2013. évi CXXIX. törvény

az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról¹

2014.03.16.

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §²

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2. §³

3. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása

3–5. §⁴

4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

6. §⁵

5. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

7. §⁶

6. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása

8. §⁷

7. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

9–14. §⁸

8. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

15. §⁹

9. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

16–29. §¹⁰

10. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

30. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 12. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 22. § (7) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja.”

31. § Az Nkt. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Szakiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 23. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja.”

32. § Az Nkt. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely – az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény kivételével – a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.”

33. § Az Nkt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a köznevelési intézményt nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat – beleértve a helyi önkormányzatok társulását is – alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges.”

34. § (1) Az Nkt. 61. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A nevelő- és oktatómunkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását szakképzett szakemberek segítik. A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők, a foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és kötelező, finanszírozott létszámát a Kormány rendeletben határozza meg. Az óvodákban alkalmazott vezetők kötelező létszámát az 1. melléklet, az óvodákban foglalkoztatott nevelő munkát segítők finanszírozott létszámát a 2. melléklet határozza meg. Az óvodapszichológus kötelező létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust kell alkalmazni.”

(2)–(3)¹¹

35. § (1) Az Nkt. 62. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.”

(2) Az Nkt. 62. §-a a következő (11a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(11a) Az óvoda-, iskolapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében – heti huszonkettő óra. Az óvoda-, iskolapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat. Az óvoda-, iskolapszichológus további heti tíz órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvoda-, iskolapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen pszichológiai foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év alatt az egyes hetek között átcsoportosítható. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral való kapcsolattartáson kívül a munkavégzés valamennyi időkerete arányosan csökken.”

36. §¹²

37. § Az Nkt. 64. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.”

38. §¹³ Az Nkt. 65. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér

a) középfokú végzettség esetén százhúsz,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan,

c) mesterfokozat esetén kétszáz

százaléka.”

39–40. §¹⁴

41. §¹⁵

42. § (1)¹⁶

(2)¹⁷

43. § (1) Az Nkt. 1. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

(2)¹⁸

11. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

44–74. §¹⁹

75. §²⁰

76. §²¹

77. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 15–29. §, 75. § 10–11. pontja a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(3) A 36. § és 41. § 2013. szeptember 1-jén, a 43. § (2) bekezdése 2013. szeptember 2-án lép hatályba.

(4) A 42. § (1) bekezdése 2014. március 15-én lép hatályba.

(5)²²

1. melléklet a 2013. évi CXXIX. törvényhez

„1. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

Az óvodában alkalmazott vezetők kötelező létszáma

	A	B	C
1	Magasabb vezetői, vezetői megbízás	Feltétel	Létszám
2	intézményvezető	intézményenként	1
3	tagintézmény-vezető	tagintézményenként	1
4	intézményvezető-helyettes	50 gyermek létszám alatt	–
5	intézményvezető-helyettes	51 – 200 gyermek esetén	1
6	intézményvezető-helyettes	201 – 500 gyermek esetén	2
7	intézményvezető-helyettes	500-nál több gyermek esetén	3
8	tagintézményvezető-helyettes	tagintézményenként 200 gyermeklétszám alatt	–
9	tagintézményvezető-helyettes	tagintézményenként 201–500 gyermek esetén	1
10	tagintézményvezető-helyettes	tagintézményenként 500-nál több gyermek esetén	2

”

2. melléklet a 2013. évi CXXIX. törvényhez²³

A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 26-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. július 5. A törvényt a 2017: CLXXIX. törvény 40. § 26. pontja hatályon kívül helyezte 2017. december 12. napjával.

Az 1. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

A 2. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴

A 3–5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁵

A 6. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁶

A 7. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷

A 8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸

A 9–14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.