126/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet

1. § E rendelet rendelkezéseit a trolibusz, a villamos és a fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrája és a hozzá kapcsolódó teljes körű áramellátási rendszer (vontatási kábelek, jelzőkábelek, szekrények) kialakításához szükséges nyomvonal jellegű építmények, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz idegen ingatlanon történő elhelyezésével kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A felsővezetéki infrastruktúrával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a felsővezetéki infrastruktúra működtetője vagy a fejlesztési közreműködő az ingatlanon, vagy az alatt vagy felett vagy annak közelében kisfeszültségű vezetéket és azokhoz tartozó teljes körű áramellátási rendszert (vontatási kábelek, jelzőkábelek, szekrények), ehhez kapcsolódó tartószerkezetet (a továbbiakban együtt: nyomvonal jellegű építmény), jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi, továbbá az épített környezeti, településképi és a műemlékvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.

(2) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása (korlátozása) miatt az akadályozás (korlátozás) mértékének megfelelő egyszeri kártalanítás illeti meg.

(3) Az ingatlan területének felsővezetéki infrastruktúrával közterületen történő megközelítését kártalanítás nélkül köteles tűrni az ingatlan tulajdonosa (használója).

4. § (1) A felsővezetéki infrastruktúra létesítője a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésével érintett ingatlan igénybevételéről az igénybevételt legalább 15 nappal megelőzően írásban, a szükséges építési engedély megküldésével egyidejűleg értesíti az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát. Társasház esetében a társasház- közösséget, lakásszövetkezeti ház esetében a lakásszövetkezetet vagy az ezek képviseletére jogosult személyt is értesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is értesíteni kell. A felsővezetéki infrastruktúra minden elemére (ideértve az energiaellátási tápkábeleket is) mint közlekedési létesítményre a Nemzeti Közlekedési Hatóság ad ki építési engedélyt.

(2) Amennyiben a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésére történő igénybevétel a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésével érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozza vagy akadályozza, a tulajdonos a használat korlátozásának, akadályozásának megfelelő, illetve ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyszeri kártalanításra jogosult. A kártalanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes. Az ingatlan tulajdonosa a kártalanítási igényét a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítőjével szemben.

(3) A kártalanítás módjáról és mértékéről a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítőjének az ingatlan tulajdonosával a kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. A kártalanítási ajánlatot az ingatlan tulajdonosával az erre vonatkozó igény bejelentésétől számított 45 napon belül kell közölni.

(4) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy az ingatlan tulajdonosa a vele közölt ajánlatra annak kézhezvételétől számított 45 napon belül nem nyilatkozik.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

5. § (1) Amennyiben a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésére történő igénybevétel akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésével terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítője az ingatlan megvásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.

(2) Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha az igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza. Az ingatlan tulajdonosa igényét a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti. Amennyiben a tulajdonos az itt meghatározott feltételek fennállását bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján történő kisajátítás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.

6. § (1) A nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítésével és üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is, a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítője a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.

(2) Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építésiengedély-köteles építményt építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben megszabott feltételek megsértésével emelték.

(3) A kártalanítás összegét – eltérő megállapodás hiányában – pénzben kell megfizetni. Az esedékessé vált kártalanításról a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítőjének meg kell kísérelni egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítője a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak fizetni.

(4) A károsult az esedékessé vált, de határidőben nem teljesített kártalanítási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítője ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet 2013. június 30-án hatályát veszti.