GÜ BH 2013/128
GÜ BH 2013/128
2013.05.01.
I. Az általános szerződési feltétel tartalmának megismerése, annak elmagyarázása a fogyasztó számára, nem az általános szerződési feltételnek minősítés jogszabályi feltétele, hanem jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettség az azt alkalmazó fél számára annak érdekében, hogy az adott általános szerződési feltétel a szerződés részévé váljon [Ptk. 205/A. § (1) bek., 205/B. §, Legfelsőbb Bíróság 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény 2. pont].
II. Egy szerződés közjegyzői okiratba foglalása során eljáró közjegyző egyik félnek sem a képviselője [1991. évi XLI. tv. 1. § (1) bek., 120. § (1) bek.].
A felperes közérdekű keresetében az alperes által a fogyasztói szerződések közjegyzői okirati formában történő megkötésénél alkalmazott kölcsönszerződés-minta (továbbiakban: kölcsönszerződés), Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSzF) és az Üzletszabályzat (együtt a továbbiakban: általános szerződési feltételek) számos rendelkezése érvénytelenségének megállapítását kérte az alperessel szerződő fogyasztónak minősülő valamennyi félre kiterjedő hatállyal. Kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a keresetben megjelölt általános szerződési feltételek alkalmazásától, valamint a bíróság kötelezze az alperest az érvénytelenség okát is meghatározó közlemény két országos napilapban, illetve az alperes internetes honlapján való közzétételére, az alperes költ-ségén. Arra hivatkozott, hogy ezek az általános szerződési feltételek a Ptk. 209/B. §-a, illetve a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet alapján tisztességtelennek minősülnek.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatta a felperes perbeli legitimációját, illetve a támadott feltételek tisztességtelenségét.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereseti kérelemben megjelölt valamennyi szerződési feltétel tisztességtelenségét megállapította, valamint kötelezte az alperest az ítélete rendelkező részében megszövegezett közlemény saját költségen történő megjelentetésére. Megítélése szerint valamennyi támadott szerződési feltétel tekintetében megállapítható volt azok tisztességtelensége.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintve azt részben megváltoztatta és mellőzte a részítéletben tételesen felsorolt egyes szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítását, továbbá kötelezte az alperest a jogerős részítélet rendelkezéseinek megfelelő, abban meghatározott tartalmú közlemény közzétételére.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azért tekintette részítéletnek, mert az elsőfokú bíróság nem rendelkezett az általános szerződési feltételek alkalmazásától történő eltiltásra irányuló kereseti kérelemről.
A fellebbezés indokaira tekintettel a másodfokú bíróság arra hivatkozott: a felperes perbeli legitimációja, keresetindítási joga a Ptk. 209/B. § (1) bekezdése és a Ptké. II. pont 5. § b) pontja alapján fennáll.
A keresettel támadott szerződési feltételek a Ptk. 205/A. § (1) bekezdése szerinti általános szerződési feltételnek minősülnek, melyek tisztességtelenségét a Ptk. 209/B. § alapján vizsgálni lehetett. Annak megítélésénél, hogy általános szerződési feltételnek minősül-e egy kikötés, kizárólag annak a körülménynek van jelentősége, hogy a kikötés tartalmát az alperes alkufolyamat eredményeként a fogyasztóval közösen, vagy kizárólag saját maga előre, több szerződés megkötése céljából a fogyasztó kizárásával határozta meg. Mivel az alperes maga is úgy nyilatkozott, hogy előre megszerkesztett szerződés-mintákat alkalmazott a kölcsönszerződések megkötése során, ez azt bizonyítja, hogy a közjegyzői okiratba foglalt szerződési feltételek egyedileg megtárgyalásra nem kerültek, azok kialakításában a fogyasztók nem vehettek részt.
Az általános szerződési feltételek tisztességtelensége megállapításának nem képezi akadályát, hogy azokat az alkalmazójuk részletesen megismertette a vele szerződő felekkel, akik azokat elfogadták. A Ptk. 205/B. § (1) bekezdése értelmében ez utóbbi körülménynek abban a körben van jelentősége, hogy a feltételek a felek szerződésének részévé váltak-e. Az egyedi megtárgyalás bizonyítása a fogyasztó és a kikötések alkalmazója közötti egyedi jogvitában értelmezhető, a közérdekű perben ez fogalmilag kizárt. Éppen ezért az elsőfokú bíróságnak az alperes által e körben hiányolt, a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatása, szükségtelen volt.
A jogerős részítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes – a keresetet elutasító rendelkezéseket nem érintve – elsődlegesen a jogerős részítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős részítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó részében való hatályon kívül helyezését és e körben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, valamint a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon nem tett eleget a Pp. 3. § (3) bekezdésében és a Legfelsőbb Bíróság 1/2009. (VI. 24.) PK véleményében rögzített tájékoztatási kötelezettségének. A per során az alperes „valamennyi vizsgált szerződés” (kölcsönszerződés) vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a fogyasztók nyilatkozatot tettek: a szerződés tartalmát ismerik, megismerték, az abban foglaltakkal mindenben egyetértettek, a feltételeket részletesen elmagyarázták számukra. Az alperes e nyilatkozatokkal kívánta bizonyítani, hogy a kölcsönszerződést és annak mellékleteit egyedileg megtárgyalták. Az elsőfokú bíróságnak ezért tájékoztatnia kellett volna őt arról, hogy az alperes által felajánlott bizonyíték nem elégséges ennek igazolására. E körben hivatkozott a Ptk. 209. § (2) bekezdésére, mely szerint szerződési feltétel tisztességtelensége körében a szerződés megkötésének valamennyi körülményét vizsgálni kell, mely kötelezettségüknek az eljárt bíróságok nem tettek eleget.
Álláspontja szerint a szerződések megkötésekor a fogyasztók teljes képviseletben részesültek a közjegyzők által is, akik a szerződések elkészítése, közokiratba foglalása során mindkét szerződő felet kötelesek voltak képviselni. A jogerős részítélet indokolása ezáltal megkérdőjelezi a közjegyzők pártatlanságát, jogszerű eljárását.
Hivatkozott arra is, hogy a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képező ÁSzF és Üzletszabályzat azzal, hogy a szerződés részévé váltak, egyedileg megtárgyalt szerződési feltételek lettek, és mint ilyenek nem tisztességtelenek.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a jogerős részítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az alperes által hivatkozott jogszabálysértés nem áll fenn.
A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a keresettel támadott kikötések általános szerződési feltételeknek minősülnek-e. A Ptk. 205/A. § (1) bekezdése értelmében egy szerződési feltétel akkor minősül általános szerződési feltételnek, ha az egyik fél egyoldalúan, több szerződés megkötése céljából, a másik fél közreműködése nélkül határozza azt meg. Nem minősül általános szerződési feltételnek, ha a feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az alperes arra hivatkozott, hogy a támadott szerződési feltételek egyedileg megtárgyalásra kerültek, mivel a fogyasztók a szerződés tartalmát megismerték, az abban foglaltakkal mindenben egyetértettek, a feltételeket részletesen elmagyarázták számukra.
A másodfokú bíróság helyesen, jogszabálysértés nélkül állapította meg ezzel kapcsolatban azt, hogy az általános szerződési feltétel tartalmának fogyasztó általi megismerése, annak fogyasztó számára történő elmagyarázása nem teszi a szerződési feltételt egyedileg megtárgyalttá. A Ptk. 205/A. § (1) bekezdése szerinti egyedi megtárgyalás alatt nem azt kell érteni, hogy az általános szerződési feltétel tartalmát a szerződéskötéskor megismerhette a fogyasztó, illetve arról megfelelő tájékoztatást kapott. A Legfelsőbb Bíróság 2/2011. (XII. 12.) PK véleményének 2. pontjához fűzött indokolás értelmében akkor minősül egyedileg megtárgyaltnak egy szerződési feltétel, ha a fogyasztó részére ténylegesen fennállt a lehetőség annak tartalmi befolyásolására. Ez akkor valósul meg, ha a fogyasztónak reális lehetősége nyílt a szerződési feltételek módosítására, azaz a feltételt előre meghatározó fél ténylegesen is lehetővé tette a számára, hogy megfontolás tárgyává tegye annak tartalmát, s azzal kapcsolatban akaratát érvényesítse.
Mindebből okszerűen az következik: annak vizsgálata, hogy egy szerződési feltételt a szerződéskötéskor a fogyasztó megismerte, megismerhette-e, annak megállapításához szükséges, hogy az a szerződés részévé vált-e, mely kérdéstől független, hogy azt a feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e.
Egyetértett a Kúria a másodfokú bírósággal abban, hogy közérdekű perindítás esetén fogalmilag kizárt az egyedi megtárgyalás vizsgálata. A közérdekű perindításra jogszabály alapján felhatalmazott szervezetek nem konkrét, létrejött szerződések általános szerződési feltételeit támadhatják, ezért az ilyen perekben nincs jelentősége egy kikötés általános szerződési feltételként való minősítése szempontjából a szerződéskötés körülményeinek. Az alperes által hivatkozott Ptk. 209. § (2) bekezdésében írt követelmény közérdekű kereset esetén nem érvényesül, csak fogyasztó által, vagy ellene indított perben. Ezért az alperes által felhívott körben a perben eljárt bíróságokat tájékoztatási kötelezettség nem terhelhette, így azt nem is sérthették meg.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében azt is állította, hogy a szerződések elkészítése, közokiratba foglalása során eljárt közjegyzők mindkét szerződő felet képviselték, a jogerős részítélet indokolása megkérdőjelezi a közjegyzők pártatlanságát, jogszerű eljárását. A Kúria utal arra, hogy egy szerződés közjegyzői okiratba foglalása során eljáró közjegyző egyik félnek sem a képviselője. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 1. § (1) bekezdése és 120. § (1) bekezdése értelmében a közjegyző a közjegyzői okirat elkészítésekor pártatlan jogi szolgáltatást nyújt, melynek során meghatározott tájékoztatási kötelezettsége van. A közjegyzőnek nem feladata tehát valamelyik szerződő fél érdekeinek képviselete, érvényre juttatása, de ha ilyen feladata lenne az sem zárná ki az általános szerződési feltétel tisztességtelenségének vizsgálatát.
Mindezekre figyelemmel a Kúria nem találta megállapíthatónak a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértést, ezért a jogerős részítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.172/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás