13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás
13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás
a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról1
2013.07.06.
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:
1. § A vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az őrizetbe vétel miatt jogorvoslattal éltek, az ügyész a (2) bekezdésben írt kötelezettségét – a Be. 195. §-a (6a) bekezdésének esetét kivéve – a jogorvoslat elbírálásával teljesíti.”
2. § (1) Az Ut. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az előzetes letartóztatás elrendelésére irányuló indítvány a bűncselekmény tényállását, minősítését, az előzetes letartóztatás törvényi okait, az egyes törvényi okok fennállását alátámasztó, a konkrét ügyben megállapítható tényeket, körülményeket2, a gyanúsítottnak a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében megjelölt személyes adatait – a határidő meghosszabbítására irányuló indítvány ezen túlmenően az időtartamot is – tartalmazza.”
(2) Az Ut. 21. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a gyanúsított előzetes letartóztatásban van, a szakértőt kirendelő határozaton ezt jól látható módon fel kell tüntetni.”
3. § Az Ut. 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az ügyész úgy ítéli meg, hogy a lakhelyelhagyási tilalom ezen a módon hatékonyan biztosítható – feltéve, hogy a gyanúsított ehhez hozzájárult és a lakóhelyén a kényszerintézkedés idején a rendszer ténylegesen működőképes – indítványozza a lakhelyelhagyási tilalom előírásai megtartásának a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával történő ellenőrzése elrendelését is.”
4. § Az Ut. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 21. §-ban foglalt rendelkezések, valamint a 22. § (6) bekezdése a házi őrizetre értelemszerűen irányadók.”
5. § Az Ut. a következő 25. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az ügyész feladata a külföldre utazást korlátozó rendelkezések végrehajtásában3
25. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Útl.tv.) 16. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kényszerintézkedések elrendelésére irányuló indítvány megtétele előtt az ügyész a gyanúsított úti okmányát – ha az a nyomozó hatóságnál a gyanúsított letétjében található – a személyazonosító igazolvány kivételével4 a nyomozó hatóságtól magához kéri.
(2) Ha az (1) bekezdésben írt kényszerintézkedést a bíróság elrendeli, az ügyész az elvett úti okmányt a visszatartás végrehajtása érdekében, magyar úti okmány esetén az Útl.tv. 16. §-a (5) bekezdésének a) pontjában megjelölt szervhez5, külföldi úti okmány esetén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztályához [Útl.tv. 16. § (5) bekezdés d) pont, 16/C. § (2) bekezdés] továbbítja.
(3) Ha az úti okmány az (1) bekezdésben írt módon nem áll az ügyész rendelkezésére, és azt a kényszerintézkedés tárgyában tartott ülésen sem lehetett elvenni, a nyomozás során az ügyész a nyomozó hatóság útján gondoskodik annak későbbi elvételéről [Útl.tv. 16. § (3) bekezdés].
(4) Amennyiben az (1) bekezdésben írt kényszerintézkedést a bíróság nem rendeli el, az elvett úti okmányt az érintettnek haladéktalanul vissza kell adni.
(5) Ha az (1) bekezdésben megjelölt kényszerintézkedést az ügyész a vádemelésig megszünteti, a külön törvényben megjelölt adatok közlésével értesíti az útlevélhatóságot a külföldre utazási korlátozásnak az útiokmány-nyilvántartásból történő törlése érdekében [Útl.tv. 16/B. §].”
6. § Az Ut. 27. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A házkutatás, a lefoglalás, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele és a biztosítási intézkedés”
7. § Az Ut. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére az ügyész tesz indítványt a nyomozási bíróhoz [Be. 158/B. § (3) bekezdés]. Az indítványban a kényszerintézkedéssel érintett elektronikus adatot a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 127/A. §-ának (1)–(2) bekezdésében, a kötelezett szolgáltatót a (4) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetésével kell meghatározni. Ha a nyomozó hatóság előterjesztése az említett adatokat hiányosan vagy pontatlanul tartalmazza, az indítvány megtétele előtt azokat tisztázni kell.
(2) Amennyiben az ügyész a kényszerintézkedés elrendelését követően észleli, hogy a kényszerintézkedés hatálya alá tartozó elektronikus adat változatlanul hozzáférhető, a rendbírság kiszabására irányuló indítvány megtétele előtt győződjön meg arról, hogy az elérés azért lehetséges, mert a bíróság által kötelezett tárhelyszolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségét nem teljesítette [Be. 158/C. § (6) bekezdés, 158/D. § (10) bekezdés]. Ha az elérést más tárhelyszolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltató biztosítja, új kényszerintézkedés elrendelése iránt indokolt intézkedni.”
8. § Az Ut. a következő 29/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A lefoglalt dolgok bűnjelkénti kezelésének vizsgálata
29/A. § Az ügyész háromévente legalább egy alkalommal megvizsgálja a nyomozó hatóságoknál a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének és nyilvántartásának törvényességét.”
9. § Az Ut. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A (2) bekezdés esetét kivéve, az ügyész a nyomozó hatóság által a Be. 190. §-ának (2) bekezdése alapján megküldött nyomozást megszüntető határozat törvényességét – szükség esetén az iratok alapján – megvizsgálja. A törvénysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az indokolt, az eljárás folytatásáról rendelkezik.
(2) Ha a nyomozás során a bíróság elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, az ügyész felhívja a nyomozó hatóság figyelmét arra, hogy a nyomozás az ügyész előzetes, iratvizsgálaton alapuló egyetértésével szüntethető meg. Amennyiben az ügyész a nyomozás megszüntetésével egyetért, és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 77. § (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének nincs helye, a megszüntető határozat megérkezését követően haladéktalanul indítványt tesz a bírósághoz a kényszerintézkedés megszüntetése iránt.”
10. § Az Ut. 49. §-a (2) bekezdésének b)–j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Hatáskörébe tartozik:
„b) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [Be. 551. § (1) bekezdés], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [Be. 553. § (1) bekezdés] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 313. §, illetve 1978. évi IV. törvény 232. §),
c) az emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés e) pont, illetve 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés e) pont], a hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés e) pont, illetve 1978. évi IV. törvény 175/A. § (2) bekezdés c) pont], a hivatalos személy elleni erőszak [Btk. 310. §, illetve 1978. évi IV. törvény 229. §], valamint a hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 365. § (3) bekezdés f) pont, (4) bekezdés c) pont, illetve 1978. évi IV. törvény 321. § (3) bekezdés d) pont, (4) bekezdés b)–d) pont, (5) bekezdés b) pont], amennyiben a cselekményt bíró, illetve az ügyészség állományába tartozó személy ellen követték el,
d) az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,
e) a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés e) pont, illetve 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés e) pont], valamint ebben a körben az emberölés bűntettének előkészülete [Btk. 160. § (3) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 166. § (3) bekezdés],
f) a bíró, illetve az ügyészség állományába tartozó személyek vonatkozásában elkövetett hivatali vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 293. §, 294. §, illetve 1978. évi IV. törvény 253. §], a vesztegetés feljelentésének elmulasztása [Btk. 297. §, illetve 1978. évi IV. törvény 255/B. §], a befolyás vásárlása [Btk. 298. § (1) és (2) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 256/A. § (1) bekezdés], a befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (1) és (2) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 256. § (1) és (2) bekezdés],
g) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény, amennyiben a bűncselekmény elkövetésével
ga) a rendőrség hivatásos állományú tagjai közül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott központi szerv, illetve a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, vagy az utóbb említett két szervezeti egység kirendeltségeinek vezetője,
gb) az Országgyűlési Őrség parancsnoka,
gc) a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai közül a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, továbbá a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka,
gd) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv főigazgatója,
ge) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai közül a szolgálat főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, valamint kirendeltségének vezetője,
gf) a Nemzeti Adó-és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai közül a központi szervének főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, középfokú vámszervének vezetője és helyettese, a bűnügyi főigazgatóság bűnügyi és nyomozó hatósági jogkörben eljáró középfokú szervének vezetője, illetve annak helyettese
gyanúsítható megalapozottan, vagy elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba,
h) a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel külföldi kapcsolatban elkövetett vesztegetés [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk. 298. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (3) bekezdés], illetve az 1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. Cím alá tartozó bűncselekmény nyomozása,
i) a külföldi hivatalos személy [Btk. 459. § (1) bekezdés 13. pont, illetve 1978. évi IV. törvény 137. §-ának (3) pontja] ellen elkövetett bűncselekmények nyomozása, valamint
j) az olyan ügy nyomozása, amelyet a legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, vagy a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályának vezetője a hatáskörébe utal.”
11. § Az Ut. 49/B. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A katonai ügyész folytatja a nyomozást a katonai vétség miatt indított bűnügyben akkor, ha:)
„b) több katona [Btk. 127. § (1) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdés] esetén, az egyébként parancsnoki (vezetői) hatáskörbe tartozó ügyekben a terheltek illetékes parancsnokának (vezetőjének) nincs közös elöljárója és az elkülönítés nem indokolt;”
12. § Az Ut. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Ha az ügyész a nyomozó hatóságnak a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés engedélyezésére irányuló előterjesztését alaptalannak látja, álláspontjáról az iratok visszaküldésével a nyomozó hatóságot írásban tájékoztatja.
(2) Tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés alapján bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés [2012. évi CLXXX. törvény 68. § (1)–(4) bek.] engedélyezése érdekében a Fővárosi Törvényszék által kijelölt bíró előtti eljárásban a Be. 30. §-ának (3) bekezdése alapján jelen utasítással kijelölt ügyészségként a Fővárosi Főügyészség jár el.”
13. § Az Ut. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügyész a további nyomozási cselekmény elvégzésének elrendelésekor – ha az szükséges – gondoskodik a nyomozás határidejének meghosszabbításáról is.”
14. § Az Ut. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § Az olyan cselekmény tekintetében, amelyre nézve az országgyűlési képviselőnek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 73. §-ának (1)–(2) bekezdése, továbbá az alkotmánybírónak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 14. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti mentelmi joga nem függeszthető fel, az ügyész a feljelentést elutasítja, illetve a nyomozást megszünteti és határozatát a Legfőbb Ügyészségre felterjeszti.”
15. § Az Ut. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § Amennyiben az ügyben nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy büntetőjogi felelőssége merül fel [49. § (2) bekezdés b) pont], az eljárás iratait a Központi Nyomozó Főügyészséghez kell továbbítani.”
16. § Az Ut. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésre a 2012. évi CLXXX. törvény és a 2005. évi CXVI. törvény rendelkezései az irányadók.”
17. § Az Ut. 87/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87/A. § A fogvatartott személy ideiglenes átszállítását [2012. évi CLXXX. törvény 54. § (4) bekezdés], illetve a fedett nyomozó alkalmazását [2012. évi CLXXX. törvény 63. §] célzó eseti megállapodás megkötésére irányuló előterjesztés tartalmazza a megállapodás szükségességének indokait is.”
18. § Az Ut. a következő 87/B. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A Schengeni Információs Rendszer második generációjába bevitt adatokkal kapcsolatos ügyészi tevékenység
87/B. § A 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SISII tv.) 27–28. §-a szerinti lefoglalás nem büntetőeljárási kényszerintézkedés. Ezért a SISII tv.-ben kezelt adattal érintett tárgy lefoglalásával kapcsolatban – a SISII tv. 28. §-ának (6) bekezdése kivételével – ügyészi intézkedésnek nincs helye.”
19. § (1) Az Ut. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedési bűncselekmények [Btk. XXII. Fejezet, illetve 1978. évi IV. törvény XIII. Fejezet] – kivéve az ittas állapotban, illetve bódult állapotban elkövetett járművezetést [Btk. 236. § (1) bekezdés, 237. § (1) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 188. § (1) bekezdés] és a járművezetés tiltott átengedését [Btk. 238. § (1) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 189. § (1) bekezdés] –, továbbá a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XXII. Fejezetében, illetve az 1978. évi IV. törvény XIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény esetén a nyomozás felügyelet és a vádelőkészítés körébe tartozó tevékenységet a Be. 30. §-ának (3) bekezdése alapján jelen utasítással kijelölt ügyészségként a főügyészség székhelyén lévő járási ügyészség (Pest megyében a Budakörnyéki Járási Ügyészség), a Fővárosi Főügyészség illetékességi területén a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség látja el.”
(2) Az Ut. 89. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az utasítás alkalmazásában a közlekedés körében elkövetett bűncselekménynek kell tekinteni: a gondatlanságból elkövetett emberölést [Btk. 160. § (4) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 166. § (4) bekezdés], a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértést [Btk. 164. § (9) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 170. § (7) bekezdés], a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést [Btk. 165. §, illetve 1978. évi IV. törvény 171. §], a segítségnyújtás elmulasztását [Btk. 166. §, illetve 1978. évi IV. törvény 172. §], a közérdekű üzem működésének megzavarását [Btk. 323. §, illetve 1978. évi IV. törvény 260. §], ha e bűncselekményeket a közlekedés rendjét, biztonságát sértő, illetve veszélyeztető magatartással követték el.”
20. § Az Ut. 90. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közlekedési ügyekben az ügyész fokozott felügyeletet gyakorol akkor is, ha a nyomozó hatóság kettőnél több ember halálát okozó, vagy halálos tömegszerencsétlenséget előidéző közlekedési bűncselekmény gyanúja miatt önállóan folytat nyomozást.”
21. § Az Ut. a következő 94/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A vagyon-visszaszerzési eljárás
94/A. § (1) A vagyon-visszaszerzési hatóság megkeresése a vagyon-visszaszerzési eljárás lefolytatása érdekében akkor indokolt, ha az elkobzás vagy a vagyonelkobzás alá eső dolognak a felderítése bonyolult, illetve a nyomozás elhúzódásához vezetne [Be. 554/Q. § (1)–(2) bekezdés].
(2) Ha vagyon-visszaszerzési eljárás indult, az ügyész gondoskodik arról, hogy a gyanúsított kihallgatásán a vagyon-visszaszerzési hatóság jelen lehessen.”
22. § Az Ut.
(1) 5. §-ában és az 59. §-ának (3) bekezdésében a „helyi ügyészség” szövegrész „járási ügyészség” szövegre;
(2) 57. §-ának (1) bekezdésében, 58. §-ának (1) bekezdésében, 59. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész „járásbíróság” szövegre;
(3) 76. §-a (2) bekezdésének a) pontjában „a Magyar Köztársaság” szövegrész „Magyarország” szövegre, (3) bekezdésének d) pontjában a „Magyar Köztársaságban” szövegrész „Magyarországon” szövegre, 77. §-a (4) bekezdésében „a Magyar Köztársaság” szöveg „Magyarország” szövegre;
(4) 89. §-ának (2) bekezdésében a „helyi ügyészséghez” szövegrész „járási ügyészséghez” szövegre
változik.
23. § Az Ut. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § Ahol az utasítás megyei főügyészségről szól, azon a Fővárosi Főügyészséget és a Központi Nyomozó Főügyészséget is érteni kell. Az utasítás alkalmazásában járási ügyészség a budapesti kerületi ügyészség és a nyomozó ügyészség is.”
24. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Ut. 86/A. §-ának (1) bekezdése és 87. §-ának (1) bekezdése.
1
Az utasítás a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. július 7. napjával.
2
Lásd: EJEB 2004. október 19-i Maglódi kontra Magyarország ítélete.
3
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. §–16/C. §.
4
Személyazonosító igazolványt az őrizetbe vétel és előzetes letartóztatás, valamint ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése esetén, a büntetés-végrehajtási intézet vagy a kényszerintézkedést foganatosító már szerv veszi el [ld. 1992. évi LXVI. törvény 9. § (2) bekezdés g) pont ga) alpont.; 168/1999. (XI. 24.) Korm. rend. 36. §–38. §].
5
Büntetés-végrehajtási intézet, rendőrség.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás