügyek intézéséhez szükséges jogszabályi, illetve belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseket, valamint gyakorlati ismereteket;
c) a feladatokat a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok, valamint a hivatali feletteseitől kapott eseti utasítások megtartásával, a határidők teljesítésével, önállóan és szakszerűen köteles végrehajtani;
d) a munkaköri leírásában meghatározott nyilvántartásokat naprakészen vezetni;
e) a rendelkezésére bocsátott anyagokat, eszközöket, berendezéseket rendeltetésszerűen, szakszerűen használni, állagmegóvásukról gondoskodni;
f) a munkatársakkal alkotó módon együttműködni, a munkáltató által előírt szakmai továbbképzéseken részt venni;
g) a Hivatal iratkezelési szabályzatában foglaltakat maradéktalanul betartani.
(4) Az ügyintéző jogosult
a) munkaköri leírásában foglalt általános, vagy az elnök által adott eseti felhatalmazás alapján iratok kiadmányozására;
b) közvetlen vezetőjének véleményt nyilvánítani a Hivatal és a saját tevékenységével kapcsolatban;
c) feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni;
d) a munkavégzéshez szükséges tárgyi és technikai eszközöket közvetlen vezetőjén keresztül igényelni.
Közszolgálati ügykezelő
46. § (1) A közszolgálati ügykezelő az a közszolgálati jogviszonyban álló személy, aki a Hivatal szervezeti egységeinél kizárólag ügyviteli feladatot lát el. A Hivatal közszolgálati ügykezelője felelős a felettese által és a munkaköri leírásban meghatározott feladatok maradéktalan elvégzéséért.
(2) A közszolgálati ügykezelő köteles
a) a Hivatal iratkezelési szabályzatában foglaltakat maradéktalanul betartani;
b) gondoskodni arról, hogy az iratkezelésre és irattárazásra vonatkozó szabályzatban előírtak szerint a szervezeti egységéhez érkező iratok, egyéb anyagok a vezetőhöz, ügyintézőhöz hiánytalanul és haladéktalanul megérkezzenek;
c) a rendelkezésére bocsátott anyagokat, eszközöket, berendezéseket rendeltetésszerűen, szakszerűen használni, állagmegóvásukról gondoskodni.
(3) A közszolgálati ügykezelő jogosult
a) közvetlen vezetőjének véleményt nyilvánítani a feladatainak ellátását érintő kérdésekben;
b) a feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni;
c) a munkavégzéséhez szükséges tárgyi és technikai eszközöket közvetlen vezetőjén keresztül igényelni.
Munkavállaló
47. § (1) A Hivatal fizikai alkalmazottjai a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló munkavállalók. A Hivatal munkavállalója felelős a felettese által meghatározott és a munkaköri leírásban meghatározott feladatok szakszerű, maradéktalan elvégzéséért.
(2) A munkavállaló köteles
a) a rábízott gépeket, eszközöket, vagyontárgyakat szakszerűen, rendeltetésszerűen használni, állagmegóvásukról gondoskodni;
b) a rábízott vagyontárgyak üzemeltetése, használata során a vonatkozó szabályzatokat és utasításokat betartani.
(3) A munkavállaló jogosult
a) közvetlen vezetőjének véleményt nyilvánítani a feladatainak ellátását érintő kérdésekben;
b) a feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni;
c) a munkavégzéséhez szükséges tárgyi és technikai eszközöket közvetlen vezetőjén keresztül igényelni.
1. függelék az 1/2013. (VII. 25.) MEKH utasításhoz
A Hivatal szervezeti felépítése
2. függelék az 1/2013. (VII. 25.) MEKH utasításhoz
A Hivatal szervezeti egységeinek feladatai
AZ ELNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
1. Elnöki Kabinet
1. Az elnök munkáját a főosztályként működő Elnöki Kabinet segíti. Az Elnöki Kabinetet főosztályvezetőként a kabinetfőnök vezeti. A kabinetfőnök feladatköre ellátásában közvetlenül az elnök irányítása alatt áll, más vezető által nem utasítható.
2. A kabinetfőnök feladatai ellátása során közvetlenül keresheti meg (közreműködés kérése, tájékoztatáskérés, elnöki utasítás közvetítése formájában) az elnökhelyetteseket, a vezetőket és az ügyintéző köztisztviselőket, valamint az ügykezelőket és a munkavállalókat.
3. A kabinetfőnök részt vesz az elnöki értekezleteken és az elnöki értekezlet döntéseinek végrehajtását figyelemmel kíséri, intézkedik a határidőben történő végrehajtás iránt, erről az elnököt rendszeresen tájékoztatja.
4. Az Elnöki Kabinet
a) képviseli az elnököt a kormányzati szervekkel, más külső szervekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásban, az elnök által meghatározott körben;
b) elnöki igény szerint közreműködik a Hivatal működésével kapcsolatos azon jogi és stratégiai feladatok ellátásában, melyek közigazgatási, minisztériumi egyeztetése szükséges;
c) az elnökhelyettesekkel és az érdekelt szervezeti egységekkel együttműködve figyelemmel kíséri a kormányzati és a parlamenti munkát és a Hivatal tevékenységét érintő fontosabb eseményekről haladéktalanul tájékoztatja az elnököt;
d) az elnökhelyettesekkel együttműködve követi a jogszabályi környezet változását és a Hivatal tevékenységét érintő döntéseket, és azokról haladéktalanul tájékoztatja az elnököt;
e) stratégiai és operatív kérdésekben képviseli az elnököt a Hivatal szervezeti egységei előtt, közvetíti és kommunikálja az elnöki döntéseket és egyedi elnöki utasításokat, valamint szükség szerint tájékoztatja az elnököt a feladatok végrehajtásának teljesítéséről;
f) szakmai javaslataival segíti az elnök munkáját, felelős a feladatkörét érintő szakmai feladatok összefogásáért, a szakirányú tevékenységeinek koordinálásáért;
g) koordinálja a több elnökhelyettes ügykörét érintő feladatok ellátását;
h) elnöki döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat lát el, e körben
ha) koordinálja az Országgyűlés feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos hivatali álláspont kialakítását,
hb) részt vesz a Hivatal által előkészítendő jogszabálytervezetek kidolgozásában, kiszignálja – ha szükséges, egyeztetést követően – a Hivatalhoz véleményezésre beérkezett kormány-előterjesztések és miniszteri rendeletek tervezeteit, illetőleg a benyújtott kormány-előterjesztéseket, továbbá a kabinetfőnök előzetes szignózással szakmai egyetértéséről biztosítja az elnököt a részére a főfelelős szervezeti egység által felterjesztett ilyen tárgyú iratokkal kapcsolatban,
hc) előkészíti az elnök helyettesítéséről szóló rendeletet, továbbá részt vesz az egyéb elnöki rendeletek előkészítésében, és a kabinetfőnök előzetes szignózással szakmai egyetértéséről biztosítja az elnököt a részére a főfelelős szervezeti egység által aláírásra felterjesztett rendeletekkel kapcsolatban,
hd) előkészíti a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát és annak módosítását, együttműködik a Jogi Főosztállyal az alapító okirat módosításának elkészítésében, részt vesz a belső szabályozások kidolgozásában, továbbá a kabinetfőnök előzetes szignózással szakmai egyetértéséről biztosítja az elnököt a részére a főfelelős szervezeti egység által aláírásra felterjesztett ilyen tárgyú iratokkal kapcsolatban;
i) a kabinetfőnök elnöki aláírás előtt szignózással egyetértéséről biztosítja az elnököt a Hivatal Országgyűlés részére készített beszámolóinak, egyéb éves tájékoztatóinak és kiadványainak tartalma tekintetében;
j) összeállítja és az elnöknek jóváhagyásra megküldi a Hivatal éves munkatervét, és az éves értékelő jelentést;
k) elkészíti az elnöki értekezletek emlékeztetőit, majd gondoskodik azok megküldéséről a résztvevőknek és azoknak a munkatársaknak, akikre nézve az feladatot állapít meg;
l) felelős a Hivatal egységes külső és belső arculatának, megjelenésének kialakításáért, a sajtókapcsolatok koordinálásáért;
m) részt vesz a Hivatal belső kontrollrendszerének kialakításában, és működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét;
n) végzi az elnöki rendeletek Magyar Közlönyben történő kihirdetésével, valamint az alapító okirat módosításai és az elnöki utasítások Hivatalos Értesítőben történő közzétételével összefüggő teendőket.
5. Az Elnöki Kabinet – titkársági feladatai körében – közvetlenül vagy a hivatali szervezeti egységek igénybevételével
a) gondoskodik az elnök részére a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési, ügyviteli feladatok ellátásáról, figyelemmel kíséri és előkészíti az elnök személyes részvételét igénylő eseményeket és egyezteti az elnöki programokat, nyilvántartja, szervezi, koordinálja az elnök programjait;
b) megszervezi az elnöki értekezleteket, az elnöki értekezleten hozott döntésekről nyilvántartást vezet és ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet;
c) előkészíti, rendszerezi az elnök tárgyalásaihoz szükséges anyagokat az egyes szervezeti egységek bevonásával;
d) az elnök által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadja az illetékes elnökhelyettes részére, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezet, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet, intézkedik a határidők betartása iránt;
e) szervezi az elnök belföldi és külföldi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét és utazásait, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya és a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztály közreműködésével ellátja az utazásszervezői feladatokat;
f) ellátja az elnök személyéhez kapcsolódó értekezletek és tárgyalások esetében a protokoll- és reprezentációs feladatokat;
g) ellenőrzi az elnöki kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignózási rend) és iratkezelés rendjére;
h) digitalizálja és nyilvántartja az elnök ügyiratait, iratait és azokat egyidejűleg megküldi az érintett szervezeti egység titkárságára;
i) ellátja a Hivatal belső és külső rendezvényeinek szervezését, végzi azok elnöki döntésre történő előkészítését, feladata továbbá a rendezvények lebonyolítása és utómunkálatainak – szükség esetén külső szerződéses partner bevonásával történő – ellátása. A rendezvényszervezési tevékenysége kapcsán szorosan együttműködik a Humánpolitikai Főosztállyal, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával, valamint a gazdasági vonatkozású elnöki döntések tekintetében intézkedik a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztály felé azok végrehajtásáról.
6. Az Elnöki Kabinet munkatársai feladatainak ellátása során szükség szerint adott dokumentumba (ügyiratba, hivatalos levelezésbe, nyilvántartásba) betekinthetnek, dokumentumot bekérhetnek, illetve a dokumentumok alapján feljegyzést készíthetnek az elnök tájékoztatása céljából.
7. Az Elnöki Kabinet a 4–5. pontban foglaltakon túl ellát minden olyan feladatot, amelyet az elnök eseti vagy állandó jelleggel a feladat- vagy hatáskörébe utal.
1.1. Kommunikációs Osztály
1. A Kommunikációs Osztályt osztályvezető besorolású kommunikációs vezető vezeti. A kommunikációs vezető feladatkörében eljárva az elnök és az elnökhelyettesek előzetes tájékoztatásával, valamint az érintett szervezeti egységek bevonásával tervezi, szervezi és intézi a Hivatal sajtónyilvánossági megjelenését. A kommunikációs vezető tevékenységét a kabinetfőnök irányítja.
2. A kommunikációs vezető felelős a Hivatal kommunikációs tevékenységéért, az azzal kapcsolatos feladatok ellátásáért.
3. A kommunikációs vezető feladata
a) az egységes, összehangolt tájékoztatási rendszer kidolgozása, a Hivatal egységes médiakommunikációs megjelenésének biztosítása;
b) gondoskodni a nemzetközi, az országos és a különböző helyi médiával, szerkesztőségekkel, hírügynökségekkel való együttműködésről;
c) gondoskodni a nyilvánosság tárgyilagos, szakszerű és egységes tájékoztatásáról a Hivatal tevékenységét, valamint egyedi stratégiai fontosságú ügyeket illetően;
d) a Hivatal kommunikációs stratégiájának megfelelő, éves kommunikációs terv tárgyévet megelőző december 15. napjáig történő elkészítése;
e) a sajtólista összeállítása és karbantartása;
f) a sajtótájékoztatók, interjúk előkészítése és lebonyolítása;
g) az újságírói megkeresések kezelése és a válaszadás;
h) a sajtóanyagok összeállítása;
i) a saját sajtóesemények helyszínének és egyéb feltételeinek a biztosítása;
j) nem saját sajtóesemények esetében a médiával való kapcsolattartásra feljogosított személyi kör részére szakmai segítség nyújtása, szükség szerint egyéb feltételek biztosítása, a médiaesemények koordinálása;
k) valamennyi hivatali sajtómegjelenés és a médiaszereplés nyilvántartása;
l) a sajtó-helyreigazítás kezdeményezése.
4. A kommunikációs vezető felel a Hivatal internetes portáljára kikerülő anyagok ellenőrzéséért és véleményeztetéséért, majd pedig engedélyezéséért, az internetes portál Főoldalán található tartalmak szerkesztéséért és frissítéséért, valamint az internetes portálra vonatkozó, belső szabályzatban hozzá utalt egyéb feladatok ellátásáért.
5. A kommunikációs vezető ellátja a sajtószóvivői feladatokat, ha ezt a munkakört más köztisztviselő nem tölti be.
2. Belső ellenőrzés
1. A Hivatal belső ellenőrzése önálló osztályként működik, melynek vezetését főosztályvezetői besorolású vezető végzi.
2. Belső ellenőrzési tevékenység: független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy a Hivatal működését fejlessze és eredményességét növelje, és a Hivatal céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékelje. A belső ellenőrzés fejleszti a Hivatal szervezetirányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát.
3. A belső ellenőrzési feladatokat ellátó személy a munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a belső ellenőrzési vezető által – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyv minta megfelelő alkalmazásával – kidolgozott és a Hivatal elnöke által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.
4. A belső ellenőrzés vezetője tevékenységét az elnöknek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.
5. A belső ellenőrzés vezetője tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze.
6. Az elnök biztosítja a belső ellenőrzés vezetőjének funkcionális függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével;
b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása;
c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása;
d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése;
e) a belső ellenőrzés vezetője bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
7. A belső ellenőrzés vezetője nem vehet részt:
a) a költségvetési szerv operatív működésével kapcsolatos feladatok ellátásában és a Hivatal működésével kapcsolatos döntések meghozatalában;
b) a Hivatal végrehajtási vagy irányítási tevékenységében;
c) pénzügyi tranzakciók kezdeményezésében vagy jóváhagyásában;
d) a Hivatal belső szabályzatainak elkészítésében – kivételt képez a belső ellenőrzésre vonatkozó Kézikönyv elkészítése;
e) intézkedési terv elkészítésében.
8. A belső ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenségeket, a belső ellenőr és az ellenőrzöttek jogait, valamint kötelezettségeit a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.
9. A belső ellenőrzés feladata: a belső ellenőrzés feladatait a vonatkozó jogszabályok, valamint részletesen a Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyve rögzíti.
10. A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed a Hivatal minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára.
11. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata
a) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
b) elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát;
c) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;
d) nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.
12. A bizonyosságot adó tevékenységet az alábbi ellenőrzési típusok szerint kell ellátni:
a) a szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai;
b) a pénzügyi ellenőrzés célja az adott szervezet, program vagy feladat pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése;
c) a rendszerellenőrzés keretében az egyes rendszerek kialakításának, illetve működésének átfogó vizsgálatát kell elvégezni;
d) a teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósul-e meg;
e) az informatikai ellenőrzés a költségvetési szervnél működő informatikai rendszerek megfelelőségére, megbízhatóságára, biztonságára, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességére, megfelelőségére, szabályosságára és védelmére irányul.
13. A belső ellenőrzés vezetőjének tanácsadó tevékenysége keretében ellátható feladatok lehetnek különösen
a) vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével;
b) pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás;
c) a vezetőség szakértői támogatása a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében;
d) tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén;
e) konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében;
f) javaslatok megfogalmazása a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a költségvetési szerv belső szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetően.
3. Biztonsági vezető
1. A Hivatal minősített adatokkal kapcsolatos adatvédelmi és adatbiztonsági, valamint a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályokban foglalt feladatait 1 fő köztisztviselői jogviszonyban álló biztonsági vezető látja el. A biztonsági vezető közvetlenül az elnök felügyelete alatt látja el tevékenységét, más vezető által nem utasítható.
2. A biztonsági vezető tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, különös tekintettel a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet és a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet alapján köteles ellátni.
3. A biztonsági vezető feladata
a) ellátja a személyi, fizikai és adminisztratív biztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásának helyi felügyeletét;
b) a minősített adatot kezelő szervnél nemzeti minősített adatot felhasználó, valamint ilyen adatot felhasználó közreműködő részére kiadja a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványt;
c) a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kezelését és tárolását végzi;
d) intézkedik a személyi biztonsági tanúsítvány selejtezéséről a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány visszavonását követően;
e) gondoskodik arról, hogy a titkos ügykezelő naprakész és pontos információval rendelkezzen a minősített adatot kezelő szervnél érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személyekről;
f) kezdeményezi a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél a külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiadását a NATO, NYEU, valamint az EU és az EU intézményei minősített adataihoz hozzáférő felhasználók és közreműködők részére;
g) intézkedik a minősített adat védelmére vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív biztonsági rendelkezések megtartásának minden év február 28-ig, jegyzőkönyv felvétele mellett történő ellenőrzéséről és az előző évben a minősített adatot kezelő szervhez érkezett vagy ott készített minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti bontásban történő elkészítéséről;
h) a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásában közreműködik, és a szakvélemény másolatával együtt megküldi a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részére;
i) felelőssége, hogy az a felhasználó, akinek a feladata ellátásához ez szükséges, felhasználói engedéllyel és általa aláírt titoktartási nyilatkozattal rendelkezzen, kivéve ha a minősített adat védelméről szóló törvény szerint ilyen engedélyre és nyilatkozatra nincs szükség;
j) gondoskodik a felhasználói engedély és a titoktartási nyilatkozat kezeléséről, valamint tárolásáról;
k) felelőssége, hogy a minősített adatot kezelő szervnél tárolt felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat a felhasználói engedély visszavonását követően a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal bűncselekményre a Büntető Törvénykönyvben meghatározott büntetési tétel felső határának megfelelő ideig fellelhető legyen;
l) a reagáló erő feladatát, valamint az őrjáratok szükségességét és gyakoriságát a minősített adatot kezelő szervnél alkalmazott egyedi fizikai biztonsági intézkedések figyelembevételével határozza meg, és intézkedik arról, hogy a biztonsági területtel és az adminisztratív zónával kapcsolatos feladatok a reagáló erő számára írásban meghatározásra kerüljenek;
m) biztosítja a minősített adatok kezeléséhez szükséges fizikai feltételeket;
n) a biztonsági tárolók és a biztonsági terület tartalékkulcsait és kódjait őrzi a biztonsági tárolóban, a tartalékkulcsok, kódok őrzés céljából a biztonsági vezetőnek történő átadása és visszavétele dokumentált módon, az erre a célra megnyitott nyilvántartásban történik;
o) írásban nyilvántartja a biztonsági kódok megváltoztatásának tényét és időpontját;
p) intézkedik a biztonsági területre telepített biztonságtechnikai eszközöknek és rendszereknek a gyártó előírása szerinti gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal történő karbantartásáról;
q) minősített adatok kezelési rendjének kialakításáról gondoskodik és a Hivatal munkatársait tájékoztatja erről;
r) koncepcionális és szövegszerű javaslatot tesz a biztonsági szabályzat megalkotása és módosítása alkalmával, valamint gondoskodik a biztonsági szabályzat naprakész, hatályos jogszabályoknak megfelelő állapotban tartásáról és betartatásáról;
s) minősített adat felhasználásával tartandó rendezvény előkészítésekor annak lebonyolításáért biztosítási tervet készít;
t) ellátja a köztisztviselők nemzetbiztonsági vizsgálatával kapcsolatos hivatali feladatokat.
4. A biztonsági vezető a minősített adat biztonságának megsértése esetén intézkedik a minősített adat biztonságának megsértése kapcsán felmerülő kár felméréséről és enyhítéséről, valamint – ha ez lehetséges – a jogszerű állapot helyreállításáról.
5. Elektronikus minősített adat kezelése esetén a biztonsági vezető a következő feladatokat látja el:
a) kezdeményezi az elektronikus biztonsághoz előírt engedélyek beszerzését és gondoskodik azok nyilvántartásáról;
b) irányítja a rendszerbiztonsági felügyelő vagy a rendszerbiztonsági felügyelet és a rendszeradminisztrátor tevékenységét, valamint ellenőrzi az elektronikus biztonsági előírások betartását, gondoskodik a rendszerbiztonsági dokumentumok elkészítéséről;
c) minden év február 28-áig tájékoztatja a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet a szervezet rejtjeltevékenységéről, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által megadott szempontok alapján;
d) irányítja a rejtjelfelügyelő vagy a rejtjelfelügyelet tevékenységét;
e) gondoskodik arról, hogy a rejtjeltevékenységgel kapcsolatos, védelem alá eső információkat csak azok a személyek ismerhessék meg, akiknek a munkájához az feltétlenül szükséges, és arra a megfelelő engedélyekkel rendelkeznek;
f) folyamatos kapcsolatot tart az Nemzeti Hálózatbiztonsági Központtal a használt rendszerek hálózati biztonsága vonatkozásában;
g) kivizsgálja a rendszerbiztonsági eseményeket.
6. A biztonsági vezető jogosult
a) a minősített adatot nyilvántartó és kezelő szervezeti egységek minősített adatok kezelésével kapcsolatos feladatait irányítani és ellenőrizni;
b) külön engedély nélkül a Hivatal bármely helyiségébe belépni – csak és kizárólag az oda belépésre jogosult kíséretével –, amennyiben ott a minősített adatkezelést érintő munkavégzés folyik;
c) minden értekezleten részt venni, észrevételeit és javaslatait megtenni, amelynek minősített adatokkal kapcsolatos vonatkozásai vannak;
d) a Hivatal elnökének a minősített adatokkal kapcsolatos kérdésekben javaslatokat tenni.
4. Informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős
1. Az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős közvetlenül az elnök felügyelete alatt látja el tevékenységét, más vezető által nem utasítható.
2. A Hivatal személyes és üzleti titkot képező adatokkal kapcsolatos adatvédelmi feladatait, valamint informatikai biztonsági felelősi és információbiztonsági felelősi feladatait 1 fő köztisztviselői jogviszonyban álló informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős látja el, aki a Hivatal mindenkor hatályos Információ Biztonsági Szabályzata szerint az információbiztonsági felelősi feladatokat is köteles ellátni.
3. Az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, különös tekintettel az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény, az Stt., a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló hatályos Korm. rendelet, valamint a Hivatal mindenkor hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzatának figyelembevétele alapján köteles ellátni.
4. Az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős feladata:
a) közreműködik, illetve állást foglal az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában;
b) nyilvántartja az adatgazdák személyét, kialakítja a belső adatminősítés rendjét;
c) felel az adatminősítés kialakított rendjének tényleges működéséért;
d) ellenőrzi az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, valamint a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatok rendelkezéseinek és az adatbiztonsági követelményeknek a megtartását;
e) kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót;
f) elkészíti és karbantartja a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot;
g) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást;
h) gondoskodik az adatvédelmi ismeretek oktatásáról;
i) részt vesz a belső adatvédelmi felelősök konferenciáján;
j) az elektronikus közszolgáltatással kapcsolatos szervezeti és műszaki változások, illetve biztonsági esemény esetén saját hatáskörben soron kívüli felülvizsgálatot valósít, valósíttat meg;
k) az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló mindenkor hatályos Korm. rendelet szerint jóváhagyásra megküldi az informatikai biztonsági felügyelőnek a Korm. rendeletben nevesített dokumentumokat;
l) az információbiztonság szintjének folyamatos emelése, a biztonsági incidensek megelőzése, illetve a bekövetkező incidensek hatásának mérséklése, valamint a beszerzések, informatikai fejlesztések során a biztonsági követelmények érvényre juttatása, egy bekövetkezett információbiztonsági esemény kapcsán az okok feltárása, a felelősök beazonosítása;
m) a Hivatal hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzatában az információbiztonsági felügyelő felelősségi körében felsorolt feladatok ellátása;
n) a Hivatal helyiségeibe belépéskor köteles a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni;
o) az adatvédelemmel kapcsolatos elnöki utasítások, előírások kialakítása, karbantartása, továbbfejlesztése, hatályos jogszabályoknak megfeleltetése, azok évente történő felülvizsgálata;
p) az adatok kezelésére vonatkozó adatbiztonsági követelményrendszerrel és eljárásrenddel kapcsolatos elnöki utasítások, előírások kialakítása, karbantartása, továbbfejlesztése, hatályos jogszabályoknak megfeleltetése, azok évente történő felülvizsgálata;
q) részt vesz az informatikai rendszer felépítésére és működésére vonatkozó, naprakész igazgatási, informatikai és üzemeltetési dokumentációk, belső utasítások és a külső felhasználók számára módszertani segédletek kialakításában, karbantartásában és továbbfejlesztésében, valamint ügyel a hatályos jogszabályoknak való megfeleltetésére és azok évente történő felülvizsgálatára;
r) az informatikával, az informatikai biztonsággal és információbiztonsággal kapcsolatos elnöki utasítások, előírások kialakítása, karbantartása, továbbfejlesztése, hatályos jogszabályoknak megfeleltetése, azok évente történő felülvizsgálata;
s) az informatikai rendszerben tárolt és feldolgozott adatok tárolási szerkezetének és szintaktikai feldolgozási szabályainak leírásával, kapcsolatos elnöki utasítások, szabályok kialakítása, karbantartása, továbbfejlesztése, hatályos jogszabályoknak megfeleltetése, azok évente történő felülvizsgálata;
t) az informatikai rendszer funkcióihoz, az adatokhoz történő hozzáférési (jogosultsági) rend meghatározásával kapcsolatos szabályozás kialakítása, karbantartása, továbbfejlesztése, hatályos jogszabályoknak megfeleltetése, azok évente történő felülvizsgálata;
u) javaslatot tesz a nem informatikai, informatikai biztonsági és információbiztonsági tárgyú belső utasításainak szakmai szempontok szerinti történő módosításaira;
v) ellenőrzi a szakmai felelősségi körébe tartozó elnöki utasítások, szabályok megtartását;
w) feladatkörébe tartozó kérdésekben köteles tájékoztatni az Elemzési és Statisztikai Főosztály vezetőjét a tudomására jutott releváns tényekről és tervezett javaslatairól, lépéseiről, eljárásáról.
5. Az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős ellátja az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. CXII. törvényben, valamint egyéb jogszabályokban rögzített belső adatvédelmi felelősi feladatokat.
6. Az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős személyesen felel az elektronikus közszolgáltatás biztonsági követelményeknek megfelelő betartásáért és e feladatának ellátása körében nem utasítható.
7. Az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős jogosult
a) külön engedély nélkül a Hivatal bármely helyiségébe belépni – csak és kizárólag az oda belépésre jogosult kíséretével –, amennyiben ott az adatkezelést, informatikai biztonságot vagy információbiztonságot érintő munkavégzés folyik;
b) bármelyik számítógép, adathordozó vagy számítógépes lista tartalmába betekinteni, függetlenül annak minősítésétől, amennyiben az feladatainak ellátásához elkerülhetetlen;
c) minden értekezleten részt venni, észrevételeit és javaslatait megtenni, amelynek adatvédelmi, informatikai biztonsági és információbiztonsági vonatkozása vannak;
d) a Hivatal elnökének az adatvédelemmel, informatikai biztonsággal és információbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben javaslatokat tenni.
AZ ÁLTALÁNOS ELNÖKHELYETTES IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
5. Az általános elnökhelyettes Titkársága
1. Az általános elnökhelyettes Titkársága főosztályként működik.
2. A Titkárság munkatársai az Elnöki Kabinettel kötelesek együttműködni.
3. A Titkárság feladata
a) gondoskodni az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kísérni és előkészíteni az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyeztetni, nyilvántartani, szervezni, koordinálni az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíteni, rendszerezni az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadni, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezetni, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtetni, intézkedni a határidők betartásáról;
e) szervezni az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztály közreműködésével ellátni az utazásszervezői feladatokat;
f) szervezni az elnökhelyettesi értekezleteket, elkészíteni azok emlékeztetőjét és megküldeni az érintetteknek tartalmi egyeztetés végett, majd gondoskodni azok intraneten történő publikálásáról;
g) gondoskodni az elnökhelyetteshez tartozó irodahelyiségek reprezentatív megjelenéséről;
h) ellenőrizni az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignók) és az iratkezelés rendjére;
i) digitalizálni és nyilvántartani az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
j) ellátni minden egyéb feladatot, melyet az általános elnökhelyettes a munkaköri leírásban akként határoz meg.
5.1. Iratkezelési Osztály
Az Iratkezelési Osztály a Titkárság vezetőjének irányításával
a) felelős a Hivatal iratkezelési szabályzatának önálló előkészítéséért és az abban foglaltak betartatásáért;
b) ellátja a Hivatal iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint a központi irattári és központi iratkezelési feladatokat;
c) kialakítja a Hivatal ügyviteli feladatait, illetve gyakorlatát;
d) biztosítja a Hivatalba beérkező iratok átvételét, központi érkeztetését és digitalizálását, valamint az elnökhöz, elnökhelyettesekhez, szervezeti egységekhez történő továbbítását, továbbá a kimenő levelezések postai feladását.
6. Jogi Főosztály
1. A Jogi Főosztály működése során önállóan vagy a Hivatal más szervezeti egységeivel együttműködve jár el.
2. A főosztályvezetőt kizárólag az elnök és az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes utasíthatja.
3. A Jogi Főosztály
a) az elnök vagy az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes kérésére jogi szakvéleményt alakít ki külső megkeresés esetén jogszabály-értelmezési és jogalkalmazási kérdésekben;
b) jogi támogatást nyújt az elnök és az Elnöki Kabinet munkájához.
4. A Jogi Főosztály vezetője a Szabályzat 23. §-ában foglaltak szerint biztosítja a Hivatal egységes jogértelmezését és jogalkalmazási gyakorlatát.
5. Amennyiben a Hivatal valamely főosztályán (osztályán) dolgozó jogász akadályoztatva van, és az adott főosztályon, illetve más, ugyanazon elnökhelyettesi irányítás alá tartozó főosztályon a helyettesítésükre jogosult más jogi végzettségű köztisztviselő nem áll rendelkezésre, külön elnöki elrendelés alapján a Jogi Főosztály látja el az adott főosztály (osztály) feladatkörébe tartozó, kiadmányozásra kerülő iratok jogi szempontú véglegesítését.
6. A Jogi Főosztály jogtanácsosa kiadmányozás előtt szignójával biztosítja a megbízási, vállalkozási szerződések jogszerűségét.
7. A Jogi Főosztály ellát minden egyéb feladatot, melyet az elnök a hatás- vagy feladatkörébe utal.
6.1. Perképviseleti Osztály
1. A Jogi Főosztály Perképviseleti Osztálya
a) biztosítja a Hivatal és az elnök (e minőségében történő) jogi képviseletét;
b) a Hivatal peres ügyeiről nyilvántartást vezet a főosztályvezető által meghatározott tartalmi szempontok szerint;
c) folyamatosan nyomon követi és nyilvántartja a Hivatal peres ügyeiben született bírósági döntéseket, és negyedévente tájékoztatja az elnököt a perek eredményeként hozott bírósági döntésekről, bírósági gyakorlatról;
d) részt vesz a Hivatal jogszabály-előkészítő munkájában, az előterjesztések és a Hivatalhoz érkező jogszabálytervezetek véleményezésében, a jogszabály-előkészítő munkát kodifikációs, jogtechnikai, illetve jogharmonizációs szempontból koordinálja;
e) jogi segítséget nyújt a szerződésekből eredő igények érvényesítésében.
2. A Perképviseleti Osztály az 1. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Jogi Főosztályhoz tartozó egyéb feladatok ellátásában.
6.2. Hatósági Osztály
1. A Jogi Főosztály Hatósági Osztálya
a) lefolytatja a Vet., a Get., a Vksztv. és a Tszt. szerinti cégjogi eseményekkel, befolyásszerzésekkel kapcsolatos eljárásokat (ennek során az érintett szervezeti egységek kötelesek együttműködni a határozatok előkészítésében);
b) együttműködik a Get., illetve a Vet. szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása során a munkajogi kérdésekben a Gázfelügyeleti és -szabályozási Főosztállyal és a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztállyal;
c) a szabályozási tárgykörért felelős szervezeti egységek által előkészített, a Hivatal működéséhez szükséges elnöki utasításokat – mint közjogi szervezetszabályozó eszközöket és azok módosításait – elnöki aláírás előtt jóváhagyja, szükség szerint koordinálja a belső szabályozási munkát, gondoskodik az elnöki utasítások mint közjogi szervezetszabályozó eszközök nyilvántartásáról és a Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről;
d) jogi segítséget nyújt a Hivatal működésével kapcsolatos vállalkozási, megbízási szerződések elkészítésében;
e) jogi támogatást nyújt az elnök és az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes részére a Hivatal igazgatási feladatai vonatkozásában;
f) az Elnöki Kabinettel együttműködve kialakítja a Hivatal belső kontrollrendszerét;
g) az egyes szervezeti egységek által elkészített ellenőrzési nyomvonalakat összesíti és dokumentálja, valamint elkészíti a Hivatal ellenőrzési nyomvonalát.
2. A Hatósági Osztály az 1. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Jogi Főosztályhoz tartozó egyéb feladatok ellátásában.
7. Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztály
1. A Hivatal gazdasági szempontból fejezeti hatáskörű, önállóan gazdálkodó közigazgatási szerv. A Hivatal Gazdasági Szervezete egyszintű, a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztály látja el a feladatot, alárendelt szervekkel, részben önállóan gazdálkodó szervezeti egységekkel nem rendelkezik.
2. A gazdasági vezetői feladatokat a gazdasági, költségvetési és beszerzési főosztályvezető látja el.
3. A főosztály az általános elnökhelyettes közvetlen irányítása és felügyelete alatt látja el feladatát, kivéve azokat a jog- és feladatköröket, amelyeket a jogszabály közvetlenül az elnökhöz rendel.
4. A főosztályvezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a Hivatalt terhelő kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő.
5. A főosztályvezető közvetlenül felel a felügyeleti elő- és utóellenőrzésre (FEUVE), valamint az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó, gazdasági szervezetet érintő szabályozások elkészíttetéséért, aktualizáltatásáért.
6. A főosztályvezető felelős
a) a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, beleértve a költségvetési előirányzatok tervezését, felosztását, az azokkal történő gazdálkodást;
b) a Hivatal pénzügyi és számviteli feladatainak ellátásáért, a vonatkozó időszaki jelentések, beszámolók időben történő elkészítéséért, a költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó szabályok betartásáért;
c) a Hivatal működtetéséért, beleértve a beszerzési és közbeszerzési feladatok ellátását, az épületek fenntartásának és üzemeltetésének feladatait, valamint a szakmai főosztályok működéssel kapcsolatos vezetői jóváhagyással rendelkező igényeinek teljesítéséért;
d) a Hivatalt megillető bevételek megfelelő nyilvántartásáért, beszedéséért, szükség esetén behajtásáért, valamint a bevételek után befizetendő költségvetési követelések rendezésért;
e) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyongazdálkodási feladatok ellátásáért;
f) a gazdasági szervezetet érintő jogszabályok és egyéb belső jogforrások (különös tekintettel a Gazdálkodási Szabályzat és mellékleteinek) előkészítéséért, jóváhagyásra történő előterjesztéséért, szükség esetén véleményezéséért, valamint
g) a gazdasági kontrolling tevékenység megszervezéséért.
7. A főosztályvezető köteles gazdálkodási feladatait a mindenkori államháztartási gazdálkodásról szóló törvény és kormányrendeletek ismeretében, az azokban meghatározott rendelkezések alapján ellátni.
8. A főosztály az 1–7.) pontokban foglaltakon túl ellát minden olyan egyéb feladatot, melyet az elnök vagy az általános elnökhelyettes a hatás- vagy feladatkörébe utal.
7.1. Pénzügyi és Számviteli Osztály
1. A Pénzügyi és Számviteli Osztály felel a Hivatal követeléseinek és kötelezettségeinek szabályszerű kezeléséért, nyilvántartásáért és az ezzel kapcsolatos valamennyi beszámolási és adatszolgáltatási tevékenységének ellátásáért.
2. Tevékenysége során ellátja különösen
a) a szerződések és egyéb kötelezettségvállalásnak minősülő fizetési kötelezettségek előzetes engedélyezésre előkészítését, nyilvántartását, kincstári bejelentését, a teljesítés megtörténtével azok lezárását;
b) a bejövő számlák érkeztetését, felülvizsgálatát, érvényesítését, kincstári bejelentését, kifizetését, banki érkeztetését;
c) a kimenő számlákat megalapozó bizonylatok begyűjtését, követelés nyilvántartásba való felvezetését, kiszámlázását, a teljesítések követését, a behajtási tevékenység kezdeményezését;
d) a fentiek kincstári tranzakciós kódjainak rendezését;
e) a házipénztár működtetését, a pénzbeli kifizetések ügyintézését;
f) az illetmények főkönyvi könyvelését és utalását a MÁK és a humánpolitikai szakterület értesítése/feladása alapján;
g) az eszköznyilvántartás analitika vezetését, a beszerzések aktiválását, az értékcsökkenések, értékvesztések leírását, valamint ezek negyedévenkénti főkönyvi feladását;
h) a belföldi és külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos szervezési, lebonyolítási és elszámolási, valamint szabályozási feladatokat;
i) a leltározással kapcsolatos tevékenység megszervezését, a leltár adatainak eszközanalitikai egyeztetését és felvitelét;
j) gondoskodik az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kötelező közzétételéről, valamint a tartozásállománnyal kapcsolatos havonkénti adatszolgáltatásról;
k) az előző pontokban meghatározott feladatok végrehajtása által indukált számviteli, főkönyvi könyvelési feladatokat és a költségfelosztások elvégzését; valamint
l) az időszaki beszámoló és mérleg számszaki részének elkészítését.
3. Közreműködik és segíti a humánpolitikai szakterületet a bérekkel és juttatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában.
7.2. Beszerzési, Üzemeltetési és Vagyonkezelési Osztály
1. A Beszerzési, Üzemeltetési és Vagyonkezelési Osztály felel a Hivatal technikai-műszaki kiszolgálásáért, a beszerzések lebonyolításáért, az épületek és műszaki eszközök fenntartásáért, valamint az ehhez kapcsolódó igazolási/ellenőrzési tevékenységért.
2. Tevékenysége során ellátja különösen
a) a Hivatal beszerzési, közbeszerzési feladatait, beleértve a beszerzési terv elkészítését, az igények felmérését és az azokkal kapcsolatos koordinációt, az árajánlatok bekérését, a szerződések előkészítését és az azokhoz szükséges pénzügyi keretek igénylését, valamint a már beszerzett eszközök/anyagok szétosztását;
b) a Hivatal ingatlanállományának felügyeletét, ellenőrzését, üzemeltetési tevékenységét, illetve annak felügyeletét, az ingatlan-karbantartásra és felújításra vonatkozó szerződések kezdeményezését, előkészítését, beleértve a szolgáltatókkal történő külső kapcsolattartást;
c) a nemzeti vagyonról szóló törvény által előírt feladatokat;
d) beruházási, felújítási és beszerzési terv készítését – a szakmai területek igényeinek felmérésével – a költségvetés- tervezés időszakában, majd a költségvetés Országgyűlés általi elfogadását követő 30 napon belül;
e) a Hivatal gépjárműállományával kapcsolatos teljes körű ügyintézést, így a javítást, karbantartást, a gépjármű-nyilvántartás vezetését, a mosatást, az üzemanyagkártyák, parkolási ügyek és autópálya-használat ügyintézését, valamint a Hivatal személyszállítási feladatait vezetői sofőrökkel;
f) intézkedik az éves leltár során a leltár fizikai felvételéről, együttműködve a Pénzügyi és Számviteli Osztállyal;
g) a selejtezéssel, a leselejtezett vagy feleslegessé vált eszközök értékesítésével/megsemmisítésével kapcsolatos feladatokat.
3. Az osztály vezetője, valamint az általa meghatalmazott személy teljesítésigazolásra jogosult valamennyi feladatkörébe tartozó szerződés, megrendelés vonatkozásában.
4. Az osztály megszervezi minden olyan tevékenység elvégzését, amely fizikai munkával, anyagmozgatással, futártevékenységgel függ össze, vagy amely egyedi vezetői utasítások teljesítése érdekében csak személyes közreműködéssel hajtandó végre.
7.3. Költségvetési és Kontrolling Osztály
1. A Költségvetési és Kontrolling Osztály felel a hivatal költségvetésével, gazdálkodásával és folyamatba épített ellenőrzésével kapcsolatos feladatokért, az ezzel összefüggő adatszolgáltatásokért, a főosztály külső és belső koordinációjáért.
2. Tevékenysége során ellátja különösen
a) a költségvetés tervezését, felosztását, a költségvetési keretszámok felügyeletét, majd a költségvetési beszámoló összefogását és szöveges részének elkészítését;
b) az előirányzatok előterjesztésével, jóváhagyásával, módosításával járó feladatokat, beleértve a Kincstár felé történő adatszolgáltatásokat is;
c) gazdálkodási és likviditási tervek elkészítését, garantálva a Hivatal fizetőképességének fenntartását;
d) a fejezeti gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok komplex végrehajtását, különös tekintettel a fejezeti számlákra, fejezeti kezelésű előirányzatokra és az ezzel összefüggő külső koordinációt;
e) a külső szervezetekkel való egyeztetést gazdálkodási kérdésekben, továbbá a gazdasági tárgyú megállapodások előkészítését;
f) a gazdálkodásról szóló belső jogforrások elkészítésének koordinálását, illetve a más szakterületek által véleményezésre megküldött anyagok, szabályzattervezetek áttekintését, véleményezését;
g) kontrolling tevékenysége keretében a pénzügyi folyamatba épített ellenőrzés megszervezését, elemzések elkészítését, a vezetői döntés-előkészítés számszaki és szöveges alátámasztását.
3. Koordinálja a három osztály feladatait, végzi a jelen szabályzatban meg nem határozott, de külön vezetői utasításra a gazdasági szervezethez rendelt feladatok ellátását.
8. Humánpolitikai Főosztály
1. A Humánpolitikai Főosztály feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) kialakítja a humánpolitikai feladatok (bér-, jövedelem- és foglalkoztatáspolitikai, ösztönzési rendszerek, képzések, egyes pénzbeli és természetbeni juttatások, szociális ellátások) rendjét. Előkészíti a humánigazgatási, a munkaügyi, a juttatási és az oktatási tárgyú döntéseket, intézkedéseket. Közreműködik a koncepciók kidolgozásában és végrehajtásában, valamint elkészíti és aktualizálja az ide kapcsolódó szabályozásokat. Az Elnöki Kabinettel, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztállyal együttműködik a jutalom és béren kívüli juttatások rendszerének kialakításában;
c) definiálja a kiemelt személyügyi feladatokat, és a meghatározott elvek alapján ellátja a stratégiai, valamint operatív humánerőforrás-gazdálkodási, munkaügyi tevékenységet;
d) közreműködik a hatékony működést biztosító létszámkeret kialakításában és nyomon követésében;
e) a felső vezetés részére szakmai támogatást nyújt a szervezeti struktúra kialakításával és optimalizálásával kapcsolatban;
f) a jogszabályokhoz alkalmazkodva folyamatosan fejleszti és hatékonyabbá teszi a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos tevékenységeket és ügyintézést;
g) a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint az ellenőrző szervek humánpolitikai tárgyú megkereséseire – elnöki jóváhagyást követően – adatokat szolgáltat;
h) végzi – az Elnöki Kabinettel együttműködve – az állami kitüntetésekre vonatkozó javaslatok előkészítését;
i) ellátja az elnök által meghatározott egyéb feladatokat.
2. A főosztályvezető (humánpolitikai vezető) a Hivatal humánerőforrás-gazdálkodásával szorosan összefüggő lényeges gazdasági kérdésekben együttműködik a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztállyal.
3. A főosztályvezető önálló hatáskörben írja alá az alábbi iratokat: munkáltatói igazolások, közszolgálati igazolások, kinevezés/munkaszerződés mellékleteként a közszolgálati/munkaviszony részleteiről szóló tájékoztatás, szabadságnapok éves megállapítása, szabadság értesítések, közigazgatási alap- és szakvizsga jelentkezések/módosítások, foglalkozás-egészségügyi be/kijelentő lapok és beutalók, valamint magánszemélyekkel történő szakmai gyakorlatra és diákfoglalkoztatásra irányuló megállapodások és teljesítésigazolások. A Humánpolitikai Főosztály munkaköri leírás szerint jogosult munkatársai önálló hatáskörben írják alá a vagyonnyilatkozat átvételi elismervényeket.
8.1. Humánerőforrás Osztály
1. Személy- és munkaügyi feladatkörében
a) ellátja a közszolgálati jogviszonnyal, munkaviszonnyal és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal, valamint a munkáltatói jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos személy- és munkaügyi feladatokat, és ezekkel összefüggésben kapcsolatot tart a Hivatal szervezeti egységeivel és külső szervekkel;
b) működteti a Hivatal humán információs rendszerét;
c) ellátja a munkaerő-toborzás és -kiválasztás humánpolitikai feladatait, melyhez szükség szerint külső partnert vehet igénybe. Közreműködik a karriertervezéssel és vezetői utánpótlással kapcsolatos feladatok ellátásában;
d) segítséget nyújt az elnöknek az új közszolgálati jogviszony/munkaviszony létesítésére valamint azok megváltoztatására, megszüntetésére vonatkozó döntésekben, továbbá ellátja az ezekkel összefüggő munkaügyi feladatokat, előkészíti a szükséges munkaügyi iratokat;
e) kezeli a személyi iratokat, vezeti a jogszabályokban meghatározott humánpolitikai nyilvántartásokat. A jogosultsági szintnek megfelelően adatot szolgáltat a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőknek, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztálynak;
f) ellátja a munkatársak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéből adódó munkáltatói feladatokat valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat;
g) a mindenkori jogszabályi előírásokra tekintettel működteti a Hivatal teljesítményértékelési/minősítési rendszerét;
h) felméri a képzési és fejlesztési igényeket, figyelemmel kíséri a vonatkozó jogszabályi előírásokat. A karriertervezéssel összhangban összeállítja a Hivatal dolgozóinak éves továbbképzési tervét, elkészíti és nyilvántartja a tanulmányi szerződéseket, és követi az azokból származó kötelezettségeket;
i) ellátja a munkatársak foglalkozás-egészségügyi szűrésével kapcsolatos teendőket. E körben a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató kiválasztásával, illetve a szolgáltatások körének meghatározásával kapcsolatos döntés-előkészítő és nyilvántartási feladatokat is elvégzi;
j) kezdeményezi és előkészíti a tevékenységi körét érintő új belső utasítások kiadását, a már kiadott szabályzatok tartalmi felülvizsgálatát, módosítását;
k) kialakítja és működteti a Hivatal szakmai gyakorlatra és diákfoglalkoztatásra vonatkozó rendszerét.
2. Szervezetfejlesztési feladatkörében
a) fejleszti és karbantartja a munkaköri rendszert;
b) monitorozza a köztisztviselők/munkavállalók elégedettségét, szervezeti kultúrához való viszonyát, és ezek eredményei alapján intézkedéseket kezdeményez;
c) az Elnöki Kabinettel együttműködik a szervezeti szinergiák feltárásában, a Hivatal hatékonyságának folyamatos javításában, projektek és programok kezdeményezésében és megvalósításában a racionalizálás és teljesítményjavítás érdekében;
d) együttműködik az Elnöki Kabinettel a szervezeti alapfolyamatok felmérésében és modellezésében az irányítási rendszer kialakításának szempontjai szerint.
3. Egyéb feladatai körében
a) együttműködik az Elnöki Kabinettel a hivatali rendezvények szervezésében és lebonyolításában;
b) közreműködik a főosztályvezető által a feladatkörébe utalt, a Bérgazdálkodási és Kompenzációs Osztályhoz tartozó feladatok ellátásában.
8.2. Bérgazdálkodási és Kompenzációs Osztály
A Bérgazdálkodási és Kompenzációs Osztály
a) ellátja a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos gazdasági feladatokat, a bérszámfejtéssel, TB-ügyintézéssel, egyéb juttatások és járulékok számfejtésével kapcsolatos teendőket, ennek keretében kapcsolatot tart a központi bérszámfejtést végző szervezettel. Gondoskodik a belső és külső adatszolgáltatások teljesítéséről;
b) ellátja a cafetéria-rendszer működtetésével kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat;
c) kezdeményezi és előkészíti a jóléti és szociális rendszer elemeit (támogatások, hozzájárulások, tanulmányi/képzési rendszer, segélyek, sport/egészségmegőrzés, üdülés/szabadidő, lakásügyi és egyéb hitel támogatások, utazási költségtérítési rendszer stb.), és kialakítja, működteti ezeket. A tervezés során együttműködik a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztállyal;
d) ellátja a munkatársak önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagságával, valamint életbiztosításával összefüggő feladatokat;
e) a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztállyal együttműködik a személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok éves költségvetés-tervezési és beszámolási feladatainak ellátásában;
f) követi a személyi juttatási keretek alakulását, a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztály részére adatokat szolgáltat a kontrolling beszámolókhoz;
g) intézkedik a közszolgálati jogviszonyból/munkaviszonyból vagy ezekkel összefüggésben megkötött szerződésből eredő, a köztisztviselőt/munkavállalót terhelő tartozások (tanulmányi szerződés, lakáskölcsön, fizetéselőleg stb.) behajtása iránt;
h) közreműködik a főosztályvezető által a feladatkörébe utalt, a Humánerőforrás Osztályhoz tartozó feladatok ellátásában.
9. Elemzési és Statisztikai Főosztály
1. A Főosztály a statisztikai feladatai keretében
a) a Get., a Hgt., a Tszt., a Vet., a Vksztv., az Stt. és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a Hivatal hatáskörébe tartozó statisztikai, adatgyűjtési, adat-ellenőrzési és adatszolgáltatási feladatokat;
b) gondoskodik az egycsatornás adatrendszer felállításáról, működtetéséről és folyamatos fejlesztéséről, szoros együttműködésben a szakmai szervezeti egységekkel.
2. Az érintett szakmai főosztályok közreműködésével kialakítja, valamint működteti a Hivatal piacmonitoring rendszerét.
3. Biztosítja a Hivatal egységes közgazdasági szemléletmódjának, elemzési módszertanának, valamint számviteli szétválasztási elveinek alkalmazását.
4. Általános elemzési és modellezési feladatai keretében
a) az érintett szakmai főosztályok közreműködésével ellátja a felügyelt ágazatok vonatkozásában a szakmai osztályok általános feladatain túlmutató, több szakterületet érintő, illetve az egységes szakmai megközelítést vagy módszertant igénylő elemzési és modellezési feladatokat;
b) az elnök, az elnökhelyettesek utasítása alapján szakmai elemzéseket készít, ideértve az előadások, publikációk összeállítását is.
5. Ellátja a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó, az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött támogatási rendszerek kialakításával és értékelésével kapcsolatos hivatali feladatokat.
6. Véleményezi és előkészíti a főosztály hatáskörébe tartozó vagy feladatkörét érintő jogszabálytervezeteket és jogszabály-módosításokat.
7. Szakmai támogatást nyújt a Hivatal valamennyi szervezeti egységének.
8. Ellát minden olyan feladatot, melyet az elnök eseti vagy állandó jelleggel a hatás- vagy feladatkörébe utal.
9.1. Elemzési Osztály
1. Az Elemzési és Statisztikai Főosztály Elemzési Osztálya az árszabályozás hatékonyságának javítása érdekében vizsgálja a felügyelt ágazatok jövedelmezőségének alakulását, ennek keretében
a) nyilvántartja és elemzi a beérkezett számviteli beszámolókat;
b) kialakítja és működteti az érintett szakmai főosztályok közreműködésével az ágazati jövedelmezőségi monitoring rendszert;
c) kétévente, illetve szükség szerint értékeli az egyes ágazatok jövedelmezőségének alakulását, ennek alapján javaslatot tesz a szabályozás hatékonyságának javítására.
2. Az Osztály – az érintett szakmai főosztályok tájékoztatása és szükség szerinti közreműködése mellett – a Hivatal által felügyelt ágazatokra vonatkozó egységes számviteli szétválasztási módszertan alkalmazása érdekében
a) kidolgozza az alkalmazandó számviteli szétválasztási elveket és szabályokat;
b) elkészíti és a Hivatal honlapján közzéteszi az ágazati számviteli szétválasztási módszertanokat;
c) ellenőrzi a számviteli szétválasztási szabályokra vonatkozó jogszabályi előírások betartását;
d) a hazai és nemzetközi számviteli előírásokkal összhangban aktualizálja a számviteli szétválasztási szabályokat.
3. Az Osztály a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó, az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött támogatási rendszerekre vonatkozóan
a) ellátja az átállási költségekkel és a visszafizetendő átállási támogatással kapcsolatos feladatokat, figyelemmel kíséri az érintett erőművek megtérülésének alakulását, és a támogatási program végén az egyes termelőkre vonatkozóan összesített elszámolást készít elő;
b) felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékére;
c) a megújuló és egyéb energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energiára nyújtott működési támogatásokkal összefüggő hatósági feladatai keretében
ca) a termelők kötelező átvételi kérelmeihez kapcsolódóan az egyes kérelmezők esetében megállapítja a kötelező átvétel időtartamát, és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségét az egyes kérelmezők esetében és indokolással együtt továbbítja azt a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály részére;
cb) meghatározza és felülvizsgálja a megtérülés számítás-módszertani kereteit és eredményeit, továbbá gondoskodik ezeknek a Hivatal honlapján történő közzétételéről;
cc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően aktualizálja a kötelező átvételi árakat, és gondoskodik ennek a Hivatal honlapján történő közzétételéről;
cd) vizsgálja az érintett szakmai osztályok közreműködésével a kötelezően átvett villamos energia és a hozzá kapcsolódó költségek szétosztásának jogszerűségét, valamint jóváhagyja a kötelező átvételi mérlegkör működtetésével összefüggésben a Befogadónál felmerülő indokolt költségeket;
d) előkészíti és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda számára megküldi az Európai Unió Bizottsága részére készülő jelentéstervezeteket;
e) képviseli a Hivatal álláspontját a Támogatásokat Vizsgáló Irodánál;
f) értékeli a működési támogatások rendszerét, ennek keretében
fa) elkészíti a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer alakulásáról szóló éves jelentést;
fb) elkészíti a zöld bizonyítvány rendszer bevezethetőségére vonatkozó beszámolót;
fc) felülvizsgálja a Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben megfogalmazott célok teljesülését, és erről jelentést készít;
fd) javaslatot tesz a támogatási rendszerek hatékonyságának javítására, szükség szerint intézkedést kezdeményez;
g) kidolgozza az érintett szakmai főosztályok közreműködésével és szakmai észrevételeik figyelembevételével az igény szerint felmerülő, a jelenlegi támogatási rendszerek módosítására vonatkozó javaslatokat, valamint a Hivatal feladat- és hatáskörébe rendelt új támogatási mechanizmusok koncepcióját, beleértve a megújuló energiahasznosítással összefüggő pályázatok kidolgozásának közgazdasági kérdéseit is;
h) ellátja az Európai Unió megújuló irányelvének végrehajtási tapasztalatait értékelő uniós projekt szakmai koordinációját.
4. Az Osztály előkészíti a Hivatal szakmai kiadványait, beszámolóit, tájékoztatóit és gondoskodik azok publikálásáról.
5. Az Osztály az általános együttműködési kötelezettség keretében részt vesz és közreműködik más szervezeti egységekkel
a) a kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálatokban;
b) az engedélyes társaságok alap-, illetve törzstőkéjének leszállítására vonatkozó kérelmeinek elbírálásában.
6. Az Elemzési Osztály az 1–5. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, az Elemzési és Statisztikai Főosztály többi osztályához tartozó feladatok ellátásában.
9.2. Piacmonitoring Osztály
1. Az Elemzési és Statisztikai Főosztály Piacmonitoring Osztálya általános piacmonitorozási tevékenységével összefüggő feladatai körében
a) folyamatosan nyomon követi és tájékoztatást nyújt a Hivatal szabályozó tevékenysége szempontjából lényegesnek minősülő piaci folyamatokról és változásokról;
b) elkészíti és a Hivatal honlapján publikálja az energiapiacok működéséről szóló havi jelentést.
2. Az Elemzési és Statisztikai Főosztály Piacmonitoring Osztálya piacfelügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai körében
a) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával (REMIT) összefüggő hatósági feladatai keretében
aa) ellátja az érintett szakmai főosztályok közreműködésével a nagykereskedelmi energiapiaci szereplők nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;
ab) piacfigyelést végez a villamos energia és a földgáz-nagykereskedelmi piacokon, a piaci visszaélésgyanús esetek felderítése céljából vizsgálja a villamos energia és földgáz-kereskedelmi tranzakciós és fundamentális adatokat;
ac) a bennfentes információk birtokában való kereskedés, a piaci manipuláció vagy annak megkísérlésének gyanúja esetén vizsgálatot folytat le a piaci visszaélés megállapítása vagy a bennfentes információk közzétételi kötelezettségének megsértése esetén;
ad) a sajtófigyelés, az internet, az iparági információk folyamatos nyomon követésével támogatja a piacfelügyeleti tevékenységet;
ae) a piaci manipulációk és a bennfentes kereskedelem gyanújával kapcsolatos eljárások tekintetében más hatóságokkal együttműködik;
b) a villamos energia és földgáz szabadpiaci nagykereskedelmi árak vizsgálatával összefüggő hatósági feladatai keretében
ba) nyomon követi a villamosenergia- és földgázpiaci nagykereskedelmi árak alakulását;
bb) szükség szerint az árak alakulására vonatkozó hatósági vizsgálatot folytat le, valamint a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza;
c) kezeli a villamos energia és földgáz szabadpiaci nagykereskedelmi árak alakulásával, valamint a piaci visszaéléssel kapcsolatos megkereséseket, bejelentéseket.
3. Az osztály a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai körében
a) a hatékony piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést folytat le, előkészíti az érintett szakmai főosztályok közreműködésével a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyest azonosító és részére kötelezettséget kiszabó határozatot;
b) tisztességtelen piaci magatartás vélelmezése esetén kezdeményezi a Jogi Főosztálynál, hogy a Hivatal bejelentéssel éljen a Gazdasági Versenyhivatalnál;
c) állandó szakmai kapcsolatot tart a versenyfelügyeleti hatósággal.
4. Az osztály az általános együttműködési kötelezettség keretében részt vesz és közreműködik a felügyelt piacplatformok és az engedélyesek – általános felügyeleti eljárásának részét képező – befolyásmentes kereskedelemhez szükséges intézményi és tárgyi feltételeinek ellenőrzésében.
5. A Piacmonitoring Osztály az 1–4. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, az Elemzési és Statisztikai Főosztály többi osztályához tartozó feladatok ellátásában.
9.3. Statisztikai Osztály
1. Az Elemzési és Statisztikai Főosztály Statisztikai Osztálya az adatszolgáltatási és adatkezelési feladatai körében
a) működteti és fejleszti a Nemzeti Energiastatisztikai Rendszert;
b) ellátja az Stt.-ben foglalt, valamint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendeletben, a KSH hivatalos tájékoztatójában foglalt és az elnök által meghatározott adatátvételi és adatátadási feladatokat, valamint képviseli a Hivatalt az Országos Statisztikai Tanácsban;
c) eleget tesz az európai uniós előírások, hazai jogszabályi előírások és társhatóságokkal kötött együttműködési megállapodások alapján keletkező adatszolgáltatási kötelezettségeknek;
d) a Get., a Hgt., a Tszt., a Vet., a Vksztv. és az Stt., valamint a végrehajtásukra kiadott jogszabályok kötelezése alapján meghatározza, összegyűjti, nyilvántartja, feldolgozza, ellenőrzi és értékeli a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges adatokat, és e feladatkörében
da) az érintett szakterületek bevonásával karbantartja a rendszeres adatszolgáltatás során használt adatbekérő táblákat, kitöltési útmutatókat;
db) a rendszeres adatszolgáltatás során kapcsolatot tart az adatszolgáltatókkal, a feltárt adatszolgáltatási hibákat javítja, valamint az érintett szakterületekkel együttműködve válaszol a beérkező adattartam-azonosítási kérdésekre;
dc) a megfelelő adatminőség biztosítása érdekében az érintett szakterületek bevonásával kidolgozza és karbantartja az engedélyesi adatszolgáltatások belső konzisztenciáját ellenőrző automatizmusokat, logikai és formai szabályokat;
e) felügyeli a Hivatal központi információs adatbázisát;
f) koordinálja a Hivatal más szervezeti egységei szakmai munkájához, valamint a nemzetközi adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges adatgyűjtéseket, kidolgozza az adatszolgáltatások rendjét, ennek keretében
fa) megvizsgálja (és összeveti a rendelkezésre álló adatokkal) a szervezeti egységek engedélyesek irányából történő eseti adatbekérési igényeit, szükség szerint kezdeményezi a kérelemben foglalt adatigények tartalmi, strukturális módosítását;
fb) gondoskodik a szervezeti egységektől érkező igények alapján, az engedélyesek irányából történő rendszeres adatbekérésekről;
fc) szükség szerint gondoskodik a szervezeti egységektől érkező igények alapján, az engedélyesek irányából történő eseti (vagy eseti jellegű) adatbekérésekről;
fd) biztosítja az adatok jogosultság (hozzáférési szint és tartalom) szerinti hozzáférését;
g) gondoskodik a közérdekű adatok, valamint a statisztikai tartalmú kiadványok, tájékoztatók publikálásáról;
h) ellátja a rendszeres, illetve eseti és eseti jellegű adatszolgáltatásokat előíró határozatok előkészítésével kapcsolatos feladatokat;
i) ellenőrzi az adatszolgáltatást előíró határozatokban foglalt kötelezettségek betartását, és szükség esetén a jogkövetkezményekre való utalás mellett, önálló kiadmányozási joggal írásban felszólítja az engedélyest kötelezettségei betartására, illetve ennek eredménytelensége esetén gondoskodik a megfelelő jogkövetkezmény alkalmazásáról;
j) részt vesz és közreműködik a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztállyal a felügyeleti díjjal kapcsolatos adatszolgáltatás előkészítésében, az adatok begyűjtésében és ellenőrzésében;
k) elbírálja a Szabályzat hatálybalépéséig beérkezett eredetigazolási kérelmeket.
10. Informatikai Főosztály
A főosztály feladatai körében
a) a Hivatal informatikai stratégiájával összhangban ellátja a Hivatal informatikai, irodatechnikai és infokommunikációs – hardver és szoftver – infrastruktúrájának tervezésével, fejlesztésével, beszerzésével és kezelésével kapcsolatos informatikai feladatokat;
b) működteti a Hivatal tevékenységét támogató informatikai infrastruktúrákat, alkalmazói rendszereket, beleértve az intranetet, az internetes szolgáltatásokat és a rendszerfelügyeletet is;
c) irányítja és felügyeli az informatikai üzemeltetést és fejlesztést, valamint tervezi, bevezeti és végrehajtatja az üzemeltetési folyamatokat, fejlesztett szolgáltatásokat;
d) gazdálkodik az informatikai infrastruktúrát alkotó eszközökkel;
e) gondoskodik a szakterületét közvetlenül érintő szabályzatok készítéséről, aktualizálásáról, szükséges módosításáról;
f) támogatja az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelőst az informatikával, informatikai biztonsággal és információbiztonsággal kapcsolatos elnöki utasítások és előírások elkészítésében;
g) elkészíti a Hivatal informatikai stratégiáját együttműködve az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelőssel;
h) meghatározza és betartatja az informatikai rendet, és kiadja a feladatkörét érintő informatikai tájékoztatásokat;
i) a felelősségi körébe tartozó feladatok ellátása során kapcsolatot tart a külső szolgáltatókkal;
j) végzi a Hivatal informatikai alkalmazói rendszereinek felhasználói támogatását, a felhasználók magas szintű kiszolgálását, valamint az érintett szakegység(ek) bevonásával az alkalmazói rendszerek továbbfejlesztését, a jogszabálykövetések biztosítását, az oktatások szervezését;
k) konkrét rendszerfejlesztési feladatok végrehajtása kapcsán a felmerülő szakmai, eljárási kérdésekben szakmai egyeztetést folytat az illetékes szakegységekkel;
l) biztosítja a szakterületek által igényelt fejlesztések, tervezések szakmai megalapozását előkészítő, segítő felmérések, elemzések informatikai támogatását;
m) nyilvántartja és folyamatosan aktualizálja az alkalmazói rendszerek, illetve külső-belső adatkapcsolatok és adattárház kapcsolatait, függőségeit, a meglévő infrastruktúra kihasználtságát, terheltségét;
n) működteti a külső szolgáltatók és a Hivatal közötti adatkapcsolatot alkotó infrastruktúrát;
o) működteti a Hivatal adattárházát.
10.1. Informatikai Működtetési Osztály
a) biztosítja a Hivatal valamennyi szervezeti egysége számára a munkavégzéshez szükséges, ellenőrzött keretek között történő adatokhoz való hozzáférést, melynek során figyelemmel van az adatbiztonságra is (üzleti titok, személyes adat);
b) ellátja a Hivatal informatikai rendszerével kapcsolatos hálózatbiztonsági, fejlesztési és üzemeltetési feladatokat;
c) szoros együttműködésben a szakfőosztályokkal, valamint a belső informatikai és információbiztonsági felelőssel informatikai szempontból megteremti a biztonságos információkezelés és -tárolás feltételeit;
d) részt vesz a Hivatal informatikai, irodatechnikai, infokommunikációs – hardver és szoftver – infrastruktúrájának a Hivatal informatikai stratégiájával összhangban történő tervezésében, fejlesztésében, ezen infrastruktúrákat alkotó elemek és a működésükhöz szükséges termékek beszerzésének műszaki előkészítésében;
e) részt vesz a szakterületét érintő szabályzatokra vonatkozó javaslatok megtételében, kidolgozásában;
f) segítséget nyújt a felhasználók részére a munkájukhoz szükséges informatikai megoldásokhoz, gondoskodik a Hivatal felhasználói részére a meglévő vagy az újonnan bevezetésre kerülő informatikai eszközök, programok használatához szükséges informatikai oktatásokról;
g) gondoskodik a Hivatal internetes honlapjához és a belső intranetjéhez történő megfelelő szintű hozzáférések kezeléséről;
h) gondoskodik a belső intranet folyamatos frissítéséről, karbantartásáról;
i) működteti a számítógépes adatátviteli hálózatot;
j) részt vesz az osztály felelősségi körébe nem tartozó hivatali belső utasítások informatikai szempontból történő véleményezésében;
k) meghatározza a hardver és szoftver, irodatechnikai és kommunikációs infrastruktúrák használatát és nyilvántartását;
l) kezeli és nyilvántartja a hardver és szoftver, irodatechnikai és kommunikációs infrastruktúrákat;
m) felügyeli a Hivatal informatikai, irodatechnikai, infokommunikációs – hardver és szoftver – infrastruktúrájával kapcsolatosan felmerülő javítási és karbantartási feladatokat;
n) ellátja a hardver és szoftver infrastruktúrák help desk feladatait.
10.2. Stratégiai, Fejlesztési és Adattárolási Osztály
a) kidolgozza a Hivatal informatikai stratégiáját az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelőssel együttműködve;
b) támogatja az informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelőst az informatikai biztonságra vonatkozó jogszabályok, valamint a belső informatikai biztonsági szabályzatok rendelkezései betartásának ellenőrzésében;
c) működteti az információbiztonságot ellenőrző, felügyelő informatikai rendszereket;
d) gondozza az alkalmazási környezetet, kezeli, kialakítja, előterjeszti és bevezeti a módszertanokat, ajánlásokat, ellenőrzi azok használatát és betartatását a fejlesztések során;
e) a szakfőosztályokkal szorosan együttműködve biztosítja a Hivatal informatikai alkalmazói rendszereinek továbbfejlesztését és jogszabálykövetését;
f) a szakfőosztályokkal szorosan együttműködve biztosítja a Hivatal informatikai rendszereinek tervezését, fejlesztését, karbantartását, használatba adását a mindenkor érvényes informatikai stratégiával összhangban;
g) a szakfőosztályok kérésére és az általuk kiadott engedélyének birtokában adatszolgáltatást teljesít a felügyelete alatt álló adatbázisokból, belső szakterületek, valamint jogszabályban meghatározott esetekben külső szervezetek, illetve hatóságok részére;
h) konkrét rendszerfejlesztési feladatok rendezése kapcsán felmerülő szakmai, eljárási kérdésekben szakmai egyeztetést folytat az illetékes szakfőosztályokkal;
i) nyilvántartja és a szakmai területekkel egyeztetve folyamatosan aktualizálja az alkalmazói rendszereket, továbbá a külső és belső adatkapcsolatokat;
j) működteti a Hivatal adattárházát;
k) gondoskodik az adattárház kapcsolatainak, függőségeinek a szakmai területekkel történő egyeztetést követő aktualizálásáról;
l) monitorozza a meglévő infrastruktúra kihasználtságát, terheltségét;
m) működteti a külső szolgáltatók és a Hivatal közötti adatkapcsolatot alkotó infrastruktúrát.
11. Fogyasztóvédelmi Főosztály
1. A főosztály villamosenergia-piaccal, földgázpiaccal és víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatai körében koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját.
2. A főosztály szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
3. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a Jogi Főosztállyal a fogyasztóvédelmi jogszabályok egységes értelmezésében.
4. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
5. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztály részére.
6. A főosztály közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
7. A főosztály aktualizálja a Hivatal honlapján a Hivatal fogyasztóvédelmi feladataival kapcsolatos oldalakat.
11.1. Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztálya
1. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztálya a villamosenergia-piaccal kapcsolatos feladatai körében
a) kivizsgálja az elosztói engedélyesekkel szemben felmerülő, a Hivatal hatáskörébe tartozó felhasználói panaszokat;
b) kivizsgálja a villamosenergia-kereskedőkkel szembeni, a Hivatal hatáskörébe tartozó felhasználói panaszokat;
c) ellenőrzi az engedélyesek Vet.-ben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, rendeletekben meghatározott, a felhasználókat érintő kötelezettségeinek betartását.
2. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztálya a földgázpiaccal kapcsolatos feladatai körében
a) kivizsgálja az elosztói engedélyesekkel szemben felmerülő, a Hivatal hatáskörébe tartozó felhasználói panaszokat, és előkészíti a vonatkozó határozatokat;
b) kivizsgálja a földgázkereskedővel szemben felmerülő, a Hivatal hatáskörébe tartozó felhasználói panaszokat;
c) ellenőrzi az engedélyesek Get.-ben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, rendeletekben meghatározott, a felhasználókat érintő kötelezettségeinek betartását.
3. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztálya a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatai körében
a) kivizsgálja az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén felmerülő panaszok kivételével a víziközmű-szolgáltatóval szembeni panaszokat, és előkészíti a vonatkozó határozatokat;
b) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltatók Vksztv.-ben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, rendeletekben meghatározott, a felhasználókat érintő kötelezettségeinek betartását.
4. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztálya együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Villamosenergia- és Távhő-Felügyeleti, -Szabályozási Főosztállyal az elosztói engedélyesek, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedők engedélyében foglaltak betartásának ellenőrzésében;
b) a Villamosenergia Árszabályozási Főosztállyal a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében, a fogyasztó által az elosztórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználásának, a hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabályban foglaltak betartásának, továbbá az egyetemes szolgáltatás árainak alkalmazására irányuló ellenőrzésben;
c) a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztállyal
ca) az elosztói engedélyesek és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedők engedélyében foglaltak betartásának ellenőrzésében;
cb) a fogyasztók érdekében és tájékoztatásukra a gázminőség ellenőrzésében, amihez a vonatkozó eljárásrendet az engedélyesek üzletszabályzatában rögzíteni kell;
d) a Földgáz Árszabályozási Főosztállyal a rendszerhasználati díjakra, a csatlakozási díjakra, a fogyasztó által az elosztórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználásának, a hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabályban foglaltak betartásának, valamint az egyetemes szolgáltatás árainak alkalmazására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében;
e) a Víziközmű-engedélyezési és Ellenőrzési Főosztállyal a víziközmű-szolgáltatók engedélyében foglaltak betartásának ellenőrzésében.
11.2. Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztály
1. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztálya a villamosenergia-piaccal kapcsolatos feladatai körében
a) az egyetemes szolgáltatók és az elosztók által kidolgozott üzletszabályzatok vagy azok módosításának jóváhagyása iránti kérelem esetén elkészíti a jóváhagyó vagy a jóváhagyást megtagadó határozatokat, illetve a Vet.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatokat;
b) határozatban állapítja meg a villamos energia elosztására vonatkozóan a hálózat biztonságos üzemeltetésének minimális követelményeit és elvárt színvonalát (üzembiztonság, ellátás megbízhatósága); a villamosenergia-kereskedőkre, egyetemes szolgáltatókra és elosztói engedélyesekre vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit és elvárt színvonalát, továbbá határozatban állapítja meg az engedélyesek felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztóknak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, ellenőrzi a határozatban foglaltak betartását;
c) feldolgozza az általa kiadott határozatok alapján beküldött éves beszámolókat.
2. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztálya a földgázpiaccal kapcsolatos feladatai körében
a) az egyetemes szolgáltatók és az elosztók által kidolgozott üzletszabályzatok vagy azok módosításának jóváhagyása iránti kérelem esetén elkészíti a jóváhagyó vagy a jóváhagyást megtagadó határozatokat, illetve a Get.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatokat;
b) határozatban állapítja meg a földgázkereskedőkre, az egyetemes szolgáltatókra és az elosztói engedélyesekre vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait;
c) feldolgozza az általa kiadott határozatok alapján beküldött éves beszámolókat.
3. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztálya a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatai körében
a) közreműködik a víziközmű-szolgáltatók által kidolgozott üzletszabályzatok vagy azok módosításának jóváhagyására irányuló hatósági eljárásokban;
b) határozatban állapítja meg a víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket és a kapcsolattartás elvárt színvonalát, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, ellenőrzi a határozatban foglaltak betartását;
c) feldolgozza az általa kiadott határozatok alapján beküldött éves beszámolókat.
4. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztálya egyéb feladatai körében
a) a jogszabálytervezetek kidolgozása során egyezteti a véleményeket fogyasztóvédelmi szervezetekkel, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, érvényesítve a fogyasztói érdekeket;
b) kezdeményezi a villamosenergia-, a földgázellátást, a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználókat érintő jogszabályok módosítását a felhasználók érdekében;
c) közreműködik a nyilvánosság tájékoztatásában;
d) kezdeményezi és kiadásra előkészíti a Jogi Főosztály kijelölt munkatársának bevonásával a jogszabályokban és az egyetemes szolgáltatói, kereskedői, elosztói víziközmű-szolgáltatói üzletszabályzatokban foglaltak be nem tartásáért a bírságoló határozatokat;
e) közreműködik a Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal közötti megállapodás keretében a piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny elősegítésének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében;
f) együttműködési megállapodás alapján folyamatosan együttműködik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal;
g) folyamatosan kapcsolatot tart fenn a fogyasztóvédelmi tevékenységet is végző más szervezetekkel;
h) együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel;
i) szervezi és működteti a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek és a szolgáltatók közötti érdekegyeztetést (az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsot), az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben döntést készít elő az elnök részére;
j) átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyéhez kötött tevékenységével és a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói érdekérvényesítésével egyaránt kapcsolatosak;
k) gyűjti és összegzi a fogyasztók véleményét a szolgáltatás minőségéről (fogyasztói elégedettség vizsgálat).
5. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztálya együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztállyal
aa) a villamos energia átvitelére vonatkozóan a hálózat biztonságos üzemeltetésének minimális követelményeit, valamint elvárt színvonalát (üzembiztonság, ellátás megbízhatósága) tartalmazó határozat kiadásában;
ab) az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót ellátni kívánó, illetve ellátó engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatok, valamint azok módosításának jóváhagyásában, illetve a Vet.-ben meghatározott esetekben kezdeményezi a hivatalból történő módosításukat vagy visszavonásukat;
b) a Villamosenergia Árszabályozási Főosztállyal
ba) az elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körének és díjainak meghatározásában;
bb) a hálózati engedélyes által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzése szabályainak meghatározásában;
c) a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztállyal
ca) a földgáz elosztására vonatkozóan az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket tartalmazó határozat kiadásában;
cb) az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót ellátni kívánó, illetve ellátó engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatok, valamint azok módosításának jóváhagyásában, illetve a Get.-ben meghatározott esetekben kezdeményezi a hivatalból történő módosításukat vagy visszavonásukat;
d) a Földgáz Árszabályozási Főosztállyal
da) a Hivatal javaslatának kidolgozásában a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira;
db) a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzése szabályainak meghatározásában;
e) a Víziközmű-engedélyezési és Ellenőrzési Főosztállyal, valamint a Szabályozási Főosztállyal az ágazatra vonatkozó előírások kialakításában, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok elbírálásában és a kiadványtervezetek elkészítésében.
11.3. Fogyasztóvédelmi Ügyfélkapcsolati Osztály
1. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Ügyfélkapcsolati Osztálya feladatai körében:
a) fogadja és kezeli
aa) a személyesen,
ab) telefonon,
ac) elektronikus úton
érkezett felhasználói kérdéseket, információigényeket;
b) megválaszolja a panasznak nem minősülő megkereséseket;
c) a panasznak minősülő megkereséseket továbbítja a Hivatal megfelelő szervezeti egységéhez;
d) intézkedik a Hivatal hatáskörébe nem tartozó panaszok áttételéről.
2. A Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Ügyfélkapcsolati Osztálya együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztállyal
aa) a panaszkezelési feladatainak ellátásában;
ab) az ellenőrzési tevékenységében az ellenőrzési tervek készítésében a témakörök kiválasztása során;
b) a Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztállyal
ba) a jogszabály-módosítási javaslatok kidolgozásában;
bb) a minőségszabályozás által érintett területekre vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
bc) a nyilvánosság tájékoztatásában;
c) közreműködik a Hivatal fogyasztóvédelmi arculatának kialakításában (honlap, sajtómegjelenés).
AZ ENERGETIKÁÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
12. Az energetikáért felelős elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó közös szabályok
1. Az energetikáért felelős elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladataik ellátása során
a) kötelesek egymással, az elnök, illetve a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel együttműködni, továbbá a Szabályzatban tételesen meg nem határozott esetekben is kötelesek együttműködni, valamint közreműködni a hivatali feladat- vagy hatáskör ellátásában akkor, ha egy másik szervezeti egység vezetője ezt igényli;
b) ellenőrzik a Get.-ben, a Vet.-ben, a Tszt.-ben és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását, indokolt esetben gondoskodnak a megfelelő jogkövetkezmények (intézkedések, szankciók) megtételéről;
c) tisztességtelen piaci magatartás vélelmezése esetén kezdeményezik a Jogi Főosztálynál, hogy a Hivatal bejelentéssel éljen a Gazdasági Versenyhivatalnál;
d) közreműködnek a hivatali beszámolók, kiadványok, jelentések elkészítésében;
e) véleményezik és előkészítik a hatáskörükbe tartozó vagy feladatkörüket érintő jogszabálytervezeteket és jogszabály-módosításokat;
f) részt vesznek a Hivatal hatáskörébe utalt európai uniós jogharmonizációs és beszámolókészítési munkákban;
g) gondoskodnak az általuk elkészített és elnök vagy elnökhelyettes által aláírt, kézbesített határozatok szkennelt példányának honlapon való közzétételéről;
h) szakmai segítséget nyújtanak a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának;
i) közreműködnek a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
2. A Hivatal árszabályozással kapcsolatos feladat- és hatásköreiben eljáró szervezeti egységek feladataik ellátása során
a) figyelemmel kísérik és vizsgálják az engedélyes társaságok árszabályozásra releváns hatást gyakoroló költségeit;
b) kidolgozzák az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait;
c) részt vesznek a villamosenergia- és földgázárakkal, illetve árszabályozási kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
d) részt vesznek a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával és az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos munkákban.
3. A Hivatal az árszabályozással kapcsolatos feladat- és hatásköreiben eljáró szervezeti egységein keresztül gondoskodik
a) a miniszter árhatósági jogkörébe tartozó hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről;
b) a Hivatal árhatósági hatáskörébe tartozó villamosenergia- és földgázhálózatokhoz való szabályozott hozzáférési díjak és díjalkalmazási feltételek előkészítéséről;
c) az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
d) a rendszerhasználati díjakra, a csatlakozási díjakra és az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályok kialakításának előkészítéséről.
13. Az energetikáért felelős elnökhelyettes titkársága
1. Az energetikáért felelős elnökhelyettes titkársága munkatársainak közvetlen felettese az energetikáért felelős elnökhelyettes.
2. Az elnökhelyettes titkárságának munkatársai az Elnöki Kabinettel kötelesek együttműködni.
3. A titkárság feladata
a) gondoskodni az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kísérni és előkészíteni az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyeztetni, nyilvántartani, szervezni, koordinálni az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíteni, rendszerezni az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadni, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezetni, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtetni, intézkedni a határidők betartásáról;
e) szervezni az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztály közreműködésével ellátni az utazásszervezői feladatokat;
f) szervezni az elnökhelyettesi értekezleteket, elkészíteni azok emlékeztetőjét és megküldeni az érintetteknek tartalmi egyeztetés végett, majd gondoskodni azok intraneten történő publikálásáról;
g) gondoskodik az elnökhelyetteshez tartozó irodahelyiségek reprezentatív megjelenéséről;
h) ellenőrzi az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignók) és az iratkezelés rendjére;
i) digitalizálni és nyilvántartani az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
j) ellátni minden egyéb feladatot, melyet az energetikáért felelős elnökhelyettes a munkaköri leírásban feladatként határoz meg.
14. Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály
1. A főosztály villamosenergia-piac, valamint távhőellátás felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját.
2. A főosztály szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
3. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
4. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztály részére.
5. A főosztály olyan villamosenergia-ipart és távhő szektort érintő esetekben, amely földgázipari vállalkozásokat is érint, szakmai támogatást nyújt a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály részére.
6. A főosztály valamennyi érintett társfőosztály bevonásával kialakítja, koordinálja valamint képviseli a Hivatal álláspontját az uniós és hazai villamosenergia-ipari és távhő szektort érintő stratégiai kérdésekben, véleményezi az európai uniós, illetve hazai villamosenergia-ipari és a távhő szektorbeli stratégiát érintő javaslatokat.
7. A főosztály közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
14.1. Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály
1. A Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Villamosenergia-felügyleti és -szabályozási Osztálya villamosenergia-piac felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti
aa) a Vet. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot, továbbá elkészíti a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tanúsítására vonatkozó határozatot, valamint a kábelcsere ütemezési terv felülvizsgálatára és a jóváhagyására vonatkozó határozatot;
ab) a villamosenergia-ellátási szabályzatok, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat és a belső kiválasztási szabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot;
ac) a villamosenergia-ipari engedélyes – ide nem értve az elosztó és az egyetemes szolgáltató – által kidolgozott üzletszabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot, e feladata során az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintő rendelkezések vonatkozásában egyeztet a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal, továbbá elkészíti az üzletszabályzat- készítési kötelezettség alóli felmentésre és a felmentés elutasítására vonatkozó határozatot;
ad) az engedélyben felsorolt, engedélyköteles tevékenysége jelentős részének más személy általi végzését, valamint az engedélyes működési engedélyben meghatározott alapvető eszközöknek, és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul való lekötését jóváhagyó vagy elutasító határozatot;
ae) a villamos vezetékek és berendezések közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké, berendezéssé történő minősítéséről és közcélúvá minősített vezeték, berendezés átminősítéséről szóló határozatot;
af) a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről való döntést tartalmazó határozatot;
ag) valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozására vonatkozó javaslatot;
ah) a hálózatfejlesztési tervet jóváhagyó, elutasító határozatot, figyelemmel kíséri a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv végrehajtását és értékeli azt;
ai) az engedélyesek nemzetközi szerződéseinek jóváhagyásáról szóló határozatot, és az érintett regulátorokkal együttműködve elősegíti a szerződések engedélyes általi megkötését;
b) ellenőrzi az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a Vet.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását, be nem tartásuk esetén a Vet.-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza;
c) lefolytatja a Vet.-ben meghatározott szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárásokat, ide nem értve a számviteli szétválasztási szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket, és lefolytatja a megfelelési program, illetve annak módosításának, valamint a megfelelési jelentések jóváhagyására irányuló eljárásokat és előkészíti az ezzel kapcsolatos határozatokat;
d) kezdeményezi és elkészíti – tekintettel a folyamatos villamos energia ellátás biztosítására – az engedély visszavonását vagy módosítását és a más engedélyes kijelölését tartalmazó határozatot;
e) gondoskodik az erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására, valamint az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásáról, és lefolytatja a pályázatok elbírálására, valamint a Vet. 26/A. § (5) bekezdés szerinti megállapodás jóváhagyására irányuló eljárást;
f) kivizsgálja az erőművek teljesítőképességében beálló változások indokoltságát, indokolatlan termelés-visszatartás esetén megállapítja az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét;
g) kivizsgálja és értékeli a villamosenergia-iparban politikai, illetve gazdasági szempontból a társadalmat súlyosan érintő üzemzavarokat;
h) lefolytatja a krízisterv, a rotációs kikapcsolási rend jóváhagyására, valamint ezek módosítása jóváhagyására irányuló eljárást, eljár a rotációs kikapcsolási renddel összefüggő ügyben;
i) ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását;
j) a villamos energia átvitelére vonatkozóan határozatban állapítja meg a hálózat biztonságos üzemeltetésének minimális követelményeit, valamint elvárt színvonalát (üzembiztonság, ellátás megbízhatósága), ellenőrzi a határozatban foglaltak betartását;
k) a villamosenergia-szektorban, illetve az egyes engedélyesek kapcsán felmerülő szakmai kérdésekhez igazodóan – szükség szerint – feldolgozza az engedélyesek engedélyben meghatározottak alapján benyújtott éves beszámolóját, ide nem értve az éves számviteli beszámolót és a Fogyasztóvédelmi Főosztály által a villamos energia elosztására vonatkozóan a hálózat biztonságos üzemeltetésének minimális követelményeit és elvárt színvonalát; villamosenergia-kereskedőkre, egyetemes szolgáltatókra és elosztókra vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait előíró határozatával kapcsolatos jelentéseket;
l) lefolytatja a kötelező átvétel alá tartozó villamos energia mennyiségének és a kötelező átvétel időtartamának meghatározására irányuló eljárást;
m) ellenőrzi – az Elemzési és Statisztikai Főosztállyal együttműködve – a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló jogszabály szerinti értékesítés jogszabályoknak való megfelelését, és az Elemzési és Statisztikai Főosztály előzetes tájékoztatásával elkészíti a vonatkozó határozatot;
n) közreműködik az Elemzési és Statisztikai Főosztállyal
na) a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyest azonosító és részére kötelezettséget kiszabó határozat meghozatalában;
nb) a villamos energia rendszerszintű szolgáltatások nyújtását biztosítani hivatott teljesítmény és energia piacain a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vonatkozó eljárások megindításában és a kötelezettséget kiszabó határozat meghozatalában;
o) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával (REMIT) összefüggő hatósági feladatok keretében végzett intézményfelügyeleti hatáskörében az Elemzési és Statisztikai Főosztállyal együttműködve a piacfelügyelethez kapcsolódóan ellenőrzi az engedélyesek piacokat is érintő tevékenységét és szükség esetén ellenőrzést folytat le;
p) a villamos energia nagykereskedelmi piacokon vizsgálja a villamos energia kereskedelmi fundamentális adatokat, a műszaki paramétereknek a villamosenergia-piacra gyakorolt hatását és közreműködik az Elemzési és Statisztikai Főosztállyal a piaci árakkal kapcsolatos és visszaélésgyanús esetek felderítése céljából indított vizsgálatok lefolytatásában;
q) tájékoztatásul megküldi
qa) az Elemzési és Statisztikai Főosztály részére a szervezett piaci engedélyesek piaci szabályzata, valamint a Kereskedelmi Szabályzat elfogadására és módosítására beérkezett kérelmeket és az e tárgyban meghozandó határozatok tervezetét;
qb) a Villamosenergia Árszabályozási Főosztály részére az ellátási szabályzatok elfogadására és módosítására beérkezett kérelmeket és az e tárgyban meghozandó határozatok tervezetét, valamint szükség szerint tájékoztatásul megküldi a rendszerirányítási, elosztói és egyetemes szolgáltatói engedélyesek engedélyeinek kiadásra és módosításra vonatkozó határozatok tervezetét;
r) állandó szakmai kapcsolatot tart a pénzügyi felügyeleti hatósággal;
s) ellátja a területrendezési hatósági eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat a villamosenergia-ipari beruházások területén, véleményezi a területfejlesztési koncepciókat és programokat;
t) kivizsgálja
ta) az átviteli rendszerirányítóval szemben felmerülő csatlakozással, az átviteli hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos rendszerhasználói panaszokat;
tb) az elosztóval szemben felmerülő csatlakozással, az elosztó hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos termelői panaszokat;
u) aktualizálja a Hivatal honlapján a feladat- és hatáskörével kapcsolatos oldalakat;
v) kiadja az eredetigazolásokat/származási garanciákat a megújuló energiaforrásból, hulladékból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia vonatkozásában;
w) kialakítja és felügyeli a származási garanciák hazai rendszerét;
x) lefolytatja az eredetigazolásokhoz, illetve származási garanciákhoz kapcsolódó hatósági ellenőrzéseket.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Fogyasztóvédelmi Főosztály egyetemes szolgáltatók és elosztók üzletszabályzatait jóváhagyó határozatának előkészítésében;
b) a Fogyasztóvédelmi Főosztály által a villamos energia elosztására vonatkozóan a hálózat biztonságos üzemeltetésének minimális követelményeit és elvárt színvonalát; a villamosenergia-kereskedőkre, egyetemes szolgáltatókra és elosztókra vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát; a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait előíró határozatának előkészítésében;
c) a Fogyasztóvédelmi Főosztály által elkészített szolgáltatás színvonal határozatokkal kapcsolatos egyedi engedélyesi kérelmek elbírálásában;
d) a Villamosenergia Árszabályozási Főosztállyal a rendszerhasználati díjakat, csatlakozási díjakat, valamint ezek alkalmazásának egyedi feltételeit megállapító határozatának előkészítésében, az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályok előkészítésében, továbbá betartásuk ellenőrzésében;
e) az Elemzési és Statisztikai Főosztály villamosenergia-piacfelügyeleti tevékenységében és a vonatkozó határozatok előkészítésében;
f) a Jogi Főosztály Vet. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozatok elkészítésében.
3. A Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
14.2. Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztály
1. A Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztálya távhőellátás felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a Tszt. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot;
b) ellenőrzi a Tszt.-ben, valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását;
c) elkészíti – tekintettel a folyamatos távhőellátás biztosítására – az engedély visszavonását vagy módosítását, és a más engedélyes kijelölését tartalmazó határozatot;
d) aktualizálja a Hivatal honlapján a távhő-engedélyezéssel kapcsolatos oldalakat;
e) figyelemmel kíséri a távhőtermelők és távhőszolgáltatók működésével kapcsolatos problémákat és javaslatokat ad ezek kezelési módjaira;
f) távhőtermelőket és távhőszolgáltatókat érintő műszaki kérdések tekintetében szakmai támogatást nyújt a Távhő Árszabályozási Főosztály részére;
g) szakmai támogatást nyújt az Elemzési és Statisztikai Főosztálynak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés terén elért előrehaladást értékelő beszámoló elkészítéséhez.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a Jogi Főosztály Tszt. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozatának elkészítésében.
3. A Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
15. Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály
1. A főosztály a földgázpiac felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját.
2. A főosztály szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
3. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Fogyasztóvédelmi Főosztály egyetemes szolgáltatók és elosztók üzletszabályzatait jóváhagyó határozatának előkészítésében;
b) a Fogyasztóvédelmi Főosztály földgázkereskedőkre, egyetemes szolgáltatókra és elosztói engedélyesekre vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait előíró határozatának előkészítésében;
c) a Fogyasztóvédelmi Főosztály által kiadott szolgáltatás színvonal határozatokkal kapcsolatos egyedi engedélyesi kérelmek elbírálásában;
d) a Fogyasztóvédelmi Főosztály által kiadott a földgázkereskedőkre, az egyetemes szolgáltatókra és az elosztói engedélyesekre vonatkozó, az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát megállapító határozat előkészítésében;
e) Földgáz Árszabályozási Főosztály által előkészített rendszerhasználati díjakat, csatlakozási díjakat, valamint ezek alkalmazásának egyedi feltételeit érintő szabályozási koncepció kialakításában;
f) az Elemzési és Statisztikai Főosztály gázpiacot érintő vizsgálataiban és jogszabály-módosítási tervezeteinek elkészítésében;
g) a Jogi Főosztállyal a Get. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozat elkészítésében;
h) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyezésének előkészítésével kapcsolatos egyeztetésen és együttműködik azon országok szabályozó hatóságaival, amelyeken a vezeték áthalad;
i) a határkeresztező vezetéken fellépő kapacitáshiány esetén együttműködik a másik tagállammal a kapacitáshiány-kezelési eljárásokra vonatkozóan;
j) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának közösségi szintű szabályozást előkészítő munkájában.
4. A főosztály olyan földgázpiacot érintő esetekben, amely a villamos energia, illetve a távhő termelő(ke)t, illetve termelést is érinti, szakmai támogatást nyújt a Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály részére.
5. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
6. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztály részére.
7. A főosztály valamennyi érintett társfőosztály bevonásával kialakítja, koordinálja, valamint képviseli a Hivatal álláspontját az uniós és hazai földgázipari szektort érintő stratégiai kérdésekben, véleményezi az európai uniós, illetve hazai földgázipari és földgázpiaci stratégiát érintő javaslatokat.
8. Közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
15.1. Földgáz-engedélyezési Osztály
1. A Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály Földgáz-engedélyezési Osztálya feladat- és hatáskörében
a) elkészíti a Get. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot, elkészíti a célvezeték létesítéséhez való hozzájáruló vagy azt elutasító határozatot, továbbá elkészíti a szállítási rendszerüzemeltető, illetve független rendszerüzemeltető tanúsítására vonatkozó határozatot;
b) lefolytatja a Get.-ben meghatározott társasági szabályozással összefüggő, illetve szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárásokat, ide nem értve a számviteli szétválasztási szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket, és lefolytatja a megfelelési program, illetve annak módosításának, valamint a megfelelési jelentések jóváhagyására irányuló eljárásokat és előkészíti az ezzel kapcsolatos határozatokat;
c) a Földgázpiac-felügyeleti Osztály javaslata alapján kezdeményezi és elkészíti az üzemi és kereskedelmi szabályzat, a földgázipari engedélyes – ide nem értve a földgázelosztó és az egyetemes szolgáltató – által kidolgozott üzletszabályzat, a szervezett földgázpiaci szabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot, illetve a Get.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatot;
d) üzletszabályzat jóváhagyására irányuló eljárása során az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintő rendelkezések vonatkozásában egyeztet a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal;
e) a Földgázpiac-felügyeleti Osztály bevonásával ellenőrzi az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a Get.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását és előkészíti azok betartására vonatkozó határozatot; be nem tartásuk esetén a Get.-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza;
f) a Földgázpiac-felügyeleti Osztály bevonásával elkészíti a Hivatal döntését tartalmazó határozatot az együttműködő földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapítási szabályok, a hozzáférési kötelezettségek teljesítése alól benyújtott mentesítési kérelmek tárgyában, valamint a tárgyalásos tárolói hozzáférés szabályainak alkalmazásához szükséges felmentésről;
g) meghatározza azon – személyes adatokat nem tartalmazó – gazdálkodási adatok körét, amelyeket az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni;
h) elkészíti az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését jóváhagyó, illetve elutasító határozatot;
i) elkészíti a Hivatal határozatát a rendszerüzemeltetővel szemben felmerülő, csatlakozással vagy az együttműködő földgázrendszer rendelkezésre állásával, a kapacitásértékesítéssel kapcsolatos felhasználói panaszok ügyében;
j) elkészíti a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piac, valamint a szervezett földgázpiac működési szabályzatát jóváhagyó, módosító, elutasító határozatot;
k) a nemzetközi szállítóvezetékek, interkonnektorok engedélyezése során egyeztet az érintett országok hatóságaival, elkészíti az egyeztetések alapján harmonizált működési engedélyre vonatkozó határozatot;
l) javaslatot tesz az elnöknek a nemzetközi szállítóvezetékek, interkonnektorok létesítésével összefüggő kormányközi kapcsolatok kezdeményezésére és támogató anyagokat készít az államközi szerződések előkészítéséhez;
m) aktualizálja a Hivatal honlapján a földgáz-engedélyezéssel kapcsolatos oldalakat.
2. Az Földgáz-engedélyezési Osztály az 1. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály Földgázpiac-felügyeleti Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
15.2. Földgázpiac-felügyeleti Osztály
1. A Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály Földgázpiac-felügyeleti Osztály feladat- és hatáskörében
a) a Földgáz-engedélyezési Osztállyal együttműködve ellenőrzi az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a Get.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását;
b) vizsgálja a 20 m3/óra lekötést vagy azt meghaladó rendszerhasználók földgázrendszerhez való hozzáféréssel kapcsolatos panaszait;
c) ellenőrzi a földgázrendszerhez való hozzáféréssel kapcsolatos szabályozás betartását;
d) aktualizálja a Hivatal honlapján a földgázpiac-felügyelettel kapcsolatos oldalakat.
2. A Földgázpiac-felügyeleti Osztály rendszerfelügyeleti tevékenysége során
a) felülvizsgálja az országos ellátási kockázatokat és erről tájékoztatja az Európai Bizottságot;
b) az ellátási kockázatok alapján elkészíti a megelőzési, valamint a vészhelyzeti intézkedési terveket, a korlátozási besorolást;
c) követi az ellátási helyzetet, javaslatot tesz a Válság Bizottság összehívására az elnöknek, valamint helyzetelemzéseket és válságkezelési javaslatokat készít a Válság Bizottság számára;
d) a szállítási rendszerirányító javaslatára dönt a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacon és a szervezett piacon folyó kereskedés felfüggesztéséről;
e) javaslatot tesz a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvényben meghatározott módon a földgáz biztonsági készlet felhasználására;
f) felülvizsgálja és jóváhagyja az országos földgázellátásra vonatkozó, a tervezéshez szükséges adatbázist;
g) ellenőrzi – a szállítási rendszerirányító által beterjesztett – a földgázrendszer kapacitásának felülvizsgálatát és a hosszú távú infrastruktúrafejlesztési javaslatot, és vizsgálja annak a közösségi szintű 10 éves fejlesztési tervvel való összhangját;
h) figyelemmel kíséri a 10 éves fejlesztési terv megvalósítását, a földgázelosztó, a -szállító, illetve a földgáztároló engedélyes által nem vállalt, de indokolt fejlesztések elvégzésére pályázatot ír ki, és bírál el;
i) szakmai egyeztetéseket folytat az interkonnektorok létrehozásában érintett ország hatóságával és javaslatot tesz a költségek allokációjára vonatkozó hivatali álláspontra.
3. A Földgázpiac-felügyeleti Osztály a folyamatos és biztonságos földgázellátás fenntartása érdekében ellenőrzi, figyelemmel kíséri
a) a földgázipari vállalkozások tevékenységét;
b) a földgázvezetékek és a földgáztárolók rendelkezésre álló kapacitását;
c) a földgázkereskedő rendelkezésre álló gázforrásait;
d) a tárolt földgázmennyiségeket;
e) a szállítóvezeték egyensúlyozáshoz rendelkezésre álló eszközeit, gázforrásait;
f) a földgázkereskedő pénzügyi és gazdasági stabilitását, pénzügyi biztosítékainak meglétét;
g) az engedélyesek szolgáltatási színvonalát, üzemszünet mutatóit.
4. A Földgázpiac-felügyeleti Osztály az 1–3. pontokban foglaltakon túlmenően
a) felügyeli a napi egyensúlyozó piac működését;
b) a földgáz elosztására vonatkozóan határozatban állapítja meg az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket;
c) nyilatkozatot készít a települési önkormányzatok részére a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások pályázataihoz, közbeszerzési eljárások lefolytatásához;
d) gondoskodik az ellátás biztonsági felügyelet során szerzett eredményeket és az azok alapján meghozott vagy tervezett intézkedéseket ismertető jelentés elkészítéséről, közzétételéről és a Bizottságnak való továbbításáról;
e) kiértékeli az engedélyesek tevékenységét, beszámolóit;
f) ellátja a területrendezési hatósági eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat a gázipari beruházások területén, véleményezi a területfejlesztési koncepciókat és programokat;
g) egyeztetést folytat le az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyezésének előkészítésével kapcsolatban és együttműködik azon országok szabályozó hatóságaival, amelyeken a vezeték áthalad.
5. A Földgázpiac-felügyeleti Osztály az 1–4. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály Földgáz-engedélyezési Osztályhoz tartozó feladatok ellátásában.
16. Villamosenergia Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály a villamosenergia árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) értékeli és elemzi az energiaforgalmi és energiafelhasználási adatokat, valamint kidolgozza a hatósági árképzés és áralkalmazás részletes szabályait;
b) gondoskodik a hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a villamosenergia ellátás esetében;
c) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
d) gondoskodik a főosztály működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
e) ellátja a villamos energia hatósági árak és díjak betartásának ellenőrzésével kapcsolatos hivatali feladatokat;
f) javaslatokat dolgoz ki a Hivatal különböző árszabályozási területein folyó munka módszertani összehangolására;
g) aktualizálja a Hivatal honlapján a villamos energia árszabályozással kapcsolatos oldalakat.
2. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a villamos energiára vonatkozó árszabályozás tapasztalatainak átadásával a távhő- és a földgázár-előkészítési feladatok ellátásában.
3. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi a Elemzési és Statisztikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
4. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztály részére.
5. A főosztály közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
6. A főosztály szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
16.1. Villamosenergia-hálózati Díjak Osztálya
1. A Villamosenergia Árszabályozási Főosztály Villamosenergia-hálózati Díjak Osztálya a villamos energia árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) előkészíti a Hivatal javaslatát a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat tartalmazó miniszteri rendelethez;
b) előkészíti a Hivatal javaslatát a közcélú villamos hálózatra csatlakozás díjainak elemeire és meghatározásuk szempontjaira vonatkozó miniszteri rendelethez;
c) előkészíti a hálózati engedélyesek által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait;
d) előkészíti a rendszerhasználati díjak mértékét és alkalmazásuk szabályait tartalmazó, a Hivatal elnöke által kiadandó rendeletet;
e) előkészíti a csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásuk szabályait tartalmazó, a Hivatal elnöke által kiadandó rendeletet;
f) előkészíti az elosztók által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira vonatkozó javaslatot;
g) ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra vonatkozó előírások betartását, illetve előkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
h) elvégzi a jogszabályokban előírt feladatok ellátásához szükséges eszköz- és költség-felülvizsgálatot a hálózati engedélyesek vonatkozásában;
i) elősegíti, hogy a villamos energia hálózati engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre juthasson;
j) figyelemmel kíséri a rendszerhasználat árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
k) koordinálja a villamosenergia-hálózatok vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
l) kialakítja a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
m) aktualizálja a Hivatal honlapján a villamos energia hálózati díjaival kapcsolatos oldalakat;
n) elősegíti a jogszabály szerinti külön pénzeszközök alkalmazásával összefüggő szabályozási feladatok megoldását;
o) részt vesz a villamosenergia-rendszer használat árszabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a részére megküldött villamosenergia-ipari engedélyek és ellátási szabályzatok véleményezésében;
b) a kötelező átvétel alá eső villamos energia átvételi rendszerének szabályozásában;
c) a villamosenergia-hálózatok vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
d) a magyar villamosenergia-rendszer folyamatos kiegyensúlyozottságát szolgálni hivatott rendszerszintű szolgáltatások piacának szabályozásában, fejlesztésében és működésének ellenőrzésében;
e) a hálózati csatlakozás és a hálózathoz való hozzáféréssel kapcsolatos panaszok kivizsgálásában.
3. A Villamosenergia-hálózati Díjak Osztálya az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Villamosenergia Árszabályozási Főosztály Villamosenergia Termékár Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
16.2. Villamosenergia Termékár Osztály
1. A Villamosenergia Árszabályozási Főosztály Villamosenergia Termékár Osztálya a villamosenergia árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) előkészíti a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtott termékcsomagokra, azok áralkalmazási feltételeire, valamint az árszabályozás kereteire vonatkozó miniszteri rendelethez;
b) előkészíti a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatási árszabások árára vonatkozó miniszteri rendelethez;
c) megvizsgálja az egyetemes szolgáltatók által benyújtott árváltoztatási kérelmeket, és előkészíti az elfogadásra vonatkozó javaslatot a miniszternek;
d) előkészíti a hivatali határozatot a termékcsomagokon belül az egyetemes szolgáltatásról szóló rendeletben nem megállapított, az egyes egyetemes szolgáltatók által jogszerűen alkalmazott egyéb árszabások árára és áralkalmazási feltételeire vonatkozóan;
e) javaslatot tesz az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira;
f) elvégzi a jogszabályokban előírt feladatok ellátásához szükséges eszköz- és költség-felülvizsgálatot az egyetemes szolgáltatói engedélyesek vonatkozásában;
g) ellenőrzi az egyetemes szolgáltatási árakra vonatkozó előírások betartását, illetve előkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
h) elősegíti, hogy a villamos energia egyetemes szolgáltatói engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre juthasson;
i) figyelemmel kíséri az egyetemes szolgáltatás árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
j) koordinálja az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
k) kialakítja a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
l) aktualizálja a Hivatal honlapján az egyetemes szolgáltatási árakkal kapcsolatos oldalakat;
m) az árszabályozás hatékonyságának elősegítése érekében figyelemmel kíséri a magyar és európai uniós villamos energia nagykereskedelmi folyamatokat, javaslatot tesz a tőzsdei információk árszabályozási felhasználására;
n) elemzi az erőművek gazdasági helyzetének alakulását;
o) részt vesz a villamosenergia-termékárak szabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a kötelező átvétel alá eső villamos energia átvételi áraival kapcsolatos feladatok ellátásában;
b) a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj mértékére vonatkozó javaslat előkészítésével összefüggő feladatok ellátásában;
c) a villamosenergia-termékárak vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
d) a szénipari szerkezetátalakítási támogatással összefüggő feladatok ellátásában.
3. A Villamosenergia Termékár Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Villamosenergia Árszabályozási Főosztály Villamosenergia-hálózati Díjak Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
17. Földgáz Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály földgáz árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) értékeli és elemzi az energiaforgalmi és energiafelhasználási adatokat, valamint kidolgozza a hatósági árképzés és áralkalmazás részletes szabályait;
b) gondoskodik a hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a földgáz ellátás esetében;
c) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
d) gondoskodik a főosztály működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
e) gondoskodik a földgáz hatósági árak és díjak betartásának ellenőrzéséről az engedélyesek vonatkozásában;
f) javaslatokat dolgoz ki a Hivatal különböző árszabályozási területein folyó munka módszertani összehangolására;
g) aktualizálja a Hivatal honlapján a földgáz árszabályozással kapcsolatos oldalakat;
h) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának és a Fogyasztóvédelmi Főosztálynak.
2. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a földgáz árszabályozás tapasztalatainak átadásával a távhő- és a villamos energiaár-előkészítési feladatok ellátásában.
3. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
4. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztály részére.
5. A főosztály közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
17.1. Földgázhálózati és -tárolási Díjak Osztálya
1. A Földgáz Árszabályozási Főosztály Földgázhálózati és -tárolási Díjak Osztálya a földgáz árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a Hivatal javaslatát a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteiről a miniszteri rendelethez;
b) előkészíti a rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk feltételeit tartalmazó elnöki rendeletet;
c) elkészíti a Hivatal javaslatát a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjaira, a csatlakozási díjak elemeire vonatkozó miniszteri rendelethez;
d) előkészíti a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait tartalmazó elnöki rendeletet;
e) javaslatot tesz a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira vonatkozóan a miniszteri rendelethez;
f) ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra, a csatlakozási díjakra és a külön díjakra vonatkozó előírások betartását az engedélyesek vonatkozásában, illetve elkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
g) elvégzi az árszabályozási ciklus indulását megelőzően az érintett engedélyesek eszköz- és költség-felülvizsgálatát;
h) elősegíti, hogy a földgázhálózati és tárolói engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre jusson;
i) figyelemmel kíséri a rendszerhasználat árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
j) koordinálja a rendszerhasználat vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
k) kialakítja a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
l) aktualizálja a Hivatal honlapján a rendszerhasználati és csatlakozási díjakkal kapcsolatos oldalakat;
m) elkészíti az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő díjakkal együtt kihirdetett számítási módszer szerint a földgázelosztóknak teljesítendő kiegyenlítő fizetések összegét tartalmazó határozatokat;
n) részt vesz a földgáz rendszerhasználat árszabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
o) elkészíti az éves tárolói kapacitás lekötés mértékét megállapító határozatokat;
p) kiszámolja az egyetemes szolgáltatás árában elismert szállítási költséghez kapcsolódóan az ún. visszatérítés mértékét.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a földgázhálózat és -tárolás vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
3. A Földgázhálózati és -tárolási Díjak Osztálya az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Földgáz Árszabályozási Főosztály Földgáz Végfelhasználói-ár Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
17.2. Földgáz Végfelhasználói-ár Osztály
1. A Földgáz Árszabályozási Főosztály Földgáz Végfelhasználói-ár Osztálya a földgáz árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában az árszabályozás kereteire vonatkozó részletes szabályokra a miniszteri rendelethez;
b) elkészíti a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltatás árára és az áralkalmazás feltételeire vonatkozóan a miniszteri rendelethez;
c) elkészíti a Hivatal javaslatát a hazai termelésű földgáz árára, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges hazai termelésű földgáz mennyiségére a miniszteri rendelethez;
d) elkészíti a Hivatal javaslatát a vételre felajánlott földgázforrás árára és mennyiségére a miniszteri rendelethez;
e) elvégzi az árszabályozási ciklus indulását megelőzően az érintett engedélyesek eszköz- és költség-felülvizsgálatát;
f) ellenőrzi a hatósági ár- és díjelőírások megtartását a földgáztermék-árak vonatkozásában, illetve elkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
g) elősegíti, hogy a földgázipari engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre jusson;
h) figyelemmel kíséri a földgáz árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
i) koordinálja a földgáz vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
j) kialakítja a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
k) aktualizálja a Hivatal honlapján a földgázárakkal kapcsolatos oldalakat;
l) ellenőrzi, hogy az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra jogosultak ellátására fordította-e a jogszabály szerinti vásárolt vagy átvett földgázt;
m) részt vesz a földgáztermék-árak szabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
n) jóváhagyja az egyetemes szolgáltatóként és földgázkereskedőként vásárolni kívánt földgáz elkülönített elszámolására és nyilvántartására kidolgozott részletes szabályokat;
o) elkészíti a Hivatal javaslatát a kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás és a kiegyenlítő hozzájárulás mértéke vonatkozásában a miniszteri rendelethez;
p) meghatározza és a Hivatal honlapján közzéteszi a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra, a tartályos PB-gáz értékesítési tevékenységre, a 11,5 kg-os palackos PB-gáz értékesítési tevékenységre vonatkozó átlagárakat, és az alkalmazandó árak betartását ellenőrzi;
q) a PB-gáz átlagárak meghatározásához szükséges árakra és mennyiségekre vonatkozó adatszolgáltatás határidőn túl történő teljesítése, illetve elmulasztása esetén elkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
r) meghatározza az egyetemes szolgáltatás árszabályozása keretében a mobil-finanszírozási költséget és a tárolói készletértéket.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a földgáz véghasználói ár vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
3. A Földgáz Végfelhasználói-ár Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Földgáz Árszabályozási Főosztály Földgáz-hálózati és -tárolási Díjak Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
18. Távhő Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály a távhőtermeléssel és távhőszolgáltatással kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) ellátja a Tszt. 4. § (1) bekezdés d)–e) pontjai alapján a Hivatal hatáskörébe tartozó, a Tszt. VII. fejezetében foglalt ármegállapítással és támogatás ellenőrzéssel összefüggő feladatokat;
b) értékeli és elemzi az energiaforgalmi és energiafelhasználási adatokat, valamint előkészíti a hatósági árképzés és áralkalmazás részletes szabályait;
c) gondoskodik a miniszter árhatóság jogkörébe tartozó hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a távhőszolgáltatás esetében;
d) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
e) gondoskodik a főosztály működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
f) gondoskodik a távhőszolgáltató által – a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megállapításával összefüggésben beadott kérelemről, valamint a csatlakozási díj számítási szabályai betartásának ellenőrzéséről;
g) javaslatokat dolgoz ki a Hivatal különböző árszabályozási területein folyó munka módszertani összehangolására;
h) aktualizálja a Hivatal honlapján a távhő árszabályozással kapcsolatos oldalakat;
i) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának.
2. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a távhőmonitoring-rendszer működtetésében és fejlesztésében;
b) a távhőtermelésre vonatkozó árszabályozás tapasztalatainak átadásával a földgáz és a villamos energiaár-előkészítési feladatok ellátásában.
3. A főosztály gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról és ezeket megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztálynak, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában.
4. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztály részére.
5. A főosztály közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban.
18.1. Távhőtermelési-árszabályozási Osztály
1. A Távhő Árszabályozási Főosztály Távhőtermelési Árszabályozási Osztálya a távhőtermeléssel kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) előkészíti a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árára és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
b) ellenőrzi a távhőszolgáltatónak értékesített távhőre vonatkozó ár- és díjelőírások betartását, illetve elősegíti azok ellenőrzését;
c) közreműködik a távhőtermelők vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
d) koordinálja a távhőszolgáltatónak értékesített távhő ára vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
e) figyelemmel kíséri a termelési ár szabályozásával kapcsolatos problémákat és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
f) elvégzi az esedékes eszköz- és költség-felülvizsgálatot a távhőtermelés vonatkozásában;
g) aktualizálja a Hivatal honlapján a távhőtermelési árakkal kapcsolatos oldalakat.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a termelői távhő árak vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
3. A Távhőtermelési-árszabályozási Osztály az 1–3. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Távhő Árszabályozási Főosztály Távhőszolgáltatási Árszabályozási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
18.2. Távhőszolgáltatási Árszabályozási Osztály
1. A Távhő Árszabályozási Főosztály Távhőszolgáltatási Árszabályozási Osztálya a távhőszolgáltatással kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) előkészíti a lakossági felhasználóknak, lakossági díjfizetőknek, valamint a külön kezelt intézményeknek értékesített távhő (fűtés és használati meleg víz) díjára és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
b) ellenőrzi a lakossági felhasználóknak, lakossági díjfizetőknek, valamint a külön kezelt intézményeknek értékesített távhő (fűtés és használati meleg víz) díj-előírások betartását, illetve elősegíti azok ellenőrzését;
c) kidolgozza a távhőszolgáltatók vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatokat;
d) koordinálja a lakossági felhasználóknak, lakossági díjfizetőknek, valamint a külön kezelt intézményeknek értékesített távhő (fűtés és használati meleg víz) díjára és alkalmazásának feltételeire vonatkozóan a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
e) figyelemmel kíséri a távhőszolgáltatás árszabályozásával kapcsolatos problémákat és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
f) elvégzi az esedékes eszköz- és költség-felülvizsgálatot a távhőszolgáltatás vonatkozásában;
g) jóváhagyja, felülvizsgálja, ellenőrzi a csatlakozási díj mértékét;
h) aktualizálja a Hivatal honlapján a távhőszolgáltatási árakkal kapcsolatos oldalakat.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a távhőszolgáltatási árak vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
3. A Távhőszolgáltatási Árszabályozási Osztály az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Távhő Árszabályozási Főosztály Távhőtermelési Árszabályozási Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
19. Nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes titkársága
1. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes titkársága munkatársainak közvetlen felettese a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: elnökhelyettes).
2. Az elnökhelyettes titkárságának munkatársai az Elnöki Kabinettel kötelesek együttműködni.
3. A titkárság feladata
a) gondoskodni az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kísérni és előkészíteni az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyeztetni, nyilvántartani, szervezni, koordinálni az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíteni, rendszerezni az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadni, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezetni, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtetni, intézkedni a határidők betartásáról;
e) szervezni az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztály közreműködésével ellátni az utazásszervezői feladatokat;
f) szervezni az elnökhelyettesi értekezleteket, elkészíteni azok emlékeztetőjét és megküldeni az érintetteknek tartalmi egyeztetés végett, majd gondoskodni azok intraneten történő publikálásáról;
g) ellenőrizni az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignó) és az iratkezelés rendjére;
h) digitalizálni és nyilvántartani az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
i) ellátni minden egyéb feladatot, melyet a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes a munkaköri leírásban feladatként határoz meg.
20. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
1. A főosztály feladata
a) képviselni a Hivatalt a Hivatal feladat- és hatáskörét érintő európai uniós ügyekben, nemzetközi közjogi és magánjogi szervezetekben, a nemzetközi köz- és magánjog alanyaival folytatott kapcsolatokban;
b) kapcsolatot tartani az Európai Unió intézményeivel és azok szerveivel;
c) előkészíteni a Hivatal éves, árazott, nemzetközi munkatervét;
d) ellátni – az érintett főosztályok bevonásával és a Szabályzat 32. §-ában foglaltak alkalmazásával – a két- és többoldalú nemzetközi megállapodásokkal összefüggő hivatali feladatokat;
e) kapcsolatot tartani a nemzetközi szervezetekkel, külföldi szabályozó hatóságokkal valamint a nemzetközi köz- és magánjogi jogalanyokkal;
f) kapcsolatot tartani a központi és helyi állami szervekkel és az európai parlamenti képviselőkkel a Hivatalt érintő nemzetközi ügyekben;
g) folyamatosan gondozni a Hivatal magyar és angol nyelvű webfelületein a Hivatal nemzetközi tevékenységével kapcsolatos tartalmat;
h) gondoskodni arról, hogy a Hivatal szervezeti egységei a szakterületüket érintő valamennyi – a Hivatal nemzetközi együttműködése keretében szerzett – európai uniós és nemzetközi döntésről, intézkedésről, jogszabályváltozásról és egyéb információkról haladéktalanul tájékoztatást kapjanak;
i) a nemzetközi sajtó képviselőivel való kapcsolattartás során támogatást nyújtani a Kommunikációs Osztálynak;
j) ellátni a Hivatal kül- és belföldi nemzetközi tárgyalásainak előkészítését, lebonyolítását, utómunkáit;
k) végezni a nemzetközi szakmai diplomáciai- és rendezvényi protokoll és szervezési feladatokat;
l) végezni az utazásszervezési és fogadás szervezési feladatokat;
m) együttműködni a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztállyal a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos eljárási és elszámolási rendről szóló elnöki utasítás előkészítésében.
2. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője a Hivatal nemzetközi tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásához – a Szabályzat 32. §-ában foglaltakkal összhangban – jogosult a szervezeti egységek szakmai álláspontját megkérni.
3. A főosztály feladatkörében gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztály részére. A Hivatal külföldre történő adatszolgáltatása a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályán, mint kapcsolati ponton keresztül történik.
4. A főosztály közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal, víziközművekkel, hulladékkal összefüggő hivatali feladatokban.
20.1. Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya
1. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának feladata
a) a két és többoldalú nemzetközi kapcsolattartás, képviselet;
b) a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával előkészíteni, lebonyolítani és lezárni a hivatalos kiutazásokat és fogadásokat;
c) elvégezni a kiutazások és fogadások szervezési, protokolláris, utaztatási és vendéglátási feladatait, szükség esetén gondoskodni a szükséges tolmácsolásról és kisebb fordításokról;
d) a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával előkészíteni az elnök és az elnökhelyettesek részére a külföldi megbeszélések, tárgyalások szakmai anyagát, szükség és igény szerinti előadásanyagát.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Hivatal beszámolójának, valamint tájékoztató és egyéb kiadványainak előkészítésében, különös tekintettel azok piacintegrációra és nemzetközi tevékenységre vonatkozó tartalmának összeállításában;
b) az Elemzési és Statisztikai Főosztály adatgyűjtési, adatkezelési, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási feladatainak ellátásában.
3. A Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
20.2. EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztály
1. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztályának feladata
a) ellátni – az érintett főosztályok, különösen azok nemzetközi feladatokat is ellátó köztisztviselőinek bevonásával – a jogharmonizációs javaslatokkal és kötelezettségszegési ügyekkel kapcsolatos feladatokat, gondoskodni a Hivatal álláspontjának kidolgozásáról, ennek során egyeztetni a Hivatal más szervezeti egységeivel;
b) figyelemmel kísérni a Hivatal európai uniós és nemzetközi feladatait érintő hazai és uniós jogszabályváltozásokat, nemzetközi szerződéseket és azokról az érintett főosztályokat folyamatosan tájékoztatni;
c) ellátni – az érintett főosztályok bevonásával – a Hivatal szakterületén folyó nemzetközi, és európai uniós együttműködéssel járó feladatokat, előkészíteni az együttműködési megállapodásokat és szerződéseket, valamint gondoskodni a Hivatal szerződéses kötelezettségeinek végrehajtásáról és ennek során az európai integrációs szervezetekkel való együttműködésről;
d) gondoskodni – az érintett főosztályok bevonásával és azok piacintegrációval kapcsolatos munkájának koordinálásával, továbbá azok részére a hatósági eljárásban követendő magatartásra vonatkozó javaslattétellel – az európai integrációból adódó, az energetikai piacot érintő hivatali feladatok ellátása során az európai uniós jogszabályok, szükség szerint a közösségi szabályozói (CEER) állásfoglalások érvényesítéséről, vizsgálni a hatályos és a készülő európai uniós és nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek – a hazai energiapiacok sajátosságai, a nemzeti érdekek és a közösségi belső piac szempontjából való – alkalmazhatóságát és segíteni a Hivatalban folyó, a szükséges jogharmonizációt előkészítő munkát.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik
a) a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály és a Földgáz-felügyeleti és -szabályozási Főosztály általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktussal, uniós jogi rendelkezéssel, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozattal kapcsolatos feladatainak ellátásában;
b) a Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály villamos energia határon keresztül történő szállításával kapcsolatos feladatainak ellátásában;
c) az Elemzési és Statisztikai Főosztály Európai Unió energiastratégájával kapcsolatos feladatának ellátásában;
d) az Elemzési és Statisztikai Főosztály energiapiaci monitoring, elemző, statisztikai és energiastratégiát érintő feladatainak ellátásában, különös tekintettel az EU és a nemzetközi szervezetekben szerzett – az Elemzési és Statisztikai Főosztály feladatainak ellátásához szükséges – információk, ismeretek folyamatos átadására;
e) Az EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztálya az 1–2. pontokban foglalt feladatokon túl közreműködik a főosztályvezető által hatás- vagy feladatkörébe utalt, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya Nemzetközi Kapcsolatok Osztályához tartozó feladatok ellátásában.
KÖZSZOLGÁLTATÁSOKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
21. Közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettes titkársága
1. A közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettes titkársága munkatársainak közvetlen felettese a közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettes (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: elnökhelyettes).
2. Az elnökhelyettes titkárságának munkatársai az Elnöki Kabinettel kötelesek együttműködni.
3. A titkárság feladata
a) közreműködni az elnökhelyettes döntéseinek előkészítésében, a döntéshez szükséges információk gyűjtésében és elemzésében, meghatározott szakmai feladatok elvégzésében;
b) közreműködni az elnökhelyettes által meghatározott ügyekben, amelyhez az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységektől közvetlenül információk kérhetőek;
c) közreműködni az elnökhelyettes közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tekintetében az éves munka- és ellenőrzési terv, valamint a tevékenységről szóló beszámolók, jelentések előkészítésében és összegzésében;
d) szükség esetén szakmai támogatást nyújtani a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának az elnökhelyettes irányítása alá tartozó főosztályokkal együttműködve;
e) gondoskodni az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
f) figyelemmel kísérni és előkészíteni az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyeztetni, nyilvántartani, szervezni, koordinálni az elnökhelyettes programjait;
g) előkészíteni, rendszerezni az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges szakmai anyagokat;
h) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadni, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezetni, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtetni, intézkedni a határidők betartásáról;
i) szervezni az elnökhelyettes képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztály közreműködésével ellátni az utazásszervezői feladatokat;
j) szervezni az elnökhelyettesi értekezleteket, biztosítani a technikai feltételeket, elkészíteni azok emlékeztetőjét; ellátni minden egyéb feladatot, melyet az elnökhelyettes a munkaköri leírásban feladatként határoz meg.
22. Víziközmű-engedélyezési és Ellenőrzési Főosztály
1. A főosztály a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos felügyeleti és szabályozási feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) gondoskodik a Vksztv. alapelveinek és értelmező rendelkezéseinek egységes értelmezéséről és alkalmazásáról a hatósági eljárásokban;
c) előkészíti a főosztály feladatkörét érintő szakmai véleményeket, állásfoglalásokat;
d) részt vesz a főosztály feladatkörét érintő peres, illetve nem peres eljárásokkal kapcsolatos beadványok, iratok előkészítésében, meghatározott esetben ellátja a perképviseletet;
e) a Vksztv. kötelezése alapján meghatározza az Elemzési és Statisztikai Főosztály részére a főosztály feladatainak ellátásához szükséges rendszeres adatszolgáltatások tartalmát és gondoskodik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
f) gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztály részére;
g) véleményezi az Elemzési és Statisztikai Főosztály által kidolgozott rendszeres adatszolgáltatásokat előíró határozat-tervezeteket;
h) aktualizálja a Hivatal honlapján a víziközmű-szolgáltatás engedélyezésével és fejlesztésével kapcsolatos oldalakat.
2. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében
a) részt vesz és közreműködik a víziközmű-szolgáltatás felügyeleti rendszerének működtetésében és fejlesztésében;
b) folyamatosan kapcsolatot tart a Jogi Főosztállyal, az Elemzési és Statisztikai Főosztállyal, a Gazdasági, Költségvetési és Beszerzési Főosztállyal, illetve a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal;
c) közreműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának nyújtott szakmai támogatásban;
d) együttműködik a Jogi Főosztállyal a Vksztv. szerinti cégjogi események, befolyásszerzésekkel kapcsolatos hivatali eljárásokban;
e) szükség esetén együttműködik a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal a víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok elbírálásában és a kiadmány tervezetek elkészítésében.
22.1. Víziközmű-szolgáltatás Engedélyezési Osztály
1. Az osztály feladatai körében
a) előkészíti a víziközmű-rendszeren több (egyenlő lakosságszámú) ellátásért felelős tulajdonos közül a képviselő személyét kijelölő határozatot;
b) kiadja az adott közigazgatási terület ellátásáért felelős személyének igazolását szolgáló hatósági bizonyítványt;
c) előkészíti az ellátásért felelős kérelmére az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázati kiírást jóváhagyó határozatot;
d) előkészíti az üzemeltetési szerződést és annak módosításait jóváhagyó határozatot;
e) nyilvántartja az üzemeltetési szerződéseket (vagyonkezelési szerződések, koncessziós szerződések, bérleti-üzemeltetési szerződések) és ellenőrzi azok betartását;
f) nyilvántartja az üzemeltetési szerződések felmondásáról szóló bejelentéseket és megteszi a szükséges intézkedéseket;
g) előkészíti a Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti működési engedélyt, valamint annak módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot;
h) jogszabályban meghatározott esetekben visszavonja a víziközmű-szolgáltatási működési engedélyt, illetve egyéb jogkövetkezményeket alkalmaz;
i) előkészíti a víziközmű-szolgáltatás egyes részeinek kiszervezését engedélyező határozatot;
j) nyilvántartja az előzetes tájékoztatáshoz kötött kiszervezett tevékenységeket víziközmű szolgáltatónként;
k) jogszabályban meghatározott esetben elkészíti a közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozatot.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében folyamatosan egyeztet és kapcsolatot tart az Ellenőrzési Osztállyal és a Víziközmű Fejlesztési Osztállyal a víziközmű-szolgáltatók felügyelete kapcsán.
22.2. Ellenőrzési Osztály
1. Az osztály a víziközmű-szolgáltatás ellenőrzésével kapcsolatos feladatai körében
a) a víziközmű-szolgáltató jogszabályban vagy a Hivatal által kiadott határozatban meghatározott kötelezettségei megszegése esetén elkészíti a jogszerű működésre felszólító végzést;
b) éves ellenőrzési tervet dolgoz ki;
c) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltatókat és az ellátásért felelősöket a Vksztv.-ben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, egyéb jogszabályokban és a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeik betartásának tekintetében (a Fogyasztóvédelmi Főosztály által kiadottak kivételével);
d) az ellátásért felelős jogszabályban meghatározott kötelezettségei megszegése esetén elkészíti a jogszerű működésre felszólító végzést;
e) előkészíti a víziközmű-szolgáltatóval, illetve az ellátásért felelőssel szemben bírságot kiszabó határozatot;
f) megvizsgálja a víziközmű-szolgáltató által megküldött, a jogszabályban vagy az engedélyében foglalt feltétel nem teljesüléséről szóló értesítésben szereplő körülményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket;
g) előkészíti az engedély nélkül víziközmű-szolgáltatást végzővel szembeni azonnali hatályú eltiltó határozatot;
h) előkészíti a víziközmű-szolgáltatókkal kapcsolatos hatósági eljárások végrehajtási szakaszában szükséges döntéseket;
i) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó előírások betartását a Fogyasztóvédelmi Főosztály közreműködésével;
j) ellátja a víziközmű-szolgáltatás díjfelügyeletével kapcsolatos feladatokat, amelynek keretében ellenőrzi a közműves ivóvízellátás ár- és díjelőírásainak, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás ár- és díjelőírásainak betartását;
k) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltató honlapján közzétett információkat, adatokat, dokumentumokat.
2. Az osztály a hulladék közszolgáltatás ellenőrzésével kapcsolatos feladatai körében
a) éves ellenőrzési tervet dolgoz ki;
b) ellátja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjfelügyeletével kapcsolatos feladatokat, amelynek keretében ellenőrzi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjelőírásainak betartását, előkészíti a kapcsolódó döntéseket;
c) előkészíti az eltiltást és kötelezést tartalmazó hatósági eljárások végrehajtási szakaszában szükséges döntéseket.
3. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében
a) folyamatosan egyeztet és kapcsolatot tart a Víziközmű-szolgáltatás Engedélyezési Osztállyal a víziközmű-szolgáltatók felügyelete kapcsán, a Víziközmű Fejlesztési Osztállyal, a Víziközmű Árszabályozási Osztállyal és a Hulladék Szabályozási Osztállyal;
b) a feladatkörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart a Gazdasági Versenyhivatallal.
22.3. Víziközmű Fejlesztési Osztály
1. Az osztály feladatai körében
a) elkészíti a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás kapcsán a felújítási és pótlási tervet jóváhagyó határozatot;
b) elkészíti a közműves ivóvízellátásra, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztításra vonatkozó beruházási tervet jóváhagyó határozatot;
c) ellenőrzi a közműves ivóvízellátásra, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztításra vonatkozó gördülő fejlesztési tervek betartását;
d) nyilvántartja a víziközmű-szolgáltatók által bevallott felhasználói egyenértékeket és a felügyeleti díjakat;
e) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltató által a víziközmű működtető eszközök nyilvántartására vonatkozó szabályok betartását;
f) víziközmű-ágazatonként rendszerezi a víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó ismereteket, információkat;
g) előkészíti a Vksztv. 6. § (6) bekezdésében foglalt egyedi döntést (határozatot) vízilétesítmény minősítéséről;
h) közreműködik a főosztályi feladat ellátásához szükséges rendszeres és eseti adatszolgáltatások tartalmának kidolgozásában.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében folyamatosan egyeztet és kapcsolatot tart a Víziközmű-szolgáltatás Engedélyezési Osztállyal, valamint az Ellenőrzési Osztállyal és a Statisztikai Osztállyal.
23. Szabályozási Főosztály
1. A főosztály a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) ellátja a Vksztv. 65. § (1) bekezdése alapján a Hivatal hatáskörébe tartozó ármegállapítással összefüggő feladatokat;
c) ellátja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hivatali hatáskörbe tartozó ármegállapítással összefüggő feladatokat;
d) értékeli és elemzi a víziközmű szolgáltatók és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók által közölt adatokat, valamint kidolgozza az árképzés és áralkalmazás részletes szabályait;
e) gondoskodik a miniszter árhatósági jogkörébe tartozó hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, a közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés és –tisztítás esetében;
f) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
g) előkészíti a főosztály feladatkörét érintő szakmai véleményeket, állásfoglalásokat;
h) részt vesz a főosztály feladatkörét érintő peres, illetve nem peres eljárásokkal kapcsolatos beadványok, iratok előkészítésében, meghatározott esetben ellátja a perképviseletet;
i) meghatározza az Elemzési és Statisztikai Főosztály részére a főosztály feladatainak ellátásához szükséges rendszeres adatszolgáltatások tartalmát és gondoskodik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
j) gondoskodik az eseti adatbekérésekről, a beérkezett adatokat tájékoztatásul 15 napon belül megküldi az Elemzési és Statisztikai Főosztály részére;
k) véleményezi az Elemzési és Statisztikai Főosztály által kidolgozott rendszeres adatszolgáltatásokat előíró határozat-tervezeteket;
l) javaslatokat dolgoz ki a Hivatal árszabályozási területein folyó munkamódszertan összehangolására;
m) aktualizálja a Hivatal honlapján a víziközmű-szolgáltatás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás árszabályozásával kapcsolatos oldalakat.
2. Közreműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának nyújtott szakmai támogatásban.
3. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a víziközmű-szolgáltatás engedélyezésében és felügyeleti rendszerének működtetésében, fejlesztésében.
4. Szükség esetén együttműködik a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok elbírálásában és a kiadmány tervezetek elkészítésében.
23.1. Általános Szabályozási Osztály
1. Az osztály feladatai körében
a) gondoskodik a víziközmű és hulladék szakterületet érintő jogszabálytervezetek előkészítéséről, véleményezi az előkészített tervezeteket, kezdeményezi a víziközmű-szolgáltatásra és hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok módosítását;
b) előkészíti a víziközmű-szolgáltató által benyújtott beszerzési szabályzat és módosításai jóváhagyását;
c) közreműködik az ellátásért felelős kérelmére az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázati kiírást jóváhagyó eljárásban;
d) feldolgozza és ellenőrzi az engedélyesek engedélyben meghatározottak alapján benyújtott éves beszámolóját, ide nem értve az éves számviteli beszámolót, és elvégzi a beszámolók műszaki-gazdasági értékelését;
e) előkészíti a víziközmű-szolgáltató által kidolgozott üzletszabályzat-tervezet és üzletszabályzat, valamint a módosításai jóváhagyását; vagy a jóváhagyást megtagadó határozatokat, illetve a Vkszt.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatokat;
f) részt vesz a víziközmű és hulladék szakterület beszámolóinak, jelentéseinek összegzésében;
g) intézkedik a víziközmű-szolgáltatók és hulladék közszolgáltatók által fizetendő felügyeleti díj megfizetése iránt.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében
a) folyamatosan egyeztet és kapcsolatot tart a Víziközmű-szolgáltatás Engedélyezési Osztállyal, az Ellenőrzési Osztállyal, a Víziközmű Fejlesztési Osztállyal, a Víziközmű Árszabályozási Osztállyal;
b) együttműködik a Víziközmű Árszabályozási és Hulladék Szabályozási Osztállyal.
23.2. Víziközmű Árszabályozási Osztály
1. Az osztály feladatai körében
a) előkészíti a közműves ivóvízellátás hatósági árára, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás hatósági árára és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
b) előkészíti a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az ivóvíz átadási árára, valamint az átvett szennyvíz kezelési díjára és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
c) a víziközmű-szolgáltató kérelmére gondoskodik a hatósági díjtól eltérő díj közüzemi szerződésben való kikötésének előzetes jóváhagyásáról;
d) figyelemmel kíséri a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás hatósági árszabályozásával kapcsolatos problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
e) ellenőrzi a víziközmű-szolgáltató pénzügyi-számviteli kimutatásait, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat;
f) előkészíti a közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás elkülönített elszámolására és nyilvántartására kidolgozott részletes szabályok jóváhagyására vonatkozó határozatot.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében
a) részt vesz a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás ár- és díjelőírásai betartásának ellenőrzésében és együttműködik a Hulladék Szabályozási Osztállyal és az Ellenőrzési Osztállyal, továbbá
b) részt vesz és közreműködik a közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra vonatkozó árszabályozás tapasztalatainak átadásával a hulladék-, a távhő-, a földgáz- és a villamosenergia-árelőkészítési feladatok ellátásában.
23.3. Hulladék Szabályozási Osztály
1. Az osztály feladatai körében
a) előkészíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatósági árára, és alkalmazásának feltételeire vonatkozó javaslatot és az elnökön keresztül kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket;
b) hulladékgazdálkodási közszolgáltató díjmegállapításra vonatkozó kérelmére gondoskodik a Hivatal hatáskörébe tartozó esetekben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj előzetes jóváhagyásáról;
c) figyelemmel kíséri a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatósági árszabályozásával kapcsolatos problémákat és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
d) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről.
2. Az osztály együttműködési kötelezettsége keretében
a) részt vesz a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ár- és díjelőírásai betartásának ellenőrzésében és együttműködik a Víziközmű Árszabályozási Osztállyal és az Ellenőrzési Osztállyal;
b) a feladatkörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséggel; valamint
c) részt vesz és közreműködik árszabályozási tapasztalatainak átadásával a víziközmű-, a távhő-, a földgáz- és a villamosenergia-árelőkészítési feladatok ellátásában.
3. függelék az 1/2013. (VII. 25.) MEKH utasításhoz
A Hivatal szervezeti egységei és a státusainak megoszlása a szervezeti egységek között
Irányító vezető |
Szervezeti egység |
Létszám (fő) |
1. Elnök |
|
[1] |
1.1. |
|
[20] |
|
1.1.1. Elnöki Kabinet |
|
|
1.1.1.1. Kommunikációs Osztály |
|
|
1.1.2. Belső ellenőrzés |
|
|
1.1.3. Biztonsági vezető |
|
|
1.1.4. Informatikai biztonsági és belső adatvédelmi felelős |
|
1.2.Általános Elnökhelyettes |
|
|
|
1.2.1. Elnökhelyettesi Titkárság |
|
|
1.2.1.1. Iratkezelési Osztály |
|
|
1.2.2. Jogi Főosztály |
|
|
1.2.2.1. Hatósági Osztály |
|
|
1.2.2.2. Perképviseleti Osztály |
|
|
1.2.3. Humánpolitikai Főosztály |
|
|
1.2.4. Fogyasztóvédelmi Főosztály |
|
|
1.2.5.2. Beszerzési, Üzemeltetési és Vagyonkezelési Osztály |
|
|
1.2.5.3. Költségvetési és Kontrolling Osztály |
|
|
1.2.6. Elemzési és Statisztikai Főosztály |
|
|
1.2.6.1. Piacmonitoring Osztály |
|
|
1.2.6.2. Elemzési Osztály |
|
|
1.2.6.3. Statisztikai Osztály |
|
|
1.2.7. Informatikai Főosztály |
|
|
1.2.7.1. Informatikai Működtetési Osztály |
|
|
1.2.7.2. Stratégiai, Fejlesztési és Adattárolási Osztály |
|
1.2.Energetikai Elnökhelyettes |
|
|
|
1.3.1. Elnökhelyettesi titkárság |
|
|
1.3.2. Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály |
|
|
1.3.2.1. Villamosenergia-felügyeleti és -szabályozási Osztály |
|
|
1.3.2.2. Távhő-felügyeleti és -szabályozási Osztály |
|
|
1.3.4. Földgáz Árszabályozási Főosztály |
|
|
1.3.5.1. Földgáz-engedélyezési Osztály |
|
|
1.3.5.2. Földgázpiac-felügyeleti Osztály |
|
|
1.3.6. Távhő Árszabályozási Főosztály |
|
|
1.3.6.1. Távhőtermelési Árszabályozási Osztály |
|
|
1.3.6.2. Távhőszolgáltatási Árszabályozási Osztály |
|
1.4.Nemzetközi Kapcsolatokért felelős Elnökhelyettes |
|
|
1.4.1. Elnökhelyettesi titkárság |
||
1.4.2. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya |
||
1.4.2.1. Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya |
||
1.4.2.2. EU Belső Energiapiaci Integrációs Osztály |
||
1.5.Közszolgáltatásokért felelős Elnökhelyettes |
|
|
|
1.5.1. Elnökhelyettesi titkárság |
|
1.5.2.1. Víziközmű-szolgáltatás Engedélyezési Osztály |
||
1.5.2.2. Ellenőrzési Osztály |
||
1.5.2.3. Víziközmű Fejlesztési Osztály |
||
1.5.3. Szabályozási Főosztály |
||
1.5.3.1. Általános Szabályozási Osztály |
||
1.5.3.2. Víziközmű Árszabályozási Osztály |
||
1.5.3.3. Hulladék Szabályozási Osztály |
||
4. függelék az 1/2013. (VII. 25.) MEKH utasításhoz
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső munkakörök
a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (Vnytv.) alapján
Munkakör |
Vagyonnyilatkozat- |
Joghely |
elnök |
1 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. a) pont |
elnökhelyettes |
1 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. a) pont |
főosztályvezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
főosztályvezető-helyettes |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
kabinetfőnök |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
kabinetfőnök-helyettes |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
kommunikációs vezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
önálló osztályvezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
gazdasági vezető |
1 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. b) pont |
gazdaságivezető-helyettes |
1 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. b) pont |
osztályvezető |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. d) pont |
belső ellenőr |
2 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. c) pont |
pénzügyi ügyintéző |
2 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. c) pont |
számviteli ügyintéző |
2 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. c) pont |
személyügyi, humánpolitikai, bér-, tb- és kompenzációs ügyintéző |
2 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. c) pont |
beszerzési ügyintéző |
1 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. b) pont |
jogtanácsos (munkaköri leírás szerinti közigazgatási hatósági feladat esetén) |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
jogász (munkaköri leírás szerinti közigazgatási hatóság feladat esetén) |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
munkaköri leírása szerint titkos ügykezelést végző köztisztviselő vagy közszolgálati ügykezelő |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bek. e) pont |
engedélyezési ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
műszaki, gazdasági, közigazgatási, szervezési elemző, döntés-előkészítő |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
műszaki, energiatakarékossági döntés-előkészítő, energetikai projektelemző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
szolgáltatás színvonal-szabályozási és panaszügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
általános engedélyezési és stratégiai ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
villamosenergia-piaci ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
vezetékes engedélyezési ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
erőművi engedélyezési ügyintéző |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
minden, munkaköri feladatai alapján közigazgatási hatósági ügyben eljáró köztisztviselő |
5 évente |
Vnytv. 3. § (1) bek. a) pont |
minden, jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört betöltő köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő |
5 évente |
Vnytv. 3. § (2) bekezdés e) pont |
minden egyéb, a mindenkor hatályos Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső munkakör |
Vnytv. szerint |
Vnytv. szerint |
5. függelék az 1/2013. (VII. 25.) MEKH utasításhoz
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tevékenységével összefüggő jogszabályok jegyzéke
2013. évi CXIV. törvény |
a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról |
2013. évi LIV. törvény |
a rezsicsökkentések végrehajtásáról |
2013. évi XXIII. törvény |
a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről |
2013. évi XXII. törvény |
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról |
2012. évi CCXVII. törvény |
az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről |
2012. évi CLXXXV. törvény |
a hulladékról |
2012. évi I. törvény |
a munka törvénykönyvéről |
2011. évi CCIX. törvény |
a víziközmű-szolgáltatásról |
2011. évi CXCIX. törvény |
a közszolgálati tisztviselőkről |
2011. évi CXCV. törvény |
az államháztartásról |
2010. évi CXXX. törvény |
a jogalkotásról |
2010. évi XLIII. törvény |
a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról |
2009. évi CLV. törvény |
a minősített adat védelméről |
2008. évi LXX. törvény |
a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről |
2008. évi LXVII. törvény |
a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről |
2008. évi XLVII. törvény |
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról |
2008. évi XL. törvény |
a földgázellátásról |
2007. évi LXXXVI. törvény |
a villamos energiáról |
2006. évi XXVI. törvény |
a földgáz biztonsági készletezéséről |
2005. évi XVIII. törvény |
a távhőszolgáltatásról |
2004. évi CXL. törvény |
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól |
2003. évi CXXVII. törvény |
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól |
2003. évi LXXXVIII. törvény |
az energiaadóról |
1997. évi CLV. törvény |
a fogyasztóvédelemről |
1993. évi XLVIII. törvény |
a bányászatról |
1993. évi III. törvény |
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról |
1990. évi LXXXVII. törvény |
az árak megállapításáról |
58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet |
a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról |
370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet |
a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről |
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet |
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról |
48/2010. (II. 26.) Korm. rendelet |
a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén, a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról |
76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet |
a területrendezési hatósági eljárásokról |
19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet |
a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról |
277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet |
az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról |
389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet |
a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról |
382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet |
a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról |
289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet |
a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról |
285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet |
a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről |
278/2007. (X. 20.) Korm. rendelet |
a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól |
273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet |
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról |
225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet |
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról |
157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet |
a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról |
24/2013. (V. 29.) NFM rendelet |
a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról |
4/2013. (II. 4.) NFM rendelet |
a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről |
60/2012. (XI. 8.) NFM rendelet |
a villamos energia rendszerhasználati díjak árszabályozásának kereteiről |
1/2012. (I. 20.) NFM rendelet |
a megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítási módszertanáról |
79/2011. (XII. 22.) NFM rendelet |
a földgáz csatlakozási díjak meghatározásáról és alkalmazásuk általános szabályairól |
76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet |
a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről |
64/2011. (XI. 30.) NFM rendelet |
a villamos energia rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól |
51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet |
a távhőszolgáltatási támogatásról |
50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet |
a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról |
13/2011. (IV. 7.) NFM rendelet |
a földgáz biztonsági készlet mértékéről, értékesítéséről és visszapótlásáról |
4/2011. (I. 31.) NFM rendelet |
a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről |
19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet |
az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről |
74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelet |
a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteiről |
36/2009. (VII. 22.) KHEM rendelet |
a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának, valamint a hőenergia távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti szerződésben alkalmazott árának meghatározása során figyelembe veendő szempontokról, és a Magyar Energia Hivatal által lefolytatott eljárásban kötelezően benyújtandó adatok köréről |
33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet |
a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól |
31/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet |
a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról |
29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet |
a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről |
28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet |
a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról |
27/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet |
a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél felmerült bevételi hiány megtérítésének részletes szabályairól |
17/2008. (VIII. 1.) KHEM rendelet |
a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjairól |
6/2008. (VI. 18.) KHEM rendelet |
a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról |
116/2007. (XII. 29.) GKM rendelet |
a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvezményről |
110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet |
a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról |
109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet |
az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról |
91/2007. (XI. 20.) GKM rendelet |
a Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól |
61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet |
a jogszabályszerkesztésről |
10/2013. (VI. 30.) KIM rendelet |
a közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékeléséről |
1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet |
a földgáz rendszerhasználati díjakról, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről |
Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, |
|
A Bizottság 2009/90/EK irányelve (2009. július 31. ) a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásoknak a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve (2009. április 23.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belül kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/118/EK irányelve a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. január 18-i 2005/89/EK irányelve a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/35/EK irányelve a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 1998. július 20-i 98/48/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 98/34/EK irányelv módosításáról |
|
A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról |
|
A Tanács 1979. december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 994/2010/EU rendelete a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 994/2012/EU határozata (2012. október 25.) a tagállamok és harmadik országok között kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról |
|
A Bizottság 838/2010/EU rendelete (2010. szeptember 23.) az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról |
|
A hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló, 1997. február 24-i tanácsi állásfoglalás |
|
6. függelék az 1/2013. (VII. 25.) MEKH utasításhoz
A munkaviszony keretében betölthető munkakörök
1. A munkaviszony keretében betölthető munkakörök
a) fizikai alkalmazotti munkakörök;
b) titkársági, iratkezelési, adminisztrátori, asszisztensi munkakörök;
c) a nem a Hivatal feladat- és hatáskörében eljáró szervezeti egységeknél lévő nem vezetői munkakörök.
2. Az 1. b)–c) pontok szerinti munkakörök esetében a munkaszerződésben ki kell kötni az egyébként a köztisztviselőkre irányadó összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok alkalmazását.
1
Az utasítást az 1/2015. (II. 9.) MEKH utasítás 2. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2015. február 10. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás