PÜ BH 2013/13
PÜ BH 2013/13
2013.01.01.
A szerződésben kikötött bontó feltétel bekövetkezésével a szerződés hatálya megszűnik. Az ingyenes szerződés esetében a fél alaptalanul hivatkozott arra, hogy a bontó feltétel azért lehetetlenült, mert az abban foglaltaknak a szerződéskötést követően bekövetkezett gazdasági okokból nem tud eleget tenni [Ptk. 228. § (2) bek.].
A felperes 1993. április 1. napján ingyenesen az alperes tulajdonába adta a perbeli filmszínház ingatlant. A szerződésük 2. pontja szerint a tulajdonjog átruházásának az volt a feltétele, hogy az alperes köteles legalább heti négy alkalommal az ingatlant filmszínházként is működtetni. Amennyiben ezt a kikötést nem teljesíti, az ingatlan tulajdonjoga visszaszáll a felperesre. Az ingatlanban korábban is filmszínház üzemelt, amely veszteséges volt és erről az alperes is tudott, aki azonban azt az átvételt követően egészen 2001. évig nyereségesen tudta működtetni. Ezt követően a nézőszám folyamatosan csökkent és a felperes által nyújtott támogatás ellenére a filmszínház veszteségessé vált, majd az alperes 2007. január 31-én annak működtetését befejezte.
A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy a bontó feltétel bekövetkezte folytán megszerezte az ingatlan tulajdonjogát, kérte annak bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és az ingatlan birtokba adását.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a bontó feltétel ellehetetlenült, mert 2001-től kezdődően a veszteségek miatt a mozi üzemeltetése aránytalan terhet rótt rá, az ismételt gazdaságossá tételhez pedig olyan mértékű beruházásra lenne szükség, amelyet nem tud fedezni.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a perbeli esetben csak a szerződéskötést követően beállott lehetetlenülés merülhetett fel, mert az alperes a mozit egészen 2001. évig gazdaságosan üzemeltette. 2001-től kezdődően a működés már veszteségessé vált és a felperes – bár minderről tudomással bírt – megszüntette az éves támogatás folyósítását is. A filmszínház működtetése ezt követően gazdaságilag ellehetetlenült, így ez a feltétel megszűnt, az eredeti állapot helyreállítására azonban ez okból nem volt lehetőség.
Az alperes a korábban veszteséges mozit hosszabb időre gazdaságossá tette, így nem állapítható meg, hogy nem hozzáértőként látta el ezt a tevékenységet, vagy ne tett volna meg mindent a további működésért. Az alperes egyéb tevékenységet is folytat, így nem volt elvárható tőle az, hogy a teljes vagyonát a mozi fejlesztésére fordítsa. A technikai fejlődés folytán egy magas színvonalú mozi már csak olyan költségráfordítással lenne elérhető, amelyet az alperes nem tudott felvállalni.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és elrendelte a perbeli ingatlan tekintetében az eredeti állapot helyreállítását és a felperes tulajdonjogának a visszajegyzését. Megkereste e végett a földhivatalt, továbbá kötelezte az alperest arra, hogy az ingatlant – ingóságaitól kiürített állapotban – adja a felperes birtokába.
A jogerős ítélet indokolása szerint a felek a tulajdonjog átruházására irányuló szerződésük hatályának fenntartását bontó feltételhez – a mozi heti legalább négy alkalommal történő üzemeltetéséhez – kötötték. A bontó feltétel lehetetlenülésének jogkövetkezménye valóban a szerződés végleges hatályban maradása lenne, ugyanakkor a lehetetlenülés ez esetben a filmszínház további működtetését jelentené.
Az alperes 2007. január végétől nem üzemelteti a filmszínházat, ami a bontó feltétel bekövetkezését és ezáltal a szerződés hatályának a megszűnését eredményezte. A működtetés gazdaságossága nem volt feltétel, ezért az közömbös a bontó feltétel bekövetkezte szempontjából. Az alperes ezzel kapcsolatos hivatkozásának megalapozottsága is csak a szerződés lehetetlenülését eredményezhetné, erre azonban az alperes nem hivatkozhatott, hiszen már a szerződés megkötésekor is tudott az üzemeltetés veszteségességéről, így saját üzleti kockázata körében vállalkozott arra. A bontó feltétel bekövetkezte folytán a felperes visszaszerezte az ingatlan tulajdonjogát, ezért a másodfokú bíróság a rendelkező résznek megfelelően határozott.
A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását.
A kérelem indokolásában kifejtette, hogy a perbeli esetben a részéről a mozi működtetése volt a teljesítési kötelezettség, ami azonban lehetetlenült.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A jogerős ítélet az ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárt és helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetéseket vont le, jogszabálysértés nem történt.
A felek a jogerős ítélet helyes megállapításának megfelelően a tulajdonjog átruházására irányuló szerződésük hatályának megszűnését bizonytalan jövőbeni eseménytől – bontó feltételtől – tették függővé. Ez a bontó feltétel nem vitatottan 2007. januárjában bekövetkezett, ezért annak joghatása beállt.
A bontó feltétel a jogerős ítélet megállapításának megfelelően nem lehetetlenült, hiszen a perbeli ingatlanon lehetséges filmszínházat üzemeltetni, nem kizárt annak gazdaságos működtetése sem, csak az alperes a jelen helyzetében nem képes arra. A felek megállapodásának megkötésekor a felperest az a cél vezette, hogy ez az épület a városban a továbbiakban is moziként funkcionáljon. Ez volt az oka annak, hogy ingyenesen az alperes tulajdonába adta a perbeli ingatlant, de bontó feltételként kikötötte, hogy annak fejében a filmszínházat az alperes köteles működtetni. Az alperes tudott arról, hogy a mozi veszteséges volt és tudta azt is, hogy csak addig lehet az övé az ingatlan, amíg azt mégis üzemelteti. Az alperes egyéb kötelezettséget nem vállalt, így ettől a feltételtől függően – ellenszolgáltatás nélkül – jutott az ingatlanhoz. Mindezek figyelembevételével valóban megállapítható az, hogy a működtetés gazdaságossága nem volt szempont a felek szerződéskötésekor, így az alperes sem hivatkozhat arra, hogy gazdasági nehézségek, változások miatt nem tud ugyan eleget tenni az átruházás feltételének, de mégis megtartja az ingatlan tulajdonjogát.
A szerződés gazdasági okból történő lehetetlenülése valóban bekövetkezhet, annak okai lehetnek az alperes által előadottak is. Az általa hivatkozott döntések (BH 1986/469., BH 2007/370.) azonban a perbeli esetben nem lehetnek irányadók, mert azok olyan ügyekben kerültek meghozatalra, amelyekben a felek szolgáltatásra irányuló szerződésének a teljesítése, a szerződéskötést követően bekövetkezett változások miatt, gazdasági okból lehetetlenült. Ez okból nem volt elvárható azok teljesítése a kötelezettől, de jogkövetkezményként ez esetekben a bíróság – a feleknek a teljesíthetetlen kötelemtől való szabadulása érdekében – a Ptk. 312. §-ának rendelkezései alapján, a szerződés megszűnését állapította meg. A felek ennek megfelelően tehát kötelesek voltak elszámolni egymással a már teljesített szolgáltatásokkal, nem volt lehetőség arra, hogy a kötelezett az ellenszolgáltatást megtartsa oly módon, mintha eleget tett volna a szerződésben foglaltaknak. A perbeli esetben a bontó feltétel a filmszínház működésének a megszűnése volt, ez a feltétel pedig nem lehetetlenült. A jelenlegi körülmények között éppen ennek az ellenkezője, az vált az alperes számára lehetetlené, hogy a filmszínházat működtesse. A felek szerződése azonban nem tartalmazott olyan rendelkezést, hogy a szerződés hatálya továbbra is fennmarad akkor, ha a bontó feltétel – a filmszínház működésének a megszűnése – a kedvezőtlen gazdasági változások, az alperes körülményein kívülálló okból és neki nem felróhatóan következik be. A szerződés hatályának a fenntartása – a további működés – vált lehetetlené, nem pedig a bontó feltétel. A feltétel bekövetkezett – és függetlenül attól, hogy ez az alperesnek felróható vagy fel nem róható okból következett be – a szerződés hatályának a megszűnését kellett megállapítani.
A Kúria a kifejtettekre tekintettel – a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával – a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. VI. 20.120/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás