13/2013. (III. 6.) VM rendelet
13/2013. (III. 6.) VM rendelet
a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról1
2013.03.14.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 9. és 10. pontjában, valamint (5) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) és k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az engedélyezéssel kapcsolatban]
„i) a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek engedélyezéséhez benyújtandó adatokat a 9. számú melléklet,”
[tartalmazza.]
2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E rendelet alkalmazásában:
1. monográfia: a növényvédő szer hatóanyag, illetve a növényvédő szer engedélyezési eljáráshoz benyújtott részletes és összefoglaló adatok (a továbbiakban: részletes és összefoglaló adatok) kiértékelésével elkészített jelentés;
2. kiskultúrában, illetve kis területen való növényvédő szer felhasználás: a 7. számú mellékletben szereplő kultúrákban, illetve adott kultúrában kis területen történő növényvédő szer felhasználás; a növényvédő szerek szermaradékainak meghatározásához szükséges adatkövetelmények szempontjából a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 396/2005/EK rendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni;
3. kis egységű kiszerelés: olyan kiszerelés, illetve egyedi csomagolás, amely nem képez kereskedelmi értékesítési egységet (például ampulla, tabletta, levél, pellet), és forgalomba az azonos termékek egységbe fogása útján készített fogyasztói csomagolásban (egységcsomagolás) hozható;
4. ikercsomag: két vagy több engedélyezett növényvédő szert, illetve segédanyagot az erre vonatkozó engedélyben megadottak szerinti együttes kijuttatáshoz történő felhasználásra, egyetlen, egymástól elválaszthatatlan fogyasztói csomagolási egységben tartalmazó kiszerelés;
5. kereskedelmi gyűjtőcsomag: azonos vagy különböző rendeltetésű engedélyköteles termékek kizárólag kereskedelmi célú csomagolási egysége (például kartondoboz, zsugorfólia), amelyben az egyedi kiszerelések az engedélyokiratuk alapján önálló értékesítési egységként is forgalomba hozhatók és felhasználhatók;
6. párhuzamos behozatal: az Európai Gazdasági Térségről szóló Szerződéshez Szerződő Államban (a továbbiakban: Szerződő Állam) engedélyezett növényvédő szernek a Szerződő Államból Magyarországra történő behozatala, mely meghatározott feltételek alapján azonos és közös eredetű egy Magyarországon már engedélyezett növényvédő szerrel (referencia növényvédő szer);
7. anyag: az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti fogalom;
8. készítmény: az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 3. pontja szerinti fogalom;
9. állat: olyan haszonállatok egyedei, amelyeket szokásosan emberek takarmányoznak, tartanak vagy fogyasztanak;
10. forgalomba hozatal: az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 9. pontja szerinti fogalom;
11. növényvédő szer engedélyezés: közigazgatási hatósági eljárás, amelynek során a 3. § szerinti engedélyező hatóság a kérelmező által benyújtott kérelemre, az ország területére vagy annak egy részére engedélyezi egy növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását;
12. makro szervezetek: fonálférgek, élősködő, ragadozó és beporzást elősegítő ízeltlábúak különböző fejlődési alakjai;
13. adalékanyag: a növényvédőszer-hatóanyagok előállításához használt, azok tulajdonságait befolyásoló anyagok;
14. hatásjavító: az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdés d) pontja szerinti anyag vagy készítmény;
15. segédanyag: az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti anyag vagy készítmény;
16. növényvédőszer-maradék: a 396/2005/EK rendelet 3. cikkének c) pontja szerinti fogalom;
17. megengedett növényvédőszer-maradék határértéke: a 396/2005/EK rendelet 3. cikkének d) pontja szerinti fogalom;
18. engedély: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) mellékletének 24. pontjában felsorolt termékek forgalomba hozatalára és felhasználására kiadott hatósági határozat;
19. jogellenesen forgalmazott termék: forgalomba hozatali és felhasználási engedély nélkül forgalmazott engedélyköteles termék, az engedélyes gyártó nevének, a termék nevének jogosulatlan feltüntetése vagy engedélyre való jogosulatlan hivatkozás, illetve valótlan adatokat tartalmazó címke, csomagolóanyag, eszközutánzás, jogosulatlan kiszerelési, formulázási tevékenységből származó áru;
20. munka-egészségügyi várakozási idő: a kijuttatott növényvédő szer teljes beszáradásától kezdődő órákban vagy napokban megadott időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyköteles termékkel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz előírt védőfelszerelésben végezhető;
21. élelmezés-egészségügyi várakozási idő: általában napokban megadott időtartam, amelynek el kell telnie egy adott engedélyköteles termékkel végzett utolsó kezelés és a növény, növényi termék (beleértve a köztes terményt és aljnövényzetet is) betakarítása, a raktárfertőtlenítést követő betárolása, illetve a termény fertőtlenítést követő kitárolása, az áru felhasználása, forgalomba hozatala, fogyasztása, kereskedelmi feladása között;
22. környezet: az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 13. pontja szerinti fogalom;
23. védőanyag: az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti anyag vagy készítmény;
24. kölcsönhatás-fokozó: az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti anyag vagy készítmény.”
3. § (1) Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedélyező hatóság a növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő termék forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkozó hatósági döntés mellett annak rendelkező része szerinti tartalommal külön okiratot (a továbbiakban: engedélyokirat) állít ki.”
(2) Az R. 5. § (11)–(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(11) Az engedélyező hatóság legfeljebb 3 évre engedélyezheti olyan növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását, amelynek hatóanyaga az Európai Unió területén 1993. július 26-án még nem volt forgalomban (új hatóanyag), és nem szerepel az engedélyezett hatóanyagok közösségi jegyzékében, de felülvizsgálat alapján a hatóanyag és a növényvédő szer dossziéi megfelelnek az engedélyezési követelményeknek a jelentéstevő tagállam által készített értékelő jelentés-tervezet (DAR: Draft Assessment Report) figyelembevételével. Amennyiben a hatóanyagnak a közösségi jegyzékre való felvételéről az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejártáig nem születik döntés, a jogosultsági idő meghosszabbítható.
(12) Az engedély ismételt megadását legkésőbb 18 hónappal az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejáratát megelőzően lehet kérni az engedély folyamatosságának fenntartása érdekében. Az engedélyt ismételten meg lehet adni, illetve jogosultsági idejét meg lehet hosszabbítani, ha a készítmény megfelel az (5) bekezdés c)–f) pontjában előírt feltételeknek. Az engedélyben meghatározott jogosultsági időt meg lehet hosszabbítani a növényvédő szer 19. § szerinti nemzeti felülvizsgálatának befejezéséig.
(13) Az engedélyező hatóság az engedélyben meghatározott jogosultsági időt a kérelem alapján az új engedély jogerőre emelkedéséig meghosszabbíthatja, ha az ismételt engedély megadásáról az engedély lejártát megelőző 18 hónapon belül nem döntöttek. Az engedély ismételt megadását a (12) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb időn belül indokolt esetben, legkésőbb a hatályának lejártát egy hónappal megelőzően lehet kérelmezni. Ennél rövidebb időn belül kérelem esetén a jogosultsági idő legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 18 hónapra hosszabbítható meg.
(14) Az engedélyező hatóság az engedélyezett növényvédő szer engedélyének kiterjesztése során az 1107/2009/EK rendelet 51. cikkével összhangban meghatározhatja a 7. számú mellékletben foglalt kiskultúrákban, illetve kis területen való növényvédő szer felhasználás külön feltételeit.”
4. § (1) Az R. 7. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az engedély iránti kérelemhez – a (10) bekezdés figyelembevételével – a 2. és 3. számú melléklet szerinti adatokat, valamint a Gyűjtemény vonatkozó fejezete szerinti részletes és összefoglaló adatokat magyar vagy angol nyelven kell az engedélyező hatóságnak megadni. Amennyiben a kérelem benyújtása angol nyelven történt, az összefoglaló adatokat – az engedélyező hatóság külön kérésére – magyar nyelven is meg kell adni. Mind a részletes adatokat tartalmazó dokumentációt, mind az összefoglaló adatokat tartalmazó dokumentációt elektronikus adathordozón, két példányban kell benyújtani az engedélyező hatóság részére. A kérelemben benyújtott adatokkal összhangban meg kell jelölni a növényvédő szer javasolt felhasználhatósági idejét.
(3) A kérelmezőnek, illetve az engedélyesnek az engedélyező hatóság részére az a) pont esetében évente, külön felszólítás nélkül, míg a b) és c) pont esetében az engedélyező hatóság külön felszólításra kell haladéktalanul a következő vizsgálati mintákat benyújtania:
a) analitikailag tiszta, minőségi bizonyítvánnyal ellátott hatóanyag minta, illetve indokolt esetben a 396/2005/EK rendelet előírásainak eleget tevő analitikailag tiszta bomlás- vagy reakciótermék, inaktív izomér és humán-toxikológiai vagy környezeti szempontból jelentős szennyezőanyag minta,
b) technikai hatóanyag minta, mely megfelel a beadott specifikációnak,
c) növényvédő szer minta.”
(2) Az R. 7. § (13) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(13) A védőanyagra, kölcsönhatás-fokozóra, segédanyagra, hatásjavítóra, valamint a növényvédő szer hatóanyaghoz adott adalékanyagra vonatkozóan meg kell adni:
a) az anyag kémiai nevét,
b) a Kémiai Nyilvántartó Szolgálat (Chemical Abstracts Service) által megadott nyilvántartási számot (a továbbiakban: CAS-szám),
c) az anyag főbb szennyezőit.
(14) Ha védőanyag, kölcsönhatás-fokozó, segédanyag, hatásjavító vagy a hatóanyaghoz adott adalékanyag, illetve ezek szennyező anyagai a Kbtv. alapján veszélyes anyagnak minősülnek, meg kell adni a veszélyes anyag magyarországi jegyzékben felvett számát, biztonsági adatlapját, veszélyességi osztályba sorolását, illetve veszélyjelét és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben [a továbbiakban: 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet] meghatározott R- és S-szabványmondatokat, illetve az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1272/2008/EK rendelet) meghatározott H- és P-szabványmondatokat és veszélypiktogramokat. Szükség esetén az engedélyező hatóság kérésére el kell végezni rájuk vonatkozólag az összes olyan vizsgálatot, amely a biztonságos alkalmazásukat bizonyítja.”
(3) Az R. 7. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az engedélyköteles termék engedélyben megjelölt kereskedelmi elnevezése
a) nem lehet megtévesztő, különösen az összetételét vagy felhasználási körét illetően,
b) más engedélyezett, illetve korábban forgalmazott növényvédő szer vagy nem növényvédő szer jellegű termék elnevezésétől egyértelműen különböznie kell,
c) nem sértheti más engedélyes névhasználathoz fűződő szellemi tulajdonjogát,
d) nem sérthet személyiségi jogokat, nem ütközhet közerkölcsbe.”
5. § Az R. 9. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A kombi vagy az ikercsomagként forgalomba kerülő engedélyköteles termék kiszerelések engedély iránti kérelméhez a következő adatokat kell benyújtani:]
„d) két vagy több engedélyezett növényvédő szer, illetve segédanyag együttes kijuttatását megalapozó növényvédelmi technológiára, veszélyességre és egyéb releváns tulajdonságra vonatkozó dokumentációt.”
6. § Az R. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Növényvédő szer engedély kölcsönös elfogadására az (1)–(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak akkor kerülhet sor, ha
a) a Szerződő Államban az engedélyezés az egységes elvek szerint történt,
b) az engedélyező hatóság rendelkezésére áll
ba) a Szerződő Állam által készített engedélyezési jelentés angol vagy magyar nyelven, valamint
bb) a 3. számú melléklet szerinti adatok, továbbá
c) a növényvédő szer hatóanyaga szerepel az 1. számú mellékletben.”
7. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Ha az engedélyező hatóság a növényvédő szer forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére irányuló eljárásban megállapította, hogy a 16. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, illetve a 19. § szerinti eljárás során megállapította a növényvédő szer 1. számú mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelőségét, az engedélyben megadja a kérelmezőnek a címketerv végleges elkészítéséhez szükséges adatokat, és egyidejűleg felszólítja a kérelmezőt valamennyi kiszerelési egységre vonatkozóan a végleges, magyar nyelvű címketerv elektronikus adathordozón, szöveges, szerkeszthető formában, 15 napon belül történő benyújtására. A végleges címketerv benyújtásával egyidejűleg a 30. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatót és a csomagolás mintadarabjait rögzítő képeket digitális adathordozón be kell nyújtani. A termékcímkét valamennyi kiszerelési egységre vonatkozóan a forgalomba kerülést megelőzően be kell nyújtani elektronikus formában az engedélyező hatóság számára.
(2) A növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, továbbá a növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek engedélyezésekor az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.”
8. § (1) Az R. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A növényvédő szerek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek engedélyének tartalmaznia kell a 13. számú mellékletben felsorolt, az adott készítményre vonatkozó tartalmi elemeket is.”
(2) Az R. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az engedélyező hatóság a növényvédő szer engedélyezési eljárása során készült angol nyelvű engedélyezési jelentésről az uniós munkamegosztás érdekében tájékoztatja a Bizottságot.”
9. § Az R. 18. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A növényvédő szer engedélye visszavonásra kerül, amennyiben:]
„a) nem felel meg a 19. §-ban előírt követelményeknek,”
10. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg az azt megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Növényvédő szerek nemzeti felülvizsgálata
19. § (1) Amennyiben az engedélyezett növényvédő szer hatóanyaga szerepel az 1. számú mellékletben vagy felvétele megújításra került, az engedélyező hatóságnak – az 1. számú mellékletben megadott határidőkön belül – felül kell vizsgálnia a forgalomban lévő, az adott hatóanyagot tartalmazó valamennyi növényvédő szer engedélyét annak eldöntésére, hogy megfelel-e az 1. számú mellékletben szereplő követelményeknek. Ennek során az engedélyesnek
a) az előírt határidőn belül – hatóanyag felvételének megújítása esetén a benyújtott új védett adatokra vonatkozóan is – bizonyítania kell, hogy rendelkezik a 2. számú melléklet szerinti adatokkal, vagy igazolnia kell, hogy az adat tulajdonosa hozzáférést biztosít az adatokhoz,
b) igazolnia kell, hogy teljesülnek az 1. számú mellékletben a hatóanyagokra megállapított feltételek és korlátozások, beleértve a hatóanyag egyenértékűségének igazolását, továbbá azt, hogy a hatóanyag tisztasági fokát és szennyezéseinek jellegét illetően nem tér el jelentősen az engedélyezett hatóanyagok közösségi jegyzékére való felvétel érdekében benyújtott eredeti kérelemhez csatolt részletes és összefoglaló adatokban megjelölt összetételtől,
c) hatóanyag felvételének megújítása esetén az új összetételre vonatkozóan részletes vizsgálati adatokat kell benyújtania, ha a technikai specifikáció eltér a közösségi jegyzékre való felvételkor elfogadott specifikációtól,
d) amennyiben a kérelem megfelel az a) és b) pontokban foglalt követelményeknek, a növényvédő szer újraértékelésének a 6. számú melléklet szerinti elvégzése érdekében meg kell adnia az előírt határidőn belül a 3. számú melléklet szerinti részletes és összefoglaló adatokat, továbbá szükség esetén az engedélyezési jelentés-tervezetet, beleértve a magyarországi felhasználás körülményeit a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően.
(2) Ha a növényvédő szer több, az 1. számú mellékletben szereplő hatóanyagot is tartalmaz, az újraértékelést az adott hatóanyagokra megállapított határidők közül a legkésőbb lejáró határidő figyelembevételével kell lefolytatni.
(3) Az uniós értékelés alatt álló hatóanyagot is tartalmazó növényvédő szer esetén az újraértékelésre akkor kerül sor, ha az összes hatóanyag feltüntetésre került az 1. számú mellékletben.
(4) Az engedélyezett növényvédő szer nemzeti felülvizsgálatának eredményeként az engedélyező hatóság
a) a felülvizsgált engedély bevonása mellett az 5. § (1) bekezdése szerint dönt a forgalomba hozatal engedélyezéséről, amennyiben a növényvédő szer megfelel az 1. számú mellékletben szereplő követelményeknek,
b) az engedélyt visszavonja, amennyiben a növényvédő szer nem felel meg az 1. számú mellékletben szereplő követelményeknek.
(5) Az engedélyező hatóság a felülvizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot.”
11. § Az R. a következő 20/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Növényvédő szer más kereskedelmi néven történő engedélyezése
20/A. § (1) A Magyarországon engedélyezett növényvédő szer engedélyokiratban foglalttól eltérő kereskedelmi néven való forgalomba hozatalát és felhasználását az engedélyező hatóság engedélyezi (származtatott engedély). A származtatott engedély megegyezik a referencia növényvédő szer engedélyével és az abban foglalt előírások szerint hozható forgalomba és használható fel.
(2) A származtatott engedély iránti kérelmet a referencia növényvédő szer engedélyesének vagy annak kell kérelmeznie, aki a növényvédő szert eltérő kereskedelmi néven kívánja forgalomba hozni. Amennyiben a kérelmet nem a referencia növényvédő szer engedélyese nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell a referencia növényvédő szer engedélyesének hozzájáruló nyilatkozatát.
(3) A növényvédő szer eltérő kereskedelmi néven történő forgalomba hozatala iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a referencia növényvédő szer nevét és az eltérő kereskedelmi nevet,
b) a referencia növényvédő szer engedély és a származtatott engedély tulajdonosának nevét és címét,
c) a referencia növényvédő szer engedély-okiratának számát,
d) a származtatott engedély szerinti növényvédő szer címketervét és biztonsági adatlapját,
e) az alkalmazandó csomagolás leírását.
(4) A származtatott engedély szerinti növényvédő szer címkéjén jól látható módon fel kell tüntetni a referencia növényvédő szer nevét és engedélyszámát. A származtatott engedély tulajdonosa külön felszólítás nélkül átvezeti a címkén a referencia növényvédő szer engedélyének módosítása szerinti változást.
(5) A származtatott engedéllyel rendelkező termék reklámozása vagy kiadványokban történő szerepeltetése esetén fel kell tüntetni a referencia termék nevét.”
12. § Az R. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti kísérleti célra kiadott engedély meghatározott területre és meghatározott időszakra szól.”
13. § Az R. 25/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti engedélyes minden év március 31-ig benyújtja az engedélyező hatósághoz elektronikus adathordozón, valamennyi kiszerelési egységre vonatkozóan a kereskedelmi forgalomban lévő készítmények aktualizált termékcímkéit és a biztonsági adatlap frissített változatát.”
14. § Az R. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerinti szaporítóanyagok behozatalánál a Vtv., a Vtv. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak, valamint a (2) bekezdés előírásai szerint kell eljárni.”
15. § Az R. 28. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az engedélyes és a forgalmazó a termékfelelősség általános szabályai szerint felel az általa forgalomba hozott termék megfelelő minőségéért, a kereskedelmi tétel beazonosíthatóságának biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer meglétéért és a forgalomba hozott termék útjának nyomonkövethetőségéért.
(5) A felhasználhatósági időszak meghosszabbítása nem kérhető, amennyiben a termék forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének hatálya lejárt, a termék engedélye visszavonásra került, a termék engedélyokirat szerinti felhasználhatósági ideje a Magyarországra történő beérkezését megelőzően lejárt, továbbá nem biztosítja a felhasználók számára a legalább egy vegetációs időszakban történő alkalmazás lehetőségét.”
16. § Az R. 29. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az engedélyező hatóság a növényvédő szerek veszélyességi besorolását a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet, a 1272/2008/EK rendelet, valamint a Gyűjtemény alapján határozza meg.
(4) Növényvédő szer – az élővizekben való felhasználásra engedélyezett kivételével – nem használható a vizek, vízfolyások, illetve az ásványi nyersanyag külszíni kitermelése során létrejött tavak környezetében mért 5 m-es biztonsági távolságon belül.
(5) A méhveszélyesség és a vízi szervezetekre való veszélyesség meghatározásának, továbbá a forgalmi kategóriába történő besorolás feltételeit, valamint a nem cél-szervezetekre vonatkozó kockázatértékelés és a biztonsági távolság megállapításának részletes szabályait a Gyűjtemény tartalmazza.
(6) A növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók besorolására és osztályozására a (3)–(5) bekezdés előírásait kell alkalmazni.”
17. § Az R. 30. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A címkén fel kell tüntetni:
a) a jóváhagyott címketervben szereplő adatokat, de – a 13. számú melléklet 4., 18. és 20. pontja kivételével – legalább az engedélyokiratban szereplő előírásokat, a gyártó által adott gyártási számot vagy annak azonosítására utaló jelzést, a csomag nettó tartalmát, valamint a gyártás idejét, illetve a használati utasításra vonatkozó utalást,
b) az engedélyokirat kiadásakor kapott határozat számát,
c) a hatóanyag(ok) és egyéb összetevők azon elnevezését, amelyek az 1. számú mellékletben szerepelnek, vagy ha ott nem találhatóak, akkor az ISO közhasználatú nevet; amennyiben az ISO közhasználatú név nem áll rendelkezésre, akkor az IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry) szabályok szerinti kémiai megnevezést,
d) annak a természetes személynek, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek a nevét és címét, aki a forgalmazott növényvédő szer végső csomagolásáért és címkézéséért, vagy végső címkézéséért felelős, amennyiben nem azonos az engedélyessel.
(4) A címkén az engedély-módosítások határozatszáma feltüntethető. Tilos a címkén bármilyen növényvédőszer-maradék határértéket feltüntetni. A címkefelirat elkészítésénél a Gyűjtemény címkézésről szóló fejezete szerinti követelményeknek kell eleget tenni. A címkefeliratnak biztosítania kell a jól olvashatóságot. Az érdemi információkat legalább nyolcas betűmérettel, a kis térfogatú kiszereléseken legalább hatos betűmérettel kell megadni.
(4a) Veszélyjeleket és jelképeket, valamint az R- és S-szabványmondatokat abban az esetben is fel kell tüntetni a termék csomagolásán és címkéjén a Gyűjteményben megadott módon, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1907/2006/EK rendelet) előírásai szerint elkészített biztonsági adatlap alapján, ha azokat az engedélyokirat még nem tartalmazza, illetve az engedélyokirat szerinti besorolás nincs összhangban az aktuális előírásokkal. Az engedélyes haladéktalanul benyújtja az engedélyező hatósághoz a biztonsági adatlapot és az 1999/45/EK irányelv szerinti besorolásban történő változásokat tartalmazó módosított címketervet. Az engedélyező hatóság 30 napon belül dönt a módosítás elfogadhatóságáról. Amennyiben az engedélyező hatóság a beérkezéstől számított 30 napon belül nem utasítja el a javasolt módosítást, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni. Az engedélyező hatóság a módosított címketerv elfogadása esetén az engedélyokiraton átvezeti a szükséges módosítást. A módosított engedélyokiratot az engedélyező hatóság megküldi az engedélyesnek, aki a szükséges módosítást a kitűzött határidőre a termékcímkén átvezeti. A címke, valamint a biztonsági adatlap tartalmának megfelelőségéért a forgalomba hozatalért felelős gyártó vagy importőr a felelős.”
18. § Az R. 39/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A hatóanyagra és a növényvédő szerre vonatkozó adatok védelme”
19. § Az R. 39/A. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„39/A. § (1) Az engedélyező hatóság a 2. számú melléklet szerinti, a hatóanyagok engedélyezéséhez benyújtott adatokat más kérelmezők javára akkor hasznosíthatja, ha
a) a kérelmező számára az első kérelmező hozzáférési nyilatkozatot adott az adatok használatára vonatkozóan,
b) az engedélyezett hatóanyagok közösségi jegyzékébe való felvételt követően legalább 10 év eltelt az 1993. július 26-án forgalomban nem lévő hatóanyag esetében,
c) az első magyarországi engedélyezés keltétől számítva legalább 10 év eltelt az 1993. július 26-án forgalomban lévő hatóanyag esetében, vagy
d) a hatóanyagnak az engedélyezett hatóanyagok közösségi jegyzékébe való első felvételét kimondó irányelv hatályba lépésétől kezdve legalább 5 év eltelt, kivéve, ha ez az ötéves időszak előbb jár le, mint a b) és c) pont szerinti időszak; utóbbi esetben a b) vagy c) pont szerinti időszakokat kell figyelembe venni.
(2) Az engedélyező hatóság a 3. számú melléklet szerinti, a növényvédő szerek engedélyezéséhez benyújtott adatokat más kérelmezők javára akkor hasznosíthatja, ha
a) a kérelmező számára az első kérelmező hozzáférési nyilatkozatot adott az adatok használatára vonatkozóan, vagy
b) a növényvédő szer Magyarországon történt első engedélyezését követően legalább 10 év eltelt.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak betartása mellett a kérelmező – a hatóanyag azonosítására vonatkozó kötelezettséget kivéve – mentesül a 2. számú melléklet szerinti adatok benyújtásának kötelezettsége alól, ha a hatóanyagot korábban felvették az engedélyezett hatóanyagok közösségi jegyzékébe, és a hatóanyag tisztasági fokát és szennyezéseinek jellegét illetően nem tér el jelentősen az eredeti kérelemhez csatolt dossziéban megjelölt összetételtől.”
20. § Az R. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg az R. a következő 44. §-sal egészül ki:
„43. § A Kbtv. rendelkezései szerinti besorolás és osztályozás 2015. június 1-jéig alkalmazható a növényvédő szerekre vonatkozóan. A 2015. június 1-je előtt már forgalomba hozott, az 1272/2008/EK rendelet előírásaitól eltérően osztályozott, címkézett és csomagolt termékek 2017. június 1-jéig újracímkézés és újracsomagolás nélkül forgalmazhatóak.
44. § (1) E rendelet előírásait kell alkalmazni
a) az 1107/2009/EK rendelet 80. cikk (1)–(4) bekezdése szerinti uniós hatóanyag jóváhagyási eljárással kapcsolatos tagállami feladatokra,
b) a növényvédő szerek nemzeti engedélyezésekor az 1107/2009/EK rendelet 80. cikk (5) bekezdése szerinti, 2011. június 14-ét megelőzően benyújtott, az engedélyező hatóság által el nem bírált kérelmek esetén, valamint a nemzeti engedélykérelmekhez 2011. június 14-én vagy ezt követően benyújtott, az engedélykérelem módosítására irányuló kérelem esetén, amennyiben a növényvédő szer 19. § szerinti nemzeti felülvizsgálatára még nem került sor,
c) a növényvédő szerek 19. § szerinti nemzeti felülvizsgálatánál azon készítmények esetén, amelyek hatóanyaga(i) a 2011. június 14-ét megelőzően érvényes közösségi eljárás alapján került(ek) a jóváhagyott hatóanyagok közösségi jegyzékébe.
(2) E rendelet 9. számú mellékletének előírásait kell alkalmazni a védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok és hatásjavítók engedélyezésekor az 1107/2009/EK rendelet 81. cikkében megállapított feltételek figyelembevételével.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban a 39/A. § adatvédelemre és titkosságra vonatkozó előírásait a 1107/2009/EK rendelet 80. cikkében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A 2011. június 14. előtt benyújtott kérelmekre kiadott engedélyek alapján e rendelet előírásai szerint címkézett termékek 2015. június 14-ig forgalmazhatók.
(5) E rendeletnek a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról szóló 13/2013. (III. 6.) VM rendelet (a továbbiakban: MódR.) által módosított rendelkezéseit a MódR. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(6) A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére irányuló, 2011. június 14-ét követően indult eljárásokban, az 1107/2009/EK rendeletben nem szabályozott kérdésekben
a) a 3. §, 4. § (1) bekezdésének, 5. § (1) és (2) bekezdésének, 7. § (2), (3) és (16) bekezdésének, 12. §, 15. §, 17. § (1) bekezdésének, 20. § (2), (6), és (9)–(12) bekezdésének, 20/A. §, 21. § és 21/A. § előírásait kell alkalmazni az eljáró hatóságra, a kérelem benyújtására és elbírálására, vizsgálati minta adására, valamint a határozathozatalra és egyes eljárások részletszabályaira,
b) a 25. §, a 25/A. §, a 28. §, a 29. § és a 30. § előírásait kell alkalmazni a növényvédő szerek osztályozására és címkézésre, minőségellenőrzésre, valamint az engedélyezéshez benyújtott dokumentáció kezelésére
vonatkozóan.”
21. § Az R. 45. § (3) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:]
„d) az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
e) az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről.”
22. § Az R.
1. 1. § (1) bekezdésében a „növényvédő szerek, növényvédő szernek nem minősülő” szövegrész helyébe a „növényvédő szerek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédő szernek nem minősülő” szöveg,
2. 1. § (2) bekezdés d) pontjában a „különleges R-mondatokat” szövegrész helyébe a „kiegészítő szabványmondatokat” szöveg,
3. 1. § (2) bekezdés e) pontjában a „különleges S-mondatokat” szövegrész helyébe a „kiegészítő szabványmondatokat” szöveg,
4. 3. §-ában a
a) „növényvédő szerek, növényvédelmi hatású termékek” szövegrész helyébe a „növényvédő szerek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek” szöveg,
b) „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja” szövegrész helyébe a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal” szöveg,
5. 4. § (3) bekezdésében az „engedélyezési eljárásban már megadott” szövegrész helyébe az „engedélyezési eljárásban ugyanarra a készítményre már megadott” szöveg,
6. 5. § (5) bekezdés d) pontjában a „megbízhatóan” szövegrész helyébe a „megfelelő módszerekkel” szöveg,
7. 6. § (4) bekezdés c) és d) pontjában a „növényvédő szer” szövegrész helyébe a „hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer” szöveg,
8. 6. § (6) bekezdésében a „megadni” szövegrész helyébe a „benyújtani” szöveg,
9. 9. § (1) bekezdésében „A kombi vagy az ikercsomagként” szövegrész helyébe „Az ikercsomagként” szöveg,
10. 11. §-ában a „termékek, növényvédelmi célú eszközök” szövegrész helyébe a „termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, továbbá növényvédelmi célú eszközök” szöveg,
11. 14. §-t megelőző alcímben az „adatok” szövegrész helyébe az „engedélyek” szöveg,
12. 17. § (3) bekezdésében a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal” szöveg,
13. 18. § (1) bekezdésében a „szakmai vagy tudományos” szövegrész helyébe a „szakmai, tudományos vagy adminisztratív” szöveg,
14. 18. § (10) és (11) bekezdésében az „eltarthatósági idejének” szövegrész helyébe a „felhasználhatósági idejének” szöveg,
15. 18. § (11) bekezdésében az „az eltarthatósági idő” szövegrész helyébe az „a felhasználhatósági idő” szöveg,
16. 21. § (1) bekezdésében, a „növényvédő szer” szövegrész helyébe a „növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő termék” szöveg,
17. 21. § (6) bekezdésében a „növényvédő szerek” szövegrész helyébe a „növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő termékek” szöveg,
18. 21/A. § (2) bekezdésében a „növényvédőszer-maradék” szövegrész helyébe a „szermaradék” szöveg,
19. 21/A. § (3) bekezdésében a „növényvédőszer-maradékot” szövegrész helyébe a „szermaradékot” szöveg,
20. 23. § (1) bekezdésében a „növényvédő szer” szövegrész helyébe a „növényvédő szernek nem minősülő termék” szöveg,
21. 23. § (2) bekezdésében a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a felhasználás helye szerint illetékes területi szervén” szövegrész helyébe a „felhasználás helye szerint illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságán” szöveg,
22. 25/A. § (1) bekezdésében a „párhuzamos behozatal esetén az importőr” szövegrész helyébe az „ideértve a párhuzamos behozatalt és a más kereskedelmi néven történő engedélyezést is,” szöveg,
23. 28. § (1) bekezdésében a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága” szöveg,
24. 28. § (2) bekezdésében a „sorsáról az engedélyező hatóság dönt” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalát az engedélyező hatóság megtiltja” szöveg,
25. 28. § (3) bekezdésében az „eltarthatósági ideje” szövegrész helyébe a „felhasználhatósági ideje” szöveg,
26. 29. § (1) bekezdésében az „R- és S-mondatokkal” szövegrész helyébe az „R- és S- szabványmondatokkal” szöveg,
27. 29. § (2) bekezdésében és 39. § c) pontjában a „melléklet A. részében” szövegrész helyébe a „mellékletben” szöveg,
28. 30. § (1) bekezdésében az „anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „1272/2008/EK rendelet” szöveg,
29. 31. § (11) bekezdésében az „A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet” szövegrész helyébe az „Az 1907/2006/EK rendelet” szöveg,
30. 32. § (3) bekezdésében a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága” szöveg,
31. 6. számú melléklet II. rész C. Döntéshozatal fejezet 1.6. pontjának d) alpontjában a „veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet” szövegrész helyébe a „44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet” szöveg,
32. 13. számú melléklet bevezető mondatában a „növényvédő szer” szövegrész helyébe a „készítmény” szöveg,
33. 13. számú melléklet 11. pontjában a „különleges R- és S-mondatokat” szövegrész helyébe a „kiegészítő szabványmondatokat” szöveg
lép.
23. § (1) Az R. 4., 5. és 7. számú melléklete helyébe e rendelet 1–3. melléklete lép.
(2) Az R. 3. és 9. számú melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.
24. § Hatályát veszti az R.
c) 6. § (6) bekezdésében a „nyomtatott formában és” szövegrész;
f) 7/A. §-a,
g) 8. §-a,
l) 24. §-a,
m) 26. §-t megelőző fejezetcímben a „növényvédő szer szennyezést tartalmazó termesztő közeg” szövegrész,
o) 1. számú melléklet B. része, valamint az „A. rész” megjelölés,
25. § A növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint ezek hatósági ellenőrzéséről szóló 66/2010. (V. 12.) FVM rendelet 14. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ez a rendelet a 2013., 2014. és 2015. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékeinek való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékokból eredő expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt uniós ellenőrzési programról szóló, 2012. augusztus 31-i 788/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek való megfelelést szolgálja.”
26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
27. § Ez a rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. melléklet a 13/2013. (III. 6.) VM rendelethez
A növényvédő szerek emberi vagy környezeti veszélyeire vonatkozó kiegészítő szabványmondatok
1. Bevezetés
Az alábbi szabványmondatok kiegészítik a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben a növényvédő szerekre előírt mondatokat. Ezeket a rendelkezéseket a hatóanyagként mikroorganizmusokat vagy vírusokat tartalmazó növényvédő szerekre is használni kell. Az ilyen hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek címkéin fel kell tüntetni a bőr és légzési érzékenységi vizsgálatokra vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet B. része, illetve a 3. számú melléklet B. része szerint.
2. Különleges kockázatok szabványmondatai
2.1. Az emberi szervezetet érintő különleges kockázatok (RSh)
RSh 1
„Szemmel érintkezve mérgező!”
Ezt a mondatot akkor kell alkalmazni, ha a 3. számú melléklet A. rész 7.1.5 pontja szerint elvégzett szem irritációs vizsgálat általános toxicitási tüneteket eredményezett (például kolineszteráz gátlás) vagy mortalitást okozott a tesztállatok között, ami a hatóanyag szem nyálkahártyáján történő felszívódására utal. A mondatot akkor is alkalmazni kell, ha a szembejutás után az emberen bizonyítható az általános toxikus hatás. Ilyen esetekben a szem védelmét az 5. számú melléklet általános rendelkezései szerint kell elrendelni.
RSh 2
„Fényérzékenységet okozhat!”
Ezt a mondatot akkor kell alkalmazni, ha egyértelmű bizonyítékot szolgáltat a kísérleti rendszer vagy a dokumentált humán expozíció arra, hogy a növényvédő szer fényérzékenységet (fotoszenzibilizációt) okoz. A mondatot olyan növényvédő szerre is alkalmazni kell, amely 1%-nál nagyobb koncentrációban tartalmaz emberben fényérzékenységet okozó hatóanyagot, illetve növényvédő szer formulációban felhasznált egyéb anyagot. Ezekben az esetekben egyéni óvórendszabályokat kell meghatározni az 5. számú melléklet általános rendelkezései szerint.
RSh 3
„Az anyag gőzével való érintkezés a bőr és szem égési sérülését okozhatja, illetve a folyadékkal való érintkezés fagyást okozhat!”
Ezt a mondatot olyan növényvédő szerekre kell alkalmazni, amelyeket folyékony halmazállapotú gázként állítanak elő (például: metil-bromid készítmények). Ilyen esetekben egyéni óvórendszabályokat kell meghatározni az 5. számú melléklet általános rendelkezései szerint. Speciális mondatot nem kell feltüntetni, ha külön jogszabály szerint a növényvédő szer R34 vagy R35 besorolást kapott.
2.2. A környezetet érintő különleges kockázatok (RSe)
Nincs.”
2. melléklet a 13/2013. (III. 6.) VM rendelethez
A növényvédő szerek biztonsági óvó rendszabályaira vonatkozó kiegészítő szabványmondatok
1. Bevezetés
Az alábbi szabványmondatok kiegészítik a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben a növényvédő szerekre előírt mondatokat. Ezeket a rendelkezéseket a hatóanyagként mikroorganizmusokat vagy vírusokat tartalmazó növényvédő szerekre is használni kell. Ebben az esetben a növényvédő szerek címkéin fel kell tüntetni a bőr és légzési érzékenységi vizsgálatokra vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet B. része, illetve a 3. számú melléklet B. része szerint.
A kötelezően feltüntetendő mondatokat az engedélyező hatóság adott esetben a zárójelben szereplő szöveggel egészítheti ki.
2. Általános rendelkezések
Minden növényvédő szer címkéjén fel kell tüntetni az alábbi mondatot, amelyet adott esetben a zárójelben szereplő szöveg egészít ki:
SP1
„A növényvédő szerrel vagy annak csomagolóeszközével ne szennyezze a vizeket!”
(„A berendezést vagy annak részeit ne tisztítsa felszíni vizek közelében!”
„Kerülje a gazdaságban vagy az utakon lévő vízelvezetőkön keresztül való szennyeződést!”)
3. A biztonságos használatra vonatkozó különleges utasítások
3.1. A biztonságos használatra vonatkozó utasítások a kezelő számára (SPo)
3.1.1. A speciális biztonsági óvórendszabályokat akkor kell alkalmazni, ha az elfogadhatatlan hatások megakadályozása érdekében a veszély csökkenését szolgáló intézkedések szükségesek.
3.1.2. Az engedélyező hatóság megfelelő személyi védőeszközöket írhat elő a kezelők számára, és meghatározhatja e védőeszközök egyes egyedi elemeit (pl. védő kezeslábas, kötény, kesztyű, tartós lábbeli, gumicsizma, arcvédő, védőálarc, légmentesen védő szemüveg, kalap, csuklya vagy meghatározott típusú gázmaszk). A biztonságos használatra vonatkozó ilyen kiegészítő utasításoknak figyelemmel kell lennie a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet szerint alkalmazandó szabványmondatokra.
3.1.3. Az engedélyező hatóság meghatározhatja továbbá azokat a különleges feladatokat, amelyekhez speciális védőberendezés szükséges, mint például a hígítatlan szer keverése, töltése és kezelése, a hígított szer kijuttatása vagy permetezése, nemrégiben kezelt anyagok, mint például növények vagy talaj kezelése, vagy belépés nemrégiben kezelt területekre.
3.1.4. Az engedélyező hatóság kiegészítheti ezeket műszaki jellegű előírásokkal, mint például:
3.1.4.1. zárt átviteli rendszer alkalmazása a peszticidnek a tárolóedényéből a permetezőtankba való juttatása során,
3.1.4.2. a kezelőnek zárt (légkondicionálással/légszűréssel ellátott) kabinban kell dolgoznia a permetezés során,
3.1.4.3. a személyi védőeszközök helyettesíthetők műszaki megoldásokkal, amennyiben ez utóbbiak ugyanakkora vagy nagyobb biztonságot nyújtanak.
3.1.5. Egyedi rendelkezések
SPo 1
„Bőrrel való érintkezés esetén először száraz ruhával távolítsa el a növényvédő szert, majd a szennyeződött bőrt bő vízzel mossa le!”
A mondatot olyan növényvédő szerre kell alkalmazni, amely hatóanyagai heves reakcióba léphetnek vízzel (például: cianid sók, vagy alumínium-foszfid).
SPo 2
„Használat után minden védőruházatot ki kell mosni!”
A mondatot akkor kell alkalmazni, ha felhasználó védelme érdekében védőruházat kötelező. Kötelező valamennyi T vagy T+ besorolású növényvédő szerhez.
SPo 3
„A növényvédő szer meggyújtása után óvakodjon a keletkező füst belélegzésétől, és azonnal hagyja el a kezelt területet!”
A mondatot a füstölésre használt növényvédő szereknél kell használni olyan esetekben, amikor nem kötelező légzőmaszk alkalmazása.
SPo 4
„A csomagolóeszközt csak a szabad levegőn, száraz időben lehet kinyitni!”
A mondatot olyan növényvédő szerekre kell alkalmazni, amelyek hatóanyaga heves reakcióba lép vízzel vagy nedves levegővel (például: alumínium foszfid) vagy amely spontán égést okoz (például: alkilenebisz-ditiokarbamátok), illetve amelyek illékonyak és R20, R23 vagy R26 besorolásúak. Indokolt esetben szakvélemény szükséges annak eldöntésére, hogy a készítmény, illetve csomagolóanyagai károsíthatják-e a felhasználót.
SPo 5
„A kezelt területet/üvegházakat [alaposan/az előírt időn át/a permet felszáradásáig] szellőztesse az oda való visszatérés előtt!”
A mondat feltüntetésekor meg kell határozni azt az időt, amelyet a kezelést követően be kell tartani a területre való újra belépés előtt. A mondat olyan növényvédő szerekre alkalmazható, amelyeket üvegházakban vagy más zárt területen (raktárak) juttatnak ki.
3.2. A környezettel kapcsolatos biztonságos használatra vonatkozó utasítások (SPe)
SPe 1
„A talajvíz/a talaj élő szervezeteinek védelme érdekében ezt, vagy [megfelelő hatóanyag vagy anyagcsoport]-ot tartalmazó bármilyen más készítményt ne használja [az előírt időtartam/gyakoriság]-nál hosszabb ideig/többször!”
A mondatot olyan növényvédő szerekre kell alkalmazni, amelyeknél az egységes elvek szerint elvégzett értékelés alapján, az engedélyezett felhasználási területen a veszély csökkentésére intézkedések szükségesek, elsősorban a talajban való felhalmozódás (kumuláció), a földigilisztára vagy más talajlakó szervezetre gyakorolt hatás vagy a talaj mikroflóra, illetve a talajvíz szennyeződése elkerülésére.
SPe 2
„A talajvíz/a vízi szervezetek védelme érdekében [az előírt talajtípus vagy helyzet] talajokra ne használja!”
A mondatot a talajvíz vagy felszíni víz potenciális szennyeződésének elkerülésére kell alkalmazni bizonyos körülmények között (például: talajtípus, topográfia vagy drénezett talaj), ha az egységes elvek szerint végzett értékelés alapján, az engedélyezett felhasználási területen a veszély csökkentését szolgáló intézkedésekre van szükség az elfogadhatatlan hatások elkerülésére.
SPe 3
„A vízi szervezetek/nem cél-növények/nem cél-ízeltlábúak/rovarok védelme érdekében a nem mezőgazdasági földterülettől/felszíni vizektől [az előírt távolság] távolságban tartson meg egy nem permetezett biztonsági övezetet!”
A mondatot a nem cél-szervezetek (növények, ízeltlábúak, illetve vízi szervezetek) védelmére kell alkalmazni, amennyiben az egységes elvek szerint végzett értékelés alapján, az engedélyezett felhasználási területen a veszély csökkentését szolgáló intézkedésekre van szükség az elfogadhatatlan hatások elkerülésére.
SPe 4
„A vízi szervezetek/nem cél-növények védelme érdekében a vizet nem áteresztő felületeken (pl. aszfalt, beton, utcakövezet, vasúti pályák és az elfolyás egyéb veszélye esetén) ne alkalmazza!”
A mondatot a növényvédő szer felhasználásától függően akkor kell használni, ha a vízelfolyásból adódó veszély alapján vízi szervezetek vagy nem-cél növények károsodhatnak.
SPe 5
„A madarak/vadon élő emlősök védelme érdekében a növényvédő szert teljes egészében be kell dolgozni a talajba! Ügyeljen arra, hogy a szer a sorok végén is teljes egészében be legyen dolgozva!”
A mondatot olyan növényvédő szerekre (például: granulátumok vagy pellet) kell alkalmazni, amelyeket be kell dolgozni a madarak vagy vadon élő emlősök védelme érdekében.
SPe 6
„A madarak/vadon élő emlősök védelme érdekében távolítsa el a véletlenül kiömlött növényvédő szert!”
A mondatot olyan növényvédő szerekre (például: granulátumok vagy pellet) kell alkalmazni, amelyek felhasználása során elszóródásra lehet számítani, és meg kell akadályozni, hogy ezeket a madarak vagy vadon élő emlős állatok felszedjék. A biztonság érdekében valamennyi hígítatlanul használt szilárd növényvédő szer esetében indokolt alkalmazni.
SPe 7
„A madarak költési időszaka alatt nem alkalmazható!”
A mondatot akkor kell alkalmazni, ha az egységes elvek szerint végzett értékelés alapján, az engedélyezett felhasználási területen a veszély csökkentésére ilyen jellegű intézkedés szükséges.
SPe 8
„Méhekre veszélyes!”
„A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazható!”
„Virágzó kultúrában a méhek aktív gyűjtési időszaka idején nem alkalmazható!”2
„Az alkalmazás idejére és a kezelés után [megadott időszak] ideig távolítsa el vagy fedje be a méhkaptárakat!”
„Virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható!”
„Virágzás előtt távolítsa el a gyomnövényeket!/[megadott időpont] előtt nem alkalmazható!”
A mondatokat olyan növényvédő szerekre kell alkalmazni, amelynél az egységes elvek szerint elvégzett értékelés alapján, az engedélyezett felhasználási területen a méhek vagy más beporzó rovarok védelme érdekében kockázat csökkentését szolgáló intézkedés szükséges.
3.3. A helyes mezőgazdasági gyakorlattal kapcsolatos biztonságos használatra vonatkozó utasítások (SPa)
SPa 1
„Rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében ezt, vagy [a megfelelő hatóanyag vagy anyagcsoport]-ot tartalmazó bármilyen más készítményt ne használja [az előírt kezelésszám vagy időszakok]-nál többször/hosszabb ideig!”
A mondatot akkor kell alkalmazni, ha a rezisztencia veszélyének csökkentésére az intézkedés bevezetése szükséges.
3.4. Rágcsálóirtókkal kapcsolatos biztonságos használatra vonatkozó utasítások (SPr)
SPr 1
„A csalétket úgy kell biztonságosan kihelyezni, hogy a lehető legkisebb legyen annak a veszélye, hogy abból más állatok is fogyasztanak. A csalétket úgy kell rögzíteni, hogy azt a rágcsálók ne hurcolhassák el!”
A mondat alkalmazása esetén olyan blokkoló rendszert kell biztosítani, amely megakadályozza, hogy a csalogató anyagot a rágcsáló elvihesse.
A mondatot a címkén jól látható helyen kell feltüntetni annak érdekében, hogy a helytelen felhasználás a lehetőség szerint kizárt legyen.
SPr 2
„A kezelt területet a kezelés ideje alatt külön jelöléssel kell megjelölni. A jelölésben fel kell hívni a figyelmet a véralvadásgátló szertől való mérgeződés veszélyére és annak ellenszerére!”
A mondatot jól látható helyen kell a címkén feltüntetni annak érdekében, hogy az esetleges mérgezés a lehetőség szerint kizárható legyen.
SPr 3
„Az elhullott rágcsálókat a kezelés alatt naponta el kell távolítani a kezelt területről! A tetemeket tilos hulladéktartályban vagy hulladéklerakóban elhelyezni!”
A mondatot valamennyi antikoagulánst (véralvadás gátló) hatóanyagot tartalmazó rágcsálóirtó szer esetén alkalmazni kell az állatok másodlagos mérgezésének elkerülése érdekében.”
3. melléklet a 13/2013. (III. 6.) VM rendelethez
Növényi kiskultúrák felsorolása és csoportosítása
1. Gyümölcsök
1.1. Almatermésűek
a) birs
b) naspolya
c) berkenye
d) japán körte
1.2. Csonthéjasok
a) japán szilva
1.3. Bogyós gyümölcsűek
a) ribiszke (fehér, fekete, piros)
b) málna
c) köszméte
d) szamóca
e) szeder, szedermálna
f) ribiszkeköszméte (josta)
g) egyéb bogyósok: áfonya (kerti és vörös), fekete bodza, homoktövis, gyepűrózsa (csipkebogyó)
1.4. Héjas gyümölcsűek
a) gesztenye
b) dió
c) mandula
d) mogyoró
1.5. Déligyümölcsök
a) kivi
b) füge
2. Zöldségfélék
2.1. Burgonyafélék
a) padlizsán (tojásgyümölcs)
2.2. Kabakosok
a) sütőtök, spárgatök
b) cukkini
c) patisszon (csillagtök)
d) sárgadinnye
2.3. Hüvelyesek
a) lencse
b) csicseri borsó
c) lóbab
2.4. Gyökér- és gumós zöldségek
a) pasztinák
b) zeller
c) torma
d) retek
e) cékla
f) csicsóka
g) feketegyökér
2.5. Hagymafélék
a) póréhagyma
b) gyöngyhagyma
c) sarjadékhagyma
d) fokhagyma
e) salottahagyma
2.6. Káposztafélék
a) kelkáposzta
b) karalábé
c) karfiol
d) brokkoli
e) bimbóskel
f) kínai kel
2.7. Leveles zöldségek
a) endívia saláta
b) spenót,
c) sóska
d) mángold
e) kapor
f) metélőhagyma
g) cikória
h) fejes saláta
i) borsmustár (rukkola=rucola)
2.8. Szárukért termesztett zöldségek
a) spárga
b) rebarbara
2.9. Termesztett gombák
3. Gabonafélék
a) zab
b) tönkölybúza
c) rizs, indián rizs
d) köles
e) cirok
f) pohánka (hajdina)
g) fénymag
4. Olajosmagvúak
a) földimogyoró
b) olajretek
c) len
d) kender
e) olajtök
5. Takarmánynövények
a) fehér here
b) vörös here
c) bíborhere
d) baltacim
e) bükköny
f) csillagfürt
g) somkóró
h) szarvaskerep
i) mézontófű (facélia)
6. Fűszernövények a fűszerpaprika kivételével
7. Gyógynövények
8. Dísznövények
a) közterületi jelentőségű fásszárú, egy-, kétnyári és évelő növények
b) cserepes dísznövények”
4. melléklet a 13/2013. (III. 6.) VM rendelethez
1. Az R. 3. számú melléklet A. rész 2.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép
„2.3. Lobbanáspont és tűzveszélyességre vagy öngyulladásra utaló egyéb adatok
A gyúlékony oldószereket tartalmazó folyadékok lobbanáspontját az EGK A9. eljárásának megfelelő módon kell meghatározni és megadni. A szilárd halmazállapotú készítmények és gázok gyúlékonyságát az EGK A10., A11. és A12. eljárásainak megfelelő módon kell meghatározni és megadni. A készítmények öngyulladási hajlandóságát az EGK A15. vagy A16. eljárásának megfelelő módon, illetve ahol szükséges, az ENSZ Bowes-Cameron-Cage tesztje alapján kell meghatározni és megadni.”
2. Az R. 9. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
„Növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek engedélyezéséhez benyújtandó adatok”
3. Az R. 9. számú melléklet A. részének címe helyébe a következő cím lép:
„Növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók engedélyezéséhez benyújtandó adatok”
4. Az R. 9. számú melléklet A. rész 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Ökotoxikológiai vizsgálatok
9.1. Toxicitás vízi szervezetekre
9.1.1. Akut toxicitás szivárványos pisztrángra, vagy zebra dánióra
9.1.2. Akut toxicitás Daphnia magnára
9.1.3. Szaporodásgátlás algára
9.1.4. Egyéb víztoxikológiai vizsgálatok
9.2. Toxicitás szárazföldi szervezetekre
9.2.1. Akut orális és kontakt toxicitás méhekre
9.2.2. Toxicitási adatok az egyéb szárazföldi szervezetekre, irodalmi áttekintés
9.3. A hatóanyag környezeti sorsával kapcsolatos adatok
9.4. Kockázatértékelés”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. március 15. napjával.
2
Kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, a csillagászati naplemente előtt egy órával, legkésőbb 23 óráig használható fel (a továbbiakban: méhkímélő technológia), amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata előírja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás