KÜ BH 2013/105
KÜ BH 2013/105
2013.04.01.
A jogsértésről való tudomásszerzést követő egy éven túl nem indítható reklám-felügyeleti eljárás a jogsértő ellen [1997. évi LVIII. tv. 16. § (4) bek.].
Az alperesi beavatkozó 2007. január 26. napján kérte a felperessel szemben az egyik budapesti élelmiszer áruházban folytatott dohánytermékek tiltott reklámozása miatt reklámfelügyeleti eljárás lefolytatását.
A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2007. március 19. napján hatósági ellenőrzést végzett a felperesi élelmiszer áruházban.
A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv szerint három pénztár felett található dohánytermék-tárolón dohánytermék reklámok kerültek elhelyezésre.
Az elsőfokú hatóság a vizsgálatot a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 13. § (1) bekezdésének megsértése hiányában lezárta határozatával. Ezt a határozatot a felperesnek nem küldte meg.
Az elsőfokú határozatot – a beavatkozó fellebbezésére eljárva – az alperes a 2007. május 24-én kelt határozatával helybenhagyta, a határozatot a felperesnek megküldte.
Az alperes a 2008. március 25. napján kelt határozatával a korábbi határozatát visszavonta, az elsőfokú határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el. A határozatát a felperesnek megküldte.
Az elsőfokú hatóság az új eljárásban 2008. április 15-én értesítette először a felperest arról, hogy a Grtv. 13. §-a alapján reklámfelügyeleti eljárást indít.
Az elsőfokú hatóság ezt követően a 2008. május 13. napján kelt határozatával a felperest, mint reklám közzétevőjét egymillió forint bírsággal sújtotta és megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2008. szeptember 11. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte, vitatva a jogsértés elkövetését, a bírság összegét. A felperes a per első tárgyalásán keresetét kiegészítette azzal, hogy a Grtv. 16. § (4) bekezdésében foglalt egy éves határidőn túl került sor a reklámfelügyeleti eljárás megindítására.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a Grtv. 16. § (4) bekezdésében foglaltakra alapított jogszabálysértés vonatkozásában alaposnak találta, ezért az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88. §-ára, 94. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással kifejtette, hogy a beavatkozó bejelentésére a hatóság hatósági ellenőrzést folytatott le, amelynek során tartott helyszíni ellenőrzés során észlelte a jogsértő reklámozás tényét, a reklám közzétételét. A reklám közzétevőjével szemben a reklámfelügyeleti eljárást a jogsértésről való tudomásszerzést követő egy éven túl indított. A Grtv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott határidő – a közzétételt követő egy év – elteltével azonban már nem indítható hivatalból eljárás. Ezen a tényen nem változtat az sem, hogy a felperes tájékoztatásul az eljárást lezáró másodfokú határozatot megkapta, mert a felperes nem volt az eljárás részese, ügyfélként nem került bevonásra.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A felülvizsgálati kérelemben foglalt alperesi érvelés kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy reklámfelügyeleti eljárás a Grtv. 16. § (4) bekezdése értelmében a Grtv. rendelkezéseit sértő reklám közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg.
A beavatkozó bejelentésekor hatályos Grtv. 16. § (2) bekezdés második mondata értelmében ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem állapítható meg, illetve, ha az igények érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak. A (3) bekezdés szerint a fogyasztók érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezeteket a reklámfelügyeleti eljárásokban – a 17. § (2) bekezdésében foglalt eljárások kivételével – területükön az ügyfél jogállása illeti meg.
Az idézett rendelkezések értelmében a beavatkozó beadványa az eljárás megindítására irányuló kérelem volt, amelynek alapján a hatóság a jogsértő reklámozási tevékenységet, a jogsértő reklám közzétételét a beavatkozó bejelentése nyomán foganatosított helyszíni ellenőrzés során, 2007. március 19. napján észlelte, ekkor győződött meg arról, hogy a kérelemben foglaltak megalapozottak. A hatóságnak ezt követően a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról a felperest értesítenie kellett volna, közölve az értesítésben a Ket. 29. § (5) bekezdése a)-c) pontjai alapján az eljárás megindulásának napját és fontos garanciális követelményként a kérelmező ügyfél nevét, az értesített ügyfél ügyféli jogaira való kioktatást. A hatóság ezeket az eljárási cselekményeket a felperessel szemben elmulasztotta, amely mulasztás – az alperes álláspontjával szemben – nem lényegtelen eljárási hiba, hanem az ügy érdemére kiható, súlyos eljárási szabálysértés. Az értesítés kiküldésének elmaradása azt eredményezte, hogy a felperessel szemben az eljárás megindításra nem került. Ezt a megállapítást a Ket. 29. § (5) bekezdés a) pontja is megerősíti, mert e rendelkezés szerint az eljárás megindításának napja az a nap, amit az eljárás megindításáról szóló értesítés az eljárás megindításának dátumaként megjelöl. A felperes pusztán az üzletében végzett ellenőrzésből nem szerez tudomást arról, hogy eljárás indult-e, ez a körülmény az eljárás megindulását nem jelenti. Értesítés hiányában a felperes nem tudta, hogy ügyfélként érintett az ügyben, az ügyféli jogait nem gyakorolhatta. Az elsőfokú hatóság a vizsgálatot lezáró határozatát a felperesnek nem küldte meg, amely azt mutatja, hogy maga sem tekintette ügyfélnek a felperest. Az a körülmény, hogy a másodfokú, a vizsgálatot lezáró határozatot helybenhagyó határozatot a felperesnek megküldték, csak tájékoztatásul történő megküldésnek tekinthető, semmiképpen sem értékelhető úgy, hogy az eljárásba bevont ügyfélnek történő kézbesítés történt.
A jogsértő reklámozási tevékenység miatt a jogsértővel szemben a hatóság a jogsértő reklám közzétételét, illetve ennek időpontja tisztázatlansága esetén a hatósági ellenőrzés során történt észlelést követő egy éven belül indítható eljárás.
Az elsőfokú hatóság csak 2008. április 15. napjával értesítette a felperest az ellene indított eljárásról. Az értesítés szövege szerint a felperessel szemben 2008. április 15-én indított hivatalból eljárást, és ennek az értesítésnek a mellékleteként küldte meg a beavatkozó bejelentését, a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet.
Az előzményi közigazgatási eljárásba a felperes 2008. április 15. előtt semmilyen módon bevonásra nem került. Ez az alapeljárás 2007. május 27-én kelt, a vizsgálatot lezáró határozatot helybenhagyó másodfokú határozattal befejeződött. Az alperes 2008. március 25-én – a 2007. március 19-i hatósági tudomásszerzést követő egy éves határidőn túl – döntött a korábbi határozata visszavonásáról, az elsőfokú határozat megsemmisítéséről és új eljárás elrendeléséről. Az új eljárásban a hatóság a jóval egy évnél régebben tartott hatósági ellenőrzés során észlelt jogsértő magatartás miatt 2008. április 15-én indította meg a felperes ellen az eljárást, olyan jogsértés kapcsán, amelyről már több mint egy éve tudomással bírt, így az egy éves határidő 2007. március 19-ét követően 2008. március 19-én lejárt.
A perbeli eljárás esetében az alapügybe a felperes semmilyen módon és ügyféli pozícióban nem vett részt, értesítve nem lett. A hatóság döntési jogkörébe tartozik, hogy a Grtv. 14. § (1) bekezdése alapján a Grtv. rendelkezéseinek megsértéséért felelősök közül kivel szemben indít eljárást, a reklámozóval, a reklámszolgáltatóval, vagy a reklámot közzétevővel, vagy mindegyikükkel szemben. Amennyiben egyikükkel szemben a hatóság eljárást indít, az nem jelenti azt, hogy az eljárás a többi felelősségre vonható személlyel szemben is megindult.
A fentiek alapján megállapítható, hogy az alperes a Grtv. 16. § (4) bekezdésébe ütköző módon folytatta le a felperessel szemben a reklámfelügyeleti eljárást, ezért a jogsértő bírságoló határozatok hatályon kívül helyezéséről az elsőfokú bíróság törvényesen és megalapozottan rendelkezett.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért az ítéletet a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. II. 37.699/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás