• Tartalom

2013. évi CXXIX. törvény

2013. évi CXXIX. törvény

az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról1

2014.03.16.

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §2

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2. §3

3. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása

3–5. §4

4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

6. §5

5. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

7. §6

6. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása

8. §7

7. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

9–14. §8

8. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

15. §9

9. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

16–29. §10

10. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

30. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 12. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 22. § (7) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja.”

31. § Az Nkt. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Szakiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 23. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja.”

32. § Az Nkt. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely – az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény kivételével – a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.”

33. § Az Nkt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a köznevelési intézményt nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat – beleértve a helyi önkormányzatok társulását is – alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges.”

34. § (1) Az Nkt. 61. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A nevelő- és oktatómunkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását szakképzett szakemberek segítik. A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők, a foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és kötelező, finanszírozott létszámát a Kormány rendeletben határozza meg. Az óvodákban alkalmazott vezetők kötelező létszámát az 1. melléklet, az óvodákban foglalkoztatott nevelő munkát segítők finanszírozott létszámát a 2. melléklet határozza meg. Az óvodapszichológus kötelező létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust kell alkalmazni.”

(2)–(3)11

35. § (1) Az Nkt. 62. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.”

(2) Az Nkt. 62. §-a a következő (11a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(11a) Az óvoda-, iskolapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében – heti huszonkettő óra. Az óvoda-, iskolapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat. Az óvoda-, iskolapszichológus további heti tíz órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvoda-, iskolapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen pszichológiai foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év alatt az egyes hetek között átcsoportosítható. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral való kapcsolattartáson kívül a munkavégzés valamennyi időkerete arányosan csökken.”

36. §12

37. § Az Nkt. 64. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.”

38. §13 Az Nkt. 65. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér
a) középfokú végzettség esetén százhúsz,
b) alapfokozat esetén száznyolcvan,
c) mesterfokozat esetén kétszáz
százaléka.”

39–40. §14

41. §15

42. § (1)16

(2)17

43. § (1) Az Nkt. 1. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

(2)18

11. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

44–74. §19

75. §20

76. §21

77. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 15–29. §, 75. § 10–11. pontja a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(3) A 36. § és 41. § 2013. szeptember 1-jén, a 43. § (2) bekezdése 2013. szeptember 2-án lép hatályba.

(4) A 42. § (1) bekezdése 2014. március 15-én lép hatályba.

(5)22

1. melléklet a 2013. évi CXXIX. törvényhez



Az óvodában alkalmazott vezetők kötelező létszáma

 

A

B

C

1

Magasabb vezetői, vezetői megbízás

Feltétel

Létszám

2

intézményvezető

intézményenként

1

3

tagintézmény-vezető

tagintézményenként

1

4

intézményvezető-helyettes

50 gyermek létszám alatt

5

intézményvezető-helyettes

51 – 200 gyermek esetén

1

6

intézményvezető-helyettes

201 – 500 gyermek esetén

2

7

intézményvezető-helyettes

500-nál több gyermek esetén

3

8

tagintézményvezető-helyettes

tagintézményenként 200 gyermeklétszám alatt

9

tagintézményvezető-helyettes

tagintézményenként 201–500 gyermek esetén

1

10

tagintézményvezető-helyettes

tagintézményenként 500-nál több gyermek esetén

2


2. melléklet a 2013. évi CXXIX. törvényhez23

1

A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 26-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. július 5. A törvényt a 2017: CLXXIX. törvény 40. § 26. pontja hatályon kívül helyezte 2017. december 12. napjával.

2

Az 1. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 2. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 3–5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 6. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 7. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 9–14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 15. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 16–29. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 34. § (2)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 36. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 38. § a 2013: CXXXVII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

14

A 39–40. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 41. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 42. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 42. § (2) bekezdése a 2013: CXXXVII. törvény 14. §-a alapján nem lép hatályba.

18

A 43. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

A 44–74. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

20

A 75. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

A 76. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

A 77. § (5) bekezdését a 2013: CXXXVII. törvény 13. §-a hatályát vesztette.

23

A 2. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére