PÜ BH 2013/123
PÜ BH 2013/123
2013.05.01.
A bíróságnak hivatalból kell észlelnie, ha a perbeli szerződés fogyasztói szerződésnek minősül, és tájékoztatni kell a feleket a fordított bizonyítási teherről [Ptk. 305/A. § (2) bek., 685. §, Pp. 3. § (3) bek.].
A felperes 2009 októberében az alperesi webáruház honlapján kiválasztott és megrendelt egy Soline 7 típusú szén- és fa tüzelésűnek hirdetett öntöttvas kazánt. A 2009. október 28-i szállítást követően, november 04-én a felperes azzal kereste fel az alperes üzletét, hogy a számlán a termékmegjelölésnél „D” jelzés szerepel, mely tudomása szerint azt jelenti, hogy a kazán fa tüzelésű. Ezzel szemben széntüzelésűt kívánt vásárolni, és közölte, hogy amennyiben a kazán fatüzelésű, úgy a szerződéstől eláll. Az alperes arról tájékoztatta a felperest, hogy a „D” megjelölés nem arra vonatkozik, hogy a kazán csak fatüzelésű, az pusztán nyilvántartási jelölés. A számlát sztornírozta és új számlát állított ki, amelyen a „D” megjelölés már nem szerepelt.
A felperes 2009. december 10-én a kazánt beszereltette, és a termék importőrét telefonon kérte annak beüzemelésére, de úgy tájékoztatták, hogy a beüzemeléshez szakemberre nincs szükség. A felperes ezért 2010. január 02-án üzembe helyezte a kazánt, amely két napi szénnel való tüzelés után oly mértékben eltömődött, hogy a tisztítása lehetetlenné vált. Ezt követően a felperes kérte a kazán visszavételét az alperestől. A peres felek, az importőr közötti egyeztetések és helyszíni vizsgálat azonban eredménytelenül zárultak.
A felperes keresetében a kazán visszavásárlása mellett, különböző címeken 1 007 330 forint és kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A követelését arra alapította, hogy a jogszabályok által kötelezően előírt műbizonylatokat az alperes nem adta át, és megsértette az internetes vásárlással kapcsolatos jogait. Hivatkozott arra is, hogy a kazán alkalmatlan tiszta, folyamatos széntüzelésre és alkalmatlan a gravitációs üzemre.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, azzal védekezett, hogy a termék rendelkezik EK tanúsítvánnyal és szállítói megfelelőségi nyilatkozattal, és vitatta a hibás teljesítést.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Döntése indokolása szerint a felperes által hivatkozott okiratokat nem csatolták a perbeli termékhez, a jogszabályok azonban ezt kötelezően nem írják elő. Az importőrnek a saját nevére szóló EK tanúsítvánnyal nem kell rendelkeznie, és megállapítása szerint a felperes az adásvételt követő nyolc napon belül nem tett egyértelmű elállási nyilatkozatot.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú ítélet fenti megállapításaival. Kifejtette továbbá, hogy a felperes igényét nem a kazán működése során jelentkező hibákra alapozta. A kazán vételárából, a megjelölt összegű elmaradt haszonból és tételesen felsorolt költségekből álló igényét a tanúsítványok hiánya nem alapozza meg. A műbizonylatok hiányából nem következik, az sem, hogy maga a termék használatra alkalmatlan. A felperes nem bizonyította, és a perben adat sem állt rendelkezésre, hogy emiatt a felperesnek kára keletkezett. A fellebbezés kapcsán utalt arra is, hogy a jótállásra kötelezett forgalmazó az esetben vállalta a minőségvizsgálat díját, ha annak eredménye szerint a termék az előírt követelményeknek nem felel meg. Ilyen előzetes minőségvizsgálatot a felperes nem folytatott le, így a díjfizetési kötelezettség fel sem merülhetett. A polgári peres eljárásban más szabályok érvényesülnek, a kirendelendő szakértő díjának előlegezését a Pp. 164. § (1) bekezdése határozza meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, annak hatályon kívül helyezése, és „az eljárt bíróság” új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Kifogásolta, hogy a bíróság nem értékelte, hogy az alperes a megvásárolt kazánt megfelelőségi igazolás nélkül adta el. Szerinte már nem is kellett volna foglalkozni a megvásárolt kazán használhatóságának kérdésével, és nem volt szükség a peres eljárás során szakértő kirendelésére, amelytől a jelentős összegű szakértői díj megelőlegezésére történt felhívás miatt elzárkózott. A bizonyítást érintően arra is hivatkozott, hogy az importőrnek két mérési lehetőséget is biztosított a vitás kérdések megoldása, illetve annak érdekében, hogy a kazán nem megfelelő működése bizonyítást nyerjen. Az alperes ezzel a lehetőséggel nem élt, mely magatartásával megszegte a Ptk. 277. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
Állította a kazán gravitációs fűtési üzemre való alkalmatlanságát. Előadta, hogy erre vonatkozó figyelmeztetés a kazán termékismertetőjében, valamint az használati útmutatóban nem szerepelt. Ez a tény véleménye szerint önmagában megalapozza a kárigényét, és az elállása jogszerűségét. Végül a szakértői díj megelőlegezésének vállalása mellett indítványozta szakértő kirendelését.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A Ptk. 305. § (1) bekezdése értelmében olyan teljesítés minősül hibásnak, amelyik a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A felperes keresetében hibás teljesítésre, a termék dokumentumai, műbizonylatai hiányára hivatkozással, ugyanakkor a kazán nem megfelelő működésére, gravitációs fűtési üzemre való alkalmatlanságára is utalással, a szerződéstől való elállási jogát (Ptk. 306. §) kívánta érvényesíteni. Emellett a hibás teljesítésből eredő kárai megtérítésére is igényt tartott.
A rendelkezésre álló adatok alapján a peres felek közötti jogviszony a Ptk. 685. § e) pontja szerinti fogyasztói szerződésnek minősül, és nem kétséges, hogy a magánszemély felperes saját céljára kötötte meg a szerződést, vásárolta meg a perbeli kazánt [Ptk. 685. § d) pont]. A bíróság tévesen nem észlelte, hogy a jogvita alapját képező szerződés fogyasztói szerződés.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 2/2011. (XII. 12.) PK véleményéből kitűnően a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, hogy a perbeli jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül. A szerződés jogi minősítése a bíróság kötelezettsége. Ennek során a bíróság nincs kötve a felek előadásaihoz, hanem – amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges – külön erre irányuló kérelem, hivatkozás nélkül hivatalból is vizsgálnia kell és meg kell állapítania azt, hogy a perbeli jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül-e vagy sem.
Az adott ügyben a fogyasztói szerződés fennállása objektív szempontok alapján meghatározható volt. Hibás teljesítéssel kapcsolatos per esetében a Ptk. 305/A. § (2) bekezdése speciális rendelkezéseket tartalmaz. A törvény ezen rendelkezése – a fogyasztói szerződésekre korlátozottan – az általános szabályoktól eltérően a jogosultat terhelő bizonyítási terhet megfordítja, és előírja, hogy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. A bizonyítási teher megfordítása azt jelenti, hogy a hat hónapon belül megnyilvánuló hibákkal kapcsolatban a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba (illetve annak oka) a fogyasztó részére történő átadást követően keletkezett.
A Pp. 3. § (3) bekezdése értelmében a bíróságnak a jogvita eldöntése érdekében a feleket a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről előzetesen tájékoztatni kell. E tájékoztatási kötelezettség célja Legfelsőbb Bíróság 1/2009. (VI. 24.) PK véleményének megfelelően annak biztosítása, hogy a fél a bizonyítási indítványait a jóhiszemű és célszerű pervitel követelményeinek megfelelően előterjeszthesse. A tájékoztatásnak a kereseti kérelem és az ellenkérelem alapjaként előadottakból kiindulva, az anyagi jogi szabályok szerint jelentős tényekre kell vonatkoznia.
A periratokból kitűnően az adott ügyben a fentieknek megfelelő tájékoztatás nem történt meg. A másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyaláson a bizonyítási kötelezettség körében tévesen arról tájékoztatta a felperest: „hogy amennyiben arra hivatkozik, hogy a kazán rossz és így hibásan teljesített az alperes, a felperesnek kell bizonyítani. A bizonyítás pedig szakértői kérdés, a szakértői díjat a felperesnek kell megelőlegezni”.
A másodfokú bíróság a bizonyítási teherre vonatkozó téves tájékoztatásával – az ügy érdemére kihatóan – az eljárás lényeges szabályait sértette meg. A felperes ugyanis – a perbeli nyilatkozatai szerint – szakértői bizonyítás lefolytatására részben azért nem tett indítványt, mert a szakértői díj megelőlegezésének költségét a kazán árához képest túlzott mértékűnek ítélte. A fogyasztói szerződés speciális szabályai figyelmen kívül hagyása, azok alkalmazásának hiánya azt eredményezte, hogy a bíróság az irányadó rendelkezéseknek megfelelően érdemben nem foglalkozott a felperes által előterjesztett két kereseti kérelemmel, amellyel a felperes az elállás szavatossági jogát és a hibás teljesítésből eredő kárigényét kívánta érvényesíteni.
Minderre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során tisztázni szükséges a felperes pontos kereseti kérelmét. Az elsőfokú bíróságnak a Pp. 3. § (3) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségét a Ptk. 305/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően kell teljesítenie. E szabály értelmében a fogyasztói szerződés esetében hat hónapon belül megnyilvánuló hibákkal kapcsolatban az alperesnek kell bizonyítania, hogy részéről nem történt hibás teljesítés. Ennek során figyelembe kell lenni arra is, hogy hibás a teljesítés akkor is, ha a szolgáltatás nem elégíti ki a rá vonatkozó konkrét minőségi előírásokban foglalt követelményeket, valamint, ha a kötelezett nem tesz eleget a szolgáltatáshoz kapcsolódó ún. járulékos kötelezettségeknek. Ilyennek minősül pl. a használati, kezelési utasítások, árujelzők, minőségi tanúsítványok, megfelelőségi nyilatkozatok, megfelelő címkézés, csomagolás, kísérő okmányok stb. átadásának illetve feltüntetésének elmulasztása [1/2012. (VI. 21.) PK vélemény]. A pontosított keresetnek megfelelően előterjesztett bizonyítási indítványokra tekintettel kell lefolytatni a bizonyítási eljárást. Elsődlegesen az alperes hibás teljesítésére alapított kereseti kérelem tekintetében kell tisztázni a tényállást, és kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a felperes jogszerűen élt-e az elállási jogával. Amennyiben az alperes hibás teljesítése megállapítható a bíróság a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatását követően foglalhat állást a felperes kártérítési igényének jogszerűségéről.
(Kúria Pfv. V. 20.726/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás