11/2013. (VI. 28.) LÜ utasítás
11/2013. (VI. 28.) LÜ utasítás
a büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás módosításáról1
2013.07.01.
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:
1. § A büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A Belügyminisztérium (BM), a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (BÁH), a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetés-végrehajtási tevékenysége, továbbá a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) hatálya alá tartozó nyilvántartások, valamint a szabálysértési nyilvántartás felett a Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálya (a továbbiakban: Önálló Osztály), a főügyészségek illetékességi területén működő és a törvényességi felügyelet alá tartozó feladatot ellátó szervek büntetés-végrehajtási tevékenysége felett az illetékes főügyészség ügyészei látják el a törvényességi felügyeletet.
(2) Az Önálló Osztály a főügyészségek hatáskörében és illetékességi területén is eljárhat, vagy az eljárásra más ügyészséget, illetőleg ügyészt jelölhet ki.”
2. § Az Ut. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol:
a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben szabályozott elfogás és előállítás, elővezetés és idegenrendészeti intézkedés végrehajtása,
b) a bűnügyi, a szabálysértési, a közbiztonsági, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt és a menekültügyi őrizet, az előzetes letartóztatás és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása,
c) a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot helyettesítő elzárás végrehajtása,
d) a BÁH közösségi szállásán és befogadó állomásán a kijelölt kötelező tartózkodás foganatosítása,
e) a büntetések, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés és az intézkedések végrehajtása, valamint a 2012. évi CLXXX. törvény alapján az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében más tagállamoktól átvett végrehajtási jogsegélyek végrehajtása,
f) a házi őrizet végrehajtása,
g) a Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások, a körözési és a szabálysértés nyilvántartás,
h) az utógondozás végrehajtása, valamint
i) a kitoloncolás végrehajtása
felett.
(2) Az ügyész közreműködik a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban; ennek során:
a) jogszabályban előírt esetekben indítványt vagy nyilatkozatot tesz,
b) részt vesz a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) által tartott tárgyaláson; a bv. bíró által tartott meghallgatáson lehetőség szerint, az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt és az előzetesen letartóztatott meghallgatásán, továbbá ha a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárásban ideiglenes foganatba vételt rendeltek el, minden alkalommal részt vesz,
c) indokolt esetben fellebbezéssel él a büntetés-végrehajtási bíró végzése és a pártfogó felügyelő határozata ellen, illetve más jogorvoslatot kezdeményezhet.”
3. § Az Ut. a következő 2/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az ügyész kizárása
2/A. § (1) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül – nem vehet részt az az ügyész sem, aki vagy akinek hozzátartozója
a) a kérelmet, panaszt vagy bejelentést (a továbbiakban együtt: kérelem) előterjesztette, illetőleg megtette,
b) az ügyészi intézkedés vagy annak elmaradása következtében jogot szerezne vagy kötelezettségétől részben vagy egészben mentesülne,
c) az ügyész tevékenységével érintett döntés meghozatalában részt vett vagy a döntés meghozatalára jogosult vagy köteles lett volna.
(2) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében nem vehet részt az az ügyész, akitől az ügy elfogulatlan megítélése bármely egyéb okból nem várható el.
(3) A főügyészségen, illetőleg a főügyészség illetékességi területén működő járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész a főügyésznek, a főügyész és az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész az Önálló Osztály vezetőjének, az Önálló Osztály vezetője a legfőbb ügyésznek köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn, vagy erre a kérelmező, panaszos vagy bejelentő (a továbbiakban együtt: kérelmező) hivatkozik.
(4) E § alkalmazása során a hozzátartozó fogalmára a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény vonatkozó rendelkezése irányadó.
(5) A főügyészségen, illetőleg a főügyészség illetékességi területén működő járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész kizárása tárgyában a főügyész, a főügyész, illetőleg az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész vonatkozásában a legfőbb ügyész dönt. Az ügyész kizárása esetén az eljárásra más ügyészt, a járási ügyészség vezetőjének kizárása esetén más járási ügyészséget, a főügyész kizárása esetén más főügyészséget kell kijelölni. Az Önálló Osztály vezetőjével szemben fennálló kizárási ok esetén az (1)–(4) bekezdések megfelelő alkalmazásával a legfőbb ügyész dönt.”
4. § Az Ut. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az ügyész felügyeleti tevékenysége során a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet), a rendőrségi fogdában, az őrzött szálláson, a menekültügyi őrzött befogadó központban, az előállító helyiségben, a közösségi szálláson és a befogadó állomáson erre irányuló kérelem alapján meghallgatja a fogvatartottakat. A fogvatartottakkal való bánásmód törvényessége tárgyában végzett vizsgálata alkalmával a kérelem alapján meghallgatott fogvatartottak mellett szúrópróbaszerűen kiválasztott fogvatartottakat is meghallgat. A meghallgatásról minden esetben feljegyzést készít, amely tartalmazza a meghallgatott nevét, a meghallgatás helyét és időpontját, valamint az előterjesztett kérelmet.
(2) Amennyiben a fogvatartottak által elmondottak bűncselekmény gyanúját keltik, az ügyész a meghallgatásról készített feljegyzést a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak küldi meg.
(3) A nem ügyészi hatáskörbe, valamint a más ügyészség hatáskörébe vagy illetékességébe tartozó kérelmet a lehető legrövidebb idő alatt, de legfeljebb nyolc napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, illetve az eljárásra jogosult ügyészséghez (ügyészségi szervezeti egységhez) kell áttenni, illetve felterjeszteni.
(4) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügyészi hatáskörbe tartozó kérelmet az érkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha a kérelem elbírálása harminc napon belül nem lehetséges, erről a kérelmezőt írásban tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a kérelem elbírálásához iratok vagy adatok beszerzésére, illetőleg a végrehajtásra illetékes szerv vizsgálatára van szükség, az ügyész ezek iránt a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedik. Ilyen esetben a harmincnapos határidőt az iratok vagy az adatok, illetőleg a vizsgálat eredményének a beérkezésétől kell számítani.
(5) Ha a kérelmet az ügyész alaptalannak találja, indokolt állásfoglalásával elutasítja. A kérelmező a felülvizsgálat érdekében – az állásfoglalás kézbesítésétől számított – nyolc napon belül panaszt jelenthet be az állásfoglalást hozó ügyészségnél. Ennek lehetőségéről a kérelmezőt tájékoztatni kell. A panaszt, ideértve az elkésett panaszt is – ha annak az ügyész saját hatáskörben nyolc napon belül nem ad helyt – az ügyben keletkezett valamennyi irattal és véleményes jelentéssel együtt elbírálásra a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni. A panasz elbírálásának eredményéről, illetőleg a megtett intézkedéséről a felettes ügyészség tájékoztatja a kérelmezőt. A felettes ügyészség állásfoglalása ellen további panasznak nincs helye.
(6) A fogvatartott hozzátartozója, illetve jogi képviselője vagy a fogvatartott érdekében más személy részéről előterjesztett panasz, kérelem, bejelentés intézése az általános szabályok szerint történik.”
5. § Az Ut. Harmadik része helyébe a következő rész lép:
„HARMADIK RÉSZ
A SZEMÉLYES SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK, AZ ELZÁRÁS, A SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS A PÉNZBÍRSÁGOT, RENDBÍRSÁGOT HELYETTESÍTŐ ELZÁRÁS, VALAMINT A KÖZÖSSÉGI SZÁLLÁSON ÉS A BEFOGADÓ ÁLLOMÁSON KIJELÖLT KÖTELEZŐ TARTÓZKODÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE
5. § (1) Az ügyész köteles az őrizet, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet, a menekültügyi őrizet, az elzárás, a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának törvényességét havonta legalább kétszer ellenőrizni. Az ügyész a BÁH közösségi szállásán és befogadó állomásán, valamint az előállító helyiségben havonta legalább egyszer köteles megvizsgálni az elhelyezés, illetőleg a fogva tartás törvényességét. A vizsgálatnak ki kell terjednie a bánásmód törvényességére, a befogadás alapjául szolgáló iratok meglétére és szabályszerűségére, az ezekben írt rendelkezések végrehajtására, valamint a fogva tartási határidők betartására. Az Önálló Osztály vezetője indokolt esetben engedélyezheti, hogy az előállító helyiségben végrehajtott ellenőrzésre az előírtnál ritkábban kerülhessen sor, illetőleg, hogy ezt az ellenőrzést az illetékes járási ügyészség ügyésze végezze el.
(2) Az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt ellenőrzése során minden egyes alkalommal vizsgálja a fogva tartás körülményeire, a fogva tartás rendjére, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések végrehajtásának a törvényességét. A vizsgálat során a 6. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben foganatosított előzetes letartóztatás végrehajtásának ellenőrzése kiterjed az elmeállapot megfigyelésének végrehajtására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának a vizsgálatára is.
(3) Amennyiben az ügyész az ellenőrzés során észleli, hogy az ellenőrzött intézetben fiatalkorúval szemben is foganatosítanak személyes szabadságkorlátozást, az ellenőrzést a külön szabályok szem előtt tartásával vele kapcsolatban is lefolytatja, és az ellenőrzésről készült feljegyzést megküldi, vagy a fiatalkorú fogva tartásának tényét jelzi a fiatalkorúak ügyészének, aki az ellenőrzést lefolytatja.”
6. § Az Ut. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása törvényességének a felügyelete során az ügyész minden büntetés-végrehajtási intézetben havonta legalább egyszer ellenőrzi:
a) a befogadási eljárás, a fogva tartás és a szabadítás törvényességét, valamint
b) az elítéltek elhelyezésére, külvilággal való kapcsolattartására,
c) az anyagi és egészségügyi ellátásra, a jutalmazásra és a fegyelmezésre, valamint az elítéltek munkáltatására
vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések megtartását.
(2) Az ügyész az elítéltekkel való bánásmód törvényességét valamennyi büntetés-végrehajtási intézetben havonta legalább kétszer ellenőrzi.”
7. § Az Ut. 8. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyész évente szúrópróbaszerűen megvizsgálja a feltételes szabadságon lévő és pártfogó felügyelet alatt álló elítéltek ellenőrzésének törvényességét.”
8. § Az Ut. 9. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az indítványhoz mellékeli a rendelkezésre álló bizonyítékokat.”
9. § Az Ut. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Ha az ügyész a magatartási szabályok megszegése esetén sem tartja indokoltnak a feltételes szabadság megszüntetését, az iratokat visszaküldi az ellenőrzésre jogosult szervnek.”
10. § Az Ut. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § Az ügyész évente legalább egy esetben köteles megvizsgálni, hogy az általa indítványozott feltételes szabadság megszüntetését követően foganatba vették-e a szabadságvesztés büntetést.”
11. § Az Ut. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatására az ügyész a pártfogó felügyelő jelentése, valamint az ahhoz csatolt bizonyítékok alapján tesz indítványt az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.
(2) Az ügyész szükség esetén meghallgatja a pártfogó felügyelőt és az elítéltet, illetve további bizonyítékok csatolására hívhatja fel a pártfogó felügyelőt.
(3) Ha az ügyész az átváltoztatás indítványozását nem tartja indokoltnak, új munkahely kijelölésére hívja fel a megyei (fővárosi) kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát.”
12. § Az Ut. Hetedik része helyébe a következő rész lép:
„HETEDIK RÉSZ
A FOGLALKOZÁSTÓL ELTILTÁS, A JÁRMŰVEZETÉSTŐL ELTILTÁS, A KIUTASÍTÁS, A SPORTRENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSÁTÓL VALÓ ELTILTÁS ÉS A KITILTÁS BÜNTETÉSEK, VALAMINT A KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS MELLÉKBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE
16. § (1) Az ügyész a főügyészség illetékességi területén háromévenként egyszer minden rendőrkapitányságon, területileg illetékes idegenrendészeti hatóságnál és a megyei (fővárosi) kormányhivatalok valamennyi járási (fővárosi kerületi) hivatalánál szúrópróbaszerűen megvizsgálja a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás és a kitiltás büntetések, valamint a közügyektől eltiltás mellékbüntetés végrehajtásának törvényességét.
(2) A vizsgálat során az ügyész különös figyelmet fordít a büntetések és a mellékbüntetés tartamába beszámítható és be nem számítható időtartamok vizsgálatára.”
13. § Az Ut. 17. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a követő alcím és rendelkezés lép:
„A jóvátételi munka
17. § Az ügyész háromévenként
a) megvizsgálja a jóvátételi munka végrehajtását a munkahelyeken,
b) megtekinti a jóvátételi munka végrehajtásával kapcsolatos iratokat, illetőleg annak ellenőrzésével kapcsolatos iratokat a megyei (fővárosi) kormányhivatalok pártfogó felügyelői szolgálatainál,
c) meghallgathatja a jóvátételi munkára ítéltet, a munkahely képviselőjét és a pártfogó felügyelőt.”
14. § Az Ut. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § Az ügyész az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben legalább havonta kétszer ellenőrzi a kényszergyógykezeltekkel való bánásmód, valamint a velük szemben alkalmazott korlátozó intézkedések és kényszerintézkedések törvényességét.”
15. § Az Ut. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A kényszergyógykezelés végrehajtása feletti törvényességi felügyelet körében az ügyész legalább havonta egyszer ellenőrzi a befogadás és a szabadítás, a nyilvántartás, valamint a végrehajtás rendjére vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések érvényesülését.”
16. § Az Ut. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Az ügyész – háromévenként legalább egyszer – a törvényszék gazdasági hivatalától kért tájékoztatás alapul vételével megvizsgálja az elkobzás, valamint a vagyonelkobzás végrehajtásának törvényességét.”
17. § Az Ut. a következő 20/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
20/A. § Az ügyész háromévente legalább egyszer ellenőrzi, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére, illetve az intézkedés végrehajtására kötelezett szerv a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek eleget tesz-e.”
18. § Az Ut. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A kitoloncolás végrehajtásának törvényességi felügyelete során az ügyész a kitoloncolás foganatosítását esetenként, az intézkedés alapját képező határozatok meglétének és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának vizsgálatával a helyszínen is ellenőrzi.”
19. § Az Ut. Kilencedik része helyébe a következő rész lép:
„KILENCEDIK RÉSZ
RENDKÍVÜLI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS ÜGYÉSZI FELADATOK
Általános szabályok
24. § (1) Ha az ügyész az érintett szervtől a rendőri intézkedés során vagy a fogva tartási helyen (bv. intézetben, rendőrségi fogdában, előállító helyiségben, menekültügyi őrzött befogadó központban, őrzött szálláson), közösségi szálláson, illetőleg befogadó állomáson bekövetkezett rendkívüli eseményről értesül, meg kell vizsgálnia a rendkívüli esemény bekövetkezésének okát és körülményeit. Az erről készült feljegyzésben értékelni kell az érintett szerv vizsgálatának megállapításait, valamint a hasonló esetek megelőzése érdekében tett intézkedéseit is. Bűncselekmény gyanúja esetén – ha arra még nem került sor – a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál soron kívül büntetőeljárást kell kezdeményezni.
(2) Ha a rendkívüli eseménnyel vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban az érintett szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész a 34. § szerint jár el.
(3) Az ügyész a kapott tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményről – külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint – jelentést tesz a felettes ügyészségnek.
(4) A rendkívüli eseményről szóló jelentés tartalmazza:
a) az eseményben szereplő személy adatait és büntetés-végrehajtási adatait;
b) az esemény bekövetkezésének időpontját;
c) az esemény rövid leírását;
d) amennyiben a (2) bekezdés szerinti intézkedésre került sor, az erre történő utalást.
(5) A Legfőbb Ügyészség utasítására fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra a fogvatartott által elkövetett rendkívüli esemény miatt benyújtott vádirat, illetőleg az azzal kapcsolatos bíróság elé állításról készített feljegyzés, feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozat egy másolati példányát.
Intézkedés a fogvatartott halála, súlyos balesete vagy mérgezése esetén
25. § (1) A fogvatartott halála, súlyos balesete vagy mérgezése esetén a 24. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogvatartott halála esetén, továbbá ha a baleset vagy mérgezés a fogvatartott életveszélyes sérülését vagy megbetegedését eredményezi, az ügyész az értesüléstől számított legrövidebb időn belül, a fogvatartott nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó balesete esetén az értesüléstől számított öt napon belül köteles megjelenni és vizsgálatot végezni a helyszínen.
(2) A fogvatartott halálát okozó bűncselekmény megalapozott gyanújának hiányában az ügyész a holttest hatósági boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) hozzájárul. Ha a fogvatartott halála miatt büntetőeljárás indult, az ügyész a holttest boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) a nyomozás felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész véleményének birtokában, annak egyetértésével járul hozzá. Az ügyész hozzájáruló nyilatkozatát megküldi a rendkívüli halálesettel kapcsolatos vizsgálatot lefolytató rendőri szervnek.
Intézkedés lőfegyverhasználat esetén
26. § (1) Ha az ügyész a fogvatartottal vagy a rendőri intézkedés alá vont személlyel szemben alkalmazott lőfegyverhasználatról értesül, ellenőrzi, hogy megvizsgálták-e a kényszerítőeszköz használatának jogszerűségét. A vizsgálatról készült jelentést, valamint az annak alapján hozott határozatot az ügyész az ellenőrzésről készült feljegyzésében értékeli.
(2) Ha a lőfegyverhasználattal vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban a fogva tartó szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész további eljárására a 34. §-ban foglaltak irányadók.”
20. § Az Ut. Tizedik része helyébe a következő rész lép:
„TIZEDIK RÉSZ
A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER, AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK, A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSÁNAK, TOVÁBBÁ A SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS A KÖRÖZÉSI NYILVÁNTARTÁS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE
„27. § (1) Az ügyész törvényességi felügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának a törvényességét. Ha felügyeleti tevékenysége során jogszabálysértést észlel, haladéktalanul intézkedik annak megszüntetése érdekében.
(2) A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának törvényességét az ügyész legalább félévente ellenőrzi.
(3) A Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét az ügyész külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint látja el.
(4) Az ügyész hivatalból, szúrópróbaszerűen ellenőrzi a szabálysértési és a körözési nyilvántartás törvényességét, továbbá kivizsgálja e nyilvántartások törvényes működéséhez kapcsolódó állampolgári kérelmeket.”
21. § Az Ut. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletének főbb módszerei:
a) a Legfőbb Ügyészség által előírt és
b) a helyi törvényességi vizsgálatok.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat esetén a fogva tartó intézetekben tartott vizsgálatokról külön-külön feljegyzést, a máshol végzett vizsgálatokról a főügyészség illetékességi területére kiterjedően egy összefoglaló feljegyzést kell készíteni. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatról vizsgált szervekként külön-külön kell feljegyzést készíteni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat esetén a feljegyzés egy példányát – az írásbeli intézkedések másolatával együtt – fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra.”
22. § Az Ut. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés tartalmazza:
a) az ellenőrzés helyét és idejét;
b) a törvényességi vizsgálat tárgyát;
c) a vizsgálathoz kapcsolódó megállapításokat;
d) a megállapítások alapját képező adatokat, tényeket;
e) a törvénysértés okait.”
23. § Az Ut. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés egy példányát az ügyész – tizenöt napon belül – külön átirattal megküldi a vizsgált szerv vezetőjének. Az átiratban kell a szükséges intézkedést kérni a bíróságtól, más szervek esetében pedig rendelkezéssel vagy felhívással élni.”
24. § Az Ut. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Rendelkezéssel él az ügyész, ha jogszabálysértést észlel és az Ütv. alapján felhívásnak nincs helye.
(2) A rendelkezés tartalmazza:
a) a pontos tényállást;
b) a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölését;
c) a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére irányuló utasítást;
d) a jogorvoslat (felettes ügyészséghez fordulás) törvényben biztosított lehetőségére, valamint az arra való utalást, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a rendelkezés végrehajtására nincs halasztó hatálya; továbbá
e) a felhívást arra, hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetője a rendelkezés végrehajtásáról tizenöt napon belül adjon írásbeli tájékoztatást.
(3) A rendelkezés végrehajtásának elmulasztását, késedelmes végrehajtását, illetve a végrehajtására vonatkozó tájékoztatás elmaradását vagy késedelmét az ügyész az Önálló Osztálynak soron kívül jelenti.
(4) Az ügyész haladéktalanul szabadlábra helyezi azt, akit törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva.”
25. § Az Ut. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Felhívással él az ügyész az illetékes vezetőhöz, ha jogszabálysértő gyakorlatot vagy mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést észlel.
(2) A felhívás tartalmára a 32. § (2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a felhívásban foglaltak végrehajtására halasztó hatálya van, továbbá, hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetőjének a felhívásban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról, illetőleg azzal összefüggésben tett intézkedéséről kell tizenöt napon belül írásbeli tájékoztatást adnia.”
26. § Az Ut. 34. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Eljárás kezdeményezése
34. § (1) Ha az ügyész a felügyeleti tevékenysége során olyan jogsértést vagy jogszabálysértő mulasztást (a továbbiakban: jogsértés) észlel, amely szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúját kelti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál kezdeményezi a megfelelő eljárást.
(2) Amennyiben a jogsértés fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, az illetékes szerv vezetőjénél fegyelmi eljárást kell kezdeményezni.
(3) Az ügyész a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén kártérítési eljárást akkor kezdeményez, ha azt állami vagy társadalmi érdek indokolja, illetve a károsult nem képes jogainak védelmére.”
27. § (1) Az Ut. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az utasítás szövegében
a) ügyész alatt a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatok ellátásával megbízott ügyészt,
b) fogvatartott alatt a szabadságvesztést, az elzárást, a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot helyettesítő elzárást töltő, az őrizetben (a bűnügyi, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt, a közbiztonsági, a menekültügyi és a szabálysértési őrizetben) lévő személyt, az előzetesen letartóztatottat, az ideiglenesen kényszergyógykezeltet, a kényszergyógykezeltet, a közösségi szálláson, a befogadó állomáson és az előállító helyiségben elhelyezett személyt,
c) rendkívüli esemény alatt a fogva tartás rendjét súlyosan sértő vagy veszélyeztető cselekményt, mulasztást, illetve történést
kell érteni.”
(2) Az Ut. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az újonnan kinevezett vagy korábban más szakágban (szakterületen) foglalkoztatott ügyésznek a büntetés-végrehajtás törvényessége feletti felügyeleti ügyészi feladatokkal történő megbízásáról az Önálló Osztály vezetőjét előzetesen, írásban tájékoztatni kell.”
28. § (1) Az Ut. 7. §-ában a „tájékozódik arról” szövegrész helyébe a „megvizsgálja” szöveg lép.
(2) Az Ut. 12. §-a
a) a) pontjában „az igazságügyi (pártfogó felügyelői) szolgálatoknál” szövegrész helyébe „a megyei (fővárosi) kormányhivatalok pártfogó felügyelői szolgálatainál” szöveg,
b) c) pontjának szövegében a „meghallgatja” szövegrész helyébe a „meghallgathatja” szöveg
lép.
29. § A jelentéstételi kötelezettségről szóló 1/2007. (ÜK. 3.) LÜ körlevél 6–7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A főügyész a büntetés-végrehajtási intézetben, a rendőrségi fogdában, az előállító helyiségben, az őrzött szálláson, valamint a menekültügyi őrzött befogadó központban lezajlott következő rendkívüli eseményeket jelenti a legfőbb ügyésznek:
a) a fogvatartott halálát okozó kényszerítő eszköz használatát,
b) a terrorcselekményt, a fogvatartott kiszabadítására irányuló támadást, a fogolyzendülést, valamint ezek kísérletét, előkészületét, illetve felszámolását.
A rendkívüli eseményről szóló jelentésnek az Ut. 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.
7. A 6. pontban foglaltakat a főügyészség illetékességi területén működő javítóintézetek vonatkozásában is alkalmazni kell.”
30. § (1) Ez az utasítás 2013. július 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Ut. 9. §-ának (4)–(5) bekezdése, 13. §-a, 21. §-ának (2) bekezdése és 35. §-a.
(3) Ez az utasítás a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1
Az utasítás a 30. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. július 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás